Földtan
Több szempontból elõnyben van a Bajkál: északibb elelyezkedése okán a mezõgazdaság mérgei számára nem nagyon van itt "piac", nem lép fel szignifikáns párolgás, mint az Aralnál, hasadékvölgyet tölt ki, ami ma is növekszik, így a tónak is lenne lehetõsége növekedni azonos vízbefolyás mellett, nem lefolyástalan, így jobban képes tisztulni, igen mély, hatalmas a víztömege (nagyobb, mint az amcsi Nagy Tavaké együtt), édes, illetve nem marakodik egy csokor gyengécske ország a partvidékén. Nem mondom, hogy áldás, ha orosz kézen van a terület, de talán egységesebb fellépést biztosít, ha bármi gond adódik, nincs az, hogy egyik "birtokos" ország alátesz a másiknak pusztán kivagyiságból... Na meg ugye Világörökség, így globálisan is kap figyelmet, ami itt történik. Az egyetlen lehetséges veszélyforrás az ipari szennyezés, de egyelõre nem hallottam semmi durva dologról.
Így van, mesevilág lenne, ha a politikai viszonyok a XX.században nem borították volna fel azt a régiót sem.
Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és ki tudja mi zajlik a színfalak mögött.
Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és ki tudja mi zajlik a színfalak mögött.
Pedig a kulturális kincseik is megérdemelnék, hogy normálisan (értsd: a terror- és halálos fertõzés veszélye nélkül) lehessen oda is utazni. A Selyemút mentén kialakult kis államok, gyönyörû városok lassan a feledésé lesznek, pedig egykor a mesés keletbe õk is beletartoztak... Szamarkand, Bokhara és a többi "mesebeli" város... :-(
A természeti szépségeik pedig valóban az üde hegyi patakvölgyektõl a félsivatagos-sztyeppés régióig mindent tartalmaznak. Szóval nagyjából kimeríthetetlen vidék, innen származik a kedvenc "fûszerem", a fokhagyma is. Meg még egy csomó, ma a kertekben termelt növény, gyümölcs, zöldség...
A természeti szépségeik pedig valóban az üde hegyi patakvölgyektõl a félsivatagos-sztyeppés régióig mindent tartalmaznak. Szóval nagyjából kimeríthetetlen vidék, innen származik a kedvenc "fûszerem", a fokhagyma is. Meg még egy csomó, ma a kertekben termelt növény, gyümölcs, zöldség...
Remek cikk, gratulálok, élvezet (ha a szomorú tartalom miatt nem is öröm) olvasni.
Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen (persze ízlés dolga) terül el pl. az a sok "sztán" ország; és nem tudnak mit kezdeni vele, a politikai helyzet miatt nagyon rejtve maradnak.
Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen (persze ízlés dolga) terül el pl. az a sok "sztán" ország; és nem tudnak mit kezdeni vele, a politikai helyzet miatt nagyon rejtve maradnak.
Nagyon megrázó és egyben igen tanulságos cikk! Köszönjük!!
Szeretném remélni, hogy egyszer jobb sorsa lesz a tónak.. [esõ]
Szeretném remélni, hogy egyszer jobb sorsa lesz a tónak.. [esõ]
Az egykori "Szovjet-Közép-Ázsia" a világ egyik leggyönyörûbb helye... Egy régi ügyfelem volt egy kirgíz lány (asszony, ide jött férjhez), õ egyszer behozta a fotóalbumát megmutatni... Valami hihetetlen csodák vannak azon a földön!
Szóval ilyen helyre még majdnem eljutni is jó. :-))
Szóval ilyen helyre még majdnem eljutni is jó. :-))
Köszi a cikket, kitûnõen megírtad.
"Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki sem ment ki.
(Badhiz Türkmenisztán déli részén az afganisztáni-iráni határ közelében található, igazi turáni homokos-füves sztyeppvidék, aminek sivárságát a tavaszi 1-2 hetes esõzés valóságos vadvirágos meseországgá változtatja. Jónéhány éve "Az orosz medve birodalma" c. természetfilm-sorozat egyik epizódja is bemutatta ezt a csodát.
"Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki sem ment ki.
(Badhiz Türkmenisztán déli részén az afganisztáni-iráni határ közelében található, igazi turáni homokos-füves sztyeppvidék, aminek sivárságát a tavaszi 1-2 hetes esõzés valóságos vadvirágos meseországgá változtatja. Jónéhány éve "Az orosz medve birodalma" c. természetfilm-sorozat egyik epizódja is bemutatta ezt a csodát.
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Az elismerésem még elmaradt, noha a felületbe illesztés és publikálás nekem adatott meg, nagyszerû munka!
Okoztál is egy álmos napot, he-he!
Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó jövõjével és lehetõségeivel.
Okoztál is egy álmos napot, he-he!
Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó jövõjével és lehetõségeivel.
Nagyszerû olvasmány lett belõle, komolyan mondom, nekem többet ért, mint az Általános földtan c. kollokvium.
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Az 50-es években adta ki a parancsot a szovjet gazdasági vezetés, hogy márpedig a Turáni sivatagokból váljék a világ legnagyobb gyapottermesztõ vidéke.. Nagy agytröszt volt az illetõ.
Jelenleg kevesebb, mint 10%-a a tó teljes területe az 1950 körüli méretének. A megmentett rész ennek is csak a fele lehet, vagyis iszonyú pénzekkel a tó 5%-át megmentették. Szép munka volt...
No és a gátat a Világbank finanszírozta, így a hatalmas sikert vagy még 100 évig fizethetik kamatostól.
No és a gátat a Világbank finanszírozta, így a hatalmas sikert vagy még 100 évig fizethetik kamatostól.
Az északi kisebb tavat sikerült megmenteni a duzzasztógáttal, viszont a déli, nagyobb területû így végleg ki fog száradni, csak idõ kérdése.
Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla, az még döbbenetesebb volt, a láthatóan sivatagszerû környezetben rozsdálló egykori hajókkal...
Link
Link
Link
A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.
Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...
Megérne egy cikket a téma...
Link
Link
Link
A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.
Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...
Megérne egy cikket a téma...
Tanulságos képsorozat az emberi hatásra eltûnõ hatalmas méretû Aral-tóról:
Link
A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig fér el benne...
Link
A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig fér el benne...
Erdélybõl származik, savanyú keselykõnek nevezték a bányászok. Ezenkívül megtalálható Halász Elõd német-magyar szótárában is (ennek most utánanéztem ), ahol a Wacke-t agyagos keselykõként adja meg.
Mi is "grauvakke"-nek vagy szürke vacaknak hívjuk, mert nem jó semmire.
Gratulálok a szépséghez.
Gratulálok a szépséghez.
Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva.
Nagyon nagy gratula!
Elhiszem, hogy örülsz neki, én is kiugranék a bûrkémbõl örömömben! Nekem is az egyik nagy vágyam egy trilobita kövület, illetve crinoidea (tengeri liliom)-kövület (akár csak nyéltöredék is)!
Ejj, de jó is lenne!
Utóbbira itthon azért nagyobb esély van!
Elhiszem, hogy örülsz neki, én is kiugranék a bûrkémbõl örömömben! Nekem is az egyik nagy vágyam egy trilobita kövület, illetve crinoidea (tengeri liliom)-kövület (akár csak nyéltöredék is)!
Ejj, de jó is lenne!
Utóbbira itthon azért nagyobb esély van!
Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita és az enyém :-))
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link
A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link
A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...
OK. Mivel Paloznakra nem jössz, majd elintézzük valamelyik bécsi kocsma elõtt, ha én járok arrafelé. :-)))
Mese a szamárról és a nyúlról :-))
Mese a szamárról és a nyúlról :-))
Nem fogok Veled vitázni :-) Én ennek hiszek:
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.
Link
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Újabb földrengés Japánban, 280 km-re Tokio-tól, 40 km-es fészekmélységben, 6,5-ös erõsség.
Köszi szépen a járulékos információkat És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm...
Japán csendes-óceáni partján volt cunami,de csak 60cm-es hullám volt.-Mondták egy híres tv-ben.
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
Bocsánat, de utána már nem engedett be az oldal A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.
Japánban 2 nap alatt a második heves földrengés volt, a tegnapi 300 km-re, a nem sokkal ezelõtti 150 km-re Tokyo-tól.
A levegõ összetétele nem CH! Mindhárom felsorolt összetevõ tartózkodási idõ alapján állandó gáz . Ha magfúzióval sikerülne szént és hidrogént elõállítanod, majd a szénláncokat egymásba kapcsolnod, akkor mirõl beszélünk!