Földtan

Értem.. Köszi!

Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre, a lávadómja már nyáron aktívkodott, illetve kisebb hamufelhõi is voltak, a mostani robbanás azonban jóval nagyobb volt az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitásnál. A KVERT oldalán lévõ pár soros friss hír a 10km-nél magasabbra jutott hamufelhõrõl és annak légiközlekedést veszélyeztetõ hatásáról ír, illetve arról, hogy várhatóan folytatódnak majd még a robbanások.

Az ok nem más, mint a lúc monokultúrák kontinens szerte jelentkezõ problémája, a savas csapadékvíz hatása.
A kiinduló okot, az ipar ténykedését gondolom nem kell részleteznem.
Ami miatt eme fórumhoz kapcsolódik a dolog, a fenyõfélék sajátossága, hogy egyébként is elsavazzák a talajt (emiatt is sebezhetõbbek a lombhullató kultúrákkal szemben) ez tetézve az antropogén hatásokkal, párosulva a monokultúrák fokozott sebezhetõségével, megadja a lehetõséget a kémiai reakcióknak (a fák törzsén lecsorgó savas csapadékvíz a gyökérgombákat tönkreteszi).

Ezért is nehéz ügy az ilyen talajtípusra a más fakultúrák telepítése.

Kifejtenéd bõvebben e jelenség okát?

Szép képek!

Az ok: Savas ülepedés...
A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.

Sziasztok.
Múlt héten egynapos sétát tettünk a Magas - Tátrába. Hajnali 5-kor indultunk Egerbõl és 9 elõtt már Ótátrafüreden voltunk. A tervünk az volt, hogy egy laza túrát teszünk a Zámkovszky menedékházig, majd elindulunk a Téry ház felé. Ami meglepõ volt, hogy bár hétfõ volt és elvileg utószezon, rengeteg nyugdíjas, vén mászott a hegyre. Délután négy órakor indultunk haza, de elõtte bevásároltunk Poprádon hazai folyékony kenyérbõl. A haza úton kiderült, amit reggel nem láthattunk, a településeket érintve a helyi lakosság kitelepült az utcákra, szóval fokozott óvatosággal kellett vezetni. A következõ utunk a Téry ház meghódítása lesz, majd utána jöhet a Nagyszalóki-csúcs.
Járt már ez említett helyeken metnetes?

Természetesen készült néhány fénykép is, akinek kedve/ideje engedi itt megnézheti: Link Panorámaképek: Link
Négy éve jártam utoljára erre, de ennyire nem volt látványos a fák kiszáradása. Vajon mi okozhatja foltokban a tömeges pusztulást? Link

Remélem ez a rövid beszámoló belefér a fórum témájába.

...így maradnak az igazán elszánt érdeklõdõk megfelelõ öltözetbe bújva!
Fantasztikusan szép lehet élõben is...!

Amilyen a T odalenn, elõbb elvinnék õket már a pozitív hõmérsékletek és a túltengõ RH-k... :-)

Tuti fotosop

Csodálatos kristálymonstrunok, köszi a linket!

Jesszusom!

Áááá, tuti fröccsöntött mûanyag...

Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat! ..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy embernyi példányt, de az is eltörpül e barlang kincsei mellett..mondjuk az ezoterikus vénájúak behalnának ennyi pozitív energia láttán

Hú.. De ezek a fotók nem nagyítva vannak, pici "emberke-makettekkel" a hólyagüregekben?

Link
A mexikói óriáskristály-barlang

Így van, ismerem annak a környéknek is a lehetõségeit, az ipari szennyezésre gondoltam, nevesítve a papíriparra, ami sajnos szovjet hagyományokkal mûködött még néhány éve is...

Ismét egy remek cikk, gratula!

Több szempontból elõnyben van a Bajkál: északibb elelyezkedése okán a mezõgazdaság mérgei számára nem nagyon van itt "piac", nem lép fel szignifikáns párolgás, mint az Aralnál, hasadékvölgyet tölt ki, ami ma is növekszik, így a tónak is lenne lehetõsége növekedni azonos vízbefolyás mellett, nem lefolyástalan, így jobban képes tisztulni, igen mély, hatalmas a víztömege (nagyobb, mint az amcsi Nagy Tavaké együtt), édes, illetve nem marakodik egy csokor gyengécske ország a partvidékén. Nem mondom, hogy áldás, ha orosz kézen van a terület, de talán egységesebb fellépést biztosít, ha bármi gond adódik, nincs az, hogy egyik "birtokos" ország alátesz a másiknak pusztán kivagyiságból... Na meg ugye Világörökség, így globálisan is kap figyelmet, ami itt történik. Az egyetlen lehetséges veszélyforrás az ipari szennyezés, de egyelõre nem hallottam semmi durva dologról.

Gratulálok, nagyszerû cikk!

Így van, mesevilág lenne, ha a politikai viszonyok a XX.században nem borították volna fel azt a régiót sem.
Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és ki tudja mi zajlik a színfalak mögött.

Pedig a kulturális kincseik is megérdemelnék, hogy normálisan (értsd: a terror- és halálos fertõzés veszélye nélkül) lehessen oda is utazni. A Selyemút mentén kialakult kis államok, gyönyörû városok lassan a feledésé lesznek, pedig egykor a mesés keletbe õk is beletartoztak... Szamarkand, Bokhara és a többi "mesebeli" város... :-(
A természeti szépségeik pedig valóban az üde hegyi patakvölgyektõl a félsivatagos-sztyeppés régióig mindent tartalmaznak. Szóval nagyjából kimeríthetetlen vidék, innen származik a kedvenc "fûszerem", a fokhagyma is. Meg még egy csomó, ma a kertekben termelt növény, gyümölcs, zöldség...

Remek cikk, gratulálok, élvezet (ha a szomorú tartalom miatt nem is öröm) olvasni.
Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen (persze ízlés dolga) terül el pl. az a sok "sztán" ország; és nem tudnak mit kezdeni vele, a politikai helyzet miatt nagyon rejtve maradnak.

Nagyon megrázó és egyben igen tanulságos cikk! Köszönjük!!
Szeretném remélni, hogy egyszer jobb sorsa lesz a tónak.. [esõ]

Az egykori "Szovjet-Közép-Ázsia" a világ egyik leggyönyörûbb helye... Egy régi ügyfelem volt egy kirgíz lány (asszony, ide jött férjhez), õ egyszer behozta a fotóalbumát megmutatni... Valami hihetetlen csodák vannak azon a földön!
Szóval ilyen helyre még majdnem eljutni is jó. :-))

Egy másik: Link

Íme egy szemléletes kép: Link

Köszi a cikket, kitûnõen megírtad.

"Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki sem ment ki.
(Badhiz Türkmenisztán déli részén az afganisztáni-iráni határ közelében található, igazi turáni homokos-füves sztyeppvidék, aminek sivárságát a tavaszi 1-2 hetes esõzés valóságos vadvirágos meseországgá változtatja. Jónéhány éve "Az orosz medve birodalma" c. természetfilm-sorozat egyik epizódja is bemutatta ezt a csodát.

Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)

Az elismerésem még elmaradt, noha a felületbe illesztés és publikálás nekem adatott meg, nagyszerû munka!
Okoztál is egy álmos napot, he-he!
Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó jövõjével és lehetõségeivel.

Köszönöm, srácok! :-)

Noli!Remek írás,gratula!

Gratula neked, igazán remek cikket írtál, köszönjük:-)

Nagyszerû olvasmány lett belõle, komolyan mondom, nekem többet ért, mint az Általános földtan c. kollokvium.

Várjuk!

Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)

Az 50-es években adta ki a parancsot a szovjet gazdasági vezetés, hogy márpedig a Turáni sivatagokból váljék a világ legnagyobb gyapottermesztõ vidéke.. Nagy agytröszt volt az illetõ.

Jelenleg kevesebb, mint 10%-a a tó teljes területe az 1950 körüli méretének. A megmentett rész ennek is csak a fele lehet, vagyis iszonyú pénzekkel a tó 5%-át megmentették. Szép munka volt...
No és a gátat a Világbank finanszírozta, így a hatalmas sikert vagy még 100 évig fizethetik kamatostól.

Az északi kisebb tavat sikerült megmenteni a duzzasztógáttal, viszont a déli, nagyobb területû így végleg ki fog száradni, csak idõ kérdése.

Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla, az még döbbenetesebb volt, a láthatóan sivatagszerû környezetben rozsdálló egykori hajókkal...
Link
Link
Link

A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.

Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...

Megérne egy cikket a téma...

Nemá!
Ez döbbenet!

Tanulságos képsorozat az emberi hatásra eltûnõ hatalmas méretû Aral-tóról:
Link
A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig fér el benne...

Akit érdekel az Öreg Hûséges kitörése, az itt nyomon követheti:
Link

Erdélybõl származik, savanyú keselykõnek nevezték a bányászok. Ezenkívül megtalálható Halász Elõd német-magyar szótárában is (ennek most utánanéztem ), ahol a Wacke-t agyagos keselykõként adja meg.

Mi is "grauvakke"-nek vagy szürke vacaknak hívjuk, mert nem jó semmire.
Gratulálok a szépséghez.

Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva.

Nagyon nagy gratula!
Elhiszem, hogy örülsz neki, én is kiugranék a bûrkémbõl örömömben! Nekem is az egyik nagy vágyam egy trilobita kövület, illetve crinoidea (tengeri liliom)-kövület (akár csak nyéltöredék is)!
Ejj, de jó is lenne!
Utóbbira itthon azért nagyobb esély van!

Szépséges, gratulálok!
A Grauwacke magyar megfelelõje keselykõ.

Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita és az enyém :-))
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link

A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...

Tisztára brémai muzsikusok már itt az avatarunk sora :-)

OK. Mivel Paloznakra nem jössz, majd elintézzük valamelyik bécsi kocsma elõtt, ha én járok arrafelé. :-)))
Mese a szamárról és a nyúlról :-))