2025. március 10., hétfő

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#5349
A Mars- és egyéb ûrutazások energiaforrásáról: lehet, hogy nem olvastam elég figyelmesen, de mintha kimaradt volna, hogy az ûrjármûvet fel kell gyorsítani a szökési sebességre ahhoz hogy elhagyhassa a Föld gravitációs terét. Ehhez kell a nagy energiasûrûség, utána persze már elmûködnek napelemmel is a szonda mûszerei. Most a folyékony hidrogén az általánosan használt hajtóanyag, ami ugyan nem termel CO2-t, csak az a kérdés, honnan nyerünk energiát az elõállításához. A világûrbeli mozgás korrigálásához, "kormányzásához" pedig szintén kémiai energiát (szilárd hajtóanyagú rakétákat) használnak.
#5348
"...radioactive discharges were made to the environment at levels that today are acknowledged as being wholly unacceptable." (a sellafield-i reprocesszáló üzemrõl, tudom, az nem atomerõmû)
Ennyit arról, hogy mi mennyire szennyezõ.

Amúgy ez teljesen érdektelen, fõleg ebben a topikban. Mindegy, mit gondolok én szegyenlos , Cauchy vagy akár KP laza az atomerõmûvek/nukleáris komplexum szennyezõ vagy veszélyes voltáról. A kérdés az, hogy az éghajlatváltozás/CO2 csökkentés témakörében milyen szerepe van/lehet az atomerõmûveknek. Lehet beszélgetni a hagyományos sötétzöldek/gázlobbi/olcsóatom stb. sztereotípiák mentén, csak éppen nincs értelme. De legalábbis kevés.
#5347
Link
#5346
400 év múlva? Az ENSZ már 2050-re 9,2 milliárd emberrel számol. Igaz, több ok miatt utána a népesség csökkenése várható szerintük.
#5345
A technológiát emberek csinálják, és emberek üzemeltetik. Addig ez - sajnos - nem szétválasztható.

Tudom, Árpi, jönnek a robotok, de amíg a robotokat is emberek tervezik, addig nincs esély érdemi áttörésre. Csak az segíthet, ha már robotok terveznek tökéletes robotokat, és azok végre tökéletes technológiát képesek tervezni, és azt gyarló emberi hibák nélkül üzemeltetni. hideg
#5344
A zöld szervezeteknek még nem sikerült számomra elfogadható magyarázatot adniuk az atomenergiától való irtózásukra.

A megújuló energiával váltanák ki az atomenergiát. Szerintem ez alapvetõ tévedés. Ugyanis egy atomerõmû alaperõmû azaz állandóan megy. Egy megújulóról ez nem mondható el. Ráadásul a megújulók között egyedül a biomassza képvisel jelentõs arányt, ami nem bizonyult túl jó ötletnek...

A megújulókkal való példálózás közben pedig elfelejtõdik a beépített teljesítmény és a termelt energia közti különbség! Hiába építünk 2000db 1MW-os szélkereket, a Paksi 2000MW-os blokkok egy év alatt 14TWh energiát termelnek, ehhez több, mint 10000db szélkerék kellene, a megbízhatósága pedig még mindig rosszabb lenne, lásd e-on wind reportok.

És ha már a lobbi szóba került, a zöld szervezetek szerintem a sokkal erõsebb gázlobbi részei. Valamiért nagyon szeretik a gázerõmûveket, ráadásul a szélerõmû parkok mellé sem árt egy-két gyors indítású gázturbinás blokk... kacsint
#5343
Én a csernobili szénnéégett embereket hiányolom, mint a demagógia csúcsát...
Sokan összekeverik az emberi hibát a technológia hibájával: az atomenergiát a veszélyes technológiája miatt ítélik el és felsorolják a baleseteket mint szennyezõket, pedig a balesetet és szennyezést mindig emberi tévedés okozta, ellenben a hõerõmûvel, ahol maga a technológia a szennyezés forrása. Ilyen szempontból a baleseteket felhozni az atomenergia ellenében teljesen téves gondolkodást és szûklátókörûséget takar.

Más analógia: az atomenergia kb ugyanúgy veszélyes, mint a repülés: mindenki retteg, mert azt hallja, hogy ha lezuhan egy repülõ akkor pár 100-an meghalnak. Abba nem gondol bele, hogy az autózás mennyivel veszélyesebb, csak az nem annyira látványos. (MAgyarországon évente kb 2500-an halnak meg autóbalesetben, repülõszerencsétlenségben átlagosan 1 fõ) Teljesen hasonló az autók kipuffogógáza és az atomerõmûvek által kibocsátott mérgezõ anyagok viszonya.
Másrészt a dohányosoknak mondom, hogy egy átlagbagós a cigarettából kb annyi sugárterhelés éri, mint a paksi atomerõmûbõl.
Egy kis hír Budapestrõl: Link
Már csak az a kérdés, hogy a hidegtûrõ pálma hogyan szimbolizálja az éghajlatváltozást..

Szerintem 400 év múlva kb 10 milliárdan leszünk és nem 100 millióan. Az ember nem kihalásra ítélt faj és a génjeiben van a terjeszkedés. Ahol addig neki nem megfelelõ az élõhely, ott átalakítja a környezetét. Hiszen ott vagyunk már a világûrben is (ISS) pegig az ott nemigazán alkalmas az emberi éltre. Csak pénz kérdése, hogy mikor jutunk el kolonizálás céljából a szomszédos bolygókra.
#5342
Mert teljesen nincs is laza Az igazság általában félúton van. Vagy valamelyik librációs pontban nevet
#5341
Én még soha sem találkoztam olyannal, hogy egy "zöld szervezetnek" igaza lett volna. Ez teljesen kizárt, hogy elõforduljon. laza
#5340
Még mielõtt elolvasnám, már tudom, hogy mit hoznak ki a végén. Az Eneriaklub egy zöld szervezet. Igaz Péter? nevet Az elsõ oldal hatásvadász (targoncán két, sugárveszélyes jelöléssel ellátott hordó, óriás "DANGER" felirat) képe után mit is lehet várni. Esetleg lehetett volna még egy pár hirosimai áldozatról is képeket beszúrni. Ennek ellenére elolvasom majd.
#5339
Az atomenergiával kapcsolatban érdemes olvasgatni is, márcsak a tisztá(bba)nlátás kedvéért, csakhogy értsük, mik a fõ kérdések.

Link

Könnyed, rövid WC-olvasmány nevet
#5338
Én nem látom a kényszert rá, és szakmailag - villamosenergetikailag - semmi sem indokolja. Az energiasûrûség egy dolog miatt fontos csupán: energiasûrûség=pénzsûrûség. Nem kell ehhez nagy nyomozómunka. Nem az országnak kellenek erõmûvek, hanem a lakosságnak van szüksége energiára.

Ha megépül magántõkébõl egy erõmû - amit kétlek - akkor elillanna az olcsóság illúziója. És felmerül egy olyan kérdés is, hogy ki állja a számlát, ha borul a bili? Mert ugye a teljes körû atomerõmû-biztosítás kockázatát sehol a világon nem vállalják a biztosítók (hogy is van ez a kockázatelemzés???). Na most ahhoz meg gondolom nem kell nagy képzelõerõ, hogy ha az állam az idehaza tapasztalt szinten (PAKS INES 3) képes csupán üzemeltetni a paksi blokkokat, akkor egy igazi, piaci, profitérdekelt cég mit fog mûvelni... duhos


Az idõvel megoldódó problémákból már van néhány. A kérdés amelett, hogy ki fizeti a 500.000 évig tartó monitorozást, és az esetleges egyéb felmerülõ szennyezési károkat, erkölcsi is: van-e jogunk egy befejezetlen technológiát alkalmazni, vagy annak illúziójában élni, hogy ez megoldás, illetve, hogy az emberi civilizáció eddig történetének 50-szeresére elzálogosítani a jövõ, pusztán azért, hogy most nekünk látszólag jobb legyen (fenntarthatósági kritérium)

Idõvel az éghajlatváltozás is megoldódik, ergó mehet minden ahogy eddig, szén, olaj, gáz [esõ]
#5337
1. nem kell felette lakni
2. én igen, a háttérsugárzás csak kismértékben nõ, ami ráadásul kb tízezred része a nagyon óvatosan meghatározott határértéknek. A Rákóczi úton szerintem károsabb élni, mint egy urántemetõ felett.
#5336
És Te laknál egy urántemetõ felett?

Valami lényegesen nagyobb biztonságú tároló kellene, vagy a természetes biztonságot kell még tovább fokozni a megfelelõ fedõanyaggal, hogy a háttérsugárzásban ne legyen mérhetõ változás. Csak ez nyugtatna meg mindenkit, de erre nem annyira sok esély van.
Meg mondjuk jobban kellett volna anno kommunikálni az egészet.


És igen, a biomassza rosszabb mint az olaj. Nem kicsit, nagyon.
#5335
Oda kell figyelni a kezelésükre. Attól hogy a kamion által (amelyik az erõmûbe szállítja a tüzelõanyagot, ahol nincs vonat) kipöfögött szén, benzol és olajmaradvány nem olyan látványosan öl, mint a cián, a hatások ugyanazok, csak a cián eltûnik 3 év alatt, a kamionok terméke meg majd 30 év alatt sem.
Lényeges különbség hogy a cianidot lehet szeparáltan tárolni - persze drágán -, a kipufogógázt meg nem.
#5334
Az egy óriási tévhit, hogy nem tudunk mit csinálni a fûtõelemekkel. Csak ebben Somogyborzasztó 78 választópolgára dönt. Meg a többi. Ha egyszer importfüggõk vagyunk a gázban/olajban, akkor nem mindegy, hogy uránban azok vagyunk-e?! Cserében nem engedünk ki többszázmillió tonna CO2-t évente. Azt a 200 kiló veszélyes hulladékot meg csak eltesszük biztonságos helyre.
A megújulós technológia megvan ugyan, de hatásfoka MÉG annyira rossz, hogy a termelt energia összehasonlítható a gyártása során ráfordítottal. Azonban az is igaz, hogy ezek között is vannak arra méltóbbak, amelyekkel el lehetne kezdeni nagyban. A napelem nem ilyen!!! A naptükrös és geotermikus erõmûvekkel annál inkább. A szél- ill. vízerõmûvek is megfontolandók. A biomasszát a lehetõ leggyorsabban el kell felejteni.
#5333
Igen, újraindulna. Az oldóanyagok között cianidos komplex-képzõk vannak, amelyek teljesen ártalmatlanok, hiszen a Tiszába is került egy kevés pár éve, és tessék megnézni, milyen szépen újraéledt a folyó.
#5332
Teljesen mindegy, hogy még mi nincs eladva, elõbb-utóbb erre a sorsra jut minden. Ha lenne a világon egy agyrém-verseny, akkor szerintem kis országunk a top 5-ben lenne. Eladjuk az itt kitermelt gázt, majd magasabb áron visszavásároljuk??? Jesszusatyaúúúúristen. Meg van véve mindenki kilóra. Nincs mese.
#5331
Ez igaz, de annak igen kicsi az esélye hogy valami számunkra is jó történjen nevet)

Kb 15-20 éve bármikor stratégiai helyzetbe kerülhettünk volna: urán, gáz, vízkészletek a föld alatt, geotermikus energia, búza, bármi.

#5330
Ja-ja, a geotemikus potenciálunk is MÉG nincs eladva...

A makói és az egyéb gázügyek még messze nincsenek lefutva, több év alatt sok minden történhet (német példa).
#5329
Jaja, ausztrál. A gázunkat meg a kanadaiak viszik el. Mérkellmindenteladni duhos duhos duhos duhos duhos duhos
#5328
De, elég nagy uránvagyon van még a Mecsek alatt. Valamikor tavaly volt is hír róla, hogy egy ausztrál cég újraindítaná a bányászatot, mivel ismét gazdaságosan lehetne termelni. Vájárok és mélymûvelés nélkül, speciális oldóanyagokkal. Azóta nem hallottam fejleményekrõl.
#5327
azért én reménykedem, hogy csak megjön az eszünk idõben és ebben a században sokkal jobbal odafigyelünk a környezetre és nagy lépést teszünk az alternatív energiaforrások széleskörû használata felé.
#5326
Azért én nem temetném az uránt sem. Van belõle annyi, mint olajból és lényegesen tisztább, már ha épp nem robban fel.

Abban igazad van, hogy majd importálni kell (a mecseki bányában már nincs urán?), de az olajat meg a gázt is (hála kedvenc politikusainknak), így szerintem ez semmiben nem korlátozza a felhasználását. Az is igaz, hogy állami gari nélkül tényleg nehéz lesz Paks2-t felépíteni, ám a pénz erre is megoldás: magánbefektetõ építi és majd másfélszer annyiért adja az áramot, mint Paks. Ha valaki meglátja ebben a pénzt, akkor el fog ez indulni.

Sajnálatosan ugyanis kényszer van rá, pont az energiasûrûsége miatt: a bármilyen más erõmû vagy eleve nevetséges mennyiségû energiát tud termelni az ország igényeihez képest, vagy akár az alapterületéhez mérve, vagy az energia odaszállítása (az idióta szalmaerõmûtõl a szén/olajig) nagyon költséges és/vagy környezetszennyezõ és/vagy drága. Ezzel szemben mondjuk Paks ha jól tudom, évi pár tíz kg uránt használ el, itt "csak" a normális erõmûvekben egyébként kéményen át távozó végtermék tárolása a probléma, de idõvel megoldódik ez is.


Az emberiségért nem kell aggódni, pontosan azt fogja kapni, amit magának alakított. Ha ez 3 méter hó telente, akkor azt, ha ez 50 fok májustól októberig, akkor azt, ha ez ebola/h5n1/bármi más, akkor meg azt. Nem élhetünk örökké.

De lehet hogy tévedünk és "csak" 2 fokkal melegebb lesz az éghajlat, komolyabb szélsõségek nélkül (azaz talán nem lesznek 6-os, 7-es hurrikánok, tornádók stb, "csak" hõhullámok és aszály). Vagy valahol megbillen valami, amit még nem ismerünk és jön a jégkorszak megint.
#5325
Szerintem 4-500 év múlva már - az a párszázmillió ember aki marad - azon fogunk gondolkozni, hogy hogyan lehettünk olyan ostobák, hogy nem vigyáztunk a Földre. A dolog egyszerû, nem a természettel kell dacolni, és próbálni leigázni, hanem tudni kell vele együtt élni, harmóniában. Nem olyan bonyolult ez a történet.

Cauchy bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy viszonylag kevés emberi létezésre alkalmas égitest van a környéken. És felmerül a kérdés, hogy ha nem tudunk azon a bolygón, ahol születtünk tartósan olyan civilizációt fenntartani, amely nem pusztítja el saját magát pár száz év alatt, akkor nem korai-e még csillagközi birodalomban gondolkozni?

A Voyagereken csakugyan van hasadóanyag, de ott nem az energiasûrûség volt a szempont, hanem 40 CSE távolságban már elég kevés a napenergia.
#5324
Ejha, itt aztán vannak dimenziók, ezelõtti írásomban is azonban a hazai lehetõségekre korlátoztam magam.
#5323
Persze,a Földön is van még hely, de én a következõ évszázadokról beszélek. 4-500 év múlva másfelé fogunk majd tekintgetni.
#5322
Ezek a terjeszkedõ szakaszok mindig valakiknek vagy valaminek a kárára történtek. Szerintem nem a világûr lesz a következõ lépés, hanem a még leigázható népek a Földön...
#5321
Sarkvidékek, óceánok, tengerek? Dubaiban (vagy valahol arrafelé) épp most építettek pár szigetet, no nem ez a számottevõ, hanem amit majd esetleg 100 év múlva csinálhatnak, mert miért ne?...
#5320
Még valami: az emberiség történelmét végignézve a fejlõdõ szakaszok egyben terjeszkedõ szakaszok is voltak. A Földön nincs már hely: a következõ lépés a Világûr.
#5319
A mars-szonda a Marson napenergiával közlekedik, viszont ahol ez (a Nap) nem elérhetõ, oda kellenek a mini atomreaktorok.
Másrészt a nukleáris energia kutatása melléktermékként rengeteg újítással és technológiával gazdagította a civilizációnkat.
Ha a hadsereg helyett a ráfordított összeget kutatásra szenteltük volna, akkor már régen lakott lenne a Hold és a Mars is, az energiát fúziós erõmûvekben termelnénk valamint a közlekedésben már nem lennének benzin vagy gázolajüzemû autók.

A napkollektorok szerintem jól használhatók ott, ahol nem kell akkora energiasûrûség.
Az energiatakarékosságot is elõtérbe kell helyezni, de sajnos a föld lakosságának nagy része nincs abban a helyzetben, hogy környezettudatosan gondolkodjon.
#5318
A Voyagerek is nukleáris meghajtásúak:
Link
#5317
Kis hazánknak van akkora szerencséje, hogy a földkéreg vastagsága itt fele a kontinens átlagának, ezzel párhuzamosan a 100m-ként emelkedõ T (dt/100m) duplája a kontinens átlagának.
Azaz Izland méretû lehetõségek felett rohangálunk.
Kombinálva ezt a megújuló energiaforrásokkal a lakossági fûtési és energiaigényeket le lehetne fedni (persze a bolondulási méreteket öltõ klímázás kiváltásával).
Ez nagy hányada az összképnek, ez más alapokra tenné a hazai "majdmimegmondjukatutit".
#5316
Nem is hallottam még nukleáris meghajtású ûrhajóról. A Mars szondák nem napenergiával mûködnek?

Ebben egyetértünk: "A földi fejlõdés viszont ezen túl igényli majd a megújuló, tiszta energiaforrásokat."

Még két megjegyzés:
A "nukleáris energiaformák" közül a fúziónak tényleg nagy jövõje van, hiszen a legnagyobb energiasûrûséget, nagy megbízhatóságot biztosítja, teljesen ingyenesen rendelkezésre áll, ráadásul központi csillagunk jóvoltából még több mint 4 milliárd évig kitart. (ehhez képest euromilliárdokat költenek egy eszetlen projektre, hogy csináljanak még 1 napot, látszik, hogy az emberi hülyeség határtalan)

Élek halok a csillagászatért, de az emberiségnek nem véletlenül találták ki a Föld nevû bolygót. Szerintem az emberek boldogulása szempontjából egy marsi utazás lehetõsége érdektelen. Kutatni lehet menni, de az, hogy nagy tömegben ez igényként merülne fel, azt kétlem. Persze kétségtelenül nõhetne a GDP tõle, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a hazai boltokban mostanában kapható újzélandi almától is. zivatar
#5315
Szerintem pedig hosszútávú jövõje csak és kizárólag a nukleáris energia formáknak van, hiszen pl az ûrkutatáshoz szükséges energiasûrûség csak bennük van meg. Szélenergiával vagy napelemmel az életben nem jutunk el a Marsra.
A földi fejlõdés viszont ezen túl igényli majd a megújuló, tiszta energiaforrásokat.
#5314
Amint korábban is írtam, szerintem a nukleáris energiának nincs nagy jövõje ebben a történetben. És nem csak azért, mert ahhoz ugyanúgy nem nõtt fel az emberiség, mint a szénhidrogénes/szenes energiatermeléshez, hanem van még kb 1000 más oka. (számunkra pl maradna az importfüggõség, gazdaságilag teljesen irracionális, uis állami garancia nélkül halott egy atomerõmûvi projekt, a kiégett fûtõelemekkel továbbra sem tudunk mit csinálni, és idehaza pont a megoldást jelentõ megújuló - pl szél - energiaforrások hálózati integrációját lehetetlenítené el, stb, stb) De már ezeket is írtam múltkor, és nem akarok most megint üres köröket futni. Elképesztõ szakmasoviniszta nukleáris-energetikus mérnökök szaladgálnak, a sötétzöldeket is kenterbeverõ hozzánemértésrõl tettek már többször tanúbizonyságot. A megújulós technológia igenis megvan, csak használni kell.

A filozófiai részekkel kapcsolatban a történet távolról vizsgálva egyáltalán nem olyan szövevényes, mint ahogy gondolnák. Lehet, hogy túl sok scifi-t olvastam, de úgy kell nézni, mintha egy távoli jövevényként vizsgálnánk, hogy mit sikerül az emberiségnek a Földön alkotnia.
Az egész megközelítés kezdettõl fogva volt rossz, az ember és a természet viszonyáról van szó, ahol az emberiség egy csoportja - nevezzük ezt "nyugati modernizációnak" a korábban jól mûködõ ember-természet kapcsolatot felrúgta. Annyira kihasználtuk, hogy nem képes már megújulni. A görög mitológiában ezt Diké testesíti meg, aki az õt ért támadásra, sérelemre késleltetve, de minden képzeletet felülmúló haraggal súlyt le. Az éghajlatváltozás ennek kitûnõ példája. A görögök már tudták, mi a helyes viszony. A sztori azóta lényegében arról szólt, hogy a nyugati modernizáció fokozatosan a teljes világot leigázta, és rákényszerítette "értékeit" más civilizációkra. A mai nagy szembenállások is ekörül csoportosulnak (ld iszlám-nyugat szembenállás).
A történet szerintem már a végkifejlet felé tart, és akár éveken belül, de az életünkben mindenképpen kiderül, hogy amit ma modern közgazdaságtannak nevezünk, az valójában egy hatalmas zsákutca, és olyan mint egy globális pilótajáték. Persze ekkor böszme tévedést nehéz beismerni, és személy szerint nem hiszem hogy erre sor kerülne. Amire nagyon jó indikátor ez az egész éghajlatváltozási hercehurca, hogy választ ad arra a kérdésre, hogy az emberiség túl tud-e lépni a korábbi gõgös hozzáállásán, vagy beleszalad egy globális katasztrófába. Látván a nki, UNFCCC-s tárgyalásokat mérsékelt optimizmusra van csupán ok, kicsit késõ van már. Diké ugyanis lesújtani készül.

A zöld sztereotípiával kapcsolatban csak annyit jeleznék, hogy én "világos-zöldként" speciel az emberiség sorsáért aggódom, és kevésbé a földi életért. A Föld ugyanis már az embernél nagyobb katasztrófával is meg tudott bírkózni, az emberiség azonban még nem szembesült történelme során olyan katasztrófával, ami most közeleg. Ha úgy tetszik, Gaia õsanyánk helyreigazítja majd a dolgokat, kérdés, hogy ebben az emberiségnek osztottak-e lapot.

Bocs, hogy a szokásosnál optimistább vagyok, de nem akartam mindenkit teljesen lelombozni laza
#5313
Az egész errõl szól. Nem fog ez változni amig lesz pénz az olajban meg a gázban.
#5312
A Mecseki Szénbányák bezárásáról is tudnék mesélni... de abban túltengenének a politikus szidást tartalmazó jellegöltések.. nevet
#5311
Azért lássuk be, hogy ez a válság vihar a biliben: az oroszok se lesznek hülyék elzárni a saját pénzforrásukat.

A másik meg hogy a németek meg a többi nagyon függõ állam régesrég meg van véve kilóra és eszükben sincs nem az oroszoktól beszerezni az energiát.

De ugye nem kell messzire menni, itt van Szeged alatt 35 évre elegendõ földgáz és mégis milyen gázzal is fûtünk ....
#5310
Éppen ezért kellene a politika kizárásával történnie a dolgoknak. Ez azonban a legvadabb utopiákat is röhögve veri.
Még az elõzõ hsz-hoz egy kicsit
Van egy keskeny rétege az atomenergia ellen tiltakozóknak. Azok, akik nem agyatlanok és nem is zombik ugyan, de mégis annyira az alternatív energiákat (itt értsd: nap, szél, geo stb) részesítik elõnyben, hogy a bába közt elvész a gyerek. Ennek az a következménye, hogy csak a CH lobbi jön jól ki a dologból.
Leírtuk már jópáran jópárszor, de mégegyszer: a CO2-vel (is) szennyezõ erõmûvek kiváltására az egyetlen megoldás JELENLEG az atomerõmû. A többinek még nincs itt az ideje. Akár tetszik, akár nem. Kicsiben talán.
#5309
Így van. Amúgy pedig ezek több évtizedes beruházások. A politikai elitünk szûklátókörû (feladataira tökéletesen alkalmatlan) (tmax kisebb vagy egyenlõ 4 év) gondolkodásába nem beilleszthetõ.
#5307
Oszt a sok agyatlan zombi (megjegyzem választópolgár) meg kicsõdül az utcára, hogy "mánazonnal le a Zatommal mer irgumburgum". Plussz 1247 európai meg pápua új-guineai "befolyásos" zöld szervezet elkezd tiltakozni, amire aztán elfogy a nagy beruházási lendület és fülüket-farkukat behúzva felépíttetnek 8 220 MW-os gáz- és szénerõmûvet többek között Iszapszentgilisztáson. Aztán ezt beleirkáljuk mindenféle egészoldalas reklámokba, melyek arról szólnak, hogy húdekurvajókvagyunkmégilyetisépítettünk. A következõ oldalon meg anyázzuk az oroszokat.
Zombik megnyerve, irány a következõ választás!
#5306
Azért remélem nálunk elõbb-utóbb atom+alternatív vonal épül ki. Egy (több) új atomerõmûvel jelentõsen csökkenthetnénk az olajtól-gáztól való függõségünket, ami a jelen politikai helyzetben (lásd grúziai konfliktus: Oroszország vs Eu) szerintem az egyetlen járható út.
A struktúráltság szempontjából a legjobb a kistérségi alternatív energiatermelés kombinálva az atomerõmûvekben - fõként ipari célra- termelt energiával.
Távolabbra nézve, ha az Eu is függetlenedni szeretne az Orosz energiahordozóktól, az atomenergiának jelentõs külföldi piaca lehet pár év/évtized múlva.
#5305
Arról nem szóla fáma, hogy olyan áron adják a tiszapalkonyai erõmûvük áramát, hogy nem nagyon van piaca, így leterhelve kell menniük...
#5304
Mer' ezt bírjuk majd megfizetni. Meg ezt érdekes módon nem kezdik ki a sötétzöldek... duhos duhos
#5303
Fagyott tengerfenék?
Link
#5302
Ehelyett mért nem lehet valami más hasznosabb létesítményt létrehozni?
Link
#5301
Hajjajj, változik az éghajlat...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-10 01:07:59

Ercsi

7.2 °C

18000

RH: 67 | P: 1007.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.