Kérdések és válaszok

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a Hó- és zivatarlesen topikban mirõl lehet írni, amit nem vesznek offnak? Mert úgy vettem észre, hogy a hóról, ami a címben is szerepel, egyáltalán nem lehet írni. (Mostanában amúgy ott is mindenki a hideggel van elfoglalva.)
Legutóbb ezt írtam, amit szépen el is tûnetettek a modik onnan:

"Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#98557 - 2009-01-10 00:23:0

A 14.-ei esetleges medicikis csapadék halmazállapota és mennyisége is nagyon pengeélen táncol a gfs szerint."

Én komolyan nem értem, hogy egy ilyen topikban ezt mért nem lehet megtûrni. Valaki, aki tudja és van energiája ezt nekem elmagyarázni, legyen szives írja meg!
Köszönöm.

Köszönöm. A gpm azt hittem valami jelölésbeli különbség csak, de most, hogy írtad utánaolvastam és tényleg más, nehézségi erõbõl és a munkából van levezetve.

Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.

Még egyszer köszi.

Igen, valóban így van, tökéletesen leírtad a kétfajta számítási módszert.

Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.

És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.

A légnyomás kérdésében mûszerek fórumba küzdöttünk egy kicsit év végével, de nem jutottunk sokra, ezért felteszem az kérdést itt is, profik biztos tudják a választ.

A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.

A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.

A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?

Köszönöm a választ!

Sziasztok! Sziszeccsel (bátyámmal) két kérdést szeretnénk feltenni.
Az elsõ: mostanában hallani egy esetlegesen bekövetkezõ kis jégkorszakról, amely a napsugárzás csökkenõ intenzitásának következménye lenne (a távolabbi jövõben), talán a napfolt minimum miatt. Valaki ki tudná fejteni részletesebben?
A második: feltûnt nekünk (gondoljuk másoknak is) ezen a télen a zonalitás teljes hiánya, míg a múlt tél meghatározója volt, most egyáltalán nem alakul ki. Vajon miért? Az egyértelmû, hogy blokkoló Ac gátolja sokszor, a mélyebb okok érdekelnének minket. (Ha van valakinek ötlete.)

Gondolom automatikusan kerül ki a honlapra a többi állomás mintájára. Valószínûleg kb. még egy IF-elágazást kéne a programba beleírni, de hát...

Ami érdekes, hogy az OMSZ adatbázisában, az INDA-ban is szépen ott "figyelnek" ám az átszámított kékestetõi légnyomás-adatok!

(Ha végiggondolom, jelen pillanatban ez az egyetlen állomásunk, amelynél egyszerre teljesül, hogy
1.: nem QLC, hanem MILOS van, vagyis képes légnyomást mérni az automata,
2.: az állomás magassága 500 méter, vagyis az átszámítási határ felett van.

Valószínûleg egy állomás kedvéért nem csináltak külön ilyenfajta szûrést)

Kékestetõre miért számítja ki az OMSZ a tengerszinti légnyomást? Link Még bele sem illik a környék adataiba.

Még egyszer szeretném kérni a segítségeteket, a 2008. június 26 esti/ 27 éjjeli zivatarrendszerrel kapcsolatban.

Ha van bármilyen elõrejelzési térképetek, szupercellás konvektív elõrejelzésetek vagy OMSZ riasztásotok megköszönném, ha elküldenétek nekem!

értem, köszönöm szépen

A Szolgálattal kellene felvenni a kapcsoltot. A vesélyjelzés csak 2006 eleje óta mûködik így legkorábbra visszamenõleg eddig lehet esetleg ilyen riasztási térképeket kérni.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy az OMSZ riasztási térképei valaho le vannak e archiválva az utóbbi 5 évre visszamenõen?
Köszönöm.

Értem, köszönöm a gyors segítséged

Valahogy úgy, igen Vagy nem tudta megfigyelni, mert begörcsölt a nyaka

A 00-nál tulajdonképpen nincs adat a felhõzet valamilyen irányú változásáról.

Á-há, tehát ha lusta volt az észlelõ és nem figyelte, pedig érkezett egy HP SC, de nem látta, akkor 00-s a jelenidõ?

A 00-ás esetén nem figyelték meg a felhõzet változását (ettõl azonban még változhatott), a 02-esnél viszont megfigyelték, de nem volt változás.

Olyan kérdésem lenne, hogy a 00-s és a 02-es jelenidõ között mi a különbség?

Nekem még az "elején" bejött www-vel is majd egy idõ után csak "simán". Én sem értem.

Egy hete még csak www-vel mûködött

Hehe, jó cuccok vannak a tárhelyemen. Használjátok egészséggel õket, majd még bõvítem pár dologgal.

h t t p : / / met.hu, "www" nem kell, próbáld ki így!

Hát nekem továbbra sem. Mi a ... ?

ja bejön

Nektek bejön a met.hu ? Nekem nem.

Ha megnézed itt: Link

Bp (Lõrincen):
200901071200 AAXX 07121 12843 31340 82101 11048 21080 30032 40211 57016 77772 886//
333 88706=

77-es jelenidõ van, szemcsés hó, mögötte elmúlt idõ 7-es és 2-es, hó, és félborultnál több felhõ,

Pécset (Pogány):
200901071200 AAXX 07121 12942 31330 82301 11055 21084 39954 40215 57014 71022 886//
333 88706=
10-es jelenidõ, párásság, emúlt idõ 2-es, felhõ


SZERK: Leo#13 ezt nézd: Link

Nekem a lejjebbi link nem mûködik, ezért feltöltöttem amit korábban onnan elmentettem. Link

Oh, tényleg!
Köszi.

Ez engem is érdekelne,mivel én sem vagyok profi...még.

Ha visszamész kb 8 hsz.-t akkor ott is van egy pl., de segítek ha kell valamiben az sem jó, ha rossz kódok vannak bent.

Aham, értem. Mondjuk ez tényleg hasznos, mert a havazás ikon megtévesztõ lehet, mert sokféle havazás típus van. Köszi a választ!
Már csak az érdekelne, hogy nincsenek-e valahol felsorolva ezek a kódok? Vagyis honnan lehet tudni laikusként, hogy melyik mit jelent?

A jelenlegi és a múlt idõjárásának meghatározására egy kódrendszer amit a synop táviratoknál használnak.
Jelenidõ.
Ami most esik sok helyen az az St. rétegfelhõbõl hulló szemcsés hó kategóriája, ami 77-es kódot takar.
Ezzel meg lehet különböztetni az észleléskor, hogy normál havazás van-e vagy más, illetve még nagyon sok hasznos oldala van.

De mért így írják sokan? Ez valami rejtjeles kódolás? Nincs ehhez valami "szótár"?

Szemcsés hó (Ji:77)->

1 mm-nél kisebb átmérõjû lapocskákból és hasábokból álló szilárd csapadék. E szemcsék kemény talajra érve sem pattannak fel. A ~ a szitálásnak (lásd szitálás) felel meg 0 és –10 fok közötti talajközeli hõmérséklet mellett. Általában réteges (stratus) felhõzetbõl (lásd felhõ), vagy ködbõl (lásd köd) hullik.

77-es jelenidõ, szemcsés hó. (75-79 a hó halmazállapotú csapi jelenidejei, ha jól tudom)

Ez mi? Ji.:77

Köszi a gyors választ, eszembe se jutott...

Google találta: Link

Régebben mûködött ez a két link Link és Link . Most viszont nem. Hol tudok utánanézni a jelenidõ-kódolásoknak, illetve egyéb synop-jeleknek?

Köszönöm mindkettõtöknek!

Ezen az oldalon: Link

A fene, megelõztek 11 sec-el!

Link

Hol lehet megnézni az észlelési statisztikákat?

Oké, köszönöm!
(Akkor mindjárt meg is csinálom, nem változhatott a hóvastagság reggel óta.)

Mérj még egy helyen, egy piusz mérést, és valamerre átbillen a dolog akkor.

A reggeli hóvastagság-mérésnél az átlag 4,5cm-re jött ki, ilyenkor felfelé kerekítsek 5cm-re (4,5cm-t nem fogad el a rendszer)?

Majdnem ott. Pár házzal arrébb. Vagyis onnan kb. 50m-re.

Tényleg jó hely, csak olyan sûrûn vannak a házak, hogy hideg, szélcsendes idõben rendesen meglátszik a T méréseimen. A szenzort nem tudom épülettõl 15m-nél távolabb rakni. De még így is jellemzõ a hõsziget a környéken.
Na meg itt pont egy "teknõ" alján vagyok. Gyakran elõfordul, hogy nálam esõ esik, míg tõlem néhány 100m-re északra, pl. a Makáron vagy kertvárosban, netán a keleti városrészben hó. Szóval néha elég sajátos itt az idõjárás.

(A többiektõl bocs az offért, ha ez annak számít.)

Szerintem arrafelé a Kelet-európai síkság hómezõje hozza a törvényeket: Link

Ha az érkezõ enyhébb légtömegnek Moszkváig bármilyen irányból több mint 1000 km-t kell hideg hófelszín felett megtennie, akkor ezalatt kénytelen-kelletlen visszahûl 0°C-ig a hófelszín közvetlen hûtõ hatása ill. fõképp a hó olvasztásához a légtömegbõl elvont hõ miatt. (Utóbbi lehet az oka, hogy pont 0°C-ig hûl, és nem az alá, hiszen akkor már nem olvaszt tovább.)

Link
Moszkvában milyen törvény vagy szabályozás tiltja a 0 fok átlépését?

Nálam Jan 2. 30 cm 5.-én 26cm.