Földtan
1947-48-ban az izlandi Hekla kitörési felhõje elérte a 27 kilométeres magasságot. A környéket 5 cm vastagságban takarta be a hamu. Az erupciót követõ 51. órában már Helsinkiben is megfigyelték a hamuhullást.
A Katla VEI 4-5 körüli kitörésekkel szereti produkálni magát, ám elsõdlegesen a jég alatti volta miatt kedvelik kevéssé más társainál... Csúnya áradásokat csinál, emellett robban, szór. A legutóbbi komoly kitörése 1918-ban volt, sajnos nem tudom, milyen magas lehetett a kitörési felhõ, felért-e a sztratoszférába.
Így igaz, bár azt is hozzá kell tenni, hogy Izlandon nem csak az a tipikus driftesedéshez kapcsolódó bazaltvulkanizmus van jelen, hanem egy erõsebb köpenyfeláramlás is besegít. Gyakorlatilag ezért létezik maga a sziget is. Ezért néha erõsebb kitörések is bekövetkeznek, ami már önmagában is befolyásolhatja az éghajlatot. A hosszantartó kitörés éghajlatmódosító hatásához meg elég csak egy példa: Laki, 1783-84
Elképzelhetõ lehet, ám az ilyen fajta vulkánokra (óceánközépi hátságok) inkább a lassú, kis intenzitású, ám rendkívül hosszú ideig tartó kitörések a jellemzõek. De általában egy-egy nagyobb kitörés szinte mindig hatással van a vulkán környéken a közeljövõ idõjárására.
Az elsõdleges dolog, hogy a levegõbe kerülõ por csökkenti a besugárzást. Ez aztán események lavináját indíthatja. Igen erõs kitörésnél pedig általában elõször "csak simán" hidegebbre fordul az idõjárás, és aztán indulnak meg egyéb, csatolt események. Ezek csak nagyon nehezen megjósolhatóak, többnyire csak utólag magyarázhatóak.
Az elsõdleges dolog, hogy a levegõbe kerülõ por csökkenti a besugárzást. Ez aztán események lavináját indíthatja. Igen erõs kitörésnél pedig általában elõször "csak simán" hidegebbre fordul az idõjárás, és aztán indulnak meg egyéb, csatolt események. Ezek csak nagyon nehezen megjósolhatóak, többnyire csak utólag magyarázhatóak.
Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és csapadékviszonyaira?
Azért ez elképesztõ. Megy az élet a normális kerékvágásban, közben a háttérben meg köpõdik a láva. 
Elképzelem ezt itthoni viszonylatban, hogy néha felnézek mennyire füstöl Pl. Piszkéstetõ. ( Bár egyszer valahol azt olvastam, hogy úgy kell elképzelni a Mátrát, mint vulkánt, hogy ez az egykori kráter északi falának maradványa. Maga a vulkán az alföld területén volt. Hmm.. )
Elképzelem ezt itthoni viszonylatban, hogy néha felnézek mennyire füstöl Pl. Piszkéstetõ. ( Bár egyszer valahol azt olvastam, hogy úgy kell elképzelni a Mátrát, mint vulkánt, hogy ez az egykori kráter északi falának maradványa. Maga a vulkán az alföld területén volt. Hmm.. )
Én már annak is tudnék örülni, ha egyszer életemben saját kezemmel tapogathatnám meg Izlandot (s nem csak a barátoktól kapott, onnan hozott kõdarabokat az íróasztalomon...)!
Így csak az marad, hogy végtelenítem a lejátszót és bámulok tátott szájjal. :-)
Így csak az marad, hogy végtelenítem a lejátszót és bámulok tátott szájjal. :-)
Köszi, Noli, ezek tényleg sokkal jobbak, pláne full screen módban.
Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!
Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!
Nolihoz csatakozva: most tették közzé az izlandi kitörést vizsgáló vulkanológusok véleményét, miszerint csakhamar a Katla kitörése is várható... szerintem olvasták a fórumot 
Az aktuális kitörés tartamát pedig akár évekre is becsülik.
Az aktuális kitörés tartamát pedig akár évekre is becsülik. 
Igen, szokta követni a Katla 1 éven belül, bár valóban nem szükségszerûen; azt olvastam, hogy történelmileg 3 ilyen "követõ" Katla-kitörésrõl tudnak.
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.
Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:
Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:
forrás: www.icelandreview.com/daily_news/
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.
Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:
Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:
forrás: www.icelandreview.com/daily_news/
A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez jelentheti az egyik kockázatot a repülõgépek útirányára.
Ehhez csak annyit, hogy a ruszkik áprilistól elvileg leállítják a KVERT finanszírozását, vagyis megszûnik a kamcsatkai megfigyelés, ami az északi-csendes-óceáni vulkánokról szól, itt is egészen nagy a légiforgalom, ha nincs kitörési jelentés, mi garantálja a légiforgalom biztonságát? :-(((
Félig repmet, félig földtan.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam.
A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen hamufelhõbe Indonéziában, mert nem tájékoztatták elõre.
Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
Mert befolyásolja a hajtómûvek mûködését, látást stb. Történt már baleset vagy majdnem baleset a vulkáni hamu miatt. És nem csak a kitörés közvetlen környezetében. Itt egy esettanulmány is: Link
Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link
Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link
Hamu, lepottyannak tõle a repcsik, azonnal kicsinálja a mozgó alkatrészeket...
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
A füzesgyarmati (Békés megye északi része) gázkitörés fénye Nagyszalontától jó negyven km-rõl látszott valamikor a nyolcvanas években annak köszönhetõen, hogy a Cirrostratus-leplet megvilágitotta. Az egészen közeli múltban is volt hasonló esemény. 2000. augusztusának közepe táján a pusztaszõlõsi (Békés megye) gázrobbanás eredményezte tûz égett sokáig. DNY-i irányban 15x15 foknyi fénybura látszott. Egy másik alkalommal pedig az égõ kút fölött, a látóhatár fölött 20 foknyira a Cirrostratus leplen egy függõleges helyzetû, elliptikus alakú, közepén erõsebben fénylõ tünemény volt megfigyelhetõ.
Képzeld el a szitut: egy jófajta 25 m/s-os szélnyírásba belpöffent egyet a hegy. Az örvénypár fél perc alatt vigyázzba áll, és kész is a szupercella indulhatnak a vadászok.
indulhatnak a vadászok.
Köszi az izgalmas történetet, errõl nem hallottam. Én csak a zsanai kitörésre emlékszem. :-) (61-ben még egy gatyában jártam faterommal)
Nem csak jóság, hanem "szépség" is. 
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat