Bioszféra

Az ember általában nehezen (vagy sehogysem) fogja fel, hogy az állatok, és egyáltalán, a "primitívebb" lények külvilággal való kapcsolata egészen más, mint az övé.
Mi objektumként kezeljük a természet elemeit, melyek (szemléletünk szerint) teljesen elkülönülnek tõlünk -ezeket megfigyeljük, nevet adunk nekik, analizáljuk és mérjük. Azután adekvát manipulációkat hajtunk végre rajtuk speciális céljaink érdekében. Intellektusunk nagyrészt "célszerszám", mely jórészt a fenti, emberi specifikumnak tekinthetõ viselkedés érdekében jött létre és azt szolgálja.
Meggyõzõdésem szerint az állatok (és a növények) direktebb kapcsolatban állnak a természettel, mint az ember. Nekik nincs szükségük analízisre és logikai szabályokra a megfelelõ reakcióhoz. Közvetlenül jutnak információkhoz -mi "digitálisak" vagyunk, õk "analógok".
Jó példái fentieknek a vándormadarak elképesztõ tájékozódó képessége, a méhek és a hangyák tökéletesen szervezett "társadalma", vagy méginkább az idegrendszer nélkül is csodálatos összehangoltsággal, cél és ésszerûséggel dolgozó immunszisztéma.
Valahol errefelé kell keresnünk az állatok idõjós tehetségének gyökereit. Bár rögtön hozzá kell tennem, hogy mint gyerekkorom óta lelkes hobbi meteorológus, ebben nem nagyon bízom. Persze lehetséges, nem tudom elég jól megfigyelni, helyesen értelmezni az állati viselkedést. Mindenesetre idõjárás tekintetében messze jobban hiszek a saját megfigyelõképességemben és megérzéseimben, mint az állatokéban.

Közben elég szépen érkezett az utánpótlás, napokon belül megint mehetnek

Szarvas, Arborétum sor: A Kákafoki holtágon megjelent egy évek óta visszatérõ hattyú pár, aktuálisan öt anyányi, csak a tollazat színében eltérõ fiókával. A szomszédok elkezdték etetni õket. Kérdés: van-e az ilyenkori etetésüknek káros következménye, ha az etetés néhány héten belül véget ér - nem lesz a környéken, aki etesse õket? Normál tápanyag, hínár, stb, amíg a holtág be nem fagy, rendelkezésre áll.

Másik, számomra ismeretlen madárka: csak villanásnyi idõtartamokig láttam, építõ anyag (a földtõl 15 cm-es magasságban felbakolt 6 m2-s tetõlemez aló repült ki többször, hasonló módon elhelyezett építõanyag alá, amikor megriasztottam. Csak a méretrõl tudok infót adni, cinke méret, vagy inkább kisebb. Színében a villanásnyi észlelések alatt semmilyen élénk világos színt nem láttam.

Szerk, Noli: ne mondd, hogy a horganyzás minõségvizsgálatát végezte !

Sziasztok!
Ma fél perc alatt összeseperték a leveleket a házunk elõtt. Link
Ha valakinek bírja a gépe a HD-t akkor azt ajánlom.

Az igazság az, hogy ez egy nagyon jó hely, máshol nemigen jött elõ. Úgyhogy a helyiek is úgy tudják, hogy még nincs. Végig figyelni fogom, kíváncsi vagyok meddig terem, illetve az enyhébb téli idõszakokban képes lesz-e teremni. Szerintem igen...

Ha nem lennének ilyen satnya évek, mint az idei, akkor bizony nem sokat háborgatnám ezt a helyet.

Örülök, hogy tetszenek! Bizony, ha csak tehetem, az erdõt járom...

Ismét madármészérosok: Link

A darvak gázlómadarak, nagyobbak, mint a gólyák. A képeiden is látszik a hosszú lábuk, nyakuk. A hangjukról ködben is felismerheted õket, szép magyar hanghutánzó szóval "krúgat"-nak, ami nagyon messze van a libák gágogásától.
Leszállni, táplálkozni Csnádapáca és Pusztaföldvár között láttam õket, amikor a munkám arra felé vetett.

Karesz, varázslatosak a képeid!!!

Zoli, a Gemencért kicsit irigyellek.. Jó, hogy hozod ezeket a videókat!

Szerintem én is azokat láthattam szerdán vagy csütörtökön a ködfelhõ alatt repültek, illetve leginkább csak hallottam õket, amikor sikerült megpillantanom õket, már messze voltak, de a hangjuk nem vadlibás volt.

Szintén akadályoznak a kerti munkában, amikor hangoskodva elkezdenek körözni, én pedig csak bámulom õket. Én eddig vadlibának gondoltam õket, de akkor lehet, hogy õk is darvak? Esetleg meg lehet õket különböztetni ilyen távolságból is? Itt vannak: Link Link
Néhány õszi kép az elmúlt napokból: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link a teljes galéria: Link

A darvak tömegesen vonulnak délre. Olyan légifolyosóik vannak, mint a polgári repülésnek. Napokon keresztül csak ugyanazokon a pályákon látom õket. Egy-egy csapat szinte felettem kezd el körözni: lejjebb ereszkednek, és bevárnak egy másik csapatot. Talán a lemaradozó ifjúságot várják be?
Határozottan akadályoznak a kerti munkában: 10-15 percenként jön egy csapat, én megállok a munkában és gyönyörködöm bennük...

Mai vadles Link

Aztaaaa!
Szép zsákmány!
Ezek szerint a nyárfalaska korábban jön ki, mint mondjuk a bükkfa laska, mert minden évben elõbb találsz Te laskát a nyárfáidon, mint én a bükkfáimon.
Voltam pár napja az egyik gyûrûs tuskógombás helyemen, de egy deka sem volt, miközben valaki 50 kilót szedett.
A fenyvesek konganak az ürességtõl, csak légyölõt találtam, pereszke sincs.

Tanár úr! Lehet olyat, hogy gyakorlati vizsgát teszek Önnél a laskák felismerésébõl? Természetesen a lelõhelyet Ön tudja, odavezet, én meg jól megmutatom, hogy melyik a laska. Hm?

Sokat nyekeregtek nekem itt a helyiek, hogy így szárazság van meg úgy nincs laska... Mondom megmutatom nekik, hogy a szakma nagy tanárai közé tartozom...
Elõször néhány nyárfa-tõkegomba: Link Link Link Link Aztán a lényeg: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link És nyárfaországból átsétáltunk fûzfaországba is, ez a csiperke nem vett tudomást a szárazságról: Link és a meglepetés géva: Link (A frissessége meg a súlya lepett meg.)

Ez a lenézõs zseniális!

Bubu elismerésem a pipéidhez, a fényképekrõl ítélve érezhetõ, rajtuk a "gazda szeme". Kakasaid tollazata szép, peckes tartásuk "fejedelmi", némelyik szinte mesekönyvbe illik. Gondolom gyakran látsz kakasviadalt is

Lujó örülök hogy figyelsz az ilyesmire is. Tapasztalatom szerint érdemes az "idõjós élõvilág" jelzéseire odafigyelni. Meglepõen jó "beválásuk" van, nemcsak PROB30 szint jósolta lehetõség. Kezdve a rigók 10-60 perces "vihar- és esõ jelzésein" pontosan jelezve megérkezését, sûrûségét, pillanatnyi helyszínét majd elvonulását (Metnet "publikációk" a témában: Link Link ). A békák-tücskök idõjárásváltozást fél nappal megelezõ feltûnõ megszólalása ill. elhallgatása, a hálós pókok 3-4 napos "elõrejelzése" várható szélre vagy csapadékra utaló hálóépítésük vagy elrejtõzésük szerint, a vándormadarak változó útvonalai a magasabb hidegebb-melegebb, egyenletes vagy örvénylõ légköri áramlatokra utalhat, de még a pipafüst gomolyodása/eloszlása is, ezer apró jel figyelhetõ meg a néhány órástól néhány naposig terjedõ intervallumban. Az érdekes számomra az hogy a növények és élõlények honnan "tudják" a több hetes vagy akár évszakos változásokat? Megesett már hogy a növények szignifikáns külsõ jelzéseibõl "saccolt" prognózis a véletlennél nagyobb mértékben vált be. Most úgy tûnik a növények, rovarok madarak viselkedésébõl hogy a télbe nyúlóan elhúzódó enyhe õszutónk lesz. Ezt követheti viszonylag enyhe tél, csupán a "szokásos" pár napos januári és februári elsõ napokban várható pár napos keményebb hideg okozhat gondot. Az egyszerûbb élõszervezetek nyilván jobban érzékelik a talaj és légkör nedvességtartalmának, a légnyomás apró rezdüléseinek változását. Lehetséges hogy a szelet megelõzõ illetve széllel érkezõ infrahangokat is érzékelik, amit mi emberek mûszerekkel próbálunk pótolni. A különbség talán annyi az élõvilág javára hogy a tudatos emberi mérés pár száz éve, viszont a kevésbé fejlett élõvilágból nem egy faj évek százmilliói óta "összegzi a mért adatokat". Számukra fajuk fennmaradása volt a tét hogy idejében felkészüljenek a bekövetkezõ viharra vagy évszakváltásra. Megtanulták érzékelni az alig észrevehetõ változásokat légnyomásban, párában, hõfokban és úgy tûnik "ismernek" olyan szabályosságokat melyeket mi gyarló emberek eltompult érzékeinkkel nem. Kitérõleg egy érdekes tapasztalat. Kallódik a kacatok között egy autó-légfrissítõ (tudjátok a "fenyõ alakú") rég nem illatos. Magam sem tudom miért nem dobtam el. A kocsit 2007-ben átadtam az egyik fiamnak, ezt néhány személyes cuccal kiszedtem és fiókba tettem. Ismétlem már 2007-ben sem "illatozott". Idén nyáron a kezembe akadt, kitettem hogy majd eldobom. Véletlenül felfigyeltem hogy a régesrég "bedöglött" légfrissítõ bizonyos idõjárási helyzetekben (légnyomás-pára-hõfok hármas adott értékeinél, WS beltérin ellenõriztem) idõnként illatozni kezd majd abbahagyja ha valamelyik paraméter változik. Érdekes, az ember azt gondolná hogy a hõfok emelkedésével kezd illatozni, de nem. Kifejezetten a pára és légnyomás változásaira reagál, talán a növekvõ pára "kiold" esetleg illatanyagokat és a "szagos oldatok" a csökkenõ légnyomás miatt gyorsabban párolognak. Ezen természetesen gyorsíthat a hõfok emelése, mégis a légnyomás csökkenésével járó Rh% emelkedést jelzi erõsebb illatával. Nagy melegben, száraz levegõben nem érezni illatát. Besorolható a "népi hiedelmek" körébe
A növények a talaj és a légkör nedvességváltozásaira reagálhatnak fõleg. A primitív élõvilág fejlettebb lényei ezt még társíthatják a légnyomásingadozás érzékelésével és a hangok terjedésével is (a meleg levegõ ritkább, a hideg sûrûbb más a hangterjedés). Nekünk gyors és erõs légnyomásváltozásnál csak a "fülünk pattog", õk bizonyára a finom változásokat is "meghallhatják" és évmilliós ösztönük figyelmezteti õket ha az idõjárási paraméterek és akusztikus jelek kritikus pontokban találkoznak. Kicsit olyan lehet ez a primitív élõvilágnak mint nekünk embereknek egy káoszmodellezés zûrzavaros ábráján megjelenõ fix elágazási pontok és folytonos görbék észlelése a monitoron. Számos olyan automatika létezik mely egy fizikai képlettel meghatározott folyamatgörbe együtthatóit követve szabályozza a hozzá kapcsolt rendszert. Tudom sokak nem rokonszenveznek azzal a megállapítással hogy az élõvõvilág növényektõl kezdve az emberig nagyrészt önszabályzõ "biorobot" mivel már a sejtek mélyén zajló mikro- fizikai/kémiai/elektromos folyamatok évmilliók alatt kialakult határfeltételek paraméterei szerint "önszabályozó" módon hangolódtak össze, kihatva a sejtcsoportosulás egészének mûködésére. Bármely élõlény viselkedését "nagyban" is sokféle határfeltétel szabályozza. Még a fejlettebb idegrendszerû lények viselkedése is nagyrészt automatikus, éhes vagyok táplálékot keresek stb. Embernél hasonlóan, de fejlett tudata révén neki nemcsak fizikai, hanem társadalmi szabályok/elvárások és lelki beállítottsága "sarokpontjai" is határfeltételt szabnak (a devianciától eltekintve, emiatt többnyire kiszámítható "automatikus" lesz a viselkedés). Egyszerûbben: ha egy sejt (ill. "célfeladatra" társult sejtek csoportja, legyen az szivacs, növény vagy ember) szabályzó rendszere jól mûködik a belsõ mikrofolyamatoktól a külvilágból érkezõ jelekre adott határfeltételeken belül maradó válaszokig, életben marad.
Bocs elkanyarodtam, még a végén kivet a Metnet moderációs szabályzórendszere
Mesterséges eszközeinkkel nap mint nap adatokat gyûjtünk, melyeket összegezve megpróbálunk törvényszerûségeket felismerni hogy jövõbeni változásokat tudjuk prognosztizálni. A primitív élõvilág évmilliók generációinak "túlélési" tapasztalatát összegzi és örökíti át, beidegzõdött ösztöneivel ismeri fel a várható változásokat. Sarkított példa: a sújtólég érzékeléséhez nem feltétlen kell gázkromatográf, a régi idõkben jól megtette egy kanári is a bányákban. Jobban oda kellene figyelni az élõvilág jelzéseire, messzebb megyek- talán be is illeszteni a mûszeres megfigyelések közé, hasonlóan ahhoz gyakori a megfigyeléshez hogy földrengések kipattanása elõtt az állatok már jóval elõbb zavartan viselkednek (ez se "mûködik" mindig de az esetek többségében korábban utaltak vészhelyzetre mint mûszereink). Nekünk a tudatunk kifinomult, a primitívebb lényeknek az ösztönük jobb mint egynémely mûszerünk ahogy pld. a vándormadaraknak, postagalamboknak nem kell méregdrága navigációs eszköz sem GPS. Szerintem érdemes az élõvilág idõjárási reakcióit is figyelni hiszen sokkal finomabb (és "költséghatékonyabb") eszközeik vannak (Pld. egy kutya orra kitûnõ "kvantitatív és kvalitatív szerves labor". Létezik eszköz mely akár egyetlen atomot is észlel de jóval bonyolultabb összeállítani és költségesebb mint egy lepke "antennája" mely több kilométeres távolságból képes érzékelni egyetlen molekulányi feromont 1 cm3 levegõben. Vannak eszközeink, mégis javarészt kutyákat alkalmaznak drogok kiszimatolására.) Az egész filó egy mondatban: figyelnünk kell környezetünk élõvilágának jelzéseire, tapasztalatom szerint érdemes. Az élõvilág "elõrejelzése" úgy tûnik hogy jelentõsen egyezik a "hivatalos" elõrejelzésekkel. Természetesen egy váratlan fagyhullám kettétörheti a mostani "nyüzsgést" hiszen "emberi és állati rendszerben" egyaránt elõfordulhat hiba. Örülök az enyhe idõnek dolgozhatok a kertben, mások kirándulhatnak. Egy jelenség nem tetszik, már kép napja K-DK szellõ lengedez. Jól jön a légmozgás, kipucolja a poros levegõt, de helyi tapasztalatom szerint a K-rõl érkezõ légáramlat mindig komolyabb lehûlést hoz magával.
Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Termékeny nap volt! Remek képek!
--------
vadszõlõk a Tokaji-hegy tövében: Link
+ egy Tiszára lenézõ: Link

Dehogynem. Ez kicsi pihenõ állás-ülés, a dombot nem járta csacsik esetében..

Tegnap hullott, egérrágta körtén több nagy rókalepkét láttam ebédelni. Este napnyugta után néhány kóbor denevér is megjelent. Egyik sem szokványos november elején.

Az avatarod fotomodellje nem jöhet szóba kõcipelésre?

Sajnos túl nagy volt hozzá a kõ, hogy hazahozzam, így csak két zsebbe illõ darab kísért el, de azok nem ilyen lyukacsosak, hanem tömörebbek. SOk apró, színes kristályka is van bennük. Ez a nagy inkább barnás-szürle volt, vannak fenn sötétebb és vörösesebb kövek is. Ha egyszer lesz csacsim, felviszem, felmálházom kövekkel

Ugyanmár... nem volt semmi bajom az alapképpel, csak azért kontrasztoztam mert megszállottan kerestem mit nem veszek észre, kerestem én mindenfélét ami szerves alapú "élõ" élet lehet

A legerõsebb csíkozásokat megnyilaztam, laikusként nem tartom lehetetlennek hogy megcsúszó hóréteg marta, de ezt geológus kollegáink jobban tudják. Fent az alapkivágat, lent a kontrasztozott. Itt a színek felerõsítésével úgy tûnik a kõ anyaga nem homogén, hanem sötétkékes árnyalatú lávaanyag színét ölti foltokban, ami persze nem szentírás mert csak "hamis színek". Az egész pusztán laikus vélekedés, geológus kollegáink ítélhetik meg igazán hogy a hamisszínes megjelenítés mikor fedi a valóságot, nem is kontárkodom bele
A levelek eltérõ fajtáját és terméseket nem vettem figyelembe, mert "az élet nyomait" kerestem a képen

Mai képek, sok kis jószággal meg virággal.
Link

Igazad van cserépileg, én nem láttam, igaz, nem is buheráltam a képet Köszönöm!

Noli köszönöm az info-t, bevallom zavart hogy egyszerûen nem jöttem rá mit nem látok
Tájékoztató szöveg hiányában erõs tûnõdésre késztettél de most "elmúlt a roham", megnyugszik a beteg Kotrasztozva a képet szerintem szépen látszanak párhuzamos (gleccserkoptatásra emlékeztetõ) sávok is a kövön.
Nemhogymá" kötözködésnek vedd vagy ilyesmi tévhit uralkodjon el Rajtad, csak megemlítettem hogy a kõ mellett jobbra ott virít a tetõcserép-törmeléknek vélhetõ tárgy is -

Qqcot-pókot-hangyát-rovart ill. növényt kerestem a képen. A kövön csak a friss fehéres pontszerû kacolások tûntek fel.

Lordom, az a régmúlt. Tetõcserepet én nem látok, lehulott levelek, termések vannak, s a Kab-hegy egykori vulkáni múltjának megkövült pillanata.

Katicareptetés (videó) Link

Érdekes a levelek sárgulása, kedvem támadt fotózni és GIF animba fogni, de elkéstem vele minden sárgul/fakul. Az elsõ napokban (pár hete) szembeötlõ volt hogy a különálló fák leveleinek sárgulása a D-DNy felé nézõ lombozatokon indult meg, a másik fele még napokig zöld volt. Laikus okoskodással csak sejteni vélem hogy a keringés csökkenésével a napsütötte oldalak kezdtek kiszáradni elõbb. Másik érdekesség hogy az orgona levelei is fakulnak/sárgulnak de még mindig hoznak rügyeket. Kicsi-nagy együtt és külön, de meglepõen sok. A nagyobbak már a feslés felé látszanak közelíteni. Érdekes hogy a szirmokat borító réteg kemény, sima viaszos jellegû míg tavasszal õszibarackszerûen pihés volt.
A katicafélék "felszívódtak" csak tetemük látszik elszórtan. Viszont mozognak még a hangyák és darazsak, mezei poloskák és "kapitális" legyek. A hálós pókok ritkulnak, inkább rablópókok láthatók. Szomorú esemény, a 2004 óta használt sok vihart és makrót megért "jó öreg" Sony F828 halálosnak tûnõ sebet kapott: összeakadtak a blendelamellák amit csak az optika szétszedésével lehetne -talán- javítani. Minden mindegy alapon vár rá egy második "mûtét", megkísérlem helyrezökkenteni õket. Ha nem sikerül, akkor hét év után bekerül a vitrinben porosodó (akad közöttük 50 év feletti de a mai napig mûködõképes gép és optika, közöttük egy 1904-bõl származó sárgaréztestû, kiváló leképezésû teleobjektív) kisfilmes foto- és filmfelvevõim közé. Lassan már egész múzeumom lesz belõlük akár a rádiókból. A számítástechnikai park is csak bõvül kezdve a normál többfunkciós és programozható kézi- ill. mágnesszalagos asztali kütyükkel, folytatva a "szappandoboz" ZX80-al és társaival, az XT, AT 286-486 példányokig monitorokkal, kéziszkennerekkel, leporellós nyomtatókkal, nagy rakás 5,25-ös és 1,44-es floppy. Több nyomtatóm is csak porosodik, leginkább a Sinclair ZX81 tenyérnyi mininyomtatóját sajnálom mert a maga nemében technikai mûremek. A többi gépet Pentium I-tõl felfelé még mûködésben tartom. Ebbéli mániámat exfeleségem édesanyja az én kedves exanyósom hogy a jóisten éltesse sokáig, úgy jellemezte: "mindenféle eletronikai hülyeségre verem el a pénzt" amit nagyon köszöntem "örüljön hogy nem iszok vagy lóversenyre költöm". Porosodnak de most is életre kelthetõk bármikor). No mindegy nosztalgiából mégegyszer/utoljára megpróbálom életre kelteni a "makrós" Sonyt mert a hardver még mindig kifogástalan és zárszerkezetébe belefér még pártizezer expo.)
Juteszembe, T. Modik: van elvi akadálya annak hogy az eddig nem közölt képeket feltegyem a Képtárba? Elég sok van (gigabájtszám hever) nem akarom feleslegesen terhelni a szervert de ha "elfér" akkor felteszek közülük utólag néhány jobb(nak vélt) kiválogatott "konzervképet"
Ui: megtaláltam életem elsõ felhõfotóját amit még "Pajtás" géppel csináltam, nehezen állom meg hogy fórumot ne tagoljam vele. Emellett kedvem lett volna néhány hasonló korú de már "Altissa" géppel tizenévesen készített természetfotó közlésére is de csak negatívok vannak, így "megmenekültetek" tõlük

Noli Kedves madárka, különösen amikor óvatosan feléd pillant. (A képek telézettnek tûnnek tehát készülhettek távolabbról is nehogy megriadjon, de az egyiken mintha feléd sandítana)
Szelid róka: ravasz mint a róka, jön-lát-gyõz-fut de hogy alkoholt is lop... nem kérdezte Tõled merre találja a Kis herceget ?
A 35/29. (DSC_7462.jpg) képen "kinéztem a szemem" kisbogár, gomba stb. után, de fanyesedékeken, tetõcserép-darabkán és a kövön látható pontszerû friss karcolásokon kívül nem látok semmi kiugrót képmanipulációval sem Lehet hogy bennem van a hiba csak nem látok a szememtõl?

Egy cikk Karl Csaba pókász-rovarász cimborám tollából a nyugati levéllábú poloskáról:
Link

Barátcinege Kab-hegyen: Link elõrenyíllal 6 kép

Találkoztam a barlangász cimorám szelíd rókájával is (nem az övé, csak régi haverok). Kb fél méterre jött oda, megnézett és elsétált. Gyönyörû egészséges bundával, jó húsban volt. A barlangászoktól múlt hétvégén ellopott egy üveg jégert, fél üveg bort, egy merõkanalat, fakanalat. Visz mindent, amit elbír. :-) Tettem ki neki egy darab sajtot, de míg fenn voltunk a hegyen, nem jött már vissza. Tündéri volt! Lefényképeztem, de elõtte csillagokat, s 15 másodperces expó egy sétáló rókáról nem épp használható képet eredményezett...

Seregélyek: Link

Link

Azon vagyok, hogy boldog legyen nálunk Ha már kiválasztott bennünket

Floo, úgy tûnik mintha lenne valami sötét tömeg a sas csõrében
Jó képsorozat, jó témák. Sajnos a pára is belezavarhatott (amit utólag szépen le lehet "vakarni")
És- igen a motiváció a döntõ...

Szép vahur Most még elég szomorú a tekintete... de lesz az vidámabb is

Nagyon szép tõletek, hogy befogadtátok!!Szép éveket együtt!

Szívesen!

Márkó!
Köszönöm!
Nem tudom hogyan kell ezeket a trükköket csinálni a képekkel, sok képen látni, hogy bele van nyúlva, még akkor is ha jobb géppel csinálják, mint az enyém.
Biztos jót tenne a képeknek, mert a valós élményt nem adják vissza a képeim, azt érzékelem én is. Mivel éveken át kölcsöngépet használtam, már annak is nagyon örülök, hogy saját gépem van, még ha egyszerû is (bár egész szép képeket csinál), meg vagyok vele elégedve, de látom, hogy a jobb gép rengeteget számít.
Persze kell a tudás és az érzék, de egy jó géppel ezek hiányában is jobb képeket lehet csinálni, mint egy kevésbé jóval jó érzékkel és tudással.
Persze fényképezni is meg lehet tanulni, illetve a motiváció sem elhanyagolható.

Fantasztikus képek! Egy auto balanszírozást ha ráengedsz a képekre, a valóság sokkal intenzívebben átjön. Kedvencem a bükkös sasos

proxybeállítás, nem más :-)

Zala varázslatos!!! Köszönet az élményért!!

Beszokott hozzánk, elfogadott bennünket gazdájának

Noli nem értem, ha otthon látod de a "gályán" nem, akkor vajon mi lehet a hiba....
Tippjeim vannak, de nem érdekes mert fõ hogy otthon meg tudtad nézni a képeket

Nyuli amennyiben az ott látható alapképletben azért nem találsz hibát - látható hogy neutronforrás szükséges, mivel a tórium bomlásánál nem keletkezik, ezért érthetõ hogy hasadóanyagot alkalmaznak primer neutronforrásnak DE nem kell belõle "atomerõmûvi" mennyiség.
Tény, hihetetlen sok probléma volt elég beleolvasni a már-már áttekinthetetlenül nagy anyagba mely pld. 1950-1999 közötti idõszakból tartalmaz jelentéseket PDF formátumban. látható milyen erõfeszítéseket tettek a megoldásra. Valahol mégis a közelében járhatnak mert Kína és India is kísérletekbe fogott.
Nyuli GRAT, láthatóan pontosan ismered a súlyos problémákat. Épp ezek miatt a tóriumos erõmûvek "hétköznapi" üzembeállítására 2075 az óvatos prognózis.
DE: igaz ugyan hogy MI, itt és most nemigen fogunk neki örvendezni mert nekünk távoli idõpont. Viszont történelmi léptékben pár perc, ami meg fog történni ez bizonyos.
Megkockáztatom a tóriumos erõmûvekre átállás hasonló lesz a rézkorszak-vaskorszak váltáshoz.
A képlettel talán egyetértesz, a technológiai problémákra nem térek ki, akit érdekel olvasgassa a doksikat pld. a Molten-salt reaktorról itt: Link (a legtöbbje szkennelt de olvasható) keményen próbálkoznak és sikerrel. 1960-ban megépítették az elsõt és 5 évig üzemelt (olcsón) egy 7.5MW teljesítményû kicsi reaktor.
Érdemes még elolvasni ezt a doksit Link Albert J. Juhász tollából (NASA Glenn Research Center)
Láss csudát még egy magyar... aki felvetette a tórium hasadást folyékony fluorid sókban, felismerte hogy számos elõnye van az uránnal szemben: Wigner Jenõ
A tárgyalt témában ez talán nem fontos, ám azóta törekednek a végleges megoldásra és jobban állnak vele mint a sokat emlegetett fúziós reaktor (Tokamak) létrehozásában.
Sok még a probléma, szerintem mégis örüljünk hogy talán dédunokáinknak hosszú ideig nem lesznek energiagondjaik Sci-fi ugyan de a jövõ "ûrbányajáratait" tóriumreaktoros ûrhajók bonyolíthatják majd a Föld aggasztóan csökkenõ ritkaföldfém készletének pótlására. Mivel a tóriumreaktor kicsi (is lehet) elméletileg bármit meghajthat a tengeralattjáróig (autók elektromosan is hajthatók a tóriumerõmû áramával töltve)
Záradékul, érdemes beleolvasni a témával (a világ összes nyelvén) foglalkozó blogok megjegyzéseibe, ezekbõl most csak két magyar megjegyzés:
"A plazmastabilizációs fúziókutatás a világ legdrágább parasztvakítása (vagy inkább a szénerõmûvek üzemeltetése az ?) "
"A DOE 40 ezer dollárt adott a "Molten-salt" reaktorokra, míg a sokak szerint esélytelen fúziós reaktorokra milliárdokat. Nyilván olyan értelemben, hogy nehogy ártson az olaj és szénlobbinak"
Ezek egyéni vélemények "no comment", azért úgy tûnik más is hisz a tóriumreaktorok közeli jövõjében a nehézségek ellenére. Nem reménytelen, van már több mûködõ kísérleti példány. A tapasztalt problémák ellenére a tóriumreaktor megvalósíthatóbbnak tûnik mint a fúziós reaktorok, azokon is ugyanennyi ideje dolgoznak, sajnos reményekre feljogosító siker nélkül.

Egy csipetnyi Skandinávia fenyõkkel és nyírfákkal Link
Színes domboldalban derengõ napsütésben Link
Bükkös Link Link (a második képen a sas(!)szemûek mást is láthatnak)
Itt már nem kell hozzá sasszem Link
Nagyon szépek a cseresznyefák Link
Egyes fügék a mai szél hatására ledobálták a leveleiket Link , míg mások nem Link Link
Sárgaság Link Link
Narancssárgaság Link
Fény és árnyék Link
Atalanta-lepke Link , késõbb egy darázsnak tûnõ ellenséggel küzd meg a fügéért Link , végül birtokba veszi a zsákmányt Link
Az utolsó utáni mohikánok Link Link
Gránátalma és kákik Link
Színek Link , illetve érdemes megnézni a cseresznyefa mögött a domb oldalában lévõ akácokat és a völgy alján látható akácokat.
Szõlõhegyi hangulat Link
Meg egy õzlábgomba Link

Tuti nem letiltás, hanem hiba..