2025. augusztus 07., csütörtök

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#30720
A darvak tömegesen vonulnak délre. Olyan légifolyosóik vannak, mint a polgári repülésnek. Napokon keresztül csak ugyanazokon a pályákon látom õket. Egy-egy csapat szinte felettem kezd el körözni: lejjebb ereszkednek, és bevárnak egy másik csapatot. Talán a lemaradozó ifjúságot várják be?
Határozottan akadályoznak a kerti munkában: 10-15 percenként jön egy csapat, én megállok a munkában és gyönyörködöm bennük...
#30719
Mai vadles Link nevet
#30718
Aztaaaa!
Szép zsákmány!
Ezek szerint a nyárfalaska korábban jön ki, mint mondjuk a bükkfa laska, mert minden évben elõbb találsz Te laskát a nyárfáidon, mint én a bükkfáimon.
Voltam pár napja az egyik gyûrûs tuskógombás helyemen, de egy deka sem volt, miközben valaki 50 kilót szedett.
A fenyvesek konganak az ürességtõl, csak légyölõt találtam, pereszke sincs.
#30717
Tanár úr! Lehet olyat, hogy gyakorlati vizsgát teszek Önnél a laskák felismerésébõl? Természetesen a lelõhelyet Ön tudja, odavezet, én meg jól megmutatom, hogy melyik a laska. Hm?
#30716
Sokat nyekeregtek nekem itt a helyiek, hogy így szárazság van meg úgy nincs laska... Mondom megmutatom nekik, hogy a szakma nagy tanárai közé tartozom...nevet
Elõször néhány nyárfa-tõkegomba: Link Link Link Link Aztán a lényeg: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link És nyárfaországból átsétáltunk fûzfaországba is, ez a csiperke nem vett tudomást a szárazságról: Link és a meglepetés géva: Link (A frissessége meg a súlya lepett meg.)
#30715
Ez a lenézõs zseniális!
#30714
Bubu elismerésem a pipéidhez, a fényképekrõl ítélve érezhetõ, rajtuk a "gazda szeme". Kakasaid tollazata szép, peckes tartásuk "fejedelmi", némelyik szinte mesekönyvbe illik. Gondolom gyakran látsz kakasviadalt is vidám
#30713
Lujó örülök hogy figyelsz az ilyesmire is. Tapasztalatom szerint érdemes az "idõjós élõvilág" jelzéseire odafigyelni. Meglepõen jó "beválásuk" van, nemcsak PROB30 szint jósolta lehetõség. Kezdve a rigók 10-60 perces "vihar- és esõ jelzésein" pontosan jelezve megérkezését, sûrûségét, pillanatnyi helyszínét majd elvonulását (Metnet "publikációk" a témában: Link Link ). A békák-tücskök idõjárásváltozást fél nappal megelezõ feltûnõ megszólalása ill. elhallgatása, a hálós pókok 3-4 napos "elõrejelzése" várható szélre vagy csapadékra utaló hálóépítésük vagy elrejtõzésük szerint, a vándormadarak változó útvonalai a magasabb hidegebb-melegebb, egyenletes vagy örvénylõ légköri áramlatokra utalhat, de még a pipafüst gomolyodása/eloszlása is, ezer apró jel figyelhetõ meg a néhány órástól néhány naposig terjedõ intervallumban. Az érdekes számomra az hogy a növények és élõlények honnan "tudják" a több hetes vagy akár évszakos változásokat? Megesett már hogy a növények szignifikáns külsõ jelzéseibõl "saccolt" prognózis a véletlennél nagyobb mértékben vált be. Most úgy tûnik a növények, rovarok madarak viselkedésébõl hogy a télbe nyúlóan elhúzódó enyhe õszutónk lesz. Ezt követheti viszonylag enyhe tél, csupán a "szokásos" pár napos januári és februári elsõ napokban várható pár napos keményebb hideg okozhat gondot. Az egyszerûbb élõszervezetek nyilván jobban érzékelik a talaj és légkör nedvességtartalmának, a légnyomás apró rezdüléseinek változását. Lehetséges hogy a szelet megelõzõ illetve széllel érkezõ infrahangokat is érzékelik, amit mi emberek mûszerekkel próbálunk pótolni. A különbség talán annyi az élõvilág javára hogy a tudatos emberi mérés pár száz éve, viszont a kevésbé fejlett élõvilágból nem egy faj évek százmilliói óta "összegzi a mért adatokat". Számukra fajuk fennmaradása volt a tét hogy idejében felkészüljenek a bekövetkezõ viharra vagy évszakváltásra. Megtanulták érzékelni az alig észrevehetõ változásokat légnyomásban, párában, hõfokban és úgy tûnik "ismernek" olyan szabályosságokat melyeket mi gyarló emberek eltompult érzékeinkkel nem. Kitérõleg egy érdekes tapasztalat. Kallódik a kacatok között egy autó-légfrissítõ (tudjátok a "fenyõ alakú") rég nem illatos. Magam sem tudom miért nem dobtam el. A kocsit 2007-ben átadtam az egyik fiamnak, ezt néhány személyes cuccal kiszedtem és fiókba tettem. Ismétlem már 2007-ben sem "illatozott". Idén nyáron a kezembe akadt, kitettem hogy majd eldobom. Véletlenül felfigyeltem hogy a régesrég "bedöglött" légfrissítõ bizonyos idõjárási helyzetekben (légnyomás-pára-hõfok hármas adott értékeinél, WS beltérin ellenõriztem) idõnként illatozni kezd majd abbahagyja ha valamelyik paraméter változik. Érdekes, az ember azt gondolná hogy a hõfok emelkedésével kezd illatozni, de nem. Kifejezetten a pára és légnyomás változásaira reagál, talán a növekvõ pára "kiold" esetleg illatanyagokat és a "szagos oldatok" a csökkenõ légnyomás miatt gyorsabban párolognak. Ezen természetesen gyorsíthat a hõfok emelése, mégis a légnyomás csökkenésével járó Rh% emelkedést jelzi erõsebb illatával. Nagy melegben, száraz levegõben nem érezni illatát. Besorolható a "népi hiedelmek" körébe laza
A növények a talaj és a légkör nedvességváltozásaira reagálhatnak fõleg. A primitív élõvilág fejlettebb lényei ezt még társíthatják a légnyomásingadozás érzékelésével és a hangok terjedésével is (a meleg levegõ ritkább, a hideg sûrûbb más a hangterjedés). Nekünk gyors és erõs légnyomásváltozásnál csak a "fülünk pattog", õk bizonyára a finom változásokat is "meghallhatják" és évmilliós ösztönük figyelmezteti õket ha az idõjárási paraméterek és akusztikus jelek kritikus pontokban találkoznak. Kicsit olyan lehet ez a primitív élõvilágnak mint nekünk embereknek egy káoszmodellezés zûrzavaros ábráján megjelenõ fix elágazási pontok és folytonos görbék észlelése a monitoron. Számos olyan automatika létezik mely egy fizikai képlettel meghatározott folyamatgörbe együtthatóit követve szabályozza a hozzá kapcsolt rendszert. Tudom sokak nem rokonszenveznek azzal a megállapítással hogy az élõvõvilág növényektõl kezdve az emberig nagyrészt önszabályzõ "biorobot" mivel már a sejtek mélyén zajló mikro- fizikai/kémiai/elektromos folyamatok évmilliók alatt kialakult határfeltételek paraméterei szerint "önszabályozó" módon hangolódtak össze, kihatva a sejtcsoportosulás egészének mûködésére. Bármely élõlény viselkedését "nagyban" is sokféle határfeltétel szabályozza. Még a fejlettebb idegrendszerû lények viselkedése is nagyrészt automatikus, éhes vagyok táplálékot keresek stb. Embernél hasonlóan, de fejlett tudata révén neki nemcsak fizikai, hanem társadalmi szabályok/elvárások és lelki beállítottsága "sarokpontjai" is határfeltételt szabnak (a devianciától eltekintve, emiatt többnyire kiszámítható "automatikus" lesz a viselkedés). Egyszerûbben: ha egy sejt (ill. "célfeladatra" társult sejtek csoportja, legyen az szivacs, növény vagy ember) szabályzó rendszere jól mûködik a belsõ mikrofolyamatoktól a külvilágból érkezõ jelekre adott határfeltételeken belül maradó válaszokig, életben marad.
Bocs elkanyarodtam, még a végén kivet a Metnet moderációs szabályzórendszere nyelvnyujtas
Mesterséges eszközeinkkel nap mint nap adatokat gyûjtünk, melyeket összegezve megpróbálunk törvényszerûségeket felismerni hogy jövõbeni változásokat tudjuk prognosztizálni. A primitív élõvilág évmilliók generációinak "túlélési" tapasztalatát összegzi és örökíti át, beidegzõdött ösztöneivel ismeri fel a várható változásokat. Sarkított példa: a sújtólég érzékeléséhez nem feltétlen kell gázkromatográf, a régi idõkben jól megtette egy kanári is a bányákban. Jobban oda kellene figyelni az élõvilág jelzéseire, messzebb megyek- talán be is illeszteni a mûszeres megfigyelések közé, hasonlóan ahhoz gyakori a megfigyeléshez hogy földrengések kipattanása elõtt az állatok már jóval elõbb zavartan viselkednek (ez se "mûködik" mindig de az esetek többségében korábban utaltak vészhelyzetre mint mûszereink). Nekünk a tudatunk kifinomult, a primitívebb lényeknek az ösztönük jobb mint egynémely mûszerünk ahogy pld. a vándormadaraknak, postagalamboknak nem kell méregdrága navigációs eszköz sem GPS. Szerintem érdemes az élõvilág idõjárási reakcióit is figyelni hiszen sokkal finomabb (és "költséghatékonyabb") eszközeik vannak (Pld. egy kutya orra kitûnõ "kvantitatív és kvalitatív szerves labor". Létezik eszköz mely akár egyetlen atomot is észlel de jóval bonyolultabb összeállítani és költségesebb mint egy lepke "antennája" mely több kilométeres távolságból képes érzékelni egyetlen molekulányi feromont 1 cm3 levegõben. Vannak eszközeink, mégis javarészt kutyákat alkalmaznak drogok kiszimatolására.) Az egész filó egy mondatban: figyelnünk kell környezetünk élõvilágának jelzéseire, tapasztalatom szerint érdemes. Az élõvilág "elõrejelzése" úgy tûnik hogy jelentõsen egyezik a "hivatalos" elõrejelzésekkel. Természetesen egy váratlan fagyhullám kettétörheti a mostani "nyüzsgést" hiszen "emberi és állati rendszerben" egyaránt elõfordulhat hiba. Örülök az enyhe idõnek dolgozhatok a kertben, mások kirándulhatnak. Egy jelenség nem tetszik, már kép napja K-DK szellõ lengedez. Jól jön a légmozgás, kipucolja a poros levegõt, de helyi tapasztalatom szerint a K-rõl érkezõ légáramlat mindig komolyabb lehûlést hoz magával.

Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek nevet
#30712
Termékeny nap volt! kacsint Remek képek!
--------
vadszõlõk a Tokaji-hegy tövében: Link
+ egy Tiszára lenézõ: Link
#30711
laza laza
Dehogynem. Ez kicsi pihenõ állás-ülés, a dombot nem járta csacsik esetében.. vidám
#30710
Tegnap hullott, egérrágta körtén több nagy rókalepkét láttam ebédelni. Este napnyugta után néhány kóbor denevér is megjelent. Egyik sem szokványos november elején.
#30709
Az avatarod fotomodellje nem jöhet szóba kõcipelésre? vidám
#30708
Sajnos túl nagy volt hozzá a kõ, hogy hazahozzam, így csak két zsebbe illõ darab kísért el, de azok nem ilyen lyukacsosak, hanem tömörebbek. SOk apró, színes kristályka is van bennük. Ez a nagy inkább barnás-szürle volt, vannak fenn sötétebb és vörösesebb kövek is. Ha egyszer lesz csacsim, felviszem, felmálházom kövekkel nevet
#30707
Ugyanmár... nem volt semmi bajom az alapképpel, csak azért kontrasztoztam mert megszállottan kerestem mit nem veszek észre, kerestem én mindenfélét ami szerves alapú "élõ" élet lehet nevet

beillesztett kép



A legerõsebb csíkozásokat megnyilaztam, laikusként nem tartom lehetetlennek hogy megcsúszó hóréteg marta, de ezt geológus kollegáink jobban tudják. Fent az alapkivágat, lent a kontrasztozott. Itt a színek felerõsítésével úgy tûnik a kõ anyaga nem homogén, hanem sötétkékes árnyalatú lávaanyag színét ölti foltokban, ami persze nem szentírás mert csak "hamis színek". Az egész pusztán laikus vélekedés, geológus kollegáink ítélhetik meg igazán hogy a hamisszínes megjelenítés mikor fedi a valóságot, nem is kontárkodom bele kacsint
A levelek eltérõ fajtáját és terméseket nem vettem figyelembe, mert "az élet nyomait" kerestem a képen laza
#30706
Mai képek, sok kis jószággal meg virággal.
Link
#30705
Igazad van cserépileg, én nem láttam, igaz, nem is buheráltam a képet nevet Köszönöm!
#30704
Noli köszönöm az info-t, bevallom zavart hogy egyszerûen nem jöttem rá mit nem látok szegyenlos zavarban
Tájékoztató szöveg hiányában erõs tûnõdésre késztettél de most "elmúlt a roham", megnyugszik a beteg nevet Kotrasztozva a képet szerintem szépen látszanak párhuzamos (gleccserkoptatásra emlékeztetõ) sávok is a kövön.
Nemhogymá" kötözködésnek vedd vagy ilyesmi tévhit uralkodjon el Rajtad, csak megemlítettem hogy a kõ mellett jobbra ott virít a tetõcserép-törmeléknek vélhetõ tárgy is -

beillesztett kép

Qqcot-pókot-hangyát-rovart ill. növényt kerestem a képen. A kövön csak a friss fehéres pontszerû kacolások tûntek fel.
#30703
Lordom, az a régmúlt. Tetõcserepet én nem látok, lehulott levelek, termések vannak, s a Kab-hegy egykori vulkáni múltjának megkövült pillanata.
#30702
Katicareptetés (videó) Link
#30701
Érdekes a levelek sárgulása, kedvem támadt fotózni és GIF animba fogni, de elkéstem vele minden sárgul/fakul. Az elsõ napokban (pár hete) szembeötlõ volt hogy a különálló fák leveleinek sárgulása a D-DNy felé nézõ lombozatokon indult meg, a másik fele még napokig zöld volt. Laikus okoskodással csak sejteni vélem hogy a keringés csökkenésével a napsütötte oldalak kezdtek kiszáradni elõbb. Másik érdekesség hogy az orgona levelei is fakulnak/sárgulnak de még mindig hoznak rügyeket. Kicsi-nagy együtt és külön, de meglepõen sok. A nagyobbak már a feslés felé látszanak közelíteni. Érdekes hogy a szirmokat borító réteg kemény, sima viaszos jellegû míg tavasszal õszibarackszerûen pihés volt.
A katicafélék "felszívódtak" csak tetemük látszik elszórtan. Viszont mozognak még a hangyák és darazsak, mezei poloskák és "kapitális" legyek. A hálós pókok ritkulnak, inkább rablópókok láthatók. Szomorú esemény, a 2004 óta használt sok vihart és makrót megért "jó öreg" Sony F828 halálosnak tûnõ sebet kapott: összeakadtak a blendelamellák amit csak az optika szétszedésével lehetne -talán- javítani. Minden mindegy alapon vár rá egy második "mûtét", megkísérlem helyrezökkenteni õket. Ha nem sikerül, akkor hét év után bekerül a vitrinben porosodó (akad közöttük 50 év feletti de a mai napig mûködõképes gép és optika, közöttük egy 1904-bõl származó sárgaréztestû, kiváló leképezésû teleobjektív) kisfilmes foto- és filmfelvevõim közé. Lassan már egész múzeumom lesz belõlük akár a rádiókból. A számítástechnikai park is csak bõvül kezdve a normál többfunkciós és programozható kézi- ill. mágnesszalagos asztali kütyükkel, folytatva a "szappandoboz" ZX80-al és társaival, az XT, AT 286-486 példányokig monitorokkal, kéziszkennerekkel, leporellós nyomtatókkal, nagy rakás 5,25-ös és 1,44-es floppy. Több nyomtatóm is csak porosodik, leginkább a Sinclair ZX81 tenyérnyi mininyomtatóját sajnálom mert a maga nemében technikai mûremek. A többi gépet Pentium I-tõl felfelé még mûködésben tartom. Ebbéli mániámat exfeleségem édesanyja az én kedves exanyósom hogy a jóisten éltesse sokáig, úgy jellemezte: "mindenféle eletronikai hülyeségre verem el a pénzt" amit nagyon köszöntem "örüljön hogy nem iszok vagy lóversenyre költöm". Porosodnak de most is életre kelthetõk bármikor). No mindegy nosztalgiából mégegyszer/utoljára megpróbálom életre kelteni a "makrós" Sonyt mert a hardver még mindig kifogástalan és zárszerkezetébe belefér még pártizezer expo.)
Juteszembe, T. Modik: van elvi akadálya annak hogy az eddig nem közölt képeket feltegyem a Képtárba? Elég sok van (gigabájtszám hever) nem akarom feleslegesen terhelni a szervert de ha "elfér" akkor felteszek közülük utólag néhány jobb(nak vélt) kiválogatott "konzervképet" nevet
Ui: megtaláltam életem elsõ felhõfotóját amit még "Pajtás" géppel csináltam, nehezen állom meg hogy fórumot ne tagoljam vele. Emellett kedvem lett volna néhány hasonló korú de már "Altissa" géppel tizenévesen készített természetfotó közlésére is de csak negatívok vannak, így "megmenekültetek" tõlük nevet
#30700
Noli nevet Kedves madárka, különösen amikor óvatosan feléd pillant. (A képek telézettnek tûnnek tehát készülhettek távolabbról is nehogy megriadjon, de az egyiken mintha feléd sandítana)
Szelid róka: ravasz mint a róka, jön-lát-gyõz-fut de hogy alkoholt is lop... nem kérdezte Tõled merre találja a Kis herceget ? nyelvnyujtas
A 35/29. (DSC_7462.jpg) képen "kinéztem a szemem" kisbogár, gomba stb. után, de fanyesedékeken, tetõcserép-darabkán és a kövön látható pontszerû friss karcolásokon kívül nem látok semmi kiugrót képmanipulációval sem szegyenlos zavarban Lehet hogy bennem van a hiba csak nem látok a szememtõl?
#30699
Egy cikk Karl Csaba pókász-rovarász cimborám tollából a nyugati levéllábú poloskáról:
Link
#30698
Barátcinege Kab-hegyen: Link elõrenyíllal 6 kép

Találkoztam a barlangász cimorám szelíd rókájával is (nem az övé, csak régi haverok). Kb fél méterre jött oda, megnézett és elsétált. Gyönyörû egészséges bundával, jó húsban volt. A barlangászoktól múlt hétvégén ellopott egy üveg jégert, fél üveg bort, egy merõkanalat, fakanalat. Visz mindent, amit elbír. :-) Tettem ki neki egy darab sajtot, de míg fenn voltunk a hegyen, nem jött már vissza. Tündéri volt! Lefényképeztem, de elõtte csillagokat, s 15 másodperces expó egy sétáló rókáról nem épp használható képet eredményezett...
#30697
Seregélyek: Link
#30696
Link
#30695
Azon vagyok, hogy boldog legyen nálunk nevet Ha már kiválasztott bennünket vidám
#30694
Floo, úgy tûnik mintha lenne valami sötét tömeg a sas csõrében nevet
Jó képsorozat, jó témák. Sajnos a pára is belezavarhatott (amit utólag szépen le lehet "vakarni") nevet
És- igen a motiváció a döntõ...
#30693
Szép vahur nevet Most még elég szomorú a tekintete... de lesz az vidámabb is kacsint
#30692
Nagyon szép tõletek, hogy befogadtátok!!Szép éveket együtt! nevet
#30691
Szívesen!

Márkó!
Köszönöm!
Nem tudom hogyan kell ezeket a trükköket csinálni a képekkel, sok képen látni, hogy bele van nyúlva, még akkor is ha jobb géppel csinálják, mint az enyém.
Biztos jót tenne a képeknek, mert a valós élményt nem adják vissza a képeim, azt érzékelem én is. Mivel éveken át kölcsöngépet használtam, már annak is nagyon örülök, hogy saját gépem van, még ha egyszerû is (bár egész szép képeket csinál), meg vagyok vele elégedve, de látom, hogy a jobb gép rengeteget számít.
Persze kell a tudás és az érzék, de egy jó géppel ezek hiányában is jobb képeket lehet csinálni, mint egy kevésbé jóval jó érzékkel és tudással.
Persze fényképezni is meg lehet tanulni, illetve a motiváció sem elhanyagolható.
#30690
Fantasztikus képek! Egy auto balanszírozást ha ráengedsz a képekre, a valóság sokkal intenzívebben átjön. nevet Kedvencem a bükkös sasos nevet
#30689
proxybeállítás, nem más :-)
#30688
Zala varázslatos!!! Köszönet az élményért!!
#30687

beillesztett kép


beillesztett kép



Beszokott hozzánk, elfogadott bennünket gazdájának nevet
#30686
Noli nem értem, ha otthon látod de a "gályán" nem, akkor vajon mi lehet a hiba.... zavarban
Tippjeim vannak, de nem érdekes mert fõ hogy otthon meg tudtad nézni a képeket nevet
#30685
Nyuli amennyiben az ott látható alapképletben azért nem találsz hibát - látható hogy neutronforrás szükséges, mivel a tórium bomlásánál nem keletkezik, ezért érthetõ hogy hasadóanyagot alkalmaznak primer neutronforrásnak DE nem kell belõle "atomerõmûvi" mennyiség.
Tény, hihetetlen sok probléma volt elég beleolvasni a már-már áttekinthetetlenül nagy anyagba mely pld. 1950-1999 közötti idõszakból tartalmaz jelentéseket PDF formátumban. látható milyen erõfeszítéseket tettek a megoldásra. Valahol mégis a közelében járhatnak mert Kína és India is kísérletekbe fogott.
Nyuli GRAT, láthatóan pontosan ismered a súlyos problémákat. Épp ezek miatt a tóriumos erõmûvek "hétköznapi" üzembeállítására 2075 az óvatos prognózis.
DE: igaz ugyan hogy MI, itt és most nemigen fogunk neki örvendezni mert nekünk távoli idõpont. Viszont történelmi léptékben pár perc, ami meg fog történni ez bizonyos.
Megkockáztatom a tóriumos erõmûvekre átállás hasonló lesz a rézkorszak-vaskorszak váltáshoz.
A képlettel talán egyetértesz, a technológiai problémákra nem térek ki, akit érdekel olvasgassa a doksikat pld. a Molten-salt reaktorról itt: Link (a legtöbbje szkennelt de olvasható) keményen próbálkoznak és sikerrel. 1960-ban megépítették az elsõt és 5 évig üzemelt (olcsón) egy 7.5MW teljesítményû kicsi reaktor.
Érdemes még elolvasni ezt a doksit Link Albert J. Juhász tollából (NASA Glenn Research Center)
Láss csudát még egy magyar... aki felvetette a tórium hasadást folyékony fluorid sókban, felismerte hogy számos elõnye van az uránnal szemben: Wigner Jenõ nevet
A tárgyalt témában ez talán nem fontos, ám azóta törekednek a végleges megoldásra és jobban állnak vele mint a sokat emlegetett fúziós reaktor (Tokamak) létrehozásában.
Sok még a probléma, szerintem mégis örüljünk hogy talán dédunokáinknak hosszú ideig nem lesznek energiagondjaik nevet Sci-fi ugyan de a jövõ "ûrbányajáratait" tóriumreaktoros ûrhajók bonyolíthatják majd a Föld aggasztóan csökkenõ ritkaföldfém készletének pótlására. Mivel a tóriumreaktor kicsi (is lehet) elméletileg bármit meghajthat a tengeralattjáróig (autók elektromosan is hajthatók a tóriumerõmû áramával töltve)
Záradékul, érdemes beleolvasni a témával (a világ összes nyelvén) foglalkozó blogok megjegyzéseibe, ezekbõl most csak két magyar megjegyzés:
"A plazmastabilizációs fúziókutatás a világ legdrágább parasztvakítása (vagy inkább a szénerõmûvek üzemeltetése az ?) "
"A DOE 40 ezer dollárt adott a "Molten-salt" reaktorokra, míg a sokak szerint esélytelen fúziós reaktorokra milliárdokat. Nyilván olyan értelemben, hogy nehogy ártson az olaj és szénlobbinak"
Ezek egyéni vélemények "no comment", azért úgy tûnik más is hisz a tóriumreaktorok közeli jövõjében a nehézségek ellenére. Nem reménytelen, van már több mûködõ kísérleti példány. A tapasztalt problémák ellenére a tóriumreaktor megvalósíthatóbbnak tûnik mint a fúziós reaktorok, azokon is ugyanennyi ideje dolgoznak, sajnos reményekre feljogosító siker nélkül.
#30684
Egy csipetnyi Skandinávia fenyõkkel és nyírfákkal Link
Színes domboldalban derengõ napsütésben Link
Bükkös Link Link (a második képen a sas(!)szemûek mást is láthatnak)
Itt már nem kell hozzá sasszem Link
Nagyon szépek a cseresznyefák Link
Egyes fügék a mai szél hatására ledobálták a leveleiket Link , míg mások nem Link Link
Sárgaság Link Link
Narancssárgaság Link
Fény és árnyék Link
Atalanta-lepke Link , késõbb egy darázsnak tûnõ ellenséggel küzd meg a fügéért Link , végül birtokba veszi a zsákmányt Link
Az utolsó utáni mohikánok Link Link
Gránátalma és kákik Link
Színek Link , illetve érdemes megnézni a cseresznyefa mögött a domb oldalában lévõ akácokat és a völgy alján látható akácokat.
Szõlõhegyi hangulat Link
Meg egy õzlábgomba Link
#30683
Tuti nem letiltás, hanem hiba..
#30682
A Wiki-idézet tökéletesen hibás, keveri a szezont a fazonnal nevet
Oak-Ridge-ben több kísérlet folyt: A második (az elsõnek nem volt sok köze a tóriumhoz) az MSRE-reaktor volt, valóban 7,4 MW teljesítménnyel, de a sóolvadék összetétele (ami egyben a primer hütõkör is) teljesen más volt, és - minõ meglepetés - hasadóanyag is volt benne, mert anélkül nem megy nevet Az összetétel a következõ volt: BeF2, LiF, ZrF4, 233UF4, moderátorként egy grafit-mag szolgált, és csupán a másodlagos hütõkör összetétele volt az általad (ill. a Wiki által) említett LiF-BeF2. Ebben sem volt tórium nevet A kísérlet célja a késõbbiekben megépítendõ folyékony fluoridos tórium reaktor, az LFTR neutron-magjának a szimulálása volt, a tóriumsóból álló köpenyt a neutronok mérése céljából elhagyták.
Ezután jött az MSBR, azaz a folyékony sókkal müködõ tenyészreaktor, melynek üzemanyagában elõször volt jelen a tórium: BeF2, LiF, ThF4, 233UF4, a moderátor itt is grafit volt, a másodlagos hütõközeg pedig NaF és NaBF4 volt.
A sok kísérlet végére kialakult az ilyen reaktorok hierarchiája:
A reaktorcsalád neve MSFR, azaz folyékony só üzemanyagú reaktor; az LFTR pedig a TMSR, azaz a tóriumos folyékony sótüzelésü reaktorok egyik fajtája nevet Nem tévesztendõ össze az MSCR-rel, ahol kizárólag a hütõközeg sóolvadék, de a tüzelõanyag szilárd.
#30681
Nyuli nevet mindig örülök amikor egy téma felvetése megnyilatkozásra késztet komolyabb ismeretekkel rendelkezõ kollegákat nyelvnyujtas
Engedelmeddel kiemelek egy pár sort a Fizikai Szemlébõl (Forrás: Link szerzõje: Johann van Klinken KVI Groningen, Hollandia) melyet Teller Edének ajánlottak 90. születésnapja alkalmából:
"Következtetés: a tóriumból nyert energia reális lehetõség, annak ellenére; hogy a gyorsítóval és a költségszámítással kapcsolatosan vannak még megoldatlan problémák. Egy olyan világ kilátásai, amely a szerényebb tórium-elektromosságot használja, sokkal biztatóbbak, mint egy urán-tenyésztõkkel teletûzdelt jövõbeni világ. Tórium használata számûzheti a plutóniumot és a nagy mennyiségû dúsított 233U-t. A Th-tüzelésû energiaerõsítõ nem termel fegyverminõségû 233U-t, és ez reményt nyújt a proliferáció meggátlására. Az energiaprobléma nagyon fontos oldala, hogy a meg nem újuló készletek egyre növekvõ mértékû felhasználása energiaválsághoz, feszültséghez és erõszakhoz vezet, így jobb, ha ebbe a korba nukleáris arzenál nélkül lépünk be. A szerény tórium energia, az urán reaktorok kiküszöbölése egy igazságosabb és biztonságosabb holnapot tár a világ elé. "
A tóriumos sóoldatok okoztak kellemetlenségeket:
"A rendszer maga az LFTR (liquid fluoride thorium reactor) sóolvadékos üzemû reaktor.[3] A sóolvadék általában erõsen korrozív hatású LiF, vagy BeF2, ebben oldódik fel a tórium fém. A reaktor primer körében tehát LiF-ban oldott Th cirkulál, és hõcserélõn adja át a hõt a reaktor szekunder körében áramló folyadéknak. A hatvanas években néhány évig már mûködött egy kísérleti sóolvadékos (MSRE) erõmû az Egyesült Államokban (Oak Ridge), kb. 7,4 MW teljesítménnyel. A hõmérséklet a LiF és az UF6 eutektikus pontja közelében (tehát folyékony állapotú üzemanyaggal), 700 fok felett mûködött. A sóoldat jól bírta a nagy neutronfluxust, ám a reaktor szerkezeti anyagaiban károsodást észleltek. A fémes szerkezeti anyagok (nikkel–molibdén ötvözet) korróziója olyan mértékû volt, hogy ezt a kísérlet be kellett fejezniük." Forrás: Link (vegyész is lévén, nekem nem tûnik komolytalannak bár a Wikipédia produkál olykor furcsa dolgokat is)
Úgy tûnik, mégis közelíthetnek a jó megoldás felé mivel nemrégiben egy Nobel díjas atomfizikus már levélben ajánlotta tóriumos erõmûvek építését Obama elnöknek nevet
#30680
Öhömmm... ez így, ebben a formában nem stimmel, a cikkben jó nagy csúsztatások vannak.
Tisztán tórium-üzemanyagú erõmü (egyelõre) nincs; ehelyett arról van szó, hogy a tervezett reaktorokban nem csak az U-235, hanem az U-233 is használható üzemanyagként. Az urán energiamérlege szegényes, de már kis mennyiségü tórium adalékolásával jelentõsen javítható, a fütõelemek "elégése" után valóban "alig" marad sugárzó hulladék (ezzel is óvatosan kell bánni: a hulladék egy része rövid ideig igen erõsen sugárzó, a maradék pedig hosszú ideig igen gyengén sugárzó - de a hosszú ideig tartó erõs sugárzás, mint az urán esetén, elmarad). A hulladék kezelése pedig így sokkal egyszerübb. Ennek fényében a többezer évre elegendõ energiaforrás is megkérdõjelezendõ, hiszen urán nélkül nem megy a dolog.
Áttörést majd a folyékony sókkal müködõ reaktorok hozhatnak, melyek energiamérlege még a tóriumos reaktorokénál is jobb. Ebben a hasadó anyag folyékony formában van jelen (pl. urán-tetrafluorid) és ehhez adagolják a nem hasadó tóriumot. Hatalmas elõnye ennek az eljárásnak, hogy a reaktorba csupán egyszer kell viszonylag kis mennyiségben hasadó anyagot tölteni, a továbbiakban csak a tóriumot kell adagolni. De ez még a jövõ zenéje, noha kísérletek már 50-60 éve folynak.
#30679
Noli örülök hogy otthon bejöttek a képek. A "gályán" könnyen megeshet hogy a rendszergazda letiltogatott ezt-azt...
#30678
Ennek a hírnek (különösen ha elterjednek a tóriumrektorok) örülök Link
Kiemelek szemelvényt:
"Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhetõ, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénbõl) a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak, és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az uránalapúak."
"A számítások szerint egy erõmû felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét."
Úgy gondolom a tóriumos erõmûvek ellen a környezetvédõknek sincs okuk tiltakozni nevet Záradékul:
"...már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendõ erõmûvek fûtõanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erõsebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elõ, amibõl atomfegyvereket lehet készíteni - tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani."
nevet
Én jó hírnek tartom. Jó napot jó kedvet Mindenkinek nevet
#30677
Nagyon szeretem ezt az évszakot: Link Link Link
#30676
Követték a fecskéket Afrikáig: Link
#30675
Szarvas: Felénk is, sõt a fáktól jelentõsebb távolságra is találhatók. Esetleg pockok vitték volna távolabbra?
#30674
Sziasztok!
Itt a lakótelepen szépen gyûlnek a bagolyköpetek a járdákon. Már csak néhány hét és teljesen fotózható állapotban lesznek a fülesek! kacsint
#30673
Köd meg fák meg madarak: Link
#30672
Ma végre sikerült több színorgiás képet csinálnom, ki sem szálltam a kocsiból, amit az útról láttam, kattintgattam, bár a fényviszonyok finoman fogalmazva sem voltak ideálisak Link Link Link Link Link Link Link
A cseresznyefák elképesztõ színben pompáznak, nagyon ritkán pirosodik meg így a levél a fákon Link Link Link Link Link
A kedvencem Link
#30671
Köszönöm :-)

Utolsó észlelés

2025-08-06 23:18:36

Szokolya - Jókai út (Tszfm 187 m)

11.7 °C

RH: 83 | P: 1022.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144085

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.