Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Más modelleket is meg lehet nézegetni a Wetterzentrale-n. Pl itt a JMA csapadéka szerda éjjelre: Link
A bal felsõ sarokban más modelleket is ke lehet választani. Csak ezeknek általában rosszabb az idõ-felbontása, mint a gfs-nek.
Vagy pl itt Link is lehet nézegetni. Legfelül lehet kiválasztani a modellt.
A bal felsõ sarokban más modelleket is ke lehet választani. Csak ezeknek általában rosszabb az idõ-felbontása, mint a gfs-nek.
Vagy pl itt Link is lehet nézegetni. Legfelül lehet kiválasztani a modellt.
Link A kép bal felsõ sarkában a 06 Z a dátum után mit jelent? Reggel 6 órától számítva?

Üdv! Engem is elért ez a bolond modelljárvány:
Szükségem lenne GFS 3-6-9-12-18-21-24 órás modellelõrékre.
T825, T925, T2m. csapadék elõre is szükséges!
Várom a véleményeket hogy esetleg mit lehetne nézni stb!
Nemtudom honnét szeditek ezeket a modelleket de akkor már valaki segítsen! Elõre is köszönöm!
Szükségem lenne GFS 3-6-9-12-18-21-24 órás modellelõrékre.
T825, T925, T2m. csapadék elõre is szükséges!
Várom a véleményeket hogy esetleg mit lehetne nézni stb!
Nemtudom honnét szeditek ezeket a modelleket de akkor már valaki segítsen! Elõre is köszönöm!
Márpedig be kell, a hivatalos osztályozás "hó- és jégtakarót" ír elõ.
A jégnek mi köze a hóhoz?
Ha ónosesõre beírnánk 1cm-t a hóvastagság rublikába az elég érdekes lenne.
Ha ónosesõre beírnánk 1cm-t a hóvastagság rublikába az elég érdekes lenne.
Élõszõr én is beírtam az 1 centit, majd töröltem. Ennek oka, hogy csak a nem felszórt emberi építmények felületén volt 1 centi vastag a jég, a fûben, a természetes környezetben nem tudott ilyen kialakulni. Ebbõl kiindulva 3 fûben/földön történt mérés alapján (ahol a havat is szoktam mérni) az 1 centi nem jött ki, ezért inkább csak a megjegyzésbe írtam be. Remélem jól jártam el.
Ha hótakaró szempontjából a hó egyenértékû a jéggel, akkor ez azt jelenti, hogy a múlt heti ónosesõ 1cm vastag jégpáncél termésének eredményeképp nálunk is volt néhány hótakarós nap?
Ez érdekes lenne, mert havat még az idén szinte nem is láttunk.
Ez érdekes lenne, mert havat még az idén szinte nem is láttunk.

Értem, köszönöm!
A soproni elõtt melyik a "másik" (a határeset)?
A soproni elõtt melyik a "másik" (a határeset)?
Beltérületit elvileg igen. Hótakaró szempontjából hó egyenértékû a jéggel (kivéve ha a jég 0.5 cm alatt van).
Ha több mint a felét hó borítja, akkor kell 3 helyen mérni, és átlagolni. Ha kevesebb mint a felét, akkor hófolt-nak kell minõsíteni, és nem kell mérni.
Ha több mint a felét hó borítja, akkor kell 3 helyen mérni, és átlagolni. Ha kevesebb mint a felét, akkor hófolt-nak kell minõsíteni, és nem kell mérni.
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#99593 - 2009-01-21 12:17:55)
Én nem tudom, hogy hótakarós napnak minõsítsem-e a mait.
A füvön 3 cm-es jég a belterületen 60 %-os legfedettség a külterületen csak 40-50 %-os. Most akkor minek minõsítsem.
Én nem tudom, hogy hótakarós napnak minõsítsem-e a mait.
A füvön 3 cm-es jég a belterületen 60 %-os legfedettség a külterületen csak 40-50 %-os. Most akkor minek minõsítsem.
558 csapadékmérõ állomás van (2005-ös adat). A legfiatalabb az határeset, a soproni megszûnt egy idõben, majd nemrég költözött vissza a helyére, így én azt nevezném legfiatalabbnak.
Melyik a "legfiatalabb" hivatalos met. állomás hazánkban? (Gondolom valamelyik klímaállomás.) Illetve még arra lennék kíváncsi hogy kb. hány csapadékmérõ van "szétszórva" az országban (a nem met. állomásokon lévõkre gondolok)?
Sikerült megtudnom az okot!
Az elosztó szerverük hibásodott meg de az ígéretek szerint holnap kijavítják a hibát. Addig is a türelmünket kérik!
Az elosztó szerverük hibásodott meg de az ígéretek szerint holnap kijavítják a hibát. Addig is a türelmünket kérik!
Én is kérdeztem már tegnap, de nem tudja senki, vagyis nem reagált rá senki.
Köszi! (Ez a rész valahogy kimaradt
)
Akkor át is írom gyorsan (majdnem 1cm volt a jég az ónos esõ után…).


Akkor át is írom gyorsan (majdnem 1cm volt a jég az ónos esõ után…).
Minél melegebb egy légtömeg, felfelé haladva annál lassabb ütemben csökken benne a nyomás, így azonos tengerszinti nyomásérték mellett is magasabbra kerül benne az 500 hPa.
Ezen a törvényszerûségen alapszik pl. a csapadék halmazállapotának becslése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a 850 hPa-os és 1000 hPa-os szint magasságkülönbsége mekkora. (Aranyszabályként 1300 m alatti értéknél elég hideg a légtömeg a hóhoz.)
Ezen a törvényszerûségen alapszik pl. a csapadék halmazállapotának becslése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a 850 hPa-os és 1000 hPa-os szint magasságkülönbsége mekkora. (Aranyszabályként 1300 m alatti értéknél elég hideg a légtömeg a hóhoz.)
Azt szeretném kérdezni az 500 hPa -os térképrõl, hogy:
- a sárga, piros (melegebb) színek azt jelzik, h az 500 hpa -os szint magasabb geopotenciálon van, tehát (azonos magasságban nézve) ott nagyobb a nyomás, mint mint az zöld-kék színeknél, az alacsonyabb geopotenciáloknál. Ezt még értem. De miért van az h (a térképek alapján) általában délebbre vannak a nagynyomású piros-sárga területek, míg a sarkkör fele pedig az alacsony nyomásúaké? A térképeket nézve ez télen-nyáron ugyanolyannak látszik...valószínû tehát, h valami alap dolgot nem tudok...
- a sárga, piros (melegebb) színek azt jelzik, h az 500 hpa -os szint magasabb geopotenciálon van, tehát (azonos magasságban nézve) ott nagyobb a nyomás, mint mint az zöld-kék színeknél, az alacsonyabb geopotenciáloknál. Ezt még értem. De miért van az h (a térképek alapján) általában délebbre vannak a nagynyomású piros-sárga területek, míg a sarkkör fele pedig az alacsony nyomásúaké? A térképeket nézve ez télen-nyáron ugyanolyannak látszik...valószínû tehát, h valami alap dolgot nem tudok...

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy jól tettem, hogy az ónos esõbõl származó jégréteg vastagságát nem számoltam bele a hóba? Köszi!
Az lenne a kérdésem, hogy jól tettem, hogy az ónos esõbõl származó jégréteg vastagságát nem számoltam bele a hóba? Köszi!
Furcsán fog hangzani a kérdés... Miért is képzõdik jégréteg a tereptárgyakon ónos esõ esetén? A tárgyak fagypont alatti hõmérséklete vagy a túlhûlt vízre ható mechanikai hatás (itt ütõdés) miatt, esetleg mindkettõ egyszerre okozza?
Kislexikonban csak a túlhûlt cseppekrõl van szó.
(Csak arra szeretnék kilyukadni hogy gyengén pozitív T mellett - 0,2-0,3°C - is lehetséges-e ónos esõ?)
Kislexikonban csak a túlhûlt cseppekrõl van szó.
(Csak arra szeretnék kilyukadni hogy gyengén pozitív T mellett - 0,2-0,3°C - is lehetséges-e ónos esõ?)
Pedig nem árnyéknak látszik, mivel helyenként vannak átfedõ fodrok, ha kicsit nagyítva nézed. Hm. Ráadásul árnyéknak túl intenzív, szerintem.
A karcos, foltos ablakon át nem lett tökéletes a kép, de élõben úgy látszott, hogy nem egyszerûen árnyék, hanem egy "bemélyedés" a felhõréteg tetején.
Persze ha végképp nincs más magyarázat, elfogadom, hogy rosszul láttam.
Persze ha végképp nincs más magyarázat, elfogadom, hogy rosszul láttam.
Van-e ötletetek, mitõl keletkezhet a hidegpárna sztrátuszfelhõzetének tetején ilyen, majdnem nyílegyenes "barázda"? A kép e hét hétfõn készült, repülõgéprõl valahol a Kisalföld felett: Link
Attól, hogy az ónos esõ a tél esetleges velejárója, még képes szélsõséges helyzeteket produkálni. Éppen úgy, mint nyáron egy felhõszakadás. Kétszáz évvel ezelõtt kit érdekelt egy nyamvadt ónos esõ, feltéve, ha nem tette tönkre a fákat és esetleg a vetést. Mára azonban más a helyzet, igenis szélsõségesnek számít. Az egy milliméter alatti vastagságú jégen is hatalmasat lehet zakózni.

Valóban nem sokan, az biztos
Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Mondjuk errõl szerintem nem sokan mondanák meg elsõre, hogy ez nem hó, hanem fagyott esõ: Link Maga a szituáció nekem is új, mert eddig még nem volt itt sem fagyott esõ lepel (vagyis F.E.L, ahogy tegnap mondtam
)
