Időjárási visszatekintő

Nézzünk pár szinoptikai térképet az elmúlt júliusokból:

Link

Link

Link

Nézzük a jelenlegi képet is:

Link

Milyen közös vonásokat tudunk felfedezni?
Elõször is az tûnik fel, hogy Európa nagyobb, középsõ és keleti része felett határozott meridionális, északkelet-délnyugat irányú légpályák fekszenek. Jellemzõ még a kontinens keleti felén megfigyelhetõ kiterjedt alacsony nyomású mezõ, melyben kicsi a nyomásgradiens. Továbbá tipikusnak mondható a kontinens északkeleti peremvidékein az élénk ciklontevékenység, figyelemre méltóan mély alacsony nyomású központokkal.(Mely cikloncentrumok érdekes módon általában mélyebbek az észak-atlanti minimum ciklonjainál)
Úgy látszik, a fenti kép gyakori az évnek ebben a szakában. Vajon mi lehet a jellegzetes nyomáseloszlás fizikai oka?
A meridionális jelleg könnyen magyarázható azzal, hogy a nyár második felében az észak-déli hõkontraszt hemiszférikusan nagyon lecsökken -ezáltal kicsi a nyomásgradiens, és gyenge, lassú a félteke léptékû nyugati áramlási szalag. Ezért, ha az északi féltekén valahol -mondhatni helyileg- mégis elõáll jelentõsebb hõgradiens, minek nyomán stabil ciklonörvény keletkezik, akkor ennek hátoldalán könnyen leszakad a hideg (hûvös) levegõ, meridionálisra vált a cirkuláció. (Pontosan úgy, ahogy télen is gyakran megtörténik a Namias-ciklusok meridionális fázisának legvégén) Azonban nyár második felében a csekély hõkontraszt miatt nehezen regenerálódnak a polárfronti zonális légmozgások, különös tekintettel arra, hogy a hidegleszakadás még tovább csökkenti az amúgy is kicsi hõkülönbséget. Ezért a hõtranszport (Namias) ciklus megáll a meridionális fázis végén, vagy a meridionalitás és zonalitás közötti, jellegtelen nyomáseloszlású idõszakban vesztegel (bárikus mocsárhelyzet) Magyarán: a meridionalitás kialakul, és "úgy marad". Az alacsony nyomású teknõk ciklonjai így a kisebb szélességeken (fölöttünk) öregszenek el.
Ennek pedig éppen az a következménye, amit látunk is: az öreg ciklon egykori meleg szektorának nedves, maritim levegõje biztosítja a szükséges páratartalmat, a ciklon hideg légtömegei a talaj erõteljes felmelegedésével karöltve pedig megadják a kellõ labilitást. Ehhez jön a vízszintes áramlásoknak a kis nyomásgradiens okozta gyengesége. Mindez az advektív hajlam elõtérbe lépését eredményezi. Az érintett területeken -azaz Európa keleti és középsõ részén- tartósan "helyi" záporos, zivataros, határozott irányú és sebességû légmozgás nélküli idõszakok állnak elõ júliusban, augusztus elsõ felében.
A másik érdekesség,a mély északkelet-európai ciklon valószínûleg abban leli magyarázatát, hogy azon a vidéken nagy hõgradiens jön létre a jeges-tengeri hideg légtömegek, és a hozzájuk földrajzi közelségbe került eurázsiai, szárazföldi forró levegõ között. Ez az alacsony nyomású centrum összefolyik a pontusi minimummal (mely az egyenlítõi alacsony nyomású cella kitüremkedése észak felé) Így, ahogy már mondtam, igen kiterjedt alacsony nyomású mezõ keletkezik Európa keleti (és részben középsõ) területein. Európa nyugati, délnyugati részein ezzel szemben inkább magas légnyomásokat találunk. A sekély ciklonos, záporos-zivataros nyárközép és nyárvég ezért inkább Kelet-Európára, a Kelet-Európai-síkságra jellemzõ. Ott általában még akkor is ilyen az idõ, mikor Közép-Európa fölött leszálló légmozgás uralkodik, vagy éppen forró, szubtrópusi légtömegek tartózkodnak.
Az általános légnyomás-eloszlásból az is következik, hogy ha térségünket érinti a sekély ciklonos alacsony nyomású mezõ, úgy a lassú áramlás keleti,északkeleti irányú fölöttünk. A konvergenciák, felhõzónák, zivatarláncok is ebbõl az irányból vonulnak rendszerint fel.
Végül vegyünk szemügyre néhány markáns kivételt, mikor térségünk közelében mély cikloncentrum jött létre, és a határozott nyomásgradiens sebes légmozgásokkal, jelentõs advektív lehûléssel járt nálunk is a nyár második felében:

Link
Link

Link
Link

Valószínûleg valamivel az idei nyár is melegebb lehet az átlagnál, hacsak augusztus nem hoz nagyon hûvös idõt. Egy átlagos, vagy átlag alatti nyár valahogy nagyon nem akar összejönni mostanság. Persze én azt mondom, ne is jöjjön, mert én a forró nyarakat szeretem. Persze az elõzõ évek nyaraihoz képest az idei tényleg lófütty, valószínûleg a Top20-ba sem fog bekerülni nagy bánatomra. De már elfogadtam ezt a tényt, szóval nem siránkozok többet emiatt.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2386 - 2014-07-24 23:02:26)

Elõször is, június kb. 1 fokkal melegebb volt, július várhatóan átlagosra jön ki és senki nem offolt szét semmilyen fórumot, végezetül semmit nem írtam kijelentõ módban, ott van a ha
Matematikából tényleg nem voltam erõs sosem, de szemem, fülem és logikai képességem nekem is van, így írásodnak épp annyi értelme van,mint az enyémnek, se nem több, se kevesebb
És elõre tudod az egész augusztus várható kimenetelét!?Mert én még nem, sztem te sem.
És tényleg utoljára : aláírom, nem fogalmaztam a legjobban, ha így folytatja, tudod tendenciára gondoltam, június melegebb, július átlagos, augusztus lehet átlag alatti, majd meglátjuk, vak is azt mondta.
Élvezd ezt a normális nyarat

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2385 - 2014-07-24 22:54:27)

Megfogadtam, hogy nem reagálok a teljesen értelmetlen írásokra, de ha már szétOFFoljuk a fórumot, akkor mégis.

"idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár"

Elõször is semmi nem garantálja, hogy így folytatódik a nyár.

Ráadásul ez hogy jött ki? A július pont annyival melegebb az átlagnál, mint amennyivel hidegebb volt a június.

Tehát ha átlagosan folytatódik a nyár, akkor sem lesz az alsó harmadban, de ha a júliusi idõ folytatódik, akkor meg végképp nem.

Vagy másként tanultuk a matekot.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2384 - 2014-07-24 21:59:0

Üdv a meridionális túltengés idõszakában, különösen jellemzõ ezen idõszakokra hogy egyik év ilyen, a másik homlok egyenest més, sõt egyik hónapról a másikra elképesztõ ugrándozások vannak, én ezeken már meg sem lepõdöm.
Tavalyi 10. legmelegebb nyár, idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2382 - 2014-07-24 11:37:13)

Pont ezeken a dolgokon gondolkoztam én is. Statisztikailag épp az év legmelegebb 3 hetét kezdtük el, és egyelõre június 10-e tartja a SZR-ot. Július 7-én volt még egy 35.7 Berettyóújfalun és ennyi, eddig. Az éves absz. max tekintetében ha jól sejtem az elmúlt 30 évben igen valószínû, h nem volt olyan, h ilyen korán álljon be, néhány június 20-a utáni érték rémlik talán a Krisztián által említett nyíregyházi is június vége felé volt. A következõ idõszakot ebbõl a szempontból is érdekes lesz nézni ill. a júliusi országos átlagos csapadék egy nagyon erõs hajrával befuthatna az elsõ 10-15-be az elmúlt 60 évet tekintve: Link Most 80-85 mm körül járhatunk, az absz. elsõ (kb. 60 évre vissza) pedig 1999 júliusa 125 mm körüli értékkel. A tavalyi 3. legszárazabb július után az idei TOP 10 körüli helyezés pedig különösen pikáns lenne: Link

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2381 - 2014-07-23 07:27:51)

Pontosabban 6-án volt a kerekített 37 fok (36,7), de 7-én a kerekített 38 is összejött (37,6).

Krisztián: ha jól emlékszem, Lász mester talált egy olyan évet is, amikor nem a "szomszéd" hónapok (május-szeptember), hanem április vitte el az éves abszolút Tmax-ot.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2380 - 2014-07-22 23:10:02)

Így van, sõt, az lenne ám az igazi kuriózum, ha az év legmagasabb hõmérsékletét nem valamelyik nyári hónapban mérnék. Az is megérne egy kis utánanézegetést, hogy erre hányszor volt eddig példa.

A másikat közben megnéztem: utoljára 1997-ben volt rá példa, hogy a szolgálat adott évbeli hivatalos állomáshálózatát tekintve az országos szezonrekord kerekített 36 °C-nál álljon meg. Abban az évben 36,2 lett a top max, ez egy júniusi adat amúgy Nyíregyházáról.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2379 - 2014-07-22 22:25:07)

Pontosan, 2008 szeptember 4.-5.-én meg volt a kerekített 37 °C Szegeden, de ha hihetek szeke rövid írásának és be válik, akkor a augusztus is a mérsékelten meleg, sekély ciklonos, bárikus mocsaras idõjárási helyzetekrõl szólhat, tehát még kb. másfél hónap van rá, hogy 35 °C fölé menjünk.
Eddig ez a nyár maga a csoda, csapadékos, átlag körüli hõmérsékletû, ha a májust is beleveszem.

Az 2010 június 18.-án volt a battonyai, mezõhegyesi jégverés, a 2010 június 14.-i brutális napon pedig egy MKR szántott végig a Dunától keletre( a legerõsebb fajtából), ennek déli ágán egy különálló cella okozta Orosházán a 6 cm átmérõjû jegeket.

Martfumeteo : Ennek ellenére a 93/94-es tél nem egy vérmes télként vonult be a történelembe

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236962 - 2014-07-24 17:06:0

Egy kis nosztalgiai Link Sajnos manapság egész télen alig van hó akkor meg 93 ban meg Novemberben micsoda mennyiség !!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236961 - 2014-07-24 16:55:55)

Nem maradt ki, mert június 17 az nem augusztusban volt

A mezõhegyesi jégvihar az félelmetes.
Sok felvételt látni a neten jégesõkrõl, de mindig szokott lenni a fákon levél.
Itt semmi nem maradt.

Az idei viharszezon kérdése: meglesz-e az elsõ viharvadászat?!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236960 - 2014-07-24 16:49:27)

Ez se rossz alma nagyságú jég Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236959 - 2014-07-24 16:22:59)

a felsorolásból kimaradt:

2010 június 17. Mezõhegyes, giga jégesõ: Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236958 - 2014-07-24 16:12:16)

Vissza néztem az elmúlt évek legviharosabb napjait és a 2010 augusztus az valami brutális! Augusztus 3. egy erõs hidegfront vonult végig az országon, jégesõkkel, komoly viharokkal
Augusztus 6. újabb erõs front Szupercellákkal piros riasztással.
Augusztus 13. a 300km es zivatarlánc!
Augusztus 15. Újabb heves viharok helyenként 4-5cm jegekkel.
Augusztus 16. Mezõkövesdi tornádó
Augusztus 27. Újabb hidegfront, voltak heves zivatarok akkor is. Elfogadnék most is egy ilyen Augusztust

Az utóbbi öt év legszárazabb nyara (június-júliust tekintve) eddig az idei Sopronban.
78 mm csapadék hullott (a mai napig) a két hónapban. Pedig a tavaly július is párját ritkítóan száraz volt, de azt kompenzálta a bõvebb júniusi csapadékmennyiség.
Augusztust is beleszámítva minimum 185 mm csapadék kellene összesen a három hónapban, hogy ne az elmúlt öt év legszárazabb nyarát jegyezzük fel idén. Azaz hiányzik még 107 mm.
A teljes 2014-es év eddig 397 mm.

Paula sekélyke ciklon 38 mm. Éves eddig 464 mm. 2013.aug.1.-tõl a mai napig (csaknem egy év) 785 mm. Régen volt olyan nyár itt, hogy a fû a kertben nem sült ki, sõt szép zöld (eddig) végig.

Itt megszûnt a szárazság, Cseszneken 18,Pápán 11 míg Nagyalásonyban 16 mm esett tegnap.Eddig errefelé is alig 30 mm volt a hónap, de most.... Aztán ma zivatarok jöttek, itt majdnem 8 mm esett, Cseszneken most esik, Nagyalásonyból a kertünk csapadékát apósom majd beírja holnap, gondolom ott is zuhogott egy kevés megint. Szárazság elfelejtve .

Tegnap csapadék: 77 mm [esõ]
Már 7 éve mérem rendszeresen a csapadékot, de ekkora mennyiséget még 1 nap alatt nem mértem. Sõt, az elmúlt 84 hónapból, 67 hónap szárazabb volt, mint a tegnapi nap.
Top 3-as listám:
77 mm 2014-07-22
60 mm 2010-09-10
55 mm 2008-07-07

Itt egyelõre folytatódik a nyári szárazság, ami immár negyedik éve jellemzõ. Július eddig 33,2 mm-t hozott. Tegnapi csapadék: 7,2 mm; június: 9,0 mm.

A júliusi nagy csapadékok a kertjeinket megkímélték : Nagyalásony 32, Pápa 45, Csesznek 29 mm. Itt elférne még az égi áldás. Tegnap SZR született, mert Pápán hála a borús idõnek a T nem ment 21,3 fok alá. Ma meg még nem ment fölé, gyors volt a váltás. Az egy fokos havi pozitív anomália már alighanem nem nõ, sõt a modellek nem is igen várnak már komoly hõséget erre a hónapra. Lehet hogy ez a hónap is a sokévi átlagféleségek körül fog zárni ?

Köszi.

Ahhoz képest nagyobb, kb. fél fokkal.

És az 1971-2000-es átlaghoz viszonyítva kb. mekkora az anomália értéke? Mert ugye az OMSZ még ezt az idõszakot veszi alapul.

Bár júliusban nem voltak nagy hõségek, ezzel együtt az erõsebb lehûlések is elkerültek minket. A standard melegnek köszönhetõen mostanra országosan összejött kb. 0,5-0,9 fokos pozitív anomália (az elõzõ, szintén meleg 30 évhez viszonyítva). A rövid- és középtávú prognózisokat elnézve ez már nem is nagyon megy le 0 alá.

Hétfõn(07.14.) Császártöltés mellett kialakuló zivatar, amely felhõszakadás közeli intenzitású záporral járt, erõs villámtevékenységgel kísérve.
Link
Link

"Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal "alacsonyabbak a 100 évesnél"

A legfõbb ok az lehet,hogy egészen 1951-ig a város belterületén mérték a hõmérsékleteket ,ráadásul többször változott a mérések helyszíne... ! Link

A másik szolnoki észlelõ tõlem kb 5-6 km-re van légvonalban, a szandaszöllõsi városrészen. Simán lehet ilyen különbség. Példaképp nézd meg a szolnoki webkam felvételét. Ez a felhõszaki a belvárosban (nálam is) mindössze 1,8 mm-t adott, a cella érintésébõl. A kamera K-nek néz, az ÉK-i részen simán lejött 15-20 mm.
Link

Tegnapelõtt 3mm a mostani délutáni zivatarból 19mm esett

2014. június Bükk-fennsík, töbörklíma

T átlag: +11,9 °C.
T min. átlag: +0,4 °C.
T max. átlag: +21,0 °C.
Absz. T min.: -4,7 °C. (15.)
Absz. T max.: 29,5 °C. (10.)
Absz. hõingás: 34,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 8,0 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 17,0 °C. (30.)
Legalacsonyabb T max.: 13,2 °C. (2.)
Legmagasabb T min.: 11,3 °C. (30.)
Napi legnagyobb hõingás: 28,8 °C. (10.)
Napi legkisebb hõingás: 8,8 °C. (1.)


Fagyos nap: 14 db.
Nyári nap: 5 db.

Nagy köszönet mindenkinek a feltöltött adatokért, nagyon alapos munka !
Egy kérdõjel van azért bennem: Ha rákeresek Szolnokra az adatbázisban egy éves 202 és egy 314 mm-es adatot találok. Júniusig bezárólag az egyik 250 a másik a Tied 149,6 mm. Mivel a városban nagy domborzati különbségek nincsenek/lakótelepeket leszámítva/ arra gondoltam, hogy a Tisza "lehúzza".
Nem néztem meg a két hely távolságát, de ha egy társam a városban 6 hónap alatt 100 mm-rel mást mérne befonnám a hajam (kopasz vagyok )
Van valami magyarázat ?

Kicsit megkésve: )

2014.június, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +20,4 °C (+0,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +14,1 °C (+0,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +26,9 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 51,4 mm (80 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1015,3 hPa
Napsütéses órák száma: 290 h (SYNOP) (+28 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)


Szélsõértékek:
Tmin: +9,8 °C (4.)
Tmax: +35,6 °C (10.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,6 °C (10.)
Pmin: 1006,1 hPa (25.)
Pmax: 1020,9 hPa (9.)
Legnagyobb szélsebesség: 29.6 km/h 338°(ÉÉNY) (20.)
Legerõsebb széllökés: 51.8 km/h 68° (KÉK) (1.)
Uralkodó szélirány: É
Legnagyobb napi csapadék: 14.8 mm (2.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 7
Jelentõs csapadékú napok: 3
Zivataros napok: 5
Nyári napok: 18
Hõség napok: 8
Forró napok: 1
Ködös napok: 0

Az idei június az átlagnak megfelelõ középhõmérsékletû, de a csapadék elmaradt a sokéves átlagtól. A hónap elején volt jelentõsebb mennyiségû csapadékot adó zivatar, majd kánikulai napok következtek. Ezután átlagos idõszak következett, a hónap utolsó harmada változékony idõjárással kezdõdött, többször volt zápor, zivatar, de a hõmérséklet kissé az átlag alatt maradt.

Éves csapadék: 149,6 mm (-92,4 mm a sokéves átlaghoz képest) (jún. 30-ig mérve)

A Siófokról rendelkezésemre álló adatok feldolgozása, táblázatokba való foglalása olyan szintre jutott, hogy lehetõségem nyílik ezentúl minden aktuálisan mért adatot -hónap, évszak, év felbontásban- az elmúlt tetszõleges számú év átlagához hasonlítani.

Maradnék a 30 év átlagánál, ám ezentúl mindig az elmúlt 30 év átlagát fogom figyelembe venni, azaz idén az 1984-tõl 2013-ig terjedõ 30 évét. Ebbõl fakadóan lehetnek különbségek az OMSZ siófoki átlagaihoz képest, ám én ezt így tartom helyesnek.

Nálam tegnapig, három nap alatt (8-9-10-én) 8,3 mm hullott csupán, ellenben tegnap (fõként éjjel...) 38,4 mm zúgott le.

Itt Velencén kedd-szerda: 32 mm, péntek: 33 mm, így a héten már 65 mm esett le. Elég is volt most ebbõl.

Igen, azt nem csodálom, hogy Árpád-tetõn kevesebb volt, mert a komoly zivatarfelhõ nyugati szélén voltam, de érdekes, hogy Újhegyen csak 21 mm esett.
Nálam a talajtakaró sziklakerti növény kezdett berothadni már a sok esõtõl, igaz, azt naponta öntöztem elõtte is...

Nálam a szõlõ nagyon szép, igaz rezisztens fajta, a ringlófán a termés 90%-a ki van repedve

Egy kicsit tovább árnyalom a képet, nálam 21 mm!

Nem teljesen azért ha reggel 8-ig értjük, Árpádtetõ 18 mm csak, mi a Bálicsban 20,5-öt mértünk. (de elég már amúgy az esõbõl, rohadnak a gyümölcseink....)

Tegnap nálam 33mm esõ esett, nagyjából ennyi jött le átlagosan az egész térségben.

Tény, hogy ma eléggé bonyolultan alakultak a dolgok, a mai napon nem volt olyan kiütközõen nagy eltérés az állomások közt (ahogyan írtad is, hisz nálam 3 órakor visszaesett a T, majd pedig 5-6 óra közt, amikor a felhõk feloszlottak 31 fölé ment). Csak az már évek óta feltûnt akár az idõkép, akár a metnet, akár a kibõvített OMSZ térképeken, hogy a metarok értéke , ami felkerül pl. Pápáról nálunk is (bár az OMSZ térképen már hiába keresem)mindig fokokkal kevesebb, mint a környezõ területek értékei. Azt azért nem mondanám, hogy mindezt mindig a szél, a páratartalom, a talajnedv vagy a felhõzet "sajátos" kombinációja okozza. A rekordokról meg már írtam...
Ennek mértékét nem számoltam ki, ez igaz, de ha azt látom napos idõben, hogy Körösszakál 2 fokkal többet mér mint Békéscsaba vagy Debrecen (fordítottra nem emlékszem, de ráérõk biztos találnak ilyet is), akkor mindjárt rosszra gondolok...

A repterek közül Kecskemét mellett Gyõr-Péren, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Szolnokon és Budapesten is megvolt a 31 fok ma a 10 perces térképek alapján (sõt Budapesten ha jól néztem a 32 is). Országos átlagban jellemzõen 30-32 fok közül alakult a hõmérséklet, de volt egy-két 33 és 29 fok is.

A napi maximumokat egyébként sok tényezõ meghatározza, hogy csak a legfontosabbakat említsem: a levegõ páratartalma, a talaj nedvességtartalma és típusa, a szélviszonyok, a napsütés mennyisége. Például helyi összeáramlásokban akár 0,5-1(-1,5) fokkal is melegebb lehet, ezekbõl pedig az ilyen gyengébb alaplégáramlású napokon nincs hiány. A nyárra jellemzõ szélsõséges területi eloszlású konvektív csapadék miatt pedig a talajnedvesség ilyenkor kis területeken belül is jelentõsen változhat. Ma is ott volt a legmelegebb, ahol a legszárazabb a talaj és a legalacsonyabb volt a páratartalom: Pest környékén, az Észak- és Közép-Alföldön, valamint északkeleten: Link Link Éppen ezért fontos a mikroklimatikus viszonyok figyelembe vétele is egy-egy maximum esetében, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A városokban például az is elõsegíti a nagyobb mértékû felmelegedést, hogy a csapadékvíz nagy részét elvezetik a csatornák, így a talaj is hamarabb kiszárad (fõleg ahol nem öntöznek), illetve a páratartalom is alacsonyabb.

Nem azt mondom (és nem mondtam eddig sem), hogy egyes állomásokon nincs fölémérés, de korántsem akkora mértékû (sem hõmérsékletileg, sem az érintett állomások számát tekintve), ahogy Te gondolod.

Nem értem, hogy ezt miért erõlteted ? Világosan látszik, hogy a reptéri állomások (az AMSZ oldalon épp az elõbb néztem a 16:15-17:15-ös adatokat, alighanem nem ad minden reptér félóránként METAR-t, a csúcs a kecskeméti 31 volt) vagy az OMSZ "fõállomások" többnyire csak 29-30 fokokat mérnek (bár korábban talán Kecskemét,Debrecen és Paks 31-32-t is adott), míg a sok kisebb állomás sokfelé mért 32 talán 33 fokot is. Ennek, vagyis, hogy a reptéri állomások szinte soha nem mérnek napi max-ot és mindig Paks,Körösszakál,Elek,Tata,Baja,Vásárosnamény,Újpest,Budakalász meg még néhány "al" állomás adja a napi max-ok 99 %-át napos idõben nem hiszem , hogy éghajlati magyarázata van.
Hogy most miért nincs 2-3 fok eltérés ? Nagyon egyszerû a válaszokfelé középen és keleten erõsen megnövekedett a felhõzet, néhol még zápor is volt.Ilyenkor nem áll a dolog, éppen errõl beszéltem.
Abban igazad van, hogy ha egy terület homokos puszta vagy sivatag, akkor nem lehet oda füvet telepíteni, hogy ne legyen meleg. Vagyis a mondanivalóm másik "ferdítése" valóban az, hogy ha egy terület hegyes, erdõs, homokos vagy vizenyõs, akkor az nem jelenti azt, hogy ott nem mérhetünk. Az emberek többsége ma más nagyvárosban lakik és ott hõsziget van. Õket nem vigasztalja az, hogy onnan 15 km-re a füves pusztában nincs olyan meleg ( fõleg éjjel szentigaz). Tehát nem az a bajom, hogy városok belsejében is mérnek és rekordokat döntögetnek, hanem az, hogy ezek a "rekordok" éppúgy sántítanak, mintha a Bükk töbreinek minimumait is bevennénk a rekordok közé vagy a napijelentésbe és elõrejelzésbe, hisz az is az ország része és akkor elképednének az errõl mit sem tudó laikusok, hogy "jé, még Zabarnál is van hidegebb".
Külön világ a Kiskunság, ahol születnek rekordok és valószínüleg talajfelszíni okokból, amihez a délebbi és medenceközepi fekvés és sok napsütés egyaránt hozzájárul. Ott természetesnek tartom, ha ma 32-33 fokot mérnek Kiskun...akárhol vagy Kecskeméten. Még talán Baja is magyarázható (de hogy miért melegebb a Kiskunságnál az nem nagyon) ezzel. De a tiszántúli "al" állomások vagy a pest ill. komárom megyeiek számomra nehezen igazolhatók éghajlati okokkal. Ha mikroklimatikai dolgok túl nagy szerephez jutnak, akkor valóban nem telepítési hiba áll fenn, de azért a harmad vagy fél országban nem hiszem, hogy sajátos , kikerülhetetlen mikroklíma van, mint a homokpusztában.
Ha az éghajlatot leírjuk, akkor jó vitatéma, hogy az ember alkotta mikrokörnyezetet is belevegyük-e ? Szerintem azért a hegyek vagy tengerpartok klímájáról , mivel világszerte vannak mindenki tudja, hogy sajátos. De sûrûn ember által beépített nagy térségek inkább csak Ny- és Közép-Európában, az USA Ék-i részén,a Kínai- és a Hindusztáni -alföldön vannak. Kisebb gócok még vannak foltszerûen másutt is, de azért a bolygónak ezek csak alig 1-2 %-át, ha kiteszik (71 % eleve a világtenger). Ha bolygó éghajlatáról beszélünk, akkor ezeket nem szabadna a hõtöbbletük miatt felnagyítani, mondván, hogy az emberek itt élnek és nem az õserdõben, a tajgában, a tundrákon, a tengerben, és a jégmezõkön. Az igaz, hogy itt könnyebb méregetnünk, mint az óceánon vagy a magashegységekben vagy a sarkvidékeken, de szerintem nem a hõszigethatásra vagyunk kiváncsiak vagy a mikroklímára ha éghajlatot vizsgálunk.

Szerintem az a baj, hogy nem jól értelmezed az egészet. A nagy(obb) térségi klímát az ilyen kisebb, "mikro"klimatikus viszonyok határozzák meg, így éppen akkor torzulnának az országra vonatkozó klímaelemzések, ha nem vennénk figyelembe a Balaton, az alföldi homokos pusztaságok, a városok, a hegyvidékek/dombok, a fagyzugok/töbrök stb. jelenlétét. Igen is el kell fogadni, hogy az ország hõmérsékleti viszonyai nem egységesek, van, ahol hûvösebb, van, ahol melegebb van, és inkább örülni kéne neki, hogy ezen a kis helyen is ilyen változatos viszonyok uralkodnak. Az állomások - olykor valóban nem túl szerencsés - áthelyezgetésérõl az eredeti hozzászólásodban nem volt szó, így ezt most ne keverjük ide.

Egyébként ugyan ez van nagyobb léptékekben is például a tengerparti/óceánparti, a magashegyi, a sivatagi vagy a nagy metropoliszokban történõ mérések esetében is. Akkor ezek is feleslegesek lennének?

Abban igazad van, hogy a beépítettség és az állomás közelében lévõ nagy aszfalt/betonfelület némi hõtöbbletet biztosíthat, és abban is, ha kiraknál egy megfelelõen árnyékolt hõmérõt a város leaszfaltozott/térkövezett fõterére, akkor több fokkal melegebbet mérne. De megnyugtatlak, az OMSZ mérõi a városokban is füves részek felett vannak elhelyezve, még ha ez számodra hihetetlennek tûnik is, így az esetleges hõtöbblet hatások sem adnak hozzá 1-1,5 foknál többet a valós adathoz. Ezáltal az általad írt 2-3 fokos fölémérések ferdítések, esetleg az Idõképen láthattál ilyet.

És ha már a kérdések és a meg nem válaszolások, talán fussunk neki még egyszer: a ma kora délutáni (még mindenütt napos) idõszakban mért adatok között hol vannak a 2-3 fokos fölémérések? Link

Bocs. ez meg lemaradt:
A városi méréseknél az aszfalt és betonfelszín sokasága szerintem megnöveli a meleget nappal is. Aki járt más egy Budapest vagy akár kisebb város olyan belterületén, ahol a természetes talajfelszín még 20 % sincs, az érti mire gondolok. Ha az állomás azon a 20 %-on van, akkor azért nem olyan mérvû az eltérés, fõleg, ha egy sokemeletes tömb árnyéka is odavetül du. Ha Pápa lebetonozott Fõterén a Nagytemplom elé a napra tenném a hõmérõházam, akkor tuti 3-4 fokkal többet mérne. A templom északi árnyékos oldalán már lehet, hogy 1-2 fok lenne az eltérés, felhõs, szeles idõben meg ugyanannyit mutatna.

Kérdéseimre válasz helyett kérdések és vádak megint. Egy kérdés: mikor írtam ezt a 60-70 megy 30-40 dolgot ? Sajnos nem emlékszem.
11 év alatt itt rengeteg írás született a témában állomáshelyekrõl és fals mérések tömegérõl, ami árnyékolóhiba, mûszerhiba, kritikán aluli elhelyezés (dombról a völgybe és fordítva, városból ki vagy be ill. körbeépített egykori külterület stb.) Ezek után mindezt tagadjuk le és aki ezt szóvá teszi (tette) feszítsük keresztre ?
Sok hiba van az elõzõ írásomban: pl. ha a 2001-2010 idõszakkal kicseréljük az 1971-80-as évtizedet megint fals átlaghoz jutunk. Egyszerûbb lenne az 1970-2010-et használni. Nem helyes a 100 évvel ezelõtti agyonhomogenizált és interpolált adatokat nézni, hisz akkor 80 %, hogy más mûszerekkel és egész máshol mértek mint manapság. Bizony az érvelésem nekem is sántít elismerem, de hogy nem lehetne egységesebb állomáselhelyezés az talán túlzás. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Lõrinc ma nagyvárosi környezetben van, Siófok pár méterre a Balatontól, Paks egy betonfelszín közelében, Nyárádról írtam, hogy pár lépésre volt egy épülettõl,Baja ,Bugac stb. homokfelszínen,Tevel,Káld valami mûtárgyak,betonfelszín közelében stb. Szerintem minden városban lehet olyan nyílt és viszonylag sík területet találni, ahol legalább 100 m-es körzetben nagy házak,beton, aszfalt, erdõ,tópart nincsen és lehetõleg füves terület. Egy település széle a legjobb, ahol nem messze van pl. a közmû (nagyon jók a repterek, csak ne a kifutópálya mellé tegyék). Persze ezen nem lehet azonnal változtatni, de ha éghajlati összevetésre vetemedünk kéne valamiféle standard állomáscsoportot összeállítani és nem a létezõ összes állomás T adatát nézzük (csapadék persze egészen más).

"Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, mûtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdõk adatait kéne használni." Akkor mit? Hova rakod az állomást úgy, hogy a megfelelõ technikai és (ahol észlelés is van) emberi háttér (áramellátás, megközelíthetõség, épület a belsõ egységnek/személyzetnek) meglegyen?
Elárulom, a világ minden pontján ilyen helyen vannak a mérõk (még az Antarktiszon is, ott a kutatóállomásoknál).

Egyébként ha Magyarországon nem mérnének az általad említett helyeken, akkor az ország alig 30-40 %-a lenne alkalmas mérésre. Ez elegendõ és reprezentatív adat lenne éghajlati összevetésekre?

"Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos idõben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi" Igen, ez ferdítés, hiába mondod, hogy nem az. Most országszerte sut a nap, szerinted hol van 2-3 fokos felülmerés? Link (Most tekintsünk el attól, hogy a Te véleményed szerint ezen állomások 60-70 %-a olyan helyen van, ahol nem is szabadna mérni.)
Láss csodát, pl. Szegeden a kül- és belváros között napközben minimális hõmérséklet-különbség van: Link Éjszaka ugyanakkor már nagyobb az eltérés, és hosszabb távon ezek adják az hõmérsékletbeli eltérést is.

A múltkor szóvá tettem, hogy a 30 vagy 100 éves átlagok alkalmazásával más eredmény szûrhetõ le az aktuális hõmérséklet átlagtól való eltérésérõl. Megnéztem 3 városunk OMSZ-os adatait, mennyi pl. a jún. és júl. átlaga:
Idõszak.. Hónap Budapest Szeged Pápa
1901-2000 jún.: 19,7.....19,9....18,6 fok
1901-2000 júl.: 21,6.....21,8....20,6 fok
1971-2000 jún.: 19,7.....19,2....18,1 fok
1971-2000 júl.: 21,5.....20,8....20,0 fok
(Mindhárom hely alföld,síkság)
Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal, Pápa esetében kb. fél fokkal alacsonyabbak a 100 évesnél, viszont Budapest esetében ugyanannyi.(hacsak Szegeden nem GM, hanem LH, lokális hûlés lépett fel az állomás áthelyezése miatt ?)
Az is nehezen értelmezhetõ, hogy Szeged nyáron hidegebb hely, mint Budapest. Bár van egy sejtésem, hogy az általam emlegetett városi hõszennyezés lehet mögötte, és nem éghajlati ok magyarázza. Ha Ferihegynek lennének adatai tartok tõle, hogy egész más lenne az eredmény. Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, mûtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdõk adatait kéne használni. Tûzõ napon most nyáron a hõmérõim 1-2 fokkal melegebb max-okat adnak pl. a 3-4 km-re lévõ reptérnél.Hiába, nem szabványos hõmérõházam van, ahogyan szerintem sok más automata állomás sem "házikóban" van. Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos idõben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi (bár ezért lehet, hogy ferdítés lehet a vád, mert nem ellenõriztem le õket ).
Júniusban nálam a min-max számítással az közép 19,4 fok lett, a reptéren 18,9. Megnéztem Szegedet: az ottani reptér mellett 19,7 lett az átlag, tehát a 100 és 30 éves átlagokban lévõ kb. 1 fok fok eltérés szépen megmutatkozik a két reptér közt, bár némileg kevesebb lett. Anomáliáról nem írok, hisz a számítási metódus eltér. (Antibulvár szerint 0-0,4 fok a 2 és sokadatos havi átlagok eltérése a 2 adatos javára-hónaponként eltérõ mértékû)
Persze egész más következtetést lehet levonni a 100 és 30 éves adatokból, vagy ha az 1981-2010-es adatok is meglennének (3,5 év nem volt elég az elkészítésére ? ). Pápán pl. a júniust nézve a 2000-2013-as átlag kb. 19,8 fok volt. Elképzelhetõ, hogy az utolsó 30 év átlaga milyen lenne az 1971-2000 közti 18,1 fokhoz képest. A saját (kissé felülmért ) naplóbeli átlagaim 2006-1013 közt 20,3 fokot adnak júniusra ! (idén a reptér +0,4 fokkal korrigált adata 19,3 körül lehet...)