Globális jelenségek
Nagyon érdekes dolgot olvastam, a forrás a 3. évezred téli, extra kiadása.
A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.
Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.
Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.
Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.
Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.
Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.
A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.
Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.
Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.
Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.
Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.
Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.
Sziasztok. Tudna nekem adni (lehetõleg magyarul) egy linket ami a magyorországi klímaváltozásról szól? Esetleg annak lehetséges hatásairól.
Nagyon megköszönném!
Nagyon megköszönném!
Súlyos hiba elvetni páratlan életmûvét, óriási szakmai tapasztalatával pontosan tudta, különbözõ szinten vannak a "megidézések", ezt pontosan rögzítette is az elején, így az olvasottakat kicsi hozzáértéssel kell kezelni.
Benned van a hiba, ha ezt nem alkalmazod.
Csatlakozom Menyhért, he-he!
Benned van a hiba, ha ezt nem alkalmazod.
Csatlakozom Menyhért, he-he!
"Én egyre kevesebb hitelt adok a Réthly gyûjtés adatainak."
Öregem, ez komoly hiba! Tudni kell azt "olvasni", érteni, hogy vannak benne nagyotmondások, "költõi túlzások", a kor nyelvezete, érzésvilága, sõt humora közül kell kibogozni a lényeget, amire nyugodtan támaszkodhatsz, mint információra. A sorok között kell tudni olvasni. Egy páratlan könyvsorozat, elég komoly összeget tudnék felajánlani annak , aki eladná nekem a 17. századról szóló kötetet.
Öregem, ez komoly hiba! Tudni kell azt "olvasni", érteni, hogy vannak benne nagyotmondások, "költõi túlzások", a kor nyelvezete, érzésvilága, sõt humora közül kell kibogozni a lényeget, amire nyugodtan támaszkodhatsz, mint információra. A sorok között kell tudni olvasni. Egy páratlan könyvsorozat, elég komoly összeget tudnék felajánlani annak , aki eladná nekem a 17. századról szóló kötetet.
Mindez nagyon jó dolog, de ha Kína, India elkezd "nyugatiasan" fogyasztani az teljesen felülír minden pozitív tendenciát. Már pedig zajlik a fokozódó folyamat.
Hogyne: Patakné Félegyházi Enikõ a Debreceni Egyetemen. Csak az a baj, hogy nyugdíjba ment.
Talán ez használható - angol nyelvû:
Az IPCC 2007-es kiadásának I. kötetében van egy rész a paleoklimatológiáról.
Link
(8 MB)
Természetesen az IPCC jelentéseimben is van néhány dolog ami nincs megemlítve pedig eredeti kiindulást tekintve ott kellene lennie na de mindegy... használható az anyag - fõleg mivel ez a paleoklimatológiai rész, így nagy ellentmondások nincsenek talán benne. Viszont utolsó 2000 évvel kapcsolatban azért óvatosan kell kezelni a leírtakat, pláne ha már valaki átolvasta Réthly A. Idõjárási és elemi csapások c. könyvének azt a részét, amelyben a Kr. utáni néhány száz évtõl kezdve az 1600-as, 1700-as évekig van a feljegyzések összegyûjtve... Na azt elolvasva kicsit máshogy tekint azért az ember az ott mutatott hõmérsékleti rekonstrukciókra.
Az IPCC 2007-es kiadásának I. kötetében van egy rész a paleoklimatológiáról.
Link
(8 MB)
Természetesen az IPCC jelentéseimben is van néhány dolog ami nincs megemlítve pedig eredeti kiindulást tekintve ott kellene lennie na de mindegy... használható az anyag - fõleg mivel ez a paleoklimatológiai rész, így nagy ellentmondások nincsenek talán benne. Viszont utolsó 2000 évvel kapcsolatban azért óvatosan kell kezelni a leírtakat, pláne ha már valaki átolvasta Réthly A. Idõjárási és elemi csapások c. könyvének azt a részét, amelyben a Kr. utáni néhány száz évtõl kezdve az 1600-as, 1700-as évekig van a feljegyzések összegyûjtve... Na azt elolvasva kicsit máshogy tekint azért az ember az ott mutatott hõmérsékleti rekonstrukciókra.
A 2006-os nyári Metnet-találkozón tartottam az elõadást, azt próbáltam benne áttekinteni, milyen változásokat ismerünk a Föld éghajlatában a régmúlttól - azaz a prekambriumtól - a pleisztocén "jégkorszakokig". Az elõadás diáit le is töltheted innen: Link
Természetesen ez csak egy rövid ízelítõ a témából, a pleisztocén történetet közismertebbnek gondoltam, ezért arról kevesebb szó esett. Magyar nyelvû összefoglaló könyv tudtommal nincs a témában; én különbözõ, geológusként hallgatott elõadásokból (elsõsorban földtörténet, aminek a paleoklíma persze csak egy szelete) ill. cikkekbõl gyûjtöttem az infóimat. Angolul nyilván van választék - de be kell valljam, örültem, ha cikkek olvasására jutott idõm, egy nagy monográfia átrágása túl nagy falat lett volna.
Ha az EISZ-rendszerhez hozzáférsz (pl. egyetemrõl), ott cikkeket bõven találsz, de az angol Wikipedia is megbízható, olvasmányos, irodalmi hivatkozásokkal bõven ellátott anyagokat ad a témában. (A magyar verzióról inkább hadd ne mondjak semmit...)
Természetesen ez csak egy rövid ízelítõ a témából, a pleisztocén történetet közismertebbnek gondoltam, ezért arról kevesebb szó esett. Magyar nyelvû összefoglaló könyv tudtommal nincs a témában; én különbözõ, geológusként hallgatott elõadásokból (elsõsorban földtörténet, aminek a paleoklíma persze csak egy szelete) ill. cikkekbõl gyûjtöttem az infóimat. Angolul nyilván van választék - de be kell valljam, örültem, ha cikkek olvasására jutott idõm, egy nagy monográfia átrágása túl nagy falat lett volna.
Ha az EISZ-rendszerhez hozzáférsz (pl. egyetemrõl), ott cikkeket bõven találsz, de az angol Wikipedia is megbízható, olvasmányos, irodalmi hivatkozásokkal bõven ellátott anyagokat ad a témában. (A magyar verzióról inkább hadd ne mondjak semmit...)
Szal te már tartottál elõadást paloklimatológiáról. Mirõl esett szó ezen az elõadásodon?
Nem tudom, tanítják-e az ELTE meteorlológus szakán az éghajlattörténetet, de szerintem alap kéne legyen. Szerintem egy rakás jelenleg zajló kérdés megválaszolható lenne - gondolok itt a jelenleg zajló éghajlatváltozásra - ha a paleoklimatológia kicsit szervesebb része lenne a meteorológiának.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
"Hivatalosan" nem a fõ témám, de azért foglalkozom vele geológusként. A szomszéd fórumban olvasom, hogy szakirodalmat keresel; írj nyugodtan, hogy mivel kapcsolatban, és megpróbálok segíteni.
Így van, a földtörténet alig 10 százalékában volt jég golyóbisunkon, ám eme "átmeneti" jeges idõszakok közül voltak "hógolyó-Föld" epizódok.
A cikk bõven tavalyi, nem tudom, hogy anno valaki felfigyelt-e rá: Link
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Már ott elszúrták, hogy a vízszint jelentõsen emelkedik. Ha az északi sark olvad a vízszint NEM emelkedik! A példáját már százszor említettük ezért nem is mondom. Média 
Vákumcsöves van, ami már többet tud a síknál. Napi szinten jobb a síknál, az éves beesési szög változást viszont nem "kezeli".
Srácok, egy nagyon hülye kérdésem van. Feltalálták már a kúp alakú napkollektort? Akár napi, akár éves szinten nézem, hatékonyabban tudná kihasználni a fényt, mint a sík, amely csak egy irányban kapja.
A linkeden elindulva találtam ezt a sorozatot:
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Ezek szerint a lehûlést vízionálók lyukra futottak. Legalábbis azok, akik a kis-jégkorszak és "halott" nap összefüggéssel példálóztak. Pedig szívesen láttam volna egy két telet abból az idõbõl amikor a Duna jegén nyomták a koronázásokat a z'õsök és a Kilimandzsáró jégsipkát növesztett.
:-)
T.
:-)
T.
Az,hogy változik-e és merre a Föld éghajlata valóban nem a max. 1-2 évszázada folyó hiányos és vitatott hõmérsékletmérések elemzésébõl kell csak kiindulni.Nagyon egyszerû indikátorunk van:a jég.Mindegy,hogy sarki,gleccser self vagy firn.Csak meg kell nézni mondjuk az alpi gleccserek mai,50 ,100 stb. évekkel ezelõtti hosszát és máris tudjuk hányadán állunk.Ha a mondjuk 50 év alatt 10 km-rel rövidült gleccser ismét 1 km-rel hosszabb lesz,azt mondom :lehet,hogy itt az újabb jégkor! 
Jó lenne az eredetit olvasni, mert a végén nagyon összekeverték a dolgokat... Ha a Nap most foltosodik, akkor nem inaktív, de ha a lehülést az inaktív napfelület okozza, akkor miért is állunk lehülés elõtt? 
Valami összekeveredhetett 
Valami összekeveredhetett
Link
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Nagyon tetszik a blog, remélem, rendszeresen bõvül majd! Gondolom, eleve vitaindítónak szántad, tehát nem baj, ha itt-ott "belekötnék" a tartalmába.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Valahol érdeke is lenne, sõt van.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Egy dolog azért jó benne, reméljük sok ember megijed és jobban vigyáz környezetére.
Tényleg végtelenül undorító a bulvárosodás a témában... Azt se tudják mit beszélnek, néhány évtizedes (megkérdõjelezhetõ!!) adatokból sivatagot, karácsonyi balatoni strandolást, meg a .... tudja mit ki nem találnak.Az egzotikus élõlényeket, kórokozókat leginkább a nagy mobilitás számlájára írhatjuk. 
Amennyiben valakit komolyabban is érdekel a téma, indítottam egy blogot a klímaváltozás "nagy kérdésérõl".
Link
Link
Link
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Épp ezt az oldalt nézegettem és a következõket figyeltem meg:
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Az elsõ bekezdésben a CO2 elnyelõdését akartad mondani, ugye?
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
Nem tudod kompenzálni erdõvel, hiszen 10-20-50 év múlva kivágod és eltüzeled. Ha meg nem, akkor elkorhad és úgy jut a légkörbe a szén... :-(
T.
T.
Az óceán CO elnyelõ képességérõl nem sokat tudunk, pedig ez is jelentõs szerepet játszik !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Csináltam egy rövidke számítást CO2 ügyben.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Globális következtetéseket valóban veszélyes csak egy mo-i adatból levonni. Ha egyáltalán van olyan város, ami leginkább jelzi az országos képet, akkor az Budapest. Annál az egyszerû oknál fogva, hogy az ország középsõ részén van. Ráadásul éppen rajta van a Szlovénia felõl érkezõ frontoknak, ahogy az ÉNY-inak is.
Remélem nem veszitek direkt marketingnek,és ide is nagyon passszol. Akit érdekel ez a kurrens és meglehetõsen sok elõitélettel, és kevés objektivitással körülvett téma, az követheti az Európai Regionális Biomassza Napok magyarországi fõrendezvényének a "Megújuló energia - Fa" konferencia on-line közvetítését az alábbi linken
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat