Földtan

Te jó ég, másodpercekig csak hüledeztem, óriási munka!
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.

Nincs mit.

Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.

Hú de nagyon jó kép!!
Még a Mátra alatt is látszanak a vonalak.

Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link

Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".

Ugye?!
Köszi,a kimerítõ választ.

Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.

A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.

Nekem se jön elõ a sugaras alakzat, inkább a víz alkotta párhuzamos völgyek.

Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)

A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.

Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.

Jaj muramista! Brutálisan néz ki! Hihetetlen, hogy 400 km magasságból ilyen képeket csinálnak... Nem semmi fotómasina lehet náluk!

A lényeg lemaradt: Link

1496m magas a hegy, valamelyest talán lehet hozzá viszonyítani a felhõket.

Video: ISS020 Saraychev Peak Eruption
Extra fókuszban a laharok!
Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?

Lélegzetelállító, gyönyörû és félelmetes

Hú, ez mekkora!
Van neki még strato-pileusa is, he-he!

Ejha, micsoda felvétel!

Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én:
Link

A kitörésrõl kicsit:
Link

Walaki tud segíteni az Earthquake3D mely elvileg online azonnali közléssel mûxik, miért nem frissül a neten? Rendkívül látványos progi - LENNE [esõ]

Kolléganõmék tegnap mentek le oda nyaralni, majd beszámol, remélem!

Földrengés volt a szomszédban: Link Link

De jót találtam Link

Kb annyi, mint amennyit egy Szeged méretû város lakossága 1 hónap alatt autózik ki.
Még lehet annyi idõ sem kell. Ahogy nézem, az átlagos CO2 (ami egyébként nem mérgezõ) és SO2 emisszió 5000tonna/nap. CO2-bõl lehet ugynannyi Szeged kibocsátása mint a Redoubtnak.

Ez a "mérges gáz" a bolygónk része, mindig is az volt, sõt, régebben még többször is volt... Amúgy vulkánja válogatja, hogy mennyi és milyen összetételû a gáz, amely felszínre jut kitöréskor.
Az (éghajlatváltozás fórumban) említett izlandi Lakí esetében a fluormérgezés gyilkolta le az állatokat és részben a lakosságot is 1783-ban a szigeten. Ám az egy speciális eset volt, ráadásnak a történelem egyik legkülönösebb kitörése sok szempontból.
Egy kitörés gáztartalma közvetlen veszélyt így nem jelent általában, ha csak nem vagy vulkanológus fenn a tûzhányó tetején éppen...

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!?

Hihetetlenül gyönyörû!

Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:
Link
Link
Link
Link

Kitört a Szaricsev-tûzhányó a Kuril-szigeteken, várhatjuk a fejleményeket.
Az elsõ híreket több hírportál adta le, íme egy közülük: Link

Bioszférából másolva (LAM)

17775. 2009-06-12 11:47:33 Mr.Twister (Budapest XI.)

A magyarországon talált fõemlõs fossziliákról nemtud vki vmi jó linket, ahol szépen össze van gyûjtve minden? Lelet, találó, hely, idõ, redszertani besorolás- tudományos név, körülmények stb.?

Így pontos, természetesen

Vagyis a "kritikus talajvízszint" nívójának, a kilúgzás és sófelhalmozódás egyensúlyi szintjének a megemelkedése, a nem megfelelõen tervezett és kivitelezett öntözés vagy öntözõ- és csatorna rendszerek hatására.Az oldott alkáli sók (fõleg Na+ stb.) kerülnek, ülepednek ki nagyobb mennyiségben a felszínre vagy dúsulnak fel a felszínközelben.

Ezt nagyon ajánlom talajvédelmi kérdéskörökben:
Link

Igen; persze az öntözés azért nem automatikusan okozza a szikesdést. Ha ésszel csináljuk, akkor nincs baj. A gond a nem megfelelõ vízzel való öntözés (magas sótartalom), ill. a magas sótartalmú talajvízben oldott sók felszínre kerülése.

Köszi a hozzászólást. Az öntözésre gondolsz mint emberi tevékenység?

Hát, nagyon röviden: az emberi tevékenység hatására bekövetkezõ szikesedést hívják másodlagos szikesedésnek.

Help!
Valaki tudna érthetõ magyarázatot adni a másodlagos szikesedés fogalomra?

Szívesen
Igen.

De jó, köszi!
a vádik=idõszakos folyómedrek

Sivatagi üledék. Az idõszakos folyómedrek elvégzõdésénél keletkezik. Jelemzõ rá a szemcseméret szerinti rétegzõdés.
Innen lehet lesni: Link

Valaki le tudná írni nekem, milyen az a fanglomerátum-üledék?

Ahaaa,értem,köszi.

2-es alatt nem lehet érezni, csak mûszer regisztrálja. 2-es felett szokták érezni azok, akik pl. magas épületben vannak, nyugodt helyen. Más nem nagyon érzi. A 3-ast már nagyjából mindenki érzi.

Érdekes ez az oldal,amit linkeltél,mert kiderült,hogy 2007-ben itt is volt egy 1.9-es földrengés,epicentruma olyan másfél Km-re volt a házunktól.
Hanyastól lehet érzékelni egy rengést?

Amúgy érdekes: ezen a Link -en lévõ földrengés-adatbázisból kiderül, hogy 1997-ben pl. két földrengés epicentruma is Tolmácstól 2km-re volt, azok is hasonlóan gyengék voltak, mint a '98-as Vácegres-Õrbottyániak, de arról tudtommal egyáltalán nincs tudomása senkinek a faluban… (Érezni egyébként a '98-asokat nem lehetett, csak az ablaklengés volt az egyetlen jel.)

1998-ban én is átéltem egy földrengést, de csak jóval késõbb tudtam meg, hogy az az volt.
Abban az idõszakban (nyár végén-õsz elején) MIG-29-es vadászgépek gyakorlatoztak a környékünkön. Bár az eset novemberben volt már, akkor mindenki azt hitte, hogy hosszú szünet után visszatérnek a MIG-29-esek. Tök ugyanolyan volt a hangja . A rétsági suliban (akkor még nem oda jártam, ott mesélték, 1 évvel) vették észre egyedül, hogy földrengés volt, mert egy nyitott ablak (nov.22-én!) lengedezett.
Link
A link alapján kiderül (ezt is most tudom meg ), hogy a kora délelõtti földrengést éjszaka is megelõzte egy. Annak Vácegresnél, a délelõttinek Õrbottyánnál volt az epicentruma.

Itt Pécsett 2003-ban néhány perccel Szilveszter elõtt volt kisebb földrengés. Csak ennyit találtam róla: Link
Pár másodpercig tartó morajlás volt az egész, egy kicsit mozgolódott minden, aztán vége is lett.

Én kevesebbet ittam kicsivel, mint a többiek és csak ezért tûnt fel nekem.

Köszönöm a magyarázatot. Nekem az rémlett, hogy Egerben volt már csuszamlás / suvadás, és hátha. Szóval jó, hogy ideértél. :-)

Nagy nehezen eszembe jutott. Csúszási tükör: Link

Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.

Jobb késõn, mint soha
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.

Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...

Szerintem az elagyagosodott talaj mélyebb átszáradása következtében jött létre. A dehidratáció miatt egyes agyagásványok (pl montmorillonit, bentonit) össztérfogata csökken (akár 10-30%-ot is), így az öszehúzódás miatt szétreped a talajfelszín. De egy szakit is meghallgatnék