Kérdések és válaszok

Köszönöm szépen a válaszokat. Kösz az oldalt Jóska.

De Õ az angol szóra (szavakra) kíváncsi, amit ww-vel rövidítenek.
Herr Hase: Sind Sie sicher? Wenn ja, dann werde ich das memorisieren.

Ezt böngészd át: Link
Ebben össze van foglalva a sok elõtag.

ww = weather watch

Az elsõ válaszból még nem derült ki, de így már világos, köszönöm. Tehát weatherweather73 van most. Legközelebbi nicknevem ww75 lesz, az biztos. Esetleg ww96

Szerintem egyszerûen a weather szó rövidítése kétszer. A szélirány is ugye dd (direction), vagy ami három számjegybõl áll, azt háromszor írják egymás után: RRR (rain). Szerintem.

ww= jelenidõ észleléskor.

Egy kérdés: látom, egyre többen használják a naplóban a jelenidõ-megadásnál a "ww" elõtagot. Milyen kifejezésnek a rövidítése ez?

Köszönöm a válaszokat! Tõletek mindig lehet valami újat tanulni.

csapadék mennyiségét mérõ és önmûködõen folyamatosan feljegyzõ mûszer, kár hogy pont úgy fotózta hogy az árnyéka rávetül

Csapadék-író, a hulló csapadék mennyiségén kívül annak intenzitását is rögzíti.

Gerely21 (Sopron) nagyon érdekes fotókat rakott fel a képtárba a mûszerekhez.
pl. Ez a mûszer milyen célt szolgál? Link
Még nem hallottam róla.

Ha valahol meg tudják mondani, akkor itt Link biztosan érdemes, mondhatni célszerû szétnézni. Tudjanak róla.

Hogyan jutok az észlelési naplóból az észlelési statisztikákhoz? (Tudom az url címet, de fogalmam sincs, hogy találtam meg.)
Link

Valaki meg tudja mondani Püspökladány hány centi havat kap ma éjjel?

Köszönöm a válaszokat, én is így sejtettem, de megerõsítés végett rákérdeztem. Pont a csapimennyiség szabály miatt voltam bizonytalan.

A reggel 7-kor mért hóvastagság az adott napra szól, és nem visszafelé mint a csapadékmennyiség.

13.-a reggel 7-kor mért hóvastagság 13.-ra kerül beírásra.

Adott naphoz tartozó hóvastagságot adott nap reggel 7h-kor mérjük.

Vagyis a 13-án reggel 7h-kor mért hóvastagságot 13-ához kell írni.

Bocs a buta kérdésért, de a GYIK-bõl sem derül ki számomra egyértelmûen. Szóval a hóvastagságot reggel 7 HLT-kor mérjük, átlagolva. Ez rendben van. De ez a mért érték aznapra vagy az elõzõre vonatkozik? Tehát ha pl. 13-án reggel 7-kor 8 centit mérek azt 12-éhez kell beírni vagy 13-ához?

Sziasztok!
A hóvastagság térképet nézve a közölt adatokon nem látszik a tegnapi lelkes beszámolóknak nyoma sem.
Gondolom, reggelig nem érkeztek be ilyen adatok.
Azonban a pénteki térképen szerepel egy huszonvalahány centis adat (Újszentmargita?), de a színskála szerinti színezést nem kapta meg. Mi lehet az oka, túl kis területre korlátozódik ez a vastagság?
Ugyanakkor a mai térképen a Mecsekben ott kéklik egy 11cm-es folt.

Az a helyzet, hogy nálam is hasonló volt, csak picit elõbb 7-ig szélcsend, majd hirtelen beindult az északnyugati szél pikk-pakk 5 fokon voltunk. 7 fokig meg sem állt. Szerintem ott is ez lehetett.

A lágymányosi városklíma-állomásnál nincsen némi árnyékolási probléma? Ez a reggeli T-ugrás nekem túl hirtelennek tûnik: Link

Köszönöm az segítséget!
Sajnos nem emlékszem, akkor még nem követtem az eseményeket.
Külön jó, hogy errõl térképet is tudok rajzolni majd.

Áhá, valami ilyesmire gondoltam, mármint okklúzióra én is, sajnos annyira még nem értek hozzá, hogy magamtól rájöttem volna, de így világos, köszi a magyarázatot Persze Janinak is

A további csemegézésnél az archívumot akartam belinkelni, de nem adja, be kell írni a dátumot 2004-06-09

Egy radarkép a felvidéki iker-szupercellákról, amelyek késõbb nálunk is tomboltak, budaörsi reptéren repülõket borítottak fel Link Azt a napot Snowhunter is megemlegeti a mai napig. Link További csemegézés Link

A ciklonhoz tartozó oklúzió. Vasárnap napközben a hidegfront lassan utolérte az Alföldön a melegfrontot és kezdett összezáródni. Mint tudjuk, ilyenkor az oklúziós résznél "felszorul" a meleg levegõ. Mivel a ciklonhoz tartozó peremciklon - ha 1 hPa-onként kihúznánk a magyarországi térképeken analizálás során, akkor zárt izobárjai is lennének persze - az ország középsõ része felõl lassan haladt délkeletnek, arra vándorolt ez az oklúziós rész is. Kvázi a peremciklon közepébe felszorult a meleglevegõ az okludálódás során. Ha európai térképeken megnézel lassan öregedni induló ciklonokat, melyekben elkezdõdik az oklúzisó front "képzõdése", jól meg leeht figyelni, hogy T850-en a ciklon középpontjában kicsit melegebb van, mint környezetében, sõt ez a 850 hPa-os ekvipotenciális térképeken jobban kijön.
Link

2004 június 9-ére emlékszel még?
Link
Ekkor történt, hogy Budapesten a T-Mobile koncert elõtt a hõlégballont, vagy mint feldöntötte és összetörte a szél. Valamint egy halálos áldozattal is járt sajnos.
Útovnala során Németországban, Csehországban is jelentettek tornádót - Csehországban a mérések alapján F3-as volt. De voltak heves jégesõk és szélrohamok. Idehaza is a Dunántúlon és az ország középsõ részének északi részén voltak 90-100 km/h-s széllökések.
Link

Tekintve a tartós útvonalat, a károkat, a kiterjedést, feltehetõ, hogy egy kisebb derecho okozta, illetve az volt.

"Bár lehet, hogy ez olyan kérdés, mint a Twisterben amikor megkérdezi a pszichológusnõ (vagy pszichiáternõ), hogy létezik-e F5-ös és az milyen. Egy pillanatra elcsendesedtek mind."

Szerintem addig jó nekünk, míg eggyel nem "találkozunk".

A derecho egyébként jó közelítéssel egy MKR tulajdonképpen, csak nagyon hosszú életû, nagyon nagy területre terjed ki és nagyon nagyon elfajult és vad.

A 2006 június 29-i, egy "sima mezei" MKR (vagy MKK - azokban a napokban, ha jól emlékszem elég sok MKK képzõdött. Egyik esetben az MKK disszipációs fázisában készült mûholdképrõl azt harsogták, hogy az hurrikán mert szeme van - persze nem az volt) volt a derecho-khoz képest.

Megvizsgálom az idõpontot, köszönöm!

2006 jún.29.?!
Link
Nem vagyok benne biztos, lehet, hogy köze sincs hozzá, de hátha segítettem!

Közben én is kérdeznék egyet.
Járt már Magyarországon valaha derecho? Ha igen, akkor mikor?
Bár lehet, hogy ez olyan kérdés, mint a Twisterben amikor megkérdezi a pszichológusnõ (vagy pszichiáternõ), hogy létezik-e F5-ös és az milyen. Egy pillanatra elcsendesedtek mind.

Én csak megpróbálkozom, remélem ha ez nem megfelelõ válasz, akkor valaki tapasztaltabb besegít.
Szóval a széltérképeket elnézve az a környék a legkevésbé szeles.
700-on: Link
850-en: Link
925-ön: Link
10m-en: Link

Ebbõl az következhet, hogy bár 850-en megérkezett a hideg levegõ Link , de nincs meg hozzá az a minimális légmozgás, ami lekeverné alacsonyabb szintekre. Ezért melegebb marad 850 hPa alatt a légoszlop, tágabb, így nagyobb a retop értéke.
Lementem a képeket, hogy este is meg lehessen mutatni, ha szükséges. Nekem most ez tûnik a legvalószínûbbnek.

Olyan kérdésem lenne, hogy mi okozza ezt a kis "pozitív kört" itt délkeleten, ami kialakult fölöttünk? Link
Tudom, hogy egyesek a "DK-szindrómával" magyaráznák, de egy kicsit szakmaibb magyarázatot szeretnék kapni

Nyuli, Galervin93 köszönöm szépen, nagy segítség volt ez az infó számomra.

Üdv. Tamás

Szerintem állítsd át a Google Earth-et, hogy metrikus értékeket írjon ki, és akkor nincs gond az átszámítással.

Én nekem 147m-ert ír, és 146-ról tudok (gázbekötés terve), szóval elég pontos tud lenni.

El. A turistatérkép szerint is 185m körüli magasságban van a lakóhelyed.

Viszonylag pontos, +/- 1-2 m szerintem.

Köszönöm mindenkitõl a válaszokat!
Ezek szerint a lakóhelyem a Google Earth szerint tengerszint felett 187,5 méteren van. (615 láb)

Mennyire pontos szerintetek ez? Elhihetem ezt?

* angol láb (foot) = 0,3048 m
* badeni láb (Fuss) = 0,3080 m
* bajor láb (Fuss) = 0,291859 m
* belga láb (pied) = 0,2868 m és 0,32485 m
* francia láb (pied) = 0,3248 m
* holland láb (voet) = 0,2831 m és 0,313947 m
* japán láb (konsa saku) = 0,3036 m
* kínai láb (csi) = 0,3181 m és 0,33m és 0,358 m
* magyar láb = 0,316081 m és 0,2979 m
* osztrák láb (Fuss) = 0,316081 m
* porosz láb (Fuss) = 0,313853 m
* svéd láb = 0,296901 m
* szász láb = 0,283190 m

Többféle van. Pl.:~0.30 m.

30,48 cm

1 láb 0,305 méter. (Kerekítettem.)

Meg tudja mondani valaki, hogy 1 láb az hány méter?
A választ elõre is köszönöm!
János, köszönöm a választ!

Én arra is gondoltam, hogy lehet, hogy ha dél felõl jön a csapadék, minimális fõnszerû hatás is érvényesülhet, ahogy a Kemenesháton átbukva sík területre ér. Persze ez inkább a kisebb csapadékgócokra, záporokra-zivatarokra lehet érvényes, pl, ahogy a kifutószél "leszalad" a dombokról, kiszárad, és ezért már nem képes újabb csapadékot generálni.
A nagyobb csapadékzónákat viszont valóban a szél szokta kinyírni szerintem, a Rába körüli párás levegõt nyomja rá a szél a Kemeneshátra, ezért ott van nagyobb esélye a csapadékképzõdésnek, míg a Rába vonaláig még érvényesül a fõnös hatás. Nem egy északnyugat felõl érkezõ, és felettünk szétesõ zivatarzóna szokott ott regenerálódni!

Nem, szerintem inkább az Ény-i szél okozott egy gyenge kis fõnszerû jelenséget itt, és ez az 1-2 fok melegítés elég volt ahhoz hogy Szombathelyen és környékén ne legyen rendes hótakaró. A megye déli részén ez a hatás már nem érvényesült, meg is látszott az eredményben.

Már többször volt róla szó, több fórumban is, hogy egy folyó sem képes befolyásolni ilyen tekintetben az idõjárást.

Mindenesetre érdekes, hogy egy ekkora folyó így befolyásolja az idõjárást. Biztos van valami tudományos magyarázata. Apám szokta mondogatni, mikor elkerüli Szombathelyt nyugatra a csapi: "lehúzza a Narda". Mondom neki nevetve:ja pont az a kis patak.
Köszi a választ.