Földtan

Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el vagy moshatott be valami réteget a meder alatt, de ez csak egy feltételezés részemrõl.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.

Itt van egy: Link
Jé, három évvel ezelõtt aludtam Nova Varos közelében. Egyébként szép hegyes-völgyes táj.

Meg találtam egy videót is: Link

De jó kis bulvárhír...

...de hol vannak a bizonyítékul szolgáló fényképek?

A mindenit!
De milyen abszurd:Az esõzések miatt

A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. Link

Hír az USA-ból: Link

Térképi megjelenítéssel folyamatosan követhetõ:
Link
Sajna az utóbbi 3 nap elég hiányos.

A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ?
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link

Köszönöm a pontos magyarázatot, a szelet illett volna nem elfelejtenem, így akár azt is letagadhatnám, hogy Cholnoky-t meg Lóczy-t is szoktam olvasni... :-)

Igen-igen,elragadtattam magam,gondokodás nélkül írtam le a becsapódást...

Hú, de érdekes téma, érdemes volt benézni!

Te jó ég, másodpercekig csak hüledeztem, óriási munka!
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.

Nincs mit.

Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.

Hú de nagyon jó kép!!
Még a Mátra alatt is látszanak a vonalak.

Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link

Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".

Ugye?!
Köszi,a kimerítõ választ.

Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.

A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.

Nekem se jön elõ a sugaras alakzat, inkább a víz alkotta párhuzamos völgyek.

Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)

A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.

Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.

Jaj muramista! Brutálisan néz ki! Hihetetlen, hogy 400 km magasságból ilyen képeket csinálnak... Nem semmi fotómasina lehet náluk!

A lényeg lemaradt: Link

1496m magas a hegy, valamelyest talán lehet hozzá viszonyítani a felhõket.

Video: ISS020 Saraychev Peak Eruption
Extra fókuszban a laharok!
Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?

Lélegzetelállító, gyönyörû és félelmetes

Hú, ez mekkora!
Van neki még strato-pileusa is, he-he!

Ejha, micsoda felvétel!

Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én:
Link

A kitörésrõl kicsit:
Link

Walaki tud segíteni az Earthquake3D mely elvileg online azonnali közléssel mûxik, miért nem frissül a neten? Rendkívül látványos progi - LENNE [esõ]

Kolléganõmék tegnap mentek le oda nyaralni, majd beszámol, remélem!

Földrengés volt a szomszédban: Link Link

De jót találtam Link

Kb annyi, mint amennyit egy Szeged méretû város lakossága 1 hónap alatt autózik ki.
Még lehet annyi idõ sem kell. Ahogy nézem, az átlagos CO2 (ami egyébként nem mérgezõ) és SO2 emisszió 5000tonna/nap. CO2-bõl lehet ugynannyi Szeged kibocsátása mint a Redoubtnak.

Ez a "mérges gáz" a bolygónk része, mindig is az volt, sõt, régebben még többször is volt... Amúgy vulkánja válogatja, hogy mennyi és milyen összetételû a gáz, amely felszínre jut kitöréskor.
Az (éghajlatváltozás fórumban) említett izlandi Lakí esetében a fluormérgezés gyilkolta le az állatokat és részben a lakosságot is 1783-ban a szigeten. Ám az egy speciális eset volt, ráadásnak a történelem egyik legkülönösebb kitörése sok szempontból.
Egy kitörés gáztartalma közvetlen veszélyt így nem jelent általában, ha csak nem vagy vulkanológus fenn a tûzhányó tetején éppen...

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!?

Hihetetlenül gyönyörû!

Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:
Link
Link
Link
Link

Kitört a Szaricsev-tûzhányó a Kuril-szigeteken, várhatjuk a fejleményeket.
Az elsõ híreket több hírportál adta le, íme egy közülük: Link

Bioszférából másolva (LAM)

17775. 2009-06-12 11:47:33 Mr.Twister (Budapest XI.)

A magyarországon talált fõemlõs fossziliákról nemtud vki vmi jó linket, ahol szépen össze van gyûjtve minden? Lelet, találó, hely, idõ, redszertani besorolás- tudományos név, körülmények stb.?

Így pontos, természetesen

Vagyis a "kritikus talajvízszint" nívójának, a kilúgzás és sófelhalmozódás egyensúlyi szintjének a megemelkedése, a nem megfelelõen tervezett és kivitelezett öntözés vagy öntözõ- és csatorna rendszerek hatására.Az oldott alkáli sók (fõleg Na+ stb.) kerülnek, ülepednek ki nagyobb mennyiségben a felszínre vagy dúsulnak fel a felszínközelben.

Ezt nagyon ajánlom talajvédelmi kérdéskörökben:
Link

Igen; persze az öntözés azért nem automatikusan okozza a szikesdést. Ha ésszel csináljuk, akkor nincs baj. A gond a nem megfelelõ vízzel való öntözés (magas sótartalom), ill. a magas sótartalmú talajvízben oldott sók felszínre kerülése.

Köszi a hozzászólást. Az öntözésre gondolsz mint emberi tevékenység?

Hát, nagyon röviden: az emberi tevékenység hatására bekövetkezõ szikesedést hívják másodlagos szikesedésnek.

Help!
Valaki tudna érthetõ magyarázatot adni a másodlagos szikesedés fogalomra?

Szívesen
Igen.

De jó, köszi!
a vádik=idõszakos folyómedrek

Sivatagi üledék. Az idõszakos folyómedrek elvégzõdésénél keletkezik. Jelemzõ rá a szemcseméret szerinti rétegzõdés.
Innen lehet lesni: Link

Valaki le tudná írni nekem, milyen az a fanglomerátum-üledék?