2025. június 09., hétfő

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#492
Jóság!
#491
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából. nevet
#490
Köszönöm! Nem ismertem az oldalt! nevet
#489
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
#488
Egy részben ide való kérdés: Van az OMSZ honlapján egy háttérsugárzás összesítõ: Link

Keresem Paksot, de nem találom. Itt lent a térképen Link látszik, hogy Paks környékérõl nem jelennek meg a honlapon háttérsugárzás adatok. Mi ennek az oka?
#487
Jópofa.
#486
hideg laza
#485
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal:
Link
#484
Wow, ez nagyon komoly!
#483
Áhh... Én is most akartam linkelni. nevet
Ez is egy koncepció... zavarban
#482
Jesszusom... Link
#481
Hú, fantasztikus!
#480
Bocs, még egy óriási kép (méretben is)
Link
#479
S ha már villám meg vulkán, talán nem mindenki néz APOD-ot állandóan. Ez februári:
Link
#478
Nekem is nagyon bejönnek a villámok. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
#477
Jaja! Milyen szép esti képeket lehet egy ilyenbõl kihozni. Viszont én sokkal erõsebb hangokat vártam. Vagy lehet, valami plexi kalitka, vagy ablak mögül van videózva. Ahhoz képest meg hangosak a madarak.
#476
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. zivatar Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. nevet
#475
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
#474
Ez még egy januári Sakurajima kitörés:
Link
Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.
#473
Így van. Mikroszekundomos szinten folyamatosan változik a Föld forgási periódisa. Kummuláltan növekszik, azonban vannak periódusok amikor csökken. A legnagyobb befolyásoló tényezõk a Hold dagálykúpja, a geoid alak és belsõ szerkezetének nem tökéletes diferenciáltsága (konvektív feláramlások, ezzel együtt tömegátrendezõdés stb) Ez utóbbi által kiváltott eseményekhez tartoznak a tektonikus mozgások is.

Kimi, nincs mit nevet
#472
Köszike!nevet
#471
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam szegyenlos).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit. nevet
#470
Link
#469
Kiminek: Link kacsint
#468
Reméljük.
#467
Nekem ugyanez volt a benyomásom. Biztos lesznek még infók róla késõbb.
#466
Jól látható, amint a villanyvezetékek érintkezését, elszakadását szikrázás kiséri. A kékes fényvillanások a háttérben zajlanak, a perui földrengésfényhez hasonlóan.
#465
Csodálatos és egyben borzasztó élmény lehetett.
#464
Az origón van egy videó, ami a rengés idején készült. Link A felvételen láthatóak olyan kékes villanások, mint a perui rengésnél voltak, de nem tudom eldönteni, hogy valóban földrengésfény vagy csak a villanydrótok szikrái világítanak ekkorát?
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
#463
Bizony, az egyik legmozgalmasabb.
#462
Piszkéstetõ: Link
#461
A mostani epicentrumához 230km-re volt az 1960-as 9,5 erõsségû rengésé... (ez a mûszeresen valaha regisztrált legnagyobb rengés volt) Elég mozgalmas egy hely... :-(
#460
Az ilyen alábukások (szubdukciók) elképesztõ energiákat szabadítanak fel, ahogy most is...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
#459
Egyfolytában utórengések vannak, szinte mindegyik 6-os erõsség felett.
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... szomoru Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:

beillesztett kép

#458
A CNN mutatta élõben az este Hawaii-ról, de szerencsére semmi extra nem volt.
Egy videó:Link
#457
Link
#456
Egy kép Acapulconál:Link
#455
Csalóka lehet a dolog, mert nem mindegy, hogy milyen a part beépítése. Ha az elsõ épület 100 m-re van a parttól, akkor nyilván nem sokat ér egy 1-2 méteres cunami, de ha csak 10 méterre van, akkor azért már tarolhat.

Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.


Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
#454
Szerencsére nem túl nagyok voltak az eddigi szökõárak, ami elérte Mexikót is.
Link
Remélem jól értelmezem.
#453
Üdv.
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?
#452
8.8 a hivatalos, nagyon durva! Link zavarban


A haiti földrengés számokban: "According to official estimates, 222,517 people killed, 300,000injured, 1.1 million displaced, 97,294 houses destroyed and188,383 damaged in the Port-au-Prince area and in much of southernHaiti. At least 4 people killed by a local tsunami in the PetitParadis area near Leogane." beteg


Az ország lakosságának 2.5 %-a meghalt...így talán még durvább.
#451
Link
#450
8,5-ös földrengés Chile parjainál, a Csendes-óceánban. Link
A német Bild 8,8-ról ír: Link
#449
jó nagy darab jegek

Link
#448
Erõs földrengés és cunamiriadó Japánban! Link
#447
Hallatlanul szép! A képek az izlandi Surtsey-féle kitörésre emlékeztetnek. A villanások talán kapcsolatosak lehetnek a földrengésfényekkel, de ezirányban semmi biztosat nem állitok. A Kárpátok délkeleti kanyarulatának mélyében fekvõ "forditott cukorsüveg" kõzettömb által keltett 1986. évi erõsebb erdélyi földrengés elõtt, alatt és után az epicentrum több száz km sugarú környezetében megfigyelt fények nagyobb része villámlásszerûen zajlott le.
#446
Vulkáni tevékenység, meg villámlás, meg tornádó (inkább víztölcsér)...nevet
Link
#445
Kiraktak egy webcamot a Chaitén-hez:
Link
Szépen követhetõ a lávadóm növekedése, bár most kicsit párás a kamera... Ha valaki nem emlékezne, ez a vulkán produkálta a világhíres szépségû villámlós felhõt 2008-ban

beillesztett kép

#444
Izzik a szén a Medves alatt: Link
#443
Egy új fajta villámlás vulkánokon: Link

Utolsó észlelés

2025-06-09 00:14:17

Csesznek

14.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141106

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.