Globális jelenségek
Tisztelt észlelõtársak.
Itteni kezdõ fórumozóként elkövettem azt a hibát, hogy nem ott mondtam el azt, amit akartam és köszönet a moderátornak, hogy ide helyezte.
Örömmel olvastam, hogy élénk eszmecsere alakult ki az éghajlatváltozásról. Talán javasolhatom, hogy a véleményalkotásoknál az objektív mérési adatokat, valamint azokat a jelenségeket vegyük figyelembe, amit vagy magunk, vagy mások észleltek. Azaz, ha ezekbõl vonunk le következtetéseket, akkor járunk el helyesen, vagy ha úgy tetszik tudományosan. Ne vegye ezt senki kioktatásnak, mert nem errõl van szó, a téma (ami tényleg húsbavágó!) tárgyalása ugyanis megköveteli ezt bárkitõl.
Szerintem a Föld átlaghõmérsékletének 0,8 fokos emelkedését kár vitatni, ugyanis az idõjárás alakulásának folyamatos megfigyelési adatai ezt alátámasztják. Lehet itt vitatni, hogy ennek megállapítása során, milyen tényezõk befolyásolhatják a mérések pontosságát, de talán mi ne legyünk pápábbak a pápánál. Azaz fogadjuk el ezt az értéket, úgy is, mint egy olyan figyelmeztetést, ami a további emelkedésnek egy idõ után egyre exponenciálisabbá váló súlyos következményeivel járhat. Ugyanis gondolom, senki sem vitatja, hogy a légkör CO2 tartalma folyamatosan nõ és ennek következményei vannak és lesznek. Például beállhat egy olyan önnmagát erõsítõ effektus, mint az észak-ázsiai tundra olvadása, melynek során nagymennyiségû metángáz kerül a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása négyszer annyi mint a CO2-é, annak az lesz a következménye, hogy felgyorsul a globál átlaghõmérséklet emelkedése és akkor már nem lesz fikció akár a 4-5 fokos hõmérséklet sem. Vagyis részemrõl sem önmagában a széndioxidot kiáltom ki egyedüli okozónak, hanem csak arra kívántam rámutatni, milyen veszélyes folyamatok is elindulhatnak, ha pl. ezen két tényezõ hatása összeadódik. Az, hogy akár a kyotói és a mostani nemzetközi tanácskozásokon az ott résztvevõ politikusok komolyan veszik ezt a globális problémát, a döntéseik nyomán megjelent vállalások tanúsítják. Olyannyira, hogy a legpocsékolóbb nagyhatalom mint az USA is kezd felébredni és rádöbbenni arra, hogy már nem folytathatja úgy a pazarlást, más mellett az energiával sem, ahogy korábban.
Itteni kezdõ fórumozóként elkövettem azt a hibát, hogy nem ott mondtam el azt, amit akartam és köszönet a moderátornak, hogy ide helyezte.
Örömmel olvastam, hogy élénk eszmecsere alakult ki az éghajlatváltozásról. Talán javasolhatom, hogy a véleményalkotásoknál az objektív mérési adatokat, valamint azokat a jelenségeket vegyük figyelembe, amit vagy magunk, vagy mások észleltek. Azaz, ha ezekbõl vonunk le következtetéseket, akkor járunk el helyesen, vagy ha úgy tetszik tudományosan. Ne vegye ezt senki kioktatásnak, mert nem errõl van szó, a téma (ami tényleg húsbavágó!) tárgyalása ugyanis megköveteli ezt bárkitõl.
Szerintem a Föld átlaghõmérsékletének 0,8 fokos emelkedését kár vitatni, ugyanis az idõjárás alakulásának folyamatos megfigyelési adatai ezt alátámasztják. Lehet itt vitatni, hogy ennek megállapítása során, milyen tényezõk befolyásolhatják a mérések pontosságát, de talán mi ne legyünk pápábbak a pápánál. Azaz fogadjuk el ezt az értéket, úgy is, mint egy olyan figyelmeztetést, ami a további emelkedésnek egy idõ után egyre exponenciálisabbá váló súlyos következményeivel járhat. Ugyanis gondolom, senki sem vitatja, hogy a légkör CO2 tartalma folyamatosan nõ és ennek következményei vannak és lesznek. Például beállhat egy olyan önnmagát erõsítõ effektus, mint az észak-ázsiai tundra olvadása, melynek során nagymennyiségû metángáz kerül a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása négyszer annyi mint a CO2-é, annak az lesz a következménye, hogy felgyorsul a globál átlaghõmérséklet emelkedése és akkor már nem lesz fikció akár a 4-5 fokos hõmérséklet sem. Vagyis részemrõl sem önmagában a széndioxidot kiáltom ki egyedüli okozónak, hanem csak arra kívántam rámutatni, milyen veszélyes folyamatok is elindulhatnak, ha pl. ezen két tényezõ hatása összeadódik. Az, hogy akár a kyotói és a mostani nemzetközi tanácskozásokon az ott résztvevõ politikusok komolyan veszik ezt a globális problémát, a döntéseik nyomán megjelent vállalások tanúsítják. Olyannyira, hogy a legpocsékolóbb nagyhatalom mint az USA is kezd felébredni és rádöbbenni arra, hogy már nem folytathatja úgy a pazarlást, más mellett az energiával sem, ahogy korábban.
Mintegy 160.000-re becsülik. Tudomásom szerint több program is foglalkozik már a felmérésükkel, a mûholdas adatokat vetik össze a korabeli feljegyzésekkel. Ez nem könnyû munka, hiszen gyakran csak helyszínen lehet megállapítani a fogyásra utaló jeleket, felhasználva persze a korabeli feljegyzéseket is. Szóval a kép megint csak árnyaltabb annál, hogy merész kijelentéseket tegyünk. Ezen kívül van olyan elmélet is, amely szerint a globális felmelegedés egyes gleccserek növekedést idézheti elõ (negatív visszacsatolás), amely egybecseng azzal, hogy a melegedéssel növekvõ légköri aktivitás és az ezzel járó csapadéknövekmény elõsegítheti a hó és jégképzõdést a hegyekben és a pólusokon. Így furcsa módon pont hogy a növekedés utalhat arra, hogy valami nincs rendben.
Viszont akkor helyesebb lenne idõjárásváltozásnak, és nem klímaváltozásnak nevezni.
Viszont ezekrõl a változásokról nem nagyon látok semmi irományt.
Viszont ezekrõl a változásokról nem nagyon látok semmi irományt.
a múlt század elejéhez hasonló februári -10 fokos havi középhõmérséklet Pápán melyik évben volt? Esetleg válaszolj az idõjárási visszatekintõben.
"1000 gleccserbõl 999 csökken és 1 gyarapodik". Mindenesetre itt egy lista, amely alapján ez a kijelentés megkérdõjelezhetõ. A jelenleg növekvõ gleccserek listája: Link
A Co2 szint növekedése kapcsán magam is úgy vélem, hogy ez játék a tûzzel, és jobb lenne ha innentõl kezdve egy árva molekulával sem segítenénk be a természetnek a CO2 szint terén. Azok az adatok, amelyek viszont felhasználásra kerülnek a globális felmelegedés kapcsán, finoman szólva sem annyira meggyõzõek, mint amilyen meggyõzõdéssel tálalják õket.
A Co2 szint növekedése kapcsán magam is úgy vélem, hogy ez játék a tûzzel, és jobb lenne ha innentõl kezdve egy árva molekulával sem segítenénk be a természetnek a CO2 szint terén. Azok az adatok, amelyek viszont felhasználásra kerülnek a globális felmelegedés kapcsán, finoman szólva sem annyira meggyõzõek, mint amilyen meggyõzõdéssel tálalják õket.
Soha nem jelentek ki hasracsapva semmit, kiszámoltam.
A nyarak átlaghõmérséklete 1,5 fokkal nõtt, a teleké pedig 0,2 fokkal, az a 0,2 foknyi emelkedés pedig szinte változatlanságot jelent.
A nyarak átlaghõmérséklete 1,5 fokkal nõtt, a teleké pedig 0,2 fokkal, az a 0,2 foknyi emelkedés pedig szinte változatlanságot jelent.
Egyetértek. Az éghajlatváltozást szerintem is a légköri helyzetek, a különbözõ makroszinoptikus helyzetek eloszlásában bekövetkezõ változások jelzik igazán.
Azt nem tudom, milyen adatokra alapozod, hogy a telek nem lettek melegebbek. Hasra csapva persze bármit ki lehet jelenteni, de a mérések éppen az ellenkezõjét bizonyítják.
A Földön tapasztalt 0,8 fokos melegedés pontosan megfelel a mo-i téli méréseknek is. A két adat egybeesése persze lehet véletlen, de azt állítani, hogy a teleink átlaghõmérséklete éppen olyan, mint a 70-es évek elõtt volt, az teljesen megalapozatlan.
A Földön tapasztalt 0,8 fokos melegedés pontosan megfelel a mo-i téli méréseknek is. A két adat egybeesése persze lehet véletlen, de azt állítani, hogy a teleink átlaghõmérséklete éppen olyan, mint a 70-es évek elõtt volt, az teljesen megalapozatlan.
Ilyen relatív fogalom a tudomány 
Én éppen azt találom áltudományosnak, aki egy tízezres minta hitelességét kérdõjelezi meg, míg más éppen ellenkezõleg.
A mintavételeknél ugyanis éppen a szélsõséges idõjárási állomáshelyek száma növekedett, hiszen - érthetõ okokból - egy évszázada még elsõsorban az emberi települések környékén zajlottak mérések. Azóta éppen a tudományos megalapozottság érdekében nõtt a más helyeken felállított állomások száma.
A legnagyobb baj, hogy a szkeptikusok az elõfeltevéseik igazolása érdekében még az olyan szemmel látható tényektõl is eltekintenek, mint a Földön mindenhol tapasztalható gleccservisszahúzódás. 1000 gleccserbõl 999 csökken és 1 gyarapodik. Tudomásom szerint azt a néhányat csupán az Andokban találták, ám még ott is sokkal több a fogyó, mint a gyarapodó.
Azt én sem állítom, hogy a globális felmelegedés kizárólag az emberi tevékenység eredménye - a kifejezés nem is ezt jelenti -, de a globális felmelegedés teljes elvetése szerintem tipikus áltudományos fejtegetés.
Ahogy már írtam, mire pontosan megállapítható lesz, hogy ebbõl mennyi az emberi tényezõ, addigra már késõ lesz. Egy évszázad alatt tragikussá is válhat a folyamat. Nem biztos, hogy azzá válik, de a lehetõsége fennáll, éppen ezért nagyobb hiba az önkorlátozás elvetése, mint az önkorlátozás fokozása. Egyszerûen, mert az utóbbiból baj nem lehet.
Én éppen azt találom áltudományosnak, aki egy tízezres minta hitelességét kérdõjelezi meg, míg más éppen ellenkezõleg.
A mintavételeknél ugyanis éppen a szélsõséges idõjárási állomáshelyek száma növekedett, hiszen - érthetõ okokból - egy évszázada még elsõsorban az emberi települések környékén zajlottak mérések. Azóta éppen a tudományos megalapozottság érdekében nõtt a más helyeken felállított állomások száma.
A legnagyobb baj, hogy a szkeptikusok az elõfeltevéseik igazolása érdekében még az olyan szemmel látható tényektõl is eltekintenek, mint a Földön mindenhol tapasztalható gleccservisszahúzódás. 1000 gleccserbõl 999 csökken és 1 gyarapodik. Tudomásom szerint azt a néhányat csupán az Andokban találták, ám még ott is sokkal több a fogyó, mint a gyarapodó.
Azt én sem állítom, hogy a globális felmelegedés kizárólag az emberi tevékenység eredménye - a kifejezés nem is ezt jelenti -, de a globális felmelegedés teljes elvetése szerintem tipikus áltudományos fejtegetés.
Ahogy már írtam, mire pontosan megállapítható lesz, hogy ebbõl mennyi az emberi tényezõ, addigra már késõ lesz. Egy évszázad alatt tragikussá is válhat a folyamat. Nem biztos, hogy azzá válik, de a lehetõsége fennáll, éppen ezért nagyobb hiba az önkorlátozás elvetése, mint az önkorlátozás fokozása. Egyszerûen, mert az utóbbiból baj nem lehet.
Hogy a hõmérsékletet hogyan mérjük és hány hibalehetõség van az idõsorok összevetésében azt már kiveséztük:a szárazföldön...De mi van a tengerekkel...a lakatlan területekkel...
Sivatagok,õserdõk,tundrák és jégtakarók lefedettsége gondolom a lakottságukkal arányos.És akkor ott van a Föld felszínének 71 %-át borító világtenger !
Kitárgyaltuk sokszor,hogy milyen böszmeségek vannak akár a budapesti százévekre rúgó hõmérsékleti adatsorokban.De mennyire egzakt módon és mióta és milyen rácssûrûséggel mérik a tengerek feletti hõmérsékletet,ill. magának a tengervíznek a hõmérsékletét ill. a tengerszintet(éppen az egyik katasztrófaforgatókönyv a tenger általi elöntés - az állandó árapály és hullámzás miatt el sem tudom képzelni hogyan mérik mm pontosan a Világtenger vízszintemelkedését...).Ezen módszerekrõl bevallom semmit sem tudok,és a tengeri hajók(vagy automata bóják?) mérései a globális felszín közel háromnegyedérõl tájékoztatnak.És pl. hány automata van az Antarktiszon,egy Európányi kontinensen ?
Szerintem minden adatból mindenki annyit és olyat merít,ami prekoncepcióját alátámasztja.Nekem 3-4 évtized tapasztalata és méréseim alapján van egy koncepcióm,de ez is hibalehetõségeket rejt,de még senki nem tudta cáfolni(de én sem tudom pontosn igazolni,mert sosem számoltam ki pl. az egy évre jutó szélsõségeink számát és változását).A felmelegedésnek van egy jó fokmérõje Európában és sok magashegységben:a gleccserek hossza és a hóhatár magassága.Persze ez nem csak hõmérséklet,hanem csapadékfüggõ is.A sarki tengerjéggel állandóan foglalkoznak,de ez sem csak a hõmérsékletet tükrözi,hanem a tengeráramlások is befolyásolják.Az arktiszi jég asszimetriája az É-atlanti-ár. miatt van.Ennek gyengülése is növekedést okozhat,nem csak a sarki léghõmérséklet csökkenése.De ezeket ki és hány helyen történt méréssel tudja különválasztani,és a fõ okot megtalálni?
Mindenesetre én csak akkor beszélnék erõsödõ jégkorról,ha a hírek tetemesen meghosszabbodó alpi gleccserekrõl szólnak.Esetleg ha ismét lesz a múlt század elejéhez hasonló februári -10 fokos havi középhõmérséklet Pápán.
Már kifejtettem,hogy igazából örülni kéne,ha az átlagnál melegebb az idõ a fûtési szezonban(egyszerre kíméli a pénztárcát és a környezetet a kisebb szennyezéssel).A forró nyaraknak egyáltalán nem örülök,semmi értelmét nem látom a 30 fok feletti melegnek,csak kártokoz,bár sokan ezt élvezik...
Sokkal többet használt a környezetünknek egy-egy enyhe tél,mint bármilyen kampány vagy matrica meg szalag.A gazdasági válságról állítólag kimutatták,hogy csökkentette a levegõszennyezést,hatékonyabb volt mint a klímakonferenciák összessége szorozva kettõvel.
Addíg, amíg nem tiltják ki a régi benzinfaló tragacsokat(támogatni kéne az ilyenek lecserélését,ami nálunk csak vágyálom lett,vissza is esett az új autó vásárlás drasztikusan) és a tömegközlekedést,vasutat tudatosan tönkreteszik,akkor elmehetünk a VAHAVÁ-val valahova...
Sivatagok,õserdõk,tundrák és jégtakarók lefedettsége gondolom a lakottságukkal arányos.És akkor ott van a Föld felszínének 71 %-át borító világtenger !
Kitárgyaltuk sokszor,hogy milyen böszmeségek vannak akár a budapesti százévekre rúgó hõmérsékleti adatsorokban.De mennyire egzakt módon és mióta és milyen rácssûrûséggel mérik a tengerek feletti hõmérsékletet,ill. magának a tengervíznek a hõmérsékletét ill. a tengerszintet(éppen az egyik katasztrófaforgatókönyv a tenger általi elöntés - az állandó árapály és hullámzás miatt el sem tudom képzelni hogyan mérik mm pontosan a Világtenger vízszintemelkedését...).Ezen módszerekrõl bevallom semmit sem tudok,és a tengeri hajók(vagy automata bóják?) mérései a globális felszín közel háromnegyedérõl tájékoztatnak.És pl. hány automata van az Antarktiszon,egy Európányi kontinensen ?
Szerintem minden adatból mindenki annyit és olyat merít,ami prekoncepcióját alátámasztja.Nekem 3-4 évtized tapasztalata és méréseim alapján van egy koncepcióm,de ez is hibalehetõségeket rejt,de még senki nem tudta cáfolni(de én sem tudom pontosn igazolni,mert sosem számoltam ki pl. az egy évre jutó szélsõségeink számát és változását).A felmelegedésnek van egy jó fokmérõje Európában és sok magashegységben:a gleccserek hossza és a hóhatár magassága.Persze ez nem csak hõmérséklet,hanem csapadékfüggõ is.A sarki tengerjéggel állandóan foglalkoznak,de ez sem csak a hõmérsékletet tükrözi,hanem a tengeráramlások is befolyásolják.Az arktiszi jég asszimetriája az É-atlanti-ár. miatt van.Ennek gyengülése is növekedést okozhat,nem csak a sarki léghõmérséklet csökkenése.De ezeket ki és hány helyen történt méréssel tudja különválasztani,és a fõ okot megtalálni?
Mindenesetre én csak akkor beszélnék erõsödõ jégkorról,ha a hírek tetemesen meghosszabbodó alpi gleccserekrõl szólnak.Esetleg ha ismét lesz a múlt század elejéhez hasonló februári -10 fokos havi középhõmérséklet Pápán.
Már kifejtettem,hogy igazából örülni kéne,ha az átlagnál melegebb az idõ a fûtési szezonban(egyszerre kíméli a pénztárcát és a környezetet a kisebb szennyezéssel).A forró nyaraknak egyáltalán nem örülök,semmi értelmét nem látom a 30 fok feletti melegnek,csak kártokoz,bár sokan ezt élvezik...
Sokkal többet használt a környezetünknek egy-egy enyhe tél,mint bármilyen kampány vagy matrica meg szalag.A gazdasági válságról állítólag kimutatták,hogy csökkentette a levegõszennyezést,hatékonyabb volt mint a klímakonferenciák összessége szorozva kettõvel.
Addíg, amíg nem tiltják ki a régi benzinfaló tragacsokat(támogatni kéne az ilyenek lecserélését,ami nálunk csak vágyálom lett,vissza is esett az új autó vásárlás drasztikusan) és a tömegközlekedést,vasutat tudatosan tönkreteszik,akkor elmehetünk a VAHAVÁ-val valahova...
Ami biztosnak tûnik, hogy a nyarak melegebbek lettek. A telek középhõmérséklete Magyarországon nem változott. Így a melegedés lényegében létezik, amit nem lehet megmondani, hogy az valójában mennyi is.
Mert az a 0,8 fok az annyi, hogy valójában lehet, hogy csak 4 tized.
Ahogy Te is írod, ezek a meteorológiai mérések elképesztõ hibákkal terheltek, lényegében kis túlzással inkább csak tájékoztató jellegûek, mintsem hogy komoly számításokat lehessen végezni velük.
2007-ben például a teveli és a bátaapáti állomás között 1,8 fokos középhõmérsékletkülönbség volt 25 km-en belül, de akár Tevel település másik végében is lehetne mérni ezt a különbséget. Ami több mint duplája annak a 0,8 foknak.
Pécs-Pogányban pl. 2000-ben 12,3 fokos közép volt, 2001-ben pedig 11,0. A különbség itt is jóval több, mint a 0,8 fok, 2005-ben 10,2 fokos közép volt Pogányban, ami a 2000-es évhez képest 2,1 fokos különbség. 1996-ban Pogányban 9,5 fok volt a közép, ami majdnem 3 fokkal alacsonyabb, mint a 2000-es évben.
Szóval ha az a 0,8 fok valójában csak 0,4, akkor az szinte nem érdemel említést.
Illetve amit én nem értek, hogy ha a széndioxid meg ezek az okozók a melegedést illetõen, akkor a telek miért nem lettek melegebbek??
Miért csak a nyarak?
A legtöbb cikk és hozzászólás itt a fórumon is leginkább ezekkel van elfoglalva, hogy a kocsik meg a szennyezés meg a co2 meg ilyenek, de hogy valójában mi változott a klímában, azzal senki sem foglalkozik, legalábbis eleget nem, én úgy érzem.
Az, hogy több az anticiklon, több a beragadó ciklon, és kevesebb a dinamikus front, ez valahogy elkerüli a figyelmet.
Mert ha tegyük fel van változás, elõbb talán meg kellene fejteni, hogy valójában mi változott, hol érezhetõ a változás, mibõl lett több, mibõl lett kevesebb, és abból kiindulva lehetne rájönni, hogy ha van változás, akkor mi okozza.
Mert az a 0,8 fok az annyi, hogy valójában lehet, hogy csak 4 tized.
Ahogy Te is írod, ezek a meteorológiai mérések elképesztõ hibákkal terheltek, lényegében kis túlzással inkább csak tájékoztató jellegûek, mintsem hogy komoly számításokat lehessen végezni velük.
2007-ben például a teveli és a bátaapáti állomás között 1,8 fokos középhõmérsékletkülönbség volt 25 km-en belül, de akár Tevel település másik végében is lehetne mérni ezt a különbséget. Ami több mint duplája annak a 0,8 foknak.
Pécs-Pogányban pl. 2000-ben 12,3 fokos közép volt, 2001-ben pedig 11,0. A különbség itt is jóval több, mint a 0,8 fok, 2005-ben 10,2 fokos közép volt Pogányban, ami a 2000-es évhez képest 2,1 fokos különbség. 1996-ban Pogányban 9,5 fok volt a közép, ami majdnem 3 fokkal alacsonyabb, mint a 2000-es évben.
Szóval ha az a 0,8 fok valójában csak 0,4, akkor az szinte nem érdemel említést.
Illetve amit én nem értek, hogy ha a széndioxid meg ezek az okozók a melegedést illetõen, akkor a telek miért nem lettek melegebbek??
Miért csak a nyarak?
A legtöbb cikk és hozzászólás itt a fórumon is leginkább ezekkel van elfoglalva, hogy a kocsik meg a szennyezés meg a co2 meg ilyenek, de hogy valójában mi változott a klímában, azzal senki sem foglalkozik, legalábbis eleget nem, én úgy érzem.
Az, hogy több az anticiklon, több a beragadó ciklon, és kevesebb a dinamikus front, ez valahogy elkerüli a figyelmet.
Mert ha tegyük fel van változás, elõbb talán meg kellene fejteni, hogy valójában mi változott, hol érezhetõ a változás, mibõl lett több, mibõl lett kevesebb, és abból kiindulva lehetne rájönni, hogy ha van változás, akkor mi okozza.
Azért is kérdeztem, mert a 6075-ös hozzászólásom kapcsán ütött szöget a fejembe, hogy az alacsony légköri hõmérsékletre megadott linkem nem feltétlenül a földfelszíni hõmérséklet. Az általam megadott link innen dolgozik: Link
Itt a földfelszínhez legközelebbi opció is az 1000 méteres magasságot jelenti. Ezentúl, ha a Föld átlaghõmérsékletérõl esik szó, nem árt megkérdeznem, hogy éppenséggel milyen adatok alapján. Amatõrként asszem hosszú évek sok estéje kell ahhoz, hogy biztonsággal mozogjak e kérdés terén.
Itt a földfelszínhez legközelebbi opció is az 1000 méteres magasságot jelenti. Ezentúl, ha a Föld átlaghõmérsékletérõl esik szó, nem árt megkérdeznem, hogy éppenséggel milyen adatok alapján. Amatõrként asszem hosszú évek sok estéje kell ahhoz, hogy biztonsággal mozogjak e kérdés terén.
A mûholdas adatsorok 1979 óta állnak rendelkezésre, és közel 100%-os lefedettségel bírnak (az északi és déli-sark környékén egy néhány 100km átmérõjû körre "nem látnak rá" a Föld felszínének görbülete miatt).
A mûholdas adatoknál az egyetlen problémát a mûholdak lassú, évtizedek alatt bekövetkezõ pályamódosulása jelenti, az ebbõl adódó kismértékû eltérés azonban pontosan kiszámítható és korrigálható.
A mûholdaknál még egy további dologra érdemes figyelni: ezek nem a földfelszín hõmérsékletét, hanem a légkör egyes szintjeinek hõmérsékleti anomáliáit képesek mérni. A felszíni adatokhoz talán az alsó-troposzféra (0-5km) állhat legközelebb.
A mûholdas adatoknál az egyetlen problémát a mûholdak lassú, évtizedek alatt bekövetkezõ pályamódosulása jelenti, az ebbõl adódó kismértékû eltérés azonban pontosan kiszámítható és korrigálható.
A mûholdaknál még egy további dologra érdemes figyelni: ezek nem a földfelszín hõmérsékletét, hanem a légkör egyes szintjeinek hõmérsékleti anomáliáit képesek mérni. A felszíni adatokhoz talán az alsó-troposzféra (0-5km) állhat legközelebb.
Volna egy kérdésem: Úgy tudom vannak már mûholdas méréssel készült adatsorok. Mennyire megbízhatóak a mûholdas mérések, azaz a mûholdas mérések mennyiben válthatják ki a lefedettség, illetve a rosszul elhelyezett mérõhelyek okozta kérdõjeleket?
A globális hõmérsékleti adatsorok megbízhatóságának megkérdõjelezése teljesen megalapozott. Ha eltekintek a városiasodás , az állomások esetleges rossz elhelyezése , az eltérõ mérési és árnyékolási módszerek , a térben és idõben változó észlelési órák , valamint az évkönyvekben és CLIMAT táviratokban közölt napi középhõmérsékletek különféle számítási módjai okozta kérdõjelektõl (már ezek együtt nem kevés bizonytalanságot visznek a rendszerbe), ott van még a lefedettség hiánya .
Napjainkban a felszíni megfigyeléseken alapuló globális hõmérsékleti adatsorok lefedettsége 75 százalék körüli, még ez is magában hordoz némi bizonytalanságot, azonban ennél sokkal megdöbbentõbbek a 19. századra vagy a 20. század elejére vonatkozó adatsorok. Az IPCC által is használt HadCRUT3 felszíni illetve tengeri megfigyeléseken alapuló hõmérsékleti sor lefedettsége 1850 körül 20-25 százalék, 1870 körül 15-20 százalék, de még 1900-ban is csak 40 százalék. 1867-ben például a Föld felszínének 13-16%-áról áll rendelkezésre valamilyen adat (gyakran ez is 1000km-es körzetben egyetlen állomást jelent - ellõrizhetetlen, összevethetetlen adatokkal). Ennek ellenére az IPCC álláspontja, hogy az elmúlt 150 év hõmérsékleti tendenciáit +/- 0.2°c hibahatárral ismerjük...
A HadCRUT3 elérhetõ itt, mindenki vethet egy pillantást a lefedettségi adatokra (minden 2. sor, közvetlenül az anomáliák alatt): Link
Ezt a szituációt leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valaki megkérdezné tõlem mennyi volt xy részvény havi átlagos árfolyama 2008-ban, és én csak a hétfõi kereskedési nap adatait ismervén teljes magabiztossággal állítanám, hogy adott hónapban ennyi és ennyi. Na azt hiszem néhányat jót mosolyognának rajtam
Napjainkban a felszíni megfigyeléseken alapuló globális hõmérsékleti adatsorok lefedettsége 75 százalék körüli, még ez is magában hordoz némi bizonytalanságot, azonban ennél sokkal megdöbbentõbbek a 19. századra vagy a 20. század elejére vonatkozó adatsorok. Az IPCC által is használt HadCRUT3 felszíni illetve tengeri megfigyeléseken alapuló hõmérsékleti sor lefedettsége 1850 körül 20-25 százalék, 1870 körül 15-20 százalék, de még 1900-ban is csak 40 százalék. 1867-ben például a Föld felszínének 13-16%-áról áll rendelkezésre valamilyen adat (gyakran ez is 1000km-es körzetben egyetlen állomást jelent - ellõrizhetetlen, összevethetetlen adatokkal). Ennek ellenére az IPCC álláspontja, hogy az elmúlt 150 év hõmérsékleti tendenciáit +/- 0.2°c hibahatárral ismerjük...
A HadCRUT3 elérhetõ itt, mindenki vethet egy pillantást a lefedettségi adatokra (minden 2. sor, közvetlenül az anomáliák alatt): Link
Ezt a szituációt leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valaki megkérdezné tõlem mennyi volt xy részvény havi átlagos árfolyama 2008-ban, és én csak a hétfõi kereskedési nap adatait ismervén teljes magabiztossággal állítanám, hogy adott hónapban ennyi és ennyi. Na azt hiszem néhányat jót mosolyognának rajtam
Az adatok megbízhatósága mellett a másik, legalább ekkora kérdõjel az, hogy az észlelt változásokat nem természetes ingadozások eredményezték-e. Az európai és azon belül az általad említett magyarországi melegedõ tendencia magyarázataként mostanság kezd fény derülni a több évtizedes skálájú természetes(!) ingadozások fontos szerepére. A metnetes fórumokon Svadász elemzései nagyon tanulságosak ez ügyben.
Ez Európa, a Föld egyik legjobb adatminõségû területe, ahol egész °C nagyságrendû hiba tényleg nem valószínû az átlaghõmérsékletben, azaz itt az utóbbi pár évtized melegedõ trendjének megléte realitás. Bár a mértéke már nem, a több tized °C-os hiba itt is bõven benne van: errõl Hidegség vagy Cauchy korábbi hozzászólásait érdemes olvasni (elnézést azoktól, akiket kihagytam). A Föld egészére vonatkozó tizedfok "pontosságú" átlagszámítást viszont - az elõbb írt okokból - már hihetetlen merészségnek látom.
Félreértés ne essék: a szennyezõanyagok ill. az üvegházhatású gázok kibocsátását szerintem is drasztikusan vissza kell fognunk. A CO2-többlet akkor is nagyon nagy kockázatot jelent az éghajlatunk számára, ha netán a mi életünkben ennek még semmilyen következménye nem mutatkozna. Az is meglehet, hogy valamilyen hatás (pl. az óceánok nagy hõkapacitása) miatt a sok CO2-vel járó magasabb egyensúlyi hõmérsékletre csak évszázadok múlva, vagy még késõbb áll át a légkör - de az ük-ükunokáinkat sincs jogunk ilyen kockázatnak kitenni.
Ez Európa, a Föld egyik legjobb adatminõségû területe, ahol egész °C nagyságrendû hiba tényleg nem valószínû az átlaghõmérsékletben, azaz itt az utóbbi pár évtized melegedõ trendjének megléte realitás. Bár a mértéke már nem, a több tized °C-os hiba itt is bõven benne van: errõl Hidegség vagy Cauchy korábbi hozzászólásait érdemes olvasni (elnézést azoktól, akiket kihagytam). A Föld egészére vonatkozó tizedfok "pontosságú" átlagszámítást viszont - az elõbb írt okokból - már hihetetlen merészségnek látom.
Félreértés ne essék: a szennyezõanyagok ill. az üvegházhatású gázok kibocsátását szerintem is drasztikusan vissza kell fognunk. A CO2-többlet akkor is nagyon nagy kockázatot jelent az éghajlatunk számára, ha netán a mi életünkben ennek még semmilyen következménye nem mutatkozna. Az is meglehet, hogy valamilyen hatás (pl. az óceánok nagy hõkapacitása) miatt a sok CO2-vel járó magasabb egyensúlyi hõmérsékletre csak évszázadok múlva, vagy még késõbb áll át a légkör - de az ük-ükunokáinkat sincs jogunk ilyen kockázatnak kitenni.
Egyáltalában nem érzem maszatolásnak a rengeteg hibával, hiányossággal terhelt, homogenizálásnak nevezett manipuláláson átesett adatokból levont egyértelmû következtetések megkérdõjelezését.
Inkább egészséges tudományos szkepticizmusnak.
Inkább egészséges tudományos szkepticizmusnak.
Úgy érzem, csak maszatolás, ha a hibahatárokkal, sivatagi és õserdei mérések hiányával vagy egyebekkel próbáljuk elkenni a hõmérséklet-emelkedés problémáját.
Éppen a minták nagy száma miatt egy 0,8 százalékos emelkedés komoly figyelmeztetés kellene legyen. A 0,8 százalék tízezres nagyságú adatszolgáltató esetén aligha hibahatár. Mo-on például évtizedek óta minden évben több melegrekord dõl meg, mint hideg, miközben az új telepítésû helyek fagyzugos részeken, és nem hõerõmûveknél, autópályák mentén létesülnek.
Nyilvánvalóan sok a túlzó elõrejelzés, de a bagatelizálás is veszélyes, mert mire minden kétkedõt meggyõznek a tények, lehet, hogy már késõ lesz. Azzal pedig nagy hibát aligha követ el az emberiség, ha akár a CO2, akár a CO vagy más anyagok mesterséges kibocsájtását csökkenti.
Éppen a minták nagy száma miatt egy 0,8 százalékos emelkedés komoly figyelmeztetés kellene legyen. A 0,8 százalék tízezres nagyságú adatszolgáltató esetén aligha hibahatár. Mo-on például évtizedek óta minden évben több melegrekord dõl meg, mint hideg, miközben az új telepítésû helyek fagyzugos részeken, és nem hõerõmûveknél, autópályák mentén létesülnek.
Nyilvánvalóan sok a túlzó elõrejelzés, de a bagatelizálás is veszélyes, mert mire minden kétkedõt meggyõznek a tények, lehet, hogy már késõ lesz. Azzal pedig nagy hibát aligha követ el az emberiség, ha akár a CO2, akár a CO vagy más anyagok mesterséges kibocsájtását csökkenti.
Szerintem Bastardi olvassa a fórumot. 
A múltkori írását kiegészítette, amely igencsak illik a fórumban most született hozzászólásokhoz, ezért be is teszem: Link
Lényegében az idõjárási tényezõk korrekt megközelítését várná el, kritikával illetve a globális felmelegedés õrületet. Azért nem felejti el hozzátenni, hogy a CO2 szintet nem szabad félvállról venni, de nincs éppen kiegyezve azzal a "hisztériával", ami a globális felmelegedés körül forog.
A múltkori írását kiegészítette, amely igencsak illik a fórumban most született hozzászólásokhoz, ezért be is teszem: LinkLényegében az idõjárási tényezõk korrekt megközelítését várná el, kritikával illetve a globális felmelegedés õrületet. Azért nem felejti el hozzátenni, hogy a CO2 szintet nem szabad félvállról venni, de nincs éppen kiegyezve azzal a "hisztériával", ami a globális felmelegedés körül forog.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban gyakran emlegetett adatok közül ténynek én csak a széndioxid-szint emelkedését nevezném. Fizikai tény az is, hogy ez a széndioxid-többlet üvegházhatású, és képes arra, hogy a Föld egyensúlyi hõmérsékletét több fokkal megemelje. A kibocsátásával már emiatt a puszta LEHETÕSÉG miatt nagyon óvatosnak kellene lennünk: ennyiben egyetértünk. Nagy kérdés viszont, hogy a légkör és óceán bonyolult rendszerében - amiben rengeteg pozitív és negatív visszacsatolási lehetõség rejlik, ill. sok természetes hatás is módosítja a hõmérsékletet - az emberi eredetû változás LEHETÕSÉGE a valóságban mennyire, és milyen idõtávon fog megnyilvánulni.
A Föld átlaghõmérsékletének mérése viszont már közel sem olyan egzakt, mint a széndioxid-szinté. Ha belenézel a felhasznált adatsorokba, ott hemzsegnek az adathiányok, több országnyi területek mérés nélkül (sivatag, óceán, esõerdõ), menet közben áthelyezett vagy várossal körbenõtt állomások, stb. Mindezek miatt a 0,8°C-os melegedés(?) kimutatása nem túl meggyõzõ, könnyen lehet, hogy az érték hibahatára eleve ennél nagyobb.
A "víz prédikálásához" pedig csak egy apró megjegyzés: remélem, tisztában vagy vele, hogy az autók EURO minõsítése a fõ üvegházhatású gázokra nem tartalmaz semmilyen megkötést (amit korlátoz, az a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a metánnál nagyobb molekulájú szénhidrogének kibocsátása). Így ettõl nem kerül kevesebb szén-dioxid a levegõbe...
A Föld átlaghõmérsékletének mérése viszont már közel sem olyan egzakt, mint a széndioxid-szinté. Ha belenézel a felhasznált adatsorokba, ott hemzsegnek az adathiányok, több országnyi területek mérés nélkül (sivatag, óceán, esõerdõ), menet közben áthelyezett vagy várossal körbenõtt állomások, stb. Mindezek miatt a 0,8°C-os melegedés(?) kimutatása nem túl meggyõzõ, könnyen lehet, hogy az érték hibahatára eleve ennél nagyobb.
A "víz prédikálásához" pedig csak egy apró megjegyzés: remélem, tisztában vagy vele, hogy az autók EURO minõsítése a fõ üvegházhatású gázokra nem tartalmaz semmilyen megkötést (amit korlátoz, az a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a metánnál nagyobb molekulájú szénhidrogének kibocsátása). Így ettõl nem kerül kevesebb szén-dioxid a levegõbe...
Szeretem én a nyulakat, nekem is van egy otthon, igaz az törpe De azért õ se vigye a puskát!
De azért õ se vigye a puskát! 
Nem kétség, hogy mi emberek egy bonyolult kölcsönhatás része vagyunk a Bolygón! Ahogy ránk is hatnak annak erõi, változásai, úgy mi emberek is hatunk rá, így vagy úgy... Számomra nem bizonyított, hogy mi emberek képesek vagyunk globális mértékben befolyásolni Bolygónkon végbemenõ éghajlati változásokat.
Aki ismer, tudja mennyire kényes vagyok bármilyen környezetszennyezésre, milyen viszonyban állok a természettel.
Számomra ez nem több, mint nagy szavak: "nõ a szélsõséges jelenségek száma és intenzitása"
Emlékszem, a hetvenes években (lehet ugyanazok, akik ma a globális felmelegedés mellett érvelnek) egyes "tudósok?" még a médiában a "jégkorszakról" prédikáltak...
Ugyan már! 150 év meteorológiai mérései? Erre mondják azt szerintem, nehogy már a nyúl vigye a puskát...
Aki ismer, tudja mennyire kényes vagyok bármilyen környezetszennyezésre, milyen viszonyban állok a természettel.
Számomra ez nem több, mint nagy szavak: "nõ a szélsõséges jelenségek száma és intenzitása"
Emlékszem, a hetvenes években (lehet ugyanazok, akik ma a globális felmelegedés mellett érvelnek) egyes "tudósok?" még a médiában a "jégkorszakról" prédikáltak...
Ugyan már! 150 év meteorológiai mérései? Erre mondják azt szerintem, nehogy már a nyúl vigye a puskát...
Úgy tûnik félre értettél, a hozzászólásod a tartalma miatt rossz fórumban volt, de ezt mint láthatod egy moderátor áthelyezte.
Nem vontam kétségbe, hogy környezettudatosan élsz, én is megpróbálom a tõlem telhetõt (szelektív hulladékgyûjtés, tömegközlekedés stb.), csakúgy mint az oldal látogatóinak nagy része. Viszont abban még mindig nem vagyok biztos, hogy egy matrica változtatna bárkinek a felfogásán. Mindenki tudja a saját "bûnét" és vagy megpróbál azon változtatni vagy nem.
Matrica helyett még mindig a környezettudatos nevelést tartom a legfontosabbnak. Ha mindenki a saját családjában elhinti a környezetvédelem fontosságát máris elõrébb vagyunk. Én legalábbis ezt teszem.
A többit adaz elmondta és valóban érdemes visszaolvasni ezt a fórumot (is).
Nem vontam kétségbe, hogy környezettudatosan élsz, én is megpróbálom a tõlem telhetõt (szelektív hulladékgyûjtés, tömegközlekedés stb.), csakúgy mint az oldal látogatóinak nagy része. Viszont abban még mindig nem vagyok biztos, hogy egy matrica változtatna bárkinek a felfogásán. Mindenki tudja a saját "bûnét" és vagy megpróbál azon változtatni vagy nem.
Matrica helyett még mindig a környezettudatos nevelést tartom a legfontosabbnak. Ha mindenki a saját családjában elhinti a környezetvédelem fontosságát máris elõrébb vagyunk. Én legalábbis ezt teszem.
A többit adaz elmondta és valóban érdemes visszaolvasni ezt a fórumot (is).
Csak egy ellenkérdést engedj meg: hogyan lehet kidolgozni egy ilyen nagy felbontású modellt 2100-ig terjedõen, ha még a rövidtávú, páréves klímamodellek (fõleg a globális felmelegedést kiszámítók) sem váltak be? Ajánlom figyelmedbe a #6000-es hozzászólást, illetve az ott hivatkozott cikk átolvasását, tanulságos.
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1132 - 2009-09-22 14:23:1
Továbbra is javasolom a téma éghajlatváltozás topikban való folytatását, ahol az általad felvetett ténymegállapítások szakavatott jeles fórumozók segítségével megvitathatóak, az esetleges tárgyi tévedések helyre tehetõek. Ajánlom pl. a napokban hidegség által írott rövid összefoglalót arról, hogy mi minden befolyásolhatja az Arktisz jégborítottságát. Csak annyit, hogy az ÉNY-i átjáró korábban is megnyílt már - 1906-ban Roald Amudsen kelt át rajta, legalábbis az újvilági történetírás szerint elõször - hiszen másképp nem lenne a neve átjáró. Ebben az évben legjobb tudomásom szerint nem volt teljesen jégmentes, teljes jégmentesség valóban fennállt 2007-ben vagy 2008-ban, de ez csupán az 1979 óta tartó megfigyelések alapján jelenthetõ ki elsõnek, tehát 30 év távlatában. A föld átlaghõmérsékletének pontos mérése pedig a mai napig is vitatott téma, hiszen olvashatod mennyi vitás kérdés kerekedik egy-egy rosszul elhelyezett automata körül is az oldalon, hát még a világban mennyi ilyen lehet. Az általad említett 0.8 fokos eltérés tudomásom szerint a korábbi El nino tetõzéséhez köthetõ, jelenleg 2009 augusztusa +0.23 fokos eltérést mutat.Link A témát itt részemrõl lezártam.
Továbbra is javasolom a téma éghajlatváltozás topikban való folytatását, ahol az általad felvetett ténymegállapítások szakavatott jeles fórumozók segítségével megvitathatóak, az esetleges tárgyi tévedések helyre tehetõek. Ajánlom pl. a napokban hidegség által írott rövid összefoglalót arról, hogy mi minden befolyásolhatja az Arktisz jégborítottságát. Csak annyit, hogy az ÉNY-i átjáró korábban is megnyílt már - 1906-ban Roald Amudsen kelt át rajta, legalábbis az újvilági történetírás szerint elõször - hiszen másképp nem lenne a neve átjáró. Ebben az évben legjobb tudomásom szerint nem volt teljesen jégmentes, teljes jégmentesség valóban fennállt 2007-ben vagy 2008-ban, de ez csupán az 1979 óta tartó megfigyelések alapján jelenthetõ ki elsõnek, tehát 30 év távlatában. A föld átlaghõmérsékletének pontos mérése pedig a mai napig is vitatott téma, hiszen olvashatod mennyi vitás kérdés kerekedik egy-egy rosszul elhelyezett automata körül is az oldalon, hát még a világban mennyi ilyen lehet. Az általad említett 0.8 fokos eltérés tudomásom szerint a korábbi El nino tetõzéséhez köthetõ, jelenleg 2009 augusztusa +0.23 fokos eltérést mutat.Link A témát itt részemrõl lezártam.
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1131 - 2009-09-22 13:39:26)
adaz-nak. Lényegében egyet gondolunk. Viszont azt kérem mindenkitõl, ne gondolják, hogy reklámakampányt folytatok, mert egyszerûen globális közügyrõl van szó. A Föld átlaghõmérsékletének emelkedése tény: 0,8 C fok. Természetesen jómagam se kívánok holmi "jégkorszakkal" és más istencsapással riogatni senkit sem és csak elnézõen lehet mosolyogni az amerikai filmipar e téren - a jó üzlet reményében bedobott, ilyen témájú katasztrófákról szóló alkotásaiban. Viszont ez a veszély fennáll, akkor, ha a Golf-áramlat megszûnne. A Magyar Tudományos Akadémián VAHAVA-projekt tanácskozásán, a megjelent szakemberek viszont elmondták, hogy Magyarország területére már kidolgoztak egy 50 km-es rácsbontásban olyan szcenáriókat, ahol a hõmérséklet, a csapadék és más idõjárási jellemzõk hogyan változnak, ha a Föld átlaghõmérséklete 2, 3, 4, 5 C fokkal emelkedik az elkövetkezendõ évtizedekben, egészen 2100-ig. Igy pl. a nyarak melegebbek lesznek és a csapadék mennyisége fõleg az Alföldön csökken, azzal összefüggésben, hogy a ciklonok gyakorisága csökken, viszont intenzitásuk nõ. Telek enyhébbekké válnak, több csapadék várható. Jelenleg a pontosabb elõrejelzések érdekében, dolgoznak a rácsfelbontás fínomításán, azt 25 kilométeresre csökkentve. Gondolom mindenki felfigyelt rá, hogy a szélsõséges jelenségek gyakorisága nõ. Továbbá tény, hogy az északi sarki jégtakaró olvad és nyárra megnyílt az északnyugati átjáró. Csak remélni lehet, hogy nemzetközi összefogással a CO2 kibocsájtás csökkentésével talán megelõzhetõ, hogy az 5-6 C fokos melegedésig eljussunk, mert annak következményei olyasmik is lehetnek, amit az amerikai filmipar mágusai most olyan elõszeretettel favorizálnak.
adaz-nak. Lényegében egyet gondolunk. Viszont azt kérem mindenkitõl, ne gondolják, hogy reklámakampányt folytatok, mert egyszerûen globális közügyrõl van szó. A Föld átlaghõmérsékletének emelkedése tény: 0,8 C fok. Természetesen jómagam se kívánok holmi "jégkorszakkal" és más istencsapással riogatni senkit sem és csak elnézõen lehet mosolyogni az amerikai filmipar e téren - a jó üzlet reményében bedobott, ilyen témájú katasztrófákról szóló alkotásaiban. Viszont ez a veszély fennáll, akkor, ha a Golf-áramlat megszûnne. A Magyar Tudományos Akadémián VAHAVA-projekt tanácskozásán, a megjelent szakemberek viszont elmondták, hogy Magyarország területére már kidolgoztak egy 50 km-es rácsbontásban olyan szcenáriókat, ahol a hõmérséklet, a csapadék és más idõjárási jellemzõk hogyan változnak, ha a Föld átlaghõmérséklete 2, 3, 4, 5 C fokkal emelkedik az elkövetkezendõ évtizedekben, egészen 2100-ig. Igy pl. a nyarak melegebbek lesznek és a csapadék mennyisége fõleg az Alföldön csökken, azzal összefüggésben, hogy a ciklonok gyakorisága csökken, viszont intenzitásuk nõ. Telek enyhébbekké válnak, több csapadék várható. Jelenleg a pontosabb elõrejelzések érdekében, dolgoznak a rácsfelbontás fínomításán, azt 25 kilométeresre csökkentve. Gondolom mindenki felfigyelt rá, hogy a szélsõséges jelenségek gyakorisága nõ. Továbbá tény, hogy az északi sarki jégtakaró olvad és nyárra megnyílt az északnyugati átjáró. Csak remélni lehet, hogy nemzetközi összefogással a CO2 kibocsájtás csökkentésével talán megelõzhetõ, hogy az 5-6 C fokos melegedésig eljussunk, mert annak következményei olyasmik is lehetnek, amit az amerikai filmipar mágusai most olyan elõszeretettel favorizálnak.
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1130 - 2009-09-22 11:24:55)
Nézz be az éghajlatváltozás fórumba, hogy mennyire árnyalt a kép a globális felmelegedés kapcsán. Szerény véleményem szerint az autóipart kevésbé a klímaváltozás, mint inkább a kõolaj egy két évtizeden belül várható drasztikus fogyása tereli az alternatív technológiák felé, amely sajnos még az átlag magyar pénztárcának messze nem megfelelõ. Hogy a fórumtémánál maradjak, szerintem az oldal célja alapvetõen tudományos háttér biztosítása meteorológiai témakörben, nem pedig reklámkampányok folytatása. Az oldalon egyébként igen sok értékes írás található már most is ebben a témakörben, amely mindenki számára elérhetõ interneten, így az oldal nagyon sokat, ha nem a legtöbbet tesz hazánkban azért, hogy a klímaváltozás kérdéskörében minél több, tudományosan is megalapozott információ mindenki számára elérhetõen megjelenjen. Ez csak az én véleményem volt, amely nem feltétlenül egyezik az oldal megalkotóinak véleményével. Egyébként is nagy kérdés, hogy van-e egyáltalán globális felmelegedés, mit értünk ez alatt, még egyszer mondom, a klímaváltozás fórumot tudnám neked ajánlani.
Csak nehogy átess a ló túloldalára, ha belekóstolsz, és a "vigyázat, nyakunkon a jégkorszak" feliratot helyezd ki a szélvédõre 
Nézz be az éghajlatváltozás fórumba, hogy mennyire árnyalt a kép a globális felmelegedés kapcsán. Szerény véleményem szerint az autóipart kevésbé a klímaváltozás, mint inkább a kõolaj egy két évtizeden belül várható drasztikus fogyása tereli az alternatív technológiák felé, amely sajnos még az átlag magyar pénztárcának messze nem megfelelõ. Hogy a fórumtémánál maradjak, szerintem az oldal célja alapvetõen tudományos háttér biztosítása meteorológiai témakörben, nem pedig reklámkampányok folytatása. Az oldalon egyébként igen sok értékes írás található már most is ebben a témakörben, amely mindenki számára elérhetõ interneten, így az oldal nagyon sokat, ha nem a legtöbbet tesz hazánkban azért, hogy a klímaváltozás kérdéskörében minél több, tudományosan is megalapozott információ mindenki számára elérhetõen megjelenjen. Ez csak az én véleményem volt, amely nem feltétlenül egyezik az oldal megalkotóinak véleményével. Egyébként is nagy kérdés, hogy van-e egyáltalán globális felmelegedés, mit értünk ez alatt, még egyszer mondom, a klímaváltozás fórumot tudnám neked ajánlani.
Csak nehogy átess a ló túloldalára, ha belekóstolsz, és a "vigyázat, nyakunkon a jégkorszak" feliratot helyezd ki a szélvédõre
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1129 - 2009-09-22 09:55:07)
Válasz a nunataknak.
Igaz, úgy tûnik, a víz prédikálásának és közben a bor ivásásának esete áll fenn. De, hogy a téma ezzel ne menjen cigányútra, legyen szabad a következõket megjegyeznem:
1. EURO4-es minõsítésû kocsival közlekedek.
2. Csak akkor veszem igénybe, ha olyan ügyfélhez megyek, akit közforgalmú jármûvel csak hosszas gyaloglással lehet elérni. Ilyen esetekben, gyermekkori súlyos betegség miatt rokkant lévén rászorulok az autóra.
3. KRESZ szabályainak maximális betartásával, defenzív módon közlekedek, ezúton is csökkentem a kocsi károsanyag kibocsájtását.
Még sorolhatnám mivel törekedek még arra, hogy a légkört, a magam szerény módján minél kevésbé szennyezzem.
Összefoglalva, úgy hiszem megvan az erkölcsi alapja, az elõzõ levelemben közzétett felhívásomnak.
Nem értek egyet, hogy a téma nem illik ide. Nagyon is idevág, hiszen mindannyiunk, akik rendszeresen figyeljük (jómagam 45 éve, rendszeres feljegyzéseket is vezetek errõl) az idõjárás alakulását, tapasztaljuk nõ a szélsõséges jelenségek elõfordulásának száma és az intenzitása. Tehát itt is nemcsak érdemes, de szükséges errõl is szót váltani, hiszen ebben mindenkinek megvan a maga felelõssége, ebbõl senki sem húzhatja ki magát azzal, hogy megelégszik a szimpla regisztrálással és kész.
Várom és kérem a tisztelt észlelõtársak további véleményét.
Válasz a nunataknak.
Igaz, úgy tûnik, a víz prédikálásának és közben a bor ivásásának esete áll fenn. De, hogy a téma ezzel ne menjen cigányútra, legyen szabad a következõket megjegyeznem:
1. EURO4-es minõsítésû kocsival közlekedek.
2. Csak akkor veszem igénybe, ha olyan ügyfélhez megyek, akit közforgalmú jármûvel csak hosszas gyaloglással lehet elérni. Ilyen esetekben, gyermekkori súlyos betegség miatt rokkant lévén rászorulok az autóra.
3. KRESZ szabályainak maximális betartásával, defenzív módon közlekedek, ezúton is csökkentem a kocsi károsanyag kibocsájtását.
Még sorolhatnám mivel törekedek még arra, hogy a légkört, a magam szerény módján minél kevésbé szennyezzem.
Összefoglalva, úgy hiszem megvan az erkölcsi alapja, az elõzõ levelemben közzétett felhívásomnak.
Nem értek egyet, hogy a téma nem illik ide. Nagyon is idevág, hiszen mindannyiunk, akik rendszeresen figyeljük (jómagam 45 éve, rendszeres feljegyzéseket is vezetek errõl) az idõjárás alakulását, tapasztaljuk nõ a szélsõséges jelenségek elõfordulásának száma és az intenzitása. Tehát itt is nemcsak érdemes, de szükséges errõl is szót váltani, hiszen ebben mindenkinek megvan a maga felelõssége, ebbõl senki sem húzhatja ki magát azzal, hogy megelégszik a szimpla regisztrálással és kész.
Várom és kérem a tisztelt észlelõtársak további véleményét.
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1128 - 2009-09-21 15:12:07)
Nem értem, hogy attól miért lennénk elõrébb ha felragasztunk egy matricát és közben autóval járunk? Bort prédikál és vizet iszik tipikus esetének tûnik számomra. Ja, és a téma nem is ide tartozik.
Nem értem, hogy attól miért lennénk elõrébb ha felragasztunk egy matricát és közben autóval járunk? Bort prédikál és vizet iszik tipikus esetének tûnik számomra. Ja, és a téma nem is ide tartozik.
Áthelyezve innen: Téma ajánló a MetNet fórumra (#1127 - 2009-09-21 14:44:45)
Kedves észlelõtársak!
Szerintem állandóan napirenden lenne jó tartani, a globális éghajlatváltozással kapcsolatos olyan teendõket egyéni szinten, melyekkel - mindenki aki látja ennek óriási horderejét - ha csak egy hangyányit is, de hozzájárulhat a várható mind súlyosabb következményeknek legalábbis mérséklésére. Na, ez jó hosszú lett, elismerem.
Természetesen magamból kell kiindulni - vagyis, mint autós azt gondoltam kiteszek egy figyelemfelhívó szalagot a hátsó szélvésõ alsó részére, amelyen a Föld távoli ûrfelvétele látható a következõ felirattal? "A te kezedben is a Föld sorsa!"
Javasolom, csatlakozzanak ehhez, akik személygépkocsikkal rendelkeznek (persze a furgonosok és a kamionosok is), mert tenni kell végre valamit,hogy késõ utódainknak is egy élhetõ földet és belélegezhetõ levegõt hagyjunk magunk után. Szerintem ez nem reklám, hanem globális érdek, ami minden mást megelõz, még az olajlobbikét is!
Kváncsian várom véleményeteket és azt, hogy mit tennétek még ennek érdekében?
A VAHAVA projekt tagja.
Kedves észlelõtársak!
Szerintem állandóan napirenden lenne jó tartani, a globális éghajlatváltozással kapcsolatos olyan teendõket egyéni szinten, melyekkel - mindenki aki látja ennek óriási horderejét - ha csak egy hangyányit is, de hozzájárulhat a várható mind súlyosabb következményeknek legalábbis mérséklésére. Na, ez jó hosszú lett, elismerem.
Természetesen magamból kell kiindulni - vagyis, mint autós azt gondoltam kiteszek egy figyelemfelhívó szalagot a hátsó szélvésõ alsó részére, amelyen a Föld távoli ûrfelvétele látható a következõ felirattal? "A te kezedben is a Föld sorsa!"
Javasolom, csatlakozzanak ehhez, akik személygépkocsikkal rendelkeznek (persze a furgonosok és a kamionosok is), mert tenni kell végre valamit,hogy késõ utódainknak is egy élhetõ földet és belélegezhetõ levegõt hagyjunk magunk után. Szerintem ez nem reklám, hanem globális érdek, ami minden mást megelõz, még az olajlobbikét is!
Kváncsian várom véleményeteket és azt, hogy mit tennétek még ennek érdekében?
A VAHAVA projekt tagja.
Persze azért még közel sincsen sehol, a régi állapotához képest:
Link
De szerencsére 2007-hez képest elégg jól néz ki.
Link
De szerencsére 2007-hez képest elégg jól néz ki.
Bastardi is beszólt a klímaõrület és a jégkiterjedés kapcsán. Elég humorosra sikerült, még kitért a nemrégiben felmerült sörkomló problémákra is . Továbbra is hideg telet és decembert jósol, de miértrõl nem árult el sokat, úgyhogy nem lehet készpénznek venni. Link
Szerk.: alább 30 évet akartam írni, 1979-re gondoltam
. Továbbra is hideg telet és decembert jósol, de miértrõl nem árult el sokat, úgyhogy nem lehet készpénznek venni. LinkSzerk.: alább 30 évet akartam írni, 1979-re gondoltam
A jég nagyobb kiterjedése mellett a vastagságára is érdemes odafigyelni. Most pl. sokkal nagyobb területen figyelhetünk meg vastagabb jégtakarót, mint a korábbi évek ezen idõpontjában.
Véleményem szerint ez a masszívabb jég jövõre még ellenállóbb lesz a sarki nyár idején így akár folytatódhat is ez a pozitív jégkiterjedési tendencia.
Egyszóval: (még) kicsi a bors, de erõs!
Pl.: Link
Véleményem szerint ez a masszívabb jég jövõre még ellenállóbb lesz a sarki nyár idején így akár folytatódhat is ez a pozitív jégkiterjedési tendencia.
Egyszóval: (még) kicsi a bors, de erõs!
Pl.: Link
Ja és mindezt úgy, hogy a kedvezõtlen, sõt tragikus lehetõség valóban benne van mindkettõben. De mindnyájan ismerjük a farkasos mesét... 
Valahogy az az érzésem, hogy a szén-dioxid a klíma H1N1-e. Bizonyos körök igen nagy dolgokat szeretnének a nyakába varrni, változó sikerrel.
A "semmiképp nem utal" szószerkezetet sehogyan sem tudom felfedezni, ilyen lazasággal kezelt fordítást úgy is lehetne tálalni, hogy ez MÉG nem tekinthetõ a folyamat gyógyulásának/visszafordulásának, de talán az lenne a leghelyesebb, ha azt írnák, hogy nem hozható összefüggésbe a folyamat megfordulásával. Ez azért is volna korrektebb, mert valóban kell még néhány év, hogy tényleges trendet tudjunk vizsgálni, sõt az eltelt 40 év se valami hûde nagy intervallum magabiztos következtetések levonására, ennyi idõ jó esetben egy AMO ciklus intervalluma, meg ugye a pontos mûholdas megfigyelésre sincs túl régen lehetõség.
Más: B. Obama Elnök Úr asszem holnap mond beszédet az ENSZ-ben a klímaváltozásról, azt rebesgetik, hogy Amerika elõbb utóbb beadja a derekát a CO2 kibocsátást korlátozó egyezmények kapcsán. Bármennyire szkeptikus is vagyok a túlzott globális felmelegedés õrülettel kapcsolatban, ezt azért nem bánnám. Különösen, hogy mindez nagyban elõsegítheti a zöld technológiák továbbfejlõdését.
Más: B. Obama Elnök Úr asszem holnap mond beszédet az ENSZ-ben a klímaváltozásról, azt rebesgetik, hogy Amerika elõbb utóbb beadja a derekát a CO2 kibocsátást korlátozó egyezmények kapcsán. Bármennyire szkeptikus is vagyok a túlzott globális felmelegedés õrülettel kapcsolatban, ezt azért nem bánnám. Különösen, hogy mindez nagyban elõsegítheti a zöld technológiák továbbfejlõdését.
"This year, the minimum extent did not fall as low as the minimums of the last two years, because temperatures through the summer were relatively cooler. ... While the ice extent this year is higher than the last two years, scientists do not consider this to be a recovery. " forrás: Link Ha jól látom, valahogy ezen mondatokból lett ez az érthetetlen zagyvalék Közepes angol tudásommal mondhatom, h azért az eredeti mondatoknak még van értelme. A lényeg, h hízik szépen a jég
Közepes angol tudásommal mondhatom, h azért az eredeti mondatoknak még van értelme. A lényeg, h hízik szépen a jég 
"A Colorado állambéli Boulderben mûködõ szervezet szerint ebben az évben az Arktiszon mért nyári hõmérsékletek nem alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt két évben, de ez semmiképp nem utal "gyógyulásra."
Nem azért de ennek a mondatnak semmi értelme. Abban viszont igazuk van, hogy a jég olvadása a következõ nyarakon is folytatódni fog, hiszen ez minden nyáron bekövetkezik.
Link Úgy látszik kétségbeesetten próbálnak érveket találni a megállíthatatlan felmelegedés mellett.
Nem azért de ennek a mondatnak semmi értelme.
Abban viszont igazuk van, hogy a jég olvadása a következõ nyarakon is folytatódni fog, hiszen ez minden nyáron bekövetkezik.Link Úgy látszik kétségbeesetten próbálnak érveket találni a megállíthatatlan felmelegedés mellett.
Talán az Amo-ciklus lehet az összekötõ kapocs, hisz az évtizedes idõlépcsõjû ciklusaival bizonyítottan hat az északi félgömb jégborítottságára.
Van-e valamilyen adatunk, összefoglalónk a napfolttevékenység hiányából adódó globális hõmérséklet-csökkenésre? A jégborítottság-növekedésen kívül más is utal(hat) erre?
Egyetértek, egy-két számadat és nyilatkozatmondat és hozzá a kontárszöveg...
A tendencia jellege az, ami kimaradt, így okafogyott és szánalmas cikk született, igaz nem lep meg.
A tendencia jellege az, ami kimaradt, így okafogyott és szánalmas cikk született, igaz nem lep meg.
Link Kisarkított hülyeség! Kérdem én ha most ezt írják, mit írtak volna, ha a 2008-as, netán a 2007-es alatt zár? Tipikusan az az eset, amikor már megvan mit mondunk, függetlenül a tényektõl... Végülis a már általunk is linkelt cikkbõl ollóztak össze vmit. Én pl. azt adtam volna címnek, 2007-hez képest jóval nagyobb jégborítottsággal ért véget a sarkköri nyár
Közvetett.
A kontinensükre leginkább hatást gyakorolni tudó terület a Barents és Kara-tenger körüli vizek jégborítása.
Ha ez erõsen kiterjedt jelleggel bír, és megfelelõ makrohelyzet áll fel, erõs hûtõszekrény-effektust tud biztosítani, ellenben erõs hiánya esetén ellentétes jelleget erõsíthet.
Azaz nem is elõidézõ, hanem inkább erõsen rásegítõ jelleget tud ölteni.
A 2002-2003 téli igen erõs jégborítást a makrohelyzet (erõs és tartós ciklontevékenység Északkelet-Európa felett kontra erõs anticikonális jelleg a kontinensen) tökéletesen ki tudta aknázni.
A kontinensükre leginkább hatást gyakorolni tudó terület a Barents és Kara-tenger körüli vizek jégborítása.
Ha ez erõsen kiterjedt jelleggel bír, és megfelelõ makrohelyzet áll fel, erõs hûtõszekrény-effektust tud biztosítani, ellenben erõs hiánya esetén ellentétes jelleget erõsíthet.
Azaz nem is elõidézõ, hanem inkább erõsen rásegítõ jelleget tud ölteni.
A 2002-2003 téli igen erõs jégborítást a makrohelyzet (erõs és tartós ciklontevékenység Északkelet-Európa felett kontra erõs anticikonális jelleg a kontinensen) tökéletesen ki tudta aknázni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat