Földtan
Ezt nem is gondoltam volna! Megértelek!
A földrengések engem is nagyon érdekelnek, sõt a különlegesebb kõzetek is, ha valami érdekes dolog derül ki róluk. Nemrég tanultunk a nyersanyagokról fél évig, abból a kõolaj és földgáz része tetszett, Pogácsás György tanár úr cikkét, amely e két energiaforrásról szólt, többször is elolvastam.
Bárdossy György – Lelkesné Felvári Gy. – Pogácsás Gy. (200: A világ szénhidrogén vagyonáról.
A földrengések engem is nagyon érdekelnek, sõt a különlegesebb kõzetek is, ha valami érdekes dolog derül ki róluk. Nemrég tanultunk a nyersanyagokról fél évig, abból a kõolaj és földgáz része tetszett, Pogácsás György tanár úr cikkét, amely e két energiaforrásról szólt, többször is elolvastam.
Bárdossy György – Lelkesné Felvári Gy. – Pogácsás Gy. (200: A világ szénhidrogén vagyonáról.
Legyek õszinte? Nekem is, különös tekintettel a szimmetriarendszerekre és -osztályokra. Szerencsére a geológia mûveléséhez ez csak annyiban szükséges, hogy az egyetemen egyszer át kell rajta esni...
Nyuli, most veszem észre az új fórumot, nagyon örülök neki, bár nem vagyok geológus de szeretem a földtant Elsõsorban a földrengéseket (most is figyelgetem a neten), kísérõ jelenségeiket és az állatvilág viselkedését. Földtani könyveim javarészt XIX, XX. századiak (1900-as évek) de felkeltették érdeklõdésemet. Gondolom a bennük lévõ alapismeretek máig érvényesek, legfeljebb bõvültek azóta
Persze, hogy be, az érdekes dolgokat szívesen olvasom, csak az ásványosztályozás a legnagyobb rémálmom.
Ugyan, legfeljebb Tjános88 fejét veszem le, ld. Társalgó #181109. Persze ha mégis bekukkant ide, máris tárgytalan a fenyegetés!
Bevallom, az El Paricutín pontos mibenlétérõl itt és most olvasok elõször, így aztán az is most vált világossá, mirõl szól a hasonló címû geológus-dal. Emiatt külön köszönöm Nyuli hozzászólását! (Ezeket sajnos vagy szerencsére már csak a nálam jóval idõsebbek ismerik, ám a Természet Világa most megjelent geológiai különszámában találtam belõlük egy gyûjteményt...)
Bevallom, az El Paricutín pontos mibenlétérõl itt és most olvasok elõször, így aztán az is most vált világossá, mirõl szól a hasonló címû geológus-dal. Emiatt külön köszönöm Nyuli hozzászólását! (Ezeket sajnos vagy szerencsére már csak a nálam jóval idõsebbek ismerik, ám a Természet Világa most megjelent geológiai különszámában találtam belõlük egy gyûjteményt...)
Áthelyezve innen: Társalgó (#181083 - 2009-02-21 19:47:44)
Tegnap volt az évfordulója a mexikói Paricutín-vulkán születésének. 1943. február 20-án a Michoacán-Guanajuato-magasföldön egy új nyílás keletkezett, melybõl láva és hamu ömlött. Egy nappal késõbb a vulkán már 10 m magas volt, egy évvel késõbb már 336 méter magasra tört. Egészen 1952-ig aktív volt, magassága ekkorra 424 méterre növekedett. Mivel a vulkán a monogenetikus hamukúpok közé tartozik, így több kitörése - a tudomány mai állása szerint - nem lesz.
Remélem, Usrin nem veszi le a fejemet, ha valami bugyutaságot írtam
Tegnap volt az évfordulója a mexikói Paricutín-vulkán születésének. 1943. február 20-án a Michoacán-Guanajuato-magasföldön egy új nyílás keletkezett, melybõl láva és hamu ömlött. Egy nappal késõbb a vulkán már 10 m magas volt, egy évvel késõbb már 336 méter magasra tört. Egészen 1952-ig aktív volt, magassága ekkorra 424 méterre növekedett. Mivel a vulkán a monogenetikus hamukúpok közé tartozik, így több kitörése - a tudomány mai állása szerint - nem lesz.
Remélem, Usrin nem veszi le a fejemet, ha valami bugyutaságot írtam