Kérdések és válaszok

Úgy látom fogós kérdéskört sikerült találnom. Azért kíváncsi lennék rá, hogy az OMSZ-nál hogyan vélekednek a dologról, mondjuk csak egy 50 centis hótakarónál. Vagy pl. mi történt akkor, amikor pár éve Kékestetõn méter fölötti volt a hóvastagság? Szerintem írok nekik egy ímélt.

Na de mi van, ha egész éjjel esik a hó?

Íme a teljes leírás a WMO-szabvány szerinti hõmérséklet-mérésrõl:
Link

Ebben nem tesznek említést külön az elektromos fûszinti hõmérõ elhelyezésének körülményeirõl, illetve csak annyi szerepel, hogy ugyanazok a kritériumok vonatkoznak erre is, mint a folyadékkal ellátott hõmérõkre ("The requirements relating to exposure and siting of electrical thermometers will, in general, be the same as for liquid-in-glass thermometers...").

Vagyis amennyiben lehetõség van rá, akkor a 2 méterhez hasonlóan az 5 centimétert is mindig úgy kell megvalósítani, hogy az a talajfelszín aktuális szintje feletti magasság legyen.
Valóban, azért ezt õszintén szólva nem túl egyszerû végrehajtani...

Bezzeg a hagyományos radiációs minimum-hõmérõkkel nincs ilyen probléma. Azokat könnyûszerrel rá lehet helyezni bármilyen magas hófelszínre

És a rad. min mérõvel mi történik? Azt ugye nem igazán lehet 5cm-rel a hó fölé emelni a mindig. Nekem épp' ez történt november 25-én, a rad. min mérõ árnyékolóját betemette a hó 5-6cm-rel.

Tavaly mikor huzamos ideig vastag hótakaró volt én a mérõt helyeztem magasabbra, hogy jól tettem-e nem tudom, de logikusnak tünt.

Magyarul, ha lehetséges, 2 méterrel a hóréteg szintje fölé kell emelni a szenzort.

A Vikarel által vázolt problémára egy hivatalos(abb) ?

Íme a WMO rendelkezése errõl, bemásolom az eredeti szöveget:

"At a station where snow is persistent and of varying depth it is possible to use a support that allows the thermometers to be raised or lowered to maintain the correct height above the snow surface."

Vagyis ezek szerint lehetséges a hõmérõ(k) szintjének mozgatása.
Persze az más kérdés, hogy a valóságban mindez hogyan hajtható végre.

Csak egy tipp, nem tudom a szakszerû választ: a hõmérõház környezetében meghatározott területen (mondjuk 5x5m-en) egyszerûen elhányják a havat. Jó lenne tudni a pontos választ, mire bekövetkezik az eset, úgyhogy igyekezzünk.

A légnyomással kapcsolatban arra jutottam, hogy rosszak a mûszereink. Mûszerekhez leírtam részletesen: Link

Idézek magamtól, hátha itt kapok érdemi választ:

"Ahol nagy hótakaró alakul ki, ott hogy mérik a 2 méteres hõmérsékletet? Mindig fentebb rakják a hõmérõt a hóréteg teteje fölé 2 m-rel? És mi van, ha 210 centi esik, pl. a Lomnici-csúcson? Gondolom láttatok már ottani képeket a behavazott met. állomásról. Ha teljesen betemeti a hó, akkor a hõmérõ a hó alatti T-t mutatja??? Vagy ha nálam esne mondjuk 1 méter. Akkor mi lenne?"

A miskolc-avasi állomás 232m magasságban fekszik.

Jó lesz az. A miskolci állomás fent van az Avason. Az a 3 méter meg 2 vakondtúrás

Pécs, Bp. pontosnak tûnik, Miskolc-ra 233 m-rel jött ki pontos érték. Vagy nem jó a képlet, vagy nem tudom.

Most ezt használom:Link

Hasonló, mint amit János írt.

Az állomásokról egy részletes adatsor tényleg jól jönne nekem is.
A nemoc.navy is 138 métert ír. Talán ennyi belefér, az adatok sem lehetnek 100%-ban pontosak. Gondolom kerekítettél 1-2 tizedet. Ha két tizeddel kevesebb jönne ki, akkor lehet, hogy már lefelé kerekítenél.

Bp. 139
Miskolc 236
Gyõr 117
Debrecen 109
Nagykanizsa 141
Pécs 203
Szeged 83

Köszi, ez lesz az. A képlet alapján 924.1 hPa jött ki a 679m-re. A SYNOP állomások magassága kellene még nekem. Az ogimet-en vannak értékek, de vagy pár méterrel eltérnek a nyomás átszámításnál használtnál, vagy nem jó a képlet amit használok. Pl. Lõrincnél 138 m-ert írnak, nekem 139-el jönnek ki az értékek.

Kékesnél ogimet 1010 métert ír, nemoc . navy . mil 1015-öt.

42679
A 2-es jelenti a legközelebbi nyomásszintet. A 925 hPa az 500 és 1100 méter közötti állomások esetén használatos.
679 pedig ennek a nyomásszintnek a magassága méterben. Ja, az ezresek helyén álló számot elhagyják.
Remélem, ezzel még sosem foglalkoztam komolyabban.

SYNOP szakértõkhöz egy kérdés:

Ez Kékestetõrõl egy távirat (régi)
200810301500 AAXX 30151 12851 41304 72309 10084 20078 38880 42679 55001 79598 879// 333 83908 82808 82808 81908=

A kiemelt mezõ elvileg a tengerszintre átszámított légnyomás lenne szerintem. Itt hogyan kell ezt értelmezni? Hegyi állomásoknál másként van ez?

A köd a talajon is St és 10 méteren vagy 50-en is az. Csak ha a talajon 1 km alatti látástávolságot okoz, akkor ködnek észlelik.

Nem is adnék ködöt, nem is írtam, de ebben a helyzetben, amikor az elõzõ órák ködtakarója elkezdett felszállni, és akkor még csak a villanyoszlopok tetejénél volt az alja, én arra nem adnék 8 St.-t, mert az még nem az. Ha idõvel fentebb megy és beáll akkor igen, de ebbe a helyzetbe amit Vikarel tálalt, én a nem meghatározhatót tenném, rá 20 percre már lehet, hogy 8 St, vagy már derült, de persze én ezt csak saját kútfõbõl, a tanultak jobban tudják.

Amint a vízstzintes látás 1 km felé nõ, az bizony biztos felhõalap lesz.

Felfelé nem adhatsz meg "ködöt", mert akkor azt is mondhatnám az Ns-re, hogy felfelé meg 800 m a látótávolság, nem tudom mi van felette, így Ns helyett zárt ködöt adok. Amúgy nincs ebben olyan egyértelmû definíció. Pitom leírta a minap a moderátoros fórumban. Kérdezd csak meg Contit

Nem vagyok benne biztos, mert ebben a helyzetben gondolom az volt, hogy a köd elkezdett felszállni és nem biztos, hogy 8 okta St.-t lett hanem csak egy vékony réteg, mert a villanyoszlopok magasságát írta.
Az nem lehet a felhõalap ahogy írod.
nem meghatározhatót tennék be.

Aham. Köszi.

(Miért kell ezt kiszürkíteni?) Fel nem foghatom, hisz segített.

Tavaly volt külön napló.

Idén is lesz "ereszed el a hajad party" az észlelési naplóban holnap este 6 órától?

Szerintem is a borult a helyes, mert a köd a vízszintes látásra vonatkozik. 8 okta St neb Már csa azért is, mert ilyen alacsony felhõalapot ritkán ad az ember fia

Szegény vikarel. Most mit adjon? Reméljük kiderül a helyes megoldás, bármelyik is legyen az.
Felhõalapnál a 0-ás kódszám a 0-50 méteres felhõalapot jelenti.

OK!

Átállok arra!

Nem lesz jó sosem, mert mint ahogy a Jani által linkelt oldalon láthatod, a formula még véletlenül sem lineáris. (amúgy egy másodfokú differenciál egyenlet megoldása). Így a váltószámozás nem jó. Bár attól függ milyen pontosságra törekszel. Ismerve téged, használd a barometrikus magasságformulát

Én borultat adnék erre, 8 okta St-t.

Nem teljesen biztos. Ha elég jól megtudja határozni a felhõalapot szerintem borult égbolt is jó, természetesen jelenidõ (köd) nincs, mert a vízszintes látás 1km feletti.

Nem meghatározható, hiszen nem tudod mi van fölötte.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:Ha a vízszintes látótávolság több mint 1000m, de pl. a villanyoszlopok, magasabb épületek teteje ködben van, akkor az égbolt borult, vagy nem meghatározható?

Elõre is köszi a válaszokat.

Ebben szerepel a barometrikus magasságformula: Link
A sûrûséget pedig át tudod számítani hõmérsékletre.
ró=légnyomás/gázállandó * hõmérséklet

Olyat keresek, ami figyelembe veszi a hõmérsékletet is. A mostani észlelések tele vannak hibás légnyomásadatokkal, és az a tippem, hogy ez a hõmérséklet figyelembe nem vétele miatt van. Ezt akarom ellenõrizni. Arra már rájöttem, hogy a METAR táviratokban más légnyomásadat van mint a SYNOP-ban. Itt nálunk 2 hPa-t is eltér mostanában a METAR és a SYNOP érték, aminek az lehet a magyarázata, hogy a SYNOP-ban QFF van, a METAR-ban QNH. QNH egyezményes légkör alapján számított adat, a QFF valószínûleg nem (sõt szinte biztos). QFF-re viszont kellene a képlet.

Mondjuk ez nem tûnik jónak, utána számolva mert a reggeli synopot alapul véve, ez a váltószám 7,55-re jön ki.

Én ezt használom, ha synopot írok, azt hiszem jó.

8,22 m.-ként 1hPa a változás.
Ez át van számolva a 27 lábankénti 1 hPa-ról.

Bõvített észlelésnél a látótávolságra mész,és bejelölöd a zárt ködöt.Égképre nem meghatározhatót,idõjárás jellegére pedig ködöt adsz.

A bõvített észlelési felületnél köd-jelenidõt, és "nem meghatározható" felhõzetet teszel. Ilyenkor két köd ikon jelenik meg.

Tudtok adni egy képletet, amivel a tengerszintre számítják át a légnyomást a meteorológiában? Ha jól láttam QFF-nek, vagy MSLP-nek szokták hívni. Wikipédián van valami, de nem tudom azt használják-e.

Sziasztok!

Arra tudna nekem valaki válaszolni,hogy miért nem müködik az oldalon a részletes elõrejelzés?

köszönöm,ha válaszol valaki,további szép napokat mindenkinek

Talán a "bõvített észlelési felület" funkcióval? ...

Hogylehet az észlelésnél a FELHÕZEThez ködöt tenni?

Ez nem ennyire szimpla. A hõmérséklet és a csapadék közt van összefüggés, de vannak olyan helyzetek, amikor mínuszban is esõ esik (ónos esõ), és plusz fokokban hó (pl. hózápor, fõleg azok elején).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#59223 - 2008-12-29 21:57:06)

Ha az OMSZ friss elõréjbe a hõmérsékletek nappal fagypont alatt lesznek szinte egész hónapban akkor ez alapján amit mutat csapadékot az mind hóban jöhetne le? szerk elnéztem az egészet ezt lehet törölni

Rendben! Januárban legyártom a térképeket - több forrásból készült lesz terveim szerint. A légnyomásos térképek biztosak, de a többi még necces.

Huhh, hát ez fantasztikus lenne! Azt hiszem mindenki megtalálná azt az idõszakot, ahonnan csemegézhetne. Én legalábbis nagyon örülnék neki!

Vannak légnyomás rekonstrukciók - többféle - és van geopotenciál rekonstrukció is. A kettõbõl származtatható egy virtuális hõmérsékleti mezõ, amely nagyjából a 700 hPa-os szint hõmérsékletével egyezik meg - ha 1000 és 500 hPa közötti rétegre számítják.
Nekem mindegyik adatmezõ megvan - kutatásaimhoz szükséges. Ha gondoljátok valamelyik nap - januárban már csak - legyárthatnám ezeket a havi térképeket és honlapomra felhelyezném. Légnyomás lenne 1648-ig visszamenõleg is meg 1854-ig visszamenõleg is. 500-as geopotenciál szintén 1648-ig. Mondjuk minden hónapra legyártani és minden évre elég sok tárhelyet vesz igénybe, de mondjuk elsõ körbe a téli hónapokra lenne idõm megcsinálni.
Ha van rá igény januárban hozzá látok a gyártásukhoz. Választ elõre is köszi.

Sõt, ha van rá mód és lehet ilyet kérni a metnettõl, szerintem ide a metnetre is felkerülhetne. Én vállalom a havi térképek legyártását.

A WZ-n csak a légnyomástérkép van meg 1881-tõl kezdve, de gondolom azt ismered.

A többire én is kíváncsi lennék.

A WZ-n 1948-ig visszamenõleg megtekinthetõk az 500hPa-os geopot./légnyomás térképek, valamint a T850 térképek.

Kérdés: fellelhetõ-e a neten hazánkat is mutató összeállítás, ahol 1948 elõtti térképeket is találhatok???