Meteorológiai esélylatolgatások

Akkor megint olyan dögunalmas hoszú meleg õsz lesz? és majd néhány nap leforgása alatt átcsap télbe:/

Ferri, valami hasonlót szerettem volna beírni a mostani enseble vonalakat látva. Szépen együtt futnak, örülök, hogy a hétvégi bizonytalanság tisztázódni látszik.

A kep jocskan letisztult: ma es holnap egyarant igazi nyari idoben lesz reszunk, helyenkent 30 T koruli csucsokkal. Viszont az eredeti szamitasok szerint csak vasarnapra vart hidegfront mar pentek hajnalban eleri Becs terseget, s amennyiben nem vet hullamot, szerintem pentek folyaman at is robog a Karpat-medence felett. Mogotte jo par fokkal huvosebb s egyben szaraz levego erkezik, amelyben nyugat felol egy igen eros Ac huzodik felenk, s napokig ez lesz idojarasunk meghatarozoja. Hajnalonkent 5-10 fokban fogunk dideregni, napkozban viszont kellemes 20-25 fok varhato. Kulonben az egesz 00-s GFS szombattol vegig Ac- illetve Ac-peremhelyzetet jelez elo tersegunkre, ami meglehetosen ritka. Viszont a szeptemberre mint olyanra igenis jellemzo a leszallo legmozgasok uralkodasa, s az altalam ismert hosszutavu prognozisok a honap nagyobbik reszere szaraz s az atlagosnal melegebb idot mutatnak. A 30 T koruli ertekektol szerintem iden bucsut vehetunk, de 25 T vagy kevessel afolotti ertekek meg boven benne vannak az idei szeptemberi pakliban :-)

Ja most látom ez a 18 UTC-s.

Igen az újabb éjféli nagyon elkeserít, inkább nem is nézem. Mire hazajövök a munkából mást akarok látni! Persze az is egy megoldás lehet, hogy 5-6 napig dolgozom egyfolytában és csak utána jövök haza GFS-t nézegetni

Végleges majd vasárnap hajnalban lesz, ha lesz : )

Ahogy nézem ez még mindig nem a végleges forgatókönyv a front átvonulására.

A csapadék volt a másik adat, amit még elmentettem a futásokból, majd arról is csinálok statisztikát, ha kész lesz a folyamatban levõ.

Floo: a csapit sokkal nehezebb modellezni. Ezt valahogy úgy oldhatja meg a GFS, hogy elõször számít hõmérsékletet, nedvességet, áramlási viszonyokat, stb. az egyes szintekre (ami még könnyebb feladat), majd ebbõl számítja ki a csapimennyiséget. Egy ilyen számítás viszont rettenetesen felnagyíthatja a bemenõ adatok minden hibáját, lehet olyan helyzet, amiben mondjuk a 850-es T 1°C-os eltérése már egész más csapieloszlást ad. Én azért nem a csapielõrét vizsgáltam, mert az egyrészt a bonyolultsága miatt legtöbbször már egy hétre sem ér semmit, akár 0 órás, akár 6 órás futást nézünk; másrészt nehéz is leellenõrizni (hiszen területi átlagokat jelez elõre, azokat pedig nagy hiba lenne egy állomás méréseivel összevetni).

Usrin!
Hát én nézem mindegyik futást,és a csapi az amiben nagyban eltér a 2 futás...
Bár ha a csapiban eltérne akkor a 850-es T-ben is el kellene hogy térjen nem??

Nem szólok bele az elemzést végzõk dolgába (télen folyt az analízis?, fontos !), csupán többévi tapasztalatom a szonda nélküli futások a várható valóságtól eltérõ rendszeres kimenetjei, bár pont az elmúlt télen figyeltem meg a futások kiegyenlítõdését (fokozatosan dolgozták le elmaradásukat, két-három éve még egyértelmû volt a dolog, azért ivódott belénk gyakorlat), ám nekem marad a bevett gyakorlat, a 0UTC-s az alap, ill. inkább tendenciát nézek a futások között.
Az egész mondókámhoz hozzátartozik, hogy a modellek 96h- túli futásait nem igazán szoktam magamévá tenni, csupán óvatosan a spagettikkel és a fáklya-átlagfutással összevetve.

Usrin: A futásokat 180 óráig mentettem, 98-at egymás után, ebbõl 40 futás beválását lehetett teljesen 180h-ig vizsgálni. Az idõpont: tavaly november vége-december eleje, ez egy változékony idõszak volt. Ja és egy fontos: nem egy pontban néztem, hanem egész Európára(a wetter3.de térképeibõl)

Bocsánat, a kérdésemre közben megtaláltam a választ. Kíváncsi vagyok, hogy kijönne-e ez az eredmény egy hosszabb mintából, vagy 10 olyan (nem egymás utáni) napból, amiben teljesen különbözõ idõjárási helyzetek szerepelnek.

Gbond: milyen távra nézted a pontosságot? Lehet, hogy ebben is van különbség, pl. rövid távon még sokat számít, hogy melyik dolgozik több adattal, hosszú távon pedig már ez csak egy apróság a többi hibalehetõséghez képest... Azt is el tudom képzelni, hogy egyfajta idõjárási helyzetben kijön ez a fajta hiba, máskor kevésbé. (10 egymás utáni nap futásait nézted, vagy véletlenszerûen választott 10 napot?)

"500 és 1000 hPa magasságának különbsége" akart lenni

De ez nem jelenti azt, hogy a 06-ost és 18-ast egyáltalán ne nézzük.

Sajnos ellent kell mondanom saját magamnak is(#15272).
A statisztikám szerint az jött ki, hogy a legjobb a 12UTC-s és a 00UTC-s futás, majd ezután a 18UTC-s és a 06UTC-s rosszabb valamivel.
A statisztika 40 egymás utáni futást tartalmaz(10-et mindegyik fajtából), és a 500-1000 hPa különbségének elõrejelzését(átlagos T) vizsgálja.
A részletes eredményeket majd felrakom valamelyik nap.
Valószínûleg azért kaptam mást, mint Usrin, mert ez két szint eredõjébõl jön ki, tehát a szondák hatása nagyobb.

Floo: ahogy pár napja írtam, megnéztem 100 db "szondás" és 100 db "szonda nélküli" futás beválását a 850 hPa-os hõmérsékletben. Semmi különbség nincs a pontosságukban... (Sõt, a vizsgáltak közül 1-2%-kal a "szonda nélküliek" voltak pontosabbak, de ez valószínáleg már csak véletlen.) Ez alapján én ezt a "szondás futást kell nézni" c. dolgot a legendák körébe sorolnám...

Astral!
Az éjfélben frissülö futást ne nézd,az nem szondás...
A mostani a jó

A mostani futásba már beleférnek a péntek esti zivatarok. Merõben más a kép, mint tegnap este. Talán majd estére tisztul a kép.

Milyen idõ lesz Nyiregyházán szombat este 9-12 között , avagy lesz-e Ezüst esõ ?

Persze Floo, ilyen messzirõl az lenne a meglepõ, ha a GFS beletrafálna a csapadékba. Holnap reggel már kevesebb lesz, gondolom.

az biztos

Jó lenne!

A TV-k már péntekre várnak záport zivit,szerintem pénteken még semmise nem lesz
Viszont szerintem nem lesz ennyi csapi mint amit a GFS vár,és Budapest örült nagy zivit fog kapni hétvégén....

Na a legfrissebb GFS már komoly csapadékot mutat 11-ére.

Amugy van ugye ez a mai front,rá 1 hétre,vagyis jövö hét végén jön a 2-dik...
Vannak Tv-adók akik már csütörtökre várják,hát szerintem majd csak a hét legeslegvégén lesz abból valami...

Gyerekek!
Snowhunter világosan megmondta,hogy vénasszonyok nyara lesz ez a szeptemberre kinézö jóidö,ennyi,nem kell túlreagálni....

ad/Zöldvillám - ja, bocs, a hozzaszolasod vegen ott a valasz is a kerdesemre :-) Ugyhogy, ha jol ertem, az elored reszben statisztikai, reszben pedig analitikus modszerre alapul.

ad/ZöldVillám - milyen forrasokbol vetted a hosszutavudat? Mert a forumon eppen arrol folyt mostanaban a vita, hogy a GFS bevalasi eselye 10 napon tul gyakorlatilag a nullaval egyenlo.
En az utobbi ket hetben szabin voltam, ugyhogy nem jutottam internet-kozelbe. Annyit viszont az elmult evek, evtizedek idojarasanak alakulasabol megsejtettem, hogy az atlagosnal huvosebb, csapadekosabb augusztus utan a valtozatossag kedveert egy szarazabb, melegebb szeptembernek kell(ene) kovetkeznie. Ja, meg Ausztria Vorarlberg tartomanyaban el egy amator meteorologus, aki web-oldalan rendszeres kozep-illetve hosszutavu eloreket tesz kozze, s ott mar valamikor augusztus 15- korul azt vetitette elore szeptemberre, hogy az atlagosnal 2-3 fokkal melegebb es szaraz lesz.
Minderrol ´87 augusztus-szeptember parosa jut eszembe, amikor a huvos augusztust egy igen meleg szeptember kovette, 15-e korul 30 T koruli csucsokkal.
Ugyhogy a kerdesem meg egyszer: mire alapoztad az oktoberbe is atnyulo eloredet?

Usrin: akkor mégiscsak igaz, hogy a 06UTC-s futás nem rosszabb, mint a 00-ás, amit sejtettem
Egyébként én is mentettem le egy ideig GFS futásokat, már kb. félig kész is van a statisztika, majd felteszem, ha kész lesz.

Zöldvillám,te valamit nagyon tudhatsz,hogyha ennyire biztosan állítod amit leirtál.Kiváncsi vagyok hogy befog e jönni.

Korábbiakban adtam egy hosszútávú elõrejelzést:
Összefoglalva szeptemberben kb 15-18 nap meleg nyári periódus (23-30 fok közötti), utána lehülés, október elején gyenge fagyok
(nem országos), október közepe (18-25) felmelegedés (max 25- 27 fok!) mely viharral ér véget.

Annál jobb nekem, hogy az elõrejelzést kétkedve fogadjátok, hiszen a jelenlegi elõrejelzésekben megadott 30 fokokra semelyik elõrejelzés nem számított néhány napja még, a hosszútávú elõrejelzésem kiadása elõtt. (keddre lehülést és csapadékot hozó hidegfrontot várt minden elõrejelzés :-) )

Az elõrejelzés semmilyen forrásból nem származik, a mûholdkép, hõmérsékleti és frontanalízis térképek, vízhõmérsékleti térképek megvizsgálásán illetve az 1994 es, 1996 os 2002, illetve a tavalyi év tendenciáinak megfigyelésén alapszik.

Az októberi felmelegedési periódus szcenáriója a 2004 nov 15-18 illetve 2002 okt 20-24 idõszakokhoz lesz a leghasonlóbb

cirko: ok :-)

Szerintem szeptember 15.-20.-ig folytatódik az átlagosnál melegebb (Tmax:20-30fok) és csendes idõ. Utána erõteljes északi áramlással jóval hidegebb levegõ érkezése valószinû
(Tmax:5-15 fok) és éjszakánként akár fagy is lehet.

mármint tartósan melegebb.....

MacGyver igen....azért én se alapoznám erre a hosszútávú elõrejelzést... A modellek viszont most egy tartósabb melegebb idõszakot vetítenek elõre....

A földi eper nálam is érik újra.

cirko: tavaly olvastam olyan beszámolókat, hogy a Börzsönyben újra megérett a szamóca, úgyhogy elõfordul az ilyen.

Vince érdekes......lentebb írtam hogy nálunk újra virágzik a gesztenye és az akác és ez -az öregek szerint- hosszú õszt jelent...... innen még a fecskék sem mentek el...

Júlisuban aszály??Hól merre mikor?

Vince, a madarak, habár valóban érzékenyebben reagálnak az elkövetkezendõ hetek várható idõjárási eseményeire, a tél beköszöntének idejét ilyenkor még nem tudhatják elõre õk sem. Ennek oka inkább a mezõkön, a légtérben egyaránt jelentõsen lecsökkent rovarmennyiség lehet (ami tájanként, kistájanként erõsen változó lehet). Ilyenkor, átlaghõmérséklettõl függetlenül ez kerül a fajfenntartás-diktálta cselekményeik elsõ helyére, és felkerekednek.
A másik a levélsárgulás. A növényeket még elég fontos fenofázisában érte az idei júliusi hõség és aszály. Akkor, az éppen virágzó, vagy a termésérlelés folyamatában lévõ növények gyorsabban mozgósították tartalék tápanyagaikat, és így elõbb fejezték be az azévi ciklusukat. A mi lombos fáink zöme a nyár elsõ feléig megérleli termését, utána csak asszimilál, a növekedésbe fekteti energiáit. Az augusztusi esõk hatására pedig már nem zöldellenek ki megújulva fák levelei (a gyepek viszont igen igen), a lassuló tápanyagforgalom következtében inkább fokozatosan színüket vesztik. Az õszi elsõ dércsípések eljövetele mellett a lombhullatás kezdetében nagy szerepe van pl. az õszi (októberi-novemberi) erõs szelek gyakoriságának is. Ha több napon át is viharos szelek fújnak, elõbb lelombozódnak az erdõk, mint néhány fagyos reggel után. Bár kétségtelen, utóbbi a legszebb.

Nyilván azért érdemes figyelni ezekre a dolgokra, mert az állatoknak és növényeknek sokszor a túlélésük múlik azon, hogy hogyan reagálnak a környezetük jeleire. Mikor indulnak útnak a költözõ madarak, mikor hullik le a fák lombja, mikor jönnek az elsõ fagyok, stb. Mi a jól fûtött, szigetelt házainkból sokszor észre sem vesszük azokat a dolgokat, amiket eleinknek muszáj volt jól megfigyelni. Nem volt mindegy, mennyi fát kellett vágni még jó idõben, mennyi élelmiszert kellett tartalékolni, stb. Sokkal inkább ki voltak téve a természet kénye-kedvének, hiszen a munkák igen jelentõs hányadát szabad ég alatt végezték. Nyilván ebbõl is adódott, hogy a megéhetésük múlott a megfigyelõképességükön és azon, mennyire ismerték a természet jeleit. Egyszóval a minél pontosabb hosszútávú esélylatolgatáson.

A természet jelei most nagyon érdekesek. Ebben az évben minden hamarabb ment végbe mint tavaly õsszel. A fecskék nálunk agusztus 10.-e körül már gyülekezni kezdtek, és ezekben a napokban már útra keltek, mert már nem látok egyet se. A gondosan készített házaikat a falokon ott hagyták, már nincs benne senki. Tavaly egy fél hónappal késõbb mentek el. A fák levelei már most sárgulnak, lehet za almafa, vagy dió vagy körte, már sárgulnak és esnek le. Ez is jóval korább kezdõdött el mint tavaly. Nem tudom, hogy ze a hideg augusztus vége miatt volt, vagy pedig az állatok tudnak valamit, amit mi csak sejtünk.

Hozzáteszem, ez csak a 850 hPa-os T - ami az egyik legkönnyebben modellezhetõ elem, hiszen helyi hatások alig-alig befolyásolják. A csapadék vagy a 2 méteres T verifikációja bizonyára jóval gyengébb eredményt hozna...

Készítettem egy kis statisztikát a hosszútávú GFS és ENS beválásáról, 200 db elmentett budapesti grafikon 850 hPa-os hõmérsékletei alapján. Az eredmények:

- a 00 UTC-s ("szondás") futások semmivel sem pontosabbak a 06 UTC-seknél;
- a 10 napon túli GFS információtartalma nulla, a "pontossága" ugyanannyi, mintha egyszerûen az aktuális 850 hPa-os hõmérsékletet adnánk elõrejelzésnek - az ENS viszont még 15 napnál is több a semminél;
- a részletes, százalékos beválások itt láthatók: Link

A tavalyi tél azért nem volt mindenhol egyformán kedvezõ, legalábbis a hó szempontjából. Dél-Mo. egész jól kimaradt. Remélem idén kicsit jobban járunk. Nekem a legemlékezetesebb ebbõl a szempontból 1995-96 tele volt, noha egy kicsit kilógott a sorból, legalábbis annyiban mindenképp, hogy november legelején már volt havazás. Aztán majdnem öt hónapig abba sem hagyta. Akkor is aranyszínû volt az õsz.

Érdekes, hogy nekem is eszembe jutott a Téli berek az elõzõ hozzászólások kapcsán.