Kérdések és válaszok

Észlelés küldése ----> bõvített észlelõ felület

A neved fölött.

Link

Köszönöm!

Bõvített észlelõi felület? Az ...?

Szerintem a szitálást, de a bõvített észlelõi felülettel egyben is megoldható.

Ködszitáláskor melyik ikont rakjam be? Köd, avagy szitálás?

Frankó, nagyon fontos információk!

Hú, ezt nagyon köszönöm!

Ebbõl is látszik hogy legjobb a T-k közül a 925-ös, ezt megtanulhatnák már sokan, amikor csak a 850es T-ket nézik. Amikor a múltkor is páran írták hogy 850en -2 -3 fok jaj de jó milyen hó lesz, akkor is írtam hogy inkább a 925-ös T-t nézzék, az RT-t már meg sem mertem említeni nekik, de hát a 850est a legkönnyebb megtalálni.. Utána meg csodálkoztak hogy csak esõ esett..

Nos, válaszolok magamnak: Babolcsai György és Hirsch Tamás elõadásából való a táblázat.

Hadd derítsek fényt a titokra (nekem is meg kellett hozzá keresnem a képet): negyedik helyen az RT 850/925, az ötödik helyen pedig az RT 700/1000 áll. Íme a számok (pontos küszöbértékek és hibaszázalékok):

Csak azt nem tudom (szégyenszemre), ki tartotta ezt az elõadást? Tudja valaki a választ, vagy elérhetõ valahol a 2006-os januári szabadegyetem programja?

Ok, köszönöm!

Elvileg a napi négy fõterminus (00, 06, 12, 18 UTC) adatai kellenek egy ilyen statisztikához. Ha az éjszaka kimarad, az elcsúsztathatja az átlagot, hiszen nyáron átlagosan éjjel kevesebb a felhõ (a gomolyok nappal képzõdnek), télen pedig éppen az éjszaka felhõsebb (mivel a köd, ill. az alacsony rétegfelhõzet inkább nappal szakad fel).

Bár szerintem amatõr szinten a 7, 14, 21 órás észlelések átlaga is tökéletes: a hatvanas évekig a met. állomásokon is ezek voltak a fõterminusok, és a 6 óránkénti észlelésre váltás a felhõzet átlagában sem okozhatott nagy törést.

Köszönöm. A korábbi információk számomra nagy kincset jelentenek.

Azokat nem tudom pontosan és nem akarok hülyeséget mondani, azt jelenti, he-he!

Mi a 4. és 5? Bár lehet, hogy félreértettem és csak egy vicc.

Köszönöm! Ráadásul a térképek új szegmensei váltak világossá a számomra. Remélem péntek éjjel felnézek az égre és az arcomba csapódó hópelyhek megerõsítenek abban, hogy nem több mint 1300....

Ahogy Koczkás is mondta, az 1300m az gyakorlati határ ami alatta havazás, felett az esõ dominálhat.
Azaz az alsó majd másfél km rétegvastagsága a fontos, mert az kijelöli az átlaghõmérsékletet, azaz a hóként induló csapadék túlélési esélyeit.
Egyébként jól gondolkoztál!
Ez a halmazállapot-elõrejelzés legjobb paramétere.
Utána jön a T925/1000Retop, majd a T925, a T850 csak a hatodik (a negyedik-ötödiket ne kérdezd, he-he)!

A %-nál az átváltásra gondoltam.

"...és ezekbõl az értékekbõl lehet százalékban kifejezett átlagot számolni." És az észleléseket milyen idõpontokban kell elvégezni? (Sajnos úgy tûnik hogy éjjel is kell, az pedig nem a legjobb - nekem. )

Köszönöm! Tehát akkor a távolságokból is levonható a következtetés. Ha nagy a távolság, akkor nyilván van valahol melegebb légréteg a két szint között, amely megnöveli a távolságot. Szicíliában ez jellemzõen alacsonyabb magasságon, amíg az orosz adatsoron a magasabb légrétegekben helyezkedik el. Ez nyilván abból adódik, hogy a melegebb levegõnek nagyobb a kiterjedése, tehát több hely kell neki, mint a hidegnek.(?) A mágikus határ pedig kb. 1300 m lehet a két nyomási mezõ között.

Azon a képen ahogy láttad a 850-es és a 1000hPa-os magassági szintek közötti légréteg magasságát mutatja.
Minél melegebb a levegõ annál messzebb van egymástól a két nyomásmezõ.
Szicilia Link
Oroszország Link

Ha ez a távolság 1300 m alatt va egymáshoz képest annál jobba z esély a hóra.
Ha nagyobb egyre romlik.

A hosszútávból átjöttem ide pár kérdéssel az 58317-58318. hozzászólás kapcsán:

Tehát akkor ez azt jelentené, hogy pl. egy hóphelynek az adott területen (amit szakmaiatlanul "luk"-nak tituláltam )) túl nagy távolságot kellene megtennie egy olyan légrétegben, ami pozitív lenne, így elolvadna. Tehát fontos, hogy az adott nyomási viszonyok között a 850T és a 925T hány méteren van. A hõmérsékletbõl és a távolságból ki lehet következtetni egy hópehely túlélési esélyeit, ha ilyen kiélezett helyzetben, azaz pozitív T-s légrétegeken is át kell haladnia. A 06-os futáson vajon hogyan áll a 00-ás szerint linkelt térkép? Van szabadon elérhetõ is? Illetve ugye nem túl kedvezõ, hogy nem lesz túl alacsony a légnyomás, ami növeli a 925 és 850 hpa magasságát?

Észleléskor oktánál pontosabban gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a felhõzetet, így százalékos meghatározás a hivatalos állomásokon sem történik. Az oktákat viszont átválthatod százalékba (0%, 12,5%, 25%, stb.), és ezekbõl az értékekbõl lehet százalékban kifejezett átlagot számolni.

Évi átlagos felhõzetet mi alapján lehet (kell) számolni (napi hány észlelés és mikor)? Illetve az észlelések alkalmával oktában vagy inkább százalékban érdemes megadni (gondolom az utóbbi) a mennyiséget?

Igen, köszönöm szépen mindkettõtöknek a választ!

Ezen az oldalon a radioszondás mérések elérhetõek sima "plaintext" formában, és grafikus megjelenítés is bõven található itt: Link

Hõmérséklet és relatív nedvesség: Link
1000-700hPa (részletesebb): Link
Hodográf (szélnyírás meghatározására): Link

Remélem tudtam segíteni

Az átlagos tengerszintre átszámított légnyomás 1013hPa körüli. A 925-ös szint magasságát két tényezõ határozza meg: egyrészt az aktuális tengerszintre átszámított légnyomás értéke, másrészrõl pedig a légoszlop aktuális hõmérséklete. Ezek magától értetõdõen térben és idõben egyaránt gyorsan változnak...

Az átlagmagasság 750m körüli, a legutóbbi radioszondás megfigyelések alapján Budapest felett 769m magasan található a 925hPa nyomású légréteg. Link

Elég jelentõs hibahatárral ugyan, de van lehetõség a 925hPa szint magasságának meghatározására a saját mûszer által mért légnyomásértékbõl. Példaképpen a 13 órakor (12 UTC) Budaörsön mért légnyomás kb. 1015hPa volt. A becsléshez simán ki kell vonni az aktuális légnyomásból 925-öt, majd a kapott számot megszorozni 9-cel (1015-925)*9 = 810m. 850-es szintre ugyanilyen módon elvégezhetõ a becslés, azonban a légkör magasabb szintjeire már nem alkalmazható (a légnyomás csökkenésének üteme a magasság növekedésével lassul). A módszer pontatlansága a felettünk elhelyezkedõ légoszlop hõmérsékletingadozásainak tudható be.

A szondázásokat érdemes figyelni, íme a Metneten jelen lévõk: Link

Lenne még egy kérdésem (kérésem): honnan lehetne letölteni olyan diagrammot, amely tengerszint feletti magasság növekedésével ábrázolja a nyomáscsökkenést?

Köszönöm szépen! Kb. 1000 méterre tippeltem.

A 925hPa most 700-800m között.

Sziasztok! A 925 hPa nyomás hány méter magasan található?

Csak kíváncsi vagyok, hogy amikor rákeresek magamra a gúglin, és elvileg nem kellene meglepõdnöm, akkor miért kell mégis ? Vagy ha nem, akkor nem kellene-e sürgõsen takarítani ?

Én is csak keresni tudok, mint te. De megkerestem:

Link

Link


És úgy látom már régóta izgat a kérdés téged:

Link

Ne má...! Az egy rettenet hosszú fórum :-((
Belinkelnéd ? Elõre is köszönöm !

kpl

A fejlesztések fórumban találsz válaszokat rá bõven.

Ja, látom :-)

Mint ez, he-he: Link

Több ilyen van, a pontos magyarázatot technikai szakijaink tudnának adni.

Ez mi ? : Link
és ez: Link
és ez: Link
?

szerk.:
Huh, kösz a válaszokat!
Azért nem értettem mert úgy gondoltam hogy a csapadék valahová úgy is lehullik (vagyis amit az egyik helyrõl úgy látunk hogy elfúj a szél az a másik helyen simán földet ér). Így gondoltam a csapadékmérõbe is ugyanannyi esik (amit ugye "máshonnan" fújt el a szél)...

A nyílás felett áramló légtömeg a mérõben megnöveli a nyomást, így a benne lévõ levegõ felfelé áramlik, ez az áramlás pedig nem engedi a cseppeket a nyílásba, "eltéríti", "kífújja" õket. Minél erõsebb a szél, annál erõsebb az edényben a feláramlás.

Igen, kisebb szögben hullik bele. Pl ha majdnem vízszintesen hulló csapadékot feltételezel, sokkal kevesebb hullik a mérõbe. Mint ha ferdén néznéd a csapadékmérõd száját. A többi meg a falába ütközik.

Bandibá linkelt be még egy régen egy doksit: Link

A 46. oldalon van egy ábra, az magyarázza, hogy a keletkezõ örvények nem engedik beleesni a csapadékmérõbe az esõcseppeket.

Többször írták, írtátok hogy ha komolyabb szél van - vagy jelentéktelen a csapadékhullás - nem lehet pontosan megmérni a csapadékot, mert "kifújja, elfújja" azt a szél. Ezt viszont nem értem. Attól ugyanúgy meg lehet mérni a csapadékot, csak nem függõlegesen hullik hanem kisebb szögben.(?)

Ne tétovázz feltenni õket, ha idõjárási modellekkel kapcsolatos, akkor azt a Modell-iskola fórumban tedd majd fel

köszönöm a segítséget.sokat szeretnék tanulni,úgyhogy lesz még kérdésem

"Helyi kollégát" se hagyjuk ki : Link

Az itt Link elérhetõ linken megtalálod az igazsághoz vezetõ másik linket

Sziasztok!Eltudja nekem magyarázni valaki,hogy kell elemezni egy fáklyát?én sajnos csak sok vonalat látok,de nem tudom mit lehet kiolvasni belõle.szeretném megtanulni,ezért fordulok hozzátok.esetleg egy példával,hogy jobban lássam.köszi

Azt hiszem az elméletem nem biztos, hogy nyert, a 6-i csapadéktérkép biztos, hogy újra lett generálva, a 5-irõl nem tudom megállapítani. Egyébként csatlakoznék Myloh-hoz, mert az én 11 mm-em sincs rajta a 5-i csapadéktérképen. Bár a környezetemben viszont vannak más adatok.