Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ha a könyvben is úgy van, akkor különösen fájdalmas, hogy honnan tudsz ilyen böszmeséget összehordani...
A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.
A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.
Nna, kisfiam, már tisztán látszik, hogy mérhetetlen (és számomra teljesen érthetetlen!) ellenszenvedet még palástolni sem vagy képes. (Privátban megbeszélhetjük, mi nyomja a lelkedet. Segíteni szeretnék! 
) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). 
Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. 
Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod.
Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj. Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!
) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod. Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj.
Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!
Na igen, ez is egy nagy gyöngyszem. Gondoltam, hogy Nano vagy te (mint matematikus) le fogtok csapni rá. 
Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.
"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )
"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )
Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.
Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.
"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )
"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )
Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.
Sokmindent felsoroltál, így már nekem csak egy hozzáfûzni valóm van, ami egyben a kedvenc mondatom is a hozzászólásból:
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."
Huhh...
Na szóval, kezdjünk neki.
"az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû"
Ez így nem teljesen igaz. Az Ns alapja is általában sima önmagában, tépett, szakadozott jellegûnek akkor látszik, amikor St7 foszlányok vagy Sc5 padok képzõdnek alá. Ez viszont elég gyakori Ns-nél, míg As esetében valóban ritkán fordul elõ.
"mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok)"
Ez a gyenge esõ lesz, szitálás továbbra is csak St6-ból lehet. (Olyan, hogy "szitáló esõ", alapból sincs, vagy szitálás, vagy esõ, vagy a kettõ együtt.)
"az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül (...) az Ns egésze megemelkedik"
Ez így önmagában egy nagy hülyeség. Minden felhõ, így a Ns tetején is inverzió van, és az Ns-As között akár 4-5000 m-es szintkülönbség is lehet. Ráadásul maga az Ns stabilis légállapot mellett alakul ki, így minimálisak benne a vertikális mozgások. Tehát maga a felhõzet fizikailag képtelen megemelkedni, fõleg ekkora mértékben. Az Ns-t több horizontális réteg alkotja, és amikor átalakul As-sé, egyszerûen szétoszlanak az alsó rétegek, tehát a felhõ VÉKONYODIK.
"az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot"
Ez viszi azonban a legnagyobb baromság díjat. Amit te itt Ns-nek vélsz, az St7/Cu/Sc5, akár az As, akár az Ns réteg alatt. Az Ns az égbolt egészét (vagy legnagyobb részét) kitöltõ és vastag felhõ, 7 oktánál kevesebb mennyiségben nem is fordulhat elõ. Éppen ezért Ns és As gyakorlatilag sohasem látható egyidejûleg, mert az As rétegei beágyazódnak az Ns-be.
Na szóval, kezdjünk neki.
"az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû"
Ez így nem teljesen igaz. Az Ns alapja is általában sima önmagában, tépett, szakadozott jellegûnek akkor látszik, amikor St7 foszlányok vagy Sc5 padok képzõdnek alá. Ez viszont elég gyakori Ns-nél, míg As esetében valóban ritkán fordul elõ.
"mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok)"
Ez a gyenge esõ lesz, szitálás továbbra is csak St6-ból lehet. (Olyan, hogy "szitáló esõ", alapból sincs, vagy szitálás, vagy esõ, vagy a kettõ együtt.)
"az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül (...) az Ns egésze megemelkedik"
Ez így önmagában egy nagy hülyeség. Minden felhõ, így a Ns tetején is inverzió van, és az Ns-As között akár 4-5000 m-es szintkülönbség is lehet. Ráadásul maga az Ns stabilis légállapot mellett alakul ki, így minimálisak benne a vertikális mozgások. Tehát maga a felhõzet fizikailag képtelen megemelkedni, fõleg ekkora mértékben. Az Ns-t több horizontális réteg alkotja, és amikor átalakul As-sé, egyszerûen szétoszlanak az alsó rétegek, tehát a felhõ VÉKONYODIK.
"az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot"
Ez viszi azonban a legnagyobb baromság díjat. Amit te itt Ns-nek vélsz, az St7/Cu/Sc5, akár az As, akár az Ns réteg alatt. Az Ns az égbolt egészét (vagy legnagyobb részét) kitöltõ és vastag felhõ, 7 oktánál kevesebb mennyiségben nem is fordulhat elõ. Éppen ezért Ns és As gyakorlatilag sohasem látható egyidejûleg, mert az As rétegei beágyazódnak az Ns-be.
Írásom második bekezdésében említettem, miszerint az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot, közepesen erõs esõt észlelünk. Az eltérés lehet 180 fokos is (As D-rõl, Ns É-ról.) Az As ilyenkor még a melegfronti szektorban hullatja csapadékát, a Ns az alsó szinten érkezik a beszivárgó hideg levegõvel.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.
Mindenkinek szép napot kívánok! Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.
Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.
Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.
Én is úgy tudom, hogy szitálás csak St6-ból. Ezért is írtam, ha az volt, akkor biztosan volt St6 is.
De legalább így kevesebbszer lesz Ns2 egy-két állomáson
Vagy nem, mert mindjárt jön valaki egy 2016-os WMO szabállyal Mindenesetre taultunk ma is...
Néha jól jön a lúúcifer a háznál
De legalább így kevesebbszer lesz Ns2 egy-két állomáson
Vagy nem, mert mindjárt jön valaki egy 2016-os WMO szabállyal Mindenesetre taultunk ma is...Néha jól jön a lúúcifer a háznál
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3090 - 2016-08-08 14:01:57)
Akkor tényleg hülye az a felhõkönyv amit az OMSZ-nak gépeltem be, mert ott említést tettek arról, hogy a Nimbostratusból is szitálhat az esõ. Igaz, nem mai kiadvány hanem 1970-es évek után íródott pár évvel. Nem akarok hazudni, talán 1975 és azóta akkor rengeteg dolog változott. Én a könyv szerint tanultam meg, ezért írtam ezt. Úgy véltem az biztos igazat ír, de ezek szerintem nem.
Bocsi!
Szerk: Inkább hiszek egy mostani kollégának akkor mint egy 40 éve íródott könyvnek. Na, de hát így tanulunk.
Akkor tényleg hülye az a felhõkönyv amit az OMSZ-nak gépeltem be, mert ott említést tettek arról, hogy a Nimbostratusból is szitálhat az esõ. Igaz, nem mai kiadvány hanem 1970-es évek után íródott pár évvel. Nem akarok hazudni, talán 1975 és azóta akkor rengeteg dolog változott. Én a könyv szerint tanultam meg, ezért írtam ezt. Úgy véltem az biztos igazat ír, de ezek szerintem nem.
Bocsi!
Szerk: Inkább hiszek egy mostani kollégának akkor mint egy 40 éve íródott könyvnek. Na, de hát így tanulunk.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3089 - 2016-08-08 13:58:02)
Ez nem igaz, szitálás/szemcsés hó csak St6-ból lehet. Ha szitálás/szemcsés hó van esõvel/hóval, vagy az St6 fölé Ns érkezik (ami ugye nem látszik) és abból kezd esni az esõ/hó, akkor szokták azt csinálni, hogy az Ns alját leadják az St6 szintjére (pár 100 m-re), de tulajdonképpen akkor is egy St6 réteg van alul.
Ez nem igaz, szitálás/szemcsés hó csak St6-ból lehet. Ha szitálás/szemcsés hó van esõvel/hóval, vagy az St6 fölé Ns érkezik (ami ugye nem látszik) és abból kezd esni az esõ/hó, akkor szokták azt csinálni, hogy az Ns alját leadják az St6 szintjére (pár 100 m-re), de tulajdonképpen akkor is egy St6 réteg van alul.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3088 - 2016-08-08 13:52:43)
Segíthet megkülönböztetni a St6-ot a Ns2 rétegtõl, hogy míg a Nimbostratus általában szelesebb idõben alakul ki (ami inkább helytálló volt Kaszabubu leírása alapján), addig a St6 inkább szélcsendes idõben vagy gyenge szél kíséretében alakul ki.
A szél az ami segít megkülönböztetni a kettõt, mert ugye mindkettõ hullathat szitálást.
Segíthet megkülönböztetni a St6-ot a Ns2 rétegtõl, hogy míg a Nimbostratus általában szelesebb idõben alakul ki (ami inkább helytálló volt Kaszabubu leírása alapján), addig a St6 inkább szélcsendes idõben vagy gyenge szél kíséretében alakul ki.
A szél az ami segít megkülönböztetni a kettõt, mert ugye mindkettõ hullathat szitálást.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3087 - 2016-08-08 13:12:44)
Ha volt szitálás is, akkor St6 is jelen volt.
Ha volt szitálás is, akkor St6 is jelen volt.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3086 - 2016-08-08 13:05:4
Akkor a synop felhõatlaszt lapoztam fel, Cm2/ As-Op. lett volna jó.Csak lejjebb a részletezõben a tele ?? jeles ékezeti leírásban utaltak a Ns2- re ezért ez ragadt meg bennem. Különben gyenge szitáló esõ hullott belõle,teljes borultság mellett,majd elvékonyodott. Tehát As.op. lett volna a pontos felhõkép.
Köszönöm a hozzászólásokat, majd ügyelek a pontos adatokra.
Akkor a synop felhõatlaszt lapoztam fel, Cm2/ As-Op. lett volna jó.Csak lejjebb a részletezõben a tele ?? jeles ékezeti leírásban utaltak a Ns2- re ezért ez ragadt meg bennem. Különben gyenge szitáló esõ hullott belõle,teljes borultság mellett,majd elvékonyodott. Tehát As.op. lett volna a pontos felhõkép.
Köszönöm a hozzászólásokat, majd ügyelek a pontos adatokra.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3085 - 2016-08-08 13:02:23)
Mondom elnevezés tekintetében (Altostratus nimbostratomutatus) Az viszont igaz, hogy tényleg emelkedik, nem pedig vastagszik.
Csontakk: azt sosem tudjuk meg. Bármi lehetett. Egy behullámzó hidegfront volt, a hozzátartozó konvergenciával, esetleg még akár melegfronti szakasszal. Szóval... lehetett As, Ac, Cu, Ns... de nem As nimbus, az tuti
Mondom elnevezés tekintetében
(Altostratus nimbostratomutatus) Az viszont igaz, hogy tényleg emelkedik, nem pedig vastagszik.Csontakk: azt sosem tudjuk meg. Bármi lehetett. Egy behullámzó hidegfront volt, a hozzátartozó konvergenciával, esetleg még akár melegfronti szakasszal. Szóval... lehetett As, Ac, Cu, Ns... de nem As nimbus, az tuti
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3084 - 2016-08-08 12:23:3
Bubu bá, bár nem tudom, mire gondoltál az "Ac nimbus" leírásakor, de ha még emlékszel az akkori felhõzetre, akkor a felhõatlaszunk segítségével utólag is tudod korrigálni a felhõzet típusát: Link mert ilyen valóban nem létezik.
Nincs azzal gond, ha elírsz valamit, viszont ha valamiben nem vagy biztos, inkább kérdezz rá a társaktól, hogy megbizonyosodj arról, hogy jól gondolod-e a közlendõdet. Ezzel elkerülheted az olyan tárgyi tévedéseket, mint amely most is becsúszott. Oké?
Nano, bár újfent igazad van, de ha már vetted a fáradtságot a hiba/tévedés/butaság jelzésére (amit ezúton is köszönök!), akkor nem sokkal több energia befektetésével esetleg rávezethetted volna Bubu-t arra, hogy mire is gondolhatott valójában. Mert a felhõtípust még mindig nem ismerjük, ami az adott idõpontban Bubu feje fölött volt, pedig született a témában ezzel együtt vagy 9 hozzászólás.
szerk: hogy kinek mi a feladata, abba pedig ne menjünk bele, ebben a fórumban pedig végképp ne...
Bubu bá, bár nem tudom, mire gondoltál az "Ac nimbus" leírásakor, de ha még emlékszel az akkori felhõzetre, akkor a felhõatlaszunk segítségével utólag is tudod korrigálni a felhõzet típusát: Link mert ilyen valóban nem létezik.
Nincs azzal gond, ha elírsz valamit, viszont ha valamiben nem vagy biztos, inkább kérdezz rá a társaktól, hogy megbizonyosodj arról, hogy jól gondolod-e a közlendõdet. Ezzel elkerülheted az olyan tárgyi tévedéseket, mint amely most is becsúszott. Oké?
Nano, bár újfent igazad van, de ha már vetted a fáradtságot a hiba/tévedés/butaság jelzésére (amit ezúton is köszönök!), akkor nem sokkal több energia befektetésével esetleg rávezethetted volna Bubu-t arra, hogy mire is gondolhatott valójában. Mert a felhõtípust még mindig nem ismerjük, ami az adott idõpontban Bubu feje fölött volt, pedig született a témában ezzel együtt vagy 9 hozzászólás.
szerk: hogy kinek mi a feladata, abba pedig ne menjünk bele, ebben a fórumban pedig végképp ne...
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3083 - 2016-08-08 12:14:16)
Bár ez az egész valóban nem ebbe a fórumba való, az As eleve középszintû felhõ, így ha Ns-ból alakul ki, akkor az nem megvastagszik, hanem elvékonyodik. Egyébként "nimbus" utótag valóban nem létezik. Vagy As, vagy Ns, így simán. Egy másik variáció lehet még az Acs (szinop-kóddal Ac7), amikor As réteg van, alatta Ac padokkal (ami lehet bármi, pl. lenticularis, castellanus, stb.).
Szakmai moderátor egyébként én már tavaly õsz óta nem vagyok, ezért nem is akartam beleszólni.
Bár ez az egész valóban nem ebbe a fórumba való, az As eleve középszintû felhõ, így ha Ns-ból alakul ki, akkor az nem megvastagszik, hanem elvékonyodik. Egyébként "nimbus" utótag valóban nem létezik. Vagy As, vagy Ns, így simán. Egy másik variáció lehet még az Acs (szinop-kóddal Ac7), amikor As réteg van, alatta Ac padokkal (ami lehet bármi, pl. lenticularis, castellanus, stb.).
Szakmai moderátor egyébként én már tavaly õsz óta nem vagyok, ezért nem is akartam beleszólni.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3080 - 2016-08-08 10:41:49)
Nano! Hagyjuk már a csipkelõdést. Ritkán írok ide jó szántanból, erre fel csak a kritikát kapom. Ha rossz a fogalmazás, javíts ki a beírásomat, és ennyi. (tegyük át a társalgóba az egészet, vagy töröljék a modik)
Nano! Hagyjuk már a csipkelõdést. Ritkán írok ide jó szántanból, erre fel csak a kritikát kapom. Ha rossz a fogalmazás, javíts ki a beírásomat, és ennyi. (tegyük át a társalgóba az egészet, vagy töröljék a modik)
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3079 - 2016-08-08 08:25:00)
És a szakmai moderátor sem tudja esetleg? Vagy van olyan még itt egyáltalán?
Dehogy hagyjuk! A jó szándékot egyáltalán nem kétlem. De az, hogy valamilyen információtöredékekbõl beálmodsz szakmainak tûnõ kifejezéseket (vagy egyszerûen csak költesz valami újat és persze általában butaságot), az nem feltétlen van rendjén. Fõleg úgy nem, hogy ezt - igaz más fórumokban - aránylag gyakran teszed. Most csak azért nem alkalmaztam a szokásos "uristent", mert ez a fórum inkább a külsõsöknek lett meghagyva, és gondoltam utánajárok, hogy mi az oka, hogy majd' 1 napja bent virít korrigálatlanul egy "As nimbus" Pedig én is tanulhattam volna, ha vagy te, vagy a szakmai moderátorok valamelyike elmagyarázza, hogy mi az. Így viszont sajnos megint nekem jut a lúúúcifer szerep, hogy rávilágítsak a marhaságra és némi hiányosságra. Ilyen kifejezés nem létezik! Olyan sem hogy Cumuslus humanum, meg Altostratus castella sem!
Az altostratusnak (tudtommal) egy esetben van köze a nimbostratushoz (és nem a nimbushoz!) elnevezés tekintetében; amikor annyira megvastagszik, hogy középszintre kerül. Így bár genetikailag ugyanarról a felhõrõl beszélünk, mégis a definíció miatt As lesz belõle. Ha jól tudom, ilyenkor külön nem jelzik az eredetet az észlelésben, de ettõl függetlenül van rá terminológia.
És a szakmai moderátor sem tudja esetleg? Vagy van olyan még itt egyáltalán?
Dehogy hagyjuk! A jó szándékot egyáltalán nem kétlem. De az, hogy valamilyen információtöredékekbõl beálmodsz szakmainak tûnõ kifejezéseket (vagy egyszerûen csak költesz valami újat és persze általában butaságot), az nem feltétlen van rendjén. Fõleg úgy nem, hogy ezt - igaz más fórumokban - aránylag gyakran teszed. Most csak azért nem alkalmaztam a szokásos "uristent", mert ez a fórum inkább a külsõsöknek lett meghagyva, és gondoltam utánajárok, hogy mi az oka, hogy majd' 1 napja bent virít korrigálatlanul egy "As nimbus" Pedig én is tanulhattam volna, ha vagy te, vagy a szakmai moderátorok valamelyike elmagyarázza, hogy mi az. Így viszont sajnos megint nekem jut a lúúúcifer szerep, hogy rávilágítsak a marhaságra és némi hiányosságra. Ilyen kifejezés nem létezik! Olyan sem hogy Cumuslus humanum, meg Altostratus castella sem!
Az altostratusnak (tudtommal) egy esetben van köze a nimbostratushoz (és nem a nimbushoz!) elnevezés tekintetében; amikor annyira megvastagszik, hogy középszintre kerül. Így bár genetikailag ugyanarról a felhõrõl beszélünk, mégis a definíció miatt As lesz belõle. Ha jól tudom, ilyenkor külön nem jelzik az eredetet az észlelésben, de ettõl függetlenül van rá terminológia.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3076 - 2016-08-07 09:50:53)
Elírtam, utólag bezárt a szerkesztés. As.
Elírtam, utólag bezárt a szerkesztés. As.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3075 - 2016-08-07 07:56:53)
Mi az az Ac. nimbus?
Kérdés Kaszabubu által írt "Ac. nimbus" kifejezésre. - Rudolfking
Mi az az Ac. nimbus?
Kérdés Kaszabubu által írt "Ac. nimbus" kifejezésre. - Rudolfking
Az éghajlati visszatekintõben 2014-re +0,5°C van, de látom ott 1971-2000 átlaghoz képest. Szépen melegszik az átlag is Merre találok olyan táblázatot amelyben a múlt századra vonatkozó nyári középhõmérsékletek találhatók? Köszönöm
Merre találok olyan táblázatot amelyben a múlt századra vonatkozó nyári középhõmérsékletek találhatók? Köszönöm 
2014-ben.
Az országos anomália az 1981-2010-es átlaghoz képest: -0,12°C
2014. június: +0,25 fok
2014. július: +0,27 fok
2014. augusztus: -0,88 fok
Az országos anomália az 1981-2010-es átlaghoz képest: -0,12°C
2014. június: +0,25 fok
2014. július: +0,27 fok
2014. augusztus: -0,88 fok
Sziasztok!
Azt szeretném megtudni mikor volt utoljára negatív középhõmérsékleti anomáliájú a nyár Mo-on? met.hu-n csak 2001-ig olvasható, azok szerint 2005-ben volt egy 0-ás, a többi évben erõsen + volt. Köszönöm.
Azt szeretném megtudni mikor volt utoljára negatív középhõmérsékleti anomáliájú a nyár Mo-on? met.hu-n csak 2001-ig olvasható, azok szerint 2005-ben volt egy 0-ás, a többi évben erõsen + volt. Köszönöm.
Akkor elég jól megúszhatjuk ezek szerint. A 30 fok bõven elég, nem is kell több.
Köszönöm szépen a választ!
Köszönöm szépen a választ!
ECMWF ensemble-t is figyelembe véve:
Keddig (szerdáig?) fokozódo höség 32, 37 fokkal. Ezután legvalószinübb, hogy pár fokkal visszaesik a hömérséklet 30 fok köré a front hatására, s záporok-zivatarok is lehetnek már.
A determ. modell egyes futásai 25 fok alatti Tmax-ot mutatnak csüt-péntekre viszonylag erösebb lehüléssel 850hPa-on és akár jelentösebb csapadékkal. Ezt az ensemble eddig egyszer sem támogatta, szinte 0 az esélye az ilyen erös lehülésnek. Ha mégis ez jönne be, akkor is legfelejebb 1-2 napig tartana, majd újra felmelegedne 30 fok köré.
Keddig (szerdáig?) fokozódo höség 32, 37 fokkal. Ezután legvalószinübb, hogy pár fokkal visszaesik a hömérséklet 30 fok köré a front hatására, s záporok-zivatarok is lehetnek már.
A determ. modell egyes futásai 25 fok alatti Tmax-ot mutatnak csüt-péntekre viszonylag erösebb lehüléssel 850hPa-on és akár jelentösebb csapadékkal. Ezt az ensemble eddig egyszer sem támogatta, szinte 0 az esélye az ilyen erös lehülésnek. Ha mégis ez jönne be, akkor is legfelejebb 1-2 napig tartana, majd újra felmelegedne 30 fok köré.
Jövõ héten szerdától Bulgáriában leszek a, figyelem az elõréket, de elég nagy difi van a 2 nagy modell között. Az ECM bõven eljuttatja odáig a felettünk is átrobogó frontot, a GFS viszont sokadik futás óta nem. Melyik a valószínûbb szerintetek? Nem zavar, ha csak 30 fok lesz (35-40 helyett), de a 20-25 körüli értékeket azért keveselleném.
Köszönöm a felvilágosítást!
Pedig milyen jól is nézne ki egy júliusi reggel 10 cm hóval
Pedig milyen jól is nézne ki egy júliusi reggel 10 cm hóval
Jégesõnél nem. Ellenben fagyott esõnél és bármely más téli csapadéknál igen, 50%-nál nagyobb fedettség és 0,5 cm-nél nagyobb vastagság esetén. Aztán majd kijavítanak a papíros észlelõk, ha nem jól tudom
Ha a meteorológiai állomáson jégesõ volt és a talajt emiatt x (x>0) centi jég borítja, hóvastagságot kell megadni? Vagy mit?
Megnéztem a mai elõrejelzést, és azt látom, hogy júl.7. délután 22-26 fok várható. Majdnem bejött.
Kb annyi a beválási esélye, mintha azt mondom, hogy -2-+3 fok lesz karácsonykor.
Az Idõkép 30 napos elõrejelzésének beválására lennék kíváncsi, aki jártas benne, vagy figyeli rendszeresen.
Ha júli 8-tól 22-26 fokokat jósolnak elõre, arra lehet építeni szerintetek szabadságolás ügyben, vagy totális lutri, mi a valószínûsége, hogy bejön?
Ha júli 8-tól 22-26 fokokat jósolnak elõre, arra lehet építeni szerintetek szabadságolás ügyben, vagy totális lutri, mi a valószínûsége, hogy bejön?
Igazad van,ez a másik lehetõség csak gyorsan írtam mert siettem és ez nem jutott eszembe.Valószínüleg azért mert én nem azt szoktam használni ,de mindegy is igazából
csak gyorsan írtam mert siettem és ez nem jutott eszembe.Valószínüleg azért mert én nem azt szoktam használni ,de mindegy is igazából 
Felsõ menüsorban: "Média" -> megfelelõ mappa kiválasztása (pl. Esõ, zápor) -> bal felül a piros "Kép feltöltése".
Szia,linkelni tudsz más oldalakról pl.:Facebook,vagy valamilyen felhõ
Sziasztok!
Tudna valaki segíteni,hogy hogy töltsem fel a képeimet, társalgóba szeretnék pár ma lõtt fotót megosztani.
Tudna valaki segíteni,hogy hogy töltsem fel a képeimet, társalgóba szeretnék pár ma lõtt fotót megosztani.
Részemrõl is lenne kívánság, és akár jót tenne egy fejlesztés. Pici, de mutatós lenne.
Az észlelési napló adatok sorában az utolsó oszlop " hózápor" rublikát fejlesztenénk jobbra. A bejelölések sorában úgyis ott van a "zápor" jelleg, és a "hó"-val leadva érthetõ volna a hózápor.
Helyette viszont betennénk az idõjárás "jellege" ikont, ami egy legördülõ menübõl választható lenne. Az aznapi, általánosságban véve az átlagos nappali felhõzetet mutatná. Pld: fehér kör= derült,napos, 1/4 szürke kör= gyengén, félkör= közepes, 3/4 kör erõsen, és teljes szürke= borult. Olyan, mint a wetterzone modell térképe.
Az észlelési napló adatok sorában az utolsó oszlop " hózápor" rublikát fejlesztenénk jobbra. A bejelölések sorában úgyis ott van a "zápor" jelleg, és a "hó"-val leadva érthetõ volna a hózápor.
Helyette viszont betennénk az idõjárás "jellege" ikont, ami egy legördülõ menübõl választható lenne. Az aznapi, általánosságban véve az átlagos nappali felhõzetet mutatná. Pld: fehér kör= derült,napos, 1/4 szürke kör= gyengén, félkör= közepes, 3/4 kör erõsen, és teljes szürke= borult. Olyan, mint a wetterzone modell térképe.
Igazából az is jó kérdés, mit is jelent a "legzivatarosabb" kifejezés. Legtöbb zivataros nap, legtöbb villám stb...? Bár ezek sem határozhatók meg pontosan... Még a viszonylag "objektív" (számszerû) villámészlelés is necces, annak a rendszernek is van elég hibája... A vizuális megfigyelés meg pláne, már csak a területi lefedettségbõl adódóan is... Én inkább a nagy csapadékú napok számából indulnék ki, pl. kiválogatni a 10 mm feletti napokat, aztán kizárni a nem konvektív eseményhez fûzõdõeket... Csapadékmérõ állomásból azért viszonylag sok van.
De sok mindent ezekbõl sem lehetne leszûrni, legfeljebb érdekességként, így önmagában nem mutat sok mindent egy ilyen adat.
De sok mindent ezekbõl sem lehetne leszûrni, legfeljebb érdekességként, így önmagában nem mutat sok mindent egy ilyen adat.
2010 vagy 2005 volt a legzivatarosabb. 2010-ben legalábbis biztosan megdõlt az OMSz (Safir) által egy óra alatt mért villámok száma, 108.000 felett volt. Link
Ilyen viharok mellett persze nem csoda: Link
Egy 2004-es éves kimutatás a villámokról, ezt csak példaként rakom be (a másik 2 évrõl nem találtam).
Ilyen viharok mellett persze nem csoda: Link
Egy 2004-es éves kimutatás a villámokról, ezt csak példaként rakom be (a másik 2 évrõl nem találtam).
Azt nem tudom, de Budapesten 1975 volt a legjégesõsebb év.
Ebben az évben 29 napon regisztráltak jégesõt.
Ebben az évben 29 napon regisztráltak jégesõt.
Sziasztok
Tudna valaki segíteni abban , hogy hazánkban melyik év volt a legzivatarosabb országos viszonylatban ?
Tudna valaki segíteni abban , hogy hazánkban melyik év volt a legzivatarosabb országos viszonylatban ?
Köszönöm JJ!
Ez is nagyon jó, bár én valamilyen olyasmire gondoltam, mint pl. az OMSZ honlapján a napi max. és min. rekordok, napra pontosan részletezve.
Pedig ilyennek léteznie kell, hiszen a napi jelentés végén mindig szerepel.
Ez is nagyon jó, bár én valamilyen olyasmire gondoltam, mint pl. az OMSZ honlapján a napi max. és min. rekordok, napra pontosan részletezve.
Pedig ilyennek léteznie kell, hiszen a napi jelentés végén mindig szerepel.
Köszönöm, ezt ismerem, de nekem nem egy adott év adott napjának az átlaghõmérsékletére lenne szükségem, hanem egy adott nap sokéves átlagára, illetve egy adott nap sokéves minimum és maximum-hõmérsékletének az átlagára.
Magyarul arra, hogy pl. április 5-én mennyi a sokéves napi átlag és mennyi ezen a napon a sokéves napi minimum és maximum-átlag.
Magyarul arra, hogy pl. április 5-én mennyi a sokéves napi átlag és mennyi ezen a napon a sokéves napi minimum és maximum-átlag.
Szia! Az OMSZ oldalán 5 magyarországi nagyváros adatait megtalálod: Link
Sziasztok!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy hol nézhetem meg egy adott nap -mondjuk elmúlt 30 éves, vagy 1980-2010-ig- átlaghõmérsékletét illetve az adott nap átlagos minimum és maximum-hõmérsékletét?
Valamikor, mintha találkoztam volna ilyen adatokkal, de lehet, hogy csak rosszul emlékszem.
Elõre is köszönöm!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy hol nézhetem meg egy adott nap -mondjuk elmúlt 30 éves, vagy 1980-2010-ig- átlaghõmérsékletét illetve az adott nap átlagos minimum és maximum-hõmérsékletét?
Valamikor, mintha találkoztam volna ilyen adatokkal, de lehet, hogy csak rosszul emlékszem.
Elõre is köszönöm!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat