Külföldi időjárási események
A húsvét, (itt ezen a hétvégén van) az otthoni idõhöz hasonlóan, ide ciprusra is meghozta a havat/hideget 
Persze ezt azért gyorsan idõzõjelbe is teszem, hiszen 17-18 fok van, de ez hûvösnek tûnik az elmúlt hetek már kellemes hõmérséklete után. Azért troodos idén utoljára kapott egy fehér leplet: Link
a jövõ azért biztató, érkezik a nyár
Persze ezt azért gyorsan idõzõjelbe is teszem, hiszen 17-18 fok van, de ez hûvösnek tûnik az elmúlt hetek már kellemes hõmérséklete után. Azért troodos idén utoljára kapott egy fehér leplet: Linka jövõ azért biztató, érkezik a nyár
Olaszországi minimumok ma reggelre Link
Ancona az Adriai-tenger partján +1 fok, Rimini +2, Forli 0 fok.
Firenze -1 fok.
A nyugati parton Piza +1 fok
A belsõ részeken a völgyekben és a síkon biztosan lehettek -2,-3 fokok.
Ancona az Adriai-tenger partján +1 fok, Rimini +2, Forli 0 fok.
Firenze -1 fok.
A nyugati parton Piza +1 fok
A belsõ részeken a völgyekben és a síkon biztosan lehettek -2,-3 fokok.
Banglades és Észak-India egyes részein zivatarlánc/derecho söpört végig, helyi néven Kalbaishakhi. Ahhoz hasonló, mint az USA-béliek (hidegfront vagy szárazvonal mentén jönnek létre). Tehát köze nincs a monszun rezsimhez. Link ; Link Egy kis ízelítõ: Link
Megnéznék egy ilyet szívesen az itteni fagyoskodás helyett.
Megnéznék egy ilyet szívesen az itteni fagyoskodás helyett.
Pont beleillik a tiszai cián, mert volt nekünk egy 2010-es devecseri iszapkatasztrofank is!
Szerintem nem szélsõségesebb az idõjárás hazánkban csak a média és a technika fejlõdése által most mar szinte mindenrõl tudunk
10 év múlva már annak is hírértéke lesz ha az állatok épp a tavaszi vedléseit végzik vagy ha megdorrent éppen az ég
Szerintem nem szélsõségesebb az idõjárás hazánkban csak a média és a technika fejlõdése által most mar szinte mindenrõl tudunk
10 év múlva már annak is hírértéke lesz ha az állatok épp a tavaszi vedléseit végzik vagy ha megdorrent éppen az ég
Pont itt van a kutya elásva, hogy amirõl Te írod hogy régen volt 1999 meg 2000, az is azóta van, abban az idõszakban történt, amikor az idõjárás a jellemzõbben nyugati irányítású idõszakból 1992 körül átlépett ebben a típusúba.
Ami 1992 óta történt, az már ugyanabban az idõszakban van, mint a mostaniak.
Más kérdés, hogy ezt 15-20 évig senki nem vette észre, most pár éve kezdik kapisgálni.
Illetve az, hogy senki nem vette észre, az erõs túlzás, egy valakit ismerek aki észrevette egybõl, meg biztos vannak még nagyjából ketten vagy hárman, de ennyi.
Az biztos hogy az 1960-1990 közti nagyjából 30 év teljesen ellentéte a mostaninak.
Persze akkor is voltak szélsõségek, csak akkor inkább epizódjelleggel, most viszont mindig szélsõség közelében tartózkodik az idõjárás.
Ha van egy-egy ilyen esemény, akkor az belefér, de mostanában csak és kizárólag a skála két végéhez közel lévõ események vannak egymás után.
Aztán hogy 1569-ben meg 1854-ben vagy 1923-ban milyen típusú idõjárás volt, na ez a nehéz, ezt nehéz kideríteni, mert a leírások és adatok birtokában nehezebb megítélni, mint amikor átéled.
Pont azért, mert ugyanazt az eseményt mindenki máshogy írja le, máshogy került bele a leírásokba, az adatok meg hiányosak.
Érdemes lenne ezt kutatni, nem tudom klímaváltozásilag kutatja-e ezt valaki!?
Mondjuk a tiszai ciánszennyezés az tényleg szélsõség volt!
Ami 1992 óta történt, az már ugyanabban az idõszakban van, mint a mostaniak.
Más kérdés, hogy ezt 15-20 évig senki nem vette észre, most pár éve kezdik kapisgálni.
Illetve az, hogy senki nem vette észre, az erõs túlzás, egy valakit ismerek aki észrevette egybõl, meg biztos vannak még nagyjából ketten vagy hárman, de ennyi.
Az biztos hogy az 1960-1990 közti nagyjából 30 év teljesen ellentéte a mostaninak.
Persze akkor is voltak szélsõségek, csak akkor inkább epizódjelleggel, most viszont mindig szélsõség közelében tartózkodik az idõjárás.
Ha van egy-egy ilyen esemény, akkor az belefér, de mostanában csak és kizárólag a skála két végéhez közel lévõ események vannak egymás után.
Aztán hogy 1569-ben meg 1854-ben vagy 1923-ban milyen típusú idõjárás volt, na ez a nehéz, ezt nehéz kideríteni, mert a leírások és adatok birtokában nehezebb megítélni, mint amikor átéled.
Pont azért, mert ugyanazt az eseményt mindenki máshogy írja le, máshogy került bele a leírásokba, az adatok meg hiányosak.
Érdemes lenne ezt kutatni, nem tudom klímaváltozásilag kutatja-e ezt valaki!?
Mondjuk a tiszai ciánszennyezés az tényleg szélsõség volt!
Igen, elegge hirtelen atcsapasok egyik vegletbol a masikba.
En meg emlekszem arra is, mikor 2009 es 2010- ben tobbszori jelentos havazasok voltak az ev elejen a Brit - szigetek es a Benelux allamok es kornyeken.
2010- ben es 2011-ben meg akkora aszaly volt Angliaban es Skociaban, hogy tobbszori vizkorlatozasokat kellett bevezetni.
De en azt mondom : Amiket felsoroltunk belefernek a szelsosegek tarhazaba es a klimankba .
Regen is ez volt: Pl. 1999 rendkvul csapadékos ev volt mig 2000 kozel rekord szaraz nagy aszallyal.
2000 - ben tiszai cianszennyezes, 2002 tavaszán közel rekord mértékû dunai árvíz.
En meg emlekszem arra is, mikor 2009 es 2010- ben tobbszori jelentos havazasok voltak az ev elejen a Brit - szigetek es a Benelux allamok es kornyeken.
2010- ben es 2011-ben meg akkora aszaly volt Angliaban es Skociaban, hogy tobbszori vizkorlatozasokat kellett bevezetni.
De en azt mondom : Amiket felsoroltunk belefernek a szelsosegek tarhazaba es a klimankba .
Regen is ez volt: Pl. 1999 rendkvul csapadékos ev volt mig 2000 kozel rekord szaraz nagy aszallyal.
2000 - ben tiszai cianszennyezes, 2002 tavaszán közel rekord mértékû dunai árvíz.
Dél-Olaszország Link
A múlt nyár a Balti államokban rekordmelegeket hozott, miközben Olaszországban katasztrófaként vonult be a turizmus szempontjából, annyira szörnyen rossz nyár volt.
Angliában két rekordhideg tél volt 2010 körül egymás után, itt nálunk két rekordmeleg, közte volt egy 2012-es február, Szicíliát 2009 körül szeptemberben soha nem látott esõzés mosta el, Genovában múlt novemberben 1000 mm csapadék esett, nálunk a 2013-as március volt durva, a legcsapadékosabb elsõ negyedév, a 2010-es legcsapadékosabb év után 2011-ben a legszárazabb, most télen Dél-Olaszországot két olyan hidegbetörés érte el, ami olyan helyeken okozott havazást, ahol 80(!!) éve nem esett hó, stb, stb.
És ez csak a jéghegy csúcsa, egy csomóra nem is emlékszünk.
A múlt július óta tartó rengeteg esõ miatt azóta dugig van a talaj vízzel, 10-15-20 mm esõk után áradások voltak a Kerkán és a Murán, majd eljött a mostani március Link 15 mm csapadékkal.
Ez az egyik végletbõl a másikba történõ átcsapás az ijesztõ.
A múlt nyár a Balti államokban rekordmelegeket hozott, miközben Olaszországban katasztrófaként vonult be a turizmus szempontjából, annyira szörnyen rossz nyár volt.
Angliában két rekordhideg tél volt 2010 körül egymás után, itt nálunk két rekordmeleg, közte volt egy 2012-es február, Szicíliát 2009 körül szeptemberben soha nem látott esõzés mosta el, Genovában múlt novemberben 1000 mm csapadék esett, nálunk a 2013-as március volt durva, a legcsapadékosabb elsõ negyedév, a 2010-es legcsapadékosabb év után 2011-ben a legszárazabb, most télen Dél-Olaszországot két olyan hidegbetörés érte el, ami olyan helyeken okozott havazást, ahol 80(!!) éve nem esett hó, stb, stb.
És ez csak a jéghegy csúcsa, egy csomóra nem is emlékszünk.
A múlt július óta tartó rengeteg esõ miatt azóta dugig van a talaj vízzel, 10-15-20 mm esõk után áradások voltak a Kerkán és a Murán, majd eljött a mostani március Link 15 mm csapadékkal.
Ez az egyik végletbõl a másikba történõ átcsapás az ijesztõ.
Kaliforniában pusztító korai aszály, az ázsiai Bangladesben az év elsõ komoly ciklonja pusztított, kelet - Kínában tojás nagyságú jegek, szélviharok kísérték a zivatarokat.
Közép - Európában 800 méterig visszatért a tél.
Zajlik az idõjárás rendesen a világon az elmúlt napokban is.
Közép - Európában 800 méterig visszatért a tél.
Zajlik az idõjárás rendesen a világon az elmúlt napokban is.
Chilében valami óriási árvíz volt ott, amit a média a világ legszárazabb vagy egyik legszárazabb vidékének titulált.
Lehet, hogy már nem újdonság, de kárpátaljai információk keresése közben ráakadtam az orosz metnetre.
Link
Link
A múlt hét keddjétõl vasárnapig Olaszországban voltam, Melfiben, ami kb 200km-re délkeletre fekszik Nápolytól a félsziget belsejében.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Szép, vonalba rendezett rendszerek voltak.
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Üdv!
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Az eocénben talán, de akkor meg még a Halál-völgy nem létezett
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Továbbá kiegészíteném azzal, hogy 1500mm-csapadék, éves szinten a Halál-völgyben szerintem még sosem volt, nem ám, hogy éves átlagban. 
Köszi az infókat, a cikkek mindig hajlamosak a túlzásokra és fõleg az általánosításra.
Egy kis háttér a cikkhez, hogy tágítsuk a látóterünket (és a gyanútlan olvasó legalább itt ne szaladjon bele a sosenemvótmégilyenszélsõségesaZidõjárásunk c. történetbe )
Az Atacama-sivatag több mint 100 ezer négyzetkilométer területû, azaz Magyarországnál is nagyobb. Noha az orográfiai hatásoknak köszönheti a létét, de domborzatilag is rendkívül változatos. Fõleg a szintén száraz peremterületekre igaz, hogy bizonyos áramlási irányok alkalmával és a hegyek rásegítésével jelentõs mennyiségû csapadék hullhat egy-egy kisebb területe. A cikk is említi a Copiapo folyót. Nos, Copiapo sem azért kapta a folyó nevet, mert valami köze van pl egy bankszámlához, vagy a fizetési mérleg egyenlegéhez, hanem azért, mert ez egy Zagyva hosszúságú folyó, amiben bizony víz csordogál elég gyakran (még ha nem is mindig, mindenhol) és ha ismerjük a sivatagok idõbeli csapadékeloszlását, akkor bizony hamar rájöhetünk, hogy esetenként elég sok víz enged a gravitáció csábításának éppen az õ medrét használva.
A lenti képre rátekintve két dolog azonnak szembetûnik 1; a növényzetbõl látszik, hogy ez nem egy olyan csapadékszegény hely, vagy legalábbis nem egy száraz folyóvölgy 2; ez bizony tipikusan az a villámárvíz ami a fentebb említettekbõl következik és oly jellemzõ a sivatagi vidékekre.
Lazán kapcsolódik ide, de a tudásra szomjas olvasóközönségnek bátran ajánlhatom Gábris Gyula Földfelszín és éghajlat címû könyvét. Inkább éghajlatmorfológiai témájú, de a érdekes dolgokat olvashatunk a sivatagok esõ- és folyóvízhez való viszonyáról is
)Az Atacama-sivatag több mint 100 ezer négyzetkilométer területû, azaz Magyarországnál is nagyobb. Noha az orográfiai hatásoknak köszönheti a létét, de domborzatilag is rendkívül változatos. Fõleg a szintén száraz peremterületekre igaz, hogy bizonyos áramlási irányok alkalmával és a hegyek rásegítésével jelentõs mennyiségû csapadék hullhat egy-egy kisebb területe. A cikk is említi a Copiapo folyót. Nos, Copiapo sem azért kapta a folyó nevet, mert valami köze van pl egy bankszámlához, vagy a fizetési mérleg egyenlegéhez, hanem azért, mert ez egy Zagyva hosszúságú folyó, amiben bizony víz csordogál elég gyakran (még ha nem is mindig, mindenhol) és ha ismerjük a sivatagok idõbeli csapadékeloszlását, akkor bizony hamar rájöhetünk, hogy esetenként elég sok víz enged a gravitáció csábításának éppen az õ medrét használva.
A lenti képre rátekintve két dolog azonnak szembetûnik 1; a növényzetbõl látszik, hogy ez nem egy olyan csapadékszegény hely, vagy legalábbis nem egy száraz folyóvölgy 2; ez bizony tipikusan az a villámárvíz ami a fentebb említettekbõl következik és oly jellemzõ a sivatagi vidékekre.
Link alt="beillesztett kép" style="max-width: 100%" border="0" />
Lazán kapcsolódik ide, de a tudásra szomjas olvasóközönségnek bátran ajánlhatom Gábris Gyula Földfelszín és éghajlat címû könyvét. Inkább éghajlatmorfológiai témájú, de a érdekes dolgokat olvashatunk a sivatagok esõ- és folyóvízhez való viszonyáról is
Igen, jó dolog ilyenkor a szabadban tartózkodni 
Most utólag nézem, hogy nem is intenzív havazás van a synopban számkódként, csak grafikusan volt mellette a 75-ösnek megfelelõ kódkép, be is nyaltam
Egyébként igen, szépen körbeveszik a ciklonok a szigetet. Láttam éjszaka Nuukhoz 124 km/h-s lökést is. A hóval együtt az már borotvál
Most utólag nézem, hogy nem is intenzív havazás van a synopban számkódként, csak grafikusan volt mellette a 75-ösnek megfelelõ kódkép, be is nyaltam
Egyébként igen, szépen körbeveszik a ciklonok a szigetet. Láttam éjszaka Nuukhoz 124 km/h-s lökést is. A hóval együtt az már borotvál
Nuuk: 201503242300 AAXX 24234 04250 47303 71647 11070 21100 39681 49785 57019 77377 333 55300 20004 81/08 83/22 85/30 87/59 91067 91167= (Lt.: 300m, szél~ 87km/h, -7°C, intenzív havazás 
)
) 
Algéria, Tunézia "határvidékén" tegnap 104 km/h-s szél és 100 mm feletti csapadék!(ez gondolom ott több éves mennyiség lehet - Touggourt ha jól láttam) Ma is igen kifejezõ az örvény...
Ez a mérõállomás Toulontól pár km-re nyugatra van:Link
Ezen semmi extrém dolgot nem látni.
Mûszaki hiba lesz szerintem.
Ezen semmi extrém dolgot nem látni.
Mûszaki hiba lesz szerintem.
Toulon meteorológiai adatsora nem frissül, 8:00 az utolsó, amikor 74,1 km/h széllökést regisztráltak...
Sziasztok!
Tudna valaki meteorológiai adatokat mondani, belinkelni ma 10:30 körüli idõpontról Marseille vagy Toulon településekrõl, vagy azok környékérõl?
szerk.: Közben az Ogimeten találtam adatokat.
Ha esetleg találtok valami érdekes met. információt, adatot a mai repülõgép szerencsétlenség területérõl, vagy környékérõl, írjátok be a fórumba.
Tudna valaki meteorológiai adatokat mondani, belinkelni ma 10:30 körüli idõpontról Marseille vagy Toulon településekrõl, vagy azok környékérõl?
szerk.: Közben az Ogimeten találtam adatokat.
Ha esetleg találtok valami érdekes met. információt, adatot a mai repülõgép szerencsétlenség területérõl, vagy környékérõl, írjátok be a fórumba.
Amíg É-Amerika ébredezik Link addig ...
Ha jól látom É-Afrikában a szubtrópusi és a poláris jet átmeneti összekapcsolódásának lehetünk tanúi, rendkívül nagy amplitudójú teknõ jött létre, amelynek déli részén markáns örvény van. A szaharai konvektív koktél a homokon kívül jelenleg a következõket tartalmazza: hatalmas szélnyírás, több-kevesebb nedvesség és erõs kiszáradás keveréke, így minden adott jelenleg Algériában, Líbiában ami a heves konvektív rendszerekhez ill. szupercállához szükséges... Link Link
Ha jól látom É-Afrikában a szubtrópusi és a poláris jet átmeneti összekapcsolódásának lehetünk tanúi, rendkívül nagy amplitudójú teknõ jött létre, amelynek déli részén markáns örvény van. A szaharai konvektív koktél a homokon kívül jelenleg a következõket tartalmazza: hatalmas szélnyírás, több-kevesebb nedvesség és erõs kiszáradás keveréke, így minden adott jelenleg Algériában, Líbiában ami a heves konvektív rendszerekhez ill. szupercállához szükséges... Link Link
Nem néztem el, céltudatosan ebbe a topic-ba szántam amit írtam.
Elvégre külföld ez is.
Sõt, ha jobban megnézem az hurrikán - tájfun topic, a Pam meg egy trópusi ciklon volt, vagy lehet Willy - Will !?
Ezutóbbi mondatomat természetesen csak viccnek szántam.
Elvégre külföld ez is.
Sõt, ha jobban megnézem az hurrikán - tájfun topic, a Pam meg egy trópusi ciklon volt, vagy lehet Willy - Will !?
Ezutóbbi mondatomat természetesen csak viccnek szántam.
Nem elnézted a topikot, és eggyel "lentebbibe" akartál írni? Szerintem hamarosan érkezik Zivipöttytõl, vagy valamelyik másik kollégától beszámoló a 'Hurrikánok és tájfunok' témában a ciklonról 
Kérek szépen nálam jobban hozzáértõtõl adatokat a Pam nevû trópusi ciklonról, mely Ausztráliától ék re Óceánia- szigetvilágaiban okozott jelentõs károkat, különösen Vanuatuban, ahol szükségállapotot hirdettek ki pár napja már.
Az érdekelne hogy mekkora volt a legnagyobb átlag szél, illetve legerõsebb széllökése a ciklonnak nyílt vízen, a partot érésekor, ill. a légnyomás meddig zuhant le a ciklonban.
Állítólag a legerõsebb ciklonok között foglalt helyet a Csendes - óceánon.
Köszi szépen elõre is.
Az érdekelne hogy mekkora volt a legnagyobb átlag szél, illetve legerõsebb széllökése a ciklonnak nyílt vízen, a partot érésekor, ill. a légnyomás meddig zuhant le a ciklonban.
Állítólag a legerõsebb ciklonok között foglalt helyet a Csendes - óceánon.
Köszi szépen elõre is.
Itt cipruson, a március végre meghozta a meleget. A január/február az átlagosnál hûvösebb, és csapadékosabb volt. Ez, ha másra nem is, arra jó volt, hogy az amúgy visszatérõ vízhiány problémát egy idõre megoldotta, 2 évre elegendõ víz van a tározókban. A hétvégén már egészen kora nyári volt a hõérzet. Tegnap megjött egy HF, aminek hatására egész napos esõ volt ismét, némi lehüléssel, de ez már nem komoly. Most éppen napos, felhõs idõszakok váltják egymást, és már egy zápor is volt. Ahogy közeledik az április, látványosan szárad ki a fákja. Még egy másfél hónap, és teljesen búcsút inthetünk az esõnek, szeptember végéig
pár naplementés kép, még múlt hétrõl:
Link
Link
Link
Link
pár naplementés kép, még múlt hétrõl:
Link
Link
Link
Link
Szép!
Nekem is van hasonló fotóm!
Legközelebb viszek magammal ablaktisztítót és felszállás elõtt megpucolom kívül a repülõgép ablakát, mert botrányosan mocskos volt.
Nekem is van hasonló fotóm!
Legközelebb viszek magammal ablaktisztítót és felszállás elõtt megpucolom kívül a repülõgép ablakát, mert botrányosan mocskos volt.
Jóféle útvonal, nekem idén január 17-én volt ott részem hasonlóban, szintén "törpe" Cb-kbõl. Valahol az olaszok felett, vagy a francia határ körül lehetett.
Ugyanaz nappal, de már február, a Ligur-tenger felett:
Ugyanaz nappal, de már február, a Ligur-tenger felett:
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat