Földtan
Nem fogok Veled vitázni :-) Én ennek hiszek:
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.
Link
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Újabb földrengés Japánban, 280 km-re Tokio-tól, 40 km-es fészekmélységben, 6,5-ös erõsség.
Köszi szépen a járulékos információkat 
És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm... 
És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm...
Japán csendes-óceáni partján volt cunami,de csak 60cm-es hullám volt.-Mondták egy híres tv-ben.
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
Bocsánat, de utána már nem engedett be az oldal 
A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.
A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.
Japánban 2 nap alatt a második heves földrengés volt, a tegnapi 300 km-re, a nem sokkal ezelõtti 150 km-re Tokyo-tól.
A levegõ összetétele nem CH! Mindhárom felsorolt összetevõ tartózkodási idõ alapján állandó gáz . Ha magfúzióval sikerülne szént és hidrogént elõállítanod, majd a szénláncokat egymásba kapcsolnod, akkor mirõl beszélünk! 
Mindhárom felsorolt összetevõ tartózkodási idõ alapján állandó gáz . Ha magfúzióval sikerülne szént és hidrogént elõállítanod, majd a szénláncokat egymásba kapcsolnod, akkor mirõl beszélünk! 
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Kicsit kifacsarva: Óriási kontinens Magyaroroszág alatt! Akkora, hogy Izlandra is átnyúlik! :-))
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Szívesen, máskor is! Ha a pörgöseket nem is igazán tudom, ezt a fórumot azért igyekszem követni.
Jóska: természetesen a készletbecslés olyan, mint a meteorológiában a "hosszútávú esélylatolgatás". Azaz semmi sem biztos, csak valószínü és kevésbé valószínü kimenetelek vannak, amiböl az embernek ki kell választani a legvalószínübbet. Félreértés ne essék, a véleményemmel ennyit tettem. (Bár hogy a Dráva-medencéböl új Urengoj vagy Orenburg legyen, az annyira valószínü, mint Magyarországon holnapra a -30 fok. De az új Algyö sem valószínübb, mint a holnapi 0 fok.)
A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
Köszönöm a kiegészítõ infókat! Rád mindig lehet számítani, és ez nagyon jóság!
Az adatok hiányában ellenkezõ reakció sem ajánlott.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Hm, érdekes, egy eléggé hiperszegény régióban öröm lehet a munkahely lehetõsége, mellette viszont ott az amúgy még jó állapotban lévõ természetes élõhely, ami egy ilyen munka okán veszélybe kerül...
Nagyon érdekes hír, fantasztikus hogy miket tud produkálni a természet
Vajon hol fog (ha fog) kibukkanni a folyó..?
Vajon hol fog (ha fog) kibukkanni a folyó..?
Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el vagy moshatott be valami réteget a meder alatt, de ez csak egy feltételezés részemrõl.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ?
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
Köszönöm a pontos magyarázatot, a szelet illett volna nem elfelejtenem, így akár azt is letagadhatnám, hogy Cholnoky-t meg Lóczy-t is szoktam olvasni... :-)
Igen-igen,elragadtattam magam,gondokodás nélkül írtam le a becsapódást... 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat