Bioszféra

Nándi viszont nagyon bánja.

Minden bizonnyal azért van kitáblázva, mert elkezdõdnek/elkezdõdtek a vaddisznóhajtások, melyek valóban fokozott balesetforrást jelentenek.
Mi is táblázunk ilyenkor, valamint leszalagozzuk a turistautakat ideiglenesen és a vadászat napján autóval el is álljuk az említett szakaszokat. Próbáljuk nullára redukálni már csak a baleseti lehetõség kockázatát is.

Szuper a koca a kis röfikkel!!! Még-még, kérek még ilyen fotókat, videókat!!!

Tegnap cserkelésnél leültem egy öreg bükk tövébe, majd 5 perc múlva nagy csörtögéssel 5 gím bika jött nekem jobbról, majd pont felettem, tõlem kb. 40 m-rel megálltak percekre. Tökéletes volt a szelem, jó mimikrivel is rendelkeztem az adott helyen. Annyira jó és fantasztikus volt a szitu, hogy nem zárult lövéssel, ennek így kellett lennie, melyet azóta sem bánok.

Noli, myloh köszönöm, örülök, hogy tetszik!

Évek óta járom Gemencben ezeket az "ösvényeket", mostanság kezdtem el videózni a látottakat (a nyáron vettem a kamerát), tudatosan azokat a helyeket keresem fel ilyenkor szezonban, ahol nem szoktak "pufogtatni". Persze, soha nem biztos semmi, de én már csak ilyen vagyok... Ha félelem nem is, kölcsönös ijedtség az volt párszor már, amikor egy legelészõ szarvas, vagy disznó elõttem lépett ki a bozótosból, azért nem egyszerû pillanat szemben állni egy szarvasbikával. Csoda nagy élmények ezek, aki még nem volt ilyen szituban el sem tudja képzelni!
Most nálunk ki van táblázva, hogy az erdõben tartózkodni "tilos és életveszélyes", ha úgy vesszük én sértem az elõírásokat.


Floo: Bizony szép, gratula Noli!

...
myloh: Nem tudom ezt láttad-e, ez pár hónappal ezelõtti felvétel Link

Hûûû, ez nagyon szép kép, gratula!

Akkor illett volna egy a "tisztelet a kivételnek" címû szösszenetet odabiggyeszteni. Így pont úgy hat, ahogy leírtam.
A vad és a vadász nem egyenrangú felek - Ez számomra nem értelmezhetõ. Törvényi szabályozás van a területek vadeltartó-képességére, azok egyensúlyban tartására.
A világon sincs a legtöbb dologban egyenrangúság. Szerencsére.

Na én csak a hírekben olvasott "balesetek" kapcsán félek, de nem Tõled! Legalábbis remélem, hogy nem Téged hallak durrogtatni a Látóhegyen... Azt úgyis tudod, hogy mi a véleményem mindenfajta emberi felsõbbrendûségrõl... Lehet, hogy hiba, de továbbra is úgy vélem, hogy amióta a kõbaltát feltaláltuk, nem egyenrangú felek a vad és a vadász...

Óriási hiba a vadászatot és a vadászt degradálóan feltüntetni. Ezt vadászemberként és vadgazdaként kikérem magamnak.

3 éves kan disznó. Kiváló felvétel, gratula.

De édes MOndd, nem félsz, hogy amikor így az erdõben vagy, lelõnek? Feldühödött vaddisznótól eszembe se jutna félni, de az embertõl, fõleg, ha puskája és pálinkája is akad...

Mai disznóság... Link

Nevezzük el magyarul; mustár-mag légynek. Éppen ezt eszem egy hete 3*kiskanállal, meg korty vízzel közbe lecsapatva, mert sehogy sem nem megy le. Mondom a mustár magot eszem, a bélbolyhok tisztítására. Hasonló mint a köles ,de csak lenyelve enyhe gyulladáscsökkentõ, vese tisztító bélpucoló, nyákoldó.Teának megfõzve fertõtlenítõ sebkezelõ, vese-húgyhólyag tisztító hatású.

Legyek tekintetében a diptera.info a világ legjobb gyûjtõoldala. :-)

Noli miután megadtad a latin nevét utánanéztem a neten, a Foltos legyek (Ulidiidae ~ Otitidae)gyûjtõnévvel illetik sokféle változatát. Magyar nyelvû leírások alig akadnak, egyedül Soós Árpád munkái között akadtam egyre
SOÓS, A. 1980: 48. család: Otitidae - Foltoslegyek. - Magyarorszag Állatvilága / Fauna Hungariae 143, XV, Dipt. II (2): 67-93, 40. - 57.ábra sajnos megnézésre nem hozzáférhetõ.
Megemlítem, hogy a magyar hivatkozásokat keresgélve a foltoslegyekre, véletlenül ráakadtam az Index- Rovarok, bogarak, pókok fórumán Jaurinum fórumkollegánk meghatározására: "Szerintem egy Myennis-faj az Ulididae (foltoslegyek) családjából." (2009.08.03. Kannus fényképére válasz, ott más megjelenési formájuk látható)
Viszont meglepõen sok külföldi webhely foglalkozik a foltoslegyekkel, közülük nem egy pontosan a lentebb csatolt változatot mutatja. Kikerestem közülük a legjobb makrofelvételeket Link Forrás: Diptera.info Ugyanaz amit lent csatoltam
Elméletileg a magyar neve foltoslégy lehet ami természetesen csak gyûjtõnév. Besorolása:
ARTHROPODA_ Insecta_ Diptera_ Brachycera_ Ulidiidae_ Otitinae_ Ceroxys_ Ceroxys hortulana (Rossi,1790)
Emellett még további HAT változatot láttam a Ceroxys species-ben felsorolva, amin elfilóztam. Nemcsak rovarok léteznek a Természetben, úgy vélem szinte fanatizmussal határos elhivatottságot igényel attól aki az élõvilág tanulmányozásának szenteli életét mert ezt nem lehet "félszívvel" csinálni.

Köszönöm a meghatározást, ennyivel is többet tudok

Ceroxys hortulana a neve, magyarul nem tudom, nincs benne az állatnév-szótáramban sem és neten se találok. Nagyon csinos jószág!

T. rovarÁSZok az imént lõttem ezt a napozó szárnyast a szobaablakon

(Time: DST)
Szép pettyegetett szárnyú Lõttem hasonlót már de muslicaméretben és "duci" volt hozzájuk mérten)
Ui: mentegetõdzés- test-tájanatómia makrót nem tudtam csinálni mert erõs ellenfény volt és õ is gyorsan mozgott mint a megátalkodott harlekin aki köszöni szépen, még mindig vidáman elvan a fûtött szobában...

Pettyegetett repülõszöcske, s valóban igen bájos teremtés volt! Sajnos nem túl hosszú életûek õk :-((
A fekete pontocska az összetett szemének az a része, amit pont szembõl látsz (ezért is tûnik úgy, mintha rád nézne s az a pupillája lenne), a kis "szemlencséi" ( csõ alakú képzõdmények, a tetejükön van a lencse Link - ommatidia a nevük és többezer van belõle a jól látó rovaroknak). Amikor ránézel a szemére és ez a fekete folt megjelenik, ott belátsz az ommatidia mélyébe, ahol benn sötét van, s azért tûnik sötétnek a pötty. Amikor a szöcsid meghalt, elhomályosodott az ommatidiák tetején a lencse s átlátszatlanná vált, ezért tûnt el a folt.

Nagyszüleim "zöldló"-nak hívták. Felénk meglehetõsn ritka, 5-6 nagyságrenddel több van sáskákból.

Nálunk a légyre is pörög Cirmi, akkor hallat ilyen "kattogó" hangot.
Madarakat csak bámulja. Viszont a kutyánknak köszön szabály szerûen, akár mikor elmennek egymás mellett mintha ráköszönne, furi. Csóri kutya csak néz rá,hogy mi is van most?!

Ez a kedves szöcske megtelepedett a negyediken tartott virágon. Az egyikrõl félig lezabálta a szirmokat. Pár hét alatt degeszre ette magát, majd elvackolt a szárak tövénél. Mindig nézegettem, hogy megvan-e, de egyik reggel már nem mozgott. Nagyon helyes szöcskõ volt, mindig a fényképezõbe nézett a pötty szemével. Link Link Link Link itt felfele bandzsít: Link Itt szembe: Link
Amikor elpusztult, eltûnt a fekete pontocska.

Sziasztok! Csak most volt idõm feltenni néhány õszi képet. Link Link Link
Egy "lék" közepérõl: Link
Surlófényben: Link Link
Madárka, madárka...Link

Az én macskám szakasztott ugyanezt csinálja: ül a belsõ ablakpárkányon, a farkát mélyen lelógatja, és hipnotikus transzban figyeli a fán játszadozó verebeket órákon át. Közben fura kaffogó hangokat hallat, melyeket csak és kizárólag madarak számára tart fenn. Olvastam régebben, mire vezethetõ vissza a cica madarász-éneke, de már elfelejtettem. Tudja valaki?

Pontosan!

Köszi!
Arab vér lehet, szép "csuka" feje van.

Nincs is annál jobb, mint ablakon át nézni a madarakat! Biztonság mindenkinek :-)

Segítenem kellett ma reggel Cirmi cicámnak,hogy jobban lásson.. Ugyanis, azt vettem észre mosogatás közben,hogy a macsek "pattog" fel-le a konyha ablak elõtt, aztán megpróbált felmászni az ablakba, de nem ment neki.
Hát rá jöttem én mit szeretne, lesni akarta a kismadarakat amint a konyha ablak elõtti madáretetõben falatoznak.
Segítettem neki, hoztam egy széket és oda tettem az ablak elé, most reggel 8-óta ott ül mozdulatlanul és kigúvadt szemekkel lesi a madárkák minden mozdulatát.

Szarvas, Kõrös holtág, vízpart: A megkésett tulipánültés közben kifordítottam a nyáron említett mocsári teknõs fészket. A tojások mindegyike fel volt hasítva, ezek szerint kikeltek. Jövõre megkönnyítem a teknõsök dolgát, készítek pár 30 cm mély homokkal telt fészekrakó helyet. Remélem, lesz annyi eszük, hogy a kötött talaj helyett azt használják.

Örülök hogy fórumtársainkhoz hasonlóan végre én is fotózhattam egyet. Pókiszonyosok elnézést - csodaszép lény. Tulajdonképpen a "maga súlycsoportjában" nemigen lehet ellenfele. Haladása határozott, egyenletes szinte "méltóságteljesen" kimért akár egy lusta tigrisé, szokásos hibámba az emberi beleérzésbe esve úgy éreztem - kis ösztönlény létére mintha pontosan tudatában lett volna erejének és képességeinek. Ahogy megállt elõttem és nem mozdult akkor sem amikor leguggoltam alaposabban megnézni, késõbb nem menekült a konzervesüvegtõl sem csak elhúzódott, szinte sugárzott magabiztossága holott egy macsek egyetlen mancsütéssel összetörheti (ha Kalóz itthon lenne, azonnal megette volna, szereti a pókokat). Nevessetek ki- több hasonlat átvillant rajtam mint a lustán sétáló tigris, poroszkáló lovag avagy lassan gördülõ nehézpáncélos Szép és nagy példány volt, nem csodálom ha valaki mérete miatt megriadva eltapossa. Más pókokkal ellentétben nem sétált a csapdába (fotózásra akartam elfogni de nem noszogattam nehogy sérüljön) csak kissé kitért elõle, nem iramodott el világgá mint más pókok teszik. Örülök hogy "ilyet" is láttam Elteszem az orrszarvú bogár, a pohók, a barlangi pók és a két hálós "szuperpók" kiemelkedõ emlékei közé mert hét év leforgása alatt csak egyszer láttam õket. Azt hiszem megjelenésükben közrejátszhat hogy az "elvadulás határán" tartom a kertet "szabályozott vadonként", életterüket csak a szükséges mértékben háborgatom.
Noli, fene a betolakodó poloskáját, tömegével nyüzsögnek akár a harlekinek tették.
Jól tûrik az esti lehûléseket. A harlekinek már eltûntek, csak a szobámban kóricál még pillanatokra feltûnve az az egy amit lefotóztam (magas helyeken és meglepõen gyorsan halad/szalad meg nem áll, közben néha repül is ott fent, nehéz lesz "levadászni").
Említésre méltó talán hogy pár napja megbolydultak a vakondok is, sokfelé nyomták fel a gyepet pedig jó ideje abbahagyták, most õk is aktivizálódtak. Ezt láttam tõlük már tél közepén is kisebb enyhülések közeledtével. Ez talán az "állati idõjóslás" körébe tartozik. Úgy vélem, megérezhetnek olyan apró finom változásokat környezetük paramétereiben melyet mi emberek nem, mûszeres méréseink adatainak közeledõ változásra utaló összefüggéseit pedig bizonytalanul ítéljük meg illetve fel sem ismerjük. Nekem most az nem tetszik hogy bár mérhetõ szél nincs, de napok óta egyenletes gyenge K-i szellõ lengeti a magas fák lombjait, ami helyi tapasztalatom szerint mindig hideget hoz. Reggelente deres már minden de a napsütésben gyorsan felmelegszik, a tegnapi maximum itt +10°C volt "nyüzsögtek" is a rovarok (fõleg a Noli határozta "betolakodó" poloskák és nagytermetû fekete bundás "királylegyek" ritkásabban szitakötõk, darazsak) ahová napsugár vetült tartósabban. Van ereje a Napnak, megkezdtem a "redõnyös hõszabályozást". Ha elborul vagy esteledik a redõnyöket leengedem. Ha kisüt a Nap felhúzom, a függönyöket elhúzom és a dupla üvegek egyfajta napkollektorként mûködve a WS beltéri adatai szerint +0,5~2°C-al megemelik a házbelsõ hõmérsékletét (egy szoba kivételével a többit 7°C-ra temperálom - sajnos ezt csak magányos férfi teheti meg, asszony-kisgyerek számára kevés). A "redõnyös klimatizálás" nyáron is mûködik (fordított lépésekben nomeg este-éjjel a házbelsõt az összes ablak kitárásával lehûtöm a következõ napra) nem kell áramzabáló légkondi Ha megérem - jövõ tavasszal fiaim segítségével megkezdjük a napelemek felszerelését, ezzel reményeim szerint még jobban függetleníthetem magam. A neten követem a "külvilágot" de inkább a Természetbe menekülök ha tehetem. Ennek okát a következõ példával jellemezném: elõre is bocs T. Modik, tudom a fórum nem Zeneszoba - de a világ változásait legjobban talán Louis Armstrong kedves dallamának Link a Ministry metal cover remix Link képi és hangzásbeli különbségeivel vethetjük egybe (Louis Armstrong: What A Wonderful World a XX.- és Ministry remixe a XXI.századból) A kedves kis dallam felgyorsult tomboló üvöltözéssé változott mert manapság erre van tömegigény. Elfilóztam, talán ideje elgondolkodni merre tart a világ... bár meglehet talán a remix összeállítójának is a figyelem felhívása volt az eredeti célja, akár Chris Rhea "you mean this the single technological breakdown - Oh no, this the road to hell" ~ (azt gondolnád ez csak a technológia tévútja, nem - út a pokolba) sorainak Link . T. Modik ismételten bocs, csak mondandóm zenei illusztrálása volt, ha gondoljátok itt nincs helye, nyugodtan töröljétek "nincs harag"
A Nap pazarul süt, pára és dér felszívódott, jelenleg +5°C van, mérhetõ szél nincs, a közvetlen napfényre kitett hõmérõ +14°C-ra szaladt fel. Jó napot, jó kedvet Mindenkinek én is megyek a dolgomra
Ui: Noli - Nándi köszönöm a meghatározást

Fenyvescinkék ma reggel: Link

A pókica egy szongáriai, ahogy Nándi is jól mondja. Hím, aki valszeg facér maradt. Szeptemberben indulnak feleséget keresni, akkor szoktak betévedni házba. Gratulálok a találkozáshoz, hazánk legnagyobb pókjûval futottál össze, aki ráadásnak az elsõ volt, akit védetté nyilvánítottak.
A poloska nyugati levéllábú, fenyõlevelet eszik, õ ugyanolyan betolakodó, mint a képeiden szintén látható harlekin.

Egy munkatársam pár (kb. 10) éve rémülten szólt, hogy féltenyérnyi pók mászott be az összecsavart térképlapok közé. Ismerve õt, le kellett ütnöm a magas labdát: Mennyit ittál? Megtaláltuk, a csáprágói 7-8 mm-esek voltak. Egy takarítónõ vitte haza a fiának befõttes üvegben. Valahogy nem használt a fejlõdõ pókiszonyomnak. A kutyus sebesülésérõl: Cilamilánk egy nap nem akart elõjönni. Délben nagy kiabálások után megjelenik, combja hasmagasságban teljes méretig felhasítva, alig él. A doki összevarrta, de majdnem elsirattam. Másnap reggel megyek anyukámhoz: a kerítsen vár, mintha semmi sem történt volna. A kilenc életébõl csak egyet veszített.

Jól látom, hogy szongáriai a bundás?

Van két jó hírem és két rossz. Kezdve a rosszal: -1. Kalóz cica több mint egy hete eltûnt. Remélem hogy esetleg még visszatér ahogy Micó testvére jött haza 10 hónap után. -2. Tomi kutya valamivel úgy felhasította a bal hátsó lábát hogy "térdén" tenyérnyi darabon látszott az élõ hús, laffogott rajta a tenyérnyi bõr. Ettõl még ugyanolyan szertelenül rohangászott mint mindíg, de állatorvost hívtam, aki összevarrta majd 15 cm hosszan. Kutya baja a blökinek de félõ hogy felszakad. Fotót csináltam a sérülésrõl, "csak" bundája vált le nem vérzett, de elég riasztó látvány.
A jó hír: +1. sikerült helyrezökkentenem az öreg Sony beakadt blendéjét (pedig szakember állította nem lehet "buherálni" csak teljes objektívcsere lehetséges). Evvel úgy vagyok, csak akarat és türelem kérdése, mert amit ember rakott össze azt másik ember szétszedheti és újra össze is rakhatja
+2. még mindig van mozgás a rovarvilágban, csináltam néhány próbafotót az immár másodszor buherált géppel. Egy félresikerült fotópár Nolinak a szobámban idõnként feltûnõ harlekinrõl. Sajnos igen gyorsan mozgott, mindig kiment a képbõl de mintázata felismerhetõ. A mezei poloska pedig vidáman csápolt kint a napfényben. Említettem feltûnõen sok mozog mindenfelé, nem mellesleg lepkék-szitakötõk-darazsak-legyek repkednek még. Már hozzáfogtam a hsz. írásához amikor lementem kávéért. Útközben elém sétált egy gyalogpók, megállt elõttem és "rámnézett". Nem félek a pókoktól de ez akkora volt hogy elképedtem (Nem tudom minek köszönhetõ hogy ekkora hálós és gyalogpókok vannak egy ideje, mint pld. tavaly a "szúnyogevõ" hálós "szuperpók", pár hónappal késõbb a hasonlóan nagytermetû "lánya", fotóikat mutattam). Nem túlzok, ennek gyufaszálnyi vastag lábai voltak hozzáillõ testmérettel, lábkörfogattal. Nem menekült megállt és "néztük" egymást, leguggoltam hozzá aztán elmentem egy konzerves üvegért hogy befogjam és körbefotózzam. Az üvegbe nem akart bemenni, nem szaladt el de mindig arrább húzódott. Ekkor fotóztam le, méretezésre ott van a járólap térközének gyufaszálnál szélesebb (3-4 mm) fehér csíkja. Hát nem "piskóta" a két húszforintosnyi területet kitöltõ gyalogpók látványa még nekem sem. Már azt vártam nekem ront (akár az orrszarvúbogár amit alig tudtam lefejteni az obiról) de arrébb oldalgott.

A pár perce lõtt kapitális "gyalogpók" (közel 1:1 méret, arányításra ott a járólap térköze)

Elképzelhetitek mekkora volt ha még én is elképedtem méretén. Ezek mellett csináltam még néhány próbamakrót is egy pókhálóban elpusztult légy szemérõl-testrészeirõl, tizenkettõ egy tucat, már nem untatlak Benneteket vele. A lényeg, mûködik az "öreg jatagán" és bár "van másiiik", még mindig ezt használom legszívesebben

Ahogy a hozzászólásomból kitetszik, távol áll tõlem, hogy az állatok idõjós képességét tagadjam. Hiteles beszámolók szólnak arról, hogy "primitív" emberek, természeti népek fiai az állatok viselkedésébõl biztonsággal megmondták a várható idõjárást, holott meteorológiáról még csak nem is hallottak.
A probléma az, hogy a magam részérõl eleddig nem tudtam határozott összefüggést felfedezni az állati magatartás és az eljövendõ idõjárás között. Pedig, fõleg ilyenkor késõ õsszel, tél kezdetén nagyon nyitva tartom a szemem, mert imádom a hideget és a havat, ezek elõjeleit direkte keresem. Talán-talán, ha feltûnõen sok a varjú, nagy csapatokban kóvályognak a levegõben, vagy úgy meglepik a fákat, hogy azok szinte feketéllnek tõlük, feltehetjük az idõ zordra fordulását -de mérget erre se vennék. Megfigyeltem, hogy nagyobb idõváltozások elõtt néhány nappal az erdei állatok (õz, róka) aktívabbak a szokásosnál, gyakran mutatkoznak az utak mellett. De sok olyan idõváltozás is van, melyet nem elõz meg ilyesmi. Örök kérdés, hogy az állatok elõre megérzik-e a változást, vagy csak reagálnak a már bekövetkezett viszonyokra -különösen, hogy e kettõ gyakran össze is keveredik. A rigó a tél közepi nagy enyheségben elkezd énekelni: vajon azért, mert elõre érzi a hosszú tavaszias idõszakot, vagy pedig, mert eleve magas a hõmérséklet? Nehéz kérdések ezek.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az idõjárás néha kegyetlenül becsapja az élõvilágot. Korán jött tavasznak növények, állatok gyakran "felülnek", aztán az újra szigorúra forduló idõ "rendet vág" közöttük.

Nálunk mindig van kint téltõl-télig, mondjuk nyáron jakizzuinak használják szárnyas barátaim, fõleg a rigók.
És mellé még levágnak egy szép nagy csivitelést is, mert ugye úgy igazi a buli.

Az alapvetõen rovarevõk etetése közben (fõleg olajos magvak használata esetén) ne feledkezzetek meg az itatásról sem, különösen most, amikor a hosszú száraz periódus idején igen kevés természetes vízfelületet találnak maguknak.Ellenkezõ esetben szörnyen kínozza majd õket a szomjúság és hamar dehidratálódnak (a magvak emésztés sok vizet von el a szervezetükbõl),az pedig maga a lassú kínhalál.Éjszakai fagyokban persze nem kell kinn hagyni, de aki tud, nappalra tegyen ki sekély madáritatót is az etetõ közelébe, macskabiztos helyre.Köszönet a kis tollasok nevében.

Kékcinkét elvétve látok az etetõnkön, a széncinkékbõl van sok a környéken. Úgy látszik, nekik alacsonyabb a bátorsági indexük. A zöldikékrõl elfelejtkeztem, de azok is békességesek. A technikai problémát úgy oldottam meg, hogy szövetkeztem a szomszéd lépcsõházban lakó munkatársammal. Õ tepertõvel etette a cinkéket, amíg volt neki. Utána én szállítottam neki a diót, napraforgót, hozzám jártak a verebek, hozzá a cinkék. A verébcsapat az õ erkélyét valahogy nem fedezte fel. A probléma csak az, hogy jobban szeretek a cinkékben gyönyörködni, mint a verebekben.

Hát, akkor valami nem stimmel a cinkéitek lelkivilágával, nálunk a kékcinke úgy odacsap a verébnek, mint a csuda! Egyedül a tengelicekkel nem bír a cinke, azok alapban nagyon veszekedõsek, tõlük aztán tényleg senki se jön az etetõre, s egymást is folyamatosan csépelik evés közben. :-)

Nem sajnálom én a verebektõl sem a napraforgót, sem a diót. Annyit gyûjtögettem, böngésztem (kizárólag a madaraknak), hogy egy kisebb falu összes madárkája kihúzná vele a telet. Az egyedüli gondom a verebekkel az, hogy olyan tömegben látogatják az erkélyünket, hogy a cinkék nem merik megközelíteni. Azt nem tapasztaltam, hogy verekedõsek lennének, egyszerûen túl hosszú ideig és túl nagy tömegben lepik el az etetõt. A cinkék nincsenek egy súlycsoportban velük. Az igazi veszekedõsök a tengelicek: egymással, cinkékkel, verebekkel. A verebek tanulásáról, életmód változásáról annyit, hogy verébfészket fákon utoljára a 60-as évek vége felé láttam. Cseréptetõk alatt, városokban rácsos fali szellõzõkben, konvektorokban is láttam fészkeket. Én nem vettem észre (lehet, hogy csak nem figyeltem), hogy felénk csökkenne a számuk, bár a háztáji állattartás csökkenésével a terített asztaluk mérete jelentõsen zsugorodott.

A veréb nálunk úgy eszi a szotyit, mint a ruszki katonák, be a pofába az egész mag egyik oldalon, ki a héj a másik oldalon... A veréb nagyon tanulékony állat, szóval ellesik a cinkéktõl is, mit kell tenni, ma már simán képesek megkapaszkodni a lógatott etetõn is, ami elvileg verébmentes kéne legyen.
Amúgy ne sajnáld tõlük se, legalább olyan hasznosak, mint a cinkék, s legalább olyan mértékben fogynak is sajnos...

Ma láttam fenyõrigókat is!

Itt kertes ház lévén fix oszlopos madáretetõbõl megy az etetés. Macska biztos, tehát Cirmi nem tud felmenni, és nem is engedjük.
Én is bengéztem a napraforgót és otthon 2délután alatt csépeltem ki kis falapáttal, nem kis meló volt.
Dióbelet is is szoktak kapni, pl majd jövõ héttõl ha beindul a dió törés a Karácsony közeledtével.
Szerencsére nálunk minden féle madár megfér, felsorolni is hosszú lenne, de tény a verebek vannak túlsúlyban. Elzavarni nem tudom, nem is akarok õket, majd megvívják a saját kis harcukat a többi madárral a kajáért. Ha beáll a nagy hideg és az igazi tél, szoktam nekik kitenni hájat(sertés,liba,kacsa) is, meg ilyen faggyús madárgolyókat, ezzel jobban elviselik a hideg éjszakákat szegénykéim.

Szarvas: a panel 3. emeletén 2-3 hete kezdtük a szoktató etetést az erkély virágvályújnak a peremén tört tavalyi dióval (ott a madárkáknak messzirõl észrevehetõ). Több, mint egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a cinkék be merjenek szállni a vályúba, ahonnan a környezetüket nem láthatják. A szokásos cinkestratégia: Felkapják, viszik a legközelebbi fára, ahol megeszik, vagy közben leejtik (a tengeliceknek és a zöldikéknek ilyen lelki problémájuk nincs, õk a kiszolgálás helyszínén étkeznek). A madáretetés vonzata: Az erkélyünket a kis galádok hálából össze-vissza sz...ják. Párás, szélcsedes idõben, ha kilépek egy kis friss levegõt szívni, olyan szagok csapnak meg, mint amikor gyerekkoromban tojást kerestem a tyúkólban. Némi bioszfrikus, evolúciós történések:
Három éve megjelent két veréb az etetésen. Úgy tekintettük õket mint tiszteletbeli cinkéket. A követkzõ év telén már hozták a pereputtyot is. Tavaly áttértünk napraforgó magra, mert korábban azt tepasztaltuk, hogy azzal a verebeknen gondjuk van. Volt. Megtanulták, hogy a napraforgót hogyan kell kibontani. Tavaly meg kellett szüntetnünk az etetést, mert a verebek minden más madarat elvertek. Az idén taktikát váltok: Böngésztem néhány zsák napraforgó fejet, azt fellógatva talán távol tudom tartani egy idõre a verebeket. Még nem láttam verebeket fejjel elefelé lógve kajálni.

Szerk: hogy a vályú miért elipszilon, nem tudok rájönni. Eredeti jelentése állítólag fából kiVÁJT edény. Anyukám magyartanárként ment nyugdíjba és tõle azt tanultam pár évtize, hogy "helyettesítsd a jé-t l-lel, és ha úgy-ahogy értelmes, vagy nem változik az értelme, akkor l-y".

Imádom õket!!! Köszönet! :-)))

Köszönöm, a mailcímemre, ha megtennéd! Meg egy helyszínt légy oly kedves, írjál hozzá, hogy hol készült.

Nem, ezt a neten találtam, de a mi déli falunk is így nézett ki napokig.

Sziasztok!
Idei elsõ felvételek a baglyokról. Link Link
Aki teheti jobb felbontásban nézze.

Van. Hová küldjem?

Szilvi, ez a saját házatok..?

Noli, ez megfelel?

Ez kimeríti a közösség elleni izgatás tényállását! :-)) Nagyon szép laskák!!!
Egyszer találnék egy termõhelyet...

Tömegben összegyûlt laskák vannak csak. Íme: Link Link Link Majd egy léggömbös a frászt hozta rám, mire rájöttem, mi az a fura hang. Link Link Link Meredek volt a landolás is Link És végül amikor a laska átadja a helyét a tuskón: Link