Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a Hó- és zivatarlesen topikban mirõl lehet írni, amit nem vesznek offnak? Mert úgy vettem észre, hogy a hóról, ami a címben is szerepel, egyáltalán nem lehet írni. (Mostanában amúgy ott is mindenki a hideggel van elfoglalva.)
Legutóbb ezt írtam, amit szépen el is tûnetettek a modik onnan:
"Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#98557 - 2009-01-10 00:23:0
A 14.-ei esetleges medicikis csapadék halmazállapota és mennyisége is nagyon pengeélen táncol a gfs szerint."
Én komolyan nem értem, hogy egy ilyen topikban ezt mért nem lehet megtûrni. Valaki, aki tudja és van energiája ezt nekem elmagyarázni, legyen szives írja meg!
Köszönöm.
Legutóbb ezt írtam, amit szépen el is tûnetettek a modik onnan:
"Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#98557 - 2009-01-10 00:23:0

A 14.-ei esetleges medicikis csapadék halmazállapota és mennyisége is nagyon pengeélen táncol a gfs szerint."
Én komolyan nem értem, hogy egy ilyen topikban ezt mért nem lehet megtûrni. Valaki, aki tudja és van energiája ezt nekem elmagyarázni, legyen szives írja meg!
Köszönöm.
Köszönöm. A gpm azt hittem valami jelölésbeli különbség csak, de most, hogy írtad utánaolvastam és tényleg más, nehézségi erõbõl és a munkából van levezetve.
Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.
Még egyszer köszi.
Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.
Még egyszer köszi.
Igen, valóban így van, tökéletesen leírtad a kétfajta számítási módszert.
Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.
És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.

Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.
És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.
A légnyomás kérdésében mûszerek fórumba küzdöttünk egy kicsit év végével, de nem jutottunk sokra, ezért felteszem az kérdést itt is, profik biztos tudják a választ.
A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.
A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.
A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?
A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.
A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.
A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?
Sziasztok! Sziszeccsel (bátyámmal) két kérdést szeretnénk feltenni.
Az elsõ: mostanában hallani egy esetlegesen bekövetkezõ kis jégkorszakról, amely a napsugárzás csökkenõ intenzitásának következménye lenne (a távolabbi jövõben), talán a napfolt minimum miatt. Valaki ki tudná fejteni részletesebben?
A második: feltûnt nekünk (gondoljuk másoknak is) ezen a télen a zonalitás teljes hiánya, míg a múlt tél meghatározója volt, most egyáltalán nem alakul ki. Vajon miért? Az egyértelmû, hogy blokkoló Ac gátolja sokszor, a mélyebb okok érdekelnének minket. (Ha van valakinek ötlete.)
Az elsõ: mostanában hallani egy esetlegesen bekövetkezõ kis jégkorszakról, amely a napsugárzás csökkenõ intenzitásának következménye lenne (a távolabbi jövõben), talán a napfolt minimum miatt. Valaki ki tudná fejteni részletesebben?
A második: feltûnt nekünk (gondoljuk másoknak is) ezen a télen a zonalitás teljes hiánya, míg a múlt tél meghatározója volt, most egyáltalán nem alakul ki. Vajon miért? Az egyértelmû, hogy blokkoló Ac gátolja sokszor, a mélyebb okok érdekelnének minket. (Ha van valakinek ötlete.)

Gondolom automatikusan kerül ki a honlapra a többi állomás mintájára. Valószínûleg kb. még egy IF-elágazást kéne a programba beleírni, de hát...
Ami érdekes, hogy az OMSZ adatbázisában, az INDA-ban is szépen ott "figyelnek" ám az átszámított kékestetõi légnyomás-adatok!
(Ha végiggondolom, jelen pillanatban ez az egyetlen állomásunk, amelynél egyszerre teljesül, hogy
1.: nem QLC, hanem MILOS van, vagyis képes légnyomást mérni az automata,
2.: az állomás magassága 500 méter, vagyis az átszámítási határ felett van.
Valószínûleg egy állomás kedvéért nem csináltak külön ilyenfajta szûrést
)
Ami érdekes, hogy az OMSZ adatbázisában, az INDA-ban is szépen ott "figyelnek" ám az átszámított kékestetõi légnyomás-adatok!
(Ha végiggondolom, jelen pillanatban ez az egyetlen állomásunk, amelynél egyszerre teljesül, hogy
1.: nem QLC, hanem MILOS van, vagyis képes légnyomást mérni az automata,
2.: az állomás magassága 500 méter, vagyis az átszámítási határ felett van.
Valószínûleg egy állomás kedvéért nem csináltak külön ilyenfajta szûrést

Kékestetõre miért számítja ki az OMSZ a tengerszinti légnyomást? Link Még bele sem illik a környék adataiba.
Még egyszer szeretném kérni a segítségeteket, a 2008. június 26 esti/ 27 éjjeli zivatarrendszerrel kapcsolatban.
Ha van bármilyen elõrejelzési térképetek, szupercellás konvektív elõrejelzésetek vagy OMSZ riasztásotok megköszönném, ha elküldenétek nekem!
Ha van bármilyen elõrejelzési térképetek, szupercellás konvektív elõrejelzésetek vagy OMSZ riasztásotok megköszönném, ha elküldenétek nekem!
A Szolgálattal kellene felvenni a kapcsoltot. A vesélyjelzés csak 2006 eleje óta mûködik így legkorábbra visszamenõleg eddig lehet esetleg ilyen riasztási térképeket kérni.
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy az OMSZ riasztási térképei valaho le vannak e archiválva az utóbbi 5 évre visszamenõen?
Köszönöm.
Köszönöm.
Valahogy úgy, igen
Vagy nem tudta megfigyelni, mert begörcsölt a nyaka


Á-há, tehát ha lusta volt az észlelõ és nem figyelte, pedig érkezett egy HP SC, de nem látta, akkor 00-s a jelenidõ?

A 00-ás esetén nem figyelték meg a felhõzet változását (ettõl azonban még változhatott), a 02-esnél viszont megfigyelték, de nem volt változás.
Nekem még az "elején" bejött www-vel is majd egy idõ után csak "simán". Én sem értem.

Hehe, jó cuccok vannak a tárhelyemen.
Használjátok egészséggel õket, majd még bõvítem pár dologgal.


Ha megnézed itt: Link
Bp (Lõrincen):
200901071200 AAXX 07121 12843 31340 82101 11048 21080 30032 40211 57016 77772 886//
333 88706=
77-es jelenidõ van, szemcsés hó, mögötte elmúlt idõ 7-es és 2-es, hó, és félborultnál több felhõ,
Pécset (Pogány):
200901071200 AAXX 07121 12942 31330 82301 11055 21084 39954 40215 57014 71022 886//
333 88706=
10-es jelenidõ, párásság, emúlt idõ 2-es, felhõ
SZERK: Leo#13 ezt nézd: Link
Bp (Lõrincen):
200901071200 AAXX 07121 12843 31340 82101 11048 21080 30032 40211 57016 77772 886//
333 88706=
77-es jelenidõ van, szemcsés hó, mögötte elmúlt idõ 7-es és 2-es, hó, és félborultnál több felhõ,
Pécset (Pogány):
200901071200 AAXX 07121 12942 31330 82301 11055 21084 39954 40215 57014 71022 886//
333 88706=
10-es jelenidõ, párásság, emúlt idõ 2-es, felhõ
SZERK: Leo#13 ezt nézd: Link
Nekem a lejjebbi link nem mûködik, ezért feltöltöttem amit korábban onnan elmentettem. Link
Ha visszamész kb 8 hsz.-t akkor ott is van egy pl., de segítek ha kell valamiben az sem jó, ha rossz kódok vannak bent.
A jelenlegi és a múlt idõjárásának meghatározására egy kódrendszer amit a synop táviratoknál használnak.
Jelenidõ.
Ami most esik sok helyen az az St. rétegfelhõbõl hulló szemcsés hó kategóriája, ami 77-es kódot takar.
Ezzel meg lehet különböztetni az észleléskor, hogy normál havazás van-e vagy más, illetve még nagyon sok hasznos oldala van.
Jelenidõ.
Ami most esik sok helyen az az St. rétegfelhõbõl hulló szemcsés hó kategóriája, ami 77-es kódot takar.
Ezzel meg lehet különböztetni az észleléskor, hogy normál havazás van-e vagy más, illetve még nagyon sok hasznos oldala van.
De mért így írják sokan? Ez valami rejtjeles kódolás? Nincs ehhez valami "szótár"?
Szemcsés hó (Ji:77)->
1 mm-nél kisebb átmérõjû lapocskákból és hasábokból álló szilárd csapadék. E szemcsék kemény talajra érve sem pattannak fel. A ~ a szitálásnak (lásd szitálás) felel meg 0 és –10 fok közötti talajközeli hõmérséklet mellett. Általában réteges (stratus) felhõzetbõl (lásd felhõ), vagy ködbõl (lásd köd) hullik.
1 mm-nél kisebb átmérõjû lapocskákból és hasábokból álló szilárd csapadék. E szemcsék kemény talajra érve sem pattannak fel. A ~ a szitálásnak (lásd szitálás) felel meg 0 és –10 fok közötti talajközeli hõmérséklet mellett. Általában réteges (stratus) felhõzetbõl (lásd felhõ), vagy ködbõl (lásd köd) hullik.
77-es jelenidõ, szemcsés hó. (75-79 a hó halmazállapotú csapi jelenidejei, ha jól tudom)
Oké, köszönöm!
(Akkor mindjárt meg is csinálom, nem változhatott a hóvastagság reggel óta.)
(Akkor mindjárt meg is csinálom, nem változhatott a hóvastagság reggel óta.)
Mérj még egy helyen, egy piusz mérést, és valamerre átbillen a dolog akkor.
A reggeli hóvastagság-mérésnél az átlag 4,5cm-re jött ki, ilyenkor felfelé kerekítsek 5cm-re (4,5cm-t nem fogad el a rendszer)?
Majdnem ott. Pár házzal arrébb. Vagyis onnan kb. 50m-re. 
Tényleg jó hely, csak olyan sûrûn vannak a házak, hogy hideg, szélcsendes idõben rendesen meglátszik a T méréseimen. A szenzort nem tudom épülettõl 15m-nél távolabb rakni. De még így is jellemzõ a hõsziget a környéken.
Na meg itt pont egy "teknõ" alján vagyok. Gyakran elõfordul, hogy nálam esõ esik, míg tõlem néhány 100m-re északra, pl. a Makáron vagy kertvárosban, netán a keleti városrészben hó. Szóval néha elég sajátos itt az idõjárás.
(A többiektõl bocs az offért, ha ez annak számít.)

Tényleg jó hely, csak olyan sûrûn vannak a házak, hogy hideg, szélcsendes idõben rendesen meglátszik a T méréseimen. A szenzort nem tudom épülettõl 15m-nél távolabb rakni. De még így is jellemzõ a hõsziget a környéken.
Na meg itt pont egy "teknõ" alján vagyok. Gyakran elõfordul, hogy nálam esõ esik, míg tõlem néhány 100m-re északra, pl. a Makáron vagy kertvárosban, netán a keleti városrészben hó. Szóval néha elég sajátos itt az idõjárás.
(A többiektõl bocs az offért, ha ez annak számít.)
Szerintem arrafelé a Kelet-európai síkság hómezõje hozza a törvényeket: Link
Ha az érkezõ enyhébb légtömegnek Moszkváig bármilyen irányból több mint 1000 km-t kell hideg hófelszín felett megtennie, akkor ezalatt kénytelen-kelletlen visszahûl 0°C-ig a hófelszín közvetlen hûtõ hatása ill. fõképp a hó olvasztásához a légtömegbõl elvont hõ miatt. (Utóbbi lehet az oka, hogy pont 0°C-ig hûl, és nem az alá, hiszen akkor már nem olvaszt tovább.)

Ha az érkezõ enyhébb légtömegnek Moszkváig bármilyen irányból több mint 1000 km-t kell hideg hófelszín felett megtennie, akkor ezalatt kénytelen-kelletlen visszahûl 0°C-ig a hófelszín közvetlen hûtõ hatása ill. fõképp a hó olvasztásához a légtömegbõl elvont hõ miatt. (Utóbbi lehet az oka, hogy pont 0°C-ig hûl, és nem az alá, hiszen akkor már nem olvaszt tovább.)