2025. október 01., szerda

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#13543

Itt válogass pl.: Link
#13542
Pl.: Link (met.társalgóból link)
#13541
Melyikeket?
#13540
Hol lehet ezeket a fáklyákat megnézni? szegyenlos
#13538
Úgy látom, megjavult...
#13537
Más modelleket is meg lehet nézegetni a Wetterzentrale-n. Pl itt a JMA csapadéka szerda éjjelre: Link
A bal felsõ sarokban más modelleket is ke lehet választani. Csak ezeknek általában rosszabb az idõ-felbontása, mint a gfs-nek.
Vagy pl itt Link is lehet nézegetni. Legfelül lehet kiválasztani a modellt.
#13536
Mért nem frissül a hõtérkép? Reggel 8 óra körüli adatok vannak rajta még most is.
#13535
Reggel 6 órai futás
#13534
Link A kép bal felsõ sarkában a 06 Z a dátum után mit jelent? Reggel 6 órától számítva? nevet
#13533
Köszönöm a segítséget! Ezeket most szépen áttanulmányozom! nevet
#13532
A GFS-nek csak 4 futása van egy nap, és a nagy része infó itt
Link van.

A többi MetNeten. Link nevet
#13531
Üdv! Engem is elért ez a bolond modelljárvány:

Szükségem lenne GFS 3-6-9-12-18-21-24 órás modellelõrékre.
T825, T925, T2m. csapadék elõre is szükséges!

Várom a véleményeket hogy esetleg mit lehetne nézni stb!

Nemtudom honnét szeditek ezeket a modelleket de akkor már valaki segítsen! Elõre is köszönöm!
#13530
Kicsit megkésve nevet , de köszönöm a választ
#13529
Köszönöm!
#13528
Értem, köszönöm a választ. nevet
#13527
Igazából nem tudom, a périre tippelek. Ez alapján 2007: Link
Ahogy Sopron is: Link
#13526
Márpedig be kell, a hivatalos osztályozás "hó- és jégtakarót" ír elõ.
#13525
A jégnek mi köze a hóhoz?

Ha ónosesõre beírnánk 1cm-t a hóvastagság rublikába az elég érdekes lenne.


#13524
Élõszõr én is beírtam az 1 centit, majd töröltem. Ennek oka, hogy csak a nem felszórt emberi építmények felületén volt 1 centi vastag a jég, a fûben, a természetes környezetben nem tudott ilyen kialakulni. Ebbõl kiindulva 3 fûben/földön történt mérés alapján (ahol a havat is szoktam mérni) az 1 centi nem jött ki, ezért inkább csak a megjegyzésbe írtam be. Remélem jól jártam el.
#13523
Pont ezt kerestem én is. nevet
#13522
Szibériának én neked is ajánlom figyelmébe: Link
#13521
Ha hótakaró szempontjából a hó egyenértékû a jéggel, akkor ez azt jelenti, hogy a múlt heti ónosesõ 1cm vastag jégpáncél termésének eredményeképp nálunk is volt néhány hótakarós nap?
Ez érdekes lenne, mert havat még az idén szinte nem is láttunk. szegyenlos
#13520
Értem, köszönöm!
A soproni elõtt melyik a "másik" (a határeset)?
#13519
Beltérületit elvileg igen. Hótakaró szempontjából hó egyenértékû a jéggel (kivéve ha a jég 0.5 cm alatt van).

Ha több mint a felét hó borítja, akkor kell 3 helyen mérni, és átlagolni. Ha kevesebb mint a felét, akkor hófolt-nak kell minõsíteni, és nem kell mérni.
#13518
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#99593 - 2009-01-21 12:17:55)

Én nem tudom, hogy hótakarós napnak minõsítsem-e a mait.
A füvön 3 cm-es jég a belterületen 60 %-os legfedettség a külterületen csak 40-50 %-os. Most akkor minek minõsítsem.
#13517
558 csapadékmérõ állomás van (2005-ös adat). A legfiatalabb az határeset, a soproni megszûnt egy idõben, majd nemrég költözött vissza a helyére, így én azt nevezném legfiatalabbnak.
#13516
Melyik a "legfiatalabb" hivatalos met. állomás hazánkban? (Gondolom valamelyik klímaállomás.) Illetve még arra lennék kíváncsi hogy kb. hány csapadékmérõ van "szétszórva" az országban (a nem met. állomásokon lévõkre gondolok)?
#13515
Megjavították!Link nevet
#13514
Sikerült megtudnom az okot!
Az elosztó szerverük hibásodott meg de az ígéretek szerint holnap kijavítják a hibát. Addig is a türelmünket kérik!
#13513
Biztos elromlott a WS, vagy ki tudja?! nevet
#13512
Én is kérdeztem már tegnap, de nem tudja senki, vagyis nem reagált rá senki.
#13511
Mi az oka a péri OMSZ állomás adathiányának?Link szomoru
#13510
Köszi! (Ez a rész valahogy kimaradt szegyenlos nevet )
Akkor át is írom gyorsan (majdnem 1cm volt a jég az ónos esõ után…).
#13509
Minél melegebb egy légtömeg, felfelé haladva annál lassabb ütemben csökken benne a nyomás, így azonos tengerszinti nyomásérték mellett is magasabbra kerül benne az 500 hPa.

Ezen a törvényszerûségen alapszik pl. a csapadék halmazállapotának becslése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a 850 hPa-os és 1000 hPa-os szint magasságkülönbsége mekkora. (Aranyszabályként 1300 m alatti értéknél elég hideg a légtömeg a hóhoz.)

#13508
Azt szeretném kérdezni az 500 hPa -os térképrõl, hogy:
- a sárga, piros (melegebb) színek azt jelzik, h az 500 hpa -os szint magasabb geopotenciálon van, tehát (azonos magasságban nézve) ott nagyobb a nyomás, mint mint az zöld-kék színeknél, az alacsonyabb geopotenciáloknál. Ezt még értem. De miért van az h (a térképek alapján) általában délebbre vannak a nagynyomású piros-sárga területek, míg a sarkkör fele pedig az alacsony nyomásúaké? A térképeket nézve ez télen-nyáron ugyanolyannak látszik...valószínû tehát, h valami alap dolgot nem tudok...nevet
#13507
Olvasd el: Link
#13506
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy jól tettem, hogy az ónos esõbõl származó jégréteg vastagságát nem számoltam bele a hóba? Köszi!
#13505
1. Mindkettõ.
2. Minden bizonnyal igen.
#13504
Furcsán fog hangzani a kérdés... Miért is képzõdik jégréteg a tereptárgyakon ónos esõ esetén? A tárgyak fagypont alatti hõmérséklete vagy a túlhûlt vízre ható mechanikai hatás (itt ütõdés) miatt, esetleg mindkettõ egyszerre okozza?
Kislexikonban csak a túlhûlt cseppekrõl van szó.
(Csak arra szeretnék kilyukadni hogy gyengén pozitív T mellett - 0,2-0,3°C - is lehetséges-e ónos esõ?)
#13503
Pedig nem árnyéknak látszik, mivel helyenként vannak átfedõ fodrok, ha kicsit nagyítva nézed. Hm. Ráadásul árnyéknak túl intenzív, szerintem.
#13502
A karcos, foltos ablakon át nem lett tökéletes a kép, de élõben úgy látszott, hogy nem egyszerûen árnyék, hanem egy "bemélyedés" a felhõréteg tetején.

Persze ha végképp nincs más magyarázat, elfogadom, hogy rosszul láttam.
#13501
Nem lehet kondenz árnyék?
#13500
Van-e ötletetek, mitõl keletkezhet a hidegpárna sztrátuszfelhõzetének tetején ilyen, majdnem nyílegyenes "barázda"? A kép e hét hétfõn készült, repülõgéprõl valahol a Kisalföld felett: Link
#13499
Attól, hogy az ónos esõ a tél esetleges velejárója, még képes szélsõséges helyzeteket produkálni. Éppen úgy, mint nyáron egy felhõszakadás. Kétszáz évvel ezelõtt kit érdekelt egy nyamvadt ónos esõ, feltéve, ha nem tette tönkre a fákat és esetleg a vetést. Mára azonban más a helyzet, igenis szélsõségesnek számít. Az egy milliméter alatti vastagságú jégen is hatalmasat lehet zakózni. hideg
#13496
Valóban nem sokan, az biztosnevet

Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz kividám
#13495
Mondjuk errõl szerintem nem sokan mondanák meg elsõre, hogy ez nem hó, hanem fagyott esõ: Link Maga a szituáció nekem is új, mert eddig még nem volt itt sem fagyott esõ lepel (vagyis F.E.L, ahogy tegnap mondtam vidám)
#13494
Mert szélsõséges helyzeteket teremt, pl. a közlekedésben. Szerintem.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-10-01 14:53:16

Csesznek

11.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

146159

Hírek, események

Kopogtat az ősz

Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40

pic
Az előttünk álló hét még nyáriasan indul, majd keddtől fokozatosan elkezdődik a lehűlés, ami területileg változó csapadékkal is járni fog.