Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
2013. április nálam:
T átlag: 12,86 °C.
T min. átlag: 7,14 °C.
T max. átlag: 19,07 °C.
Absz. T min.: 0,9 °C. (01.)
Absz. T max.: 29,5 °C. (26.)
Absz. hõingás: 28,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,1 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 21,5 °C. (29.)
Napi átlagok hõingása: 18,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 4,0 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 18,0 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (25.)
Napi legkisebb hõingás: 1,3 °C (03.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,4 hPa. (03.)
Legmagasabb légnyomás: 1029,2 hPa. (15.)
Nyári nap: 7 db.
Ködös nap: 1 db.
Hóeséses nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 23,1 mm. (éves: 298,4 mm.)
Csapadékos nap: 12 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 4 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,6 mm. (02.)
Az átlagnál 1,7 °C-kal melegebb és szárazabb (54 %) hónap volt. A hónap elején még télies hangulat uralkodott (hóeséses napok), míg a második felében a szárazság mellett az erõteljes felmelegedés (csaknem hõségnap) és a nagy hõingás volt jellemzõ. A hideg márciust követõen a természet gyorsan utolérte magát.
T átlag: 12,86 °C.
T min. átlag: 7,14 °C.
T max. átlag: 19,07 °C.
Absz. T min.: 0,9 °C. (01.)
Absz. T max.: 29,5 °C. (26.)
Absz. hõingás: 28,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,1 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 21,5 °C. (29.)
Napi átlagok hõingása: 18,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 4,0 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 18,0 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (25.)
Napi legkisebb hõingás: 1,3 °C (03.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1003,4 hPa. (03.)
Legmagasabb légnyomás: 1029,2 hPa. (15.)
Nyári nap: 7 db.
Ködös nap: 1 db.
Hóeséses nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 23,1 mm. (éves: 298,4 mm.)
Csapadékos nap: 12 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 4 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,6 mm. (02.)
Az átlagnál 1,7 °C-kal melegebb és szárazabb (54 %) hónap volt. A hónap elején még télies hangulat uralkodott (hóeséses napok), míg a második felében a szárazság mellett az erõteljes felmelegedés (csaknem hõségnap) és a nagy hõingás volt jellemzõ. A hideg márciust követõen a természet gyorsan utolérte magát.
Hát igen! Tegnapi Tmax nálam 31,2°C, ez meg április elseje: Link 
Tegnap utaztam Szeged-Debrecen-Szolnok-Szeged útvonalon, minimális belvíz még található itt-ott a földeken. Egy helyen öntözték már a friss vetést.
Tegnap utaztam Szeged-Debrecen-Szolnok-Szeged útvonalon, minimális belvíz még található itt-ott a földeken. Egy helyen öntözték már a friss vetést.
Szerintem a napi átlagtól való eltérés lenne az érdekesebb. Pl. Pápán ápr. 3-án 1,5 fok közép volt(február), míg 27-én már 20,6 fok, vagyis július.
Itt ény-on nagyobb a kontraszt, bár Pápa nem a legszélsõségesebb helyeink egyike, de 3-án megmaradó hóréteg volt napközben is hóeséssel és 3 fokos maximummal, míg 26-án már 28,1 fokkal havi max állt be.
8-án a havi minimum még -2,7 fok volt,de 18-én már nyári nap 25,4 fokkal. Tehát 10-15 nap azért volt valami tavaszféleség, azóta viszont már nonstop kora nyári idõ van, ami simán elmenne júniusnak. Tehát itt nem afféle fagy és hómentes ( mint Pestszentlõrincen) április elejét követte 2 hét múlva pár napos nyár, hanem masszív késõ téli idõ volt márc. közepétõl április elsõ hetéig, hogy aztán bõ 10 nap után masszív kora nyár legyen (itt ugyan hõségnap nélkül, de máshol 30 fok is lett, igaz, hogy ott talán 2 héttel korábban nem fagyott és havazott).
Itt ény-on nagyobb a kontraszt, bár Pápa nem a legszélsõségesebb helyeink egyike, de 3-án megmaradó hóréteg volt napközben is hóeséssel és 3 fokos maximummal, míg 26-án már 28,1 fokkal havi max állt be.
8-án a havi minimum még -2,7 fok volt,de 18-én már nyári nap 25,4 fokkal. Tehát 10-15 nap azért volt valami tavaszféleség, azóta viszont már nonstop kora nyári idõ van, ami simán elmenne júniusnak. Tehát itt nem afféle fagy és hómentes ( mint Pestszentlõrincen) április elejét követte 2 hét múlva pár napos nyár, hanem masszív késõ téli idõ volt márc. közepétõl április elsõ hetéig, hogy aztán bõ 10 nap után masszív kora nyár legyen (itt ugyan hõségnap nélkül, de máshol 30 fok is lett, igaz, hogy ott talán 2 héttel korábban nem fagyott és havazott).
Március 29: Tmax 2,5°C, eltérés a sokéves maximum átlagtól -10,5°C
Április 29: Tmax 29,6°C eltérés a sokéves maximum átlagtól +10,6°C
Április 29: Tmax 29,6°C eltérés a sokéves maximum átlagtól +10,6°C
Az érvelésed annyiban kicsit sántít, hogy havi átlagokat hozol példának, miközben az idõjárás független a hónapok kezdési idõpontjától.
Ha mondjuk 10-14-e körül kezdõdne egy hónap, akkor a mostani tavasz már sokkal rendkívülibb lenne?
Amúgy igazad van. Csak a felhozott példa....
Ha mondjuk 10-14-e körül kezdõdne egy hónap, akkor a mostani tavasz már sokkal rendkívülibb lenne?
Amúgy igazad van. Csak a felhozott példa....
Igen, így volt, de az az áprilisi "nyár" nagyon rövid életû volt, a mostanihoz nem hasonlítható, aztán kb. 1 hónapot kellett várni a hasonló meleg idõre május végéig, mert elõtte gyakran hûvös és esõs idõ volt, átlag alatti is lett az 5. hónap hõmérsékletileg.
Az abszolút igaz, hogy egy emberöltõ alatt rendkívüli, ritkább is ennél vélhetõen.
Az idõsebb korosztály pl. akik 1950 körül születtek, õk megéltek már pár évtizedet, viszont életük nagyobb részét, közel 40 évet egy olyan idõszakban, amirõl megállapítható az elmúlt néhány évszázadot nézve, hogy egy egyáltalán nem normális idõjárású idõszak volt. A Kárpát-medence idõjárására az elmúlt évszázadokban a legjobb jelzõ talán a szeszélyesség, mert az volt inkább az általános. Ehhez a mostani (1990-tõl) idõjárás ismét jobban hasonlít. Ami ritkább volt az az, ami pl. az 1910-es években vagy 1965-1985-ös idõszakban volt tapasztalható.
Az idõsebb korosztály pl. akik 1950 körül születtek, õk megéltek már pár évtizedet, viszont életük nagyobb részét, közel 40 évet egy olyan idõszakban, amirõl megállapítható az elmúlt néhány évszázadot nézve, hogy egy egyáltalán nem normális idõjárású idõszak volt. A Kárpát-medence idõjárására az elmúlt évszázadokban a legjobb jelzõ talán a szeszélyesség, mert az volt inkább az általános. Ehhez a mostani (1990-tõl) idõjárás ismét jobban hasonlít. Ami ritkább volt az az, ami pl. az 1910-es években vagy 1965-1985-ös idõszakban volt tapasztalható.
1995-ben volt az igazi télbõl nyárba pottyanás. Hózáporos április közepe után április 22-én már 25-30 fok volt.
De 1997 sem volt semmi. Mennyi is volt akkor a havi T közép? 6 C fok? A végére mégis nyár lett.
De 1997 sem volt semmi. Mennyi is volt akkor a havi T közép? 6 C fok? A végére mégis nyár lett.
Akkora idõtávban, amelyre te kitekintesz valóban nem példátlan.
De egy emberöltõ alatt igenis rendkívüli.
Saját életembõl nem emlékszem olyanra, hogy április 3-án reggel 10 cm hó, fagypont alatti hõmérséklet és masszív hófúvás legyen.
Régebben az április végi 30+°C-ok is szokatlanok voltak, mostanában ez már gyakoribb.
Mondjuk ezért hívják szeszélyesnek az áprilisi idõt (lassan az október is csatlakozhat hozzá).
De egy emberöltõ alatt igenis rendkívüli.
Saját életembõl nem emlékszem olyanra, hogy április 3-án reggel 10 cm hó, fagypont alatti hõmérséklet és masszív hófúvás legyen.
Régebben az április végi 30+°C-ok is szokatlanok voltak, mostanában ez már gyakoribb.
Mondjuk ezért hívják szeszélyesnek az áprilisi idõt (lassan az október is csatlakozhat hozzá).
Egy-két kijelentés nagyon sántít itt. Milyen hideg volt most április közepéig? Április második hetében? A 15-18 fok már hidegnek számítana? Link
Nem igaz, hogy soha senki nem képes felfogni, hogy egyszerûen nincs két egészen egyforma hónap, évszak, év, stb.. 1800-ban sincs így, miért is lenne. Márciusban egy hét elcsúszással történik minden, 10-e körül van a legnagyobb hideg, nem 16-17 környékén, majd 25-26 helyett 20-22 a második hideg hullám, majd az azt követõ átlagnál még hûvösebb idõszak is elõbb van 5-7 nappal, tehát április 1 környékéig tart, nem ápr. 5-7-ig. Ezt követõen az eltérés szépen fokoztatosan eltûnik majd. Nagyon hasonlít egymásra ez a két idõszak. Az elcsúszást figyelembe véve legyen március 14-április 10 és április 11-30 a másik hónap. Az elsõ így 2,9°C, a második, ahogy már írtam, 16,35C köré várható.
Ami összességében!!! most történik március-áprilisban bármennyire is példátlannak tûnik, nem az!
Nem igaz, hogy soha senki nem képes felfogni, hogy egyszerûen nincs két egészen egyforma hónap, évszak, év, stb.. 1800-ban sincs így, miért is lenne. Márciusban egy hét elcsúszással történik minden, 10-e körül van a legnagyobb hideg, nem 16-17 környékén, majd 25-26 helyett 20-22 a második hideg hullám, majd az azt követõ átlagnál még hûvösebb idõszak is elõbb van 5-7 nappal, tehát április 1 környékéig tart, nem ápr. 5-7-ig. Ezt követõen az eltérés szépen fokoztatosan eltûnik majd. Nagyon hasonlít egymásra ez a két idõszak. Az elcsúszást figyelembe véve legyen március 14-április 10 és április 11-30 a másik hónap. Az elsõ így 2,9°C, a második, ahogy már írtam, 16,35C köré várható.
Ami összességében!!! most történik március-áprilisban bármennyire is példátlannak tûnik, nem az!
Tévedtem 4 évet ... 
Valóban érdekes az az év, de most nem olyan egészen, mert most a nagy hideg úgy márc. közepe és ápr. közepe közt volt, így a havi középben a márc. és ápr. közt nem lesz olyan drasztikus a kiugrás. De amíg ápr. 3-án síkvidéken még megmaradó hó esett és a hónap közepén fagyok fordultak elõ, addig ma, 26-án már hõségnap és melegrekord lesz, ha minden igaz és a napi közép úgy 20 fok környékén lehet, ami júliusi érték.
Valóban érdekes az az év, de most nem olyan egészen, mert most a nagy hideg úgy márc. közepe és ápr. közepe közt volt, így a havi középben a márc. és ápr. közt nem lesz olyan drasztikus a kiugrás. De amíg ápr. 3-án síkvidéken még megmaradó hó esett és a hónap közepén fagyok fordultak elõ, addig ma, 26-án már hõségnap és melegrekord lesz, ha minden igaz és a napi közép úgy 20 fok környékén lehet, ami júliusi érték.
"ennél drasztikusabb télbõl nyárba váltást már nem tudok elképzelni"
Ó, dehogyisnem lehet ennél durvábbat elképzelni!
Még március közepén vettem észre, hogy az idei év február közepétõl szinte pontos mása az 1800-asnak. Ezt akkor lehet, hogy le is írtam valahova a fórumba. Azóta még egyértelmûbb lett a hasonlóság. Csupán az a lényeges eltérés, hogy akkor egy a mostaninál jóval hidegebb márciusból a mostaninál melegebb nyárba torkollott az idõjárás április végére. Akkor és most is az április eleji hûvösebb idõbõl szinte folyamatos emelkedéssel lett nyár. Idén is egészen fokozatosnak tekinthetõ a melegedés áprilisban(Budapest).
Mindez számokban: 1800-ban 1780 óta a harmadik leghidegebb márciust (-1,3°C) a legmelegebb április követte (16,6°C). Idén a március középhõmérséklete 3,8°C volt, az április 12,7°C környékére várható.
Ha nem nézzük idén április elsõ 10 napját, amikor még átlagosnál hûvösebb volt, akkor az azóta eltelt 15 nap középhõmérséklete 15,0°C, figyelembe véve, mi várható még, idén ápr. 11-30 (20 nap) középhõmérséklete 16,3°C közelébe várható.
1800-ban a legmelegebb idõszak ápr. 22-29 volt (8 nap). Akkor a 8 napi középhõmérsékletének átlaga 22,0°C közelében lehetett. Idén a legmelegebb 8 napos idõszak ápr. 23-30. lesz 19,1°C körüli várható középhõmérséklettel. 1800-ban áprilisban 12-17 nyári nap, 5-8 hõségnak fordulhatott elõ az országban. 1-2 napon, különösen ápr. 29-én a napi középhõmérséklet meghaladhatta a 25,0°C-ot.
Végezetül egy ábra, amin Budapest havi középhõmérsékletei és az 1780 óta elõfordult szélsõértékek szerepelnek: Link
Ó, dehogyisnem lehet ennél durvábbat elképzelni!
Még március közepén vettem észre, hogy az idei év február közepétõl szinte pontos mása az 1800-asnak. Ezt akkor lehet, hogy le is írtam valahova a fórumba. Azóta még egyértelmûbb lett a hasonlóság. Csupán az a lényeges eltérés, hogy akkor egy a mostaninál jóval hidegebb márciusból a mostaninál melegebb nyárba torkollott az idõjárás április végére. Akkor és most is az április eleji hûvösebb idõbõl szinte folyamatos emelkedéssel lett nyár. Idén is egészen fokozatosnak tekinthetõ a melegedés áprilisban(Budapest).
Mindez számokban: 1800-ban 1780 óta a harmadik leghidegebb márciust (-1,3°C) a legmelegebb április követte (16,6°C). Idén a március középhõmérséklete 3,8°C volt, az április 12,7°C környékére várható.
Ha nem nézzük idén április elsõ 10 napját, amikor még átlagosnál hûvösebb volt, akkor az azóta eltelt 15 nap középhõmérséklete 15,0°C, figyelembe véve, mi várható még, idén ápr. 11-30 (20 nap) középhõmérséklete 16,3°C közelébe várható.
1800-ban a legmelegebb idõszak ápr. 22-29 volt (8 nap). Akkor a 8 napi középhõmérsékletének átlaga 22,0°C közelében lehetett. Idén a legmelegebb 8 napos idõszak ápr. 23-30. lesz 19,1°C körüli várható középhõmérséklettel. 1800-ban áprilisban 12-17 nyári nap, 5-8 hõségnak fordulhatott elõ az országban. 1-2 napon, különösen ápr. 29-én a napi középhõmérséklet meghaladhatta a 25,0°C-ot.
Végezetül egy ábra, amin Budapest havi középhõmérsékletei és az 1780 óta elõfordult szélsõértékek szerepelnek: Link
Úgy látom, hogy éppen ápr.15-én történt meg egy nagy fordulat az ország idõjárásában és nálam is. Az addigi inkább átlag alatti és rendkívül csapadékos idõszak egy átlagnál jóval melegebb és száraz idõbe váltott, mondhatni 180 fokos fordulat pár nap alatt(máskor hasonló fordulat márc. 20. táján szokott elõfordulni). A T azóta itt minden nap a 20-26 fokos tartományig ment fel és a hajnalok bár frissek( egy számjegyû minimum), de már a fagyok eltûntek.
Írtam, hogy 16-án lett meg itt az idén elõször a 20 fok, de 18-án már 25 fölé ment. Csapadék az országban 10 napja szinte semmi, rengeteg a napsütés, bár nálam lett egy kis zivatar 3 mm-el és 1 dörgéssel, de nem ez volt országosan a jellemzõ. Úgy látom, hogy a 30 fok is esélyes ebben a hónapban és bár sokak szerint ez nem különös ( bármi történik nincs új a nap alatt, mert ugye 1957-ben meg 1796-ban is ....), de ennél drasztikusabb télbõl nyárba, árvízbõl szárazságba(?) váltást már nem tudok elképzelni.
Írtam, hogy 16-án lett meg itt az idén elõször a 20 fok, de 18-án már 25 fölé ment. Csapadék az országban 10 napja szinte semmi, rengeteg a napsütés, bár nálam lett egy kis zivatar 3 mm-el és 1 dörgéssel, de nem ez volt országosan a jellemzõ. Úgy látom, hogy a 30 fok is esélyes ebben a hónapban és bár sokak szerint ez nem különös ( bármi történik nincs új a nap alatt, mert ugye 1957-ben meg 1796-ban is ....), de ennél drasztikusabb télbõl nyárba, árvízbõl szárazságba(?) váltást már nem tudok elképzelni.
S ha jól sejtem, ezzel egy széria kezdõdött el 
Már ma is megvolt a kerekített 29 délvidéken...
Már ma is megvolt a kerekített 29 délvidéken...
Meglett... 25,1 a mai max.
Szeptember 29. óta elõször volt nyári napunk.
Szeptember 29. óta elõször volt nyári napunk.
Tegnap ilyentájt dörgött egy határozottat. Ezzel véget ért az okt. 1. óta tartó zivatartalanság. Elõtte sem sok volt, pl. szept. 1, aug. 2 db zivatar. Õsz 2, tél 0, tavasz eddig 1. Mivel szeptember óta bõdületesen sok csapadék esett az elõzõ 2 évhez képest és csak 3 gyenge zivatar fordult elõ elmondhatjuk: a csapadék 99 %-a errefelé nem zivatarokból hullik ill. fordított az arányosság a zivatarok száma és a csapadék közt. Zivatarrekordoktól fényévekre vagyunk mostanában... 
Az év eddig egyetlen zivataros nappal áll Kecskemét reptéren, március 14. volt a nevezetes dátum. Persze senki ne valami nagy égszakadásra gondoljon, kb. 1 darab morajlás volt akkor is.
Illetve ezen kívül 2 napon elõfordult villogás.
Nem sok...
Továbbá itt még az elsõ nyári napra is várunk, az eddig max. 23,4, múlt csütörtökrõl.
Illetve ezen kívül 2 napon elõfordult villogás.
Nem sok...
Továbbá itt még az elsõ nyári napra is várunk, az eddig max. 23,4, múlt csütörtökrõl.
Úgy 15-20 éve volt ez még jó hely lavinának. Azóta igencsak megnõtt az aljnövényzet, ami akadályozza a hócsúszást.
Leginkább a Leány-völgyi katlanra leszek kíváncsi. Ott talán hetek múlva is láthatunk havat.
De lehet, vannak még jobb helyek.
A Szinva forrásnál az út szélén sokszor nem is látni a havat, csak ha megkapirgáljuk az azt elfedõ avart.
Leginkább a Leány-völgyi katlanra leszek kíváncsi. Ott talán hetek múlva is láthatunk havat.
De lehet, vannak még jobb helyek.
A Szinva forrásnál az út szélén sokszor nem is látni a havat, csak ha megkapirgáljuk az azt elfedõ avart.
Ómassán, a szokott helyen, van némi hócsuszamlás maradvány.
Link
Tegnapi képeim.
A Szinva forrás részen, a völgyben is van még némi hófolt ugyan így csuszamlásból, de összességében elmondható, hogy a Bükkben 600 m alatt már csak elvétve van hófolt.
Link
Tegnapi képeim.
A Szinva forrás részen, a völgyben is van még némi hófolt ugyan így csuszamlásból, de összességében elmondható, hogy a Bükkben 600 m alatt már csak elvétve van hófolt.
Nagyon érdekes, hasznos összefoglaló, szép munka! 
Ha megengeded, a térképekhez kiegészítésként a NOAA oldaláról az Országos Meteorológiai Intézet 1957-es havi jelentései pdf-ben. (ha valaki nem ismerné az oldalt: docs.lib.noaa.gov/rescue/data_rescue_hungary )
Jó böngészést:
Link
Ha megengeded, a térképekhez kiegészítésként a NOAA oldaláról az Országos Meteorológiai Intézet 1957-es havi jelentései pdf-ben. (ha valaki nem ismerné az oldalt: docs.lib.noaa.gov/rescue/data_rescue_hungary )
Jó böngészést:
Link
Nagyon érdekes és értékes cikk! Thermometer, köszönjük szépen a fáradozását!
A rendkivül magas naptevékenységre magam is gondoltam s utaltam a Meteorológiai Táérsalgó fórumban. Megjegyeztem, hogy abban az évben tartották a Nemzetközi Geofizikai Évet. Nem véletlenül!
Kaposvári - sajnos már néhai - kedves, amatõr csillagász barátom, csillagászati tanitómesterem (akivel levelezés útján tartottuk a kapcsolatot, de személyesen is ismertem), Szentmártoni Béla 1957. õszén halvány, de mégis északi fényt észlelt. Ugyanebben az idõben az országhatár mellett, Békéscsabához közel fekvõ Nagyszalontáról édesapám egyik munkatársa ugyancsak észlelt sarki fényt, ami halvány volt, biborlila szinû.
Dr. Zách Alfréd ismeretterjesztõi irásait mindig nagy élvezettel olvastam diákkoromban. Az õ, és Dr. Aujeszky László irásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy érdeklõdésemet az idõjárás témaköre felé forditsam. :-)
Thermometer, köszönjük szépen a fáradozását!A rendkivül magas naptevékenységre magam is gondoltam s utaltam a Meteorológiai Táérsalgó fórumban. Megjegyeztem, hogy abban az évben tartották a Nemzetközi Geofizikai Évet. Nem véletlenül!
Kaposvári - sajnos már néhai - kedves, amatõr csillagász barátom, csillagászati tanitómesterem (akivel levelezés útján tartottuk a kapcsolatot, de személyesen is ismertem), Szentmártoni Béla 1957. õszén halvány, de mégis északi fényt észlelt. Ugyanebben az idõben az országhatár mellett, Békéscsabához közel fekvõ Nagyszalontáról édesapám egyik munkatársa ugyancsak észlelt sarki fényt, ami halvány volt, biborlila szinû.
Dr. Zách Alfréd ismeretterjesztõi irásait mindig nagy élvezettel olvastam diákkoromban. Az õ, és Dr. Aujeszky László irásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy érdeklõdésemet az idõjárás témaköre felé forditsam. :-)
Ezek a "kis klímakorszakok" évszázadok óta fellelhetõk.
Sokszor említettem már, hogy a mostani idõjárás a XVIII. század végihez és XIX. század elejihez hasonlít, csak kevésbé! szélsõséges, most erre bõvebben nem térnék ki.
Floo-féle? Nem mondanám, de más nevéhez se fûzném, sokan észrevették már ezt korábban is és foglalkoztak is vele szerintem. Nemrég olvastam pont ezekrõl a ciklikusságokról egy érdekes cikket. Abban talán 1600-ig visszamenõleg volt taglalva mindez, napfoltciklusokkal is foglalkoztak (bár az nem biztos, hogy az is ebben a cikkben volt). Mindegy, holnap majd megkeresem és ideírom ez a cikket, ami egy XIX. századi IDÕJÁRÁS folyóiratban van. Mondtam, hogy korábban is foglalkoztak már vele. Majd holnap jövök vele.
Sokszor említettem már, hogy a mostani idõjárás a XVIII. század végihez és XIX. század elejihez hasonlít, csak kevésbé! szélsõséges, most erre bõvebben nem térnék ki.
Floo-féle? Nem mondanám, de más nevéhez se fûzném, sokan észrevették már ezt korábban is és foglalkoztak is vele szerintem. Nemrég olvastam pont ezekrõl a ciklikusságokról egy érdekes cikket. Abban talán 1600-ig visszamenõleg volt taglalva mindez, napfoltciklusokkal is foglalkoztak (bár az nem biztos, hogy az is ebben a cikkben volt). Mindegy, holnap majd megkeresem és ideírom ez a cikket, ami egy XIX. századi IDÕJÁRÁS folyóiratban van. Mondtam, hogy korábban is foglalkoztak már vele. Majd holnap jövök vele.
Egyébként a cikket nem a Floo-féle elképzelés cáfolatára tettem közzé. A múltban is voltak idõjárási szélsõségek, kétségtelenül.
De az éghajlatinadozások,"kis klímakorszakok" létezését tényként fogom fel. Magam is tapasztaltam, hogy pl. a hetvenes években lényegesen erõsebb volt az atlanti behatás, mint manapság.
Az ötvenes évek szintén szélsõségesebb idõjárást hoztak: gyakoriak voltak a nagy nyári melegek. (Ha satnyán is, de megtermett a gyapot az akkori Magyarországon) De akkor köszöntött be, például, 1956 sarkvidéki februárja.
Végül meg kell említeni, ami nem nagyon kerül szóba a fórumon: a múlt század negyvenes éveiben általános lehûlési folyamat vette kezdetét, mely az 1970-es évekig tartott ( a századfordulótól egészen addig melegedett a klíma) Ezt a következtetést jórészt indirekt jelekbõl -gleccserek növekedése, az örök talajfagy területi kiterjedése Észak-Oroszországban, vízhõmérsékletek az Észak-Atlantikumban) vonták le. Több szakcikk is foglalkozott a kérdéssel akkoriban. (Sajnos, ezek nincsenek meg nálam) Érdekes lenne ennek a változásnak is elemezni lehetséges okait.
De az éghajlatinadozások,"kis klímakorszakok" létezését tényként fogom fel. Magam is tapasztaltam, hogy pl. a hetvenes években lényegesen erõsebb volt az atlanti behatás, mint manapság.
Az ötvenes évek szintén szélsõségesebb idõjárást hoztak: gyakoriak voltak a nagy nyári melegek. (Ha satnyán is, de megtermett a gyapot az akkori Magyarországon) De akkor köszöntött be, például, 1956 sarkvidéki februárja.
Végül meg kell említeni, ami nem nagyon kerül szóba a fórumon: a múlt század negyvenes éveiben általános lehûlési folyamat vette kezdetét, mely az 1970-es évekig tartott ( a századfordulótól egészen addig melegedett a klíma) Ezt a következtetést jórészt indirekt jelekbõl -gleccserek növekedése, az örök talajfagy területi kiterjedése Észak-Oroszországban, vízhõmérsékletek az Észak-Atlantikumban) vonták le. Több szakcikk is foglalkozott a kérdéssel akkoriban. (Sajnos, ezek nincsenek meg nálam) Érdekes lenne ennek a változásnak is elemezni lehetséges okait.
Esküszöm, nem tudom, hogy a smily-k hogy kerültek az írásomba. Valaki nyilván vicces kedvében volt, mert nem én tettem ki oda azokat. Semmi baj egyébként, élénkítik az igen hosszú szöveget.
Csupán arra kérnék egy modit, ha erre jár, szíveskedjen a napszemüveges, szivarozó napocska elé beszúrni egy 8-ast -július 8- így érthetõ és korrekt lesz a dolog.
[ott volt az a 8-as, de a zárójellel együtt õk már automatikusan szivarozni kezdenek. lebeszéltem õket róla.![]()
Csupán arra kérnék egy modit, ha erre jár, szíveskedjen a napszemüveges, szivarozó napocska elé beszúrni egy 8-ast -július 8- így érthetõ és korrekt lesz a dolog.
[ott volt az a 8-as, de a zárójellel együtt õk már automatikusan szivarozni kezdenek. lebeszéltem õket róla.
Ígéretemhez híven ide másolom az Élet és tudomány címû folyóirat 1958-as Kalendáriumában olvasható cikket. A cikk az 1957. év idõjárási rendkívüliségeivel foglalkozik -érdekes adalék a Metnet fórumon gyakran elõkerülõ "szélsõség-nem szélsõség" vitához.A cikk keretes szerkezetû: az eleje és a vége a szokatlan idõjárás okait elemzi. Ezen részek lemásolását mellõzöm, - annyit viszont megemlítek, hogy a szerzõ az igen erõs naptevékenységre vezeti vissza az idõjárás kerékvágásból való kizökkenését. Azt írja, az utóbbi 200 év legmagasabbja volt az 1957 évi napfoltmaximum. Emiatt kivételes arányú északi fény volt látható Európában 1957 jan. 21-én -Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, de még Olaszországban is észlelték.
A gondolat tehát -ti. hogy a napfoltciklus alapvetõ befolyást gyakorol a földi idõjárásra- nem új. A szerzõ azon a véleményen van, hogy bár a Napon végbemenõ változások nyilván hatással vannak a légköri folyamatokra, ennek összefüggéseit nem ismerjük még.
Reméli, hogy a kutatások majd fényt derítenek erre is, úgy, hogy a jövõben elõre lehet látni az ilyen idõjárási szélsõségeket. Mára már világos, hogy a szerzõnek ez a reménye hiú volt!
E rövid bevezetõ után következzen a cikk:
TAVASZ A TÉLBEN
Az elmúlt 1956-57-es tél rendkívül enyhe volt. 1830-tól 1900-ig hét alkalommal, 1900-tól napjainkig pedig mindössze két esetben, összesen tehát kilenc alkalommal volt ilyen téli enyheség. Különösen a február volt rendkívül enyhe és csapadékos. Az évszázados sorozatban, enyheségben a negyedik helyre, csapadékosságban a hatodik helyre került e február. Több alkalommal nyárias zivatarok ejtették bámulatba az embereket. Hat napon át, 14-19-ig zivatarokat jelentettek az ország minden részébõl. Ez a legnagyobb ritkaság. Nem egy helyrõl a zivatar 40-50 mm-es záporesõvel, sõt jégesõvel is járt. Nem fagyhullámokról -mint ez természetes ilyenkor- hanem hõhullámokról emlékeztek meg a lapok. Az elsõ téli hõhullám 9-én, a második 18-án tetõzött. Ebben az idõben 1000 m magasságban +10, 2000 m-en +6 fokot mértek. A 0 fok 3000 méteren volt található. Valóságos tavaszi jelenség. Tíz évenként fordul elõ egy-egy ilyen enyhe február. (A havi középhõmérséklet +4,3 fokot tett ki, a sokévi átlag 0,7 fok, 1929 februárjában -7,6 fok volt, tehát 12 fokkal hidegebb.) Még élesebb ez az ellentét ha visszaemlékezünk, hogy egy évvel elõbb, 1956 februárjában milyen kegyetlen, zord, hideg téli napokat éltünk át. Ez a nagyfokú enyheség megzavarta a természetet és olyan növények, amelyek általában március, áprilisban nyílnak, egy hónappal elõbb bontották ki szirmaikat. A vándormadarak három-négy héttel elõbb jelentek meg. Az állatokat és a növényeket is becsapta az idõjárás.
Márciusban, mikor már a tavasznak kellett volna jönnie, jött a tél. A hónap elején és végén erõs fagyok köszöntöttek be, amit északkeletrõl, Szibériából származó hideg légtömegek hoztak. A két erõ hideghullám között azonban hirtelen, minden átmenet nélkül olyan erõs felmelegedés köszöntött be, ami szinte példa nélküli. 14-én Budapesten 21 fokot mértek, néhány nap múlva pedig Békéscsaba és Szeged vidékén 20-25 fokot. A hónap végén pedig -2, -4 fokos fagyok jöttek. Amíg februárban napokon át zivatarok voltak, addig márciusban egyetlen zivatar tört csak ki.
TÉL A TAVASZBAN
Áprilisban jött az igazi tél, december, január és február helyett. Hideg és csapadékos volt az idõ havazásokkal. Több alkalommal teljesen télies képet mutatott az idõ. A közmondás azt tartja, hogy "Áprilisban hét tél, hét nyár", célozva a szokásos változékonyságra. Az idén azonban csak egy tél és egy nyár volt. Áprilisban 8-tól 16-ig tél, 28-tól 30-ig nyár. Április 7-én Sopronban 10 órakor 14 fokot mértek, 15 órára pedig már 7 fokra süllyedt a hõmérséklet, tehát óránként másfél fokot hûlt a levegõ. Budapestet 18 órakor érte el ez a hideg betörés, heves zivatar és szintén gyors lehûlés kíséretében. Április 9-tõl 16-ig teljesen tél volt. Felcserélõdött az április a márciussal. -5, -10 fokos fagyban dideregtek az emberek. A tavaszi zord idõ után jóformán minden átmenet nélkül hirtelen meleg köszöntött be. Április 3-án egyébként igen erõs ionoszféra és rádió zavarok léptek fel, bizonyítva, hogy a magas légkörben rendellenességek vannak.
Május, a legszebb tavaszi hónap, hideg, csapadékos,és napfényben igen szegény volt. Az évszázad egyik leghidegebb májusa. Csak 6 ennél hidegebb májust jegyeztek eddig fel. Ennél hidegebb május utoljára 1919-ben, majd elõtte 1902-ben, azelõtt pedig 1876, 1874, 1873 és 1871-ben volt. Meg kell jegyeznünk, hogy 1870-ben is napfoltmaximum volt. Jellemzõ, hogy május 7-én a déli felmelegedés 10 fok alatt maradt, de Szegeden csak 6 fokot, a hegyeken pedig 0 fokot észleltek. Még a hónap végére sem melegedett fel az idõ. 26-án pl. Nagykanizsán csak 9 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála, holott ilyenkor 20-25 fok volna a megfelelõ déli hõmérséklet. Olyan volt az elmúlt május, mint március vége általában. Különösen 6-tól 10-ig és 26-tól 30-ig volt nagyon hideg.
"A májusi esõ aranyat ér" mondja néphit. Igen ám, de nem akkor, amikor hideg van és nem csendes esõ esik, hanem zápor, meg felhõszakadás zúdul ránk.
Olyan heves zivatarok voltak, hogy több halálos villámcsapásról érkezett hír. Két májusi havazást is feljegyeztünk. 5-én a magas hegyeken, 7-én az alacsonyabbakon is havazott. A Mátrában több mint 50 órán keresztül hullott a hó. Már az üdülõk tömege kezdte meg nyaralását fenn a Mátrában, és csodálkozott ezen a furcsa jelenségen. 26-án és 27-én újból havazott. A Mátra és a Bükk csúcsait 10-12 cm-es hóréteg borította. 72 évvel ezelõtt, 1885. május 15-én jegyeztek fel ilyet. A hideget és havazást grönlandi és sarkvidéki eredetû hideg légtömeg betörése okozta. Májusban a több mint 100 órás napfényhiány egészségünk szempontjából jelentett súlyos kellemetlenséget, hiszen ilyenkor tavasszal éppen a legnagyobb szüksége van a szervezetnek az ultraibolya sugárzásra. Valószínû, hogy a járványos betegségek erõsebb fellépése az év további részén éppen ennek tudható be. A nagy hideg májusi napok után hirtelen jött a gyors felmelegedés.
TRÓPUSI VILÁG MAGYARORSZÁGON
Június, ellentétben a májussal, nagyon meleg és napfényben gazdag idõvel telt el. Az évszázad egyik leghidegebb májusa után minden átmenet nélkül jött a nagy hõség. Pontosan 1-én kezdõdött, és 12-én már 35 fokos kánikula volt. Szervezetünk nehezen tudta ezt a gyors változást elviselni. A hónap folyamán vagy nem esett az esõ és teljes szárazság uralkodott, vagy igen heves nagy felhõszakadások pusztítottak. Budapestre 21-rõl 22-re virradó éjjel trópusi felhõszakadás zúdult, de hasonló az egész országban bõven akadt. Mintha a trópusokon éltünk volna: 22-én Somogy megyében 20 dkg-os galambtojás nagyságú jégdarabok estek. Európaszerte felhõszakadásokról és jégesõkrõl érkeztek hírek. A nagy meleg a Balkánról jött, a Földközi-tenger felett igen erõsen telítõdött, majd a nyugatról jött hidegebb levegõvel összecsapva, okozta a pusztító felhõszakadásokat.
Júliusban ismét rendkívül szélsõséges volt a hõmérséklet alakulása. Az elsõ nagyon meleg 10 nap után -amikor 38-40 fokos déli hõség, és mi még szokatlanabb, 20 foknál nem hûvösebb éjszakák voltak- jött a hideg. Július 8-án volt a legnagyobb meleg, Baján 39, Budapesten 37 fok. Még az 1000 m magas Kékestetõn is 29 fokot mértek, ami a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Ez volt a nyár nagy hõhulláma. Ebben az idõszakban 25 fokos éjszakai hõmérséklet is elõfordult. Ennek kialakulása 6 hétig tartott, utána a teljes összeomlás mindössze néhány napig. Július 8-án 36-39 fok, 11-én és 12-én 18-20 fok, 22-én és 23-án már csak 15-17 fok volt. 20 fokos hõcsökkenés! Éghajlatváltozás! A lehûlés felhõszakadásokkal járt országszerte. 100 mm-es esõk fordultak elõ, amelyek áradásokat és pusztításokat okoztak. 10-én Csornán 102 mm, 11-én Ötvösön 113 mm, 12-én Letkésen 194 mm hullott. A havi csapadékmennyiség Csornán 320 mm-t, Zircen 280 mm-t tett ki. Olyan nagyarányú volt a jégverések okozta pusztítás, hogy a kormány külön foglalkozott ezzel a kérdéssel, és segítséget nyújtott a tsz-eknek és a gazdáknak.
Augusztus záraz, hûvös, de emellett napfényben gazdag hónap volt. Nagy meleg csak 8-a és 14-e között alakult ki.
EGYIK SZÉLSÕSÉGBÕL A MÁSIKBA
A nyár (június, július, augusztus) 92 napjából az elsõ 42, június 1-tõl július 12-ig igen meleg, a többi nagyon hideg volt. Ismét két szélsõség. Két nyári hõhullám alakult ki, azonban teljesen ellentétes viselkedéssel. Az elsõ (július 8.) tartósságával, a második (augusztus 14.) szélsõségességével tûnt ki. A hideg áprilisi és májusi tavasz után meleg június, majd hirtelen zord júliusi és augusztusi napok jöttek.
Január 1-2 fokkal hidegebb volt az átlagnál, február 3-4 fokkal melegebb, május 2-3 fokkal hidegebb, június ismét 2-3 fokkal melegebb, július átlag körüli, augusztus viszont 1-2 fokkal hidegebb.
Szeptember hûvös idõt hozott. Nap mint nap csak 15-20, sõt gyakran 15 fok alatt maradt a felmelegedés. A hónap végén már talajmenti fagyok jelentkeztek. 24-én pl. hajnali 3 órakor országszerte 18-21 fokot mértek, délelõtt pedig, amikor éppen melegedni kellett volna, 7-10 fokra hûlt le a levegõ.
A NAGY ÕSZI SZÁRAZSÁG ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI
Rendkívül száraz idõt hozott október. A hónap elsõ fele igen hideg, a második része nagyon enyhe idõvel telt el. Általában október a legcsapadékosabb hónap és mégis a legkevesebb esõ ekkor hullott. Jóformán 3 nap esett csak az esõ (21, 22, 23.) 22 napon egy szem esõ sem hullott az országban. A nagy szárazság átnyúlott még novemberre is. A Duna vize rendkívül megcsappant, hiszen nemcsak nálunk volt szárazság, hanem egész Közép-Európában, de fõleg az Alpokban. Komoly vízhiány lépett fel. A hajózás megakadt. A mezõgazdaság nem kapott elég csapadékot, pedig nem mindegy, hogy mennyi az õszi esõ. Ez tartalékolja tavaszra és nyárra a talajban a vizet a növények számára. Ennek káros hatását még ezután látjuk majd. A három õszi hónap együttes csapadékhiánya 50-100 mm-t tett ki. A nagy szárazságot fokozta a sok napfény. Olyan tartós "vénasszonyok nyara" volt, amilyen talán még soha. Budapesten 156 órán át sütött a nap, ami 20 óra, Szegeden 185 órán át sütött a nap, ami 40 óra, Debrecenben 28 órán át sütött a nap, ami 75 óra többletet jelentett.
November is tartogatott még meglepetést. 29-én tavaszi enyheség uralkodott 10-13 fokos hõmérséklettel, másnap, 30-án reggel viszont -5, -8 fokot mértek. Néhány óra leforgása alatt 15 fokos hõmérsékletcsökkenés. A Kékestetõn 28-án +6 fokra szökött a hõmérõ higanyszála, másnap, 30-án reggel pedig -15 fokra süllyedt.
A december sem hozott megnyugvást. A hónap ljén tél, faggyal és hóval, -20 fokos hideggel, de 9-én már hirtelen hõhullám, majd ez még kétszer megismétlõdött.
Így telt el az egész esztendõ.
Eddig a cikk, mely Dr. Zách Alfréd helyettes intézetvezetõ tollából származik. Olvastán több hozzáfûzni való is eszembe jutott, de észrevételeimet majd máskor teszem meg.
A stílusára viszont külön fel szeretném hívni figyelmet: közérthetõ, sõt ízes, hangulatos.
Érezni, hogy olyan ember írta, aki a témát szereti, lelkesedik érte. A legjobb pedagógusi és esszéírói attitûd. Az idõnként elõforduló népi(eskedõ) hangvétel (ami szerintem különös bájt kölcsönöz az írásnak), s a mai tudománynak már meg nem felelõ kitételek a korabeliség következményei. Mindenesetre sokkal szívesebben olvasom, mint sok érthetetlenül fogalmazott, inszipid mai szakcikket (nem meteorológiai tárgyban)
A késõbbiekben biztos hivatkozom majd erre a cikkre, és a kollégák is megtehetik, ha a szélsõségek kerülnek terítékre.
Az utóbbi napok csapadéka (kb.15 mm) 49,1 mm-re emelte az áprilisi adagot, az éves csapadék pedig 409,1 mm-nél tart 3,5 hónap alatt Cseszneken. Ma is volt egy zápor du. 4 elõtt, 1,5 mm szakadt le. Kerti munkák továbbra is lassan haladnak, a hónapos lemaradás nem csökken. A Bakonyban még az aranyesõ sem virágzik, csak pár bimbó nyílt ki. Kiváncsi vagyok, hogy a cseresznyefánk (kései) áprilisban egyáltalán virágzik-e ?
Egy "morranás" is zivatar, még ha kicsi is 
Közben már mi is kettõnél járunk az idényben, a tegnap esti áldásból.
Közben már mi is kettõnél járunk az idényben, a tegnap esti áldásból.
Épp most akartam írni Jocikának, hogy ne gondoljon valami nagy durranásra. Csak egy halk morranás jutott a belvárosba, nem is voltam teljesen biztos benne, de késõbb ott volt a synop jelentésben is, így beírtam a zivis napot.
Csak egy halk morranás jutott a belvárosba, nem is voltam teljesen biztos benne, de késõbb ott volt a synop jelentésben is, így beírtam a zivis napot. 
8-a meg 13-a. A 8-i pont felettem dörrent be, egyetlen dörgéses zivatar volt
Én is egy kis késéssel:
2013.március, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +4,3 °C (-1,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +1,1 °C (+0,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +8,7 °C (-2,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 126 mm (484 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1010 hPa
Napsütéses órák száma: 104,6 h (SYNOP) (-43,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 4,3 h
Szélsõértékek:
Tmin: -6,9 °C (17.)
Tmax: +18,5 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 13,8 °C (20.)
Pmin: 989,4 hPa (14.)
Pmax: 1029,2 hPa (5.)
Legnagyobb napi csapadék: 20 mm (14.)
Legnagyobb hóvastagság: 16 cm (16.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 21
Jelentõs csapadékú napok: 11
Zivataros napok: 2
Fagyos napok: 14
Téli napok: 2
Zord napok: 0
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 7
Ködös napok: 4
Az idei március szöges ellentéte volt a tavalyinak, mely 0 mm csapadékkal zárt, AC hatások uralkodtak. Most rendkívül csapadékos, a sokéves átlagnál hidegebb volt az idõ, mely inkább a telet idézte. Több alkalommal havazott, ebbõl 15-én és 25-26-án mediterrán ciklon hátoldalára kerülve országos hóesés, hófúvás volt. Nálunk is jelentõs hótakaró alakult ki. Ny-on még a hónap utolsõ napján, húsvét vasárnap is havazott. Keveset sütött a nap, a tavaszias hangulat elmaradt.
Éves csapi (a mai napig): 275,3 mm
2013.március, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +4,3 °C (-1,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +1,1 °C (+0,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +8,7 °C (-2,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 126 mm (484 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1010 hPa
Napsütéses órák száma: 104,6 h (SYNOP) (-43,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 4,3 h
Szélsõértékek:
Tmin: -6,9 °C (17.)
Tmax: +18,5 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 13,8 °C (20.)
Pmin: 989,4 hPa (14.)
Pmax: 1029,2 hPa (5.)
Legnagyobb napi csapadék: 20 mm (14.)
Legnagyobb hóvastagság: 16 cm (16.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 21
Jelentõs csapadékú napok: 11
Zivataros napok: 2
Fagyos napok: 14
Téli napok: 2
Zord napok: 0
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 7
Ködös napok: 4
Az idei március szöges ellentéte volt a tavalyinak, mely 0 mm csapadékkal zárt, AC hatások uralkodtak. Most rendkívül csapadékos, a sokéves átlagnál hidegebb volt az idõ, mely inkább a telet idézte. Több alkalommal havazott, ebbõl 15-én és 25-26-án mediterrán ciklon hátoldalára kerülve országos hóesés, hófúvás volt. Nálunk is jelentõs hótakaró alakult ki. Ny-on még a hónap utolsõ napján, húsvét vasárnap is havazott. Keveset sütött a nap, a tavaszias hangulat elmaradt.
Éves csapi (a mai napig): 275,3 mm
Ügyes-bajos dolgaim miatt kissé elhanyagoltam metes dolgaimat, mostanra valamelyest ledolgoztam az elmaradásokon, íme néhány adat 2013-ból:
januári grafikonok:Link adatok: Link
februári grafikonok: Link adatok: Link
márciusi grafikonok: Link adatok: Link
A 2012-es év is teljes egészében feltöltésre került: Link
Az érdeklõdõknek jó böngészést, adathalászatot!
januári grafikonok:Link adatok: Link
februári grafikonok: Link adatok: Link
márciusi grafikonok: Link adatok: Link
A 2012-es év is teljes egészében feltöltésre került: Link
Az érdeklõdõknek jó böngészést, adathalászatot!
Egy újabb adat: Cseszneken 2 hét alatt a Hellmann szerint 117 mm esett ( hasonlóan a Bakony többi részéhez, nem véletlenül áradt meg a Marcal), a március majdnem 140 mm lett. Az idei 395,2 mm részletezve:
jan. 113,7
febr. 106,5
márc. 139,8
ápr. 34,2
jan. 113,7
febr. 106,5
márc. 139,8
ápr. 34,2
A márciusi csapadék itt 116,6 mm lett (érdekesség, hogy tavaly márciusban nem volt mérhetõ mennyiség). Április eddig 19,9 mm, az éves 294,0 mm.
És egy érdekesség, a hozzám közel lévõ megbízható WS szerint átléptük az ezévi 400 mm-t is, pontosan 400.3 mm. Link
Városon belül is nagy eltérések vannak!
Városon belül is nagy eltérések vannak!
Zivipötty-tõl olvashatunk egy remek cikket, amely a márciusi idõjárási eseményeket foglalja össze.
Cikk: Link
Cikk: Link
A MetNetes adatfeltöltõk között úgy nézem, hogy Nagykanizsa, Veszprém, Olaszfalu és Miskolc áll 350 mm felett az idei évben.
Nemsemmi teljesítmény.
Nemsemmi teljesítmény.
2013. március Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 4,0°C (30 éves átlag 5,7°C)
max. 18,4°C (8-án), min. -10,4°C (17-én).
Csapadék: 125,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 0 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 20,0 mm (14-én).
Zivataros nap: 1
Hótakarós napok: 7
Legnagyobb hóvastagság: 17 cm (27-én)
Részletes napi adatok: Link
Az átlagosnál hidegebb és rendkívül csapadékos volt a tavasz elsõ hónapja, nagy havazásokkal, hófúvásokkal. A mostanihoz hasonlóan hideg, +4°-os középhõmérsékletû március legutóbb 2006-ban fordult elõ. Érdekes, hogy akkor is márciusban mértük a tél legnagyobb hóvastagságát (16 cm-t márc. 6-án). Idén még szokatlanabb helyzet alakult ki, hiszen a nagy havazások a hónap közepén és végén voltak. A tél legnagyobb hava márc. 27-én reggelre gyûlt össze 17 cm vastagságban.
A gyakori mediterrán ciklonoknak köszönhetõen a havi csapadék mennyisége rekordot döntött. Miközben a tavalyi a ceglédi csapadékmérések 1928-as kezdete óta a legszárazabb március volt, az idei pont fordítva, a legcsapadékosabb lett. Itt a toplista:
1. 125,7 mm 2013
2. 119 mm 1944
3. 99 mm 1937
4. 97 mm 1939
5. 92,2 mm 1951
Éves csapadék márc. 31-én: 258,3 mm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 4,0°C (30 éves átlag 5,7°C)
max. 18,4°C (8-án), min. -10,4°C (17-én).
Csapadék: 125,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 0 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 20,0 mm (14-én).
Zivataros nap: 1
Hótakarós napok: 7
Legnagyobb hóvastagság: 17 cm (27-én)
Részletes napi adatok: Link
Az átlagosnál hidegebb és rendkívül csapadékos volt a tavasz elsõ hónapja, nagy havazásokkal, hófúvásokkal. A mostanihoz hasonlóan hideg, +4°-os középhõmérsékletû március legutóbb 2006-ban fordult elõ. Érdekes, hogy akkor is márciusban mértük a tél legnagyobb hóvastagságát (16 cm-t márc. 6-án). Idén még szokatlanabb helyzet alakult ki, hiszen a nagy havazások a hónap közepén és végén voltak. A tél legnagyobb hava márc. 27-én reggelre gyûlt össze 17 cm vastagságban.
A gyakori mediterrán ciklonoknak köszönhetõen a havi csapadék mennyisége rekordot döntött. Miközben a tavalyi a ceglédi csapadékmérések 1928-as kezdete óta a legszárazabb március volt, az idei pont fordítva, a legcsapadékosabb lett. Itt a toplista:
1. 125,7 mm 2013
2. 119 mm 1944
3. 99 mm 1937
4. 97 mm 1939
5. 92,2 mm 1951
Éves csapadék márc. 31-én: 258,3 mm.
A szezonban nálam összesen 63 hótakarós nap volt.
A 63 hótakarós nap közül 41 napon volt olvadás (nem téli nap).
A maradék 22 nap közül (amikor nem olvadt) 11 napon fordult elõ havazás.
Olyan nap, amikor se nem havazott, se nem olvadt, de volt hótakaró összesen 11 nap fordult elõ a télen.
Egy átlagos olvadós napon 4,4 cm hó olvadt el.
A 63 hótakarós nap közül 41 napon volt olvadás (nem téli nap).
A maradék 22 nap közül (amikor nem olvadt) 11 napon fordult elõ havazás.
Olyan nap, amikor se nem havazott, se nem olvadt, de volt hótakaró összesen 11 nap fordult elõ a télen.
Egy átlagos olvadós napon 4,4 cm hó olvadt el.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat