Földtan
Gyáárekek,van egy kérdésem 
A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a kõzet,amit össze tudunk szedni a becsapódás után]
ui: Conchita,te még élsz?
A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a kõzet,amit össze tudunk szedni a becsapódás után]ui: Conchita,te még élsz?
Micsoda témák vannak itt??? 
Meg nem csak,hogy többen vagyunk mindenhol,hanem fénysebességgel terjed a hír.Történik valami teszem azt,Hawaii-n vulkánilag,pár óra múlva olvashatod a neten és nézheted a képeket.200 évvel ezelõtt még ahhoz is napok kellettek,hogy egyik (belföldi) városból a másikba eljusson az ember.
Te nem egy átlagos földlakó vagy, már csak azért sem, mert itt ülsz ezen fórum elõtt... A nagy rész nem a természeti katasztrófák fizikai stb. hátterét figyeli, hanem csak lóg a "híreken". Nem kell elmondani, gondolom, Neked sem, hogy mikkel lehet eladni egy újságot... Errõl beszélek, nem a kutatókról, a tudomány iránt elkötelezettekrõl. De még a tudományos tematikájú tévéadókról is el lehet mondani ezt, sajnos. A mûsorok megértéséhez kellõ tudásszint egyre alacsonyabb, a mûsorok bulvárszintje egyre magasabb. Közben pedig vannak komoly kutatások, amelyek szintén érdemelnének mûsoridõt, hasábot...
A túlszaporodást illetõen nagyon egyet kell értsek Veled, sajnos.
Az utolsó mondatom pedig arra vonatkozik, hogy mennyivel nagyobb kárt okozunk mi magunknak és élõlénytársainknak, mint a Természet - fõleg, hogy ez utóbbi nem pár év alatt változtat meg hatalmas területen élõ ökoszisztémákat, túr több kilométeres sebeket a földbe, stb., így az élõlényeknek lenne idejük alkalmazkodni - hozzánk, emberekhez, nincs elég idõ...
A túlszaporodást illetõen nagyon egyet kell értsek Veled, sajnos.
Az utolsó mondatom pedig arra vonatkozik, hogy mennyivel nagyobb kárt okozunk mi magunknak és élõlénytársainknak, mint a Természet - fõleg, hogy ez utóbbi nem pár év alatt változtat meg hatalmas területen élõ ökoszisztémákat, túr több kilométeres sebeket a földbe, stb., így az élõlényeknek lenne idejük alkalmazkodni - hozzánk, emberekhez, nincs elég idõ...
Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Én a Kabról meg a Badacsonyról tudtam 3 évesen, hogy mire valók s hasonló gondolataim voltak, meg, hogy kiülök a garázstetõre és nézem a vulkánkitörés fényét éjjel. :-)
Miskolcon,gyerekkoromban szabad rálátás volt a tokaji hegyre(még most is,Kopasz-hegy,asszem),[nagyon érdekeltek a vulkánok és a földtan általában (hobbi ásványgyûjtés)],sokszor eljátszottam a gondolattal,hogy a tokaji hegy nem kialudt,csak alszik.Mekkora káosz lenne,ha kitörne.Vagy a Mátrában mondjuk Ágasvár.-Hülyegyerek,ahelyett,hogy legózott volna...
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata...
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
Ráadásul a mû az eredeti sarkvidéki jégtakarókkal "számolt", amik ugye nem a glaciálisokban átmeneti jégtakaró változásaival jellemzettek.
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz hasonló tömegû jégpáncéljától. Vulkánoknak viszont azóta sincs se híre, se hamva az érintett területeken.
A NatGeo-n egyre több az olyan film,ami után még én is,mint abszolút laikus,elhúzom a szám.
Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer felrobban,merthogy állítólag robbanásos kitörés lesz,kõ kövön nem marad.Lehet van benne igazság,de azt sugallják,hogy hamarosan és hogy elkerülhetetlen és készüljünk fel!Nemá...
Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer felrobban,merthogy állítólag robbanásos kitörés lesz,kõ kövön nem marad.Lehet van benne igazság,de azt sugallják,hogy hamarosan és hogy elkerülhetetlen és készüljünk fel!Nemá...
A több ezer méter vastag jégpáncél elolvadása nem egy-kettõre történik, így ezt is sci-fi szagúnak érzem.
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Érdekes, de eléggé sci-fibe illõ az elmélet. Fõ problémája, hogy a Dekkán-trappbazaltok kormeghatározásai teljesen egybehangzóan a becsapódás elõttre teszik a vulkanizmus kezdetét. Lehet, hogy 3 millió, lehet, hogy 500 ezer évvel elõtte kezdõdött, de a hibahatár ekkora, és nem szélesebb. Így az indiai vulkánosság tényleg erõsíthette a meteoritbecsapódás amúgy is erõs hatását az élõvilágra, de ez nem jelent ok-okozati összefüggést a becsapódás és a vulkanizmus között.
Másfelõl azt a fizikai mechanizmust is nehéz elképzelni, amivel egy 8-10 kilométeres test becsapódása a 2900 km vastag földköpenyt ilyen mértékben megbolygatná. A köpeny nagyon viszkózus anyagból áll (nem folyik, csak nagyon lassan, képlékenyen deformálódik), ezért ahhoz is sok millió év kell, hogy egy köpenybeli feláramlás eljusson a kéregig, és elindítson egy bazaltömlést. Egy ilyen, a Földhöz képest kicsi becsapódó égitest energiája pedig valószínûleg hamar elnyelõdik a köpenyben, és nem tud benne komoly áramlásokat kelteni az átellenes oldalon.
Ez az ötlet egyébként több más bazaltömlés kapcsán elõkerült (bár pont a 65 millió évesrõl még nem hallottam): a Föld túloldalán keresték és megtalálni vélték hozzájuk a becsapódásokat. A késõbbi vizsgálatok mindannyiszor megcáfolták az elképzelést, mert kiderült, hogy az idõbeli egyezések nem stimmelnek. Kellõen hosszú idõtartamon belül és kellõen nagy területen (az "átellenes oldalt" elég tágan szokták értelmezni) pedig bárhol lehet meteoritkrátert találni.
Másfelõl azt a fizikai mechanizmust is nehéz elképzelni, amivel egy 8-10 kilométeres test becsapódása a 2900 km vastag földköpenyt ilyen mértékben megbolygatná. A köpeny nagyon viszkózus anyagból áll (nem folyik, csak nagyon lassan, képlékenyen deformálódik), ezért ahhoz is sok millió év kell, hogy egy köpenybeli feláramlás eljusson a kéregig, és elindítson egy bazaltömlést. Egy ilyen, a Földhöz képest kicsi becsapódó égitest energiája pedig valószínûleg hamar elnyelõdik a köpenyben, és nem tud benne komoly áramlásokat kelteni az átellenes oldalon.
Ez az ötlet egyébként több más bazaltömlés kapcsán elõkerült (bár pont a 65 millió évesrõl még nem hallottam): a Föld túloldalán keresték és megtalálni vélték hozzájuk a becsapódásokat. A késõbbi vizsgálatok mindannyiszor megcáfolták az elképzelést, mert kiderült, hogy az idõbeli egyezések nem stimmelnek. Kellõen hosszú idõtartamon belül és kellõen nagy területen (az "átellenes oldalt" elég tágan szokták értelmezni) pedig bárhol lehet meteoritkrátert találni.
Üdv!
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Pár napig nem volt idõm a fórumra, de talán válaszolni is jobb késõn, mint soha.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Elküldtem. Szeptember 30-án volt a 0. óra, tehát szerintem már hamarosan vége, de gondolom lesz még.
Mátyás-hegyen épp zajlik elvileg egy tanfolyam, a bevezetõ "kedvcsináló" alkalmon részt vettünk, csak úgy. Egyik évfolyamtársam részt vesz rajta, ha gondolod, privátban átküldöm a címét, nála érdeklõdhetsz.
Lehet, hogy ez is törlésre kerül de azért teszem itt fel, mert 1) itt nem fut ki 19 és fél perc múlva, 2) ide mégiscsak benéznek olyan emberek, akik segíthetnek.
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször ) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni 
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször
) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni 
Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?
Pontosíthatok? A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)
Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.
A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)
A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.
A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)
No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában
..
És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..
A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév? ) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....
Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában
..És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum
..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév?
) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link
Örülök az új fórumnak, igaz a geológiai tudástáram igen erõsen megcsappant, jó lesz feleveníteni 1-2 dolgot.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK". Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK"
. Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt. 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat