Időjárási visszatekintő

Az tegnap volt a -35 fokos rekord:-) De igazad van nevetséges az idõjárás, hogy mindössze 19 fokot hozott össze, mivel a másik véglet 22,2 fok:-)

Elég szégyenletes ez a mai idõjárás az érvényes országos hidegrekord évfordulóján.

1940 február 17. Görömböly-Tapoca -35,0°C
Errõl továbbra sem találom ez egyszer már fellelt, korabeli leírást.

Ellenben találtam egy videót, amirõl lemaradtam, vagy Robi nem hirdette kellõképpen. Link

Sziasztok! Kétség kívül, a Tavasz diadalát ünnepelte a hétvégén ember és természet egyaránt Õszintén bízom benne, hogy ez a fényes gyõzelem immáron tartós, vagyis végleges lesz, erre a szezonra nézve. Csodálatos, fenomenális idõ volt ma is és tegnap is, ki is használtam: második nekifutásra is elvettem a borsót az adai kiskertemben, ráadásul az elõzõhöz képest duplájára emeltem a tétet Extra bónuszként még egy kis tavaszi nappírt is kapott az arcom és a hátam
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes Joejack kolléga véleménye,miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek
Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link , Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító "sötét színekben játszó izé" nem más, mint a jóféle, zsíros vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, az indulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.
Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megpróbáltam utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon miért az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link ( (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású) Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m ) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen.. Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.

Igen, megelõztél, észrevettem a hibát, csak dolgomra mentem. Pápán 1933 decembere volt a leghidegebb 50 év alatt (vagy azóta is ?), míg 1934 dec. a legmelegebb 5,8 fokkal. Az évkönyvben egymás mellett vannak...

"Egyébként abban az ötven évben 1934 dec. volt a leghidegebb dec.Pápán -4,8 fokkal"

Szerintem egy évvel elnézted, ez biztosan nem igaz, mivel:
Siófokon 1934 decembere a 2. legmelegebb, ellenben 1933 decembere a leghidegebb volt a mérések kezdete óta.

Ebbõl gondolom, hogy vélhetõen csak évszámot téveszthettél.

Sokszor írtam, hogy az idõjárás meg a naptár két külön dolog, a statisztika meg ugyebár a hazugság legfelsõbb foka...De szegény ember vízzel fõz, vagyis havi és éves statisztikákkal dolgozunk.
Azért ha megnézzük a rekord hideg naptári hónapokat, akkor biztos, hogy akkor nem volt egy hét sem enyhébb a 4,3-ból, vagyis éppen 1-31 közt volt zsinórban zord idõ ?
Megnéztem, hogy 1901-50 közt a fagyos napok száma átlagban Pápán a tél folyamán 60 nap volt, a zord napok száma 8. Ettõl mostanában elég messze vagyunk.
Egyébként abban az ötven évben 1934 dec. volt a leghidegebb dec.Pápán -4,8 fokkal,1942 jan. -9,2, 1929 febr.-10,3.

Ez nagyon jó összegzés. Nincs vele, gond de általánosságban az idei tél igencsak enyhe telek közé fog tartozni, nem lesz extrém, meg nagyon kiugró, de szép helyezést fog elérni.

A másik, hogy ha szigorúan ragaszkodunk egy naptári hónaphoz akkor sok minden finomság el van takarva. Pl ha dec 20 és jan 20 közötti idõszakot veszem akkor az szinte biztos, hogy ez egyik legenyhébb idõszak volt, jó volt enyhébb is biztosan sõt tudom, hogy volt, de bizony elõkelõ helyen van. Ki hinné, hogy pl 1956-os zord februárja elõtt hasonló tél volt mint most. Pl az is jan 20-ig szinte tavaszi rekordos meleg volt.

Ilyen az 2012-es februárja ha január 20 és február 20 közötti idõszakot veszem akkor bizony lennének olyan pontok az országban ahol még brutálisabb negatív anomália jelentkezne, és ha az lenne egy naptári hónap már nem is lenne olyan messze pl az 1942-es januártól.

Régi idõkben is foglalkoztam ilyen idõszakokkal pl 1887 dec vége január közepi idõszak az egyik legdurvább 30 napos átlag jönne ki, de ha decembert és január külön veszem akkor bizony jó pár hónap megelõzi õt. Pedig azon a télen az egyik legzordabb hidegbetörés következett. Szóval sok olyan dolgot lehetne találni, hogy azt egy teljes hónapra kivetítem még sokkal hidegebb vagy még sokkal enyhébb korszak lenne. Ezért szerencsére az idõjárás nem igazán ismeri a naptárt:-)

Egész télre vetítve is érdekes dolgokat lehet találni, pl 1920-21-es tél az egyik legenyhébb volt, de megnézem 1920 október végét és magát novembert akkor látható, hogy a tél ott megtörtént, hisz november elsején -17,0 fokot mértek Túrkevén ez volt a a "tél " legalacsonyabb értéke. Pl ott a november volt a leghidegebb hónap, negatív anomáliával zárt és a januárt az egyik legenyhébb januárja.

Ez csak mind-mind érdekesség és játék, de azért az idei szezon kellemes enyhe volt soha rosszabb telet nem is kívánhatok:-)

Öregszem és nem tudok visszaemlékezni sajnos én sem arra, hogy pl. mennyi hó volt pl. 2011 februárjában vagy hogy 2009. dec. enyhe volt-e ? A telekrõl is csak egy emlékezetes epizód ugrik be, mint 2012. febr. de a többi része ... ? terveztem is egy összesítést készíteni, de du. nem volt idõm. Most íme:

ÉV-----Tközép----Tmax----Tmin----Zord(-10)----Meleg(+10)----Fagyos
06/07...5,2 fok...15,0....-6,0.... 0 nap.......38 nap.......24 nap
07/08...3,1 fok...19,3....-11,0... 1 nap.......21 nap.......49 nap
08/09...1,0 fok...14,2....-13,1... 4 nap........6 nap.......55 nap
09/10...0,5 fok...15,7....-17,5... 6 nap.......11 nap.......59 nap
10/11...0,2 fok...15,5....-12,0... 6 nap.......15 nap.......71 nap
11/12...0,8 fok...14,1....-19,7...14 nap.......14 nap.......52 nap
12/13...0,6 fok...11,8....-14,1... 3 nap....... 5 nap.......66 nap
13/14...3,0 fok...13,7....-11,9... 1 nap.......13 nap.......44 nap(dec.1-febr.14.)
Helyezés: 3.------7.---------3.----2-3.---------5.-----------2.(1. a legmelegebb,8. a leghidegebb.)

E paraméterek szerint nem állunk még egyik esetben sem a legelsõ, vagyis legmelegebb helyen. A fagyos napok esetében elõkelõ a 2. hely, meg a zord napoknál a 2-3., de van még 14 nap. Persze ezalatt lehetnek sorozatban 15+ melegek is és az átlag legyûrheti 2007-et vagy 2008-at stb. Jelenleg csak azt mondhatjuk e télrõl Pápán, hogy az átlag a 0 fok körüli sokévihez képest jóval magasabb, de a jelzõnapok, a maximumok vagy a minimumok tekintetében nem kiugró. Persze ez csak 8 év összehasonlítása, de állítom, hogy ha 1957-ig visszamennénk akkor sem állíthatnánk sokkal másabbat. Elõtte már kicsit más lenne a helyzet, pl. 1929,1942 vagy 1956, hogy csak párat említsek. Akkoriban voltak -8-10 fokos havi közepek is, most viszont a 2012-es februári -2,7-tõl tudunk csak elájulni. Ilyenkor az jut eszembe, hogy az öregek (értem ez alatt az 1920 elõtt születetteket) meséi a régi zord telekrõl bizony igazak. Akik 1950 után születtek már nem emlékezhetnek olyan telekre ( és a 19. századiakról nem is beszéltünk, ugye lász ?)
Ez az összegzés nekem is döbbenetes volt, memóriám gyengeségére rámutatván. Pl. nem gondoltam, hogy a tavalyi tél hidegebb volt, mint a 2012-es. Vagy az pl. hogy a 24 hónapból egyben, 2012 februárjában 12 zord nap volt, a többi 23-ban 23, vagyis átlag 1 !
Vagy hogy a 2010/11-es volt a leghidegebb 6 zord és 15 meleg nappal, holott -12 foknál nem mértem hidegebbet !(semmi különös nem idõzõdik fel errõl a télrõl hirtelenjében bennem... ) Valahogy csak a fagyos napok száma mutat korrelációt a középhõmérséklettel, a Tmin, Tmax,zord vagy meleg napok száma mit sem számít. Így van az idei téllel is: kevés az igazán kiugróan meleg érték , mégis elég enyhe.
Ha a 24 hónap közepeit nézem, csak 4 hónap negatív (2010.dec.-0,2,2009.jan.-1,5,2011. jan.-2, 2012.febr.-2,7)és egy télen max. egy fordult elõ. Viszont a +2-t 10 hónap is meghaladta. Ezért is írtam, hogy a mostani 3 fok körüli havi közepek nem kuriózumok, az, hogy 1,8 helyett 2,8 egy-két hónap, az még nem valami orbitális kiugrás. Igaz, hogy zsinórban 3 meleg hónap csak 3 télen volt, így a 3. legmelegebb átlagú tél jelzõt már most borítékolhatjuk a 8-ból.

Délen sem voltak olyan gyakoriak a 15 fok körüli/feletti maximumok, legalábbis eddig, decemberben és januárban is 2-3 ilyen nap volt, februárban mondjuk lehet több lesz, de ez az enyhébb teleken rendre így szokott lenni, a magasabb napállás ilyenkor már szépen dolgozik.

Például 2012. februárjában itt 19,2 fok volt a havi maximum és volt még egy 16,8 fokunk is, mégis -3 fokos anomáliával zárt a hónap. Ezzel szemben a legenyhébb teleken nem volt kiugróan magas hõmérséklet, 2006-2007-ben négy 15 fokos napunk volt összesen, míg 2007-2008-ban február végéig egy 16 fok januárban, igaz akkor február vége szépen belehúzott, 17-19 fokok is voltak már.

Az idei télben szerintem pont az enyheség hossza a rendkívüli, gyakorlatilag a decemberi és január-februári két heten kívül végig 5-10 fok közötti (idõnként e feletti) maximumok és gyakran fagypont feletti minimumok voltak. Az pedig megint csak rendkívüli szerintem, hogy így február közepéig az ország legnagyobb részén mindössze egy egy-két hetes idõszakban volt megmaradó hóréteg (idõszakos, többnyire néhány napos regionális hótakaróktól eltekintve), még ha 2006-2007 ennél is durvább volt e tekintetben.

Ennek ellenére szubjektíve, összbenyomás alapján nekem sem tûnik extrémnek a tél eddigi produkciója.
Jó, jó -enyhe volt, de érzésem szerint nem rendkívül enyhe. Fõleg nem az ország északi felén (a fõvárost is beleértve), ahol hiányoztak a déli országrész 15 fok körüli, valamivel a fölötti maximumai.
Persze, a számok makacs dolgok, és olyan dolgokat is megmutatnak, melyeket a rendszeres mérés nélkül szemlélõ észre sem vesz.
Ha az egész február tényleg kifut érdemi hideg nélkül, úgy még szubjektíve is nagyon ócska telet tudhatunk majd magunk mögött.

Így van.

A top tíz már borítékolható, ám ha kicsit "belehúz" a február, akkor a dobogó is elérhetõ.

1892 óta....

Nem tudom a pontos adatokat, de a térképek alapján Budapesten akár még a dobogóra is felférhet a 233 éves adatsorban!

Ettõl persze Pápán lehet ez egy "semmi extra" tél.

Ha februárban is meglesz a +3°C-os havi középhõmérséklet (amire most jó esély van), akkor szerintem országos viszonylatban az elmúlt 120 évbõl az elsõ 6 legmelegebb tél között lesz a mostani tél.
Remélem a tél végén elõjön majd egy erre specializálódott statisztikus (pl. Lász), aki bemutatja, hogy hol is a helye az idei télnek.

És mi a helyzet, ha az egész telet együtt nézed, nem pedig havi bontásban? Akkor hol áll a sorban? Csak azért kérdezem, mert ez így nagyon csalóka, hiszen simán követhette a legenyhébb decembert a leghidegebb január és még sok egyéb, hasonló variáció létezhet.

A jelenlegi télen ugyebár enyhe volt a december is, a január is, és eddig a február is az.

Bárhogyan is alakul az utolsó két hét, ez a tél az enyhe és kevés havú telek közé kerül. Hogy mennyire egyedülállóan pocsék ez a tél, megnéztem az elmúlt 8 telet Pápán a naplóm adatai alapján a hõmérséklet terén (a havat nem adja össze a napló, azt nagyobb munka lenne összebogarászni). Lehet nézni a havi közepet,zord napot és inverzét (+10 vagy melegebb), fagyos vagy fagymentes napot , téli napot, max-ot, min-t stb.
Néhány összehasonlítás ezekbõl.
December
A 3. legmelegebb(vagyis 8-ból volt 2 melegebb átlagú !)
A 4. legnagyobb maximum (13,7)
A 3. legmagasabb minimum ( -6,4)
0 zord nap (4 ilyen volt a 8-ból)
4 db 10 fokot elérõ nap, ez a 4-5. hely
A 3.legtöbb fagyos nap (19)

Január
A 3. legmagasabb közép T
A 4. legmagasabb minimum (-11,
A 4. legmagasabb maximum (13,2)
A zord napok száma 1 ( volt még egy ilyen és 2 évben 0 db).
A fagyos napok száma 17, a legkevesebb 2007-ben 8, de 2008 és 2012 is 17.
A 10 fokot elérõ nap 8,ez a 2. legtöbb, 2007-ben 16 volt)

Február (1-14. a jelzõ napok 2-vel szorozva, de ez persze nem így lesz)
A havi közép a 3. (2,
A havi min. a 2. legmagasabb (-5)
A havi max. a 2. legalacsonyabb (10,3, de ma ez megdõlt, így is a 2. a 12 fok eddig)
A zord nap 0, de volt még ilyen 4 db.
A 10 feletti nap 1 (már 2), ez a 2. legkevesebb (2013-ban 1 volt csak)
Fagyos nap a 3. legkevesebb (16), de ha a maival együtt 9-et nézem és nem lenne már fagy, akkor sem a legkevesebb, mert 2007-ben csak 1 volt !!!!!

Gondolom ebbõl már a témában járatosaknak világos, hogy miért szoktam azt írogatni, hogy ebben a télben semmi rendkívüli nincs, csak egyszerûen az átlagnál enyhébb, mint ahogyan a telek közel fele enyhébb szokott lenni a középnél.

A tavalyi év országos középhõmérséklet-anomáliájáról van számszerûsített adat valahol?

Ott van az! Link

Valamiért a Vízügy nem akarja felrakni a netre a friss integrált vízháztartási tájékoztatót.
Általában 8-10.-e között felrakják, mindig át szoktam olvasni.

A havi csapadék Szegeden 5-7 mm között változik, itt is rengeteg csapadék elférne még.

2004-ben július második felében. Pontos napra nem emlékszem, annyit tudok, hogy aznap kora hajnalban Szeged felõl érkezett egy masszív nagy kiterjedésû zivatarrendszer (akkor arról szóltak a híradások, hogy pincéket árasztott el ott a felhõszakadás), amely minket is telibe kapott és néhány óra alatt nálunk 90mm csapadékot adott (jég nélkül szinte szélcsendben), de ez nálunk nem okozott gondot. Az volt az érdekes, hogy azon a héten ez volt a második nagy zivatarunk, néhány nappal elõtte egy délutáni 99-es jelenidõt produkáló heves hõzivatar hatalmas károkat okozott és este 10-ig nem volt áram. Azalatt a negyed óra alatt a cseresznye-dió nagyságú jég csúnyán letarolta a gyümölcsösöket és a zivatar 90km/h-s kifutószele a fákban, épületekben jelentõs anyagi kárt okozott. Azóta nem volt 30mm-t meghaladó napi csapadék (bár a tavaly március közepi-végi havas mediterrán ciklonok szintén 20-30mm körüli napi csapadékösszegekkel kényeztettek bennünket)

Sõt, az a 10 Nagykanizsán 50 mm!
Na mikor volt utoljára 50 mm felétek?

Látva a Dunántúli 10mm+ csapadékokat, elfogott az irigység, így visszanéztem az éghajlati adatokat. Utoljára november 23-án (!!) volt 10mm feletti csapadék Stativus mérése alapján (11mm), 5mm körüli csapadék Januárban csak 2 alkalommal volt (hivatalos adatok szerint csak 1 alkalommal!). 2011/2012 viszonylag száraz telének csapadékmérlege valamivel jobb volt, mint most, hiszen 2x annyi napon hullott jelentõs mennyiségû csapadék, mint eddig a 2013/14 téli szezonban. Most kifejezetten száraz országos szinten a mi régiónk, hiszen minden egyes frontátvonulás legfeljebb csak 1-3mm-t hagy maga után. A lényeg az, hogy legalább 100mm-nyi csapadék hiányzik a talajból (a fölsõ 20-30cm-t nem számolom).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220944 - 2014-02-10 16:29:13)

Én 2010 majusra emlékszem , amikor rengeteg esõ estt májusban volt és +5 (!!!) fok vol valahol a Tmax.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220943 - 2014-02-10 16:19:25)

Sõt mi több, ezt kb. ugyanolyan pocsék nyár is követte. Mondom ezt én, mint elsõsorban télkedvelõ. A '90-es években ez a nyár, meg még az 1996-os volt hidegebb a 30 éves átlaghoz viszonyítva. Ezt valahol még egy OMSZ-os tanulmányban is olvastam anno.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220942 - 2014-02-10 16:18:45)

A 91 május 16-i genovaira is jól emlékszem: 24 órás szakadó esõ (60+mm) és 6 fok napközben. Azt sem zavarta a napállás.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220941 - 2014-02-10 16:10:0

88 áprilisara nagyon jól emlékszem, felváltva volt 25 fok meleg és hidegbetörés. Úgy rémlik, hogy a Mecsekben jó kis hokaosz volt a korabeli Utinform-jelentés szerint. A meridionalitas iskolapéldája volt az az április. 1991 tavasza úgy ahogy volt, igen pocsekra sikerült, akkoriban tanultam allamvizsgara, áprilisban havazott, májusban hideg volt es szinte állandóan esett. Kedvencem 2000. áprilisa, amikor pólóban, rövid nadrágban locsolkodtam, 26 fokban

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220940 - 2014-02-10 15:39:35)

A hidegbetörés ciklont generált és egy medinél ha dõl a hó akkor a napállás nem sokat számít. Akkor épp Cseszneken voltam és napközben havazott és még lent a völgyben 250 m-en is összefüggõ hóréteg volt (5cm körül).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220939 - 2014-02-10 14:53:31)

"Erre jól emlékszem, szép kis havunk volt.Még jó, hogy
nem akkor volt Húsvét."

És ahogy látom, -2;-3 fokos T850 mellett Április 18.-i napállásnál.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220938 - 2014-02-10 14:37:16)

Erre emlékszem,itt lent a faluban is havazott,de csak foltokban maradt meg.Kirándultunk fel Hétházpusztára (400m felett van),arra 20cm hóban gázoltunk!És bizony ez április vége volt!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220937 - 2014-02-10 14:15:19)

Link
Szép kis idõ lehetett 88 április közepén...
Link
Ez sem rossz.
Link
Link
Erre jól emlékszem, szép kis havunk volt.Még jó, hogy nem akkor volt Húsvét.

A januári adatsorom Link és grafikonokon Link

Emlékszem, épp Keszthelyre mentem vissza az egyetemre egy vasárnapi napon, amikor hatalmas sötét zivatarfelhõ terpeszkedett az északkeleti égen.

Éppen ma 10 éve történt az emlékezetes februári zivatarozás. Link

Én még csak akkoriban kezdtem érdeklõdni a meteorológia iránt, de tisztán emlékszem az egészre. Mi két hullámban kaptunk zivatart. Az elsõ (mint utólag kiderült számomra) egy szupercella volt, aminek a nagyja tõlünk keletre ment el látványos felhõzettel és szivárvánnyal, itt kevés havas/jeges esõ esett belõle. Aztán bõ másfél-két óra múlva jött a második kör, nyarat megszégyenítõ zivatarral, erõs széllel, aktív villámtevékenységgel és jókora esõvel. Kár, hogy akkor még nem volt fényképezõm, nagyon szép képeket lehetett volna aznap készíteni.

Itt pedig csak 2 nap volt olyan, amikor összefüggõ, legalább 1cm-es hótakaró volt.

Igen, egyrészt a városon belül is óriásiak a különbségek ugye, meg a másik dolog, amit sosem árt hangsúlyozni, ez a "hófolt/nem hófolt" dolog. Sokszor ilyen lassan olvadós, tömörödõs helyzetnél megfigyeltem, hogy két különbözõ helyen, látszatra ugyanolyan hóborítottságnál az egyik állomáson adják végig a foltot, a másikon meg a cm-ben mért értéket. És ha ez tartósan fennáll, akkor emitt lesz 10 hótakarós nap, átlagosan 1 cm vastagsággal, amott meg 10 hófoltos nap. Pedig lényegében semmilyen különbség nincs a két terület között.

Ezért szoktam a hófoltos napokat külön is összegyûjteni, az valósabb képet ad ilyenkor.

Azért a budai rész picit máshogy áll, erre 4-6 hótakarós napok száma idén. Még ma reggel is van jó sok folt jeges maradvány, igaz már tegnap sem adtam hótakarós napot, határeste volt de nálam február 3. még az volt.

Erre reflektálva én pedig átnéztem a hótakaróval kapcsolatos adatokat, hogy mennyi is az annyi. Nos, mind ez idáig a szezonban ugyebár Budapest-Pestszentlõrinc (de úgy általában a fõváros egészérõl is elmondható ez, azt hiszem) 1, azaz egy darab hótakarós nappal áll (január 30. volt ez a nap).

Az 1904-05-ös szezontól kezdve összegyûjtött adatsorban a legkevesebb hótakarós napot adó telek az alábbiak voltak (az ismétlés kedvéért: adatok forrása 1953-54-ig Buda, azután pedig Lõrinc):

0: 1989-90, 2006-07
1: 1987-88
4: 1997-98
5: 1974-75
6: 1971-72
7: 1924-25, 1972-73
8: 1948-49, 1960-61, 2000-01
9: 1950-51, 1982-83

Rekord alacsony számú (azaz 0) tehát már biztosan nem lesz, de holtversenyben a második hely még meglehet.

Pusztán érdekességképpen az ellenpont, vagyis az adatsor másik vége:
75: 1933-34
73: 1941-42
72: 1995-96
70: 1946-47, 1962-63
69: 1969-70, 2002-03
67: 1928-29
64: 1963-64
63: 1908-09
61: 1939-40, 1953-54

Nagyon jó kis összefoglaló táblázat, gratula érte! Egyébként arról van valami infó, hogy országos átlagra vetítve hányadik helyen végzett a január középhõmérséklet szempontjából?

1780 óta a 12. legenyhébb január volt a 2014-es Budapesten és a 9. 1901 óta.
Mindenki tekintheti annyiadiknak, amelyik a neki tetszõ változat: Link
(h1980: az 1980-as évekig homogenizált adatsor alapján)

Én is értékelem az elmúlt téli hónapokat és arra jutottam, hogy szép téli idõ volt végig. Sajnos a kislányomat még nem tudtam elvinni szánkózni, de azért tél van a keményebbik fajtából. Szerencsére a tüzelõ sem fogy nagyon, még talán a következõ telet is ki lehet fûteni belõle. Egy tél tüzelõje akár két szezonra is elég lehet.De azért tél volt , van és lesz is még egy darabig. Korcsolya, hólapát, téli gumi is alig-alig kell ebben a téli idõszakban.Még valami, ezen a télen folyamatos a horgászat is és még léket sem nagyon kell vágni, tetszik ez a szép tél.De hát volt hó vagy 2 -szer is igaz nem sok mert csak mm-ben tudtam értékelni, de õ volt az a fehér csoda. De még jöhet a bûvös február 15 vagy a 20 ami talán meghozhatja az enyhülést, talán- talán. Addig pedig öltözhetünk 2 nadrágba és 3 kabátba , hogy eltudjuk viselni a telet.

Bõ 1,5 hete igazi téli idõnk van itt a fõváros térségében is. Hiába, ez a tél messze nem a zonális enyheségrõl szól. Teljesen más most a makrofelállás, mint pl. 2002 februárjában.

Így van, a szép, jó pozítv anomáliát a hónap vége rendesen elintézte, így semmi extra nem történt.
Nálam 2,39 fok lett az átlag, olyan 3,5 fokos pozítv anomália, nem rossz de semmit sem ér sajnos.
21,4 mm csapadék hullott kissé átlag alatt vagyunk ezzel, és volt 2 hótakarós nap a hónap végén. 4-5 cm maximális hóvastagsággal, igaz még ma reggel is van 2 cm jeges, kásás hónak csúfolt valami:-)Esett 13 fagyos, 3 hideg és 3 téli nap is ezen kívül. Se rekord meleg se rekord hideg adatom nem fordult elõ. Abszolút minimum -9,4 fok abszolút maximum 11,4 fok volt.

2014. január nálam:

T átlag: 2,61 °C.
T min. átlag: 0,40 °C.
T max. átlag: 5,57 °C.
Absz. T min.: -10,7 °C. (26.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (18.)
Absz. hõingás: 23,1 °C.
Legalacsonyabb T átlag: -7,1 °C. (26.)
Legmagasabb T átlag: 9,2 °C. (17.)
Napi átlagok hõingása: 16,3 °C.
Legalacsonyabb T max.: -3,8 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 6,6 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 1,4 °C. (08.)
Napi legnagyobb hõingás: 11,3 °C. (16.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1001,6 hPa. (20.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,0 hPa. (08.)

Fagyos nap: 12 db.
Hideg nap: 5 db.
Zord nap: 2 db.
Téli nap: 5 db.
Rendkívül hideg nap: 2 db.
Hóeséses nap: 4 db.
Hótakarós nap: 7 db.
Leesett hómennyiség: 14 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (25., 26.)
Ködös nap: 7 db.
Ónos esõs nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 33,4 mm.
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 4 db.
Legnagyobb napi csapadék: 7,1 mm. (24.)

Az átlagnál 3,3 °C-kal melegebb és éppen az átlagnak megfelelõ csapadékú január volt. Január 24-ig rekord-melegnek ígérkezett a hónap, ám az utolsó hét sokat hûtött az átlagon, így az idei nem fért be a tíz eddigi legmelegebb január közé, "csak" a 13. lett. A hónap nagy része tavaszias, a vége viszont télies volt, ekkor két RHN is akadt.
Az enyheségnek megfelelõen minden jelzõ nap az átlag alatt alakult.
A viszonylag sok csapadékos nap ellenére sem volt kiugróan csapadékos a hónap, mivel jórészt kevés csapadék hullott egy-egy napon.

Egy kicsit messzebbre visszatekintés érdekességképpen. Nálunk Budakalászon itt a dombon az idei enyhe téli szezon hidegebb Tmin-t hozott, mint a tavalyi. A 2012-13-as Tmin -8.3 fok volt, a jelen szezoné eddig -9.0.

Januárban 29mm csapadék esett.

Túl vagyunk a tél 2/3-án, így ez a kis visszatekintés azt hiszem mindent elmond az idei "télrõl".
téli napok száma:
december: 3db, január: 2db

hótakarós napok száma:
december: 0 (6-án volt némi hó reggelre, de nem érte el a lepel kategóriát sem)
január: 2 nap

"maximális" hóvastagság:
december: természetesen 0cm, január: 3cm

havi középhõmérséklet eltérés(a metnetes adatok alapján):
december: +1,5 fok, január: +4 fok körül

Nos ez történt eddig itt, tél gyanánt.

Inkább nem kommentálnám, mert a moderátorok összevonnák a szemöldöküket...

Na de itt van még nekünk a február...

A januári középi t:
Kétadatos: +1,77°C
Négyadatos: +1,81°C
Az átlagnál 4,6°C-al magasabb (az elmúlt 21 január harmadik legmelegebbje).

A januári csapadék: 37,5 mm (átlag 125%-a, az elmúlt 21 január ötödik legcsapadékosabbja).

A leesett 18 cm hó az elmúlt 21 január ötödik legtöbbje.

Bõvebben: Link

A januári közép T, ami az elsõ dekádban 6, az utolsó dekád elején még 5,6 fok is volt a végére 3,1 fok lett, még a hidegre fordult idõ ellenére is 2 tizeddel meghaladta a decembert.Visszatérve a decemberre, akkor 22-ig 1 fok körül állt, vagyis majdnem átlag alatt (attól függ milyen idõszak átlagához viszonyítunk), aztán durván beenyhült. Most ellenkezõleg 22-ig szinte végig pozitív volt a napi anomália (néha 10 fokoz is elérte), hogy aztán 19-25 köz közel 20 fokot esve erõs negatívba váltson az utolsó hétre.
A csapadék számomra meglepõ módon nem lett 15 mm-él több a dec-i 9,2 mm után, pedig a hónap elsõ felében már kb. 10-nél álltunk és jött a keveredés idõszaka. Hiába esett országosan átlagos (néhol több is) csapadék, itt esett (Gyõrrel karöltve) a legkevesebb csapadék a hónapban.
Ha játszunk a számokkal, akkor az jön ki, hogy két hónap alatt itt 24 mm esett, jaj de nagy tehát a szárazság, kongassuk vészharangot (mint ahogy a néhol 15-16 fok láttán is sokan vészmadarak lettek, engem meg azzal vádoltak, hogy nem elég meleg nekem a 13 fokos pápai max, azt állítom, hogy nincs elég nagy anomália). Ha azt nézem, hogy 3 hónap alatt meg esett 154, vagyis 51 mm/hó az átlag, akkor már egészen mást mutat a statisztika.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2014. Január:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl 3.4 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból 3,42 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet -0.5 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 7.2 °C
Havi átlagos relatív légnyomás 1013,97 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség 90,23%
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -12.3 °C (26.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 15.6 °C (19.)
Legnagyobb napi hõingás 14.2 °C (13.)
Havi összes csapadék 11.9 mm
Legcsapadékosabb nap 4.5 mm (14.)
Csapadékos napok száma 19
Fagyos napok száma 17
Téli napok száma 3
Zord napok száma 1
Ködös napok száma 4
Hótakarós napok száma 0

Januári csapadék Kenderesen 33,3 mm.

A havi középhõmérséklet 3,1°C lett, még 23-án 5,3°C volt. A januári átlag Sz-helyen (1971-2000) -0,9 fok, tehát kerek 4 fokkal magasabb érték született.
Saját méréseim szerint 2010-ben -1,4°C, 2011-ben -0,0°C, 2012-ben +2,3°C, 2013-ban -0,4°C.

Picit megint játszottam a számokkal. Igaz rengeteg megközelítésben figyeltük a csapadék mennyiségeket a régmúlt és a mostani állapot alapján. Tudom sokak számára régen az emberek hülyék voltak és csak most mindenki helikopter de bízzunk azért abban, hogy a régi Hellmann csapadékmérõt azért le tudták olvasni:-)

Most azon gondolta járta át a buksimat, hogy átvizsgáljam a fõvárosi adatsor alapján a havi értékeket, méghozzá kicsit máshogy.
Itt minden évet átnyálaztam és fogtam magam és húztam két határt az egyik az 1 számjegy csapadékok hónapjainak gyakorisága évenként, a másik a 3 számjegyû csapadékhozamok gyakorisága évenként. Tehát egy adott évben mennyi alkalommal fordult elõ 100 mm feletti, avagy 10 mm alatti hónap a fõvárosban.

Itt köszönet Váraljamet munkájának hisz nagyon hasznos segítséget adva használtam fel adatait.

Azt tudjuk, hogy a csapadékelemek nagyon változékony képet mutatnak.
Budapesten az éves abszolút minimum 276 mm 1857-ben és maximum 874 mm 2010-ben.

Az, hogy minden hónapban elõfordulhat 100 mm feletti de 10 mm alatti mennyiség ez sem kérdés hisz van rá példa. De ez mégsem teljesen igaz, hisz a fõvárosban januárban soha nem fordult elõ 100 mm-t, meghalódó mennyiség elég érdekes 1886-ban és 2001-ban volt a csúcs 90 mm-t mértek. És júniusban is csak egy alkalommal 1887-ban volt 4 mm, a többi júniusban mind-mind 10 mm felett volt a hónap.

De nézzük a többi dolgot, hogy egy évben 1-2 alkalommal elõfordul 10 mm alatti, vagy 100 mm feletti hónap az relatíve gyakori, bár a csapadék szegény években mint pl 1850-70 között vagy az 1980-as években ez ritka jelenség volt pl 1854 és 1870 között mindössze 3 alkalommal fordul elõ és hasonló volt 1980 és 1990 között is, míg pl 2000 és 2013 között ez szám 13 volt.

És most nézzünk, hogy mely években volt a legtöbbet egyik vagy másik eset.
A 10 mm-t nem elérõ hónapok száma 4 volt egy éveben ezzel büszkélkedhet 1914 január, február, április és november.
1961, március, augusztus, szeptember, október
2011, február, április, szeptember, november.
Ez a három év volt ilyen, de mindjárt látjuk, hogy a 1914-es év valamit még tudott:-)
A 100 mm feletti hónapokra is kíváncsi voltam, ebbõl a maximum egy éven belül 4, lássuk az évet 1875-ös volt ilyen. június, július, november, október.
Azért írtam 1914-et mert a fõváros csapadék ellátottságában ilyen szélsõséges évre nem volt példa. Vagy sok volt, vagy kevés, de, hogy 4 hónap nagyon száraz és 3 hónap nagyon nedves ilyenre az elõtt és azóta sem volt példa. Tehát 1914-ban volt 4 olyan hónap mely 10 mm alatt zárt, és bizony 3 hónap mely 100 mm felett. Természetesen több alkalommal elõfordult 3 hónap egy évben 100 mm meghaladó csapadék mennyiséggel ilyen volt pl 2005 és 2010 is, valamint 1936 és 1937-es esztendõ is.

Még két komoly friss sorozat is van, méghozzá megnéztem, hogy egymás utáni évek azonos hónapjaiban, mikor és mennyi volt 100 mm meghaladó csapadék mennyiség.

Az egyik ilyen volt 2005-2006-2007 augusztusa mind a 3 egymás utáni évben 100 mm feletti mennyiség hullott és ilyen volt 2008-2009-2010 júniusa is. Több ilyen nem fordul elõ.
Megnéztem a legszárazabb iylen periódust is abból is 3 év van méghozzá október volt a tettes, 1906-1907-1098-as években egymás után 10 mm alatt marad a havi csapadék összeg.