2025. június 07., szombat

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#192
Ahaaa,értem,köszi.
#191
2-es alatt nem lehet érezni, csak mûszer regisztrálja. 2-es felett szokták érezni azok, akik pl. magas épületben vannak, nyugodt helyen. Más nem nagyon érzi. A 3-ast már nagyjából mindenki érzi.
#190
Érdekes ez az oldal,amit linkeltél,mert kiderült,hogy 2007-ben itt is volt egy 1.9-es földrengés,epicentruma olyan másfél Km-re volt a házunktól.
Hanyastól lehet érzékelni egy rengést?
#189
Amúgy érdekes: ezen a Link -en lévõ földrengés-adatbázisból kiderül, hogy 1997-ben pl. két földrengés epicentruma is Tolmácstól 2km-re volt, azok is hasonlóan gyengék voltak, mint a '98-as Vácegres-Õrbottyániak, de arról tudtommal egyáltalán nincs tudomása senkinek a faluban… (Érezni egyébként a '98-asokat nem lehetett, csak az ablaklengés volt az egyetlen jel.)
#188
1998-ban én is átéltem egy földrengést, de csak jóval késõbb tudtam meg, hogy az az volt.
Abban az idõszakban (nyár végén-õsz elején) MIG-29-es vadászgépek gyakorlatoztak a környékünkön. Bár az eset novemberben volt már, akkor mindenki azt hitte, hogy hosszú szünet után visszatérnek a MIG-29-esek. Tök ugyanolyan volt a hangja nevet . A rétsági suliban (akkor még nem oda jártam, ott mesélték, 1 évvel) vették észre egyedül, hogy földrengés volt, mert egy nyitott ablak (nov.22-én!) lengedezett.
Link
A link alapján kiderül (ezt is most tudom meg nevet ), hogy a kora délelõtti földrengést éjszaka is megelõzte egy. Annak Vácegresnél, a délelõttinek Õrbottyánnál volt az epicentruma.
#187
Itt Pécsett 2003-ban néhány perccel Szilveszter elõtt volt kisebb földrengés. Csak ennyit találtam róla: Link
Pár másodpercig tartó morajlás volt az egész, egy kicsit mozgolódott minden, aztán vége is lett. kacsint

Én kevesebbet ittam kicsivel, mint a többiek és csak ezért tûnt fel nekem. laza
#186
Köszönöm a magyarázatot. Nekem az rémlett, hogy Egerben volt már csuszamlás / suvadás, és hátha. Szóval jó, hogy ideértél. :-)
#185
Nagy nehezen eszembe jutott. Csúszási tükör: Link
#184
Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.
#183
Jobb késõn, mint soha kacsint
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?
#182
Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.

Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...
#181
Szerintem az elagyagosodott talaj mélyebb átszáradása következtében jött létre. A dehidratáció miatt egyes agyagásványok (pl montmorillonit, bentonit) össztérfogata csökken (akár 10-30%-ot is), így az öszehúzódás miatt szétreped a talajfelszín. De egy szakit is meghallgatnék nevet
#180
Aszály van.
#179
Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.
#178
Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges.
Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.
#177
Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az ilyesmi.
#176
Tegnap délután sétálni mentem az Almagyardomb tetejére, ahonnan egyébként gyakran szoktam fényképezni, és eddig még nem látott látvány fogadott. A dombtetõt mintha ketté szelné egy 50-60m hosszú, 30-50cm mély, folytonos repedés. A repedés szélessége helyenként a cipõm szélességével vetekedik. Nagyjából 1 hónapja jártam arra legutóbb, de akkor még nem volt ott.
Képek:Link
Jövõhéten ismét felmegyek.
#175
Én kisebb koromban, kb. 2000-ben Sopronban földrengésre ébredtem hajnalban. Fura volt, azt hittem valaki ébreszteni akar, azért ráz.
#174
Ha megtalálod a megfelelõ pszichomókust, szólj, nekem ugyanez a véleményem. :-)
Nyilvánvalóan ehhez hozzá kell adni azt is, hogy az ember tisztában van a lakhelye földrengésveszélyességével, magyarul tudja, hogy a pusztító rengés matematikai esélye elhanyagolható. Aki olyan helyen él, hogy esélyes lehet egy-egy gyilkos rengés, biztosan másképp éli meg.
Viszont a Föld erõi akkor is lenyûgözõek, s iszonyúan szép dolog érezni a bolygót. Ezek azok a dolgok, amelyek egy adott terület kutatójának is mindig új és új erõt adhatnak a munkához, szerintem.
#173
A minapi beírásodra (167) írt válaszomba elõször én is élmény írtam, úgy fogalmaztam át, nem tudtam eldönteni, helyes-e úgy fogalmazni.
Az igaz, hogy lenyûgözõ a Föld ereje, és károkozás nélkül élmény lehet egy kisebb földrengés.
#172
laza laza
Szerintem egy károkat nem okozó földrengés kimondottan érdekes, izgalmas élmény (tudom, ideje lenne meglátogatnom a pszichiátert nevet ); ha ébren éled át, akkor a zúgáskor már tudsz készülni rá. Engem lenyügöz ez az erõ (mégegyszer - csak károk nélkül, akkor olyan, mintha a vidámparkban lennél vidám)
#171
Te Nyuli! Fõnöke csak az indiánnak van, meg az állomásnak. laza
A berhidaira én is emlékszem, akkor panelban laktunk, a 8. emeleten. Még most is hallom a fülemben a morgást, olyan ritmusa volt, mintha egy gatter ment volna a ház alatt. A szekrények dülöngéltek, a falak láthatóan nyeklettek ide-oda, az akváriumból kilötyögött a víz, a sörösdoboz gyûjteményem leborult. Rémisztõ volt, fõleg az emberek rohangálása. 16 évesen tudtam, ha arra ébredek, hogy jön-megy az ágy alattam, akkor már mindegy. zivatar
Utána volt több utórengés is, az egyik nem semmi volt, még aznap délelõtt: morgás, aztán mintha egy hullám ment volna el a ház alatt. Emelkedés, süllyedés, aztán semmi. Se rezonancia, sem kilengés, csak egyszer fel és le. Na, az rémítõbb volt, mint a kora reggeli fõrengés.
#170
A berhidait én is élveztem, még Budapesten, csak mérges voltam, hogy felébresztett, mert egy nehéz edzõtáboron voltam éppen túl nevet Aztán volt egy 2000-ben (azt hiszem), na az már kicsit megrángatta a házakat itt Bécsben is, éjszaka hatalmas zúgásra ébredtem, majd remegett minden. Ez a tegnapi csak emlékeztetõnek volt jó nevet

Jóska: sokan "rángatóznak" néha félálomban nevet A volt fõnököm így törte el a lábát, akkorát rándított rajta félálomban, hogy a fal fogta meg vidám
#169
Mürzzuschlag nevét kimondani is földrengést produkál az ember szájában. :-)
Az ilyet szerintem élmény átélni, én legalábbis anno nagyon élveztem, amikor a berhidai földrengés volt 85-ben. Meg azon röhögtünk faterral, hogy rohangásznak a pizsamás-hálóinges szomszédok az utcán. :-)

CSak akkora ne legyen, ami károkat csinál.
#168
Nem is gyakori földrengésrõl álmodni, he-he!
Szerencsére a 4,6 még nem nagy gond, így csak egy megismerési gyakorlat volt, nem sajnálatos történés a környéknek és neked.
#167
Hm, most olvasom a hírekben, hogy tegnap késõ este a Richter-skála szerinti 4,6-os földrengés volt errefelé, az epicentrum Mürzzuschlag térségében volt (Stájerország). Már félálomban voltam, ezért azt hittem, csak álmodtam, de nem nevet Egy süvítõ-mormogó hanggal kezdõdött és néhány egész enyhe rázkódást éreztem, a szekrények recsegtek egy picit.
#166
Holnap lesz 23 éve, hogy Csernobilban atomkatasztrófa történt.
1986. április 26-án történt a végzetes robbanás a csernobili atomerõmû negyedik blokkjában.
Az élõvilág számára (emberekre, állatokra, növényekre) ez óriási csapásként hatott.
Emlékezzünk az áldozatokra illetve a napjainkban is élõ egészségüket elvesztett embertársainkra.
#165
OK.Gyõztetek...
vidám
#164
Kincseket rejtett el a barlangban, és aztán nem találta a bejáratot. Vagy nem akarta... laza
#163
Mé', ha fél a sötétben és ezért vitt magával pálinkát, simán hihetõ. :-)
#162
"A Son Doongot nem most fedezték fel elõször, 1991-ben már járt itt barlangász, õ azonban nem tudott visszaemlékezni a bejárat pontos helyére."
Ezt nem hiszem el.
#161
Meglehetõsen szûk lehet: Link kacsint
#160
Köszi!
#159
De gyönyörûek!
#158
Légy vele óvatos: rátapad, de istenesen... :-)))) Én anno a gimis földrajztanáromtól kaptam egy darabkát, direkt kipróbálásra, aztáb jól kiröhögött. (pedig nem valami ifjonc csínytevõ volt, hanem nyugdíj elõtt álló, tisztességben megõszült úriember :-))
#157
Úgy találtam akkor; valami értéktelen vacak! nevet
Akkor jó 5letnek tûnt odatenni!
Amik mellette voltak értékesebbek a fémdarabnál! nevetnevet
#156
Még nem próbáltam! nevetnevetnevet
Olyan lehet, mint a színes cukorka, ami megfogja a nyelvedet? nevetnevet
#155
Hú,gyönyörûek!
De mi az,ami minden képen ott van,olyan kerek izé,furcsán fémes színû és valami írás van rajta körbe...? laza
#154
Bauxitot nyalogattad valaha is? :-))))
#153
Nekem ostrea héjak vannak, és szépiacsontok, Erdélyben szedtem õket a Meszes-hg.-ben. Börzsönyben is találtam kagylóhéjakat Nagybörzsönynél.
#152
Köszi! nevet
Régebben igen érdekelt a geológia (+paleontológia) engem is - most sem hagy hidegen a téma nevet ) és én is begyûjtöttem mindenféle kõzetbõl, ásványból, kövületbõl, legalábbis ahova eljutottam...nevet
Úgyhogy most a gipsztõl kezdve, a kövült fatörzs-darabon és ammoniteszeken át a bauxitig van minden! nevetnevet
#151
Saxa lo quuntur. vidám Csodás darabok.
Nekem ásvány és kõzet gyûjteményem van. 1-2 csigonccal kiegészülve.
#150
Köszike! Ezek a legszebbek közül valók, a többi töredezett, darabos, stb.
Ezeket úgy kalapálgattam ki a kõzetbõl!
Jásd környékén is van egy szép lelõhely, ahol mangánkitöltésû, gyönyörû példányokat lehet gyûjteni. Bár mire a mangánból kikalapálja az ember... Rámegy pár vésõ! nevetnevet
#149
Hú, nagyon csodás gyûjtemény!!! Gratulálok! Ezeket kivésted, vagy kimosódtak s csak összeszedted? (az enyém mosódott, én nem szedek szét semmit, ami magától nem jön szét)
#148
Akkor már hadd büszkélkedjek én is ammoniteszeimmel nevet nevet
Saját gyûjtés Bakonycsernyén a Tûzköves-árokból:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Ezeknél sokkal nagyobbak is "kalapácsvégre" akadhatnak; egyszer találtam egy kb. 15-20 cm átmérõjû (ha jól emlékszem Phylloceras) lenyomatot!
#147
Kíváncsian várom a képét a Tiednek!

Jó sok volt a víz a Gajában? Voltál a Római-fürdõ vízesésénél? Ha igen: Alulról be lehetett menni? Amikor õsszel arra jártunk, nem volt vészes, de annyira azért tatyakos volt, hogy gumicsizma híján nem vágtunk bele.. Azok a sziklák iszonyú szépek! Bizonyára gyönyörû volt a környék a sarjadó növényzet okán is.
#146
Úúú ez az aranyszín nagyon vadító nevet Szép...
Bakonynána mellett találtam, pár méterre a Gaja-pataktól.
#145
Egy ideje úgy állok hozzá ezekhez, hogy néha jobban hiszek egy "állrégésznek", mint egy "valódi geológusnak", ettõl függetlenül nekem is mesének tûnt a történet!
Ha hirtelen az állrégészt elcsapná egy kamion, akkor persze tudnánk, hogy belenyúlt valamibe laza
De ezek szerint akkor nincs semmi alapja, köszönöm a tájékoztatást!
#144
Merrefelé? Nekem pénzesgyõri van, köztük egy olyan töredék, amely fényes, mint a gyöngyház, csak aranyszínû. Imádom! ilyenkor tavasszal érdemes keresgélni, mert a télvégi vizek kimossák, s könnyen talál az ember, ha jó helyen keres. :-))

szerk: itt az enyém:
Link
#143
vidám laza Nincs rajta.. kacsint

Utolsó észlelés

2025-06-07 09:39:29

Szeged - Szõreg

28.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

140938

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.