Bioszféra
A Wiki-idézet tökéletesen hibás, keveri a szezont a fazonnal 
Oak-Ridge-ben több kísérlet folyt: A második (az elsõnek nem volt sok köze a tóriumhoz) az MSRE-reaktor volt, valóban 7,4 MW teljesítménnyel, de a sóolvadék összetétele (ami egyben a primer hütõkör is) teljesen más volt, és - minõ meglepetés - hasadóanyag is volt benne, mert anélkül nem megy
Az összetétel a következõ volt: BeF2, LiF, ZrF4, 233UF4, moderátorként egy grafit-mag szolgált, és csupán a másodlagos hütõkör összetétele volt az általad (ill. a Wiki által) említett LiF-BeF2. Ebben sem volt tórium
A kísérlet célja a késõbbiekben megépítendõ folyékony fluoridos tórium reaktor, az LFTR neutron-magjának a szimulálása volt, a tóriumsóból álló köpenyt a neutronok mérése céljából elhagyták.
Ezután jött az MSBR, azaz a folyékony sókkal müködõ tenyészreaktor, melynek üzemanyagában elõször volt jelen a tórium: BeF2, LiF, ThF4, 233UF4, a moderátor itt is grafit volt, a másodlagos hütõközeg pedig NaF és NaBF4 volt.
A sok kísérlet végére kialakult az ilyen reaktorok hierarchiája:
A reaktorcsalád neve MSFR, azaz folyékony só üzemanyagú reaktor; az LFTR pedig a TMSR, azaz a tóriumos folyékony sótüzelésü reaktorok egyik fajtája
Nem tévesztendõ össze az MSCR-rel, ahol kizárólag a hütõközeg sóolvadék, de a tüzelõanyag szilárd.

Oak-Ridge-ben több kísérlet folyt: A második (az elsõnek nem volt sok köze a tóriumhoz) az MSRE-reaktor volt, valóban 7,4 MW teljesítménnyel, de a sóolvadék összetétele (ami egyben a primer hütõkör is) teljesen más volt, és - minõ meglepetés - hasadóanyag is volt benne, mert anélkül nem megy


Ezután jött az MSBR, azaz a folyékony sókkal müködõ tenyészreaktor, melynek üzemanyagában elõször volt jelen a tórium: BeF2, LiF, ThF4, 233UF4, a moderátor itt is grafit volt, a másodlagos hütõközeg pedig NaF és NaBF4 volt.
A sok kísérlet végére kialakult az ilyen reaktorok hierarchiája:
A reaktorcsalád neve MSFR, azaz folyékony só üzemanyagú reaktor; az LFTR pedig a TMSR, azaz a tóriumos folyékony sótüzelésü reaktorok egyik fajtája

Nyuli
mindig örülök amikor egy téma felvetése megnyilatkozásra késztet komolyabb ismeretekkel rendelkezõ kollegákat
Engedelmeddel kiemelek egy pár sort a Fizikai Szemlébõl (Forrás: Link szerzõje: Johann van Klinken KVI Groningen, Hollandia) melyet Teller Edének ajánlottak 90. születésnapja alkalmából:
"Következtetés: a tóriumból nyert energia reális lehetõség, annak ellenére; hogy a gyorsítóval és a költségszámítással kapcsolatosan vannak még megoldatlan problémák. Egy olyan világ kilátásai, amely a szerényebb tórium-elektromosságot használja, sokkal biztatóbbak, mint egy urán-tenyésztõkkel teletûzdelt jövõbeni világ. Tórium használata számûzheti a plutóniumot és a nagy mennyiségû dúsított 233U-t. A Th-tüzelésû energiaerõsítõ nem termel fegyverminõségû 233U-t, és ez reményt nyújt a proliferáció meggátlására. Az energiaprobléma nagyon fontos oldala, hogy a meg nem újuló készletek egyre növekvõ mértékû felhasználása energiaválsághoz, feszültséghez és erõszakhoz vezet, így jobb, ha ebbe a korba nukleáris arzenál nélkül lépünk be. A szerény tórium energia, az urán reaktorok kiküszöbölése egy igazságosabb és biztonságosabb holnapot tár a világ elé. "
A tóriumos sóoldatok okoztak kellemetlenségeket:
"A rendszer maga az LFTR (liquid fluoride thorium reactor) sóolvadékos üzemû reaktor.[3] A sóolvadék általában erõsen korrozív hatású LiF, vagy BeF2, ebben oldódik fel a tórium fém. A reaktor primer körében tehát LiF-ban oldott Th cirkulál, és hõcserélõn adja át a hõt a reaktor szekunder körében áramló folyadéknak. A hatvanas években néhány évig már mûködött egy kísérleti sóolvadékos (MSRE) erõmû az Egyesült Államokban (Oak Ridge), kb. 7,4 MW teljesítménnyel. A hõmérséklet a LiF és az UF6 eutektikus pontja közelében (tehát folyékony állapotú üzemanyaggal), 700 fok felett mûködött. A sóoldat jól bírta a nagy neutronfluxust, ám a reaktor szerkezeti anyagaiban károsodást észleltek. A fémes szerkezeti anyagok (nikkel–molibdén ötvözet) korróziója olyan mértékû volt, hogy ezt a kísérlet be kellett fejezniük." Forrás: Link (vegyész is lévén, nekem nem tûnik komolytalannak bár a Wikipédia produkál olykor furcsa dolgokat is)
Úgy tûnik, mégis közelíthetnek a jó megoldás felé mivel nemrégiben egy Nobel díjas atomfizikus már levélben ajánlotta tóriumos erõmûvek építését Obama elnöknek


Engedelmeddel kiemelek egy pár sort a Fizikai Szemlébõl (Forrás: Link szerzõje: Johann van Klinken KVI Groningen, Hollandia) melyet Teller Edének ajánlottak 90. születésnapja alkalmából:
"Következtetés: a tóriumból nyert energia reális lehetõség, annak ellenére; hogy a gyorsítóval és a költségszámítással kapcsolatosan vannak még megoldatlan problémák. Egy olyan világ kilátásai, amely a szerényebb tórium-elektromosságot használja, sokkal biztatóbbak, mint egy urán-tenyésztõkkel teletûzdelt jövõbeni világ. Tórium használata számûzheti a plutóniumot és a nagy mennyiségû dúsított 233U-t. A Th-tüzelésû energiaerõsítõ nem termel fegyverminõségû 233U-t, és ez reményt nyújt a proliferáció meggátlására. Az energiaprobléma nagyon fontos oldala, hogy a meg nem újuló készletek egyre növekvõ mértékû felhasználása energiaválsághoz, feszültséghez és erõszakhoz vezet, így jobb, ha ebbe a korba nukleáris arzenál nélkül lépünk be. A szerény tórium energia, az urán reaktorok kiküszöbölése egy igazságosabb és biztonságosabb holnapot tár a világ elé. "
A tóriumos sóoldatok okoztak kellemetlenségeket:
"A rendszer maga az LFTR (liquid fluoride thorium reactor) sóolvadékos üzemû reaktor.[3] A sóolvadék általában erõsen korrozív hatású LiF, vagy BeF2, ebben oldódik fel a tórium fém. A reaktor primer körében tehát LiF-ban oldott Th cirkulál, és hõcserélõn adja át a hõt a reaktor szekunder körében áramló folyadéknak. A hatvanas években néhány évig már mûködött egy kísérleti sóolvadékos (MSRE) erõmû az Egyesült Államokban (Oak Ridge), kb. 7,4 MW teljesítménnyel. A hõmérséklet a LiF és az UF6 eutektikus pontja közelében (tehát folyékony állapotú üzemanyaggal), 700 fok felett mûködött. A sóoldat jól bírta a nagy neutronfluxust, ám a reaktor szerkezeti anyagaiban károsodást észleltek. A fémes szerkezeti anyagok (nikkel–molibdén ötvözet) korróziója olyan mértékû volt, hogy ezt a kísérlet be kellett fejezniük." Forrás: Link (vegyész is lévén, nekem nem tûnik komolytalannak bár a Wikipédia produkál olykor furcsa dolgokat is)
Úgy tûnik, mégis közelíthetnek a jó megoldás felé mivel nemrégiben egy Nobel díjas atomfizikus már levélben ajánlotta tóriumos erõmûvek építését Obama elnöknek

Öhömmm... ez így, ebben a formában nem stimmel, a cikkben jó nagy csúsztatások vannak.
Tisztán tórium-üzemanyagú erõmü (egyelõre) nincs; ehelyett arról van szó, hogy a tervezett reaktorokban nem csak az U-235, hanem az U-233 is használható üzemanyagként. Az urán energiamérlege szegényes, de már kis mennyiségü tórium adalékolásával jelentõsen javítható, a fütõelemek "elégése" után valóban "alig" marad sugárzó hulladék (ezzel is óvatosan kell bánni: a hulladék egy része rövid ideig igen erõsen sugárzó, a maradék pedig hosszú ideig igen gyengén sugárzó - de a hosszú ideig tartó erõs sugárzás, mint az urán esetén, elmarad). A hulladék kezelése pedig így sokkal egyszerübb. Ennek fényében a többezer évre elegendõ energiaforrás is megkérdõjelezendõ, hiszen urán nélkül nem megy a dolog.
Áttörést majd a folyékony sókkal müködõ reaktorok hozhatnak, melyek energiamérlege még a tóriumos reaktorokénál is jobb. Ebben a hasadó anyag folyékony formában van jelen (pl. urán-tetrafluorid) és ehhez adagolják a nem hasadó tóriumot. Hatalmas elõnye ennek az eljárásnak, hogy a reaktorba csupán egyszer kell viszonylag kis mennyiségben hasadó anyagot tölteni, a továbbiakban csak a tóriumot kell adagolni. De ez még a jövõ zenéje, noha kísérletek már 50-60 éve folynak.
Tisztán tórium-üzemanyagú erõmü (egyelõre) nincs; ehelyett arról van szó, hogy a tervezett reaktorokban nem csak az U-235, hanem az U-233 is használható üzemanyagként. Az urán energiamérlege szegényes, de már kis mennyiségü tórium adalékolásával jelentõsen javítható, a fütõelemek "elégése" után valóban "alig" marad sugárzó hulladék (ezzel is óvatosan kell bánni: a hulladék egy része rövid ideig igen erõsen sugárzó, a maradék pedig hosszú ideig igen gyengén sugárzó - de a hosszú ideig tartó erõs sugárzás, mint az urán esetén, elmarad). A hulladék kezelése pedig így sokkal egyszerübb. Ennek fényében a többezer évre elegendõ energiaforrás is megkérdõjelezendõ, hiszen urán nélkül nem megy a dolog.
Áttörést majd a folyékony sókkal müködõ reaktorok hozhatnak, melyek energiamérlege még a tóriumos reaktorokénál is jobb. Ebben a hasadó anyag folyékony formában van jelen (pl. urán-tetrafluorid) és ehhez adagolják a nem hasadó tóriumot. Hatalmas elõnye ennek az eljárásnak, hogy a reaktorba csupán egyszer kell viszonylag kis mennyiségben hasadó anyagot tölteni, a továbbiakban csak a tóriumot kell adagolni. De ez még a jövõ zenéje, noha kísérletek már 50-60 éve folynak.
Noli örülök hogy otthon bejöttek a képek. A "gályán" könnyen megeshet hogy a rendszergazda letiltogatott ezt-azt...
Ennek a hírnek (különösen ha elterjednek a tóriumrektorok) örülök Link
Kiemelek szemelvényt:
"Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhetõ, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénbõl) a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak."
"A számítások szerint egy erõmû felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét."
Úgy gondolom a tóriumos erõmûvek ellen a környezetvédõknek sincs okuk tiltakozni
Záradékul:
"...már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendõ erõmûvek fûtõanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erõsebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elõ, amibõl atomfegyvereket lehet készíteni - tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani."
Én jó hírnek tartom. Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Kiemelek szemelvényt:
"Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhetõ, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénbõl) a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak."
"A számítások szerint egy erõmû felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét."
Úgy gondolom a tóriumos erõmûvek ellen a környezetvédõknek sincs okuk tiltakozni

"...már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendõ erõmûvek fûtõanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erõsebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elõ, amibõl atomfegyvereket lehet készíteni - tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani."

Én jó hírnek tartom. Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Szarvas: Felénk is, sõt a fáktól jelentõsebb távolságra is találhatók. Esetleg pockok vitték volna távolabbra?
Sziasztok!
Itt a lakótelepen szépen gyûlnek a bagolyköpetek a járdákon. Már csak néhány hét és teljesen fotózható állapotban lesznek a fülesek!
Itt a lakótelepen szépen gyûlnek a bagolyköpetek a járdákon. Már csak néhány hét és teljesen fotózható állapotban lesznek a fülesek!

Ma végre sikerült több színorgiás képet csinálnom, ki sem szálltam a kocsiból, amit az útról láttam, kattintgattam, bár a fényviszonyok finoman fogalmazva sem voltak ideálisak Link Link Link Link Link Link Link
A cseresznyefák elképesztõ színben pompáznak, nagyon ritkán pirosodik meg így a levél a fákon Link Link Link Link Link
A kedvencem Link
A cseresznyefák elképesztõ színben pompáznak, nagyon ritkán pirosodik meg így a levél a fákon Link Link Link Link Link
A kedvencem Link
Lakhatnál a szomszédunkban.... :-) Gratulálok a fogáshoz!!!
A picurka milyen gomba?
A picurka milyen gomba?

Régebben nekünk is voltak ilyen törpe tyúkjaink és kakasaink.
Nagyon okos, intelligens állatok.
Rájuk egyáltalán nem igaz a mondás, hogy buta mint a tyúk.

A kertbe mindig követtek bennünket (fõleg apámat), amíg mi dolgoztunk, õk összeszedték a rovarokat. Gyakran felrepültek a vállunkra, esténként mindig a körtefára ültek, onnan kellett bevinni õket az ólba.
A képeden látható barnás mintázatú törpetyúkunk nagyon sokáig élt, végelgyengülésben -épp a tojásokon ülve- pusztult el.
Nagyon sok utódot keltett ki, de többségben nem törpéket, hanem hagyományos tyúktojásokat.
Tisztességgel felnevelte azokat is.
A vicces az volt, amikor már nagyobb volt a csibe, mint a kotló.

"Bágyadt õszi napsütés.. " csak tartson ki sokáig még.
A hosszúra nyúlt nyár-õsz harmad kelése a törpöknél, két hetes tollasodó három csibe:
Link
Két hete szólt a szomszéd, hogy nézzük már meg a drótkerítést, (dupla sodrony 20 cm.-es sávval) mert csipogást hallott a gazzal árnyékolt helyen.
Behoztuk õket a teraszra, egy nyúl elletõ ládába.
Egy tyúkocska, aki tavasszal kelt:
Link
és kakaska az öreg borostyán ágon:
Link
Itt is látszik a vaku fénytörés a tollukon..

A hosszúra nyúlt nyár-õsz harmad kelése a törpöknél, két hetes tollasodó három csibe:
Link
Két hete szólt a szomszéd, hogy nézzük már meg a drótkerítést, (dupla sodrony 20 cm.-es sávval) mert csipogást hallott a gazzal árnyékolt helyen.
Behoztuk õket a teraszra, egy nyúl elletõ ládába.
Egy tyúkocska, aki tavasszal kelt:
Link
és kakaska az öreg borostyán ágon:
Link
Itt is látszik a vaku fénytörés a tollukon..

Na, itthon meg bejönnek, eddig sose volt gond vele bentrõl, nem tudom, mi volt az oka. Na de mindegy, lényeg, hogy megvan. :-)
Úgy látszik az ízeltlábúak kiélvezik a jó idõt. Én éppen most egy szitakötõvel futottam össze az udvaron.
A harlekines weblap bejön, a te oldalad nem. Nem hinném, h vírusvédõ blokkolná, lévén melózom és ez céges oldalon van hosztolva, ugye, s az elsõk közt tudjuk meg, ha valamelyiken vírus van. :-) Ezt írja: Ez az oldal sajnos nem létezik vagy most éppen nem elérhetõ.
Ha végeztem, megnézem majd otthonról is...
Ha végeztem, megnézem majd otthonról is...
Kipróbáltam IE, Mozilla, Opera böngészõkkel, mejelent a kép és a weboldal
Fura. Bár nekem nem jött virusjelzés, nem lehetséges hogy a vírusvédelmed blokkolja õket a háttérben?
A weblap betûkkel: www.coleoptera.hu/harlekin


A weblap betûkkel: www.coleoptera.hu/harlekin
Az elsõ (saját fotóim montázsa) vagy a projekt honlapjáról összevetésre átemelt második kép nem látszik?
Érdekes jelenség, mert mindig ellenõrzöm hogy a beillesztett kép meghívható a tárhelyrõl a Metnet felületére
Talán csatolásban látod majd 1. Laptopmászó lárva Link 2. Harlekin Projekt fényképe összevetésre Link
Érdekes jelenség, mert mindig ellenõrzöm hogy a beillesztett kép meghívható a tárhelyrõl a Metnet felületére

Talán csatolásban látod majd 1. Laptopmászó lárva Link 2. Harlekin Projekt fényképe összevetésre Link
Az összes katicafaj megy telelni ilyenkor, a harlekinek legtöbbször kétpettyesekkel állnak össze, de a betolakodó és hazai faj aránya a bandában 100 harlekin 1 magyar...
A beillesztett kép nem látszik :-(((
A beillesztett kép nem látszik :-(((
Noli egyértelmû hogy igazad lesz, ami a szobában röpködött az harlekin. Friss fotó nincs még mert egy sem bújt elõ odakint talán az erõs köd és nyirkosság miatt, tegnap is a napsütötte részeken kóricáltak. Az hogy különféle méretekben láthatók együtt, vélhetõen nem jelenti hogy bödék és harlekinek keveredtek össze. Itt egy tavaszi felvétel, ugyanazon a napon fotóztam a laptopon mászkáló lárvát és kifejlett "katicaméretû" harlekint:
Te már korábban már több ábrát is csatoltál, most én is csatolom a "Harlekin Projekt" weblapját, azt vélem jól azonosítható hogy a "csápos-rágós" sárgásan pöttyözött szörnyeteg harlekinlárva a fenti fotón
Forrás: Harlekin Projekt Link
Érdekes hogy a fotó után gyakorlatilag eltûntek egész nyárra, itt a környéken csak most kerültek elõ újra.
Viszont a fotókkal egybevetve - megerõsítem hogy pár napja "igazi" hétpettyes katicákat láttam szokatlanul nagy létszámban mozgolódni, utánuk jelent meg a "harlekin-banda"
Ui: hozzáteszem, még ha ritkán is kerül szem elé, úgy vélem érvényes rá a régi mondás: "Ha egyet látsz nyugodtan megszorozhatod tízzel"
Te már korábban már több ábrát is csatoltál, most én is csatolom a "Harlekin Projekt" weblapját, azt vélem jól azonosítható hogy a "csápos-rágós" sárgásan pöttyözött szörnyeteg harlekinlárva a fenti fotón
Forrás: Harlekin Projekt Link
Érdekes hogy a fotó után gyakorlatilag eltûntek egész nyárra, itt a környéken csak most kerültek elõ újra.
Viszont a fotókkal egybevetve - megerõsítem hogy pár napja "igazi" hétpettyes katicákat láttam szokatlanul nagy létszámban mozgolódni, utánuk jelent meg a "harlekin-banda"

Ui: hozzáteszem, még ha ritkán is kerül szem elé, úgy vélem érvényes rá a régi mondás: "Ha egyet látsz nyugodtan megszorozhatod tízzel"
A tegnapi böde még mindig itt repdes a szobában
Kapitális méret, szinte zúg a szárnya, ha leszáll valahol (idõnként elbújik résekbe) jó helyen meglövöm. Ha nem, a kertben lövök mert ma még a házfalon is csoportosan sétáltak a kicsitõl egy normál katica testméretéig. Feketén pöttyözözött okkersárga szárnyfedõ mindegyiken. Hozom õket Noli


Sajnos ezek harlekinek, mindenféle színkombinációban pompázva.
Napok óta itt is hasonlóan rajzanak hétpettyes katicák és lucernabödék vegyesen 
Harlekint eddig egyet sem láttam közöttük megeshet hogy ez is közrejátszik?

Harlekint eddig egyet sem láttam közöttük megeshet hogy ez is közrejátszik?
Tündér vagy, köszönöm :-)
Egyszer az életben el kell menjek ezekre a helyekre...
Egyszer az életben el kell menjek ezekre a helyekre...
Én a szélvédõmre kenõdve találtam hasonló színû nyomokat. Lehet, hogy megvan a megoldás?

Meg a felsõ peremen semmi se maradhatott volna. Persze itt több- egypár évszázad, vagy ezred földtani behatásai történhettek. A legutóbbi évezred gleccser- víznyelõje is itt lehetett, ami most átmelegedve bugyog fel az Alföldön? Csak kicsit kellene lefúrni itt ott.

Ez a kép pedig egy különleges látvány; a termõ föld és a hegyi kõzet határa.
Link
Nagyon szép!
Nem egy meteor vájta aljzat földtani kép lehet? Az oldalas részben olvadt kõzet falak? Ha vulkán lehetett ,akkor nagyobb kráter, fészek lehetett, olyan - 2-300 méteres.

Link
Nagyon szép!

Lenyûgözõ igazi fotók keskeny Hazánkról!
A kõ a fák a tó és falevél- víz látványa csillagos ötös! ( hogy ne lássák a nyugatiak)

A kõ a fák a tó és falevél- víz látványa csillagos ötös! ( hogy ne lássák a nyugatiak)

Akkor ezért nincs errefelé egy katica sem
Milán: köszi, örülök, hogy tetszik.

Milán: köszi, örülök, hogy tetszik.
Már-már Hitchcock filmbe illõ ami errefelé zajlik. Egészen brutális mennyiségû katica özönlötte el a környéket, konkrétan már nem lehet nyugodtan kint lenni a szabadban. Bûzlik tõlük a levegõ, beleszállnak az ember szemébe, fülébe, néhol tenyérnyi csomókban csüngenek, ez valami elképesztõ. 2 éve sem volt gyenge, de az akkori a jelenlegihez képest semmi.
Amikor fényképeztem, csak a nevét tudtam, de hogy egy védett és errefelé ritka madár, azt nem, annál jobban örülök, hogy sikerült megörökítenem: Link
Sziasztok, már régen voltam itt.
Tegnap letöltöttem a Bauble nevû botanikai adatbázis-programot az Ubuntumra. Kérdésem az, hogy közületek valaki használta-e már ezt a programot s ha igen, akkor hogyan, illetve leginkább mire jó? Egy angol nyelvû oldalt találtam, de a webfordítással nem sokra mentem. Link
Másik kérdésem a következõ:
Lehet-e következtetni kb. 6 éves macskánk õszi súlygyarapodásából a hosszú távú idõjárásra? Tiszta pukkandúr lett, szép tömött bundát fejlesztett és állandóan bentre vágyik. (jobban, mint a legtöbb eddigi õszön)
Tegnap letöltöttem a Bauble nevû botanikai adatbázis-programot az Ubuntumra. Kérdésem az, hogy közületek valaki használta-e már ezt a programot s ha igen, akkor hogyan, illetve leginkább mire jó? Egy angol nyelvû oldalt találtam, de a webfordítással nem sokra mentem. Link
Másik kérdésem a következõ:
Lehet-e következtetni kb. 6 éves macskánk õszi súlygyarapodásából a hosszú távú idõjárásra? Tiszta pukkandúr lett, szép tömött bundát fejlesztett és állandóan bentre vágyik. (jobban, mint a legtöbb eddigi õszön)