Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Íjjj, az az osztrák cella nem semmi! Fertõ tó és környéke deszkázzon!
Az OMSZ-en ÉNY megkapta már a narancsot!
Az OMSZ-en ÉNY megkapta már a narancsot!

én nem akarok semmi rosszat csupán Meteo, hozta fel! szép csendes esõ legyen! Ámen.

A legutolsó radaron gyengült,azonban berobbantotta a légkört maga mögött úgymond. Akár vonal is formát ölthet. Kérdés hogy képes lenne-e leérni ide.
Jaaj, tanulj már meg helyesen írni légyszíves, már az arcomat kaparom és ez még mindig nem egy óvoda. Tényleg figyelj oda, mit kívánsz, egy jégverés még lakatlan területen sem egészséges, ha túlzott méreteket ölt.
Az osztrák cella botrányos; felhõalap 500 m-re zuhant, rotál, zöld jégsáv a távolban; spotterjelentés szerint masszív jégvihar, ágak törnek és repülnek, extrém felhõszakadás.
Elég intenzív a villámtevékenység az osztrák cellában, közben a sat24 szerint bedörrent felettem a cirrusz.

Legyen! Neked a házadra és a kertedre/földedre.
Ilyet kívánni...
Ilyet kívánni...

Nem inkább jégverést akartál írni? Egyébként Szatmárban is volt egy kemény cella, eléggé kacsázott, ahogy visszanéztem a szlovák radaron. Remélem a Botpaládon élõ kolléga beszámol róla itt a metneten.

Nyári hf: aligha. Kifejezett prefrontális délies légmozgás, légnyomás süllyedés utáni felhõsödésrõl, szélugrásról beszélünk.
Pontosítom a leírtakat: a leírt áramlási kép jellegzetesen meridionális. Gyakoribb is, mint a múltban, tavasz végén szinte minden évben uralkodóvá válik. Annyiban változott a 70-es évek óta, hogy egyre inkább elõoldali szituációt teremt nálunk: az említett dny-i hidegáramlás sokkal ritkábbá vált. Az idei április végi, május eleji hõhullámot is ez hozta.
Értelemszerûen azért lett "elõoldalibbá" a kérdéses felállás, mert a meridionális (északias) áramlások még nyugatabbra, az Atlnti- óceánra kiterjedtek. A meridionalitás erejét nemcsak ezen áramlási muszterek gyakorisága, élettartama mutatja, hanem kiterjedési hajlamuk az inkább zonális légáramlású Észak-atlantikumra.
Értelemszerûen azért lett "elõoldalibbá" a kérdéses felállás, mert a meridionális (északias) áramlások még nyugatabbra, az Atlnti- óceánra kiterjedtek. A meridionalitás erejét nemcsak ezen áramlási muszterek gyakorisága, élettartama mutatja, hanem kiterjedési hajlamuk az inkább zonális légáramlású Észak-atlantikumra.
Jíííhááá
ezt is megértem
Hm, pedig még fényképet is linkeltem magamról úgy egy évvel ezelõtt, melyen a lányommal vagyok. És miután többen Istvánként szólítanak meg, így gondolom, nyilvánvaló a dolog
Tehát: 44 éves férfiember lennék
Nyári hf: nem tudom, nem téveszted-e össze a nyári hõzivatarral, melyek valóban rendszerint késõ délután-estefelé érkeznek.




Nyári hf: nem tudom, nem téveszted-e össze a nyári hõzivatarral, melyek valóban rendszerint késõ délután-estefelé érkeznek.
Ki is tér jobbra... már most látszik a szlovák radaron. megírták a figyelõrébe, hogy ami kialakul zivatar, az heves lesz... Egyelõre úgy néz ki, hogy Mosonmagyaróvárt is elkaphatja, kérdés mennyire tér majd ki...
Igen, nem semmi. Link Hatalmas gomolyos üllõje van. Még az erõs napsütés sem akadályozza meg hogy kivehetõ legyen szabad szemmel. Ha esetleg kitérne délre, akkor be is léphet az országba.
Osztrák határtól nagyjából 40-50km-re Mosonmagyaróvártól NY-ra komoly, Sc van kibontakozóban! 50dB-es 12-13km-es felhõtetõ magasság. Osztrák határmente készülhet
hamarosan rotyogás


Ez egy olyan tipikus helyzet, amikor néhol alakul ki valami, de az akár durva is lehet.
Köszi, "csak" 1 hónapot tévedtem.
Sosem felejtem el... Ahogy jött. Meg amit mûvelt: Kidöntötte a 10 méteres meggyfánkat, útközben a 6-os fõút tiszta törmelék volt, hatalmas reklámtáblák voltak elhajlítva, és nem mûanyagból voltak.

Nem semmi zivatar jelent meg a radarokon a K-Alpokban Bécstõl dny-ra. Kiváncsi vagyok Pozsonyig eljut-e vagy szétesik. Bécs talán megússza, "alatta" elmegy. Ha jobb lenne innen a kilátás (a padlásról talán már igen), az üllõjét hamarosan megpillanthatnám.
1 hónappal korábban. 2006.június 29. Elõbb jött az MCC, majd 3 órával késõbb a szlovén instab.
Jó volna ha valami tõlünk Nyugatra is átfejlõdne cb-be.Aztán ha csak 2-5mm esik az se baj,csak essen.
Látom én is. Pont most rendeztem kint az uborkát. Ez elõbb jöttem be. Munkaközben én is észrevettem a csoportosulást feléd tõlem déli,dnyi irányban. De már inkább déli irányban. Cong csapatból áll,de egyenlõre nagyon úgy néz ki hogy Cb-vé fejlõdik. Legalább is ha sikerül neki.
Áramlás alapján nekünk nem jó,mi több dny,nyugat fele nincs is belátható idõn belül számottevõ gomoly sor.
De mire ezt leírom szerintem vagy rajtad, esetleg Nyírbogdány felett lesz az felhõ csoport.
Áramlás alapján nekünk nem jó,mi több dny,nyugat fele nincs is belátható idõn belül számottevõ gomoly sor.
De mire ezt leírom szerintem vagy rajtad, esetleg Nyírbogdány felett lesz az felhõ csoport.
Viszont tudtommal ha ilyen nagy szélnyírás van,akkor nagyobb esély van tornádóra is.Vagy nem?
Bocsi bluli nem neked akartam írni,csak a Válaszra kattoltam.
Bocsi bluli nem neked akartam írni,csak a Válaszra kattoltam.

1998.jún.27-én a feljegyzéseim szerint 76,5 mm csapadék hullott igen heves zivatarból Cseszneken. Akkor a Bakonyban 100 mm felett is mértek. Hogy miért írom ezt ? Ez a mennyiség ugyanis 4:45-6:45 közt hajnalban hullott ! És ennél többet Pápán mértem egy nap alatt zivatarokból, de akkor is nagyrészt éjjel esett: 2007.aug.11-én 77,5 mm. A legnagyobb erejû felhõszakadás 1975.júl.12-én volt Csesznek környékén, amit akkor nem mértem, de arra ösztönzött, hogy valahogy mérni kéne a csapadékot, bár csak 13 éves múltam. Akkor Bakonyszentkirályon a heves zivatarból 68 mm-t mértek, de ennél több is esett a Bakonyban, mert délnyugatról vonult, pontban déli harangszókor tombolt és tán egy óra alatt esett. Vagyis a legerõsebb felhõszakadások nem a legmelegebb délutáni órákra estek, szerintem bármilyen napszakban lehet nyáron bõdületes zivatar. Az idén a leghevesebb zivatar és záporesõ itt ápr. 3-án sötétedés után volt, de idén a "nagyobb" zivataros zuhék java itt nem du-ra esett, inkább este és éjjel volt. Szerintem minden napszakra lehet példákat találni, csak ügyesen keresni kell.
Itt 29,3 fok mellett végre megkezdõdött a gomolyfelhõsödés.


Itt 29,3 fok mellett végre megkezdõdött a gomolyfelhõsödés.
És 2006 júliusa kinek rémlik?
Hányadikán is volt... 29?
_______
28 fok mellett majdnem 50 %-os a páratartalom, még jó, hogy fúj a szél, de az is meleg.

_______
28 fok mellett majdnem 50 %-os a páratartalom, még jó, hogy fúj a szél, de az is meleg.
Így van, a "sétánytarolás" 1972 májusának közepén volt. Az ezért felelõs szituáció (Alpokat délrõl megkerülõ, hozzánk dny irányból beáramló hideg) most sem ritka tavasz végén, nyár elején. Persze elképzelhetõ, hogy néhány évtizede még jellemzõbb volt, hasonlóan a többi, "atlanti indíttatású" dologhoz.

Egyre több a sötét gomoly,és már egyre magasabbra tudnak törni.Nagyon homályos az ég.
Az OMSZ kiadta 1-3 órára az citromot.
Biztató jelek.
Csokito,Nyugat felõl egyre több gomoly jön,és azok már magasra törnek.
Az OMSZ kiadta 1-3 órára az citromot.

Biztató jelek.

Csokito,Nyugat felõl egyre több gomoly jön,és azok már magasra törnek.

Helyzet jelentés Demecserbõl: Magas szintû felhõzetben fürdünk. Láthatóan tõlem keletre,dk-re egy cong csoport cb-vé érett,s mint már a radaron látom be is forgott. Várhatóan gyorsan kilép majd az ország térségébõl.
Visszanézve a radart a bal oldali cella sc lehet/lehetett mivel az elsõ megjelenési radarkockán látható a bal oldali cella, ami elhal és ez a jobb oldali éli túl. Majd töle nem sokkal lejjebb kialakul tõle függetlenül egy másik cella.
A jó hír,hogy nem úszunk gomoly és cong halmazokban. Szûrt napsütés a magas szintûtõl+kisebb nagyobb gomolyok. Így van/lesz elég energia ahhoz hogy a ritkásabb cong csoportosulások zivatarokká fejlõdjenek.
A mai nap buktáját véleményem szerint a túl erõs szélnyírásban látom. Mit ahogyan MetFickó ismertette a gomolyok teteje lapos.Mert nyíródnak. Kevesebb nyírás esetén több cong tudott volna cb-vé,záporrá,zivatarrá fejlödni. Az már persze más kérdés,hogy tömeges kipattanások hatására megették volna mára erre fele a capét. De legalább lehetett volna kiterjedtebb csapadék.
Így ma ha valami ki is alakul gyorsan magasra juthat,de ugyanazzal a törtetéssel el is nyíródik, kilép az országból. Tova száll a nélkül hogy több ideig eshetne egy bizonyos térség felett. Jellemzõit nem ismertettem már írták ill. az OMSZ is írta. Tudjátok.
Visszanézve a radart a bal oldali cella sc lehet/lehetett mivel az elsõ megjelenési radarkockán látható a bal oldali cella, ami elhal és ez a jobb oldali éli túl. Majd töle nem sokkal lejjebb kialakul tõle függetlenül egy másik cella.
A jó hír,hogy nem úszunk gomoly és cong halmazokban. Szûrt napsütés a magas szintûtõl+kisebb nagyobb gomolyok. Így van/lesz elég energia ahhoz hogy a ritkásabb cong csoportosulások zivatarokká fejlõdjenek.
A mai nap buktáját véleményem szerint a túl erõs szélnyírásban látom. Mit ahogyan MetFickó ismertette a gomolyok teteje lapos.Mert nyíródnak. Kevesebb nyírás esetén több cong tudott volna cb-vé,záporrá,zivatarrá fejlödni. Az már persze más kérdés,hogy tömeges kipattanások hatására megették volna mára erre fele a capét. De legalább lehetett volna kiterjedtebb csapadék.
Így ma ha valami ki is alakul gyorsan magasra juthat,de ugyanazzal a törtetéssel el is nyíródik, kilép az országból. Tova száll a nélkül hogy több ideig eshetne egy bizonyos térség felett. Jellemzõit nem ismertettem már írták ill. az OMSZ is írta. Tudjátok.
Az általam vázolt elképzelés persze csak hipotézis volt, könnyen lehet, hogy neked van igazad. Mindenesetre megfigyeléseim szerint nyári hf feltûnõen gyakran érkezik a korai esti órákban a napközbeni prefrontális melegáramlás után. Hasonlóképp igen erõs frontjelenségek lehetnek a hajnali-koradélelõtti órákban (ahogy írod is).
OFF: publikus és elárulható, hogy személyedben urat vagy hölgyet tisztelhetek? A többiek esetében nickname, avatar és stílus alapján ez elég nyilvánvaló (talán egy nõnemû társunk van rendszeresen jelen a meteorológiai fórumokon) Esetedben, bevallom, ingadozom.
OFF: publikus és elárulható, hogy személyedben urat vagy hölgyet tisztelhetek? A többiek esetében nickname, avatar és stílus alapján ez elég nyilvánvaló (talán egy nõnemû társunk van rendszeresen jelen a meteorológiai fórumokon) Esetedben, bevallom, ingadozom.

Ez egy nagyon érdekes téma amitt boncolgattok.Dabronnyal is egyet tudok érteni,már én is megfigyeltem hogy mennyire megritkult az szlovén instabil vonal,amikor dny-ról vonalba rendezõdött zivatarok taroltak.A 70-es-80-as években nem volt ritka hogy a hideg levegõ nem ény-ról,hanem dny-ról közelítette meg az országot és komoly eseményeket okozott.Talán a legemlékezetesebb a 70-es évek közepén valamikor májusban történt, amikor egy hevesebb dny-ti hûvös levegõ betörésébõl kialakult zivatarlánc,valósággal letarolta a balatonfüredi Tagore-sétányt.Egyes hírek akkor tornádóról beszéltek,de nem voltak hitelesek az informáciok.És voltak akkortájt bizony olyan napok amikor szintén Szlovénia irányából egy nap alatt négy-öt átfogó zivatarrendszer is áthaladt.Na ilyenre mostanában nem emlékszem.Az is tény hogy jóval kevesebb volt a száraz hidegfront,a legtöbb nyári hidegbetörés csapadékkal is járt. 2010 nyara valóban csapadékos volt,de nem az általam említett eseményektõl maradt emlékezetes.
Valóban, a Balaton-part gyakori zivatarainak orográfiai oka (is) van: a tavat övezõ lejtõk erõteljes felmelegedése. Rendkívül gyakori, hogy a Balaton vonalában dny-ról ék-re haladó zivatarlánc a tó fölött kettéválik: egyik ága az északi, a másik a déli partot követi, a hûvös vízfelszín fölött általában kevesebb a felhõ.
Gyõr környékének "mázlija" a következõkre vezethetõ vissza véleményem szerint: mostanában nem ritka, hogy a szlovén rendszerek az Alpok keleti elõterében mozognak é-ék felé. Bécs alatt még jobban "felfújják magukat", rendszerint itt születik meg a SC. Az erõs zivatargócokat ezután a Kisalföld északi részének érintésével viszi az áramlás végig a Felvidéken. Sz-Sz-B rendszerint még "beleér" ebbe a zónába, innen az ottani erõs zivatarok. A Kisalföld északi felén vonuló rendeszer hébe-hóba érinti Gyõr környékét, azonban délebbre már nem jut el.
Gyõr környékének "mázlija" a következõkre vezethetõ vissza véleményem szerint: mostanában nem ritka, hogy a szlovén rendszerek az Alpok keleti elõterében mozognak é-ék felé. Bécs alatt még jobban "felfújják magukat", rendszerint itt születik meg a SC. Az erõs zivatargócokat ezután a Kisalföld északi részének érintésével viszi az áramlás végig a Felvidéken. Sz-Sz-B rendszerint még "beleér" ebbe a zónába, innen az ottani erõs zivatarok. A Kisalföld északi felén vonuló rendeszer hébe-hóba érinti Gyõr környékét, azonban délebbre már nem jut el.

Az erõs konvekció (azaz az erõs felszálló légmozgás) nem fékezi a front elõrehaladását, a kettõnek nemigen van köze egymáshoz; a vízszintes haladást a front motorja, azaz maga a ciklon és annak központi nyomása (és emiatt a ciklon "pörgési sebessége") határozza meg. Az orográfia sokkal inkább jelentõs meghatározó tényezõ, már ami az akadályokat és a konvekciót illeti.
A prefrontális melegadvekció csak egy dolog a lehetséges tényezõk közül; sokkal fontosabb a prefrontális labilzálódás, ebbõl a szempontból pedig a napszak nem meghatározó. A napszak esetleg az események hevességére lehet hatással, azaz egy forró délutáni légkörre érkezõ hf természetesen jobban kedvezõbb körülményeket talál, mint egy délben érkezõ - de ettõl a hf délben is jön, csupán gyengébb kivitelben, vagy pedig éjjel, csupán széllel. Éltem már át kora reggel érkezõ ítéletidõt is, ami sok késõ délutáni zivatart megszégyenített.
A prefrontális melegadvekció csak egy dolog a lehetséges tényezõk közül; sokkal fontosabb a prefrontális labilzálódás, ebbõl a szempontból pedig a napszak nem meghatározó. A napszak esetleg az események hevességére lehet hatással, azaz egy forró délutáni légkörre érkezõ hf természetesen jobban kedvezõbb körülményeket talál, mint egy délben érkezõ - de ettõl a hf délben is jön, csupán gyengébb kivitelben, vagy pedig éjjel, csupán széllel. Éltem már át kora reggel érkezõ ítéletidõt is, ami sok késõ délutáni zivatart megszégyenített.
Hamarosan elvonul ez a fura nem ismerem fajta fehér felhõzet,utána jön a napsütés.Hátha beindul majd a buli.
Szerk:Kipattant az elsõ cella.Hátha berobbantja a légkört!
Szerk2: Süt a napocska!
Hajrá zivatarképzõdés.

Szerk:Kipattant az elsõ cella.Hátha berobbantja a légkört!

Szerk2: Süt a napocska!


Hajrá zivatarképzõdés.

"Az Alpok megfogja a frontot, és mire kiér a síkságra este lesz" Nem tudom, más is megfigyelte-e, de érzésem szerint van az idõjárásnak (és hf-k mozgásának) egyfajta napi "bioritmusa". A nyári hidegfront jöhet reggel-kora délelõtt, illetve késõ délután, este és éjszaka. Ellenben a legmagasabb napállású napszak (késõ délelõtt, kora délután) a prefrontális melegadvekció idõszaka, ilyenkor hf csak kivétlesen érkezik. Úgy képzelem, hogy dél körül az erõs besugárzás miatt a front vonalában megnövekedett konvekció, a kifejezettebbé váló függõleges légmozgások a vízszintesek rovására mennek, ezért a front megtorpan, mozgása lelassul.
Természetesen erõs, gyors mozgású frontokat ezen hatás kevésbé befolyásolja.
Hasonlóképp, a gyorsvonati sebességgel közeledõ hf mögötti hideglevegõ a magasban nemritkán elõresiet, s ez labilizálja a légkört a front elõtt. A vánszorgó, gyenge hidegfrontok esetén ellenben a távoli zivatarláncok gust frontja kifut a talajon, és megöli a konvekciót.
Mostanában határozottan gyengült az atlanti befolyás, ezért valóban ritkábbak, gyengébbek a nyáron minket ény-ról elérõ hidegfrontok.
Természetesen erõs, gyors mozgású frontokat ezen hatás kevésbé befolyásolja.
Hasonlóképp, a gyorsvonati sebességgel közeledõ hf mögötti hideglevegõ a magasban nemritkán elõresiet, s ez labilizálja a légkört a front elõtt. A vánszorgó, gyenge hidegfrontok esetén ellenben a távoli zivatarláncok gust frontja kifut a talajon, és megöli a konvekciót.
Mostanában határozottan gyengült az atlanti befolyás, ezért valóban ritkábbak, gyengébbek a nyáron minket ény-ról elérõ hidegfrontok.
Elõrék alapján készüljek megint egy ilyen action-ra mint május 23!
Link
Annyi difivel hogy most pont a szél útjában leszünk én nem szélvédett oldalon.
Link
Annyi difivel hogy most pont a szél útjában leszünk én nem szélvédett oldalon.
Épp ezt vártam sajnos..
Egy szintig törnek felfelé, majd elhal mind...
Ráadásul lassan teljesen borult lesz az ég a sok elhalt congestustól. Jelenleg egy lightos zivatar esélyre se fogadnék nagy tételbe..
Egy szintig törnek felfelé, majd elhal mind...
Ráadásul lassan teljesen borult lesz az ég a sok elhalt congestustól. Jelenleg egy lightos zivatar esélyre se fogadnék nagy tételbe..
Csak teteje nincs, laposak. Ez így csak energia pocsékolás. Azért egy-egy izolált cella lehet.
Szerény éveim alatt szintúgy megfigyeltem, a Kisalföld nem DNY.
A kivételt viszont én is alá tudom támasztani: sokszor kisebb vonalas zivatar épp óvár mögött, majd a Duna másik felén durvul be és kifut, ausztriai kitért SC, Kis-Kárpátok lábai fele vagy alatt sietõ SC, ritkán émy felõl érkezõ zivatar, ami még épp a Dunáig elér...ilyen zivatarok szoktak itt pásztázni
Egyszerre itt ill. a magyar Kisalföldön általában nincs zivatar (kiterjedtebben)


Jöjjön csak a meleg idõ most van itt az ideje igazán. Az ECM ens sem száraz,de jóval melegebb idõt vár jövõ hétvégére,amivel még pikánsabb lehetne a helyzet.