Meteorológiai társalgó

AROME és az Aladin között mi a különbség?

Felkerültek a met.hu-ra az elõrejelzési térképek:
Link
ECMWF, AROME, WRF

Elég nagy szél fúj felém ami még nem olyan nagy, de még se kicsi
Link
Kiváncsi leszek lesz e ennél erõsebb.

ESTOFEX Link for severe wind gusts

Én a város közepén lakok, annak is az északi felén, és ahogy elnézem az OMSZ-t, déli szél fúj. Az Avas meg a "csúcson" van, ott kéne melegedni nem itt Vagy most délrõl jön a hideg, csak még én nem érzem?
Kegyetlenül fúj a szél, erõs integetésbe kezdtek a fák

Attól függ merre laksz és milyen irányból fúj a szél,ha város szélén laksz és a város felõl fúj a szél télen tuti melegebbet fogsz mérni .

Záporozik, és mellette erõs lökésekkel fúj a szél. Egy kérdésem lenne. Az mitõl lehet, hogy éjszaka itt 5 fok felett volt a T, míg a tõlem 10 km-re levõ Ongán fele annyi? A szél ennyire közrejátszott? Ami furcsa, hogy az Avason is csak 2 fok van, itt meg 4,3 fok.

Azt nézem én is!
10cm hó vasárnap?!
Link

Sok szó esik ezekben a napokban a legyõzhetetlen északatlanti ciklontevékenységrõl, mint a zonalitás okáról. Holott -szerény véleményem szerint- a zonalitásnak ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb kelléke az erõs térítõi magasnyomás, mely Európára nézve a túlfejlett azori anticiklonban ölt testet. Effektusából szépen levezethetõ az a nagyon karakteres idõjárás, aminek most tanúi vagyunk.
Ez az északra nyomult meleg AC kiélezi a meridionális hõkontrasztot, ezért rendkívül felgyorsítja a nyugati áramlásokat. Ugyanakkor magasnyomású, meleg levegõje útját állja az északi ciklonok dél felé terjeszkedésének. A kelet-nyugat lefutású izobárok ezért összesûrûsödnek, a légnyomás gradiens rendkívül megnövekszik. Tõlünk északra, nem túl messze, hihetetlen viharok száguldanak nyugatról keletre, s sok csapadék hull. Nálunk a fentiek következtében érdekes kontrasztként viszonylag nyugodt, eléggé száraz az idõ.
Ha idõnként ki is alakul csökevényes meridionalitás, az rövid ideig tart, nem tud rendesen kifejlõdni. A hozzá tartozó hidegfront mindig "orral" jön be, a gyorsan kialakuló azori orr nem engedi a hidegleszakadás mediciklonjait fölénk helyezõdni, viszont a kelet felé nyomuló magasnyomású sarkantyútól északra újra megjelenik a zonális áramlás.
Mindennek látszólagos oka a hidegmagok rossz -grönlandi, északkanadai- elhelyezkedése. Azonban a sarki hideg ilyetén eloszlása nem véletlen "szerencsétlenség": feltehetõleg a hidegbázis gyengeségével, rossz regenerálódásával függ össze. A sarki hideg AC-k felépülése valószínûleg minden télen az örök jéggel borított Grönlandon indul meg, hiszen, mint a legmagasabb északi szélességen levõ szárazföldön, itt adottak leginkább a feltételek a hidegmag kifejlõdéséhez szükséges öngerjesztõ lehûléshez (Grönland felett általában AC tartózkodik, és ennek nem biztos, hogy csupán cirkulációs oka van) A hideg AC innen a ciklonális hatásoktól terhelt Barrents-tengert kikerülve Északkelet-Szibéria felé terjeszkedik, s a sarki hidegpool éppen olyan súlyzó alakot ölt, amilyet most látunk. Ha jó a felépülési hajlama, végül Észak-Európa felé is kiöblösödik -idén ez még nem következett be. A hideg AC "embrionális állapotban" nagyon érzékeny, a ciklonok egykettõre szétzilálják. Fejlõdéséhez zavartalan idõjárás kell, elsõsorban derült ég a kisugárzás céljából. De ha szerencsés egybeesések folytán ki tud épülni, egyre hatalmasabbá, stabilabbá válik - a gyenge hajtásból hatalmas fa lesz, amit orkánok se tudnak meghajlítani. Azaz, végül a zonalitás hátrál meg az ilyenfajta hideg anticiklon elõl. Látható tehát, hogy a hidegmag felépülésében mennyi az esetlegesség -talán ezzel függ össze téli idõjárásunk nagyfokú instabilitása.
Bizonyos teória szerint az erõs naptevékenység gátolja a magas szélességek hideg anticiklonjainak kiképzõdését. Másrészt egészében erõsíti, kiterjeszti a térítõi magasnyomású övet -azaz az enyhe tél makroszinoptikai képét állítja elõ. Vannak is statisztikai adatok, melyek szerint a szélsõségesen zord telek a napfoltminimumok környékén állnak elõ nagyobb valószínûséggel. Ellenben a mostanihoz hasonló zonális telek periodicitása nem illeszkedik a kb.10 éves naptevékenységi ciklushoz: végigtekintve az utóbbi 40 éven, az látszik, hogy a kifejezetten enyhe telek 3-5 évente jelentkeznek. Azaz más periódus is szerepet játszik, amely talán "ráül" a napfoltciklus okozta hullámzásra.
Azt hiszem, nyugodtan feltételezhetünk egy 1-2 éves "hóciklust": a pozitív indexû, zonális években az enyhe, nedves légtömegek magasabb szélességekig felhatolnak, a szubarktikus régióban sok hó esik. Ennek hûtõ hatása aztán hideg anticiklonokat generál a sarkvidéken, az AO csökkenni kezd -azaz az effajta konstelláció tipikusan abba a csoportba tartozik, mely felszámolja önnön kiinduló kondicióit. A negatív indexû, sarki magasnyomásos idõszakok hasonlóképp öngyengítõk: kevesebb hó esik a boreális területeken, a hûtõ effektus csökken, és végül elõáll a magas AO-NAO jellemezte, zonális állapot.
Utólagos bocsánat a terjedelemért, de ezeket a gondolatokat meg kellett osztanom a társasággal.

A friss GFS szép kis havazást vár, vasárnapra Keletre, É-Keletre. Kíváncsian várom a többi modell véleményét, hátha nem csak egy megszokott kicsapongás. Amúgy érdekes, hogy ilyen kis távlatban sincsen egyetértés a modellek között.

Mi sem jellemzõbb a német alaposságra, mint az alábbi "Live-Ticker", vagyis online tudósítás az ANDREA viharciklon és igen aktív hidegfrontjának németországi átvonulásáról. Szerintem ez egy kész csemege, bár kötve hiszem, hogy bárkinek lesz-e ideje az egészet átböngészni. A legerõsebb széllökés (azt hiszem Brocken-csúcs a Harz hegységben: 162 km/h). Link

Dobsz majd fel ide képeket, ha lesz mit fotózni?

Zivatar nélkül sem nagyon lehetett aludni éjjel a folyamatos, szél okozta zajoktól, most meglátjuk, hogy zivatarral együtt mire képes

Mindjárt itt van, szép hosszú vonal, kikerülni nem tud, legfeljebb legyengülni...

Az elsõ felvonás lement, most csak szállingózik. A földön és a háztetõkön lepel alakult ki.

Azta, micsoda zivatarláncot csinált a 2. viharciklon a németeknél! Link Link Na abban aztán lehet szél.

Holnap a déli órákban akár 80-100 km/h-s széllökések is lehetnek a Dunántúlon: Link Link

Nagyon jó! Rövid távra pedig az AROME modell is elérhetõ már ! Link

Link
Most mondjam azt, hogy irigyellek? Igen, mondom!
És ahogy látom, még a T épp jó nálatok.

Valóban. Pont

Esik a hó!

Szerk: most közepes és nagy pelyhek hullanak normál intenzitással, a fagy miatt meg is marad.

Link

Link

De 2005 volt, én hibáztam el. Ilyenkor estefelé, "mûszak" végén kicsit indiszponált az ember.

Látom nem érted hogy az idõjárásnak nincs vége az országhatárnál.

Bocs a szájbarágásért, de most január van és rólunk beszéltem, nem a németekrõl meg nem az Altájról. Nálunk évtizedek óta nem emlékszem a hóolvadásból származó nagy,károkat okozó dunai árvízre. A németek persze izgathatnának bennünket, de a magunk baja talán fontosabb. Március- áprilisban az alpi folyók ilyen helyzetben 10-15 fokkal melegebben nagy hó mellett kiöntik õket, de ez mire ideér általában lecseng, bár a rakpartokat lezárhatjuk. Tehát a téli ény-i irányítás ránk gyakorolt hatására és nem az Alpokra,Altájra gondoltam. Így már érthetõ ?

Tudnátok segíteni!
A hõérzetet milyen képlet alapján lehet kiszámítani?

Köszi

Szép kis esõnk lesz holnap Link Link .

Reméltem megérted konkrét szájbarágás nélkül is.

A Duna tavaszi áradását okozhatja ÉNY-i front, hiszen most is 100mm körüli csapadékot várnak a duna vízgyûjtõjére. Gondolom nem kell különösebb logika ahhoz, ha ez tavasszal történik akkor az árvizeket okozhat, ahogy nem egy alkalommal meg is történt már.

Ezzel szemben azt állítottad hogy az ÉNY-i irányítás nem okoz se havat, se hideget se árvizet.

Tulajdonképpen mindegyik cáfolható, de annyiban igazad van hogy a nyugatiás áramlással a legritkább esetben érkezik a kemény tél, fõleg a tartós fajtából.

Reggel köd, késõbb némi napsütés, délután egy kis zápor Link Végül a hõmérséklet 11,8 fokon tetõzött, 0,2 mm esõ hullott.

Miért ? Mind a 22 ilyen volt éppen (legalább 10 hidegebb volt szerintem a 32-bõl)? És az 1993-2010 közti enyhe telek meg egészen másmilyenek ? Ezeken a teleken sajna végig éltem már, de ez nem jutott még eszembe .

Nem egészen értem ezeket az északi féltekei hegységek dolgot. Arról volt szó, hogy jó az ény-i áramlás, mert a hegyekben sok a hó, lehet sportolni, de nincs vérfagylaló hideg és a síkvidéken minket nem zavarnak ilyenkor hóviharok (ellenben 1987 ,1999,2003- jaj, csak azt ne !). Erre Te a nagy árvízveszélyrõl írtál, én meg arról, hogy 20 évente van ilyen, de most a kiszáradt folyókon segítene egy ilyen ár, az ínségsziklás idõkben.

A hidegpárna nem azért (mások által így nevezett) hungarikum, mert nem létezik más medencékben, hanem mert itt a legtartósabb. Igazatok van, van egy hasonló: a Pó völgye. A többi azért nem tipikus és a miénkhez fogható,mert a)magasabban fekszik, b) valamilyen irányból nyitott c) nem veszik ilyen magas hegyek körül d) mütyürke hozzánk képest. Vagyis nálunk az egész országot beborítja (Hungária),de hol van ehhez a Bécsi -med.? Kialakulhat a cseheknél,németeknél,lengyeleknél,románoknál vagy bárhol, de az elsõ fuvallat északról,keletrõl vagy nyugatról felszaggatja. Ezek a szelek,mivel középen vagyunk vagy utoljára érnek ide vagy itt beletörik a szaggatásba a bicskájuk (olyan mély a medencénk feneke, hogy vagy egyáltalán, vagy csak átmenetileg vagy részben jutnak sikerre). A mondanivalómat teljesen félreértetted, mert a hidegpárna akár egy hónapos voltán volt a lényeg, nem azon, hogy a világon csak itt fordul elõ.
A Pó-síkság ugyanilyen helyzetû (mély és magas hegyektõl teljesen elzárt) de mérete törpe a mi medencénkhez képest.

Becsehelyrõl 10 fokban indultam el Budapestre, útközben a Balaton felett nagyon látványos, nyári frontzivatarra hasonlító felhõzet volt.
Ha nyár lett volna, nagyon látványos zivatar lett volna otthon este.

Ez a tél eddig az 1960-1992 közötti idõszak enyhe teleit másolja.

Holnap megint lesz egy jó 25 hPa körüli nyomásesés, mint múltkor a Joachim ciklonnál: Link Kíváncsi leszek, hogy este a hidegfront produkál-e majd zivatarokat, szerintem ismét lesz rá esély néhány helyen.

Igen.

Rudolfking: egyszerûbb mint nekem végignézni õket...

Igen Zoli P fizetett linkelõm, mert nincs mindig idõm belinkelni, de lefuttatom (jellemzõen GFS és ECM frissítések után)

Ez Rudolfking saját fáklyája? Csak mert ott van a neve!

Lesz egy kis szél a Tátrában, a szlovákok kiadták a vörös riasztást.

Azért nincs már jelentõs tóhatás, mert a tó már befagyott vagy igen csak alacsony a hõmérséklete, 1-2 fok, nem tudom, de erre gondolok. A tóhatás akkor nagy amikor még viszonylag enyhe a vize gondolom október november decemberben.

Link

Ahogy látom a GFS és ECM felváltva hol tavaszt, hol telet jósol hosszabb távra. Most a tavasz áll nyerésre ebben a futásban. (Nem mintha az elõzõ ûridõs olyan komoly telet adott volna.)

Ahogy látom már helyettem többen megcáfolták a ködpárnát mint hungarikumot definiáló állításodat, így nekem már csak az maradt hogy példákat hozzak arra hol okoz a tavaszi olvadás árvizeket: a legtöbb hegységben* illetve. környezetében, különös tekintettel azokra a helyzetekre amikor az olvadás nem fokozatosan hanem hirtelen következik be, rosszabb esetben jelentõsebb esõvel kísérve.

* Nem sorolom fel azokat az északi félteik hegységeket, melyeken télen hótakaró található, de a nyári évszakban nem. De országunkat minden irányból ilyenek határolják!

Csak úgy kapásból: magasködre hajlamos országok/térségek: Csehország nagy része, Németország déli tartományai, Bécs és Burgenland térsége, a Kisalföld szlovákiai része (beleértve Pozsonyt), a Po-síkság - meg szerintem minden síkvidék, völgy, katlan, ahol télen gyenge a talajközeli áramlás Egyébként már csak 6 hét van hátra a Hochnebel-csúcsszezonból (nálam ez nov. 15.-febr. 15-e közé esik).

?

Ebben bízom én is, a végingtelenségig csak nem folytatódhat ez a jellegtelen idõ.. Kíváncsian várom az ECMWF ENS-t..
Amúgy valóban megnyeretd a fogadást, gratulálok Majd meg kéne beszélnünk, hogy tudnám eljuttatni neked a nyereményed..

Írtam róla a hosszútávúban A masszív elõoldalt garantálná egy ilyen AC, csakhogy nem maradna ott: eltolódna a brit térség felé: na akkor pedig megérkezhetne a (jellemzõen havas) hideg idõ.

Totál ugyanaz a demagógia!

Szakadhat Amerikára az Északi-sark Link , de azt a másfél mm esõt nem kell majd lapátolni Link csikágói barátainknak.
A tóhatás gondolom ilyen hirtelen elárasztásnál nem játszik.

Hm, vannak ill. lehetnek bizonyos ok-okozati összefüggések, ill. egy adott idõjárási helyzetbõl következõ folytatás, ez tény A zonalitás kifulladása ÁLTALÁBAN valóban be szokott következni, azonban ezen a télen a kulcsszó szerintem az, hogy La Nina.

Szerintem nem túl radikális a dolog: Link alul enyhe légoszlop..., a magasban hideg csak, ezért olyan alacsony a geopotenciálja. A hidegmagok a lehetõ legrosszabb helyen gyûlnek...
Én annyit látok a modellek alapján, hogy mégjobban oda koncentrálódnak a hidegmagok északnyugatra.

Az az ECMWF által 240 óra körül vázolt lehetõség magában hordozza a radikálisabb téli fordulat lehetõségét:
Link
Csak kár, hogy olyan távoli és hogy egyáltalán nincs egyetértés a modellek között hosszútávon. Gfs ugyanerre az idõpontra: Link
Továbbá a JMA sem erre hajaz: Link Úgyhogy ez most nem a legsanszosabb folytatás, sajnos

Ködpárna: Bécsi-medence, pl.