Bioszféra
A riport Magas-Tax alatt, a Laki-kút "99-es jégtörése mellett készült.
Köszönöm Neked is, Akelának is az elismerõ szavakat!
Köszönöm Neked is, Akelának is az elismerõ szavakat!
Teljesen rendben van egyébként, jó voltál.
Az meg, hogy látszik rajtad (éppenhogy), hogy ez nem egy sima beszélgetés, hanem TV felvétel, nagy ügy, sõt teljesen természetes, szerintem ebbõl látszik, hogy a legjobbat akarod nyújtani és hogy jelentõségteljesnek tartod a pillanatot. Nekem inkább az a gyanús, amikor valaki túl lazán, szinte nemtörõdöm módjára nyilatkozik.
Én sem szeretek elõadást tartani a munkám kapcsán (mondjuk erre csak párszor volt példa), attól meg kifejezetten tiszta ideg voltam, amikor TV-ben kellett beszélnem, mert természetesen a fõnökömnek nem volt az ínyére a dolog.
Hol készült a riport pontosan?
Az meg, hogy látszik rajtad (éppenhogy), hogy ez nem egy sima beszélgetés, hanem TV felvétel, nagy ügy, sõt teljesen természetes, szerintem ebbõl látszik, hogy a legjobbat akarod nyújtani és hogy jelentõségteljesnek tartod a pillanatot. Nekem inkább az a gyanús, amikor valaki túl lazán, szinte nemtörõdöm módjára nyilatkozik.
Én sem szeretek elõadást tartani a munkám kapcsán (mondjuk erre csak párszor volt példa), attól meg kifejezetten tiszta ideg voltam, amikor TV-ben kellett beszélnem, mert természetesen a fõnökömnek nem volt az ínyére a dolog.
Hol készült a riport pontosan?
Szépen írtál!
Nem véletlenül kértem meg feleségem kezét a Börzsöny nyugati gerincén.... nem vagyok annyira romantikus lélek, de az az volt
Nem véletlenül kértem meg feleségem kezét a Börzsöny nyugati gerincén.... nem vagyok annyira romantikus lélek, de az az volt
Myloh megnéztem a csatolást, én is ajánlom mindenkinek megnézését. Megszólalásod - bár meglehet hogy komoly feszültséget éreztél magadban mint minden ember aki ritkán beszél sok ember elõtt (hiszen talán most is ezernyi szempár figyel Rád) számomra õszinte rögtönzött megnyilatkozásnak hatott ahogy szófûzésedben meg-megállva csoportosítottad következõ gondolatsoraid. Ráadásul "jól beszéltél" a gondolatszünetek ellenére összefüggõ, logikailag rendezett volt ismertetõd. Õszinte és természetes kifejezésmódoddal szemben, a filmben megszólalók némelyike úgy beszélt mint aki elõzõleg leirta megtanulta/betanulta épp csak a "papír" hiányzott kezébõl. GRAT - szerintem nincs gond, így volt kerek és õszinte, egy igazi erdõjáró nem "nagydumájú" politikus vagy kereskedõ se szócséplésben jártas "hivatásos hazudozó". Örülök hogy "életben" is láttalak különösen hogy "monitor mögött" 40 év körüli testes/köpcös mokány embernek véltelek. Mit mondjak, nagyot tévedtem és örülök hogy ilyen emberek is akadnak a mi korosztályunkat követõ nemzedékben, amikor számos mai fiatal láttán felötlenek az emberben az öreg Toldi mennydörgõ szavai: "Ó hogy ez a várhegy meg nem nyitja száját, s e bámész juhoknak el nem nyeli nyáját; Nem elég hogy szabad címert hagya rátok - Védni azt a sírból járjon fel apátok?" Ajánlásod nyomán érdemes végignézni a sorozatot. Aki rendszeres természetjáró annak képernyõn is kellemes látni, aki még nem az, annak felébresztheti kíváncsiságát. Szeretem hazánkat és bár tudom ez "közhelyes duma" lehet sokaknak: idõs fejjel is életemet adnám érte. Hangsúlyozom, nem vagyok "mélymagyar" és a melldöngetõ "magyarkodás" ellenszenves nekem, van egy régi mondás "A túlzásba vitt buzgóság mindig gyanús". Az ember hazáját gyarapító/felemelõ tetteiben legyen hazaszeretõ ne hangzatos szólamokkal zászlólengetéssel és magamutogatással fejezze ki. Ki mire képes, tegye meg önmagáért és hazánkért szorgalmasan kitartással a mai nehéz helyzetben is, mert az egyén gyarapodása egyúttal az országot gyarapítja. A tehetõsek figyelmébe különösen ajánlom a sorozatot. Szerintem kár idegen országokat gazdagítani egzotikus helyek vagy luxushelyek rendszeres látogatásával amikor idehaza "minden fillérnek helye van". Látható, még ebben a kicsi országban is van elegendõ szép és kellemes hely ahol érdemes megpihenni kikapcsolódni, nem mellesleg "a pénz is ittmarad". Myloh én megköszönöm csatolásod.
T. Modik tudom nem Zeneszoba de nem állhatom meg hogy Grieg zenéjének a sorozatba kiemelt részleteihez ne csatoljam a teljes zenéket mert (szerintem) szépek: Solveigs Song/Solveig dala Link (E. Grieg - Peer Gynt) és Morning Mood/Reggeli hangulat Link (E. Grieg - Peer Gynt)
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
T. Modik tudom nem Zeneszoba de nem állhatom meg hogy Grieg zenéjének a sorozatba kiemelt részleteihez ne csatoljam a teljes zenéket mert (szerintem) szépek: Solveigs Song/Solveig dala Link (E. Grieg - Peer Gynt) és Morning Mood/Reggeli hangulat Link (E. Grieg - Peer Gynt)
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ajánlom figyelmetekbe az Erdõjárók legfrissebb sorozatát Link , melyben magam is nyilatkozom, bár beszédem rendesen "kameralázas" lett sajnos. 
Floo GRAT, megleptél mert eddig szinte csak növényekrõl írtál, én pedig nem emlékszem hogy legalábbis a Bioszférában vitáztál volna komolyan
Írásod szerintem nem pongyola - jellegét tekintve lendületesen sodró, a szó jó értelmében vett hirtelen kitöréssel határos személyes beszélgetés formáját öltötte írásban melyet élõszóban szokás így formálni. Hirtelen leskiccelve nem is lehet aprólékos mindenre kiterjedõ választékossággal megformálni, amit írtál - legalábbis számomra - õszinte és korrekt. No nem "fényezlek" tovább
Kis délutáni kávé+pipa filó: ami fórumtársaink véleményformálását illeti, elsõsorban a közös érdeklõdés a Természet iránt és az élõvilág szeretete köt össze mindenkit aki idejár. Természetesen kortól képzettségtõl és gyakorlati ismeretektõl függ hangvételük. Van aki idealista van aki kegyetlenül realista - ez elvitathatatlanul hozzátartozik az egyén és véleményformálása szabadságához. Az ismeretek és gyakorlati tapasztalatok mellett sokat számit még a kipihentség és pillanatnyi idegállapot mely néha egyoldalúan beszükült tudatot és vele járó olykor félreérthetõ szókincshasználatot eredményezhet. Egyszerûbben - van amikor részletesen elmagyarázunk mindent, van amikor pár odavetett indulat diktálta ingerült szóval válaszolunk. Több éves meglátásom - itt a fórumon intelligens emberek gyûltek össze. A szókinccsel nincs is gond de néha érezhetõ a kollega pszichikai- vagy akár az arra jócskán kiható fizikai állapota is. "Tegye fel a kezét" aki még nem mondott életében elhamarkodott dolgot türelmetlenségében vagy egyéb okok (legyen akár egészségügyi) folytán melyek miatt szétszórt, nem "összeszedett"... Ezen a fórumon is sokféle ember verõdött baráti közösségbe. Igen, bátran nevezhetõ baráti közösségnek mert mindannyiónkat összeköt a Természet és az élõvilág szeretete. Ezért térünk vissza nap mint nap, kinek hogy engedi elfoglaltsága egy kedves történetet elmesélni vagy szép/érdekes képeket megosztani vagy akárcsak olvasgatni a hozzászólásokat. A sokféleség sokféle világszemléletet, képzettséget és ami a fontos - szókincset - rejt magában. Mindez aztán megjelenik a kommentekben is. Ha a hozzászólás nem csap át bármilyen "agitálásba" (különösen hogy a Metnet "politikamentes") vagy személyeskedésbe, miért ne mondhatná el mindenki véleményét egy adott témában? Ha ütköznek is a vélemények, attól még barátok maradunk. Azon nem csodálkozom hogy zömében "napsugaras" beszámolók látnak napvilágot a fórumon. Egy régi tréfa mondja: "A rosszat úgyis tudja mindenki, inkább mondd a jót!" Társaink között van aki épp a realitást hiányolja, van aki a realitás erõszakos voltán/megjelenítésén problémázik. Aki úgymond álomvilágban él, arra nézve úgy vélem ez túl sommás leegyszerûsítõ megállapítás, szerintem nagyobb a valószínûsége hogy az illetõ a keserû valóság elõl menekül mert az mindenütt jelen van és "utánamegy" az embernek hát legalább itt, virtuális baráti közösségében szeretne feloldódást enyhülést találni. A baj ott van ha valaki nem képes retirálni vagy beismerni tévedését, de az ilyen emberek "maguktól lemorzsolódnak" keresnek más, egyéniségükhöz illõ netes fórumot. Eddig a filó 
Most pedig Noli. Lehet hogy fecsegek, de megtudtam tõle, hogy az utóbbi hetekben erõsen túlterhelt munkájával, érthetõ ha érzékenyebb idegállapotban van. Ha tud, szakit idõt a fórumra is de mostanában nem lehet elvárni a tõle megszokott magas szintû ismeretek lakonikus de érthetõ közlését ahogy mástól sem ha az illetõ túlterhelt és csak "pihenni" jön ide gyönyörködni a szép képekben és beszámolókban. Tudomásom szerint kijelentésének nem volt semmi személyes ellentétbõl fakadó oka, csupán a rágcsálóirtás talán kissé eltúlzott részletes taglalása bosszantotta fel. Ölni kell és ölünk is akár naponta, de a Bioszférában nem szokás kibeszélni részleteit, hiszen az Életet minden fórumtagunk tiszteli ki-ki a maga módján. No sokat locsogtam, befejezem.
Noli ne bolondozz, ha csillapodott ingerültséged gyere vissza
Záradékul, sok más fórumtársunkhoz hasonlóan én csak "fotós vadász" vagyok, aki tanulmányozásra "szállítja a vadat". Sok dolgot összeolvastam ugyan, van sokféle nem idevágó képzettségem a PC/matematika/fizika/kémia/meteorológia terén de ide kevés pld. a fraktálok ismerete. Szerencsére minden hiányzó információ megszerezhetõ a netrõl, de bevallom a biológiában nekem erre hosszas utánjárás szükséges mivel azt is tudni kell hogy egyáltalán "hol nézz utána". Erre viszont Te Noli és Jaurinum két szóval tudtok utalni de Jaurinum is ritkábban szólal meg mostanában. Tetszik-nem tetszik, néhány "õskollegához" hasonlóan Te is "központi ember" lettél, véleményed sokat nyom a latban tehát már "nem menekülhetsz" csak úgy, különösen sok sok év örömei-bánatai-vitái után
Írásod szerintem nem pongyola - jellegét tekintve lendületesen sodró, a szó jó értelmében vett hirtelen kitöréssel határos személyes beszélgetés formáját öltötte írásban melyet élõszóban szokás így formálni. Hirtelen leskiccelve nem is lehet aprólékos mindenre kiterjedõ választékossággal megformálni, amit írtál - legalábbis számomra - õszinte és korrekt. No nem "fényezlek" tovább
Kis délutáni kávé+pipa filó: ami fórumtársaink véleményformálását illeti, elsõsorban a közös érdeklõdés a Természet iránt és az élõvilág szeretete köt össze mindenkit aki idejár. Természetesen kortól képzettségtõl és gyakorlati ismeretektõl függ hangvételük. Van aki idealista van aki kegyetlenül realista - ez elvitathatatlanul hozzátartozik az egyén és véleményformálása szabadságához. Az ismeretek és gyakorlati tapasztalatok mellett sokat számit még a kipihentség és pillanatnyi idegállapot mely néha egyoldalúan beszükült tudatot és vele járó olykor félreérthetõ szókincshasználatot eredményezhet. Egyszerûbben - van amikor részletesen elmagyarázunk mindent, van amikor pár odavetett indulat diktálta ingerült szóval válaszolunk. Több éves meglátásom - itt a fórumon intelligens emberek gyûltek össze. A szókinccsel nincs is gond de néha érezhetõ a kollega pszichikai- vagy akár az arra jócskán kiható fizikai állapota is. "Tegye fel a kezét" aki még nem mondott életében elhamarkodott dolgot türelmetlenségében vagy egyéb okok (legyen akár egészségügyi) folytán melyek miatt szétszórt, nem "összeszedett"...
Ezen a fórumon is sokféle ember verõdött baráti közösségbe. Igen, bátran nevezhetõ baráti közösségnek mert mindannyiónkat összeköt a Természet és az élõvilág szeretete. Ezért térünk vissza nap mint nap, kinek hogy engedi elfoglaltsága egy kedves történetet elmesélni vagy szép/érdekes képeket megosztani vagy akárcsak olvasgatni a hozzászólásokat. A sokféleség sokféle világszemléletet, képzettséget és ami a fontos - szókincset - rejt magában. Mindez aztán megjelenik a kommentekben is. Ha a hozzászólás nem csap át bármilyen "agitálásba" (különösen hogy a Metnet "politikamentes") vagy személyeskedésbe, miért ne mondhatná el mindenki véleményét egy adott témában? Ha ütköznek is a vélemények, attól még barátok maradunk. Azon nem csodálkozom hogy zömében "napsugaras" beszámolók látnak napvilágot a fórumon. Egy régi tréfa mondja: "A rosszat úgyis tudja mindenki, inkább mondd a jót!" Társaink között van aki épp a realitást hiányolja, van aki a realitás erõszakos voltán/megjelenítésén problémázik. Aki úgymond álomvilágban él, arra nézve úgy vélem ez túl sommás leegyszerûsítõ megállapítás, szerintem nagyobb a valószínûsége hogy az illetõ a keserû valóság elõl menekül mert az mindenütt jelen van és "utánamegy" az embernek hát legalább itt, virtuális baráti közösségében szeretne feloldódást enyhülést találni. A baj ott van ha valaki nem képes retirálni vagy beismerni tévedését, de az ilyen emberek "maguktól lemorzsolódnak" keresnek más, egyéniségükhöz illõ netes fórumot. Eddig a filó Most pedig Noli. Lehet hogy fecsegek, de megtudtam tõle, hogy az utóbbi hetekben erõsen túlterhelt munkájával, érthetõ ha érzékenyebb idegállapotban van. Ha tud, szakit idõt a fórumra is de mostanában nem lehet elvárni a tõle megszokott magas szintû ismeretek lakonikus de érthetõ közlését ahogy mástól sem ha az illetõ túlterhelt és csak "pihenni" jön ide gyönyörködni a szép képekben és beszámolókban. Tudomásom szerint kijelentésének nem volt semmi személyes ellentétbõl fakadó oka, csupán a rágcsálóirtás talán kissé eltúlzott részletes taglalása bosszantotta fel. Ölni kell és ölünk is akár naponta, de a Bioszférában nem szokás kibeszélni részleteit, hiszen az Életet minden fórumtagunk tiszteli ki-ki a maga módján. No sokat locsogtam, befejezem.
Noli ne bolondozz, ha csillapodott ingerültséged gyere vissza
Záradékul, sok más fórumtársunkhoz hasonlóan én csak "fotós vadász" vagyok, aki tanulmányozásra "szállítja a vadat". Sok dolgot összeolvastam ugyan, van sokféle nem idevágó képzettségem a PC/matematika/fizika/kémia/meteorológia terén de ide kevés pld. a fraktálok ismerete. Szerencsére minden hiányzó információ megszerezhetõ a netrõl, de bevallom a biológiában nekem erre hosszas utánjárás szükséges mivel azt is tudni kell hogy egyáltalán "hol nézz utána". Erre viszont Te Noli és Jaurinum két szóval tudtok utalni de Jaurinum is ritkábban szólal meg mostanában. Tetszik-nem tetszik, néhány "õskollegához" hasonlóan Te is "központi ember" lettél, véleményed sokat nyom a latban tehát már "nem menekülhetsz" csak úgy, különösen sok sok év örömei-bánatai-vitái után
Elég sokat vitáztam itt a MetNeten, és megtanultam, sajnos kénytelen voltam megtanulni és elfogadni, hogy sok esetben nem írhatunk le bármit, amit gondolunk.
Még akkor sem, amikor egy vitát döntene el az az egy mondat (persze körül lehet írni, lehet rá célozni, amit vagy megértenek vagy nem, így nem olyan hatásos), de sokkal nagyobb ellenszenv alakul ki amiatt az egy mondat miatt (még akkor is, ha igaz), amennyiben olyan dolgot állítasz, ami szokatlan, szélsõséges.
Sajnos elszubjtektivizált társadalom vagyunk.
De ezeket a tényeket nem írhatod le, mert van, aki álomvilágban él (Télember félre ne érts, nem Rád gondoltam, általánosságban írom), illetve van még egy dolog, ami szerintem nagyon fontos.
A legtöbb embernek kell valami kapaszkodó az életben, kell hinnie, kell egy biztonságot nyújtó pont, ami nélkül elbizonytalanodik, összezuhan.
Például valaki gondol valamit valamirõl, Te odaállsz elé és három mondattal megcáfolod, akkor egyrészt nem fogja elhinni, mert abban az esetben az egész világképe, arról a valamirõl gondolt dolgai semmivé válnak, megrendül a hite, megrendül az egész ember, és hogy ez ne történjen meg, inkább nem hiszi el, és elkezd valamit kitalálni, hogy megcáfolja.
Ekkor szoktak jönni a legnagyobb állatságok, amikor valaki zavarában próbál gyorsan cáfolni.
A másik dolog, hogy az illetõ, amennyiben észbeli képességei miatt megérti, hogy igazad van szégyenli magát, hogy õ nem jött rá erre a banális dologra, és akkor meg azért nem ismeri be, hogy "Azannya, igazad van, én tudtam rosszul 20-30-40-100-200 éve!"
Amit írtál, vagy amiket írtál, nagyrészt igazak, az emberek döntõ részének fogalma sincs a körülötte lévõ világról, a természetrõl, az ott zajló eseményekrõl, ami fogalma van, az meg rendszerint téves, hibás.
Idõnként megmosolyogtatóan egyszerû dolgokat is teljesen félreértelmeznek.
Nem atomfizikáról, kvantumfizikáról, vagy bonyolult kémiai folyamatokról van szó, hanem egészen banális, a természetben zajló dolgokról.
Pedig a tények mindent megmutatnak nekünk, csak meg kell nézni õket.
Van egy olasz dalocska, ami nagyon jól leírja Link
"Le cose di ogni giorno raccontano segreti a chi le sa guardare ed ascoltare..."
Azaz: "A mindennapos dolgok titkokat árulnak el annak, aki meg tudja nézni és hallgatni õket..."
A refrénben pedig:
"Ahhoz, hogy megcsináljunk egy asztalt, faanyag kell, a faanyaghoz egy fa kell, a fához egy mag kell, a maghoz egy gyümölcs kell, a gyümölcshöz egy virág kell........"
Az egész világ fel van építve, minden összefügg mindennel, rendszerben kell szemlélni a dolgokat, mint egy nagy kirakósjáték, és amire nem tudod egybõl a választ, amit nem tudsz egybõl bizonyítani magadnak vagy másoknak, az nem azért van, mert nem úgy van vagy nem jó úton jársz, hanem még nem sikerült megtalálnod a választ.
Én gyakran jövök rá olyan dolgokra, amin gondolkodtam már évekkel ezelõtt, és most történt egy esemény, ami megértette velem azt a dolgot, és magamban ilyenkor mindig elmosolyodok, hogy mennyi apró titok rejlik a világban, és ezeket felfedezni, rájönni, végtelenül izgalmas dolog.
Semmi nem kell hozzá, csak figyelni, és mindent tényszerûen kezelni a szubjektivitás teljes elkerülésével.
Viszont emberek között élni, társadalomban létezni, emberi kapcsolatainkat megfelelõen ápolni nem lehet úgy, hogy az ember harcban áll a világgal, hanem kompromisszumot kell kötni magunkkal és a világgal, mert nem csak mi létezünk, léteznek mások, máshogy gondolkodó emberek is, bár igazság akkor is csak egy van.
A másik dolog pedig:
"Keresd az igazságot,
ha megtaláltad, el ne hallgasd,
útjába pedig soha ne állj!"
A kettõ között kell valahol egy arany középútra lelni.
Ami nem könnyû feladat....de nem lehetetlen.
(Rohanok, már nem itt kéne lennem, úgyhogy elnézést a pongyola összeszedetlen írásért, csak néhány nap múlva betemetõdik a téma, és nem lenne jó, ha Noli itthagyná a fórumot.)
Még akkor sem, amikor egy vitát döntene el az az egy mondat (persze körül lehet írni, lehet rá célozni, amit vagy megértenek vagy nem, így nem olyan hatásos), de sokkal nagyobb ellenszenv alakul ki amiatt az egy mondat miatt (még akkor is, ha igaz), amennyiben olyan dolgot állítasz, ami szokatlan, szélsõséges.
Sajnos elszubjtektivizált társadalom vagyunk.
De ezeket a tényeket nem írhatod le, mert van, aki álomvilágban él (Télember félre ne érts, nem Rád gondoltam, általánosságban írom), illetve van még egy dolog, ami szerintem nagyon fontos.
A legtöbb embernek kell valami kapaszkodó az életben, kell hinnie, kell egy biztonságot nyújtó pont, ami nélkül elbizonytalanodik, összezuhan.
Például valaki gondol valamit valamirõl, Te odaállsz elé és három mondattal megcáfolod, akkor egyrészt nem fogja elhinni, mert abban az esetben az egész világképe, arról a valamirõl gondolt dolgai semmivé válnak, megrendül a hite, megrendül az egész ember, és hogy ez ne történjen meg, inkább nem hiszi el, és elkezd valamit kitalálni, hogy megcáfolja.
Ekkor szoktak jönni a legnagyobb állatságok, amikor valaki zavarában próbál gyorsan cáfolni.
A másik dolog, hogy az illetõ, amennyiben észbeli képességei miatt megérti, hogy igazad van szégyenli magát, hogy õ nem jött rá erre a banális dologra, és akkor meg azért nem ismeri be, hogy "Azannya, igazad van, én tudtam rosszul 20-30-40-100-200 éve!"
Amit írtál, vagy amiket írtál, nagyrészt igazak, az emberek döntõ részének fogalma sincs a körülötte lévõ világról, a természetrõl, az ott zajló eseményekrõl, ami fogalma van, az meg rendszerint téves, hibás.
Idõnként megmosolyogtatóan egyszerû dolgokat is teljesen félreértelmeznek.
Nem atomfizikáról, kvantumfizikáról, vagy bonyolult kémiai folyamatokról van szó, hanem egészen banális, a természetben zajló dolgokról.
Pedig a tények mindent megmutatnak nekünk, csak meg kell nézni õket.
Van egy olasz dalocska, ami nagyon jól leírja Link
"Le cose di ogni giorno raccontano segreti a chi le sa guardare ed ascoltare..."
Azaz: "A mindennapos dolgok titkokat árulnak el annak, aki meg tudja nézni és hallgatni õket..."
A refrénben pedig:
"Ahhoz, hogy megcsináljunk egy asztalt, faanyag kell, a faanyaghoz egy fa kell, a fához egy mag kell, a maghoz egy gyümölcs kell, a gyümölcshöz egy virág kell........"
Az egész világ fel van építve, minden összefügg mindennel, rendszerben kell szemlélni a dolgokat, mint egy nagy kirakósjáték, és amire nem tudod egybõl a választ, amit nem tudsz egybõl bizonyítani magadnak vagy másoknak, az nem azért van, mert nem úgy van vagy nem jó úton jársz, hanem még nem sikerült megtalálnod a választ.
Én gyakran jövök rá olyan dolgokra, amin gondolkodtam már évekkel ezelõtt, és most történt egy esemény, ami megértette velem azt a dolgot, és magamban ilyenkor mindig elmosolyodok, hogy mennyi apró titok rejlik a világban, és ezeket felfedezni, rájönni, végtelenül izgalmas dolog.
Semmi nem kell hozzá, csak figyelni, és mindent tényszerûen kezelni a szubjektivitás teljes elkerülésével.
Viszont emberek között élni, társadalomban létezni, emberi kapcsolatainkat megfelelõen ápolni nem lehet úgy, hogy az ember harcban áll a világgal, hanem kompromisszumot kell kötni magunkkal és a világgal, mert nem csak mi létezünk, léteznek mások, máshogy gondolkodó emberek is, bár igazság akkor is csak egy van.
A másik dolog pedig:
"Keresd az igazságot,
ha megtaláltad, el ne hallgasd,
útjába pedig soha ne állj!"
A kettõ között kell valahol egy arany középútra lelni.
Ami nem könnyû feladat....de nem lehetetlen.
(Rohanok, már nem itt kéne lennem, úgyhogy elnézést a pongyola összeszedetlen írásért, csak néhány nap múlva betemetõdik a téma, és nem lenne jó, ha Noli itthagyná a fórumot.)
Az erszényes farkas állatkerti példányait emlékeim szerint valamilyen más fajról átterjedt betegség - valószínûleg vírus - pusztította el. Néha felröppennek olyan hírek, hogy látták valahol élõ példányát, de nem tudták igazolni. Az is lehetséges, hogy a vadon élõ állományra is átterjedt a kórokozó, megadva a kegyelemdöfést a fajnak. Most valahol az erszényes ördögök között terjed egy "fertõzõ" daganatos betegség. Oka az, hogy a genetikai változatosság az állományban gyakorlatilag nincs, az egymással való harc, marakodás során a sérüléseken bejutó rákos sejteket az immunrendszerük nem pusztítja el idegen sejtként.
Az emberi szempontból kártevõnek minõsítéssel csínján kell bánni: a Kárpátokban kártevõnek minõsített szirti sas szinte teljes kipusztítása pl. a zergeállomámy tömeges rühesedéséhez és állományának csökkenéséhez vezetett.
A magyarországi vetési varjak tömeges irtásához egy gyomortartalom vizsgálat sorozat adott ürügyet: táplálékuk kb. 50 %-ban gabonából állt. Nem tudom, hogy a vizsgálat során felmerült-e, hogy ennek a gabonának mekkora hányada származhat a senki által nem hiányolt aratási szemveszteségbõl, utak menti szállítási veszteségbõl? Nem tudom, hogy a varjú csõre mennyire alkalmas arra, hogy liba módjára kifejtsen egy búzakalászt, a lábon álló kukoricáról nem is beszélve. Több, mint 30 éve olvastam talán valamilyen mezõgazdasági szaklapban(?), hogy a varjak egy éppen kikelt (5-10 cm-es) kukorica állományban kisebb, mint 1%-os "pusztítást" végeztek. Aki vizsgálta, megállapította, hogy az elszórtan kihúzott, kikapart növénykék gyenge, sárguló egyedek voltak. Keresve ilyen, még földben levõ növénykéket, megállapította, hogy mindegyikük tövében valamilyen, a gyökérzetet megrágó pajor volt. Az illetõ ezek után kártevõbõl ingyen napszámossá minõsítette át a varjakat.
Az emberi szempontból kártevõnek minõsítéssel csínján kell bánni: a Kárpátokban kártevõnek minõsített szirti sas szinte teljes kipusztítása pl. a zergeállomámy tömeges rühesedéséhez és állományának csökkenéséhez vezetett.
A magyarországi vetési varjak tömeges irtásához egy gyomortartalom vizsgálat sorozat adott ürügyet: táplálékuk kb. 50 %-ban gabonából állt. Nem tudom, hogy a vizsgálat során felmerült-e, hogy ennek a gabonának mekkora hányada származhat a senki által nem hiányolt aratási szemveszteségbõl, utak menti szállítási veszteségbõl? Nem tudom, hogy a varjú csõre mennyire alkalmas arra, hogy liba módjára kifejtsen egy búzakalászt, a lábon álló kukoricáról nem is beszélve. Több, mint 30 éve olvastam talán valamilyen mezõgazdasági szaklapban(?), hogy a varjak egy éppen kikelt (5-10 cm-es) kukorica állományban kisebb, mint 1%-os "pusztítást" végeztek. Aki vizsgálta, megállapította, hogy az elszórtan kihúzott, kikapart növénykék gyenge, sárguló egyedek voltak. Keresve ilyen, még földben levõ növénykéket, megállapította, hogy mindegyikük tövében valamilyen, a gyökérzetet megrágó pajor volt. Az illetõ ezek után kártevõbõl ingyen napszámossá minõsítette át a varjakat.
C.Szilvi25 nem kismiska a kismókus - remélem sikerül Misi mókus távoli rokonáról képeket mutatnod
Idesorolható az európai bölény is melynek utolsó példányát a feljegyzések szerint 1790-ben ejtették el.
Ehhez képest Észak-Amerikában több eszük volt mert idejében megállították a féktelen bölényirtást (amivel eredetileg az õslakos indiánok élelemforrását akarták felszámolni a la Bill Cody-Buffalo Bill módon százszám halomra lõve, de amikor már nagyon megritkultak, az okos emberek leállították a bölénymészárlást mielõtt végleg kipusztul)
A dodó madár Mauritius szigetén tökéletes háborítatlanságában élt míg a lakatlan szigeten meg nem jelent az ember 1638-ban, majd a telepesek és behurcolt állataik a XVIII. század elejére "sikeresen" kipusztították.
Nagyon ideillik a bugyuta tréfás mondás: "ahová az ember keze beteszi a lábát, kõ kövön nem marad"...
Ehhez képest Észak-Amerikában több eszük volt mert idejében megállították a féktelen bölényirtást (amivel eredetileg az õslakos indiánok élelemforrását akarták felszámolni a la Bill Cody-Buffalo Bill módon százszám halomra lõve, de amikor már nagyon megritkultak, az okos emberek leállították a bölénymészárlást mielõtt végleg kipusztul)
A dodó madár Mauritius szigetén tökéletes háborítatlanságában élt míg a lakatlan szigeten meg nem jelent az ember 1638-ban, majd a telepesek és behurcolt állataik a XVIII. század elejére "sikeresen" kipusztították.
Nagyon ideillik a bugyuta tréfás mondás: "ahová az ember keze beteszi a lábát, kõ kövön nem marad"...
Képzeljétek, új kis lakónk van, ma fedeztem fel reggel!
A kerti nagy diófa odvas törzsébe,na ki lakik?? Hát egy kis mókuska.
Feltûnt már egy ideje,hogy üres dióhéjak vannak a fa alatt, de azt hittem valami madár törte meg.. Hát nem, a mi kis mókusunk volt. Most már figyelem õt fényképezõvel a kezemben, hátha sikerül egy lesifotót elcsípni róla.
A kerti nagy diófa odvas törzsébe,na ki lakik?? Hát egy kis mókuska.
Feltûnt már egy ideje,hogy üres dióhéjak vannak a fa alatt, de azt hittem valami madár törte meg.. Hát nem, a mi kis mókusunk volt. Most már figyelem õt fényképezõvel a kezemben, hátha sikerül egy lesifotót elcsípni róla.
Az erszényes farkast - sok egyéb más faj mellett - szintén kártevõnek bélyegezték. Az alacsonyabb egyedszáma és reprodukciós képessége miatt nem sokáig bírta az ember jelenlétét.
Itthon ilyen volt szürke farkas, a barna medve, csak hogy a legismertebbeket említsem.
Itthon ilyen volt szürke farkas, a barna medve, csak hogy a legismertebbeket említsem.
Kihalt madarak:
aldabrai poszáta (Nesillas aldabrana)
álarcos páfrányposzáta (Bowdleria rufescens)
amszterdam-szigeti réce (Anas marecula)
auckland-szigeteki bukó (Mergus australis)
búbos seregély (Fregilupus varius)
dodó (Raphus cucullatus)
fekete emu (Dromaius ater)
Guadalupe-karakara (Polyborus lutosus)
hawaii vízicsibe (Porzana sandwichensis)
himalájai fürj (Ophrysia superciliosa)
hosszúlábú álfakusz (Xenicus longipes)
huja (Heteralocha acutirostris)
karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis)
kenguru-szigeti emu (Dromaius baudinianus)
kubai ara (Ara tricolor)
labradori réce (Camptorhynchus labradorius)
madagaszkári strucc (Aepyornis maximus)
mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritianus)
mauritiusi réce (Anas marecula)
norfolk-szigeti kaka (Nestor productus)
óriásalka (Pinguinus impennis)
óriásmoa (Dinornis novaezealandiae)
óriásvöcsök (Podilymbus gigas)
pápaszemes kormorán (Phalacrocorax perspicillatus)
paradicsompapagáj (Psephotus pulcherrimus)
réunioni ásólúd (Mascarenachen kervazoi)
réunioni íbisz (Threskiornis solitarius)
rodrigues-szigeti galamb (Pezophaps solitaria)
fidzsi csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus poecilopterus)
új-zélandi fürj (Coturnix novae-zelandiae)
vándorgalamb (Ectopistes migratorius)
Kihalt emlõsök:
erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus)
sivatagi bandikut (Perameles eremiana)
fehérfarkú erszényesnyúl (Macrotis leucura)
sivatagi patkánykenguru (Caloprymnus campestris)
szélesfejû potoró (Potorous platyops)
falklandi pamparóka (Dusicyon australis)
tengeri nyérc (Mustela macrodon)
barbadosi mosómedve (Procyon gloveralleni)
karibi barátfóka (Monachus tropicalis)
Steller tengeri tehene (Rhytina gigas)
kvagga (Equus quagga)
kék lóantilop (Hippotragus leucophaeus)
arab gazella (Gazella arabica)
jemeni gazella (Gazella bilkis)
vörös gazella (Gazella rufina)
Schomburgk-szarvas (Cervus schomburgki)
Elszomorító, de igaz.
aldabrai poszáta (Nesillas aldabrana)
álarcos páfrányposzáta (Bowdleria rufescens)
amszterdam-szigeti réce (Anas marecula)
auckland-szigeteki bukó (Mergus australis)
búbos seregély (Fregilupus varius)
dodó (Raphus cucullatus)
fekete emu (Dromaius ater)
Guadalupe-karakara (Polyborus lutosus)
hawaii vízicsibe (Porzana sandwichensis)
himalájai fürj (Ophrysia superciliosa)
hosszúlábú álfakusz (Xenicus longipes)
huja (Heteralocha acutirostris)
karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis)
kenguru-szigeti emu (Dromaius baudinianus)
kubai ara (Ara tricolor)
labradori réce (Camptorhynchus labradorius)
madagaszkári strucc (Aepyornis maximus)
mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritianus)
mauritiusi réce (Anas marecula)
norfolk-szigeti kaka (Nestor productus)
óriásalka (Pinguinus impennis)
óriásmoa (Dinornis novaezealandiae)
óriásvöcsök (Podilymbus gigas)
pápaszemes kormorán (Phalacrocorax perspicillatus)
paradicsompapagáj (Psephotus pulcherrimus)
réunioni ásólúd (Mascarenachen kervazoi)
réunioni íbisz (Threskiornis solitarius)
rodrigues-szigeti galamb (Pezophaps solitaria)
fidzsi csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus poecilopterus)
új-zélandi fürj (Coturnix novae-zelandiae)
vándorgalamb (Ectopistes migratorius)
Kihalt emlõsök:
erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus)
sivatagi bandikut (Perameles eremiana)
fehérfarkú erszényesnyúl (Macrotis leucura)
sivatagi patkánykenguru (Caloprymnus campestris)
szélesfejû potoró (Potorous platyops)
falklandi pamparóka (Dusicyon australis)
tengeri nyérc (Mustela macrodon)
barbadosi mosómedve (Procyon gloveralleni)
karibi barátfóka (Monachus tropicalis)
Steller tengeri tehene (Rhytina gigas)
kvagga (Equus quagga)
kék lóantilop (Hippotragus leucophaeus)
arab gazella (Gazella arabica)
jemeni gazella (Gazella bilkis)
vörös gazella (Gazella rufina)
Schomburgk-szarvas (Cervus schomburgki)
Elszomorító, de igaz.
Az "élõsködõ" ember pl. õket is eltüntette. Ezek voltak az erszényes farkasok(Thylacinus cynocephalus) vagy néha tasmán tigris néven is illeték. Nagyon rossz, hogy kihalt állatokról kell beszélni és csak kitömött példányok vannak belõlük a múzeumokban. 
Õket már senki sem hozza vissza.
Õket már senki sem hozza vissza. 
Csak gondoljunk bele, hány növényi és állati fajt tüntettünk már el errõl a bolygóról? Mennyi van kihalófélben?
Na ki az élõsködõ??
Na ki az élõsködõ??
Én nem félek a gezûtõl, sem a patkányoktól, itt is van jó pár. Mérget sosem teszünk ki, gondolván az erre járó cicákra, kutyákra.
Sziasztok!
Most ez az uzsonnám!
Elképesztõen édesek a datolyaszilvák. Floo! Ezek melyik fajták? Elõre is köszi. (Mobilos kép)
Most ez az uzsonnám!
Elképesztõen édesek a datolyaszilvák. Floo! Ezek melyik fajták? Elõre is köszi. (Mobilos kép) 
Azért Wass Albertnek nem ez a meghatározó mûve , talán nincs is olyan író a világon aki szebben tudott írni a természetrõl, az erdõkrõl,az emberek jellemérõl és a világhoz való viszonyáról, mint õ. Nem helyes dolog ilyen példákhoz emlegetni. Ez félretájékoztatás olyanok részére akik nem ismerik a munkásságát és a mûveit.
Így van. "A bolygót nem az õseinktõl kaptuk, hanem az unokáinktól örököltük!" Ez elgondolkodtató...
Továbbra is azt mondom, hogy az ember a legnagyobb "állat" a Földön, akinek a kezében ott vannak az irányítás lehetõségei. Csak ezt vagy jól, vagy rosszul használja....
Továbbra is azt mondom, hogy az ember a legnagyobb "állat" a Földön, akinek a kezében ott vannak az irányítás lehetõségei. Csak ezt vagy jól, vagy rosszul használja....
Na én asszem most hagyom itt ezt a fórumot, akinek segítség kell határozásban, privátban megtalál.
Többnyire néma, de lelkes olvasójaként a fórumnak szeretném megjegyezni, hogy megdöbbent, amikor szélsõséges, elvakult, gyûlölködõ és elképesztõ ostobaságról árulkodó megjegyzéseket olvasok. [esõ]
Ráadásul ezek a megjegyzések korrigálás nélkül maradhatnak, mi több, roppant ritkán olvasok józan hangvételû reagálást a fórum rendszeres és aktív hozzászólói részérõl az említett megjegyzésekre....
Ráadásul ezek a megjegyzések korrigálás nélkül maradhatnak, mi több, roppant ritkán olvasok józan hangvételû reagálást a fórum rendszeres és aktív hozzászólói részérõl az említett megjegyzésekre....
Lujó szerintem a téves megítélés még nem azonos a hülyeséggel.
Úgy vélem a hülyeség ott kezdõdik ha valaki nyilvánvaló tények ellenére makacsul ragaszkodik tévedéséhez.
Egyébként eddig úgy tapasztaltam hogy az álkaszás zsákmányait kivétel nélkül bepólyálja finom fonalával. Még nem láttam hogy bénítással kezdené hanem a hálójába ragadt küszködõ zsákmánya elé húzódva hátsó két lábával szapora vetélõ mozdulatokkal "összekötözi", amibõl annyit látni hogy a préda körül megjelenik a "burkolat". Az áldozat még mozog a burokban, amikor elcipeli biztonságosabb helyre és ott bénitja meg a chelicerái marásával. Zsákmányaikat szinte kivétel nélkül "becsomagolva" hagyják hátra.
Egyéb pókoknál is fontos elem a fonal használata bár náluk gyakori a megelõzõ marás is de ez a zsákmány fajtájától és méretétõl függ. A tavalyi "szuperpókom" a hálójába tévedt darázst bepólyálta, míg az emésztõnedvtõl "elfeketedõ" szúnyogot nyomban szájnyílásába gyömöszölte. Fotóztam "lasszózó rablópókot", mely egy hangya mellsõ lábait béklyózta meg miközben átugrott a hangya feje fölött majd hátrahagyta a kötelékkel bajlódó hangyát. A kis ugrópókok marnak rögtön és áldozatukat tartva kivárják amig hat mérgük.
Úgy vélem a hülyeség ott kezdõdik ha valaki nyilvánvaló tények ellenére makacsul ragaszkodik tévedéséhez.
Egyébként eddig úgy tapasztaltam hogy az álkaszás zsákmányait kivétel nélkül bepólyálja finom fonalával. Még nem láttam hogy bénítással kezdené hanem a hálójába ragadt küszködõ zsákmánya elé húzódva hátsó két lábával szapora vetélõ mozdulatokkal "összekötözi", amibõl annyit látni hogy a préda körül megjelenik a "burkolat". Az áldozat még mozog a burokban, amikor elcipeli biztonságosabb helyre és ott bénitja meg a chelicerái marásával. Zsákmányaikat szinte kivétel nélkül "becsomagolva" hagyják hátra.
Egyéb pókoknál is fontos elem a fonal használata bár náluk gyakori a megelõzõ marás is de ez a zsákmány fajtájától és méretétõl függ. A tavalyi "szuperpókom" a hálójába tévedt darázst bepólyálta, míg az emésztõnedvtõl "elfeketedõ" szúnyogot nyomban szájnyílásába gyömöszölte. Fotóztam "lasszózó rablópókot", mely egy hangya mellsõ lábait béklyózta meg miközben átugrott a hangya feje fölött majd hátrahagyta a kötelékkel bajlódó hangyát. A kis ugrópókok marnak rögtön és áldozatukat tartva kivárják amig hat mérgük.
De nem ám! A rágcsáló még mindig a természet része, mi emberek élõsködünk... Az összes rágcsálónak megvan a helye a világban, de mi szépen beköltöztünk oda, sõõõõõt, a mezõgazdálkodással még terített asztalt is nyújtottunk nekik. És még õk élõsködnek...
Tényleg megérett az emberiség a kipusztulásra, az emberek nagy részének fogalma sincs arról, hogy nem miattuk létezik a bolygó...
Tényleg megérett az emberiség a kipusztulásra, az emberek nagy részének fogalma sincs arról, hogy nem miattuk létezik a bolygó...
Az irtás nem szerencsés kifejezés emberre, de attól sok helyen teszik tették és fogják is tenni. Itt a gazda nem ura hanem õre a környezetének, a rágcsálók itt olyan élõsködõk amik elpusztítják a fenntartó "gazdaállatot".
Amennyiben az ember felszámolja az õt éltetõ környezetet törvényszerû, hogy kipusztul.
Azt lássuk be a Föld jól megvan ember nélkül...
Amennyiben az ember felszámolja az õt éltetõ környezetet törvényszerû, hogy kipusztul.
Azt lássuk be a Föld jól megvan ember nélkül...
Ugye mögé is látsz? Mert akkor minket (Homo sapienst) is írtani kellene.
Nyáron, melóhelyre igen gyakran bejönnek hozzánk, lányok-fiúk nagy sikítozás közepette lesik... Ha szerencséje van a jószágnak, magától kitalál az ablakon, ha dolgozom, akkor befogom és kirakom, ha nem dolgozom, akkor csak kering, kering... persze akkor is kitalál, csak jóval késõbb és fáradtabban.
Ma a Moszkva téren, a 61-es villamoson láttam egyet repkedni! Gondolom azért volt ott szerencsétlen, mert annak Hûvösvölgy a végállomása, ahol azért mégiscsak...
Az egereket, patkányokat minden létezõ módszerrel irtom, ahogy bírom...
Nem sok, idén mindössze kb. 10 tonna kukoricánkat tettek tönkre, ettek meg..., lehet számolni 65 forint/kg körüli áron.
Nem sok, idén mindössze kb. 10 tonna kukoricánkat tettek tönkre, ettek meg..., lehet számolni 65 forint/kg körüli áron.
Erdõs területen a kocsi fényszórójában 2-3 centis lomha éjszakai lepkék röpködnek évszakhoz képest elég nagy sûrûségben. Akkor is, amikor T alig van fagypont felett. Csak annyit tudok detektálni a fényszóró csóvájában, hogy a szárnycsapás frekvencia sokkal nagyobb, mint bármilyen nappali lepkéké.
Denevért sötétedéskor a holtág felett kb. egy hónapja láttam utoljára, bent a városban csak a tegnapi 10-15 m-es kirepülés-visszatérési kísérletekkel járó sorozatot.
Denevért sötétedéskor a holtág felett kb. egy hónapja láttam utoljára, bent a városban csak a tegnapi 10-15 m-es kirepülés-visszatérési kísérletekkel járó sorozatot.
Ebben a meleg idõben nálunk is repkednek a denevérek :-) Nem tudom, hogy van-e kaja nekik, elvileg a téliaraszolók rajzanak, de azt speciel egyet se láttam...
Szégyen-nem szégyen: Megnéztem újra a maradványokat és igencsak levetett kabátnak bizonyultak. Felkelthette volna a gyanúmat, hogy tucatnyi azonos méretû ifjonc -és csak azok, semmi más- nem eshetett áldozatul egyszerre egy nagyobb egyednek. Hülyeséget írtam le, de szerencsére csak kérdõjelesen. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás. Másik téma, denevérek, Szarvas: Úgy 5 éve panelhézag kitöltése után egy gázóra szekrény miatt maradt egy kis bejáratuk. Mostanra az elsõ és második között olyan nyílást tágítottak, amelyiken nyugodtan tudnak közlekedni. Télen-nyáron hallani az utcáról a marakodásukat. Mélyebb frekvencia lehet a hangradarjukhoz képest, mert azt alig-alig hallom. Tegnap este volt egy-két kirepülés, többszöri visszatérési próbálkozással: A bentiek nem nagyon akarták beengedni a próbálkozó egyedet. Kiközösített volt, vagy talán idegen?
Platán, gesztenye, akác, nyír (ez utóbbinál ez normális) itt is lombos még.
Leganyi1 kollega, természetesen megeshet hogy az egri egerek jósolta havas hideg "bejön" bármi megtörténhet, de egyenlõre a madarak és rovarok "jóslata" eddig bevált, ma is 8-10°C között volt T értéke. Felétek esetleg a rágcsálópopuláció szaporodott fel õsszel annyira hogy "kinõtték" életterüket a kinti táplálék lecsökkenésével mindenáron élelemhez kell jutniuk, bevonultak a házakba nem törõdve azzal hogy az ügyetlenebbjét kiszelektálják majd a macskák és csapdák. Kiváncsi leszek beválik-e az egerek "jóslata" a lecsapó hidegre és hóra. Én a rovarvilág és madarak még mindig élénk mozgására alapozva továbbra is enyhe decemberre számítok, csupán szilveszter táján és február elején várok a "szokásos" pár napos hideghullámra, majd azt követõen átlagában enyhe de szélsõségesen változó tavaszra. Egérügyben még annyit teszek hozzá, én se vagyok teljesen egérmentes, mert a garázsban még a kemény mûanyag "zsákszatyrokat" is cafatokká rágták amelyen akárcsak nyomokban is érzõdött olaj vagy gépzsir. Az ott lerakott dobozokban és papírzsákokban régóta megsemmisítésre váró irataimból is "konfettit gyártanak" illetve látom fészkeik nyomait de ott békén hagyom õket hadd teleljenek át, a papírokért nem kár õk pedig tavasszal úgyis természetes élõhelyükre vonulnak. Az egymásra tornyozott használt autógumik között, az egyik fellnijében tavaly komplett fészket találtam fûbõl, mellette felhalmozott olajos magvak, gazdájuk nyilván elmenekült matatásomra, a fészek méretébõl mókusnak véltem. Tõle nem messze volt két nagy, szerszámokkal megpakolt vastag mûanyagszatyor, megemelve darabokra hullottak, azt viszont egér rághatta szét. El ne kiabáljam, itt a Duna közelében gyakran van ködös-párás nedves idõ, komoly szárazság nyáron se nagyon volt eddig, lehet hogy ezért elég egy macska a ház védelmére. A ház külsõ tetõpalái alatt a palatartó lécsor és az alatta lévõ összefüggõ eternit réteg (dupla tetõ) közötti pár centis távolság üregei felõl a minap hallottam pár napig motoszkálásra emlékeztetõ zajokat amire Cira cica is felfigyelt, nem lehetetlen hogy beköltözött valami oda. Bár magasan van de a szomszéd több fája átlóg ráhajlik a tetõmre, ott "átléphetett" valami, de onnan tovább nem jut. A kamra szellõztetõje lecsukható lamellás, többnyire lezárva. A "mellékes trón" fedelét állandóan lecsukom mert a patkányok (szerencsére egyet sem láttam hét év alatt a kertben sem) képesek lennének ott is benyomulni a csatornából. Csak az emeleti, fix peremû fémsínben futó rolettás szúnyoghálóval lezárt ablakokat nyitogatom, lent nem, így csupán a bejárati ajtón surranhatnának be rágcsálók de közvetlen az ajtó mellett van Tomi háza és õ mindent elkap ami mozog elõtte, legyen az akár pocok-egér bármi (meg nem eszi csak megöli, még a vakondot is kirántja túrásából ha teheti vagy térdig érõ gödröt kapar mig el nem kapja). Szerencsére itt bent nincsenek rácsálók, kint amig nem zavarjuk egymást és nem ölöm õket csak "vagy én vagy õ" helyzetben
A Természet bölcsességét illetõen talán nem ok nélkül gyülekeznek füles- és egyéb baglyok egyes helyeken ahogy fórumtársaink képeibõl-beszámolóiból értesültünk nemegyszer
A Természet bölcsességét illetõen talán nem ok nélkül gyülekeznek füles- és egyéb baglyok egyes helyeken ahogy fórumtársaink képeibõl-beszámolóiból értesültünk nemegyszer
Az egri egerek eléggé "militánsak" vagy rossz a szaglásuk. A 8 macskás szomszédnál (a lakásba is bejárnak a macskák rendszeresen) a múltkor az egér a szekrényben átrágta magát 40cm hosszon a vasalt ágynemûhuzatokon .
Tapasztalatom szerint amikor ennyire megugrik a létszámuk a lakott területen, akkor hideg havas tél következik.
A ma reggeli Falurádióban is foglalkoztak azzal hogy nagyon elszaporodtak a rágcsálók, ott ezt az igen száraz idõjárásnak tudták be.
Szerencsére a természet bölcsebb, mint mi emberek és valamikor helyre áll az egyensúly (ha az ember nem avatkozik közbe).
Tapasztalatom szerint amikor ennyire megugrik a létszámuk a lakott területen, akkor hideg havas tél következik.
A ma reggeli Falurádióban is foglalkoztak azzal hogy nagyon elszaporodtak a rágcsálók, ott ezt az igen száraz idõjárásnak tudták be.
Szerencsére a természet bölcsebb, mint mi emberek és valamikor helyre áll az egyensúly (ha az ember nem avatkozik közbe).
Én úgy tudtam és tapasztaltam, ahol macskaszagot éreznek oda be sem mennek a rágcsálók. Egy hidegebb télen meglátogatva magára hagyott tatai házunkat, mindenünnen egerek kandikáltak ránk a konyhában ahová a nyitva hagyott kis kamraablakon surrantak be mégpedig a kívülrõl rászegezett sûrûszemû drótháló ügyes felfeszegetésével. "Utazó" macskánkat bezárva közéjük, nagyjából egy órán belül elmenekült a teljes egérhad. Jót derültünk ahogy a ház falán "libasorban" vonultak ki ott ahol bejöttek. Persze egy terménytárban, kukorica/búza halmok esetében más a helyzet a macskák valóban csak ritkitani tudják a kártevõket. A betegségeket illetõen az igazi bakteriális veszély talán nem is annyira mindenhol elfolyatott vizeletükben rejlik megelõzhetõ az élelmiszerek fémdobozos-üveges csomagolásával, de többnyire "csak" az egérszag kellemetlen. Mindenkor hemzsegtek rágcsálók az ember körül, kihalt volna az emberiség ha nagyobb egészségi veszélyt jelentett volna az egérhad mint az éhinség amit esetleg okozhattak a termény elpusztításával. A mindenütt hátrahagyott egérvizeletnél (és szilárd ürüléknél) nagyobb veszélyt látok bolháikban, behurcolt egyéb élõsködõikben melynek szélsõ pontja a patkánybolha terjesztette pestis. Dunántúlon letelepült ismerõsöm a szomszédja által "tenyésztett" patkányokat csapdázza nap mint nap, szomszédjánál "hemzsegnek" nem törõdik velük bár szólt is érte neki.
Láthatóan az egész rágcsáló és kártevõ banda a sûrûn beépitett területek felé húzódik õsszel-tél kezdetén. Felém "a madár is hátizsákkal jár", ilyenkor elhagyatott a környék, szerencsére elegendõ egy macska távoltartásukhoz (jelenleg csak Cira, Kalóz azóta sem került elõ) el ne kiabáljam, itt lakom hét éve, nálam még nem tûnt fel rágcsáló a házban.
Irtani kell a kártevõket anyagi és egészségügyi okokból egyaránt, ez természetes. Nem becsülöm le az "egérveszélyt", de én jobban tartok a patkányok és élõsködõik terjesztette betegségektõl.
Küzdeni kell ellenük, annak ellenére hogy sok emberi fejben XXI. század helyiértékes jegyei szemlátomást felcserélõdtek XIX. századra és aszerint is viselkednek - természetesen tisztelet a kivételnek.
Emellett én úgy vélem, az egereknél komolyabb veszély is leselkedik emberekre és háziállataikra a madarak révén (pld. madárinfluenza TBC és társai). Az elszaporodott városi galambok sem véletlenül kapták a "repülõ patkány" nevet.
Toxoplazmozis- ahogy olvastam, még a boltban vett nyers húsárúféléken is ott lehet bármikor. Szerencsére az esetek nagy többségében nem lépnek fel egyéni súlyos szövõdmények hanem enyhe náthára emlékeztetõ tünetekkel lezaljik, viszont életre szóló védettséget szerez.
Láthatóan az egész rágcsáló és kártevõ banda a sûrûn beépitett területek felé húzódik õsszel-tél kezdetén. Felém "a madár is hátizsákkal jár", ilyenkor elhagyatott a környék, szerencsére elegendõ egy macska távoltartásukhoz (jelenleg csak Cira, Kalóz azóta sem került elõ) el ne kiabáljam, itt lakom hét éve, nálam még nem tûnt fel rágcsáló a házban.
Irtani kell a kártevõket anyagi és egészségügyi okokból egyaránt, ez természetes. Nem becsülöm le az "egérveszélyt", de én jobban tartok a patkányok és élõsködõik terjesztette betegségektõl.
Küzdeni kell ellenük, annak ellenére hogy sok emberi fejben XXI. század helyiértékes jegyei szemlátomást felcserélõdtek XIX. századra és aszerint is viselkednek - természetesen tisztelet a kivételnek.
Emellett én úgy vélem, az egereknél komolyabb veszély is leselkedik emberekre és háziállataikra a madarak révén (pld. madárinfluenza TBC és társai). Az elszaporodott városi galambok sem véletlenül kapták a "repülõ patkány" nevet.
Toxoplazmozis- ahogy olvastam, még a boltban vett nyers húsárúféléken is ott lehet bármikor. Szerencsére az esetek nagy többségében nem lépnek fel egyéni súlyos szövõdmények hanem enyhe náthára emlékeztetõ tünetekkel lezaljik, viszont életre szóló védettséget szerez.
Ismersz BÁRKIT, aki a kamrában sertepertélõ egértõl vagy a pincén átsuhanó patektól BÁRMIT elkapott???? Naná, hogy egy rágcsálóirtó nagyon beijeszti az embereket, hogy fizessenek a szolgáltatásért.
Pl. a leptospirózis mérsékelt égövön 10.000.000 azaz tízmillió ember közül 2, azaz kettõ megbetegedést okoz évente... (nedves trópusi éghajlaton akár minden százezredik embernél is elõfordulhat...) Nem csak rágcsálók terjesztik, de kutya, sün, nyúl, õz, birka, stb. s csak nedves állapotú vizeletben marad életben a bacija s csak seben vagy szájon át bejutó bacival fertõzõdik meg az ember.
A zoonózisok kapcsán nálunk a kullancs terjesztette kórok a legdurvábbak, ezt követik a bélférgek, toxoplasma, amit kutya, macska, disznó egyaránt terjeszt. Ezek közül is csak a szembe jutó toxoplasma veszélyes, mert vakságot okoz, alapvetõen az emberek nagyon nagy része tünetmentesen átesik a fertõzésen.
Szóval nem kell bedõlni a propagandának mindig.
Pl. a leptospirózis mérsékelt égövön 10.000.000 azaz tízmillió ember közül 2, azaz kettõ megbetegedést okoz évente... (nedves trópusi éghajlaton akár minden százezredik embernél is elõfordulhat...) Nem csak rágcsálók terjesztik, de kutya, sün, nyúl, õz, birka, stb. s csak nedves állapotú vizeletben marad életben a bacija s csak seben vagy szájon át bejutó bacival fertõzõdik meg az ember.
A zoonózisok kapcsán nálunk a kullancs terjesztette kórok a legdurvábbak, ezt követik a bélférgek, toxoplasma, amit kutya, macska, disznó egyaránt terjeszt. Ezek közül is csak a szembe jutó toxoplasma veszélyes, mert vakságot okoz, alapvetõen az emberek nagyon nagy része tünetmentesen átesik a fertõzésen.
Szóval nem kell bedõlni a propagandának mindig.
Milyen betegségre gondolsz konkrétan? Mi módon terjesztik azt a rágcsálók?
Jégmadarakra lövöldözni
Régen gyûrûzések alkalmával fogtam néhányat. Egyszerûen gyönyörûek.
Régen gyûrûzések alkalmával fogtam néhányat. Egyszerûen gyönyörûek.
Sajnos a macska kevés ahhoz, hogy kiirtsa a télire behúzósó rágcsálókat, de rendesen megtizedeli azokat. Rendszeresen találok egérfejeket az udvaron. Az egyik szomszéd 8 macskája azért dolgozik , de a másik szomszéd lomjai remek szaporító környezet. Sajnos a rágcsálók sok emberre veszélyes betegséget terjesztenek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat