Földtan
Az origón van egy videó, ami a rengés idején készült. Link A felvételen láthatóak olyan kékes villanások, mint a perui rengésnél voltak, de nem tudom eldönteni, hogy valóban földrengésfény vagy csak a villanydrótok szikrái világítanak ekkorát?
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
A mostani epicentrumához 230km-re volt az 1960-as 9,5 erõsségû rengésé... (ez a mûszeresen valaha regisztrált legnagyobb rengés volt) Elég mozgalmas egy hely... :-(
Az ilyen alábukások (szubdukciók) elképesztõ energiákat szabadítanak fel, ahogy most is...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
Egyfolytában utórengések vannak, szinte mindegyik 6-os erõsség felett.
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:
A CNN mutatta élõben az este Hawaii-ról, de szerencsére semmi extra nem volt.
Egy videó:Link
Egy videó:Link
Csalóka lehet a dolog, mert nem mindegy, hogy milyen a part beépítése. Ha az elsõ épület 100 m-re van a parttól, akkor nyilván nem sokat ér egy 1-2 méteres cunami, de ha csak 10 méterre van, akkor azért már tarolhat.
Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.
Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.
Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
Szerencsére nem túl nagyok voltak az eddigi szökõárak, ami elérte Mexikót is.
Link
Remélem jól értelmezem.
Link
Remélem jól értelmezem.
Üdv.
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?
8.8 a hivatalos, nagyon durva! Link
A haiti földrengés számokban: "According to official estimates, 222,517 people killed, 300,000injured, 1.1 million displaced, 97,294 houses destroyed and188,383 damaged in the Port-au-Prince area and in much of southernHaiti. At least 4 people killed by a local tsunami in the PetitParadis area near Leogane."
Az ország lakosságának 2.5 %-a meghalt...így talán még durvább.
A haiti földrengés számokban: "According to official estimates, 222,517 people killed, 300,000injured, 1.1 million displaced, 97,294 houses destroyed and188,383 damaged in the Port-au-Prince area and in much of southernHaiti. At least 4 people killed by a local tsunami in the PetitParadis area near Leogane."
Az ország lakosságának 2.5 %-a meghalt...így talán még durvább.
Hallatlanul szép! A képek az izlandi Surtsey-féle kitörésre emlékeztetnek. A villanások talán kapcsolatosak lehetnek a földrengésfényekkel, de ezirányban semmi biztosat nem állitok. A Kárpátok délkeleti kanyarulatának mélyében fekvõ "forditott cukorsüveg" kõzettömb által keltett 1986. évi erõsebb erdélyi földrengés elõtt, alatt és után az epicentrum több száz km sugarú környezetében megfigyelt fények nagyobb része villámlásszerûen zajlott le.
Kiraktak egy webcamot a Chaitén-hez:
Link
Szépen követhetõ a lávadóm növekedése, bár most kicsit párás a kamera... Ha valaki nem emlékezne, ez a vulkán produkálta a világhíres szépségû villámlós felhõt 2008-ban
Link
Szépen követhetõ a lávadóm növekedése, bár most kicsit párás a kamera... Ha valaki nem emlékezne, ez a vulkán produkálta a világhíres szépségû villámlós felhõt 2008-ban
Na, ezt meg én néztem be Háromra emlékeztem. Köszönöm a helyreigazítást.
Elhamarkodottan írtam és valóban csak rápillantottam a linkre.
Ha minden igaz, akkor ez az öt ismert láva-tó létezik:
Link
Ez nem a Stromboli, hanem az Erta Ale Etiópiában. Ha jól tudom, egyik a világ 3 lávatava közül. Mauna Loa, Erta Ale és egy még valahol a Csendes-óceánon A Stromboli csak a linkben szerepel Abban viszont egyetértünk, hogy egyikbe sem fetrengenék bele
Igazad van, viszont egyiken sem szeretnék bekopogtatni!
Na meg a Strombolit egy ilyen kis lyukkal összehasonlítani! Az egy más világ...
Na meg a Strombolit egy ilyen kis lyukkal összehasonlítani! Az egy más világ...
Ez Bakuban van, zoroasztrista tûz-szentély:
Ezt egy természetes gázfeltörés tetejére építették még a 18. sz. elején, s a 19. sz. közepén tûnt el alóla a gázforrás, vagyis kb. 150 éven át égett benne folyamatosan a tûz.
Ezt egy természetes gázfeltörés tetejére építették még a 18. sz. elején, s a 19. sz. közepén tûnt el alóla a gázforrás, vagyis kb. 150 éven át égett benne folyamatosan a tûz.
Elég hosszas széntüzek voltak az USA-ban, pár éve olvastam róluk. Nálunk "csak" tõzegtûz szokott lenni, azt se könnyû kezelni. El se merem gondolni, mi lehet ezekben az izzó szénrétegekben odalenn...
Nem is kell Kínáig menni egy több mint 40 éves szénmezõ-tûzért: Link
Mik vannak
Kínában is van egy megyényi méretû szénmezõ, ami már izzik egy jópár évtizede.
Nem licitálásképp, de ez nekem "pokolkapujásabb" Link
Kínában is van egy megyényi méretû szénmezõ, ami már izzik egy jópár évtizede.
Nem licitálásképp, de ez nekem "pokolkapujásabb" Link
Kissé arréb sodródott a homouszion és -iuszion jelleget öltõ "csak" szócska keltette pohár vízben kavargó parányi témaviharunk...de ez végül is nem baj... de ne feledjük a lényegi gyökereket...akárhogy is áll, a tudomány embere bennem(!) elsõ blikkre mélyen hallgat minden, a lineamensek felett érzett geológiai szakérdeklõdésem ellenére, amíg betontömbök alá szorult jajgató emberi sorsokat látok..épp mert elsõsorban ember vagyok, akiben még érzelmek is vannak és aki nem fél azoktól...hogy a halottak felett kell e sajnálkozni vagy sem, ez messzire vezetõ kérdés..általános közhely az itt maradottaknak sokkal rosszabb..de ezért én személy szerint az idõ elõtt elhaltakban mindig sajnálom a lehetõséget, a jelent, a múltat és a jövõt, még ha oly sötét is, mint a haitin élõk többségének, mert a reményt mely mindannyiunk egyetlen valóban nem devalválódó kincse, õk már végleg és örökre elvesztették, oly sok minden egyéb evilági apróbb vagy nagyobb csoda mellett, amit nevezhetünk csupán Életnek is..egy valamiben azonban egyetértünk és érdekes módon ez is a reményhez kötõdik...reménykedem benne, hogy ez a természeti katasztrófa ráirányítja a mi jóléti létünk figyelmét egy országra, melynek lakosai, nagy részt kollektív önhibájukon kívül, emberhez méltatlan körülmények között pergették mindennapjaik, egy társadalmi-gazdasági káosz pengeéles peremén egyensúlyozva..talán mozdul valami, talán a média több figyelme lök valamit elõre... talán..talán..bár ez irányú szkepticizmusom sajnos inkább áll a realitásokhoz közel..de reménykedjünk közösen..mert az jó..
bár nem érintettem dolgoknak ezt a vetületét, de a Nápolyi és Haiti közti ez irányú párhuzam kicsit sántít nekem..a haitii civilizációval és annak korai történetével ellentétben jóval összetettebb, struktúráltabb, bonyolultabb, rétegzettebb, nevezzük csúnyán "fejlettebb" civilizáció élt és él együtt évezredek óta egy jól látható, detektálható, megfogható, tapasztalható veszéllyel, mely az ott élõk szociókultúrális örökségében 100%-an manifesztálódott és tovább adódik szavak,tanítások nélkül is.. elég csak a Vezúv krátereire nézniük....Nápoly és a vulkán már a nápolyiak elõtt ott lakó nációk életében összekötõdött..ott ez a normális..egy törésvonal nem megfogható empirikus úton, ha random jelleggel reng alattad a föld azt egy korai õslakos vajmi kevéssé tudta hogyan megfogni, együtt járt néha a szigettel való léttel, de nem megfogható és nem tornyosult a mindenapok fölé meghatározó erõvel...a nápolyiak ráadásul oly annyira nápolyiak, még az álatlános Forza Italia mentalitáson fölül is, hogy ha egy hot spot vulkanizmus közvetlen tetején is laknának akkor se költöznének egy centivel sem odébb..pl. egy gyakorlatias skandinávval ellentétben
..az emberi sorsok katasztrófái között pedig nem tudok kartéziánus eszmeiségû mérleget felállítani... kit jobban és kit nem annyira...a végeredményt tekintve édes mindegy, hogy egy cunami szaggata sorsot vagy egy levágott jobb kezû nyugat-mauritániai fiatalkorú sorkatonát nézek..emberi nyomorúságot látok a mérlegen, amelynek tányérjai ugyanúgy állnak...
és végül abban sem érzek köztünk különállást, hogy a természeti katasztrófák által szedett áldozatok és az emberi civiliációnk sötét oldalainak áldozatai között mekkora számtani különbség áll..egyetlen átfogó tekintet az európia történelem értelmetlen háborúinak végtelen sorára és a csatatereket betöltõ halottak számát, csak a jura kori meteorbecsapódás megismétlõdése tudná most egyedül überelni..közben arról a parányi tényrõl sem megfeledkezve, hogy a jólétiségünk fenntartásába vetett mérhetetlen energia, melyet nagy részt élõsdi módon épp ilyen haitii világoktól vonunk el (lsd ökológiai lábnyom fogalma), milyen exponenciálisan növekvõ nagyságú civilizációs ártalmakat, betegségeket, lelki devianciákat gerjeszt, mely orkán erejû viharként ostrozza megérdemelten, az alapjaiban vaknak nevezhetõ emberiség jólétben élõ jó részét (tisztelet minden kivételnek)...igen, még az USGS adatai sem kellenek ahhoz, hogy lássuk... elég csak arra gondolni mennyien rettegünk az erdõbe bemenni egy kullancs nevezetû kis lény miatt, aki országos szinten hazánkban 1-2, de 10 alatti áldozatot szed, s melyre az immunitás nagy részét épp az erdõjárással szerezhetné meg az ember...miközben egyetlen közlekedési eszközön, pl. a kifejezetten veszélyes üzemnek számító autóba beülve se merül fel bennünk, hogy az aggresszió,a hülyeség és a bunkóság meg a gázpedálba feloldani kívént frusztrációk és önértékelis zavarok ellen legalább akkora médiacirkusz mentén kellene védõoltást kapnunk..mivel évente csak hazánkban 1000-es számokban mérhetjük a halálozási tendenciát..
Messze kalandoztunk..egy pártatlan moderátor erre jár joggal teszi kommentjeinket lapátra ..de lám, egy oly csodás tudománynak, mint a földtannak is meg van a maga meszire vezetõ emberi sokrétûsége..
bár nem érintettem dolgoknak ezt a vetületét, de a Nápolyi és Haiti közti ez irányú párhuzam kicsit sántít nekem..a haitii civilizációval és annak korai történetével ellentétben jóval összetettebb, struktúráltabb, bonyolultabb, rétegzettebb, nevezzük csúnyán "fejlettebb" civilizáció élt és él együtt évezredek óta egy jól látható, detektálható, megfogható, tapasztalható veszéllyel, mely az ott élõk szociókultúrális örökségében 100%-an manifesztálódott és tovább adódik szavak,tanítások nélkül is.. elég csak a Vezúv krátereire nézniük....Nápoly és a vulkán már a nápolyiak elõtt ott lakó nációk életében összekötõdött..ott ez a normális..egy törésvonal nem megfogható empirikus úton, ha random jelleggel reng alattad a föld azt egy korai õslakos vajmi kevéssé tudta hogyan megfogni, együtt járt néha a szigettel való léttel, de nem megfogható és nem tornyosult a mindenapok fölé meghatározó erõvel...a nápolyiak ráadásul oly annyira nápolyiak, még az álatlános Forza Italia mentalitáson fölül is, hogy ha egy hot spot vulkanizmus közvetlen tetején is laknának akkor se költöznének egy centivel sem odébb..pl. egy gyakorlatias skandinávval ellentétben
..az emberi sorsok katasztrófái között pedig nem tudok kartéziánus eszmeiségû mérleget felállítani... kit jobban és kit nem annyira...a végeredményt tekintve édes mindegy, hogy egy cunami szaggata sorsot vagy egy levágott jobb kezû nyugat-mauritániai fiatalkorú sorkatonát nézek..emberi nyomorúságot látok a mérlegen, amelynek tányérjai ugyanúgy állnak...
és végül abban sem érzek köztünk különállást, hogy a természeti katasztrófák által szedett áldozatok és az emberi civiliációnk sötét oldalainak áldozatai között mekkora számtani különbség áll..egyetlen átfogó tekintet az európia történelem értelmetlen háborúinak végtelen sorára és a csatatereket betöltõ halottak számát, csak a jura kori meteorbecsapódás megismétlõdése tudná most egyedül überelni..közben arról a parányi tényrõl sem megfeledkezve, hogy a jólétiségünk fenntartásába vetett mérhetetlen energia, melyet nagy részt élõsdi módon épp ilyen haitii világoktól vonunk el (lsd ökológiai lábnyom fogalma), milyen exponenciálisan növekvõ nagyságú civilizációs ártalmakat, betegségeket, lelki devianciákat gerjeszt, mely orkán erejû viharként ostrozza megérdemelten, az alapjaiban vaknak nevezhetõ emberiség jólétben élõ jó részét (tisztelet minden kivételnek)...igen, még az USGS adatai sem kellenek ahhoz, hogy lássuk... elég csak arra gondolni mennyien rettegünk az erdõbe bemenni egy kullancs nevezetû kis lény miatt, aki országos szinten hazánkban 1-2, de 10 alatti áldozatot szed, s melyre az immunitás nagy részét épp az erdõjárással szerezhetné meg az ember...miközben egyetlen közlekedési eszközön, pl. a kifejezetten veszélyes üzemnek számító autóba beülve se merül fel bennünk, hogy az aggresszió,a hülyeség és a bunkóság meg a gázpedálba feloldani kívént frusztrációk és önértékelis zavarok ellen legalább akkora médiacirkusz mentén kellene védõoltást kapnunk..mivel évente csak hazánkban 1000-es számokban mérhetjük a halálozási tendenciát..
Messze kalandoztunk..egy pártatlan moderátor erre jár joggal teszi kommentjeinket lapátra ..de lám, egy oly csodás tudománynak, mint a földtannak is meg van a maga meszire vezetõ emberi sokrétûsége..
Az bizonyos, hogy az átlagnál kisebb szociális érzékenység szorult belém s a jót tenni inkább közvetett módon érvényesül nálam emberi ügyekben.
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.
Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.
Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.
Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.
Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...
Hû+meg ha, épp jónak mondod ezt az élõ bolygós meg az ember viszonyrendszeres dolgot ..de nehogy valami elmebajnokságos attaknak vedd már a "csak" szócskát a mondatban..a csak, ott csak csak...nem kell minden esetben szellemi kivont karddal rohangálni ...fajsúlyozás...de ha már homár..hogy kinek milyen a szociális érzéke és az ezt övezõ történelmi rálátása társadalmi-gazdasági-szociológiai folyamatokra és szövevényes kapcsoldásaikra a természet erõivel az egyéni attitûd és ismeret kérdése...nekem már csak szakmai ártalom marad, ha embervédelmi oldaról is nézem ezeknek az erõknek a rendszereit és azok megnyilvánulásait..már pedig onnan nézve ennek a rengésnek a sekélyfészkûség léte-nem léte, egzakt adatai,a szeizmográfok finom vonalai, a levonható következtetések,a térinformatikai utófeldolgozás kis poligonjai a shape file-okban, a lemeztektonikai, szerkezettani információk csak tudományos kérdés a jelen pillanatban..e csak szócskában azonban, mint a tudomány nevû isten kivont lángpallosú angyala, talán csak te érzeted a tudomány valamilyen fokú degradálását (persze lehet tévedek, és arról úgy is felvilágosítasz remélem ), mert én nem gondoltam bele ...tanult csillagász kollégám elõtted ráérzett mit is akart mondani a kommentem...csupán annyit: a jelen pillanatban csak törmelék alá szorult embereket, csak utcán heverõ sérülteket, csak összeomlott házakat, csak végletekig kiszolgáltatott embereket, csak halottakat látok egy amúgy is szakadék szélén álló országban..csak egy humanitárius katasztrófát..a tudományos oldal persze meg van (pl. ennek helyzetnek a gyors és hatékony kezelésében) de csak ezután következhet a szaktudmányosság..normális esetben..a geofizika, geodinamika általad sorolt eredményei nem vitathatók, senki nem is vitatja..elég közismert tények szerencsére, alkalmazásukkal együtt..az azonban némi keserû szájízt csalogat e magasztosság mellé, hogy Haiti lakosai egy potenciális veszélyzónában vajmi kevéssé élvezhették e high-tech civilizációs tudományágak áldásos hatásait..ellenben kissé északabbra élõ angolszász beütésû barátainktól..de a világ már csak ilyen szoktuk okosan mondani, no meg amilyenné tettük...an block kollektíve....az pedig már csak kis prehistórai adalék (nüansz) a vadásztörténet peremén, hogy a mamutokat kõbaltával hajigálni még ádáz cro-magnoni elõdkollégáink esetében is, max erõs szuicid hatásra lett volna érdemes ...de erre kevéss voltak fogékonyak..
Valóban teljes a káosz, ez így van. Viszont ez egy élõ bolygó, így ha a természeti erõk úgy alakulnak, akkor az élet sínyli meg.
Azzal, ha a tudományos ismereteinket gyarapítjuk - akár egy konkrét katasztrófa kapcsán is - emberek életét tehetjük jobbá, vagy menthetjük meg. Ez nem "csak" egy tudományos kérdés! Ha "csak" az lenne, akkor még mindig kõbaltával hajigálhatnánk a mamutokat. Ezzel szemben megtanultunk földrengésbiztos épületeket építeni, megtanultuk, hogy milyen talajon ne építsünk semmit ha földrengésveszélyes a környék, de például pont a rengéseket figyelve megtanultuk, hogy miként néz ki egy kitörni készülõ vulkán alól induló rengés, így ki tudunk telepíteni embereket, s ezzel megelõzni a halálukat. Ez nem "csak" tudományos kérdés...
Azzal, ha a tudományos ismereteinket gyarapítjuk - akár egy konkrét katasztrófa kapcsán is - emberek életét tehetjük jobbá, vagy menthetjük meg. Ez nem "csak" egy tudományos kérdés! Ha "csak" az lenne, akkor még mindig kõbaltával hajigálhatnánk a mamutokat. Ezzel szemben megtanultunk földrengésbiztos épületeket építeni, megtanultuk, hogy milyen talajon ne építsünk semmit ha földrengésveszélyes a környék, de például pont a rengéseket figyelve megtanultuk, hogy miként néz ki egy kitörni készülõ vulkán alól induló rengés, így ki tudunk telepíteni embereket, s ezzel megelõzni a halálukat. Ez nem "csak" tudományos kérdés...
A sekélyfészkûség vagy sem csak egy tudományos kérdés, a humanitárius oldal azonban gyakorlatilag sajnos teljes káosz és katasztrófa....
Link
Link
Hm, érdekes, csak 10km (nekem ez kicsit kevésnek tûnik) mélységben volt. Ahogy nézem az USGS oldalán, volt azóta pár utórengés a környéken...
Ha már János itt feltette a karibi-lemez dolgait, ez a rengés mintegy "kapóra jött", mivel a karibi és az észak-amerikai lemez elcsúszásának következménye. Itt egy visszatekintõ rengéstérkép a környékrõl: Link
Ha már János itt feltette a karibi-lemez dolgait, ez a rengés mintegy "kapóra jött", mivel a karibi és az észak-amerikai lemez elcsúszásának következménye. Itt egy visszatekintõ rengéstérkép a környékrõl: Link
Link Földrengés és cunamiriadó Haiti térségében - Az amerikai földtani intézet 7,3-as fokozatúra becsülte a földmozgás erejét.
Egy remek film az otthonunkról, ajánlom mindenkinek: Link
(dvd-n nézve a felvételek egyszer szemet gyönyörködtetnek, egyszer pedig...)
(dvd-n nézve a felvételek egyszer szemet gyönyörködtetnek, egyszer pedig...)
Amelyik szubdukálódik, az nem igazán kontinentális lemeznél teszi ezt (hanem a Fülöp-lemez elõtt, a Mariana-ároknál), amelyik pedig kontinentális lemez pereménél van, az még nem akar szubdukálódni (az Atlanti-óceán észak-amerikai és észak-afrikai partjainál): Link
(A Mariana-ároknál látszik szépen, mire képes a fiatal és idõs litoszféra sûrûségkülönbsége: ettõl lehet két óceáni lemez határán is szubdukció, mert az idõsebb, vagyis sûrûbb le tud bukni a fiatalabb alá.)
(A Mariana-ároknál látszik szépen, mire képes a fiatal és idõs litoszféra sûrûségkülönbsége: ettõl lehet két óceáni lemez határán is szubdukció, mert az idõsebb, vagyis sûrûbb le tud bukni a fiatalabb alá.)
Köszönöm! Ez volt a gyanúm nekem is.
Meg tudnád mondani, hogy merre található a legidõsebb, jura idõszaki óceáni lemez? Gondolom valamelyik kontinentális lemez elõtt épp szubdukcióra várva
Meg tudnád mondani, hogy merre található a legidõsebb, jura idõszaki óceáni lemez? Gondolom valamelyik kontinentális lemez elõtt épp szubdukcióra várva
Ha lassul a képzõdési sebesség (ezáltal a szubdukciók sebessége is), akkor az óceáni aljzaton belül egyre nõ az "öreg", és egyre csökken a "fiatal" litoszféra aránya. Az "öregedés" során pedig a litoszféra sûrûsége megnõ, izosztatikusan mélyebbre süllyed. Ezzel gyakorlatilag lejjebbmegy a lavór alja, amiben a víz továbbra is ugyanannyi --> a vízfelszín is süllyed a fix pontnak számító kontinensperemekhez képest.
Ha csökken az óceáni lemezek képzõdési sebessége, miért csökken az óceánok vízszintje? Valamiféle izosztatikus sülyedés vagy mi? Nem látom az összefüggést