Bioszféra

Én nem félek a gezûtõl, sem a patkányoktól, itt is van jó pár. Mérget sosem teszünk ki, gondolván az erre járó cicákra, kutyákra.

Sziasztok!
Most ez az uzsonnám! Elképesztõen édesek a datolyaszilvák. Floo! Ezek melyik fajták? Elõre is köszi. (Mobilos kép)

Kár lenne, Noli.

Azért Wass Albertnek nem ez a meghatározó mûve , talán nincs is olyan író a világon aki szebben tudott írni a természetrõl, az erdõkrõl,az emberek jellemérõl és a világhoz való viszonyáról, mint õ. Nem helyes dolog ilyen példákhoz emlegetni. Ez félretájékoztatás olyanok részére akik nem ismerik a munkásságát és a mûveit.

Így van. "A bolygót nem az õseinktõl kaptuk, hanem az unokáinktól örököltük!" Ez elgondolkodtató...
Továbbra is azt mondom, hogy az ember a legnagyobb "állat" a Földön, akinek a kezében ott vannak az irányítás lehetõségei. Csak ezt vagy jól, vagy rosszul használja....

Na én asszem most hagyom itt ezt a fórumot, akinek segítség kell határozásban, privátban megtalál.

Többnyire néma, de lelkes olvasójaként a fórumnak szeretném megjegyezni, hogy megdöbbent, amikor szélsõséges, elvakult, gyûlölködõ és elképesztõ ostobaságról árulkodó megjegyzéseket olvasok. [esõ]
Ráadásul ezek a megjegyzések korrigálás nélkül maradhatnak, mi több, roppant ritkán olvasok józan hangvételû reagálást a fórum rendszeres és aktív hozzászólói részérõl az említett megjegyzésekre....

Lujó szerintem a téves megítélés még nem azonos a hülyeséggel.
Úgy vélem a hülyeség ott kezdõdik ha valaki nyilvánvaló tények ellenére makacsul ragaszkodik tévedéséhez.
Egyébként eddig úgy tapasztaltam hogy az álkaszás zsákmányait kivétel nélkül bepólyálja finom fonalával. Még nem láttam hogy bénítással kezdené hanem a hálójába ragadt küszködõ zsákmánya elé húzódva hátsó két lábával szapora vetélõ mozdulatokkal "összekötözi", amibõl annyit látni hogy a préda körül megjelenik a "burkolat". Az áldozat még mozog a burokban, amikor elcipeli biztonságosabb helyre és ott bénitja meg a chelicerái marásával. Zsákmányaikat szinte kivétel nélkül "becsomagolva" hagyják hátra.
Egyéb pókoknál is fontos elem a fonal használata bár náluk gyakori a megelõzõ marás is de ez a zsákmány fajtájától és méretétõl függ. A tavalyi "szuperpókom" a hálójába tévedt darázst bepólyálta, míg az emésztõnedvtõl "elfeketedõ" szúnyogot nyomban szájnyílásába gyömöszölte. Fotóztam "lasszózó rablópókot", mely egy hangya mellsõ lábait béklyózta meg miközben átugrott a hangya feje fölött majd hátrahagyta a kötelékkel bajlódó hangyát. A kis ugrópókok marnak rögtön és áldozatukat tartva kivárják amig hat mérgük.

De nem ám! A rágcsáló még mindig a természet része, mi emberek élõsködünk... Az összes rágcsálónak megvan a helye a világban, de mi szépen beköltöztünk oda, sõõõõõt, a mezõgazdálkodással még terített asztalt is nyújtottunk nekik. És még õk élõsködnek...

Tényleg megérett az emberiség a kipusztulásra, az emberek nagy részének fogalma sincs arról, hogy nem miattuk létezik a bolygó...

Az irtás nem szerencsés kifejezés emberre, de attól sok helyen teszik tették és fogják is tenni. Itt a gazda nem ura hanem õre a környezetének, a rágcsálók itt olyan élõsködõk amik elpusztítják a fenntartó "gazdaállatot".
Amennyiben az ember felszámolja az õt éltetõ környezetet törvényszerû, hogy kipusztul.
Azt lássuk be a Föld jól megvan ember nélkül...

Ugye mögé is látsz? Mert akkor minket (Homo sapienst) is írtani kellene.

A nagy rágcsálókezeléshez egy irodalmi kitérõ Wass Alberttõl Link

Nyáron, melóhelyre igen gyakran bejönnek hozzánk, lányok-fiúk nagy sikítozás közepette lesik... Ha szerencséje van a jószágnak, magától kitalál az ablakon, ha dolgozom, akkor befogom és kirakom, ha nem dolgozom, akkor csak kering, kering... persze akkor is kitalál, csak jóval késõbb és fáradtabban.

Ma a Moszkva téren, a 61-es villamoson láttam egyet repkedni! Gondolom azért volt ott szerencsétlen, mert annak Hûvösvölgy a végállomása, ahol azért mégiscsak...

Az egereket, patkányokat minden létezõ módszerrel irtom, ahogy bírom...
Nem sok, idén mindössze kb. 10 tonna kukoricánkat tettek tönkre, ettek meg..., lehet számolni 65 forint/kg körüli áron.

Erdõs területen a kocsi fényszórójában 2-3 centis lomha éjszakai lepkék röpködnek évszakhoz képest elég nagy sûrûségben. Akkor is, amikor T alig van fagypont felett. Csak annyit tudok detektálni a fényszóró csóvájában, hogy a szárnycsapás frekvencia sokkal nagyobb, mint bármilyen nappali lepkéké.
Denevért sötétedéskor a holtág felett kb. egy hónapja láttam utoljára, bent a városban csak a tegnapi 10-15 m-es kirepülés-visszatérési kísérletekkel járó sorozatot.

Ebben a meleg idõben nálunk is repkednek a denevérek :-) Nem tudom, hogy van-e kaja nekik, elvileg a téliaraszolók rajzanak, de azt speciel egyet se láttam...

Szégyen-nem szégyen: Megnéztem újra a maradványokat és igencsak levetett kabátnak bizonyultak. Felkelthette volna a gyanúmat, hogy tucatnyi azonos méretû ifjonc -és csak azok, semmi más- nem eshetett áldozatul egyszerre egy nagyobb egyednek. Hülyeséget írtam le, de szerencsére csak kérdõjelesen. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás.

Másik téma, denevérek, Szarvas: Úgy 5 éve panelhézag kitöltése után egy gázóra szekrény miatt maradt egy kis bejáratuk. Mostanra az elsõ és második között olyan nyílást tágítottak, amelyiken nyugodtan tudnak közlekedni. Télen-nyáron hallani az utcáról a marakodásukat. Mélyebb frekvencia lehet a hangradarjukhoz képest, mert azt alig-alig hallom. Tegnap este volt egy-két kirepülés, többszöri visszatérési próbálkozással: A bentiek nem nagyon akarták beengedni a próbálkozó egyedet. Kiközösített volt, vagy talán idegen?

Platán, gesztenye, akác, nyír (ez utóbbinál ez normális) itt is lombos még.

Leganyi1 kollega, természetesen megeshet hogy az egri egerek jósolta havas hideg "bejön" bármi megtörténhet, de egyenlõre a madarak és rovarok "jóslata" eddig bevált, ma is 8-10°C között volt T értéke. Felétek esetleg a rágcsálópopuláció szaporodott fel õsszel annyira hogy "kinõtték" életterüket a kinti táplálék lecsökkenésével mindenáron élelemhez kell jutniuk, bevonultak a házakba nem törõdve azzal hogy az ügyetlenebbjét kiszelektálják majd a macskák és csapdák. Kiváncsi leszek beválik-e az egerek "jóslata" a lecsapó hidegre és hóra. Én a rovarvilág és madarak még mindig élénk mozgására alapozva továbbra is enyhe decemberre számítok, csupán szilveszter táján és február elején várok a "szokásos" pár napos hideghullámra, majd azt követõen átlagában enyhe de szélsõségesen változó tavaszra. Egérügyben még annyit teszek hozzá, én se vagyok teljesen egérmentes, mert a garázsban még a kemény mûanyag "zsákszatyrokat" is cafatokká rágták amelyen akárcsak nyomokban is érzõdött olaj vagy gépzsir. Az ott lerakott dobozokban és papírzsákokban régóta megsemmisítésre váró irataimból is "konfettit gyártanak" illetve látom fészkeik nyomait de ott békén hagyom õket hadd teleljenek át, a papírokért nem kár õk pedig tavasszal úgyis természetes élõhelyükre vonulnak. Az egymásra tornyozott használt autógumik között, az egyik fellnijében tavaly komplett fészket találtam fûbõl, mellette felhalmozott olajos magvak, gazdájuk nyilván elmenekült matatásomra, a fészek méretébõl mókusnak véltem. Tõle nem messze volt két nagy, szerszámokkal megpakolt vastag mûanyagszatyor, megemelve darabokra hullottak, azt viszont egér rághatta szét. El ne kiabáljam, itt a Duna közelében gyakran van ködös-párás nedves idõ, komoly szárazság nyáron se nagyon volt eddig, lehet hogy ezért elég egy macska a ház védelmére. A ház külsõ tetõpalái alatt a palatartó lécsor és az alatta lévõ összefüggõ eternit réteg (dupla tetõ) közötti pár centis távolság üregei felõl a minap hallottam pár napig motoszkálásra emlékeztetõ zajokat amire Cira cica is felfigyelt, nem lehetetlen hogy beköltözött valami oda. Bár magasan van de a szomszéd több fája átlóg ráhajlik a tetõmre, ott "átléphetett" valami, de onnan tovább nem jut. A kamra szellõztetõje lecsukható lamellás, többnyire lezárva. A "mellékes trón" fedelét állandóan lecsukom mert a patkányok (szerencsére egyet sem láttam hét év alatt a kertben sem) képesek lennének ott is benyomulni a csatornából. Csak az emeleti, fix peremû fémsínben futó rolettás szúnyoghálóval lezárt ablakokat nyitogatom, lent nem, így csupán a bejárati ajtón surranhatnának be rágcsálók de közvetlen az ajtó mellett van Tomi háza és õ mindent elkap ami mozog elõtte, legyen az akár pocok-egér bármi (meg nem eszi csak megöli, még a vakondot is kirántja túrásából ha teheti vagy térdig érõ gödröt kapar mig el nem kapja). Szerencsére itt bent nincsenek rácsálók, kint amig nem zavarjuk egymást és nem ölöm õket csak "vagy én vagy õ" helyzetben
A Természet bölcsességét illetõen talán nem ok nélkül gyülekeznek füles- és egyéb baglyok egyes helyeken ahogy fórumtársaink képeibõl-beszámolóiból értesültünk nemegyszer

Vannak fák, amik december eleje ide, december eleje oda, nem akarják ledobálni a lombjukat Link Link Link Link

Volt már az origo-n is pár hete...De azért köszönöm!

Noli! Ezt már olvastad?
Link

Itália nevû szõlõfajtából kaptam egy szõlõfejet tegnap Tormaföldén Link , a gazda a pincében tárolta, elképesztõen édes és zamatos volt.
Vízmérték egerészölyv módra Link

Az egri egerek eléggé "militánsak" vagy rossz a szaglásuk. A 8 macskás szomszédnál (a lakásba is bejárnak a macskák rendszeresen) a múltkor az egér a szekrényben átrágta magát 40cm hosszon a vasalt ágynemûhuzatokon .
Tapasztalatom szerint amikor ennyire megugrik a létszámuk a lakott területen, akkor hideg havas tél következik.
A ma reggeli Falurádióban is foglalkoztak azzal hogy nagyon elszaporodtak a rágcsálók, ott ezt az igen száraz idõjárásnak tudták be.
Szerencsére a természet bölcsebb, mint mi emberek és valamikor helyre áll az egyensúly (ha az ember nem avatkozik közbe).

Én úgy tudtam és tapasztaltam, ahol macskaszagot éreznek oda be sem mennek a rágcsálók. Egy hidegebb télen meglátogatva magára hagyott tatai házunkat, mindenünnen egerek kandikáltak ránk a konyhában ahová a nyitva hagyott kis kamraablakon surrantak be mégpedig a kívülrõl rászegezett sûrûszemû drótháló ügyes felfeszegetésével. "Utazó" macskánkat bezárva közéjük, nagyjából egy órán belül elmenekült a teljes egérhad. Jót derültünk ahogy a ház falán "libasorban" vonultak ki ott ahol bejöttek. Persze egy terménytárban, kukorica/búza halmok esetében más a helyzet a macskák valóban csak ritkitani tudják a kártevõket. A betegségeket illetõen az igazi bakteriális veszély talán nem is annyira mindenhol elfolyatott vizeletükben rejlik megelõzhetõ az élelmiszerek fémdobozos-üveges csomagolásával, de többnyire "csak" az egérszag kellemetlen. Mindenkor hemzsegtek rágcsálók az ember körül, kihalt volna az emberiség ha nagyobb egészségi veszélyt jelentett volna az egérhad mint az éhinség amit esetleg okozhattak a termény elpusztításával. A mindenütt hátrahagyott egérvizeletnél (és szilárd ürüléknél) nagyobb veszélyt látok bolháikban, behurcolt egyéb élõsködõikben melynek szélsõ pontja a patkánybolha terjesztette pestis. Dunántúlon letelepült ismerõsöm a szomszédja által "tenyésztett" patkányokat csapdázza nap mint nap, szomszédjánál "hemzsegnek" nem törõdik velük bár szólt is érte neki.
Láthatóan az egész rágcsáló és kártevõ banda a sûrûn beépitett területek felé húzódik õsszel-tél kezdetén. Felém "a madár is hátizsákkal jár", ilyenkor elhagyatott a környék, szerencsére elegendõ egy macska távoltartásukhoz (jelenleg csak Cira, Kalóz azóta sem került elõ) el ne kiabáljam, itt lakom hét éve, nálam még nem tûnt fel rágcsáló a házban.
Irtani kell a kártevõket anyagi és egészségügyi okokból egyaránt, ez természetes. Nem becsülöm le az "egérveszélyt", de én jobban tartok a patkányok és élõsködõik terjesztette betegségektõl.
Küzdeni kell ellenük, annak ellenére hogy sok emberi fejben XXI. század helyiértékes jegyei szemlátomást felcserélõdtek XIX. századra és aszerint is viselkednek - természetesen tisztelet a kivételnek.
Emellett én úgy vélem, az egereknél komolyabb veszély is leselkedik emberekre és háziállataikra a madarak révén (pld. madárinfluenza TBC és társai). Az elszaporodott városi galambok sem véletlenül kapták a "repülõ patkány" nevet.
Toxoplazmozis- ahogy olvastam, még a boltban vett nyers húsárúféléken is ott lehet bármikor. Szerencsére az esetek nagy többségében nem lépnek fel egyéni súlyos szövõdmények hanem enyhe náthára emlékeztetõ tünetekkel lezaljik, viszont életre szóló védettséget szerez.

Ismersz BÁRKIT, aki a kamrában sertepertélõ egértõl vagy a pincén átsuhanó patektól BÁRMIT elkapott???? Naná, hogy egy rágcsálóirtó nagyon beijeszti az embereket, hogy fizessenek a szolgáltatásért.
Pl. a leptospirózis mérsékelt égövön 10.000.000 azaz tízmillió ember közül 2, azaz kettõ megbetegedést okoz évente... (nedves trópusi éghajlaton akár minden százezredik embernél is elõfordulhat...) Nem csak rágcsálók terjesztik, de kutya, sün, nyúl, õz, birka, stb. s csak nedves állapotú vizeletben marad életben a bacija s csak seben vagy szájon át bejutó bacival fertõzõdik meg az ember.

A zoonózisok kapcsán nálunk a kullancs terjesztette kórok a legdurvábbak, ezt követik a bélférgek, toxoplasma, amit kutya, macska, disznó egyaránt terjeszt. Ezek közül is csak a szembe jutó toxoplasma veszélyes, mert vakságot okoz, alapvetõen az emberek nagyon nagy része tünetmentesen átesik a fertõzésen.
Szóval nem kell bedõlni a propagandának mindig.

Vizelet,ürülék, amit folyamatosan enged ki magából. Link Link

Milyen betegségre gondolsz konkrétan? Mi módon terjesztik azt a rágcsálók?

Jégmadarakra lövöldözni
Régen gyûrûzések alkalmával fogtam néhányat. Egyszerûen gyönyörûek.

Sajnos a macska kevés ahhoz, hogy kiirtsa a télire behúzósó rágcsálókat, de rendesen megtizedeli azokat. Rendszeresen találok egérfejeket az udvaron. Az egyik szomszéd 8 macskája azért dolgozik , de a másik szomszéd lomjai remek szaporító környezet. Sajnos a rágcsálók sok emberre veszélyes betegséget terjesztenek.

A reakciód teljesen érthetõ! De sajnos ettõl nem térnek vissza az életbe a legyilkolt madarak... Nem tudom elképzelni azt a szintû elmeháborodottságot, ami valakit ilyenre késztet...

Az ilyen sajnálatos tettû cikkek után én ilyenkor mindig odamegyek a 3 állatkámhoz, és egyenként megcirógatom õket. Belõlem ezt váltja ki...

No komment Link

Nagyon aranyos :-)))

Sajnos egyik fórumtársunk macsekja is a napokban ragadt bele az egérragasztóba... Madarak, kutyák, macskák is beleragadnak, nem ritkán az életükkel fizetnek az emberi kivagyiságért, lustaságért... Maguk az egerek is iszonyú kínok közt pusztulnak el tõle. Én azokon próbálnám ki a hatását, akik ilyet használnak...

Ködben bujkálva Link

Nálam a BioStop egérfogó ragasztó vált be. Eddig 3 hét alatt 6 rágcsálót fogott meg a garázsban.
Vigyázni kell vele más állat ne ragadhasson bele.

Egérhadsereg ellen sem a csapda, sem a méreg nem hoz megnyugtató megoldást tapasztalatom szerint. Ha csak néhány megmarad (és annyi biztosan marad!) pár hét után újra ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Egy biztos rendezés létezik: a MACSKA.

Szerencsétlen állat.
Link

Nekem is gondot okoznak az egerek. A piros-zselés-zacsekos hatékony, de vigyázni kell a cica-kutymuty meg ne egye, mert olyan aromás csali illata van.
Sokan keresik a rugós drótos egérfogót, de már van olyan felcsíptetõs müa. fogazottat legegyszerûbb használni. Érdemes viszont leszögezni valami deszkára, mert elviheti az áldozat, olyan könnyû.

De jók!!! Édes pofák, ahogy bámulnak Rád

Egy tisztáson pihentek, de mikor megláttak, felkeltek, biztos, ami biztos. Aztán amikor visszanéztem, már ismét pihentek, ugyanott Link

Én nem sajnálom õket, nálunk meg a patkányok kaptak elõre, javaslom méregbõl ilyen piros zacskós masszát, vérzékenységet okoz és 3-4 nap múlva kimúlnak elvéreznek,iszonyatosan hatékony. Télen az egerek is beszivárognak fõleg a vályog épületekbe, fázik a fenekük.
Bár egy Esztercicának ez nem okozhat gondot !

Tavaly elõtt volt legutóbb ekkora egér-hadsereg. Az idei rekord, az bizonyos! Az ember azt hinné, falun, ahol bõven van búza, kukorica és egyéb ehetõ dolog, elsõ sorban arra fenik a fogaikat. Talán mert nagyon fáznak, a múlt héten megjelentek a pajtában éjszakázó autó belsejében is, hatalmas csatateret hagyva maguk után. A mûszerfalon hagyott papírok a padlóra kerültek, az ajtó-zsebben felejtett csokoládénak hûlt helye, csupán az alufólia morzsalék jelezte elõzõ napi létét. Rettentõ éhségük, s az örökös rágási kényszer odáig vezette õket, hogy a gyerekülés belsejébõl kirágták a nikecellt. Így aztán szükségét éreztem az egérfogó elõkeresésének és dióval való felfegyverzésének.
A mai szürke ebben a "háromfogásosban" végezte: Link
Elnézését kérem mondazoknak, kiket elborzaszt a látvány. Valahol én is sajnálom õket, de nagyon elkeserítõ egy egérszagú autóba beülni reggelenként.

Lujó sokat figyelem õket, én még nem láttam kannibalizmust sem csatát közöttük. Azt tapasztalom ha két "felnõtt" álkaszás útja keresztezi egymást, kitérnek irányt váltanak, ritkán fordul elõ hogy mégis megállnak de akkor sem csapnak össze hanem "méregetik" egymást majd visszahúzódnak és elvonulnak más irányban. Egyébként mindenre "rátotyog" ami mozog avagy hálóba gabalyodott (a menekülést se kapkodják el, nem gyorsul hanem rendezettebb lesz lábkoordinációjuk és "nagyobbakat lépnek") legyen az féreg Link vagy másik pókfaj Link . Én úgy láttam eddig, fajtársával és nála nagyobb testû pókkal nem kezd ki. Többször láttam, egy-egy "kirajzás" után kölyök és felnõtt álkaszás találkozását, én egyszer sem tapasztaltam hogy támadás érte volna a kicsiket, az is igaz a kicsik idejében megtorpannak illetve irányt váltanak. Egyébként, rossz látásuk vagy lomha észjárásuk okán pestiesen mondva "könnyen átverhetõk". Ezt jól jellemzi a többhetes (mutattam fotosorozatát) megfigyelés- testméretre (nem lábkörfogatra) közel azonos üvegházi törpepók és álkaszás kerülgette egymást hetekig a törpepók hálója körül. Végül a törpepók rászánta magát hálója elhagyására és az álkaszás látóterének holtsávját kihasználva elbújt majd végleg elhagyta saját hálóját. Az álkaszás szerintem még a pókok között is lomha agyával csak órákkal késõbb jött rá hogy eltûnt. Szokásos emberi beleérzésemmel jót derültem mert lassacskán odamerészkedett ahol ellenfelét utoljára láthatta és "értetlenül toporgott hûlt helyén" .
Viszont tapasztalom, sok esetben hátrahagyják lábaikat. Hogy elkerüljék a vereséget, teljes "komplett" lábat áldoznak fel. Nem ilyesmi maradványokat láthattál esetleg?
Gondolom a levedlett és póktetemet formázó kutikulát (külsõ váz- kemény "kitinbõr" amely nem tud tágulni, növekedve le kell cserélniük. Ilyenkor következik be a vedlés Link ) felismered.

Wáh, mint a mesékben! :-) Gyönyörû!

Értem :-) Én fülest csak hallani szoktam, látni még nem sikerült. Hozzánk a városba nem járnak be, mondjuk itt nagyon sok az egerészölyv, lehet, hogy durva a konkurrencia és eleve kevesebb a bagoly. Mondjuk egérféle tényleg iszonyat sok volt idén, láttam-hallottam õket gyakran, mikor éjjelente kinn voltam fotózni...

Azért nincs túl közel, Békéscsabától 50, szarvastól 20 km. Csendes környék, 5 km sugarú körben tanya egy sincs lakott, egy major van, nem több, mint 20 lakossal. A mezei gombamentesség miatt nem volt alkalmam zargatni a réti füleseket, de van egy laskás nyáras a környéken, úgyhogy ránézek a baglyokra is, amíg megnézem, hogy van-e még egy kis mirelit. Az biztos, hogy nem éheznek, az idei egér és pocokszaporulat tömeges. A tetthely egy 8-10 km2-es õsgyep, leszámítva kb. negyedét, amit valamelyik címeres nagytudású újgazda feltárcsázott úgy 10 éve. Nem tudott kaszálni a zsombékoktól. Szerintem azért is van kormány a traktorokon, hogy néha ki tudjon kerülni valamit munka közben. Kb. mostanra kezd helyreállni a növényzet azon a területen, de a gombáknak eddig nyoma sem volt.

Az egyikük észrevett, de még nem riasztotta a többieket; közelebb természetesen nem mentem: Link