Földtan

Hû+meg ha, épp jónak mondod ezt az élõ bolygós meg az ember viszonyrendszeres dolgot ..de nehogy valami elmebajnokságos attaknak vedd már a "csak" szócskát a mondatban..a csak, ott csak csak...nem kell minden esetben szellemi kivont karddal rohangálni ...fajsúlyozás...de ha már homár..hogy kinek milyen a szociális érzéke és az ezt övezõ történelmi rálátása társadalmi-gazdasági-szociológiai folyamatokra és szövevényes kapcsoldásaikra a természet erõivel az egyéni attitûd és ismeret kérdése...nekem már csak szakmai ártalom marad, ha embervédelmi oldaról is nézem ezeknek az erõknek a rendszereit és azok megnyilvánulásait..már pedig onnan nézve ennek a rengésnek a sekélyfészkûség léte-nem léte, egzakt adatai,a szeizmográfok finom vonalai, a levonható következtetések,a térinformatikai utófeldolgozás kis poligonjai a shape file-okban, a lemeztektonikai, szerkezettani információk csak tudományos kérdés a jelen pillanatban..e csak szócskában azonban, mint a tudomány nevû isten kivont lángpallosú angyala, talán csak te érzeted a tudomány valamilyen fokú degradálását (persze lehet tévedek, és arról úgy is felvilágosítasz remélem ), mert én nem gondoltam bele ...tanult csillagász kollégám elõtted ráérzett mit is akart mondani a kommentem...csupán annyit: a jelen pillanatban csak törmelék alá szorult embereket, csak utcán heverõ sérülteket, csak összeomlott házakat, csak végletekig kiszolgáltatott embereket, csak halottakat látok egy amúgy is szakadék szélén álló országban..csak egy humanitárius katasztrófát..a tudományos oldal persze meg van (pl. ennek helyzetnek a gyors és hatékony kezelésében) de csak ezután következhet a szaktudmányosság..normális esetben..a geofizika, geodinamika általad sorolt eredményei nem vitathatók, senki nem is vitatja..elég közismert tények szerencsére, alkalmazásukkal együtt..az azonban némi keserû szájízt csalogat e magasztosság mellé, hogy Haiti lakosai egy potenciális veszélyzónában vajmi kevéssé élvezhették e high-tech civilizációs tudományágak áldásos hatásait..ellenben kissé északabbra élõ angolszász beütésû barátainktól..de a világ már csak ilyen szoktuk okosan mondani, no meg amilyenné tettük...an block kollektíve....az pedig már csak kis prehistórai adalék (nüansz) a vadásztörténet peremén, hogy a mamutokat kõbaltával hajigálni még ádáz cro-magnoni elõdkollégáink esetében is, max erõs szuicid hatásra lett volna érdemes ...de erre kevéss voltak fogékonyak..

Valóban teljes a káosz, ez így van. Viszont ez egy élõ bolygó, így ha a természeti erõk úgy alakulnak, akkor az élet sínyli meg.
Azzal, ha a tudományos ismereteinket gyarapítjuk - akár egy konkrét katasztrófa kapcsán is - emberek életét tehetjük jobbá, vagy menthetjük meg. Ez nem "csak" egy tudományos kérdés! Ha "csak" az lenne, akkor még mindig kõbaltával hajigálhatnánk a mamutokat. Ezzel szemben megtanultunk földrengésbiztos épületeket építeni, megtanultuk, hogy milyen talajon ne építsünk semmit ha földrengésveszélyes a környék, de például pont a rengéseket figyelve megtanultuk, hogy miként néz ki egy kitörni készülõ vulkán alól induló rengés, így ki tudunk telepíteni embereket, s ezzel megelõzni a halálukat. Ez nem "csak" tudományos kérdés...

Hát igen. Haiti amúgy is a szakadék szélén egyensúlyozott.

A sekélyfészkûség vagy sem csak egy tudományos kérdés, a humanitárius oldal azonban gyakorlatilag sajnos teljes káosz és katasztrófa....
Link

Hm, érdekes, csak 10km (nekem ez kicsit kevésnek tûnik) mélységben volt. Ahogy nézem az USGS oldalán, volt azóta pár utórengés a környéken...
Ha már János itt feltette a karibi-lemez dolgait, ez a rengés mintegy "kapóra jött", mivel a karibi és az észak-amerikai lemez elcsúszásának következménye. Itt egy visszatekintõ rengéstérkép a környékrõl: Link

Link Földrengés és cunamiriadó Haiti térségében - Az amerikai földtani intézet 7,3-as fokozatúra becsülte a földmozgás erejét.

Egy remek film az otthonunkról, ajánlom mindenkinek: Link
(dvd-n nézve a felvételek egyszer szemet gyönyörködtetnek, egyszer pedig...)

Ja, persze, nem gondoltam teljesen végig. Köszönöm!

Amelyik szubdukálódik, az nem igazán kontinentális lemeznél teszi ezt (hanem a Fülöp-lemez elõtt, a Mariana-ároknál), amelyik pedig kontinentális lemez pereménél van, az még nem akar szubdukálódni (az Atlanti-óceán észak-amerikai és észak-afrikai partjainál): Link


(A Mariana-ároknál látszik szépen, mire képes a fiatal és idõs litoszféra sûrûségkülönbsége: ettõl lehet két óceáni lemez határán is szubdukció, mert az idõsebb, vagyis sûrûbb le tud bukni a fiatalabb alá.)

Köszönöm! Ez volt a gyanúm nekem is.
Meg tudnád mondani, hogy merre található a legidõsebb, jura idõszaki óceáni lemez? Gondolom valamelyik kontinentális lemez elõtt épp szubdukcióra várva

Ha lassul a képzõdési sebesség (ezáltal a szubdukciók sebessége is), akkor az óceáni aljzaton belül egyre nõ az "öreg", és egyre csökken a "fiatal" litoszféra aránya. Az "öregedés" során pedig a litoszféra sûrûsége megnõ, izosztatikusan mélyebbre süllyed. Ezzel gyakorlatilag lejjebbmegy a lavór alja, amiben a víz továbbra is ugyanannyi --> a vízfelszín is süllyed a fix pontnak számító kontinensperemekhez képest.

Ha csökken az óceáni lemezek képzõdési sebessége, miért csökken az óceánok vízszintje? Valamiféle izosztatikus sülyedés vagy mi? Nem látom az összefüggést

Igen, ezt már felhasználtam, köszi!

Link

Köszönöm a segítséget!
Közben rajzoltam egyet oldalnézetbõl, csak annyi kell, hogy melyik lemez bukik alá, hol van vulkánosság, stb.
Ezt pedig egy felülnézetes térképrõl is tudni lehet, ha az ember ismeri a jeleket.

Háááát, kimondottan vertikálismetszetet nem nagyon találtam. Lehet, hogy túl összetett a helyzet ahhoz, hogy egy metszettel elintézzük :-) Azért ezekben érdemes szétnézned:
Link (itt a bal oldali linkekkel még sok képet találsz)
Aztán:
Link
Link
Link
Link (ebben borzasztó sok ábra van, vetületek is, válogass csak, de lehet, hogy ilyesmit akarsz: Link )
Aztán egy rövid pdf a Karib-lemez kialakulásáról: Link

Szükségem volna egy jól átlátható vertikális metszetre a Karib-térség tektonikus viszonyairól. Szubdukciók, lemezhatárok, nem kell túl bonyolult. Ha valaki tudna ilyet mutatni, azt nagyon megköszönném.

Ha már vulkán:
Link
Kongóban pár napja kitört a Nyamulagira vulkán a Virunga Nemzeti Parkban. Errõl a parkról még annyit kell tudni, hogy a világon egyedül itt vannak olyan csimpánzok, amelyek a szárazsággal sújtó 2-3 hónapot úgy vészelik át, hogy vizet raktározó gyökereket esznek (a laza vulkáni talaj nem tartja meg a vizet s csapi hiányában így nem tudnak vízhez jutni).

Aki fogni tudja az osztrák 3Sat-ot, annak mindenképpen ajánlom a mai témanapot, egész nap a vulkánokról van szó, dokumentumfilmekkel, egy normális filmmel, stb. Nagyon érdekes, leélgztelállító felvételeket mutatnak, azaz nem feltétlenül szükséges németül tudni

Na majd legközelebb.
Hú, megnéznék egy fotót róla..

Noli

Ejj, mindig lemaradok az ilyen játékokról
A mediterrán-fanatikus Iain Stewart Törökországban bemutatott egy pár ilyen példát. Volt egy benzinkút, ahol tankolás után már a szomszéd telekre kellett menni a shopba A '9X évi nagy földrengés persze arra durván rásegített.

Pirospontot, ha kihozod a füzetedet :-)))

De jóó. Mit kapok?
Viszont nem is biztos hogy szekunder hullám csinál csak ilyet [töpreng]..

Nem semmi képek..

Az ám!
Link
Ez is egy narancsligetes fotó, 1940-es földrengéskor csúsztak el a sorok egymástól. A narancsligetet kettészeli a Szent András amúgy, ezért egy csepp csodálkozni való sincs benne, ha nem állnak szépen sorban a fák. :-)

A kerítéseket is rengések tekerték meg. Ahogy ezt a sínt Link Kobe-ban.
Vagy ezt: Link

Ööö.. Ezen nem látok semmi különöset..

Link bár úgy láttam, teljesen sík a terület..

Szerk: jaa, földrengés hullám lesz akkor szerintem.. Mégpedig szekunder.

Igen közel jársz a megoldáshoz.
Még egy képi példa: Link
ill. még egy: Link

Nem a 2. animáció: Link ?
Más tippem nincs.

Részeg volt a gazda?
Egyébként valamikor, pár évvel ezelõtti órámon talán még tanították is ezt nekem, de abszolút nem emlékszem már

Hari, akkor már inkább a 3. szerintem!

Langyos :-)

Ott található egy törésvonal, ami mentén oldalirányú elcsúszás következett be (transzform vetõ?).
Ja azt nem transzformvetõnek hívják.. Hm..

Találós kérdés:

Miért nincsenek rendesen sorban a fák a gyümölcsösben?

A 16-án kitört Bezimjannij webkamerája:
Link

Értem, köszönöm

Köszi szépen. Én is ilyet tudtam, azért volt furi, hogy a leállt szót használod. :-)

Tulajdonképpen nem állt le, most is igencsak vékony alatta a kéreg, és tektonikailag aktív az a zóna. De a széthúzás még csak annyira sem erõs, mint a Kelet-afrikai-ároknál. Míg ott azért vita tárgya, hogy leszakad-e valaha a keleti rész (bár valószínû, hogy nem), a Bajkálnál nyilvánvaló, hogy nem fog szétszakadni Ázsia.

Biztos, hogy leállt?

Idézet Logatchev N. A. és Zorin Yu. A. Baikal rift zone : structure and geodynamics c. cikkébõl: "Rifting activity commenced during the Oligocene and is still active as evident from high seismicity of the Baikal rift zone."

Igaz, ez csak egy cikk, meg én nem is értek hozzá

De itt sem említik Link (de jó kis oldal, megvan az olvasnivalóm az elkövetkezõ pár napra )

Azt meg tudod mondani, hogy a Bajkál esetében kb mikor állt le a folyamat?

Ehhez túl sokat már nem szükséges hozzátenni. Ahogy LAM leírásából is kitûnik, bizony gyakran elõfordul, hogy a húzóerõk nem elegendõek ahhoz, hogy a "repedés" (azaz a rift) tovább táguljon, és valódi óceán keletkezzen. Jó néhány ilyen félbemaradt riftesedés van a Földön. Pl. mielõtt az Északi-Atlanti-óceán az eocénre végleg kinyílt volna, elég sok helyen indultak kisebb-nagyobb riftedések már a jurától kezdve, amik azóta is megmaradtak keskeny ároknak. Pl. ilyen az Írországtól nyugatra lévõ Porcupine-medence, vagy az északi-tengeri Viking-árok. Emellett a Bajkál-tó sem véletlenül a világ legmélyebb tava, ez is egy óceánná nem tágult riftesedés árkában gyûlt össze.

Valószínû, hogy a mostani Kelet-afrikai-árok is tényleg meg fog rekedni ebben a stádiumban. A jelenlegi tendenciák alapján ilyen lesz a kontinensek helyzete 50 millió év múlva: Link És 250 millió év múlva: Link

Mielõtt saját családi földtanászunk ideér Norvégiából, egy kis háttérinformáció Gábris Gy. prof után szabadon...
A Föld legnagyobb két kontinensre kiterjedõ törésrendszere a törökországi Iskenderuni-öböltõl indul és mintegy 5600 km hosszban a Zambéziig tart. E felszínalaktani képzõdmény afrikai része, a Kelet-afrikai árokrendszer, melynek képzõdése a harmadidõszaki szerkezeti és tektonikai mozgások következtében indult meg.(A madagaszkári leválás nem tartozik szorosan ide.Kréta korú történet, melyben a Gondwana szétdarabolódásának utolsó fázisa és a mai Dekkán (India) leválása és észak felé mozgása a kulcs.)Valójában az afrikai törésrendszer a Gondwana középidei szétdarabolódási folyamatának harmadidejû folytatása.Egy fejlõdésében megakadt, szárazföldön húzódó óceánközépi hasadékrendszer vagyis rift.A rendszer fejlõdése azonban nem egységes képet alkot, egyes szakaszai eltérõ utat járnak, jártak be.A riftesedés az árok egyes szakaszain ma is aktív.Pl. a Vörös-tenger alján már óceáni bazaltos kéreg formálódik.Máshol, fõleg a szárazföldi kelet-afrikai szakaszon , nyilván geodinamikai okok mentén, elakadtak a szétválási folyamatok.Jól látszik, hogy a topográfiai értelemben az oligocén óta meglévõ árok két oldalának távolsága e jelenség átlagos léptékeihez mérten viszonylag csekély, csupán 30-50 km.A képet bonyolítja, hogy az afrikai szakaszon egy transzform vetõ mentén, a törésrendszer kettéválva eltolódott,így alakulhatott ki, hogy van keleti és nyugati ága.Természetesen az árokrendszerben ma is folyik aktív vulkanizmus, de ez is a pl a pliocénban volt a leghevesebb intenzitású.

Ha kontinentális talapzat elkezd riftesedni, akkor az alatt feltehetõen kellõen nagy erõk vannak. Ezért sem tartom valószínûnek, hogy a riftesedés abbamaradhat. Maximum lépcsõzetesen bontakozik ki.

Igen.

Korábban én is úgy tanultam, hogy a riftesedés bármelyik szakaszában abbamaradhat(pl. Kelet-Afrikai rift öv), míg a Vörös-tenger valószínûleg óceánná szélesedik. Vagyis a riftesedés jelenleg is zajlik, kérdés, hogy meddig.

Kelet-Afrikában?

Én csak azért linkeltem be, mert nekem meg 2005-ben azt tanították földrajz szakon, hogy ott nincs riftesedés.

Nekem sokadik próbálkozásra sem jön be az oldal, de ha ez a lényege a cikknek, akkor komolyan érdekelne, hogy mi ebben az újdonság. Én úgy tudom, hogy már rég megkezdõdtek ott a riftesedési folyamatok. A Kelet-Afrikai törésvonal (benne a nagy tavak sorozatával és számos vulkánnal) már gondolom ennek köszönhetõ. Sõt, nekem úgy rmlik, hogy már volt egy korábbi szakasza (Madagaszkár, de ezt lehet nem jól tudom)

András?

Mégis szakad Afrika:
Link

Így van.
Nekem egyszer etilént kellett szabadra engednem (azonnali, szükség szülte döntés volt, kis mennyiségben), mit mondjak, izgalmas volt...
A metán (és a hidrogén, együtt kezelem õket, hisz a mi technológiánkban -145°C alatt egy térben zajlik a forráspont vezérelte halmazállapot szerinti elválásuk) közös ömlések azonban a legfélelmetesebbek, azonnal nitrogénes oszlatást alkalmazunk, ha a nem kívánt fáklyaútvonalon, hanem szabadra ömlõ anyagot nem lehet meggyújtani.

Hú, sok izgalmas dolgot tudnék mesélni, he-he...

Igen, olajipari cégek biztonságtechnikai tanácsadójaként nekem is ez volt az elsõ gondolatom... ráadásul lakott területen van az egész. Annál is inkább, mert a metán levegõvel 4,4 térfogatszázaléktól kezdve robbanásveszélyes keveréket képez. Ez pedig egy kis területen, kedvezõ környezeti feltételek mellett könnyen létrejön, akár szabad területen is.

Ejha, szénhidrogénekkel napi kapcsolatban lévõként (olefingyári munkahely...) írom, nagy felelõtlenség nem lefáklyázni a (mennyisége okén üvegházügyben jelentéktelen mennyiségû) metánt...

Értem, köszi a választ. A robbanásveszély nagyon is fennáll (márcsak ezért sem értem, miért nem fáklyázzák le), hiszen a környék pont ezen okból le van zárva.