Meteorológiai társalgó

Egy eredetileg keleti hidegbázis nyugatra törése is okozhat számunkra kedvezõ medciklon pályákat. 87 jan. lehet egy példa, igaz a ciklon genezis már klasszikus módon történt. Roppant érdekesek még a Balkánon (középsõ, K-i részén) beragadó ciklonok, többször ezek "felelõsek" a nagy alföldi hóviharokért. Ritkán elõfordul akár DK-ÉNY irányú (átmeneti?)pálya is, blokkoló AC az oka a Fekete tenger térségében.

25-én meg jött a hidegfront, ilyeneket produkálva: Link Link

Nem korai még kikiáltani a váltást? Óvatosan ezzel a téllel, csak óvatosan... Egyelõre a sok vonal a várható. Link

Na szóval a 12z futások a következõk 192 óránál:
GFS: Link
ECM: Link
JMA: Link

Ezek alapján egyenlõre annyit mondok, hogy ha a 3 említett modellen folytatódik ez a tendencia a következõ napokban, akkor végre elérkezhet a téli idõ minden kellékével!

Szép kis eszmefuttatás, de van itt valami ami kimaradt, pedig elég nagy és kulcsfontosságú: az Alpok!

A mi mediterrán ciklonjaink nagy része az Alpok miatti hullámvetésbõl kimélyülõ mediterrán ciklon. Úgy vélem, h ez az orográfiai hatás fontosabb mint maga a tengervíz biztosította nedves, meleg levegõ. Mi történne ha nem lenne hullámvetés a hosszan elnyúló frontokon és ebbõl ciklonalakulás? Kb. az ami az USA-ban, elõfordulnának olyan több ezer km-es frontok amelyeken a nehezebben létrejövõ hullámvetésbõl ritkábban alakulnak ki peremciklonok vagy egyáltalán nem alakulnak ki. Ilyenek szülik azokat a helyzeteket amelyek során ÉK-en hóvihar tombol, míg a front texasi részén instab fut végig derechoval stb-vel. Ha Eu-ban egy teknõ ill annak frontja lenyúlik az Alpokig akkor általában nincs pardon és rögtön szüli a mediterrán ciklonokat. Észak-Amerikában is van ehhez hasonló helyzet, csak ott a Sziklás hegység k-i oldala válthat ki ilyen hatást, ha a teknõ már elõtte elkezd kimélyülni, pl. az effajta ciklonok (tengervíz nélkül) okozzák a denveri havazások nagy részét télen.

Jóska, egyelõre igen, meglátjuk mi lesz a vége!

A Földközi-tenger megléte lényeges a mediciklonok kialakulása szempontjából; ha ott szárazföld lenne, akkor is lenne (lehetne) ugyan ciklogenezis, de az csak lokális hatású lenne, az V-ös pályák nem léteznének. A ciklogenezis/mediciklon-genezis két lépcsõben történik. A nekünk lényeges Vb esetén Franciaországon keresztül nyomul elõre a hideg légtömeg a Földközi-tenger Ny-i medencéjébe és alakít ki egy ciklont. Ezután jön a következõ lépcsõ (amit szabálynak is nevezhetünk): ha egy ciklonközpont a mediterrán térségben van, akkor az ottlévõ enyhe/nedves vagy a Szahara felett túlhevült légtömegek (melyek D-i áramlással szintén sok nedvességet tudnak szállítani) felsiklanak a ciklon elõoldalán, azaz Közép-Európában a talajközeli hideg légtömegekre. A ciklon nedvességutánpótlását a Földközi- majd az Adriai-tenger biztosítja.
A sokszor emlegetett genovai ciklon nekünk igazából nem is túl jó, mert legkésõbb az Alpok D-i vonulatán fennakad; ha azonban ez a ciklonközpont átugorja az olasz csizmát és az Adriára kerül (de ami még jobb: ha az Adrián alakul ki!), akkor jön létre az Vb-pálya, melynek lényeges jellemzõje, hogy nem a keletkezésekor szállított nedvesség a mérvadó, mivel a nedves léghullámokat meghatározó erõs D-ies áramlás folyamatosan adott - Vb esetén leginkább a ciklon "vége" felé a legerõsebb (és tartós) a nedves légtömegek beszállítása.
Azaz látszik, hogy a Földközi-tenger nélkül ez nem így lenne.

A legjobb az aranyközépút lenne.

Úgy tûnik, valóban körvonalazódhat a váltás másfél hét múlva.
Szûk egy hetet tévedhetek, egy cikloncsaláddal több lett az általam vártnál.

Tamás, a snowhunter-seldon párharc eldöntetlen lehet.

Hol van már a "T-záradék" és az Ínség-szikla? Link Link

Hát ebbõl lassan tényleg blokking lehet:
Link
De nagyon:
Link

így igaz, ha az ECMWF 10 napra szóló szinoptikai térképei következetesen mutatnak valamit, azt nem árt komolyan venni. Ellenben a GFS 192 órán túli része rendszerint mese habbal.

Ma is tipikus "felhõátvonulásos" idõ volt Link

behalnék, ha megismétlõdne 2009-2010, bár nem bánnám. mozgalmas kis napok voltak fõleg a 2009-es. Szombati tanítás volt, mindenkit hazaküldtek, tiszta hó volt minden meg jó nagy szél, 24-én meg minden elolvadt és közel 20 fok lett...

Elsõ kérdés, vajon a mediterrán ciklon milyen mértékben földközi-tengeri "specialitás". Azaz, ha -teszem azt- nem létezne Földközi-tenger, hanem a helyén szárazföld lenne, akkor is létrejönnének-e ott ciklonok. A tengervíz hõtároló tulajdonsága biztosan segíti a ciklon keletkezését, még inkább kifejlõdését. Mégis úgy érzem, itt a globális cirkuláció általános szabályszerûségérõl van szó, nemcsak helyi jellegzetességrõl. A mediterrán ciklon elsõ megközelítésben "déli" ciklon, mert a szubarktikus alacsony nyomású övtõl (ahol a fõ ciklogenezis folyik) lényegesen alacsonyabb szélességeken helyezkedik el. Kialakulásának fõ oka, hogy mikor a zonális légmozgások meridionálisba váltanak, a gyors áramlások egyre délebbre helyezõdnek, és ott örvényléseket hoznak létre. Közben, az é-d-i hõcsere megtörténtével északon újra zonálisra fordul az áramlás, a déli ciklonok izolálódnak, lefûzõdnek a szubarktikus alacsony nyomású övrõl, majd feltöltõdnek, gyengülnek, eltûnnek. Ezzel befejezõdik egy Namias-ciklus, és új kezdõdik. Fenti történéseket gyakran nagyon jól nyomon követhetjük a szinoptikai térképeken.
Tovább bonyolítja a képet, hogy a blokkoló AC nyugati oldalán délnek tartó északatlanti alacsony nyomású légtömegek szintén a Mediterráneumba jutnak, mediciklonokká lesznek. Egyébként ez utóbbi szituáció roppant érdekes, igazi csemege. Az AC blokkolja a nyugati-keleti áthelyezõdést, ezért az északatlanti ciklonok annak nyugati peremén kénytelenek délkelet felé mozogni -ény-dk irányú ciklonális csatorna jön létre az Északatlantikától a Földközi-tengerig. A csatorna északkeleti határát a már említett blokkoló AC alkotja, mely télen fõképp hideg levegõt tartalmaz. A délnyugati határ pedig az észak felé kiterjeszkedett azori anticiklon a meleg levegõjével. Ezért -nagyon sajátságos módon- a csatorna ciklonjainak kelet-északkeleti (elõ) oldala hideglevegõt mozgat k-dk-i áramlással, míg a ny-dny-i hátoldal északnyugati áramlása enyhe. Nagyon kifejezett volt ez a szituáció 1993 hideg, havas novemberében.

Link
No tessék a 12z-s futás

Az olaszok is firkálnak már:
Link

Ha a sokévi átlagot követné az idõjárás, akkor lenne egy átmeneti blocking, majd egy visszarendezõdés, vagy elõoldal az ünnepekre.
Mindenesetre figyelni fogom én is. Köszi.

A blocking igazából 18-20. között valósulhat meg.
A bizonytalanság erõsödése lehet annak elõjele.

A p-bélyeget figyelem egy ideje, 18-20. között erõsödik a tánc.
A friss: Link

Köszönöm.
Háát. Blokingnak nem túl meggyõzõ. Konkrétan egyelõre nem az.
Valami átmeneti lehûlés-féle lehet, de 180 órán túl ez még üveggömb.

Válassz koordinátát: Link
Mindegyik diagrammra van nyomásfáklya (alul lehet kiválasztani).

Itt megadott városkészleten van lehetõség választani, a legalsó kell: Link

Reykjavík: Link
Budapest: Link
Stockholm: Link

Tudnátok egy közép európai egy skandináv és egy izlandi nyomásfáklyát is linkelni?

Ha ECMWF is adja stabilan akkor lehet benne hinni...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#5821)

Itt az új fáklya! Végre valamiféle változás jelei... Link

Salek! Egymás után adja most már folyamatosan. Az enyheség nem tarthat a végtelenségig. Nem kell mindig a 2006-2007-es telet várni...

Itt az új fáklya:Link

Hát ilyet már mutatott erre a hétre is.Nagyon nem gyõz meg arról hogy jönne a tél..
Dec.18. körül elég sok csapi néz ki,de ez esõ lenne bõven.Kb. olyan kilengést látok benne ami most volt a héten.20-a után ismét enyhüléssel.

Hát ez valóban nem az a nagy kiemelést érdemlõ fáklya csak azért írtam, hogy tetszetõs mert a december eleji futásokhoz képest ez már pár fokkal jobb.
Mint mondjuk amik eddig voltak, hogy szinte alig valami, vagy éppen semmi... [esõ]

Láttam már ennél szebb fáklyát is decemberben. [esõ] Mostanában csapong a fáklya,talán mióta változott a gfs. ?

Ez még nem a 12-es fáklya, de remélem az még tetszetõsesbb lesz.

Mivel a GFS szerint most is éppen egy nagy változás kellõs közepén lennénk és mégse így van, ezért én ekkora idõtávra nem merném kijelenteni ezt, de persze reménykedni lehet!

Nem csakhogy jó fórumtémát, hanem érdekeset és tanulságosat is egyben!
Fõleg az olyan kezdõ amatõr megfigyelõnek, mint én vagy mondjuk sok más, aki nem rég csatlakozott ehhez az oldalhoz, vagy többet szeretne tudni az idõjárásról illetve érdekességeirõl, annak is ez sokat segít+tanít is egyben. És bocsánat, ha elmentem fórum témájától.
Éppen ezért itt egy friss fáklya, ami igen csak tetszetõsen néz ki számomra.
Link

Kicsit óvatosan írom, de most már talán kijelenthetõ, hogy 18-19-20-a környékén valami változás kezdõdik... Link Link

Az ECM ens,GFS fáklyák páros annyiban még erre is rákontráz,hogy 19-e után az Azori AC megerõsödését várják,Nyugat-Európa gyenge AC hatás alá kerülne,azaz "beszorulnának" a keletkezõ mediterrán ciklonok hozzánk,ami ahogy írtad kiadós csapadékot jelentene országosan.

Azért nem tud nyugatabbra felmenni, mert ott az Alpok?

Hát ez a klasszikus, a Vb mehet nyugatabbra is általában Ausztria keleti része szokott lenni a legnyugatabbi felkanyarodási helyzet...

Akkor a mi mediterrán ciklonjaink a legészakibb pályán mozognak. De pl. Csehországban már nincs is mediterrán ciklon? Vagy idõnként odáig is felnyúlhat?

Elvileg így van, ezek a klasszikusok:

A Fekete-tenger nem mediterrán.

A mediterrán térségek a Csa és Csb színkóddal vannak jelölve. Link

A mediterrán ciklonok (V-ös ciklonpálya) a Földközi-tenger térségében alakulnak ki. A Fekete-tenger térségében nem alakulnak ki mediterrán ciklonok. Ezzel az erõvel Vlagyivosztoknál is kialakulhatnának mediterrán ciklonok, hiszen csaknem azonos szélességen van, mint a Genovai-öböl

Rudolfking

Akkor csak attól függ hogy igen, vagy nem hogy a Fekete-tengert mediterrán térség-e, ez ha jól tudom vitatott kérdés, nem? (a Genovai-öböl és a Fekete-tenger ugyanúgy nagyjából a 43-ik északi szélességen van, bár tudom, nemcsak ezen múlik..)

Jó ez a kis enyheség, eccer csak vége...nem fagy le az ember lába, ha kibujik a cipõbõl
Egy dalocska az álmodozóknak: Link

Az nem mediciklon, hiszen nem a mediterrán térségben (értsd: Földközi-tenger) jön létre. De az ottani nedves légtömegekre leszakadó hideg szintén ciklogenezist okoz, igen.

Thermometer: igen, úgy már pontos

Egy kérdés: A Fekete-tengeri ciklon nem olyan mediciklon, ami pont így jön létre?

Úgy látszik valaki pontosabban emlékszik ,mint én. Várjuk a med. ciklonos eszmefuttatást.

Ma végre télies marad az idõ, az aktuális T 2,2 fok

Uram, gratulálok a jó megfigyelõképességedhez és memóriádhoz. Ez az eset 1996 január 20. és 25. között történt, nagyon jól megjegyeztem magamnak én is. Éppen olyan cirkulációs helyzet okozta, mint amirõl most beszélgetünk: északi AC, keletrõl lábashideg+mediciklon. Az OMSZ akkor kicsit-nagyon elszámította magát, a mediciklon elõoldalát várták enyhüléssel, ezzel szemben a hideg oldalon maradtunk pontosan olyan idõjárással, amilyet leírtál. Az is igaz, tõlünk ék-re olyan töméntelen mennyiségû hideg volt, hogy szinte a ciklon északkeleti oldalán is az jött.
Egyébként jelen eszmecsere nyomán döbbentem rá, milyen bonyolult kérdés a mediterrán ciklonok kérdése -azóta ezen gondolkodok. Úgy hiszem, megérne egy misét.

Érdemi hideg sarki hidegelárasztáshoz kell, havazáshoz nem. Hosszú megmaradása és kemény mínuszok már más kérdés.
Friss modellek fáklyája: Link

Ez a napos és enyhe idõ sem rosszabb, mint a havas táj borult ég mellett.

Link

Nyilván. Érdemi hideg sehol nincs a közelben, így másra egyelõre nem is lehet számítani, maximum a hegyekben és Északkelet-Magyarországon.