Földtan
Üdv!
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Pár napig nem volt idõm a fórumra, de talán válaszolni is jobb késõn, mint soha.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.
Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.
Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.
Elküldtem. Szeptember 30-án volt a 0. óra, tehát szerintem már hamarosan vége, de gondolom lesz még.
Mátyás-hegyen épp zajlik elvileg egy tanfolyam, a bevezetõ "kedvcsináló" alkalmon részt vettünk, csak úgy. Egyik évfolyamtársam részt vesz rajta, ha gondolod, privátban átküldöm a címét, nála érdeklõdhetsz.
Lehet, hogy ez is törlésre kerül de azért teszem itt fel, mert 1) itt nem fut ki 19 és fél perc múlva, 2) ide mégiscsak benéznek olyan emberek, akik segíthetnek.
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször ) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni 
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször
) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni 
Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?
Pontosíthatok? A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)
Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.
A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)
A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.
A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)
No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról 
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában
..
És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..
A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév? ) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....
Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában
..És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum
..és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral..A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév?
) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre ....Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link
Örülök az új fórumnak, igaz a geológiai tudástáram igen erõsen megcsappant, jó lesz feleveníteni 1-2 dolgot.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK". Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt.
Ha jól emlékszem Usrin: tavaly részt vettetek egy CH kutatási versenyben (levetített angol dián a te neved is ott szerepelt, akartam mondani jan. 31.-én csak elfelejtettem), gondolom ismerõs az "ELTE BLOCK"
. Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt. 
50 millió év múlva nem lesz Földközi-tenger (hatalmas hegylánc növekszik a helyén), nem lesz mediciklon, de legalább északabbra csúszunk! Link 
Hm..a Meteorológia és társtudományai "szekció" rég várt fórummal egészülhetett ki..mily nagy öröm ez a bontakozó holisztikus szemlélet nekem
..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a "földfirkászra", ha a geomorfológiát is ide csempészi majd...
..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a "földfirkászra", ha a geomorfológiát is ide csempészi majd
... 
Teljesen jogos a felvetés. Nem égéstermék, ebben az értelemben nem helyes a hamu szó alkalmazása, bár a köznyelvben ez honosodott meg. A kitörés során a robbanásoktól feldarabolódó magma legkisebb mérettartományú része ez, azt hiszem 2mm a határméret, vagyis az ez alatti méretû szemcsék számítanak hamunak. Voltaképp kõzet, vagy vulkáni üveg ez, amely a levegõben megszilárdul.
Usrin, gondolom természetes a józan tárgyilagosság velük, ezért hangsúlyoztam ki az "évjáratot". Pld. egy 1908-as kiadású Mo. földtanát leíró könyv szerint még a harmadik helyen álltunk a világ földgáztermelésében, azóta bizonyára más a helyzet
Valóban nem hangzik szakszerûen (pont azért, amit írtál), mégis elfogadottan így nevezi a szakma a 2 mm-nél kisebb szemcseméretû szórt vulkáni anyagot: Link
Azt hiszem, ez az elnevezés már történelmileg így alakult, és túlságosan bevésõdött ahhoz, hogy jobbat keressenek helyette.
Azt hiszem, ez az elnevezés már történelmileg így alakult, és túlságosan bevésõdött ahhoz, hogy jobbat keressenek helyette.
A régi könyveket azért nem árt kritikával olvasni - a geológia azon kevés tudományág egyike, ahol a közelmúlt felismerései nemcsak bõvítették, hanem sok helyen gyökeresen átírták a korábbi ismereteket. Az, hogy a lemeztektonika (konyhanyelven "kontinensvándorlás") elmélete az 1960-as, 1970-es évek során elfogadottá vált, kis túlzással akkora váltásnak számít a geológia történetében, mint amilyen a földközéppontú világkép elvetése volt a csillagászatban.
Már ezért érdemes volt ennek a fórumnak elindulnia: Link Gyönyörû!! Köszi a linket, szétnézek itt, a német nem gond.
Köszi a linket, szétnézek itt, a német nem gond. 
Örülök az új fórumtopicnak, ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a vulkánok és tud németül ezt az oldalt. A menüpontokat is érdemes végignézni. Link
Mivel a hamu égéstermék, ami pedig a vulkáni kürtõn kijön, az valójában nagyon apró kõzettörmelék.. Jól gondolom?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat