Bioszféra

Ne félj, ha megjön a kopogós tél, hóval, faggyal, akkor majd sûrû vendégei lesznek!

Meg az odalógatott csontira. :-))) Fõleg, míg a horgászatban még a mostaninál is kevésbé voltam jártas, unalmas óráimban gyakran szórakoztam velük, természetesen szigorúan horog nélkül. No persze, õk nem biztos, hogy örültek neki.

Én is tettem ki két madáretetõt, meg is találták õket verebek-cinkék, bár egyelõre elég ritkásan szállnak le, inkább "átrepülõ vendégek", a szomszéd magas fenyõi jó búvóhelyet jelentenek számukra. Remélem idõvel azért rájönnek, etetés mellett csak egy-két fotót szeretnék róluk... :-)

Én is visszavittem vödörben a Dunába az onnan általam kifogott kilós kis harcsát 20 évvel ezelõtt. Nagyon megsajnáltuk a feleségemmel, és úgy döntöttünk, nem lesz rántott hal belõle.
Akinek elmondtam, általában hülyének tartott emiatt, de nem bánom.

Apró madarakra is vadásznak a békák. Valamikor tizenéve láttuk a Tisza partján.

Vagy az egyik áldozata. Többször figyeltem már meg, hogy az öregebb, nagytesû békák egerekre vadásznak a víz melletti erdõben. A megszerzett és kapálózó zsákmánnyal nagy ugrásokkal sietnek a víz felé.

Szép fotó, csak a brekusz lépjen már szárazra

A vadászatokról egy megjegyzést; a helyi, környéki vadász társaságoknak be kell jelenteni a hajtást, kilövések napját helyét irányát a helyi rendõr kapitányságoknak, sõt a polgárõrségnek is. Akkor pedig mindig számíthatnak a vadász-sportkilövõ személyek a váratlan ellenõrzésekre, társas alkohol-szondáztatásra. Akinél kicsit is "tintenpen" mérgezést tapasztalnak, oda a fegyvertartási engedély, az összes vadászvizsga érvényessége. Nincs helyszíni bírság, de ennyi is eléggé pénzízû.
Más dolog, amikor a terítéken kirakott vadaknak megadják a végtisztességet, de akkor is nem fát támasztva, hanem józanul. Az elkészített vadas- ételek fogyasztása közben lehetne csak alkoholt fogyasztani, azt is nem az erdõben

Reggeli cinkejárás az etetõmön: Link

Brekuszok gyakran mennek telelni vízaknákba, ami jó eséllyel fagymentes marad egész tavaszig, valószínû a tied is ezt szándékozta tenni. Persze, ha víz van az aknában, az nem nyert, de a száraz aknák tökéletes helyek nekik. Anyóséknál tavasszal mindig elõkerül az aknából 2-3 brekkencs, pedig itt a dolomitfennsíkon... Érdekes, hogy a tó, ahonnan valószínûleg feljönnek, kb. 800m légvonalban marha meredek hegyoldalat és pár utcát körbejárva tudnak csak bejutni a kertjükbe, szóval kitartóak. :-)

Az indiai monszun okozta áradások elõl az egérke békaháton menekül:

Noli, az "állampolgári fegyelem" eléggé visszamaradt a fejlõdésben...
"Kis színtelen" a mai napról, fotót sajnálatból nem csináltam. Le kellett cserélnem a kerti csapot mert szivárgott. Két idõsebb fiam megvette ami szükséges és lejöttek segíteni. Mûanyagcsöves vízaknám van vízzel feltöltve (a keletkezõ "jégdugó" jó fagyásvédelem) az elzárócsap és vízóra a fenekén. A hozzáféréshez le kellett szivattyúzni a vizet. Ekkor szólt egyik fiam hogy béka van benne. Odamentem, egy szerencsétlen kecskebéka szerencsétlenkedett a vízfelszínen "mint béka kútban". Sovány volt mint egy szúnyog és színtelen (pontosítok, a hasa alja még zöldesfehér volt de háta, lábai fakó, sárgás színûek). Nem tudom mikor és hogyan került az aknába, ráadásul enni se nagyon tudhatott mert a fedél mindig rázárva, talán a talajból a vízbe kioldódott anyagokból tengette életét. Nevessetek ki talán megérdemlem - bár egyik kevésbé érzelgõs fiam proponálta adjuk a macskának, kis vödörrel kiemeltem és elvittem a Dunába. Nem tudom mi lett vele mert ahogy elnéztem úszni is alig volt ereje de talán még erõre kaphat. Erõs volt a kísértés hogy lefotózzam de borzasztóan nézett ki az egyébként "elegáns" állat. T. Modik elnézést hogy "sormintát" csináltam az avataromból azzal ahogy olvastam a fórumot külön-külön válaszoltam. Elnézést, lecserélem legalább egy õszi képre

Teldand kollega Te voltál aki megfújta a petró üvegét?! Pedig mennyit kerestük hová tûnt el...

C.Szilvi25 mint "húsevõ" igazolom, a bográcsban készített szarvaspörkölt az egyik legfinomabb dolog a világon, magára vessen aki meg sem kóstolja

Myloh örülök és elismerésem hogy "katonás" rendet tudsz tartani a "betartom és betartatom" elven, pedig bizonyára akadtak "problémás" embereid is, tudod:
"Minden kiadott parancs annyit ér, amennyit leellenõriznek belõle"
Ami az alkohol hatásait illeti, nem vitatom az õszinte megbántottság érzését ha "egy kalap alá vesznek" valakit renitensekkel, de figyelembe kell venni hogy a vadászbalesetek nagyobb publicitást kapnak fõleg a nehezebben megélhetõ idõkben, mivel mindenkor a tehetõsebb rétegnek állt és áll módjában vadászni (nem számítva a "rapsicokat"). Tehát a magad szempontjából megértelek ha igazad tudatában tiszta szívvel, megbántva érzed magad, mégis zárszóként két dolgot felhozok: egyfelõl Te- TE vagy aki katonás/fegyelmezett rendet tudsz Magad körül tartani és nem érzed jogosnak az általánosítást amit átérezni kb. olyan lehet mint annak akire úgy emlékeznek vissza hogy "volt egy kabátlopási ügye" pedig bitang gazember tolvajok éppenhogy õt károsították meg, az õ tulajdon kabátját ellopva.
Másfelõl kis pontosításként ajánlom a viszonyítást. Úgy vélem a vadászatok gyakoriságát és az autózás sûrûségét is egybe kellene vetni mielõtt sommásan ítélkezünk. Azt gondolom hogy "idõegység" alatt lényegesen több autó és több ittas vezetõ közlekedik mint ahány vadászat történik tehát arányítani kellene- amig egy vadászat lezajlik azalatt ezernyi kocsi haladhat el az adott útszakaszon, következésképp: egy vadászaton- hacsak nem történik tömegkatasztrófa, általában egy baleset történhet, míg ugyanennyi idõ alatt a "nagy számok törvénye" alapján ezer autóból bizonyára egynél több ittas vezetõ lehet aki balesetet is okoz.
Hangsúlyozom a "kocavadászok kerültek célkeresztbe", NEM a lelkiismeretes, rendet tartani és betartatni képes természetszeretõ vadászok Egyébként, bár megvan a magam véleménye ahogy lentebb írtam de a magam részérõl nem problémázok ezen amíg nem keresztezzük egymás útját. Hajnalonta nemegyszer fegyverdörgésre ébredek, gondolom tréfás meglepetést okozna ha Tomi kutya ingerültségében pontlövéssel válaszol esetleg egy eltévedt-gellert kapott "skulóra". Néhai édesapám kutyája is mindig ideges lett ha az izbégi lõtérrõl fegyverzaj hallatszott fel a Pismányra

Jaurinum elõre is köszönöm

Én is jártam azon a tájon. Petróleumlámpa üvegébe fújva az üzenetet, kecses, várakozó ünõt láttam a holdfényben

Link
A gyakoribb hazai katicákról egy cikk.

Eddig nem is mesélted, csak most, hogy myloh lett az új modi

Én egy kedves ismerõsöm lévén idén nyáron voltam kint többször "leses" éjszakai vadászaton a Diósjenõi részen.
Nekem uncsi volt, mindaddig még meg nem jött a vad és el nem dörrent a lövés.
De a legjobb része a finom falatok elfogyasztása volt, szarvaskolbász, pöri, és mi szem szájnak ingere. Ezért tetszett, egyébként szegény állatkát sajnáltam.

Pont emiatt találták ki a szabályokat, amiknek a be nem tartása jó esetben azzal jár, hogy az illetõt kiemelik a közegébõl, amit veszélyeztet. Mondom, jó esetben.
Az, hogy ennyien vagyunk kénytelenek együtt élni, nem ad lehetõséget túl sok bûnbocsánatra.

Olyankor viszont erre nem gondolnak. Ez a bökkenõ.

Felõlem ihat akárki, amennyit akar, de tartsa be a szabályokat, s ne csináljon semmi olyat, amivel másokat - embert, állatot, növényt, tájat - veszélyeztet. Vonatkozik ez a családjára és az idegenekre is. Józanon is tartsa be a szabályokat, természetesen.

Mindennek van oka, sajna a túlzott italozásnak (szándékos tudatvesztésnek) is... Ezt arra írom, hogy szeretnénk elvárni, hogy ilyenek meg ilyenek legyenek az emberek, de az ember (itt kollektíve értem) sajnos vagy nem sajnos jelen állapotában "ilyen". Ehhez a felsõbbrendûségi érzés is ide tartozik. Ez nem belenyugvás, csak tényközlés..

Az autós "kilengéseket" illetõen még a vadászokról alkotottnál is durvább a véleményem (ittas vezetõ azonnali likvidálása, magyarázkodási lehetõség nélkül)... Szerencsére se autóm, se más közlekedési eszközöm nincs, lábam igen, ám nem szokásom tudatvesztésig inni :-) A nagyságrendeket illetõen azt se feledd, hogy nagyságrendekkel több az autós, mint a vadász...
Ha mindenki a józan ész szerint élne, s betartana olyan szabályokat, amik e tekintetben születtek, akkor semmilyen baleset nem lenne sehol, kivéve azokat, akik mondjuk infarktust kapnak vezetés közben.

Nálunk soha sehol nem láttam még kiírva, hogy épp vadásznak, néha, mikor fenn vagyok fotózni, találkozom a vadászokkal, amint átrobognak terepjárón a hegyen, sõõõt, még beszélni is szoktam velük olykor mert már ismernek és mindig van pár szavuk, kérdésük, hogy épp mit fotózok, szóval kiírás nuku. Ha meg a városból eredne a lövöldözés hangja, az másnap benne lenne a hírekben, szóval biztos, hogy vadászokat hallok... Elég nyílt a terep, gondolom a kinn kószáló õzeket szedik le, azon kívül csak pár igen óvatos fácán meg nyúl van, de õk elég kevesen vannak. Rókákat csak hallani szoktam, látni nem (ill. láttam már tollkupacot, ami valószínû az õ étkezésük nyoma). A magaslesek is a szántóföldön vannak, ahonnan õzre lehet vadászni.
Ha mindenhol olyan szigorúak lennének, mint Nálad, biztos, hogy kevesebb volna a vadászbaleset...

Nagyon komoly szakmai elõkészület elõzi meg a vaddisznóhajtást nálunk.
Hosszú-hosszú évekre, évtizedekre visszamenõleg sem történt nálunk (eddig) vadászbaleset, ezt elõdeinknek is köszönhetjük, akik átadták a gondosan megszervezett, balesetmentes vadászat rejtelmeinek tudását. Ugyanis ez nem sajátítható el holmi iskolákban.
A turistautak leszalagozásánál mindenhová figyelemfelhívó nyomtatványt helyezünk ki, melyben írva vagyon, az adott napon a vadgazdálkodási tevékenység ûzése, mely miatt korlátozás alá esik a belépésre óhajtott terület. Mivel nem tudok sem osztódással szaporodni, sem 6 helyen egyszerre ott lenni, így sokszor a tisztelt kirándulóra van bízva, belép-e a zárt területre vagy betartja a korlátozást.
A vadászok standjai egytõl-egyig korrekt vizsgálat alá van véve a vadászat elõtt, melyeket úgy jelölünk ki domborzati viszonyoktól függõen, hogy csekély lehetõsége se legyen lepuffantani egymást. Sõt, emellett még ugyancsak szalaggal is jelezzük, merre is leledzik a tisztelt kollégája.
Úgy gondolom, ha mindenki ilyen módon járna el a vadászatszervezésnél, leredukálódna az egyébként évenkénti magas vadászbalesetek száma.

Végül: alkohol.
Én nem viszek ki senkit, aki alkoholt ivott. Viszont...
Nagyságrendekkel több baleset, haláleset származik pl. ittas vezetés miatt (legutóbb lásd: 5-ös fõút), mégis ha vadászat, akkor egybõl alkohol..., folyton ezt hallom.
Ez szerintem nem kicsit visszás így.

Annyi biztos, hogy ezen két légycsaládra (foltoslegyek és fúrólegyek) jellemzõ a mintás-foltos szárny, néhány egészen különleges megjelenésû is akad köztük. További jellemzõjük, hogy igen sok a mezõgazdasági-kertészeti kártevõ, a legismertebb talán a cseresznyelégy.
Az Állathatározó I.-II. kötetben valószínûleg van magyar név is, majd hétfõn utánanézek.

Az elsõ mintha egy dalmata kuty kinyújtott két mellsõ lába lenne.

Elnézést hogy "íróasztal mellõl" belekotyogok, de szerintem a vadászat nem más mint a katonai terep- és lõgyakorlat "civil" formája, megfûszerezve a gyilkolás örömével. Noli azt pedzegetette amikor a katona üldözõ vadász és üldözött vad egyszerre nem egyenrangúan de egyenlõ esélyekkel. Ha pedig a katona nem "cserkel" akkor mesterlövészként lövöldözi le célpontjait "rejtve és fedve" biztonságos távolból, a mesterlövészt pedig lehetõleg gyorsan likvidálják, amit egy vad nem tud megtenni. Amikor Noli az "egyenrangúságra" utalt nem fogalmazott tisztán, vélhetõen a "fair play" vagy sportszerûség fogalmát akarhatta kiemelni. Tisztelet adunk az élõvilág egyensúlya felett õrködõ hivatásos vadásznak, aki napsütésben és fergetegben egyaránt ellátja önként vállalt feladatát a gondjaira bízott területen, irtva kártevõ duvadat, kilõve a túlszaporulatot. Ám a "civil" vadászok sokszorosan bizonyították hogy a vadászat számukra csak "úri muri" (voltak-vannak közismert botrányok, egyúttal nemegyszer irritálóan kifejezik hogy nekik telik erre) ezzel a sportvadászatot lealjasítják "mozgócél" úrhatnám játékává. Az "úri" vadászat lényegét tekintve vérfürdõvel (nyúzással, stb.) egybekötött céllövészet. Messze van a sportvadászat "lovagias szépsége", magános és olykor többnapos cserkelése attól hogy hivatásos vadászok (aki le is lövik a vadat ha elpaccolja a kocavadász) és hajtók serege gondoskodik a tehetõs lövöldözni vágyó kiszolgálásáról. Hasonlattal élve, nagyon más dolog gépfegyverrel vagy mesterlövész puskával pusztítani el távolról a katonát, mint közvetlen kézitusában. Noli ilyesmire gondolhatott és gondolom nem sértõ szándékkal. Az más kérdés hogy Nolinál az élet tisztelete dominál ami nagyon kényes kérdés mert sokaknál elvezethet oda hogy ne vágjunk le semmilyen haszonállatot sem, ennek egyik túlzása a Négy Mancs emlékezetes kampánya volt.
Azt már csak halkan kérdezem a hivatásos vadásztól, elegendõ a leszalagozás? Képesek lekeríteni a teljes lehetséges kilövési hatósugarat minden irányban? Gondosan figyelembe veszik ilyenkor a kilövési irányokat és lõtávolságokat, meghatározzák hogy a puskások se közelítsék meg lõtávolságon belül a kordont? Az autóakadály részben megoldás, de elégséges? Lövészet idején õrszemeket állítanak fel egymástól látó- és hallótávolságban nemcsak az ösvényekre hanem a zöldben is ahová autó nem jut be de magányos ember még betévedhet. Sajnos az "állampolgári fegyelem" elég laza, feltehetõen egy szebb gombatelep láttán az esetek nagy százalékában át fognak bújni a szalag alatt. Magára vessen? Ezt nem lehet fölényes vállrándítással elintézni, hiszen az öngyilkosságra készülõt az okosabbak lefogják.
Senki nem sértegeti a hivatásos vadászokat szerintem, munkájuk kell és szükséges az élõvilág felügyeletére (veszett róka, szaporulat felügyelete, fák állapota stb. nem sorolom). A probléma az alkalmi vadászokkal van akik közül sokan azt vélik mindent megtehetnek. Alapvetõen kényszerhelyzetben kellene ölni állatot/embert ha saját életünk veszélyben van és menekülésre nincs esély (egyfajta kényszerhelyzet a haszonállatok megölése is mert táplálkozni kell, én is szeretem a "húst hússal" de pld. a vegetáriánusok "elvannak" hús nélkül is). Azt vélem nem "széplelkek nyavalygása" hogy az élet szentsége minden élõlényre nézve fennáll. A kártevõk is csak a Természetbe tolakodó, annak egyensúlyát megbolygató ember szemében azok. Nem mellesleg a "fair play" kérdése mindenkor fennáll, ami nem azonos az egyenrangúsággal hanem "lovagiasság". Érdemes beleolvasni régi komoly vadásznaplókba, könyvekbe, íróik még tudták milyen a becsületes harc.
A hivatásos vadászokat senki nem becsmérli, csupán a "pénzért vadászók" viselkedése és tettei keltenek visszatetszést ami rossz fényt vet az elhivatott vadászokra is. Ez megszünne ha a vadászatvezetõk szigorúbb etikai szabályokat határoznának meg és azt be is tartatnák keményen, megtorolva a fegyelmezetlenséget akár a vadászengedély végleges bevonásával attól aki arra méltatlannak bizonyul erkölcsileg vagy gyakorlatilag (nomeg éleslövészetre nem engednek ittas katonát, "civil" lövészeten "felessel a gallér mögött" kezdik a napot). Sajnos meghatározó hogy a "vadásztatás" is pénzbevételi forrás lett ezért intõ figyelmeztetésre gyakran elhangozhat hogy "öcsém ne emberkedj, megveszlek kilóra". Ma is naponta gyakorlom a céllövészetet de beérem ennyivel. Csodálom hogy másnak a halál és vér látványa is kell hozzá. Minden tiszteletem a hivatásos vadászoké, fejet hajtok elõttük hogy helyettünk végzik ezt a munkát tûzõ napon vagy hóesésben DE gondolniuk kell arra hogy a vadászterület egyfajta harctér, ahol õk a "parancsnokok" akik óvják és ha kell fegyelmezik a rájuk bizott állományt, legyen az vad vagy ember. Harctéren pedig tiltják és megtorolják az embertelenséget vagy fegyelmezetlen kilengéseket. NEM szeretek "más helyett beszélni" de úgy vélem Noli ilyesmire gondolhatott NEM a vadászokat "alázta". Bizonyára õ is tiszteli és becsüli õket, hiszen közvetlen kapcsolatban élnek a Természettel és választott hivatásukkal vállalták hogy óvják és gondozzák azt.
Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Úgy tûnik, ez nem olyan ritka. Egy ismerõsöm is fogott apróhallal macskát, nála nem szakadt a zsinór. A macska persze megvadult, nem lehetett kiszedni a horgot a szájából, így vágni kellett a damilt.

Na ez az utolsó mondatod az, amiért kivételt képezel, s bár nem ismerlek, de itteni viselkedésedbõl feltételezem, hogy nem alkoholhajtású üzemmódban dolgozol.
Szóval igazad van, tisztelet a kivételnek, akit nálunk jelesül Te képviselsz. :-)

A vadeltartó-képesség, mint fogalom, úgy jöhetett létre, hogy mi emberek szétszedtük és leromboltuk azt a világot, ami az övék volt, elõtte természetes folyamatok szabályozták a létüket. Régen az õ állományuk szabályozta az ember mennyiségét, ma fordítva van, és ez nekem nem tetszik. Ez persze nem a vadászok hibája, hanem össz-emberiségi probléma.
Jómúltkor Kab-hegyen voltunk fotózni, nos, épp buli volt a vadászlakban (ami a régi Kádár-féle vadászbirtok volt), mivel elég rég nem voltam fenn, láttam a változást. A vadászlaknak csak a kerítése többe került, mint a lépcsõházunk összes lakása együttvéve, az épületkomplexum, mint egy rózsadombi luxusszálloda, az udvaron meg az út szélén álló kocsik ára meg egy kisváros éves költségvetése... Élõzene, hatalmas reflektorokkal megvilágított udvar (és fél hegy...), tábortüzek mindenféle kajával, hangoskodás, duhajkodás... Örülök, hogy hazajöttünk, mielõtt ezek kimentek volna az erdõbe... Összbenyomásában rémesen félelmetes volt az egész, mint egy mesebeli haramiatanya, csak nagyságrendekkel gazdagabb kivitelben.
Pedig egyszer vissza kell menjek jobban összehaverkodni a barlangászok szelíd, kleptomániás rókalányával. (Likõrt, bort, merõkanalat és kardigánt is lopott már :-)))) Most csak egy darab sajtot hagytam neki ott, hogy ne a hollótól kelljen kérnie (a holló elrepült felettem, szóval tuti, hogy kért volna tõle :-).

Uhh remélem kibírta valahogy köpni a szájából a szerencsétlen.

Hogy ne csak vadakról essék szó, hanem a halakról is, tegnap több apró mellett két szép csuka akadt horogra az egyik közel 4, a másik 2,5 kg-os volt. A csukák mellett döglött kishallal akasztottam még egy jól fejlett macskát is. A dolog úgy történt, hogy egy horgásztársam felhívta a figyelmemet egy ólálkodó macskára, mondván, hogy vigyázzak, mert kishalakat akar lopni a halaskannából, mert tõle a napokban már csórt el kishalakat. Erre gyorsan lecsuktam a kannát, a macska pedig az autó alá bújt. Ekkor történt egy csukakapás, a halat sikerült is megfognom, de méreten aluli volt, így vissza kellett engednem. Addig a botot egy fához támasztottam, igen ám, de a horgon még rajta volt a csuka által szétmarcangolt csalihal. A macska ennek nem tudott ellenállni és bekapta a számára csábító falatot. Arra eszméltem, hogy dõl a bot és felvisít az orsó fékje. Szerencsémre és a macsek bánatára a zsinór elszakadt és a macska szájában a horoggal távozott. Remélem túléli a kalandot...

Nándi viszont nagyon bánja.

Minden bizonnyal azért van kitáblázva, mert elkezdõdnek/elkezdõdtek a vaddisznóhajtások, melyek valóban fokozott balesetforrást jelentenek.
Mi is táblázunk ilyenkor, valamint leszalagozzuk a turistautakat ideiglenesen és a vadászat napján autóval el is álljuk az említett szakaszokat. Próbáljuk nullára redukálni már csak a baleseti lehetõség kockázatát is.

Szuper a koca a kis röfikkel!!! Még-még, kérek még ilyen fotókat, videókat!!!

Tegnap cserkelésnél leültem egy öreg bükk tövébe, majd 5 perc múlva nagy csörtögéssel 5 gím bika jött nekem jobbról, majd pont felettem, tõlem kb. 40 m-rel megálltak percekre. Tökéletes volt a szelem, jó mimikrivel is rendelkeztem az adott helyen. Annyira jó és fantasztikus volt a szitu, hogy nem zárult lövéssel, ennek így kellett lennie, melyet azóta sem bánok.

Noli, myloh köszönöm, örülök, hogy tetszik!

Évek óta járom Gemencben ezeket az "ösvényeket", mostanság kezdtem el videózni a látottakat (a nyáron vettem a kamerát), tudatosan azokat a helyeket keresem fel ilyenkor szezonban, ahol nem szoktak "pufogtatni". Persze, soha nem biztos semmi, de én már csak ilyen vagyok... Ha félelem nem is, kölcsönös ijedtség az volt párszor már, amikor egy legelészõ szarvas, vagy disznó elõttem lépett ki a bozótosból, azért nem egyszerû pillanat szemben állni egy szarvasbikával. Csoda nagy élmények ezek, aki még nem volt ilyen szituban el sem tudja képzelni!
Most nálunk ki van táblázva, hogy az erdõben tartózkodni "tilos és életveszélyes", ha úgy vesszük én sértem az elõírásokat.


Floo: Bizony szép, gratula Noli!

...
myloh: Nem tudom ezt láttad-e, ez pár hónappal ezelõtti felvétel Link

Hûûû, ez nagyon szép kép, gratula!

Akkor illett volna egy a "tisztelet a kivételnek" címû szösszenetet odabiggyeszteni. Így pont úgy hat, ahogy leírtam.
A vad és a vadász nem egyenrangú felek - Ez számomra nem értelmezhetõ. Törvényi szabályozás van a területek vadeltartó-képességére, azok egyensúlyban tartására.
A világon sincs a legtöbb dologban egyenrangúság. Szerencsére.

Na én csak a hírekben olvasott "balesetek" kapcsán félek, de nem Tõled! Legalábbis remélem, hogy nem Téged hallak durrogtatni a Látóhegyen... Azt úgyis tudod, hogy mi a véleményem mindenfajta emberi felsõbbrendûségrõl... Lehet, hogy hiba, de továbbra is úgy vélem, hogy amióta a kõbaltát feltaláltuk, nem egyenrangú felek a vad és a vadász...

Óriási hiba a vadászatot és a vadászt degradálóan feltüntetni. Ezt vadászemberként és vadgazdaként kikérem magamnak.

3 éves kan disznó. Kiváló felvétel, gratula.

De édes MOndd, nem félsz, hogy amikor így az erdõben vagy, lelõnek? Feldühödött vaddisznótól eszembe se jutna félni, de az embertõl, fõleg, ha puskája és pálinkája is akad...

Mai disznóság... Link

Nevezzük el magyarul; mustár-mag légynek. Éppen ezt eszem egy hete 3*kiskanállal, meg korty vízzel közbe lecsapatva, mert sehogy sem nem megy le. Mondom a mustár magot eszem, a bélbolyhok tisztítására. Hasonló mint a köles ,de csak lenyelve enyhe gyulladáscsökkentõ, vese tisztító bélpucoló, nyákoldó.Teának megfõzve fertõtlenítõ sebkezelõ, vese-húgyhólyag tisztító hatású.

Legyek tekintetében a diptera.info a világ legjobb gyûjtõoldala. :-)

Noli miután megadtad a latin nevét utánanéztem a neten, a Foltos legyek (Ulidiidae ~ Otitidae)gyûjtõnévvel illetik sokféle változatát. Magyar nyelvû leírások alig akadnak, egyedül Soós Árpád munkái között akadtam egyre
SOÓS, A. 1980: 48. család: Otitidae - Foltoslegyek. - Magyarorszag Állatvilága / Fauna Hungariae 143, XV, Dipt. II (2): 67-93, 40. - 57.ábra sajnos megnézésre nem hozzáférhetõ.
Megemlítem, hogy a magyar hivatkozásokat keresgélve a foltoslegyekre, véletlenül ráakadtam az Index- Rovarok, bogarak, pókok fórumán Jaurinum fórumkollegánk meghatározására: "Szerintem egy Myennis-faj az Ulididae (foltoslegyek) családjából." (2009.08.03. Kannus fényképére válasz, ott más megjelenési formájuk látható)
Viszont meglepõen sok külföldi webhely foglalkozik a foltoslegyekkel, közülük nem egy pontosan a lentebb csatolt változatot mutatja. Kikerestem közülük a legjobb makrofelvételeket Link Forrás: Diptera.info Ugyanaz amit lent csatoltam
Elméletileg a magyar neve foltoslégy lehet ami természetesen csak gyûjtõnév. Besorolása:
ARTHROPODA_ Insecta_ Diptera_ Brachycera_ Ulidiidae_ Otitinae_ Ceroxys_ Ceroxys hortulana (Rossi,1790)
Emellett még további HAT változatot láttam a Ceroxys species-ben felsorolva, amin elfilóztam. Nemcsak rovarok léteznek a Természetben, úgy vélem szinte fanatizmussal határos elhivatottságot igényel attól aki az élõvilág tanulmányozásának szenteli életét mert ezt nem lehet "félszívvel" csinálni.

Köszönöm a meghatározást, ennyivel is többet tudok

Ceroxys hortulana a neve, magyarul nem tudom, nincs benne az állatnév-szótáramban sem és neten se találok. Nagyon csinos jószág!

T. rovarÁSZok az imént lõttem ezt a napozó szárnyast a szobaablakon

(Time: DST)
Szép pettyegetett szárnyú Lõttem hasonlót már de muslicaméretben és "duci" volt hozzájuk mérten)
Ui: mentegetõdzés- test-tájanatómia makrót nem tudtam csinálni mert erõs ellenfény volt és õ is gyorsan mozgott mint a megátalkodott harlekin aki köszöni szépen, még mindig vidáman elvan a fûtött szobában...

Pettyegetett repülõszöcske, s valóban igen bájos teremtés volt! Sajnos nem túl hosszú életûek õk :-((
A fekete pontocska az összetett szemének az a része, amit pont szembõl látsz (ezért is tûnik úgy, mintha rád nézne s az a pupillája lenne), a kis "szemlencséi" ( csõ alakú képzõdmények, a tetejükön van a lencse Link - ommatidia a nevük és többezer van belõle a jól látó rovaroknak). Amikor ránézel a szemére és ez a fekete folt megjelenik, ott belátsz az ommatidia mélyébe, ahol benn sötét van, s azért tûnik sötétnek a pötty. Amikor a szöcsid meghalt, elhomályosodott az ommatidiák tetején a lencse s átlátszatlanná vált, ezért tûnt el a folt.

Nagyszüleim "zöldló"-nak hívták. Felénk meglehetõsn ritka, 5-6 nagyságrenddel több van sáskákból.

Nálunk a légyre is pörög Cirmi, akkor hallat ilyen "kattogó" hangot.
Madarakat csak bámulja. Viszont a kutyánknak köszön szabály szerûen, akár mikor elmennek egymás mellett mintha ráköszönne, furi. Csóri kutya csak néz rá,hogy mi is van most?!