Meteorológiai társalgó

Ma fotóztam páraördögöt egy tó felett. Holnap hozok róla animációt.

Elég light-os

Álomkategória: Link [esõ] [esõ]

Link
Tavaly pl szept.19.-én csak úgy röpködtek a 18-19 fokos T minimumok az ország keleti felén. De még egy 20-as is ott virít.

Ja, akkor bocsájts meg.
Tényleg?

Én már tegnap begyújtottam a kandallóba, a házban 20 fokra csökkent a hõmérséklet, ez nekem már kevés

Annyira elképzelhetetlen,hogy úgy rémlik tavaly ilyentájt is volt.

Engem nem zavar.32 fok ide, vagy oda, ez már nem olyan lesz mint augusztusban.Gyengébb a nap sugara, hamarabb sötétedik, elviselhetõ lesz.
A 20 fokos Tmin, pedig elképzelhetetlen, a korai sötétedés miatt.Viszont a Siófokon simán meglehet.

Erõs szaharai melegáramlásoknál nyáron többször is elõfordult, hogy csillagfényes éjszaka és alacsony harmatpont dacára a minimumhõmérséklet 20C fölött maradt (és gyanús módon megegyezett a T850-el) Ehhez persze dinamikus légmozgás szükséges. Ha bejön a 20C 850 hepán a jövõ héten, a fentiek szerint lehetne "trópusi" éjszaka. De hangsúlyozom, ehhez állandó, erõs szél kell. Ha csak kicsit is gyengébb a légmozgás, a már elég hosszú éjszakákon a kisugárzás miatt pillanatok alatt inverzió alakul ki, ami megakadályozza a magasabb légrétegek hõmérsékletének talajon való érvényesülését. Személyes véleményem, hogy legfeljebb nagyvárosok belterületén lesz majd ilyen magas Tmin.

Nem ünneprontásképpen, de a szinoptikai térképekbõl számomra az derül ki, hogy megint túl gyorsan fölénk terjeszkedik a nyugat-európai magasnyomás, a hidegöblítés átmeneti, és viszonylag magas légnyomás, kevés csapadék mellett játszódik le. Azért egy kis hajnali fagyra jók lehetünk.
Ettõl függetlenül én is örülök annak, hogy a "magát nagyon itt felejtett" nyár belátható idõn belül elkotródik.

Nem hiszem el az elõréket,ilyen melegeket 20 fokos Tmin? A jövõ hétrõl írok!

Tetszik a GFS! Futásról futásra hosszú távon egyre hidegebbet ad. A végén még október elején be kell kapcsolni a fûtést.

Nadine szépen megkeverte a paklit. Az ECM továbbra is ragaszkodik a portugál partraszálláshoz, míg a GFS egy svéd csavart követõen rázúdítaná a Norvég-tengerre. Mindegyik verzió bõven 240 óra felett.
A jövõ heti brit "gigaciklon" hátoldalán bekövetkezõ hideg leszakadáson nagyon sok minden fog múlni. Utána már jobban kirajzolódhat a Nadine csatahajó további útvonala...

Valami olyasmire gondolok, hogy mégiscsak van az alsó légrétegeknek jelentõs, kisugárzásos hõvesztesége, csak áttételen keresztül, közvetve. A levegõ elsõ lépésben átadja a hõjét a vele érintkezõ talajnak, az pedig nagyon effektíven kisugározza. S ha ez így van, a levegõ lehûlése szempontjából igenis számít annak sûrûsége.

Ez rendben is van: a lehûlt, ezért nagyobb fajsúlyúvá vált levegõ "lefolyik" a mélyedésekbe: fagyzug, töbörklíma. A kérdésem nem erre vonatkozott. Arra nézve szerettem volna a véleményedet kérni, hogy a magasabban fekvõ, ritkább levegõ nem hûl-e gyorsabban, jobban, mint a tengerszint közelében lévõ. Ugyanis a kisebb nyomású levegõnek kisebb a sûrûsége, kisebb a térfogategységre esõ tömege. Ezért a hõkapacitás, mely tudva levõleg a tömeg és a fajhõ szorzata, kisebb. Ebbõl következõen -elvileg- ugyanakkora hõenergia kisugárzása esetén a kisebb sûrûségû, ritkább levegõ jobban lehûl, mint a nagyobb sûrûségû.
Azon gondolkodom, vajon a töbörklímához elég-e a speciális térszíni forma és a csupasz mészkõfelszín. Hasonló alakzatok kisebb tengerszint feletti magasságban is elõfordulnak, mégsincs ezek esetében olyan bõdületes hajlam az éjszakai lehûlésre, mint a bükki töbörökben. Nem játszik itt szerepet a 8-900 m-es tengerszint feletti magasság is?

U.i.: Bocs, elsiklottam azon kitételed felett, hogy a levegõ kisugárzásos energiavesztesége viszonylag csekély (ld. szabad légkör kis napi hõingása) Viszont mégiscsak lehet valami az általam leírtakban, csak más mechanizmus alapján. Az erõsen kisugárzó szilád felszínt ugyanis a fölötte elhelyezkedõ levegõ valamennyire visszamelegíti. Ezt a sûrûbb, azaz azonos hõmérséklet esetén nagyobb hõenergiát tartalmazó levegõ inkább képes megtenni, mint a ritkább. Ezért, magasabb tengerszint feletti magasságban tisztábban megvalósul a radiációs minimum? (Ez kérdés akarna lenni)

Ha a fõfutást nézzük akkor igen, de a fáklyánál átlagos idõjárás néz ki, még

Október hûvös idõvel kezdõdne...Link
Link

Mindkét modell adja az átlagos,vagy átlag alatti októberkezdetet.

Igen hûs volt reggel, 3,2 fokig csökkent a T, úgy, hogy nagy eséllyel meg lehetett az elsõ talajmenti fagy

A völgyekbeli alacsony Tmin legfontosabb oka az, hogy a domb/hegyoldalon a felszínközeli levegõ a kihûlõ felszínnel érintkezve maga is lehûl, így hõmérséklete alacsonyabb lesz, mint a vele egy magassági szinten lévõ, de a domb/hegyoldal felszínétõl messzebb levõ levegõnek. Így "negatív" felhajtóerõ hat rá (azaz lefelé mutató irányú), és mivel van lehetõsége lefelé mozogni, szépen le is áramlik, majd a völgyekben összegyûlik.
Eközben a domb/hegyoldalra oldalról enyhébb levegõ áramlik a szabadlégkörbõl, a hideg felszínnel érintkezve az is lehûl, leáramlik a völgyekbe, stb.

(A levegõ hõmérsékletét advektívmentes esetekben erõsen befolyásolja annak a szilárd felszínnek a hõmérséklete, amivel érintkezik (hõcsere). Ennek hiányában (szabadlégkör) advekció nélkül kicsi a napi hõmérsékletváltozás, mert a levegõ esetében sokkal kisebb a jelentõsége a ki- és besugárzásos energiaváltozásnak, mint szilárd testek/felületek esetén)

Még egy dolog az autótetõkrõl, aztán be is fejezem a kérdés feszegetését.
Kétféle jeget találhatunk reggel az autó tetején -vagy megfagyott harmatcseppeket, vagy dérkristályokat.
Az elsõ esetben a víz folyékony halmazállapotban csapódik ki, s csak azután, a hõmérséklet további csökkenésével fagy meg.
A második esetben a kicsapódás eleve szilárd halmazállapotban történik.
Ez elvileg azt jelenti, hogy az elsõ esetben a harmatpont fagypont feletti, míg a másodikban az alatti érték.

Még egy kérdés: vajon, nem ennek a szabályszerûségnek tudható be a már középhegységi völgyekben is tapasztalható alacsony Tmin? (A ritkább levegõnek kisebb a hõkapacitása)

Megadtad a választ a kérdésemre.

Hogy milyen egyforma "õrültek" (bocs a kifejezésért) vagyunk mi metnetesek! Az elsõ és utolsó fagyoknál én is mindig felkelek hajnalban fagynézõbe. Félig alva, dagadt, könnyezõ szemmel kitántorgok a kertbe, és figyelem a dérfoltokat a füvön. Na meg az autó tetejét -tulajdonképp ez indította el a gondolatmenetemet: a +3C fokban deres autótetõ tipikus jelenség.
A +3C alatt ablakban mért érték értendõ, a standard körülmények között mért hõmérséklet ilyenkor plusz 1-2 fok lehet, de semmiképp sem fagypont alatti. Az is fölöttébb érdekes, hogy a dér elõször az autó tetején jelenik meg, míg a szélvédõn, motorháztetõn, csomagtartó fedelén csak harmat van. Ha valamivel alacsonyabb a hõmérséklet, ez utóbbiakon is dér képzõdik. Szóval, ha fagyot akarok látni, elsõsorban az autó tetejét figyelem. Érzésem szerint itt valami felületi ill. párolgási jelenségrõl lehet szó: a tetõ jobban ki van téve a légáramlatnak, mint az autó oldala, és a csekély párolgás szolgáltatja azt a hõelvonást, mely a dérképzõdéshez kell. Vélemény?

"A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa."

Floo: a "fekete test" kisugárzása csak a hõmérsékletének függvénye, de a valóságban nem ilyen elméleti "fekete testek" léteznek, s így a kisugárzó test anyaga is beleszól a dologba. Na de tekintsünk el ettõl.
A kisugárzás miatt az adott felület energiát veszít. Az energiaveszteség miatt csökken a hõmérséklete. Hogy milyen mértékben, az a hõkapacitásától (egységnyi tömegre: fajhõ) függ így: c=dQ/dT => dT=dQ/c
Ha a dQ negatív, akkor energiát vesztett a felület, és minél kisebb a hõkapacitása (c), annál nagyobb lesz abszolut értékben a hõmérséklet csökkenés (dT). A fémfelületnek sokkal kisebb a hõkapacitása, mint mondjuk a földfelszínnek, így ugyanakkora kisugárzott energia miatti energiaveszteség nagyobb T-csökkenést eredményez.
Ugyanez játszódik le nappal is fordított elõjellel, amikor a nettó sugárzás pozitív (nagyobb az elnyelt besugárzás, mint a kisugárzás). Ekkor ugyanakkora netto sugárzásbevétel nagyobb hõmérséklet emelkedést eredményez a kis hõkapacitású anyagokban, azaz jobban felmelegednek.
Ezen alapszik a szárazföldek - tengerek/óceánok eltérõ felmelegedése/kihûlése is.

Visszatérve az éjszakához , a párolgás, amit említesz, akkor nem játszik. Ugyanis akkor van párolgás, ha a rendelkezésre áll ehhez felhasználható energia. Nappal a netto energiamérleg pozitív (beérkezõ nagyobb mint a kisugárzott), s ennek egy része fordítódik a párolgáshoz szükséges energiára.
Éjjel csak kisugárzás van, így negatív az energiamérleg (egyre csökken a test energiája), így általában nincs felhasználható energia a párologtatáshoz (spec. esetek azért vannak).

A levegõt említed még, hogy az sosem teljesen száraz: persze, mindig van benne valamennyi gázhalmazállapotú víz. De hogy jön ez a párolgáshoz? Párolgásnál a folyékony halmazállapotú vízbõl lesz gázhalmazállapotú. S ha az adott fémfelületen NINCS folyékony víz, akkor mi párologna onnan? (ráadásul éjjel)

Nem az kavart be, hogy a fémfelületeken gyakrabban láthatsz vizet vagy jeget hajnalra/reggelre? Ez már annak a következménye, hogy az éjszaka elsõ felében jobban lehûlt a fém a környezeténél (kisebb hõkapacitás miatt!!!), egészen az azt körülvevõ levegõ harmatpontjáig, majd az alá is. Ha a vele érintkezõ levegõt aztán egészen annak harmatpontjáig le tudja hûteni, akkor a levegõbõl erre a felületre csapódik ki a víz, vagy fagy ki a jég. Ami aztán általában majd napfelkelte után kezd majd csak párologni (a szeles helyzeteket kivéve).

Szegény britek: Link Ez a ciklon ott döglik be felettük.

A légmozgás függvényében fel-alá csalinkázott a hõmérséklet az éjjel. Tmin: 9,5 °C 23:47-kor állt be.

Nagyon tipikus DNy-ÉK tengely.

Mai Tmin éjfél körül,3.4°C,aztán felhõk és szél érkezett,most 9.2°C van!
Az Olaszoknál megint úszni fognak,mint tavaly,nálunk meg szép késõ nyári száraz idõ valószínû! Link

Mondhatni nem a legjobban jöttünk ki az elmúlt csapadékos periódusból.
Link

A 10 naposra gondoltam.

Zabaron szezonrekord mélységbe hûlt a levegõ, -0,5 és -1 fok között volt többször is. Az ingadozásból ítélve -0,6/-0,7 fok talán a legesélyesebb. A hegyen Rónafalu Tmin +7,3 fok.

OMSZ hálózatban még Nyírlugos hûlt fagypont alá.

Érdekes pályát futna az ECM szerint, ugyanis már vagy egy hete egy helyben áll kint az óceánon, majd szerdán gondol egyet, és megtámadja Európát, de a portugál partoknál visszaverik a támadást és felkanyarodik észak felé éppen csak csípve a szárazföldet.
De mivel észak felé hidegebb a tengervíz, rájön, hogy neki az nem buli, így visszakanyarodik és lecövekel Portugália elõtt.
Legalább lesz idõnk megfigyelni.
Aztán lehet, hogy ott fog tanyázni egy hétig, utána ismét betámad.
A GFS meg Európa közelébe se hozza, kimenne az óceánra, majd a késõbbiekben Angliában kötne ki.

Pedig már kezdtem azt hinni, hogy a közelgõ világvége egyik elõjátéka lesz.

A tévé mindig le van maradva vagy 2-3 körrel... most épp úgy néz ki, eltávozik a közelbõl... Link
Hazamegy Amerikába
A meleget sima európai extratropikus ciklon húzza majd fel: Link

Persze az ECM még behozza: Link
Na majd kiderül.

OMSZ városi hõsziget (UHI) Project:

Link

Mi már rongyosra rágtuk a témát
Sõt!
Mivel hurrikán vagy trópusi vihar a legritkább esetben éri el a szárazföldet Európában, így egy viharvadász csapatot is el kezdtem szervezni jövõ szerdára Portugáliába, hogy levadásszuk a dögöt, de épp senki sem ér rá

Met4ever!
A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa.
A másik, hogy teljesen száraz levegõ nincs, mindig van nedvesség, pláne éjjel, ami még rátesz egy lapáttal.
Kíváncsi lennék egy olyan anyagból készült csupasz hõmérõvel végzett radiációs minimum mérésre, amivel minimálisra csökkenthetõ a párolgási hõvesztés.

Most az imént hallottam elõször a Gibraltárt jövõ héten jó eséllyel elérõ hurrikánról (?) az Echo tv-n. Állítólag ez sodorja majd felénk a meleg levegõt.

Mezõtárkányban június 2-án volt 20 fok alatt a maximum hõmérséklet, utána elõször szeptember 15-én. Ez is három és fél hónap.

De mindez nem a párolgás miatti hõelvonás miatt van, hanem a kisugárzás miatti hõveszteség következtében. Ha teljesen száraz, azaz párologtatni a felszínérõl nem tudó, de minél kisebb fajhõjû tárgyat tekintesz, annál jobban le fog hûlni a kisugárzás következtében.
(ahogy aszi is írta korábban)

"Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt."
Igen, ma is volt rá példa a faluban. Reggel direkt felkeltem napkelte elõtt, hogy deret láthassak: hát igazából nem volt túl erõs. Ugyanakkor a szomszéd ház tetejének nyugatra nézõ oldala még fél 11-kor is deres volt, a kiszerelõ használaton kívüli részének pala teteje pedig elég vastagon deres volt.
Fél nyolcig a faluban voltam, amikor a kocsival járó iskolásokkal jöttek a szülõk egymás után, bárki megmondta volna a kocsi jegességébõl, ki lakik a dombon. Dél-Tolmácson (bár ott nem jártam be mindent) nem láttam deret, a vasút déli oldalán, de már a völgyben pedig talajmenti köd is volt.

+1 volt a Tmin 2m-en.

Szépen megindult.

Igen, minden bizonnyal ott már leállt a szél. Nálunk még libeg, így néhány tizeddel vagyunk csak nyolc alatt. De ami késik... :-)

Jójó, bocsánat , nagyon siettem, szóval a hõmérõ anyagának felszínérõl történõ fokozottabb párolgás miatt létrejövõ hõveszteségbõl fakadó hõmérsékletcsökkenés, ami nem egyezik meg az ugyanabban az 5 centis magasságban lévõ levegõ hõmérsékletével.
Így pontos!
Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor jócskán pozitív hõmérséklet mellett tud jeges lenni a szélvédõ vagy a kocsi teteje.
Sõt, a szélvédõ még jobban át tudja venni kocsi belsõ légterében lévõ magasabb hõmérsékletet, mint a kocsi tetejének hõszigetelt fémlemeze. Ennek megfelelõen ott késõbb fagy be, mint a tetõn.
Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt.
Rohannom kell, van még 1-2 érdekesség ezzel kapcsolatban...

Bambi!
Még éjfél elõtt fagyni fog Zabaron.
Kakucs is lohol a nyomában.
Elkezdõdött a nagy zutty!

Látványos Zabar a hõtérképen, megnéznék egy töbört is .

Szép estét!
Floo, nem kötözködni akarok mindig Veled, de ezen a mondaton fennakadtam így este...
"De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne"
A hõmérõ anyagának párolgása érdekelne, milyen hõmérõ ez...? nem vagyok járatos a technikában...
Köszönöm

Nálunk épp csak egy-egy kis foltban volt kevés dér, de az autók szélvédõje itt nem fagyott be. Talán ez a pár méteres szintkülönbség segített most meg minket.

Még sok ilyet!

A növények nagyon különbözõképpen reagálnak a hidegre, vannak hidegstresszre érzékeny és hidegrezisztens növények. A fagyérzékenyek (mint pl. a paprika és a paradicsom)többsége képes arra, hogy valamilyen késleltetõ mechanizmussal megakadályozzák a testükben a víz megfagyását (anyagcsere aktivitás fokozása, speciális fehérjék szekréciójának bekapcsolása, stb.). Ez azért gond, mert a sejtek membránja a folyadék állapotból gél állapotba megy át, szemipermeabilitása megszûnik, a jégkristályok széthasogatják. Általánosságban azt lehet mondani, hogy kb. (tartósan meglévõ, nem pár percig tartó) -2,5 fokig nincs gond, az alatt lesz fagykár. Itt egy táblázat néhány növényrõl (a Lycopersicon esculentum a paradicsom): Link

Link

Eldönthetnék, hogy 0.9, vagy 9mm.. : ( Nagyobban: Link )

Huhh, mibõl készülhet az a hõmérõ, ami el tud párologni? A radiációs minimum azért más jellegû adat, mint az árnyékolt hõmérõvel mért léghõmérséklet, a nevébõl is adódóan azt mutatja, hogy a kisugárzás következtében egy adott felület mennyire tud lehûlni, így pl. nagyon fontos támpont annak az elõrejelzéséhez, hogy mikor válnak csúszóssá az utak.
A növényekhez visszatérve, az nem elképzelhetõ, hogy a paprika, és a paradicsom kibírja azt a néhány 10 percet, ameddig fagypont alatt volt a levegõ? Mégis csak egy élõ szervezetrõl van szó, nem egy vékony pocsolyáról. Egyébként nem értek hozzá (ezért kérdeztem), de kíváncsi lennék, hogy milyen hideget bírnak ki az egyes növények...