Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Az a balgaság nekem is több alkalommal eszembe jutott -sokak által hangoztatott hülye véleménytõl befolyásolva- hogy többé már nem lesz rendes tél nálunk. Ettõl tartottam 1982/83-ban, és 1987/88-ban, majd 1994/95-ben is.
Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy idõrõl idõre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövõben.-
Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy idõrõl idõre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövõben.-
Szubjektív oldala is volt a dolognak. Gimnazista voltam és vagy 0. vagy 1. óránk nem az iskolában, hanem az uszodában volt. Az uszodából viszont az osztály egy része már csak nagy késéssel ért be az iskolába, többek közt mi is. Ebben persze volt azért némi szerepe a zsiványságnak is. 
Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedrõl is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hõmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelõzõ években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelõtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Hihetetlennek tûnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipõm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.
Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.
Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedrõl is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hõmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelõzõ években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelõtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Hihetetlennek tûnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipõm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.
Nekem elsõsorban amiatt emlékezetes ez a nap, mert egy majdnem 1 évtizedes rossz széria tört meg ekkor. A 90-es évek elsõ fele hóban, hidegben rendkívül szegény idõszak volt, már kezdtem azt hinni, hogy nálunk igazi tél már nem is lesz többé. Ezen a napon olyan elemi erõvel támadott be a tél, hogy azóta is élénken él az emlékezetemben.
Például nekem. Kedvenc "trófeáim" egyike. Egyben éppen arra is remek példa, amirõl nemrég a Globális jelenségek-ben beszélgettünk. Tudniillik, hogy télen az északkeleti hideg néha betör az észak-atlanti ciklonok fölénk nyúló teknõibe -ilyenkor a teknõ hátoldala a maritim hideglevegõvel nem játszik szerepet a mi idõjárásunkban. Ehelyett a keleti hideg ér el minket, a teknõ déli felének megerõsödõ (mediterrán) ciklontevékenysége folytán. Tulajdonképp ez az un." csúszópályás-mediciklonos" felállás lényege, ami legszebb téli epizódjaink "receptje"
Link
Link
Látszik, hogy az atlanti partok elõtt is van egy gyenge hidegnyelv (teknõ hátoldal), de az igazán fagyos levegõ Kelet-Európában, illetve az Ural-vidéken helyezkedik el.
Nézzük, hogy alakultak tovább a dolgok:
Link
Link
Link
Link
Látható, ahogy az északkeleti hideg utat tör térségünk felé. Ez utóbbi izoterma-térképhez tartozó izobár-térkép:
Link
Megfigyelhetõ a teknõrõl immár teljesen lefûzött, a keleti Mediterráneum fölé jutott ciklon, melynek hátoldalán, az északkeleti AC-óriással közös áramlási rendszerben északkeletrõl tódul be térségünkbe a szárazföldi hideglevegõ.
Emlékszem, a néhai Vissy Károly külön ki is emelte napijelentésében, hogy a kontinens idõjárását egy hatalmas kiterjedésû AC határozza meg, melynek déli peremén igen hideg szibériai eredetû levegõ áramlik térségünkbe. Azonban éppen a magas nyomásnak köszönhetõen Európában sehol sem havazik.
Azonban tudjuk, ez a cirkulációs típus mindig magában hordja a mediciklonok kialakulásának, kimélyülésének lehetõségét. Jan. 23-án már ezt a képet látjuk:
Link
Megszületõben van az ibériai partok elõtt az a ciklon, mely áthelyezõdve nagy havazást okozott nálunk néhány nappal késõbb:
Link
Link
Link
A havazás rendhagyó módon délkeleti viharral jött, a szokatlan szélirány mellett nagy hófúvás volt -8 fokban. A házam keletre nézõ nyitott teraszát vastagon befújta porhóval, az ajtót alig lehetett kinyitni.
Link
Link
Látszik, hogy az atlanti partok elõtt is van egy gyenge hidegnyelv (teknõ hátoldal), de az igazán fagyos levegõ Kelet-Európában, illetve az Ural-vidéken helyezkedik el.
Nézzük, hogy alakultak tovább a dolgok:
Link
Link
Link
Link
Látható, ahogy az északkeleti hideg utat tör térségünk felé. Ez utóbbi izoterma-térképhez tartozó izobár-térkép:
Link
Megfigyelhetõ a teknõrõl immár teljesen lefûzött, a keleti Mediterráneum fölé jutott ciklon, melynek hátoldalán, az északkeleti AC-óriással közös áramlási rendszerben északkeletrõl tódul be térségünkbe a szárazföldi hideglevegõ.
Emlékszem, a néhai Vissy Károly külön ki is emelte napijelentésében, hogy a kontinens idõjárását egy hatalmas kiterjedésû AC határozza meg, melynek déli peremén igen hideg szibériai eredetû levegõ áramlik térségünkbe. Azonban éppen a magas nyomásnak köszönhetõen Európában sehol sem havazik.
Azonban tudjuk, ez a cirkulációs típus mindig magában hordja a mediciklonok kialakulásának, kimélyülésének lehetõségét. Jan. 23-án már ezt a képet látjuk:
Link
Megszületõben van az ibériai partok elõtt az a ciklon, mely áthelyezõdve nagy havazást okozott nálunk néhány nappal késõbb:
Link
Link
Link
A havazás rendhagyó módon délkeleti viharral jött, a szokatlan szélirány mellett nagy hófúvás volt -8 fokban. A házam keletre nézõ nyitott teraszát vastagon befújta porhóval, az ajtót alig lehetett kinyitni.
Dicséret - köszönet a munkádért. Várom mikor töltöd fel ( Link )
A mérõre lehet érdemes lenne egy olyan címkét tenni. Vigyázat sugárzó anyag! Megbontása veszélyes! ( hátha tud olvasni a gyûjtögetõ )
A mérõre lehet érdemes lenne egy olyan címkét tenni. Vigyázat sugárzó anyag! Megbontása veszélyes! ( hátha tud olvasni a gyûjtögetõ )
Az éjjel lesett csapadék mennyisége 15,1 mm, amivel a hónap már 92,4 mm-nél jár.
Az éves szumma jelenleg 457,1 mm, már most több mint a 2012-es éves szumma.
Az éves szumma jelenleg 457,1 mm, már most több mint a 2012-es éves szumma.
A tegnapi nap volt nálam a nyár eddig legkisebb hõingású napja. +17,1°C és +19,1°C között változott a hõmérséklet. A két fokos hõingás még télen is kevésnek számítana.
Egyúttal az idei nyáron ez volt az 5. olyan nap, amikor a napi maximum hõmérséklet nem érte el a +20°C-ot.
Valamint pont egy hónap után (július 11. - augusztus 12.) volt újra +20°C alatt a napi középhõmérséklet (nyolc adatból).
Egyúttal az idei nyáron ez volt az 5. olyan nap, amikor a napi maximum hõmérséklet nem érte el a +20°C-ot.
Valamint pont egy hónap után (július 11. - augusztus 12.) volt újra +20°C alatt a napi középhõmérséklet (nyolc adatból).
Ha legalább mérne vele...de szerintem azt se tudja mi az, csak a károkozás okozta öröm... 
2014. július Bükk-fennsík, töbörklíma
T átlag: +14,8 °C.
T min. átlag: +5,2 °C.
T max. átlag: +22,8 °C.
Absz. T min.: -2,9 °C. (2.)
Absz. T max.: 28,0 °C. (7.)
Absz. hõingás: 30,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,6 °C. (04.)
Legmagasabb napi átlag: 17,9 °C. (21.)
Legalacsonyabb T max.: 15,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 16,1 °C. (22.)
Napi legnagyobb hõingás: 30,1 °C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (23.)
Fagyos nap: 3 db.
Nyári nap: 8 db.
A Kurta-béri töbrökben lévõ; Lusta nevû loggernemk a mérése a vigyázó kezeknek köszöhetõen megszûnt. Magyarul: ellopták. Óvatos fogalmazással is csak ha esetleg egyszer olvassa üzemenem neki, hogy a szive legyen szabadnapos, ha már jobb dolga nem akadt. "Köszönjük".
T átlag: +14,8 °C.
T min. átlag: +5,2 °C.
T max. átlag: +22,8 °C.
Absz. T min.: -2,9 °C. (2.)
Absz. T max.: 28,0 °C. (7.)
Absz. hõingás: 30,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,6 °C. (04.)
Legmagasabb napi átlag: 17,9 °C. (21.)
Legalacsonyabb T max.: 15,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 16,1 °C. (22.)
Napi legnagyobb hõingás: 30,1 °C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (23.)
Fagyos nap: 3 db.
Nyári nap: 8 db.
A Kurta-béri töbrökben lévõ; Lusta nevû loggernemk a mérése a vigyázó kezeknek köszöhetõen megszûnt. Magyarul: ellopták. Óvatos fogalmazással is csak ha esetleg egyszer olvassa üzemenem neki, hogy a szive legyen szabadnapos, ha már jobb dolga nem akadt. "Köszönjük".
Egy éve ilyenkor a nyár legforróbb napjait éltük, ahogy várható volt idén a közelébe se értünk a 40 foknak, de azért nincs ok a panaszra.
Igen, az a görgõfelhõ nem gyengén néz ki. Asszem jókat lehet majd mazsolázgatni ezekrõl a kamerákról.
Nekem is csak itthon jött le az anyag, pedig jóval szerényebb az itthoni gépem, mint a benti, az itthoni gépemen lévõ progik, a bentin is mind rajta vannak. Lehet, hogy a Chrome lehozza, az exp. nem?
De milyen jó, hogy megküzdöttél vele!
Nekem is csak itthon jött le az anyag, pedig jóval szerényebb az itthoni gépem, mint a benti, az itthoni gépemen lévõ progik, a bentin is mind rajta vannak. Lehet, hogy a Chrome lehozza, az exp. nem?
De milyen jó, hogy megküzdöttél vele!
Ez a webm kiterjesztés jól megdolgoztatott, egyrészt, míg maradéktalanul lejött, másrészt míg rájöttem, hogy az mpc+cccp kombó is le tudja játszani. Hogy más ne járjon így, átraktam sima xvid avi-ba, innen: Link megázhatjátok le 
Egyébként az az éjszakai görgõfelhõ tetszett a legjobban :o
Egyébként az az éjszakai görgõfelhõ tetszett a legjobban :o
Egy fantasztikus napi timelapse a Nagy-Hideg hegyrõl augusztus 4-rõl. Van itt minden, talán még egy görgõfelhõ is, ami beteríti a hegyet, nagyon meg kell nézni!!
Link
Link
Maximálisan az év vihara ténykedett éjfél után.
Nem különösebben erõs széllel, ám párját ritkítóan óriási felhõszakadással és hatalmas villámtevékenységgel járt.
A csapadékmennyisége: 59,1 mm!!!
Ez a 12 éve íródó hivatalos (Hellmann-henger) méréseim legmagasabb napi összege (eddig a 2011 07.25-i 58,4 mm volt a csúcstartó), így legnagyobb csapadékkal járó zivatara.
Apró szépséghiba, hogy betegség miatt delíriumba fetrengve csak foszlányok maradtak meg bennem...
Így a végül is dicséretes 104,1 mm-es július után az augusztus is bekezdett.
Nem különösebben erõs széllel, ám párját ritkítóan óriási felhõszakadással és hatalmas villámtevékenységgel járt.
A csapadékmennyisége: 59,1 mm!!!
Ez a 12 éve íródó hivatalos (Hellmann-henger) méréseim legmagasabb napi összege (eddig a 2011 07.25-i 58,4 mm volt a csúcstartó), így legnagyobb csapadékkal járó zivatara.
Apró szépséghiba, hogy betegség miatt delíriumba fetrengve csak foszlányok maradtak meg bennem...
Így a végül is dicséretes 104,1 mm-es július után az augusztus is bekezdett.
Heves és Borsod is jócskán kapott esõt júliusban. Kevés olyan hely volt ahol 100 mm alatt maradt a csapadék. A Bodrogköz egy részén 150-200 mm hullott, de a csúcs szokás szerint a Bükkben volt, ahol 150-243 mm-t mértek. Utóbbi érték Bánkút, ahol ez az elmúlt 15 év átlagának kb. 100 mm-es meghaladását jelenti. Rekord viszont nem született, hiszen pl. 2008. júliusa is csapadékosabb volt.
Itt meg 0 és nagyjából 50 mm, pontosan nem olvastam le, aztán lehet, hogy még éjszaka lesz valami...
Ugyanezen adatok nálam 2,6 és 54 mm, a havi átlagos csapadék mennyiség már meg is van
Bár csak 1 éve volt, de visszatekintve meglepõdtem a tavaly júliusi pápai 2,4 mm-es adatomon. Itt az idén csak 102 mm esett. Az utóbbi 9 évbõl ez csak a 2. legesõsebb mert 2008-ban 150,4 mm volt. A 21,9 fokos közép meg csak a 3. leghûvösebb a 9-bõl, 2011 20,4, 2008 21,4 fok volt. Viszont a 9 hõségnap a legkevesebb 2006 óta, a 0 forró nap nem egyedüli, 2008-09-ben sem volt. A 27 nyári nap felsõ-középmezõny, mert 5 évben is kevesebb volt. Ezek száma 22-28 közt mozog, csak 2011 volt kivétel 14-el.
Budapesten 1841 óta a legcsapadékosabb volt a július: 183 mm [lõrincre homogenizált] (Az eddigi legszárazabb a 2013-as volt: 2 mm) Link
Ó, a diagramcímet nem írtam át. 1841-2014-es idõszak szerepel.
Ó, a diagramcímet nem írtam át. 1841-2014-es idõszak szerepel.
Júliusi csapadék nálam 130mm.
Az év már 418mm-en áll.
Mindössze 8 hõségnapunk volt és ami igazán furcsa, az elõzõ évekhez képest, hogy idén nem volt még nálam forró nap!!
(na nem mintha hiányozna...)
Az év már 418mm-en áll.
Mindössze 8 hõségnapunk volt és ami igazán furcsa, az elõzõ évekhez képest, hogy idén nem volt még nálam forró nap!!
(na nem mintha hiányozna...)
2014. július Gyõrszemere-Nagyszentpál:
Középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 22,3 °C.
Középhõmérséklet fõterminusokból: 21,94 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 15,9 °C.
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 28,7 °C.
Abszolút minimumhõmérséklet: 10,1 °C. (10.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 33,9 °C. (7.)
Legalacsonyabb napi átlag: 17,925 °C. (2.)
Legmagasabb napi átlag: 26,775 °C. (10.)
Napi átlagok hõingása: 8,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,0 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 20,6 °C. (21.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,3 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,9 hPa. (3.)
Nyári nap: 28
Hõségnap: 11
Zivataros nap: 14
Havi csapadékmennyiség: 145,6 mm
Csapadékos nap: 19
Mérhetõ csapadékú nap: 14
Jelentõs csapadékú nap: 8
Legnagyobb csapadékú nap: 34,7 mm (30.)
Középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 22,3 °C.
Középhõmérséklet fõterminusokból: 21,94 °C.
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 15,9 °C.
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 28,7 °C.
Abszolút minimumhõmérséklet: 10,1 °C. (10.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 33,9 °C. (7.)
Legalacsonyabb napi átlag: 17,925 °C. (2.)
Legmagasabb napi átlag: 26,775 °C. (10.)
Napi átlagok hõingása: 8,85 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,0 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 20,6 °C. (21.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,3 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,9 hPa. (3.)
Nyári nap: 28
Hõségnap: 11
Zivataros nap: 14
Havi csapadékmennyiség: 145,6 mm
Csapadékos nap: 19
Mérhetõ csapadékú nap: 14
Jelentõs csapadékú nap: 8
Legnagyobb csapadékú nap: 34,7 mm (30.)
Semmiképp sem parancsalom, de kíváncsi lennék rá, persze 
Az átlagot elfelejtettem hirtelen, hogy csak az utsó 30 év átlaga, így már érthetõ azért
Köszi!
Az átlagot elfelejtettem hirtelen, hogy csak az utsó 30 év átlaga, így már érthetõ azért
Köszi!
Az átlag az elmúlt 30 év átlaga, de ha parancsolod, megmondom Neked az összes július átlagát is.
Szerk.:
55,7 mm illetve 21,36 C.
Szerk.:
55,7 mm illetve 21,36 C.
Hmmm.... az kemény, hogy egy átlaghoz nagyon közeli értékkel TOP 20-ba lehet kerülni egy kb. 120-as listán. Ennyire hûvös júliusok voltak régen?
1891 óta.
Még ez is sok...
Az átlagos hõingás alacsony voltába azért némileg belejátszik a Balaton közelsége, klímakiegyenlítõ hatása is.
Még ez is sok...
Az átlagos hõingás alacsony voltába azért némileg belejátszik a Balaton közelsége, klímakiegyenlítõ hatása is.
Mióta?
Durva egyébként a 19 csapadékos nap, az átlagos hõingás kicsi mivolta és az abszolút max. is, hogy csak 33,8. Több ne is legyen augusztusban, azt kívánom (nálam se)
Durva egyébként a 19 csapadékos nap, az átlagos hõingás kicsi mivolta és az abszolút max. is, hogy csak 33,8. Több ne is legyen augusztusban, azt kívánom
(nálam se)
Ez kimaradt:
Ezekkel az adatokkal az idei a 20. legmelegebb és 23. legcsapadékosabb július lett.
Ezekkel az adatokkal az idei a 20. legmelegebb és 23. legcsapadékosabb július lett.
2014. július nálam:
T átlag: 22,66 °C.
T min. átlag: 17,66 °C.
T max. átlag: 28,28 °C.
Absz. T min.: 12,5 °C. (02.)
Absz. T max.: 33,8 °C. (11.)
Absz. hõingás: 21,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,3 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 26,7 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 22,0 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (03.)
Nyári nap: 26 db.
Hõségnap: 12 db.
Zivataros nap: 11 db.
Ködös nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 86,2 mm. (éves: 359,5 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,1 mm. (22.)
Az átlagnál kissé enyhébb (0,3 C), lényegesen csapadékosabb (186 %) július volt. Egész hónapra jellemzõ volt a felhõs idõ, a magas páratartalom, a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -bár az átlagnál enyhébb volt a hónap- ez a július nem a nyaralóknak kedvezett.
T átlag: 22,66 °C.
T min. átlag: 17,66 °C.
T max. átlag: 28,28 °C.
Absz. T min.: 12,5 °C. (02.)
Absz. T max.: 33,8 °C. (11.)
Absz. hõingás: 21,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,3 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 26,7 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,2 °C. (11.)
Legmagasabb T min.: 22,0 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,9 °C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 3,7 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,8 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,3 hPa. (03.)
Nyári nap: 26 db.
Hõségnap: 12 db.
Zivataros nap: 11 db.
Ködös nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 86,2 mm. (éves: 359,5 mm.)
Csapadékos nap: 19 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,1 mm. (22.)
Az átlagnál kissé enyhébb (0,3 C), lényegesen csapadékosabb (186 %) július volt. Egész hónapra jellemzõ volt a felhõs idõ, a magas páratartalom, a csapadékra való hajlam, a sok zivataros és csapadékos nap, ezért -bár az átlagnál enyhébb volt a hónap- ez a július nem a nyaralóknak kedvezett.
Nézzünk pár szinoptikai térképet az elmúlt júliusokból:
Link
Link
Link
Nézzük a jelenlegi képet is:
Link
Milyen közös vonásokat tudunk felfedezni?
Elõször is az tûnik fel, hogy Európa nagyobb, középsõ és keleti része felett határozott meridionális, északkelet-délnyugat irányú légpályák fekszenek. Jellemzõ még a kontinens keleti felén megfigyelhetõ kiterjedt alacsony nyomású mezõ, melyben kicsi a nyomásgradiens. Továbbá tipikusnak mondható a kontinens északkeleti peremvidékein az élénk ciklontevékenység, figyelemre méltóan mély alacsony nyomású központokkal.(Mely cikloncentrumok érdekes módon általában mélyebbek az észak-atlanti minimum ciklonjainál)
Úgy látszik, a fenti kép gyakori az évnek ebben a szakában. Vajon mi lehet a jellegzetes nyomáseloszlás fizikai oka?
A meridionális jelleg könnyen magyarázható azzal, hogy a nyár második felében az észak-déli hõkontraszt hemiszférikusan nagyon lecsökken -ezáltal kicsi a nyomásgradiens, és gyenge, lassú a félteke léptékû nyugati áramlási szalag. Ezért, ha az északi féltekén valahol -mondhatni helyileg- mégis elõáll jelentõsebb hõgradiens, minek nyomán stabil ciklonörvény keletkezik, akkor ennek hátoldalán könnyen leszakad a hideg (hûvös) levegõ, meridionálisra vált a cirkuláció. (Pontosan úgy, ahogy télen is gyakran megtörténik a Namias-ciklusok meridionális fázisának legvégén) Azonban nyár második felében a csekély hõkontraszt miatt nehezen regenerálódnak a polárfronti zonális légmozgások, különös tekintettel arra, hogy a hidegleszakadás még tovább csökkenti az amúgy is kicsi hõkülönbséget. Ezért a hõtranszport (Namias) ciklus megáll a meridionális fázis végén, vagy a meridionalitás és zonalitás közötti, jellegtelen nyomáseloszlású idõszakban vesztegel (bárikus mocsárhelyzet) Magyarán: a meridionalitás kialakul, és "úgy marad". Az alacsony nyomású teknõk ciklonjai így a kisebb szélességeken (fölöttünk) öregszenek el.
Ennek pedig éppen az a következménye, amit látunk is: az öreg ciklon egykori meleg szektorának nedves, maritim levegõje biztosítja a szükséges páratartalmat, a ciklon hideg légtömegei a talaj erõteljes felmelegedésével karöltve pedig megadják a kellõ labilitást. Ehhez jön a vízszintes áramlásoknak a kis nyomásgradiens okozta gyengesége. Mindez az advektív hajlam elõtérbe lépését eredményezi. Az érintett területeken -azaz Európa keleti és középsõ részén- tartósan "helyi" záporos, zivataros, határozott irányú és sebességû légmozgás nélküli idõszakok állnak elõ júliusban, augusztus elsõ felében.
A másik érdekesség,a mély északkelet-európai ciklon valószínûleg abban leli magyarázatát, hogy azon a vidéken nagy hõgradiens jön létre a jeges-tengeri hideg légtömegek, és a hozzájuk földrajzi közelségbe került eurázsiai, szárazföldi forró levegõ között. Ez az alacsony nyomású centrum összefolyik a pontusi minimummal (mely az egyenlítõi alacsony nyomású cella kitüremkedése észak felé) Így, ahogy már mondtam, igen kiterjedt alacsony nyomású mezõ keletkezik Európa keleti (és részben középsõ) területein. Európa nyugati, délnyugati részein ezzel szemben inkább magas légnyomásokat találunk. A sekély ciklonos, záporos-zivataros nyárközép és nyárvég ezért inkább Kelet-Európára, a Kelet-Európai-síkságra jellemzõ. Ott általában még akkor is ilyen az idõ, mikor Közép-Európa fölött leszálló légmozgás uralkodik, vagy éppen forró, szubtrópusi légtömegek tartózkodnak.
Az általános légnyomás-eloszlásból az is következik, hogy ha térségünket érinti a sekély ciklonos alacsony nyomású mezõ, úgy a lassú áramlás keleti,északkeleti irányú fölöttünk. A konvergenciák, felhõzónák, zivatarláncok is ebbõl az irányból vonulnak rendszerint fel.
Végül vegyünk szemügyre néhány markáns kivételt, mikor térségünk közelében mély cikloncentrum jött létre, és a határozott nyomásgradiens sebes légmozgásokkal, jelentõs advektív lehûléssel járt nálunk is a nyár második felében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Nézzük a jelenlegi képet is:
Link
Milyen közös vonásokat tudunk felfedezni?
Elõször is az tûnik fel, hogy Európa nagyobb, középsõ és keleti része felett határozott meridionális, északkelet-délnyugat irányú légpályák fekszenek. Jellemzõ még a kontinens keleti felén megfigyelhetõ kiterjedt alacsony nyomású mezõ, melyben kicsi a nyomásgradiens. Továbbá tipikusnak mondható a kontinens északkeleti peremvidékein az élénk ciklontevékenység, figyelemre méltóan mély alacsony nyomású központokkal.(Mely cikloncentrumok érdekes módon általában mélyebbek az észak-atlanti minimum ciklonjainál)
Úgy látszik, a fenti kép gyakori az évnek ebben a szakában. Vajon mi lehet a jellegzetes nyomáseloszlás fizikai oka?
A meridionális jelleg könnyen magyarázható azzal, hogy a nyár második felében az észak-déli hõkontraszt hemiszférikusan nagyon lecsökken -ezáltal kicsi a nyomásgradiens, és gyenge, lassú a félteke léptékû nyugati áramlási szalag. Ezért, ha az északi féltekén valahol -mondhatni helyileg- mégis elõáll jelentõsebb hõgradiens, minek nyomán stabil ciklonörvény keletkezik, akkor ennek hátoldalán könnyen leszakad a hideg (hûvös) levegõ, meridionálisra vált a cirkuláció. (Pontosan úgy, ahogy télen is gyakran megtörténik a Namias-ciklusok meridionális fázisának legvégén) Azonban nyár második felében a csekély hõkontraszt miatt nehezen regenerálódnak a polárfronti zonális légmozgások, különös tekintettel arra, hogy a hidegleszakadás még tovább csökkenti az amúgy is kicsi hõkülönbséget. Ezért a hõtranszport (Namias) ciklus megáll a meridionális fázis végén, vagy a meridionalitás és zonalitás közötti, jellegtelen nyomáseloszlású idõszakban vesztegel (bárikus mocsárhelyzet) Magyarán: a meridionalitás kialakul, és "úgy marad". Az alacsony nyomású teknõk ciklonjai így a kisebb szélességeken (fölöttünk) öregszenek el.
Ennek pedig éppen az a következménye, amit látunk is: az öreg ciklon egykori meleg szektorának nedves, maritim levegõje biztosítja a szükséges páratartalmat, a ciklon hideg légtömegei a talaj erõteljes felmelegedésével karöltve pedig megadják a kellõ labilitást. Ehhez jön a vízszintes áramlásoknak a kis nyomásgradiens okozta gyengesége. Mindez az advektív hajlam elõtérbe lépését eredményezi. Az érintett területeken -azaz Európa keleti és középsõ részén- tartósan "helyi" záporos, zivataros, határozott irányú és sebességû légmozgás nélküli idõszakok állnak elõ júliusban, augusztus elsõ felében.
A másik érdekesség,a mély északkelet-európai ciklon valószínûleg abban leli magyarázatát, hogy azon a vidéken nagy hõgradiens jön létre a jeges-tengeri hideg légtömegek, és a hozzájuk földrajzi közelségbe került eurázsiai, szárazföldi forró levegõ között. Ez az alacsony nyomású centrum összefolyik a pontusi minimummal (mely az egyenlítõi alacsony nyomású cella kitüremkedése észak felé) Így, ahogy már mondtam, igen kiterjedt alacsony nyomású mezõ keletkezik Európa keleti (és részben középsõ) területein. Európa nyugati, délnyugati részein ezzel szemben inkább magas légnyomásokat találunk. A sekély ciklonos, záporos-zivataros nyárközép és nyárvég ezért inkább Kelet-Európára, a Kelet-Európai-síkságra jellemzõ. Ott általában még akkor is ilyen az idõ, mikor Közép-Európa fölött leszálló légmozgás uralkodik, vagy éppen forró, szubtrópusi légtömegek tartózkodnak.
Az általános légnyomás-eloszlásból az is következik, hogy ha térségünket érinti a sekély ciklonos alacsony nyomású mezõ, úgy a lassú áramlás keleti,északkeleti irányú fölöttünk. A konvergenciák, felhõzónák, zivatarláncok is ebbõl az irányból vonulnak rendszerint fel.
Végül vegyünk szemügyre néhány markáns kivételt, mikor térségünk közelében mély cikloncentrum jött létre, és a határozott nyomásgradiens sebes légmozgásokkal, jelentõs advektív lehûléssel járt nálunk is a nyár második felében:
Link
Link
Link
Link
Valószínûleg valamivel az idei nyár is melegebb lehet az átlagnál, hacsak augusztus nem hoz nagyon hûvös idõt. 
Egy átlagos, vagy átlag alatti nyár valahogy nagyon nem akar összejönni mostanság. Persze én azt mondom, ne is jöjjön, mert én a forró nyarakat szeretem. Persze az elõzõ évek nyaraihoz képest az idei tényleg lófütty, valószínûleg a Top20-ba sem fog bekerülni nagy bánatomra. 
De már elfogadtam ezt a tényt, szóval nem siránkozok többet emiatt.
Egy átlagos, vagy átlag alatti nyár valahogy nagyon nem akar összejönni mostanság. Persze én azt mondom, ne is jöjjön, mert én a forró nyarakat szeretem. Persze az elõzõ évek nyaraihoz képest az idei tényleg lófütty, valószínûleg a Top20-ba sem fog bekerülni nagy bánatomra. De már elfogadtam ezt a tényt, szóval nem siránkozok többet emiatt. 
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2386 - 2014-07-24 23:02:26)
Elõször is, június kb. 1 fokkal melegebb volt, július várhatóan átlagosra jön ki és senki nem offolt szét semmilyen fórumot, végezetül semmit nem írtam kijelentõ módban, ott van a ha
Matematikából tényleg nem voltam erõs sosem, de szemem, fülem és logikai képességem nekem is van, így írásodnak épp annyi értelme van,mint az enyémnek, se nem több, se kevesebb
És elõre tudod az egész augusztus várható kimenetelét!?Mert én még nem, sztem te sem.
És tényleg utoljára : aláírom, nem fogalmaztam a legjobban, ha így folytatja, tudod tendenciára gondoltam, június melegebb, július átlagos, augusztus lehet átlag alatti, majd meglátjuk, vak is azt mondta.
Élvezd ezt a normális nyarat
Elõször is, június kb. 1 fokkal melegebb volt, július várhatóan átlagosra jön ki és senki nem offolt szét semmilyen fórumot, végezetül semmit nem írtam kijelentõ módban, ott van a ha
Matematikából tényleg nem voltam erõs sosem, de szemem, fülem és logikai képességem nekem is van, így írásodnak épp annyi értelme van,mint az enyémnek, se nem több, se kevesebb
És elõre tudod az egész augusztus várható kimenetelét!?Mert én még nem, sztem te sem.
És tényleg utoljára : aláírom, nem fogalmaztam a legjobban, ha így folytatja, tudod tendenciára gondoltam, június melegebb, július átlagos, augusztus lehet átlag alatti, majd meglátjuk, vak is azt mondta.
Élvezd ezt a normális nyarat
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2385 - 2014-07-24 22:54:27)
Megfogadtam, hogy nem reagálok a teljesen értelmetlen írásokra, de ha már szétOFFoljuk a fórumot, akkor mégis.
"idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár"
Elõször is semmi nem garantálja, hogy így folytatódik a nyár.
Ráadásul ez hogy jött ki? A július pont annyival melegebb az átlagnál, mint amennyivel hidegebb volt a június.
Tehát ha átlagosan folytatódik a nyár, akkor sem lesz az alsó harmadban, de ha a júliusi idõ folytatódik, akkor meg végképp nem.
Vagy másként tanultuk a matekot.
Megfogadtam, hogy nem reagálok a teljesen értelmetlen írásokra, de ha már szétOFFoljuk a fórumot, akkor mégis.
"idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár"
Elõször is semmi nem garantálja, hogy így folytatódik a nyár.
Ráadásul ez hogy jött ki? A július pont annyival melegebb az átlagnál, mint amennyivel hidegebb volt a június.
Tehát ha átlagosan folytatódik a nyár, akkor sem lesz az alsó harmadban, de ha a júliusi idõ folytatódik, akkor meg végképp nem.
Vagy másként tanultuk a matekot.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2384 - 2014-07-24 21:59:0
Üdv a meridionális túltengés idõszakában, különösen jellemzõ ezen idõszakokra hogy egyik év ilyen, a másik homlok egyenest més, sõt egyik hónapról a másikra elképesztõ ugrándozások vannak, én ezeken már meg sem lepõdöm.
Tavalyi 10. legmelegebb nyár, idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár.
Üdv a meridionális túltengés idõszakában, különösen jellemzõ ezen idõszakokra hogy egyik év ilyen, a másik homlok egyenest més, sõt egyik hónapról a másikra elképesztõ ugrándozások vannak, én ezeken már meg sem lepõdöm.
Tavalyi 10. legmelegebb nyár, idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2382 - 2014-07-24 11:37:13)
Pont ezeken a dolgokon gondolkoztam én is. Statisztikailag épp az év legmelegebb 3 hetét kezdtük el, és egyelõre június 10-e tartja a SZR-ot. Július 7-én volt még egy 35.7 Berettyóújfalun és ennyi, eddig. Az éves absz. max tekintetében ha jól sejtem az elmúlt 30 évben igen valószínû, h nem volt olyan, h ilyen korán álljon be, néhány június 20-a utáni érték rémlik talán a Krisztián által említett nyíregyházi is június vége felé volt. A következõ idõszakot ebbõl a szempontból is érdekes lesz nézni ill. a júliusi országos átlagos csapadék egy nagyon erõs hajrával befuthatna az elsõ 10-15-be az elmúlt 60 évet tekintve: Link Most 80-85 mm körül járhatunk, az absz. elsõ (kb. 60 évre vissza) pedig 1999 júliusa 125 mm körüli értékkel. A tavalyi 3. legszárazabb július után az idei TOP 10 körüli helyezés pedig különösen pikáns lenne: Link
Pont ezeken a dolgokon gondolkoztam én is. Statisztikailag épp az év legmelegebb 3 hetét kezdtük el, és egyelõre június 10-e tartja a SZR-ot. Július 7-én volt még egy 35.7 Berettyóújfalun és ennyi, eddig. Az éves absz. max tekintetében ha jól sejtem az elmúlt 30 évben igen valószínû, h nem volt olyan, h ilyen korán álljon be, néhány június 20-a utáni érték rémlik talán a Krisztián által említett nyíregyházi is június vége felé volt. A következõ idõszakot ebbõl a szempontból is érdekes lesz nézni ill. a júliusi országos átlagos csapadék egy nagyon erõs hajrával befuthatna az elsõ 10-15-be az elmúlt 60 évet tekintve: Link Most 80-85 mm körül járhatunk, az absz. elsõ (kb. 60 évre vissza) pedig 1999 júliusa 125 mm körüli értékkel. A tavalyi 3. legszárazabb július után az idei TOP 10 körüli helyezés pedig különösen pikáns lenne: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat