Globális jelenségek
Hát nekem az a link nem jön be, de más információk alapján úgy látszik, hogy több jég van az arktiszi térségben mint tavaly ilyenkor - ugyanakkor az egyik kicsi átjáró szabad, de az amelyrõl tavaly írtak nem:
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
"A jelenlegi CO2 keveredési arány a levegõben körülbelül 370 ppm (összehasonlítva az ipari forradalom elõtti 280 ppm-el). Ha a kibocsátás növekedni fog, ami jelenleg is történik, a csökkentésnek a jövõben egyre drasztikusabbnak kell lenni, vagy a 2100-ra elképzelt alacsony szintû forgatókönyv, a 450 ppm-on stabilizált szint teljesíthetetlen lesz 3-4 évtizeden belül. Ha a CO2 szint eléri a 560 ppm-et, ami sokkal valószínûbb (CO2 szint megkétszerezõdésének forgatókönyve), 1.5-4.5°C közötti globális felmelegedés várható. 4.5°C a különbség London (vagy Köln) és Madrid átlaghõmérséklete között.
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Persze, én is így látom.
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
De legalább ezzel kímélik a környezetet!
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Ausztria-, Németország-szerte látni ilyen szélerõmû-parkokat (gondolom mindenki tudja..) Link Link (már Magyarországon is látható néhány helyen). (bár lehet, volt már szó róla..) Megtudtam a szélerõmû paramétereit is. Magasságuk 100m, a lapátok hossza egyenként 25m, a motor (vagy minek nevezik 
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
A Journal of Climate c. szakmai folyóirat legújabb júliusi kiadásában van egy érdekes cikk arról, hogy milyen kapcsolat figyelhetõ meg az óceáni és légköri folyamatok között.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Robbie: özönnövénynek azok a fajok számítanak, amik egy adott területen NEM õshonosak, és jelenlétükkel a terület eredeti flóráját szorítják ki. Ausztráliában az eukaliptusz õshonos, így ugyanúgy nem özönnövény, és ugyanúgy védendõ, mint nálunk teszem azt, a tölgy vagy a bükk...
Rossz a megközelítés. Nem a fajtákról van szó, hanem a csapadékhiányról. Ha valami kihal, eltûnik, az csak rosszat jelenthet, szinte mindig. Ausztráliában az eukaliptusz az özönnövény, ha a szárazságtól kezdene kókadozni, az sem jelent jót.
Az akác (Robinia pseudoacacia), mint rendkívül agresszív özönnövény, jobb, ha kidöglik, de szerintem nem fog...
Nálunk, Veszprémben idén az eddigi viszonylag egyenletes nyári csapadékeloszlásnak, rövidebb ideig tartó hõhullámoknak köszönhetõen éppen, hogy sokkal zöldebb minden, mint szokott lenni nyaranta, éveken át július közepén már sárga, szalmává száradt szokott lenni az összes gyep a városban, idén még most is zöldek... Legalább 7-8 éve nem volt ilyen.
Ettõl még lehetnek olyan régiók, ahol nem volt ilyen optimális a csapieloszlás, így lehet Nálatok akácpusztulás.
A nyírfa (Betula pendula) (pnálunk csak jégkorban volt elterjedt, bár õshonos fának számít, igazán jól csak hûvös helyen érzi magát, az, hogy teliültettek vele mindent, az nem az éghajlatunk, hanem a divat miatt van. Sokkal északabbra szeret élni, ott erdõalkotó.
Nálunk, Veszprémben idén az eddigi viszonylag egyenletes nyári csapadékeloszlásnak, rövidebb ideig tartó hõhullámoknak köszönhetõen éppen, hogy sokkal zöldebb minden, mint szokott lenni nyaranta, éveken át július közepén már sárga, szalmává száradt szokott lenni az összes gyep a városban, idén még most is zöldek... Legalább 7-8 éve nem volt ilyen.
Ettõl még lehetnek olyan régiók, ahol nem volt ilyen optimális a csapieloszlás, így lehet Nálatok akácpusztulás.
A nyírfa (Betula pendula) (pnálunk csak jégkorban volt elterjedt, bár õshonos fának számít, igazán jól csak hûvös helyen érzi magát, az, hogy teliültettek vele mindent, az nem az éghajlatunk, hanem a divat miatt van. Sokkal északabbra szeret élni, ott erdõalkotó.
Szerintem az csak jó, ha az akácok szenvednek.
Én amúgy nem látom, hogy a fák mostanában nagyon szenvednének, bõven elegendõ csapadékot kaptak. Tavaly a fél Mecseken barnák voltak a falevelek ilyentájt.
Én amúgy nem látom, hogy a fák mostanában nagyon szenvednének, bõven elegendõ csapadékot kaptak. Tavaly a fél Mecseken barnák voltak a falevelek ilyentájt.
Nem tudom mások is észrevették-e már, de mintha egy-egy növény- vagy fafajta kezdene eltünni. Szinte biztosra vehetjük, hogy az éghajlatváltozás miatt van. Pl. az akácosok egyre jobban szenvednek a szárazságtól, pedig tudvalévõ az akác bírja a víztelenséget.
Másik a nyírfa, szerintem...Idén nagyon feltünt, hogy sárgulnak ,száradnak, a leveleik pedig mélyzöldek ideális körülmények között. A város parkjaiban látva kétségtelen, hogy ez sem lesz a továbbiakban az az elterjedt fafajta. Az öregebb fák még csak-csak bírják a csapadékhiányt, de a fiatalabbak nem igazán. Ez nem csak az idei vagy a tavalyi év eredménye, hanem kb. ezen egész évtized eredménye.
Lehet, sõt biztos, hogy per pillanat az ország más részein jobb a helyzet, de itt olyan, amit leírtam.
Véleményezzétek, remélem nem írtam sületlenségeket, de én így látom.
... 
Másik a nyírfa, szerintem...Idén nagyon feltünt, hogy sárgulnak ,száradnak, a leveleik pedig mélyzöldek ideális körülmények között. A város parkjaiban látva kétségtelen, hogy ez sem lesz a továbbiakban az az elterjedt fafajta. Az öregebb fák még csak-csak bírják a csapadékhiányt, de a fiatalabbak nem igazán. Ez nem csak az idei vagy a tavalyi év eredménye, hanem kb. ezen egész évtized eredménye.
Lehet, sõt biztos, hogy per pillanat az ország más részein jobb a helyzet, de itt olyan, amit leírtam.
Véleményezzétek, remélem nem írtam sületlenségeket, de én így látom.
... 
Na, akkor ráérõ idõmben végigbogarászom õket, köszönöm 
Ha van valamiféle véleményed, vagy információd esetleg arról, amit írtam, szívesen meghallgatom, mert szerintem nem mostanában fogom tudni elolvasni õket!
Ha van valamiféle véleményed, vagy információd esetleg arról, amit írtam, szívesen meghallgatom, mert szerintem nem mostanában fogom tudni elolvasni õket!
Azért vannak ilyen jellegû kutatások. Egyrészt Bartholy Judit és Pongrácz Rita, másrészt Mika János, de még Hirsch Tamás is folytattak kutatásokat a témában.
2005-ben volt a 31. Meteorológiai Tudományos Napok, amelyek sok témában érintett elõadás hangzott el. Ezek az elõadás anyagok az OMSz honlapjáról el lehet érni:
Link
Néhány elõadás:
Götz Gusztáv: Az éghajlat dinamikájának néhány nyitott kérdésérõl
Hirsch Tamás és Pongrácz Rita: Szinoptikus-klimatológiai vizsgálatok a múlt éghajlatának dinamikai
elemzésére
Mika János: Statisztikus leskálázás: nemzetközi körkép, hazai eredmények
De vannak külföldi és hazai szakmai folyóiratban megjelent publikációk azért. Igaz itt a fórumon ezek egy része nem nagyon hangzott el.
Egyik ilyen kutatás a ciklon pályák módosulása, vagy a HB-féle makroszinoptikus helyezetek gyakoriságának változása, de ott van a hõmérsékleti idõsorok vizsgálata, hogyan változott a földi viszonylathoz képest.
2005-ben volt a 31. Meteorológiai Tudományos Napok, amelyek sok témában érintett elõadás hangzott el. Ezek az elõadás anyagok az OMSz honlapjáról el lehet érni:
Link
Néhány elõadás:
Götz Gusztáv: Az éghajlat dinamikájának néhány nyitott kérdésérõl
Hirsch Tamás és Pongrácz Rita: Szinoptikus-klimatológiai vizsgálatok a múlt éghajlatának dinamikai
elemzésére
Mika János: Statisztikus leskálázás: nemzetközi körkép, hazai eredmények
De vannak külföldi és hazai szakmai folyóiratban megjelent publikációk azért. Igaz itt a fórumon ezek egy része nem nagyon hangzott el.
Egyik ilyen kutatás a ciklon pályák módosulása, vagy a HB-féle makroszinoptikus helyezetek gyakoriságának változása, de ott van a hõmérsékleti idõsorok vizsgálata, hogyan változott a földi viszonylathoz képest.
Én azt nem értem, miért nem vizsgája senki, pl. itt Magyarországon, mi is változott a klímában valójában?
Lehet vannak ilyen tanulmányok vagy vizsgálatok, de én még nem láttam egyet sem, ami leírná, hogy mondjuk az elmúlt 15 évben milyen idõjárási helyzetek száma nõtt, milyen csökkent, idõbeni, idõponthoz kötött elõfordulásuk gyakorisága milyen irányba tolódott el, az ország csapadékeloszlása hogyan változott pl. a 90-es évek elõtti 50-70 évhez képest!?
Engem marhára érdekelne, több lett-e vagy kevesebb a konvektív csapadék (persze sejthetõ hogy több, de mégis melyik országrészben mennyivel, mikor), milyen tipusu idõjárási helyzetek lettek gyakoribban, rikábbak, és az ehhez hasonló vizsgálatok!
Ezekbõl sokmindenre lehetne következtetni, mert itt ebben a fórumban is csak arról látok rengeteg, nagyon magas szinvonalú hozzászólást, hogy mi okozza és hogyan lehet védekezni a klímaváltozás ellen, de hogy valójában mi is változott, errõl kevesebb elemzést látok!
Persze, több buktatója is van az ilyesfajta elemzésnek, de azokat kiküszöbölve érdekesek lehetnek, én fontosnak tartanám õket!
Lehet vannak ilyen tanulmányok vagy vizsgálatok, de én még nem láttam egyet sem, ami leírná, hogy mondjuk az elmúlt 15 évben milyen idõjárási helyzetek száma nõtt, milyen csökkent, idõbeni, idõponthoz kötött elõfordulásuk gyakorisága milyen irányba tolódott el, az ország csapadékeloszlása hogyan változott pl. a 90-es évek elõtti 50-70 évhez képest!?
Engem marhára érdekelne, több lett-e vagy kevesebb a konvektív csapadék (persze sejthetõ hogy több, de mégis melyik országrészben mennyivel, mikor), milyen tipusu idõjárási helyzetek lettek gyakoribban, rikábbak, és az ehhez hasonló vizsgálatok!
Ezekbõl sokmindenre lehetne következtetni, mert itt ebben a fórumban is csak arról látok rengeteg, nagyon magas szinvonalú hozzászólást, hogy mi okozza és hogyan lehet védekezni a klímaváltozás ellen, de hogy valójában mi is változott, errõl kevesebb elemzést látok!
Persze, több buktatója is van az ilyesfajta elemzésnek, de azokat kiküszöbölve érdekesek lehetnek, én fontosnak tartanám õket!
Csak mert nem emlékeztem rájuk, hogy itt is lettek volna ilyen erõben, peze szerte Europában tudom, hogy voltak.
Az olvadó tengerjég (tárgyaltuk itt mostanában, hogy érdekes, de az utóbbi évekbenben semmi negatív tendencia nem látszik a sarki jégborítottságban) ellenben a Golf-áram irányát is megváltoztathatja, ez is egy visszacsatolás a több ezerbõl, ezért sem szabad kijelentõ módban fogalmazni.
Igazábol én nem a hõtágulásra gondoltam elsõsorban.Hanem a sarkvidéki jég olvadására.Hogy 10cm-es vízszintemelkedés mennyivel növelné az óceánok felszínét?Az a tengerpartok lejtésétõl függ.45fokos lejtésû tengerpartok esetében 1m hosszú partszakaszonként 1m2-rel.Tudni kellene a tengerpartok átlagos lejtését fokban,illetve a tengerpartszakaszok összhosszát.Egy biztos:a változás nem lenne elhanyagolható,még 1cm-es emelkedésnél sem.
Arra lennék kíváncsi, mindez hány év alatt? Ugye a számolásból nem lehet kihagyni az óceánok hõtágulás által bekövetkezõ szintemelkedését. 10 cm-es emelkedés szerinted mennyivel növelheti a világtengerek felszínét?
A téli orkánok (viharciklonok) nem a glob.felmelegedés eredménye? én nem emlékszek ilyenekre, csak 2007-tõl vannak jelen itt. (?)
Nagyon-nagyon félrevezetõ ilyen visszacsatolásokkal teli kérdéskört ilyen durva általánosításokkal elintézni.
nem tudom, a NASA klímaváltozás oldalát ismeritek-e:
Link
Van pár klassz szemléltetõ animáció, sok érdekesség, pro és kontra érvek, szóval jó átfogó tematikus oldal.
Link
Van pár klassz szemléltetõ animáció, sok érdekesség, pro és kontra érvek, szóval jó átfogó tematikus oldal.
Emelkedni fog a hõmérséklet.A tengerek,óceánok hömérséklete is emelkedni fog.Az óceánok szintje és így felszíne is nöni fog.Ezekböl következik a több pára,amiböl az átlagosnál több csapadék.Nyílván az óceáni és légköri áramlási viszonyok megváltozása okán,ez hol negatív,hol pozitív csapadékanomáliákban nyilvánulnak majd meg.
Pedig többen azt mondják, hogy a csapadék földi átlagban csak 5-10 %-kal fog majd csõkkenni: hosszabb aszályok, de kiadosabb, hevesebb felhõszakdások [esõ] , és viharok! 
(Ha minden igaz)
(Ha minden igaz)
Mindenki másként gondolja:lehülés-melegedés,több,kevesebb csapadék.Egyértelmûen csak találgatni lehet.Ha belegondolunk,a tudós társadalomban is meglehetõsen komoly viták folynak.De a többség már egyetért a melegedéssel,és egyre többen a több csapadékkal.Persze mind ez relatív,ezen változások a XX.századhoz mérten következhetnek majd be,egyre nagyobb valószinûséggel.Alapvetõen az a probléma,hogy nem tudhatjuk,hogy vajon a mostani,vagy valamely régebbi átlaghõmérséklet a "normális" klimája földünknek.A Pleisztocén kor jégkorszakai,vagy az azt követõ-átmenetileg a mostaninál is melegebb-klíma- lenne az etalon.Ezért nem tudhatjuk,hogy ez a tendencia egy természetes folyamat-e?Mindenesetre a mi generációnknak,mindenképpen változás várható,akár lehülés,akár melegedés,melyhez alkalmazkodnunk kell.
"egyértelmû hogy emelkedni fog a hõmérséklet."
Egyértelmû nem lehet mert forgatókönyvekrõl beszélünk. Még azon forgatókönyveken belül is van kevés - kb 5% - amely vagy a nem változik vagy egy emelkedés utáni hûlést vázol.
Habár tudom mire gondoltál csak az egyértelmû szó engem speciel zavart.
Ami a csapadékot illeti részben igazad van, ugyanis a legtöbb verzióban elsõsorban a téli ciklongyakoriság növekedés figyelhetõ meg. Ugyanakkor van némely verzió még itt is, amelyek inkább a blocking erõsödést támogatják - õk vannak kevesebben és inkább csak ideiglenes.
Egyes elgondolások és modell-kisérletek azt támogatják, hogy kisebb melegedés esetén még csökkenne a csapadékmennyiség, viszont erõsebb növekedés esetén már növekedne az éves mennyiség. A csapadék, nedvesség jó leirása sok gondot jelent még, illetve a felhõfizikai folyamatok jó modellezése és még maga a párolgás, növényzet és talaj viztározó, párologtató szerepe.
Egyértelmû nem lehet mert forgatókönyvekrõl beszélünk. Még azon forgatókönyveken belül is van kevés - kb 5% - amely vagy a nem változik vagy egy emelkedés utáni hûlést vázol.
Habár tudom mire gondoltál csak az egyértelmû szó engem speciel zavart.
Ami a csapadékot illeti részben igazad van, ugyanis a legtöbb verzióban elsõsorban a téli ciklongyakoriság növekedés figyelhetõ meg. Ugyanakkor van némely verzió még itt is, amelyek inkább a blocking erõsödést támogatják - õk vannak kevesebben és inkább csak ideiglenes.
Egyes elgondolások és modell-kisérletek azt támogatják, hogy kisebb melegedés esetén még csökkenne a csapadékmennyiség, viszont erõsebb növekedés esetén már növekedne az éves mennyiség. A csapadék, nedvesség jó leirása sok gondot jelent még, illetve a felhõfizikai folyamatok jó modellezése és még maga a párolgás, növényzet és talaj viztározó, párologtató szerepe.
P kapitány:egyértelmû hogy emelkedni fog a hõmérséklet.Ez már bebizonyosodott,az elmult évszázadban 0,5cfokkal emelkedett a föld átlaghõmérséklete.Ez hol lehülésben,hol-és ez a több-felmelegedõ tendenciában nyilvánulnak meg.Magyarországon is ez utóbbi tendencia figyelhetõ meg. Coontac:nem hiszek az ugribugri -hasraütök és megmondom- egyénekben,és a rolluk szóló hírekben,csak a tudományos alapokkal rendelkezõ tényekben. Robbie:a csapadék mennyiség átlagos növekedését azért tartom valószínûnek,mert növekedni fog a ciklonaktivitás,és a ciklonok mélysége is.Várhatóan ezen folyamat nagyobb mértékû lesz,mint a Száhel övezet kiszélesedése.
A több csapadékban egyszerûen nem tudok hinni !!! Jó lenne (?) , de kizárt.
Egy biztos : emelkedik a T.
Egy biztos : emelkedik a T.
Ezt akármelyik helyi lapnak is leközölhetnéd. Kb. akkora valóság- és tudományos alapja van az általad leírtaknak, mint a tornyospálcai fiatalemberrõl megjelent cikknek. Hátszõrállító!
Ezt így akármelyik búlvárújságban megtalálod,korántsem biztos a melegedés. Nem vagyok szakértõ,de sok cikkben olvastam már különbözõ tudósok különbözõ,egymásnak teljesen ellentétes véleményét a jövõrõl.
Szerintem a globális felmelegedésért az emberiség felelõs elsõsorban.Hogy milyen hatása lesz ennek Magyarországra?Egyértelmûen melegedni fogunk,emelkedni fog az átlaghõmérséklet,és több csapadék fog hullani.Megfognak szaporodni a szélsõségek,több lesz a rekordmeleg,és a rekordhideg,az aszály és az árvíz.Nyílván a rekordmeleg lesz több.Valamint szelesebbé válhat idõjárásunk.
A jégboritottsággal kapcsolatban durván 30 éve vannak rendes mérések, mûholdas mérések többnyire. Azt megelõzõ idõszakra visszamenõleg vannak állomási adatok, hogy mikor fagyott be elõször, milyen vastag volt, mikor indult meg az olvadás stb... fõleg kanadai állomás adatok.
Igy pl azt is lehet tudni, hogy Grönland északnyugati részén a század elején mi volt a helyzet - mármint a 20. század elején.
Egyébként az emberek többsége még mindig szkeptikus ha valami olyat hall hogy ez, vagy az lehet 20 év múlva
Ha télrõl van szó nem nagyon szivesen használom a felszini méréseket, pláne nem a budapesti méréseket - a homogenizáltat.
Jobb kedvelem a 850 hPa-os szint hõmérsékleti értékeit vizsgálni vagy az alsó troposzférikus virtuális hõmérsékletet.
Ezek egymáshoz való viszonyát jól tükrözi a köv oldalon a 2., vagy 3. ábra:
Link
Ugyanakkor az is jól látható, hogy hozzávetõleg 20 évente elõfordul egy-egy hidegebb idõszak - telek sorozatát nézve, amelyben 1-2 nagyon hideg tél elõténfereg. Elvben az 1990-es évek végi, 2000-es évek elejei kihagyás után még vagy 5-10 évig egy-egy hidegebb téli idõszak jöhet. Ez alatt azt értem, hogy ezen idõszakban én nem zárnék ki egy olyan telet, amelynek átlaga akár két fokkal is hidegebb lenne a sokévi átlagnál.
Mellesleg ezt nemrég találtam egyik cdmen...:
Link
Igy pl azt is lehet tudni, hogy Grönland északnyugati részén a század elején mi volt a helyzet - mármint a 20. század elején.
Egyébként az emberek többsége még mindig szkeptikus ha valami olyat hall hogy ez, vagy az lehet 20 év múlva
Ha télrõl van szó nem nagyon szivesen használom a felszini méréseket, pláne nem a budapesti méréseket - a homogenizáltat.
Jobb kedvelem a 850 hPa-os szint hõmérsékleti értékeit vizsgálni vagy az alsó troposzférikus virtuális hõmérsékletet.
Ezek egymáshoz való viszonyát jól tükrözi a köv oldalon a 2., vagy 3. ábra:
Link
Ugyanakkor az is jól látható, hogy hozzávetõleg 20 évente elõfordul egy-egy hidegebb idõszak - telek sorozatát nézve, amelyben 1-2 nagyon hideg tél elõténfereg. Elvben az 1990-es évek végi, 2000-es évek elejei kihagyás után még vagy 5-10 évig egy-egy hidegebb téli idõszak jöhet. Ez alatt azt értem, hogy ezen idõszakban én nem zárnék ki egy olyan telet, amelynek átlaga akár két fokkal is hidegebb lenne a sokévi átlagnál.
Mellesleg ezt nemrég találtam egyik cdmen...:
Link
Sziasztok, néhány megjegyzés:
-A jégborítottságot 30 évre visszamenõleg napi szinten én itt szoktam ellenõrizni:
Link
-Az NCDC adatbázis tele van hiányos és nem homogenizált adatokkal, úgyhogy csak óvatósan vele:
Link
A wattsup oldal egyébként az egyik leglátogatottabb globális klímaváltozás híroldal.
-Én nem vonnák le ilyen következtetést, hogy a következõ 40 évben nem lesznek kemény telek...
A modellek (IPCC-nél is) "varázsgömb technológiával" dolgoznak, ugyanis szinte minden a visszacsatolások pozítiv/negativ voltán múlik,
amit nagyon nehéz modellezni. Elsõsorban a felhõk ok-okozati összefüggése kérdéses, de ahogy svadasz is írta, az óceáni multidekádos
cirkulációkat sem képesek jól szimulálni.. márpedig a globális klímát nagymértékben befolyásolják.Szóval a modelleket a helyükön kell kezelni
Egyébként önmagában a CO2 duplázodás a század végéig további kb. 0.6 fokos emelkedést jelent (IPCC jelentés), az
összes többi emelkedést a vízgõz pozitiv visszacsatolásától remélik, amit úgy néz ki, hogy nem igazolnak az utóbbi évek
mûholdas mérései: Link
Vagy említhetem Miskolczi nevét is, az angol cikket nem találtam most: Link
-A jégborítottságot 30 évre visszamenõleg napi szinten én itt szoktam ellenõrizni:
Link
-Az NCDC adatbázis tele van hiányos és nem homogenizált adatokkal, úgyhogy csak óvatósan vele:
Link
A wattsup oldal egyébként az egyik leglátogatottabb globális klímaváltozás híroldal.
-Én nem vonnák le ilyen következtetést, hogy a következõ 40 évben nem lesznek kemény telek...
A modellek (IPCC-nél is) "varázsgömb technológiával" dolgoznak, ugyanis szinte minden a visszacsatolások pozítiv/negativ voltán múlik,
amit nagyon nehéz modellezni. Elsõsorban a felhõk ok-okozati összefüggése kérdéses, de ahogy svadasz is írta, az óceáni multidekádos
cirkulációkat sem képesek jól szimulálni.. márpedig a globális klímát nagymértékben befolyásolják.Szóval a modelleket a helyükön kell kezelni
Egyébként önmagában a CO2 duplázodás a század végéig további kb. 0.6 fokos emelkedést jelent (IPCC jelentés), az
összes többi emelkedést a vízgõz pozitiv visszacsatolásától remélik, amit úgy néz ki, hogy nem igazolnak az utóbbi évek
mûholdas mérései: Link
Vagy említhetem Miskolczi nevét is, az angol cikket nem találtam most: Link
Egyébként szerinted normálisnak tartották volna azt az embert, aki 1987-ben azt meri állítani, hogy a következõ 21 évben Budapesten egyetlenegy olyan nyári hónap sem lesz, amikor az átlagosnál 2 fokkal hidegebb lesz a hónap hõmérséklete? Az azt megelõzõ 21 évben 7 ilyen hónap volt. 1900 és 1987 között összesen 31.
Ellenben 2 fokkal melegebb hónap 15 fordult elõ 1987 óta, míg az elõzõ 21 évben 5 ilyen volt, 1900 és 1987 között pedig 27.
Ezekbõl a téli és nyári hónapátlagokból vonom le azt a következtetést, illetve a tendenciákból, hogy a következõ 40 évben legfeljebb egyszer közelítheti meg - vagy haladhaja meg - a téli átlag a 2002-03-ast. Természetesen ez alól kivétel ÉNY, ahol a rendkívüli hideg 2003 februárjában hó hiányában nem érvényesült. Ellenben ennek ellenére az országos átlagban az akkori február 5 fokkal maradt el.
Egy rendkívüli tél a dolgok szerencsés alakulása szerint elõfordulhat, de több nem.
Ellenben 2 fokkal melegebb hónap 15 fordult elõ 1987 óta, míg az elõzõ 21 évben 5 ilyen volt, 1900 és 1987 között pedig 27.
Ezekbõl a téli és nyári hónapátlagokból vonom le azt a következtetést, illetve a tendenciákból, hogy a következõ 40 évben legfeljebb egyszer közelítheti meg - vagy haladhaja meg - a téli átlag a 2002-03-ast. Természetesen ez alól kivétel ÉNY, ahol a rendkívüli hideg 2003 februárjában hó hiányában nem érvényesült. Ellenben ennek ellenére az országos átlagban az akkori február 5 fokkal maradt el.
Egy rendkívüli tél a dolgok szerencsés alakulása szerint elõfordulhat, de több nem.
Húh!
Ezeken a jégtérképeken érdemes egy kicsit jobban elidõzni, mert elsõ látásra érdekes dolgokra utalnak.
A négy legjelentõsebb jégborítottságból 3 akkor fordult elõ, amikor elõtte nálunk az utóbbi húsz év leghidegebb telei voltak. Azaz gyaníthatóan nem egy szerencsés véletlen volt az átlagosabb hidegebb tél, hanem az északi féltekének az átlagosnál erõsebb lehúlése, amely a sarkörön túl intenzívebb jégképzõdéssel járt, s ezért maradhatott meg több a nyáron. Illetve a szárazföld erõsebb lehúlése a nyári felmelegedést jobban visszatarthatta.
Van ennek 20 évnél jobban visszamenõ változata?
Hiába betegesen az adatok rabja vagyok.
Ezeken a jégtérképeken érdemes egy kicsit jobban elidõzni, mert elsõ látásra érdekes dolgokra utalnak.
A négy legjelentõsebb jégborítottságból 3 akkor fordult elõ, amikor elõtte nálunk az utóbbi húsz év leghidegebb telei voltak. Azaz gyaníthatóan nem egy szerencsés véletlen volt az átlagosabb hidegebb tél, hanem az északi féltekének az átlagosnál erõsebb lehúlése, amely a sarkörön túl intenzívebb jégképzõdéssel járt, s ezért maradhatott meg több a nyáron. Illetve a szárazföld erõsebb lehúlése a nyári felmelegedést jobban visszatarthatta.
Van ennek 20 évnél jobban visszamenõ változata?
Hiába betegesen az adatok rabja vagyok.
Meteorológiai adatsorokra gondolsz?
Mert akkor van egy pár európai állomás. Mint mindig, ezt is a NOAA szerverén lehet elérni.
Innen elérhetõ:
Link
A jégboritottságot tekintve veletek egyetértek.
Link
A Hudson-öbölben még van jég és az átjáró is még bõven jéggel fedett.
Habár nemrég egy cikket olvastam, amely szerint idén csak a 3. rekord kicsi méretû jégboritottság lesz. Ezt szépen leirtam. Szóval a legutóbbi két rekordot nem fogjuk nagy valószinûséggel megdönteni.
Itt a cikk:
Link
Korábban emlitett Nappal kapcsolatos cikk:
Link
Illetve egy másik érdekes, hogy a szélviszonyokban történt változás módositatja a tengeráramlásokat és igy az éghajlatot:
Link
Részben errõl szól az AMO is...
Mert akkor van egy pár európai állomás. Mint mindig, ezt is a NOAA szerverén lehet elérni.
Innen elérhetõ:
Link
A jégboritottságot tekintve veletek egyetértek.
Link
A Hudson-öbölben még van jég és az átjáró is még bõven jéggel fedett.
Habár nemrég egy cikket olvastam, amely szerint idén csak a 3. rekord kicsi méretû jégboritottság lesz. Ezt szépen leirtam. Szóval a legutóbbi két rekordot nem fogjuk nagy valószinûséggel megdönteni.
Itt a cikk:
Link
Korábban emlitett Nappal kapcsolatos cikk:
Link
Illetve egy másik érdekes, hogy a szélviszonyokban történt változás módositatja a tengeráramlásokat és igy az éghajlatot:
Link
Részben errõl szól az AMO is...
Azt soha nem állítottam, hogy az emberi tényezõ váltja ki a globális felmelegedést, legfeljebb gyanítom az összeesések miatt. Csak 1 tényezõ: a világon az autóhasználat a 60-as évek végére lett tömeges.
Ahhoz, hogy igazán érdekes adatsorok legyenek, jó lenne legalább 60-70 évre visszanyúló adatsor. Tudsz olyan honlapot, ahol legalább európai mérések ilyen idõtávon tárolva vannak?
Egyébként feltûnt, hogy egyelõre sokkal nagyobb az északi jégtakaró, mint tavaly? Még mindig van jég a Hudson-öbölben, és az is biztos, hogy 2 hónapog nem lesz jégmentes az észak-nyugati átjáró.
Ahhoz, hogy igazán érdekes adatsorok legyenek, jó lenne legalább 60-70 évre visszanyúló adatsor. Tudsz olyan honlapot, ahol legalább európai mérések ilyen idõtávon tárolva vannak?
Egyébként feltûnt, hogy egyelõre sokkal nagyobb az északi jégtakaró, mint tavaly? Még mindig van jég a Hudson-öbölben, és az is biztos, hogy 2 hónapog nem lesz jégmentes az észak-nyugati átjáró.
A következõ egy-két évtizedben sem lesz nagyon másképp. Túl nagy a tehetetlensége bizonyos rendszereknek. Módosulhat az amplitúdója, vagy a hullám hossza, de ezek a kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, mint pl az ENSO jelenség, vagy az PDO, AMO, AO, NAO... ezek nem fognak egyhamar megszûnni... több évtized kellene nekik, vagy még több.
Ráadásul ÜHG gázok igazi hatása kb az utóbbi 40-60 évben kezdett el fontos szerepet játszani - IPCC jelentés.
Viszont még most sem lehet tudni mekkor a szerepük. Tegnap pl. kezembe került egy cikk, amelyben egy kutató a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatását kb. 15-20 %-ra teszi. Most jöjjön egy kis matek. Tegyük fel, hogy az éghajlatváltozás kb 50%-áért természetes (földi rendszeren lejátszódó) folyamatok, 20%-ért naptevékenység, 30%-áért az ÜHG növekedés felelõs. Akkor bezony 70%-os sansszal überelhetõ az ÜHG. Viszont ha pl. 50% az ÜHG és 10% a nap, és 40% a természetes akkor bibi lehet... vagy épp az ÜHG 800% és a többi 20% - mondjuk ez utóbbi kicsit irrealisztikus.
Ezért van az, hogy hibát követünk el, ha egy folyamatot egyetlen bizonyos dolognak tulajdonitunk be. Nem tehetjük mert nem fogjuk jól elkülöniteni a dolgokat. Az éghajlati modellekkel sem. Erre jó példa, hogy jó néhány éghajlati modellel vizsgálták a NAO-t. Elemezték hogy a múltra vonatkozólag hogy adják vissza és mit mutatnak a jövõre.
A NAO-nak is meg van a sajátos oszcillációja és egy trend is megfigyelhetõ a múlt században. A trendet képesek voltak a modellek visszaadni de az oszcillációt vagy nem vagy nagyon gyenge amplitúdóval.
A jövõre pedig vagy meg maradt a trend, vagy nem változott. Persze a jövõ alatt a növekvõ ÜHG-s forgatókönyvet kell érteni, amit sokan elfelednek hogy ezek tényleg csak forgatókönyvek és nem ez lesz és kész.
Ugyanakkor mivel az oszcillációt nem tudták visszaadni, igy a jövõbeli lehetésges forgatókönyvekben sem volt meg. Mindezek ellenére nem egy évben volt hogy a NAO negativra váltott, vagyis jó kis blocking volt.
Egy másik kutatás folytán pont azt vizsgálták, hogy a következõ 50-100 évben növekvõ ÜHG-t feltételezve hogyan változnakk a makroszinoptikus elrendezõdések - amelyek ugye kulcsai a rendkivüli hidegeknek. Eléggé szeszélyes képet kaptak... Átlagban véve mindegyikbõl kijött, hogy mind Észak-Amerikában, mind az Eurázsiai kontienensen csökkeni fog a számuk... de... volt olyan eredmény, amely szerint lokálisan pl a Brit-szigetek környékén megszaparodik, vagy épp Nyugat-Szibériában illetve Kanada nyugati részén. De volt olyan amely máshova pakolta.
Szóval a mai éghajlati modellekkel tényleg csak tendencia szerûen lehet valamit mondani. Ami nem elég info ahhoz, hogy mi lesz az egyes évtizedekben. Pl. ha belegondolunk és most a 20. század elején vagyunk és azt mondja valaki hogy a század végére fél fokkal emelkedik a hõmérsékle, igaza lesz. De annak is aki azt mondja, hogy a kis jégkorszakban elõfordult hideg tél lehet. Ugyanis abban a században igaz melegedés volt, de volt egy jó kis "meleg korszak" aszályokkal, hõséggel mindennel a 30-as, 40-es évek környékén... még a jég is visszahúzódóban volt mint most. Majd lett egy mini jégkorszak a jó kis hideg telekkel és hûvös csapadékos nyarakkal.
Ha ismerjük a tendenciát az jó dolog, de sokkal jobb lenne, ha tudnánk milyen hullámok rakódnak erre rá és mikor lesznek lefele száguldások és emelkedések.
Ezeket a mostani éghajlati modellekkel nem nagyon lehet megfogni, csak ha belenyúlnak vagy éppen egy-egy részt modelleznek az egész rendszerbõl. Sokat javult már, de nem jól adja még vissza az amplitúdó mértékét és énéha a hullámok hosszát. Ezen sok múlhat.
Ezek az oszcillációk a jövõben is meg lesznek.
A St. Helen pedig tényleg 80-ban tört ki. A vulkánoknak télre gyakorolt hatás még kérdéses, inkább a nyári idõszakra hatnak dominánsabban, meg az évi szinten mutatkozik meg, de nem mindegy hol tör ki. Pl. nem rég Alaszkában tört ki egy, amely kb 20 km magasságig lökte fel a hamut. Ha ez a trópuson történik az nagyobb gáz.
Ráadásul ÜHG gázok igazi hatása kb az utóbbi 40-60 évben kezdett el fontos szerepet játszani - IPCC jelentés.
Viszont még most sem lehet tudni mekkor a szerepük. Tegnap pl. kezembe került egy cikk, amelyben egy kutató a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatását kb. 15-20 %-ra teszi. Most jöjjön egy kis matek. Tegyük fel, hogy az éghajlatváltozás kb 50%-áért természetes (földi rendszeren lejátszódó) folyamatok, 20%-ért naptevékenység, 30%-áért az ÜHG növekedés felelõs. Akkor bezony 70%-os sansszal überelhetõ az ÜHG. Viszont ha pl. 50% az ÜHG és 10% a nap, és 40% a természetes akkor bibi lehet... vagy épp az ÜHG 800% és a többi 20% - mondjuk ez utóbbi kicsit irrealisztikus.
Ezért van az, hogy hibát követünk el, ha egy folyamatot egyetlen bizonyos dolognak tulajdonitunk be. Nem tehetjük mert nem fogjuk jól elkülöniteni a dolgokat. Az éghajlati modellekkel sem. Erre jó példa, hogy jó néhány éghajlati modellel vizsgálták a NAO-t. Elemezték hogy a múltra vonatkozólag hogy adják vissza és mit mutatnak a jövõre.
A NAO-nak is meg van a sajátos oszcillációja és egy trend is megfigyelhetõ a múlt században. A trendet képesek voltak a modellek visszaadni de az oszcillációt vagy nem vagy nagyon gyenge amplitúdóval.
A jövõre pedig vagy meg maradt a trend, vagy nem változott. Persze a jövõ alatt a növekvõ ÜHG-s forgatókönyvet kell érteni, amit sokan elfelednek hogy ezek tényleg csak forgatókönyvek és nem ez lesz és kész.
Ugyanakkor mivel az oszcillációt nem tudták visszaadni, igy a jövõbeli lehetésges forgatókönyvekben sem volt meg. Mindezek ellenére nem egy évben volt hogy a NAO negativra váltott, vagyis jó kis blocking volt.
Egy másik kutatás folytán pont azt vizsgálták, hogy a következõ 50-100 évben növekvõ ÜHG-t feltételezve hogyan változnakk a makroszinoptikus elrendezõdések - amelyek ugye kulcsai a rendkivüli hidegeknek. Eléggé szeszélyes képet kaptak... Átlagban véve mindegyikbõl kijött, hogy mind Észak-Amerikában, mind az Eurázsiai kontienensen csökkeni fog a számuk... de... volt olyan eredmény, amely szerint lokálisan pl a Brit-szigetek környékén megszaparodik, vagy épp Nyugat-Szibériában illetve Kanada nyugati részén. De volt olyan amely máshova pakolta.
Szóval a mai éghajlati modellekkel tényleg csak tendencia szerûen lehet valamit mondani. Ami nem elég info ahhoz, hogy mi lesz az egyes évtizedekben. Pl. ha belegondolunk és most a 20. század elején vagyunk és azt mondja valaki hogy a század végére fél fokkal emelkedik a hõmérsékle, igaza lesz. De annak is aki azt mondja, hogy a kis jégkorszakban elõfordult hideg tél lehet. Ugyanis abban a században igaz melegedés volt, de volt egy jó kis "meleg korszak" aszályokkal, hõséggel mindennel a 30-as, 40-es évek környékén... még a jég is visszahúzódóban volt mint most. Majd lett egy mini jégkorszak a jó kis hideg telekkel és hûvös csapadékos nyarakkal.
Ha ismerjük a tendenciát az jó dolog, de sokkal jobb lenne, ha tudnánk milyen hullámok rakódnak erre rá és mikor lesznek lefele száguldások és emelkedések.
Ezeket a mostani éghajlati modellekkel nem nagyon lehet megfogni, csak ha belenyúlnak vagy éppen egy-egy részt modelleznek az egész rendszerbõl. Sokat javult már, de nem jól adja még vissza az amplitúdó mértékét és énéha a hullámok hosszát. Ezen sok múlhat.
Ezek az oszcillációk a jövõben is meg lesznek.
A St. Helen pedig tényleg 80-ban tört ki. A vulkánoknak télre gyakorolt hatás még kérdéses, inkább a nyári idõszakra hatnak dominánsabban, meg az évi szinten mutatkozik meg, de nem mindegy hol tör ki. Pl. nem rég Alaszkában tört ki egy, amely kb 20 km magasságig lökte fel a hamut. Ha ez a trópuson történik az nagyobb gáz.
Igazad van, s akkor elképzelhetõ, hogy az váltotta ki a hidegperiódust
A vulkánkitörés nem teljesen egyértelmû. A St. Hellens 1986-os kitörése után ugyan hidegebb volt a tél, de a meleg ciklus éppen 1987-88-tól kezdõdött. Azaz - ha volt is hatása - csekély lehetett.
Viszont, ahogy írtam, elkezdtem vizsgálni a szegedi téli hõmérsékleteket. Nos, nagyon izgalmasnak tûnik. Csak egyet említek, ami érdekes. 1961-ig 19 olyan tél volt, amikor Szegeden melegebb volt a tél, mint Bp-en. Azóta viszont egy sem.
Ez talán éppen a már említett hõszigeteffektus miatt lehet. Mint tudjuk, Szeged kisebb is, ráadásul jóval a városon kívül van a mérõhely.
Viszont, ahogy írtam, elkezdtem vizsgálni a szegedi téli hõmérsékleteket. Nos, nagyon izgalmasnak tûnik. Csak egyet említek, ami érdekes. 1961-ig 19 olyan tél volt, amikor Szegeden melegebb volt a tél, mint Bp-en. Azóta viszont egy sem.
Ez talán éppen a már említett hõszigeteffektus miatt lehet. Mint tudjuk, Szeged kisebb is, ráadásul jóval a városon kívül van a mérõhely.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat