Földtan
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Kicsit kifacsarva: Óriási kontinens Magyaroroszág alatt! Akkora, hogy Izlandra is átnyúlik! :-))
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Szívesen, máskor is! Ha a pörgöseket nem is igazán tudom, ezt a fórumot azért igyekszem követni.
Jóska: természetesen a készletbecslés olyan, mint a meteorológiában a "hosszútávú esélylatolgatás". Azaz semmi sem biztos, csak valószínü és kevésbé valószínü kimenetelek vannak, amiböl az embernek ki kell választani a legvalószínübbet. Félreértés ne essék, a véleményemmel ennyit tettem. (Bár hogy a Dráva-medencéböl új Urengoj vagy Orenburg legyen, az annyira valószínü, mint Magyarországon holnapra a -30 fok. De az új Algyö sem valószínübb, mint a holnapi 0 fok.)
A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
Köszönöm a kiegészítõ infókat! Rád mindig lehet számítani, és ez nagyon jóság!
Az adatok hiányában ellenkezõ reakció sem ajánlott.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Hm, érdekes, egy eléggé hiperszegény régióban öröm lehet a munkahely lehetõsége, mellette viszont ott az amúgy még jó állapotban lévõ természetes élõhely, ami egy ilyen munka okán veszélybe kerül...
Nagyon érdekes hír, fantasztikus hogy miket tud produkálni a természet
Vajon hol fog (ha fog) kibukkanni a folyó..?
Vajon hol fog (ha fog) kibukkanni a folyó..?
Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el vagy moshatott be valami réteget a meder alatt, de ez csak egy feltételezés részemrõl.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ?
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
Köszönöm a pontos magyarázatot, a szelet illett volna nem elfelejtenem, így akár azt is letagadhatnám, hogy Cholnoky-t meg Lóczy-t is szoktam olvasni... :-)
Igen-igen,elragadtattam magam,gondokodás nélkül írtam le a becsapódást...
Te jó ég, másodpercekig csak hüledeztem, óriási munka!
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.
Nincs mit.
Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.
Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link
Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.
A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.
A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)
A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.
A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.
Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.
Jaj muramista! Brutálisan néz ki! Hihetetlen, hogy 400 km magasságból ilyen képeket csinálnak... Nem semmi fotómasina lehet náluk!
1496m magas a hegy, valamelyest talán lehet hozzá viszonyítani a felhõket.
Video: ISS020 Saraychev Peak Eruption
Extra fókuszban a laharok!
Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?
Extra fókuszban a laharok!
Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?