Földtan
Viszont az, hogy április elejére jósolta, és akkor is lett, ez durva!
Mert ha április elejére jósolja, és május kezepén van, az egy dolog, akkor is elég jól eltalálta!
Szerintem ha biztosra mondja, hogy tavasszal földrengés várható, az is komoly találat!
Szerintem ennyire pontosan szinte hihetetlen kategória elõre megmondani!
Nem is értem!
Mert ha április elejére jósolja, és május kezepén van, az egy dolog, akkor is elég jól eltalálta!
Szerintem ha biztosra mondja, hogy tavasszal földrengés várható, az is komoly találat!
Szerintem ennyire pontosan szinte hihetetlen kategória elõre megmondani!
Nem is értem!
Ha egyedül vagy benne és nyitva az ajtó... Ha viszont sokan vagytok, csak nõne a halottak száma az egymást agyontaposók miatt. Márpedig a tömeges haláleset azon helyeken szokott lenni, ahol sokan vannak. OK, gázcsap, áram elzárása jóság, de találjuk ki, hogy miként képes megkülönböztetni a riasztórendszer a megfelelõ földrengéshullámot valamely háttérzajtól? Az esetleges téves leállások nem arra vinnék-e az embereket, hogy bizony ki kell iktatni az ilyen zavaró védelmi rendszert? Az emberek legalábbis ilyenek...
Így van, kérdés, hogy most csak "eltalálta-e", vagy máskor is sikerült-e már neki. Szerintem - a módszerrõl olvasottak alapján - nagy eséllyel véletlen volt.
A másodperces elõrejelzés természetesen csupán automatikus beavatkozó rendszer esetén ér valamit, de legalább tüzek, gázrobbanások, áramütések elkerülésére jó lehet, megelõzve a másodlagos károkat. És persze mondjuk 17 másodperc alatt akár egy épületbõl is ki lehet rohanni.
Szerk: már 150 felett van a halottak száma
A másodperces elõrejelzés természetesen csupán automatikus beavatkozó rendszer esetén ér valamit, de legalább tüzek, gázrobbanások, áramütések elkerülésére jó lehet, megelõzve a másodlagos károkat. És persze mondjuk 17 másodperc alatt akár egy épületbõl is ki lehet rohanni.
Szerk: már 150 felett van a halottak száma
Egy biztos: építészeti hibák vannak, voltak, lesznek. Elsõsorban megfelelõ építkezéssel lehet elkerülni az ilyen tragédiát, ha lesz valaha elõrejelzés, ha nem. A taljánoknál nem ritka vendég a földrengés, így igazán lehetne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy legalább a közösségi intézmények (iskola, kórház, stb.) földrengésbiztos módon épüljön, s lehetõleg olyan altalajon, amely nem folyik meg az épület alatt (a legnagyobb épületpusztulást a talajmegfolyások okozzák tudtommal)...
Persze most, hogy "bejött" az elõréje, már bárki könnyen mond bármit. Jó volna azt is tudni, hogy korábban jelzett-e elõre sikeresen vagy sikertelenül bármit is.
Nyilvánvalóan egy másodperces nagyságrendû elõrejelzés nem ér semmit sem, s bármi más módszer egyelõre nagyon kis találati pontosságú, még akkor is, ha nem csupán egyetlen tényezõt vesz figyelembe. Viszont nem olyan dologról van szó, ahol az akármilyen kis összefüggést mutató prekurzort is figyelmen kívül kell hagyni - sokkal inkább pontosítani az összefüggéseket, s tovább kutatni.
Persze most, hogy "bejött" az elõréje, már bárki könnyen mond bármit. Jó volna azt is tudni, hogy korábban jelzett-e elõre sikeresen vagy sikertelenül bármit is.
Nyilvánvalóan egy másodperces nagyságrendû elõrejelzés nem ér semmit sem, s bármi más módszer egyelõre nagyon kis találati pontosságú, még akkor is, ha nem csupán egyetlen tényezõt vesz figyelembe. Viszont nem olyan dologról van szó, ahol az akármilyen kis összefüggést mutató prekurzort is figyelmen kívül kell hagyni - sokkal inkább pontosítani az összefüggéseket, s tovább kutatni.
Én németül olvastam ugyanezt, kiegészítve néhány dologgal: Nemcsak, hogy elõrejelezte, de tájékoztatta a lakosságot is - mire az olasz államügyészség feljelentette rémhírterjesztés és pánikkeltés miatt. A polgári védelem március 31-én összehívott egy tájékoztatót a lakosságnak, ahol közölték velük: nem igaz az egész, mert nem lehet elõrejelezni...
Az érem másik oldala: a radon-módszerrõl olvastam már korábban tanulmányokat, ill. dokumentációkat, de ezek összességében arra jutottak, hogy nem túl megbízható, az eredmény csak kicsivel van a lehetséges véletlen felett. A ma legelfogadottabb módszer a p-hullám detektálása, de ez csupán néhány másodpercnyi idõt ad, bár 100 km-re az epicentrumtól már 17 másodperc áll(hat) rendelkezésre a menekülésre (pl. ki a házból) és egyéb intézkedésekre (gázcsapok automatikus elzárása, áram lekapcsolása, stb.).
Az érem másik oldala: a radon-módszerrõl olvastam már korábban tanulmányokat, ill. dokumentációkat, de ezek összességében arra jutottak, hogy nem túl megbízható, az eredmény csak kicsivel van a lehetséges véletlen felett. A ma legelfogadottabb módszer a p-hullám detektálása, de ez csupán néhány másodpercnyi idõt ad, bár 100 km-re az epicentrumtól már 17 másodperc áll(hat) rendelkezésre a menekülésre (pl. ki a házból) és egyéb intézkedésekre (gázcsapok automatikus elzárása, áram lekapcsolása, stb.).
Az olasz oldalakon már van egy olyan infó, hogy volt egy pasi (a hírek szerint hivatalosan is szeizmológus), bizonyos Giampaolo Giuliani, aki "elõrejelezte", hogy Abruzzo körzetében erõs földrengés lesz április elején, mégpedig radonkoncentráció-változásokból kiindulva. Sajnos nem tudok olaszul, pár szó azért átjön. Azt is olvastam, hogy voltak kicsi rengések a mai nagy rengést megelõzõen, napokkal elõtte. A youtube-on van egy interjú vele, amit elvileg márc. 23-án adott, ápr. 1-jén tették fel, szintén elvileg. Mindjárt bevetem a google translate-et, mert azért érdekel, hogy lehet-e bárnmi a véletlen egybeesésen kívül abban, amit állított.
Nagyon sajnálom a térséget.
A mediterrán építési törvények lazasága ilyenkor mindig megbosszulja magát...
A mediterrán építési törvények lazasága ilyenkor mindig megbosszulja magát...
:-(
A Reuters meg a CNN is azt írja, hogy a korszerûtlen, idõs épületek omlottak össze, a modern, erõsített betonépítmények állták...
A Reuters meg a CNN is azt írja, hogy a korszerûtlen, idõs épületek omlottak össze, a modern, erõsített betonépítmények állták...
Már 100 halott van; a környezõ hegyvidéki falvakba pedig még nem is jutottak el a mentõalakulatok, ezeket a falvakat porig rombolta a rengés
13:12-kor utórengés volt, a 10-ik, ezúttal 3,6-os magnitúdóval. Elnézve a fõrengés kárait, ismét sok, alaposan megrongált épület omolhatott össze
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de nem akadtam most rá...
Hangulatos képek!
Érdekes (nekem) a Bükk,hogy vulkanikus részek vannak benne.Pl. Miskolcon az Avas-hegy is vulkanikus.(Legalábbis így tudom...)
Érdekes (nekem) a Bükk,hogy vulkanikus részek vannak benne.Pl. Miskolcon az Avas-hegy is vulkanikus.(Legalábbis így tudom...)
Szombaton egy túrát ejtettünk Bélkõre. A tanösvény a régi bánya útvonalán vezet, érintve -többek közt- egy geológiai bemutatóhelyet is. A túra során készült néhány képet itt tekinthetitek meg: Link
Nincs túra panoráma képek nélkül, innen kezdve nézhetõ: Link
Érdekesség miatt említem, hogy a hegyen több geoláda is el van helyezve, nem tudom ez mond valakinek valamit? amikor ott voltunk szintén írtak az egyikbe.
Nincs túra panoráma képek nélkül, innen kezdve nézhetõ: Link
Érdekesség miatt említem, hogy a hegyen több geoláda is el van helyezve, nem tudom ez mond valakinek valamit? amikor ott voltunk szintén írtak az egyikbe.
Hát ez tényleg nem semmi! Ennyi esemény, azt se tudnám, hogy melyiket figyeljem. 
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén:
Link
Link
Érdemes meglesni a Redoubt kitörésérõl készült fotókat az AVO honlapon, vannak villámlósak is :-) Meg egy csomó gyönyörûség.
Link
Link
Ja, így már értem. 
Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek.
Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek. 
Köszönöm!
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).
Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.
Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.
Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
Köszönöm!
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek
Fizikai okot nem látok arra, hogy a köpenycsóvák elõfordulása földrajzi szélességtõl függjön, hiszen a földmag minden irányban egyformán fûti a köpenyt. Azaz szerintem elegendõen hosszú idõ alatt a földkéreg minden egyes pontjában ugyanannyi egy köpenycsóva érkezésének valószínûsége. Persze mivel az Egyenlítõ kétszer olyan hosszú, mint a 60° szélességi kör, oda ez alapján kétszer annyi köpenycsóva jut adott idõ alatt. Szóval ha így nézed, ott a cosφ.
A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.
A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.
Van pár kérdésem:
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?
Az a baj, hogy a közelebb lévõ kamera eleve csak néhány óránként frissül, mert döglõdik benne hetek óta az akksi, a másik kamera meg marha messze van... Ez utóbbit a Chevron mûködteti, az õ olajvezetékük világítása látszik két kis fényfoltként a kamerakép aljánál
VÉGRE KITÖRT A REDOUBT!!!! Hetek óta napi több órán át lestem :-)))
Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
Geológusok filemzték, nekik muszáj :-))(én tuti örömömben üvöltöve ugráltam volna, ha egy ilyet végignézhetek élõben)
A -4 magnitudónál fényesebb meteort szokták bolidának hívni.
Én úgy mondanám, hogy mind a meteort mint jelenséget, mind a meteorit krátert a meteoroid (tehát maga az test) okozza. Csak amíg a légkörben tartózkodik addig meteor, ha földet ér meteorit a neve.
Én úgy mondanám, hogy mind a meteort mint jelenséget, mind a meteorit krátert a meteoroid (tehát maga az test) okozza. Csak amíg a légkörben tartózkodik addig meteor, ha földet ér meteorit a neve.
Ohh shit,én úgy tudtam,hogy egy esetleges becsapódás is a meteorjelenséghez számít A légköri jelenségnek nem bolida a neve?
A légköri jelenségnek nem bolida a neve?
Vesztettél A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid.
A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid. Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat