Hydroinfo

Link szegény hód koma se hiszem, hogy túléli ott 2:30 környékén.

Micsoda erõ! Link
Tegnapi videó Rahóról. Azért meghallgattam volna eredeti hanggal is...

Ja persze vágesz mangesz, csak elõrejelzésre gondoltam. 

Maximum kanyarokban, szûk meder keresztmetszetnél lehet dugó. Esetleg, ha kiönt akkor az ártérben duzzaszthat vissza a jég. Ha jól emlékszem régebbrõl, akkor a tokaji alatti nagy kanyarban volt torlasz. 

Tivadaron megvan az 5 méteres emelkedés. Gyakorlatilag egy fél nap alatt

Hát nem semmi! VAjon keletkezik majd dugó valahol a sok jég miatt? vagy ekkora ereje van egy ilyen hirtelen árnak, hogy összezúzza azt a hatalmas jégtömeget?   
Amúgy mi baj az emotikonokkal?

Harki, amit linkeltem, az online felület... Ja, és mivel törtek volna? Ahhoz oda is kellett volna jutni a jégtörõnek. De az egész Tisza be volt állva!

  21:00-22:45 között 161 centis emelkedés

(egyszeruen hihetetlen, h ezen a kib..tt uj feluleten csak a sor elejere szurja az emoticonokat, ha belegebedek, akkor is )


Tivadarra most ér az eleje...

Link
Azaz elõrejelzett. Még a hibatartományt is könnyedén megugrotta az ár. Eleve fél napot késett az emelkedés. A vastag jég lassítja és duzzasztja az egész levonulást. Már csak azt nem tudom miért nem törtek?!  

Az utolsó órában (21-22) másfél métert emelkedett a vízszint! Link
Nem semmi! De mostantól elméletileg csökenni fog.

itt egy újjabb videó Link

elindúlt ...Rahónál ma ,fészes  videó Link  
Link

itt felsõ szabolcsba még vastag jég van  a tiszán,nagy zúzás lesz..

Igen, elnéztem az imént; akkor már -223 volt. Jelenleg (15:45) -208 centi. Most fél óra alatt 3 centit emelkedett.

Egyébként az elõrejelzett -143 centi volt délután 1-re, szóval az már biztos nem lesz elõre

Husztnál közben meg volt a tetõzés 317 cm-rel (vagyis ennyit láttam maxban az adatok között). Most 316 cm. 

Dél körül ért Becsre az eleje. 15 h-kor már -213 a szint. Kíváncsi vagyok, hogy fogja-e produkálni a tényleges szintgörbe az elõrejelzés meredekségét? 4 óra alatt kb. 180 cm az elõre jelzett emelkedés.

Ellenben Husztnál már 1m-t, Técsõnél pedig 2m-t emelkedett reggel 7ig. Hamarosan ideértve és belép az Országba az "ár".

Délben még nem volt bent az országban a hullám. 'Becsnél -229 centi továbbra is...

Szerintem a szakemberek is csak várnak,hogy mi fog történni.Egy ilyen vízszintemelkedés bedarrálja a jeget tiszalökig,vagy nem,,és hogy miként fog lezajlani azt csak találgati lehet...tuti lesz torlasztás,fõleg az erõmûnél Link

Ha ilyen hirtelen emelkedés lesz, akkor a beállt jeget nem fogja feltorlasztani, és az gátként mûködni? Nem riogatni szeretnék, csak kérdezek.

Így már jó lesz. Tiszabecs dúrva vízszint emelkedés  Link  Vásárosnamény Link  Záhony Link  Dombrád  Link Jó lenne lemenni dombrádra,mielõtt jön a hullám és megvárni mi fog történni.

Csekély 5 méteres víz fog elindúlni 

Záhony
Link


érdekes,hogy nem tudok több adatot linkelni,kiválasztottam 4 település grafikonját,elküldtem,erre mind a 4 az utolsó helyszint mutatja..

A Felsõ-Tiszavölgyében egy kisebb árhullám fog elindulni a csapadékhullás és az olvadás következtében. Nem tudom, hogy az állójég mennyit fog rajta dobni. Egy jövõ heti erõteljes lehûlés viszont katasztrofális helyzetet tudna okozni a megcsúszott, torlódott és újra megfagyó jéggel együtt levonuló árhullám. 

Jópofa volt beleolvasni ebbe a Délmagyarországba. Milyen szép nyelvezete volt még a nyelvünknek.

Nándorfehérvárnál a jégtörõink. Link

A mindenkori tapasztalat szerint a cigányok nagy merészséggel vágtak neki a Tiszának ilyenkor.Aztán mire kibulizták magukat, megindult a jég zajlása.Visszajönni már nem tudtak....

Mennyire jellemzõ a Tiszán és mellékfolyóin ezekben a hetekben a jégen való közlekedés a nyáron kompközlekedéssel összekötött települések között? A középsõ szakaszon 20 cm feletti vastagságot jelent az ovisz: Link
1 méter 25 centis jég talán nem fenyeget, mint 1929 februárjában: Link

Ennek ez a módja

Bodrogon küzdenek a jég ellen,de nem nagy sikerrel.
Fb  video,érdemes megnézni  Link

Itt egy kamera, ezen is követheted élõben hogy mi a helyzet: Link

Köszi. Lehet hétvégén kinézünk a Duna partra akkor.

Hát igen, a Balaton tavaszig nem valószínû, hogy kiolvad. Így szerencsére aki szeret, mehet korizni, plusz a nádvágók is dolgozhatnak rendesen.

Tegnapi adat Siófokról 24 cm.
Link

Folyamatosan egyre nagyobb %-ú zajlás lesz... itt kövesd: Link
A legdurvább eddig a Maros, van ahol 40vm-es jégvastagság van már rajta!

Balatoni jégvastagságot tudna valaki mondani? Gondolom valahol 25cm környékén lehet. Na az se mostanában olvad majd el... Hullámzásra pedig még jó darabig nem kell majd készülni

Üdv.
A tartós hideg hatására kb mikor alakulhat ki látványosabb zajlás a Duna magyar szakaszán?  Elözõrõl lecsúsztam hála a vizsgaidõszaknak. Viszont most jó lenne valami.  

A szerb-horvát határon viszont van egy jó kis meanderezõ szakasz a Dunán. Ott már kezd a helyzet alakulni. 56-ban egy hasonló felállásban kialakult jegesár pusztított a magyar oldalon.  Link

Sajnos jó esély van a tartós hidegre és március közepén-végén berobbanó tavaszra.
Jelenleg 4,6 km3, átlagos,.

Link

A maximumok nem abszolút, hanem idõpont maximumok.

Tisza, Tiszabecs 1,1 km3,kb. 96 %-a a maximumnak (1,15).
Bodrog, Felsõberecki: 1,0 km3, 85 %-a a maxnak (1,2)
Kõrösök (felsõ), összes: 0,32 km3, 40 %-a a max-nak (0,7
Maros: 0,86 km3, 0,40 %-a a maxnak (2,23km3).
Tisz, Szeged, 4,6 km3, 59%-a a maxnak

Sem a relatív, sem az abszolút arány nem lényeges árvízi szempontbol, hanem a jelentõs hókészlet olvadási sebessége megspékelve jelentõs - nyilván esõ - csapadékkal.

Aki bányatóban fürdik az nem normális. Eleve hirtelen mélyülnek, plusz egy méteren belül a 20 fok feletti vízbõl 10 fok alatti is lehet. Hiába tud úszni az ember, ha megkapja a szívét. Nem hiába van annyi szerencsétlenség a bányatavaknál. 

Mint a legtöbb bánya tóban, nálunk is tilos a fürdés a bányatavakban.
Inkább rekreációs célokra használják, mintsem fürdésre, meg horgásznak a tavak többségében.

Nyáron kánikulában sem igazán látni ott fürdõzõket.
1-2 elvetemül fürdõzõ fordul csak meg néha ott, gondolom nem tudják, mi van alattuk.

És sokan gondolom még fürdenek is benne nyáron. Pedig ezek alapján egy folyékony halmazállapotú szeméttelep.

Engem nem vonznak, soha nem is vonzottak a téli sportok, viszont kis koromban, kb. 12 éves koromig telente többször megfordultam a családdal, barátokkal a befagyott tavakon és környezetükben. 
Több, egész pontosan 7 db bánya tó van a közelemben, mindegyiken megfordultam, igaz korcsolyázni nem tudok, így cipõvel mentem a jégre. 

Egyszer volt egy rossz élményem a Vörösvári bánya tavakon. Egyszer csak megrepedt a jég a közelemben, és a semmihez sem hasonlítható hangot mikor meghallottam, úgy megijedtem, hogy majdnem rosszul lettem. 

Amikor jóval késõbb megtudtam, hogy a Vörösvári Nagy tó, ahol sokat voltunk, 33 méter mély!  ( régen búvárok feltérképezték ), és hogy mik fekszenek a meder alján  ( Lada, zsiguli, emberi, ló csontvázak, lovas szekér, chilék, katonai terepjaro, és még egy zuk is, ill. sok egyéb szemét is), nem akartam elhinni, hogy kisebb korban ilyen mély tó jegén, minden féle hulladék felett tartózkodtam a jégen. 

Köszi a pontosítást!

Életemben egyszer mertem folyóvíz jegére lépni, akkor is csak az Ipolyra, és egy olyan helyen, ahol tudtam, hogy sekély a víz (kb. 50 centi) és kavicsos a meder, mégis a torkomban dobogott a szívem izgalmamban, azóta sem játszottam a tûzzel... A minap meg olvastam, hogy Szegeden is átsétáltak páran a Tiszán a Belvárosi hídnál... Brr, mar a gondolat is... Isten tudja hány méter van alattuk, de fõleg micsoda sodrás, élve onnan ember nem jönne ki, ha egyszer beszakad...

A hóban tárolt vízmennyiség mennyi lehet most a Tisza vízgyûjtõn? Elég nagy havazások voltak a hegyekben..
Remélem nem ez lesz belõle Link    2:10-tõl érdekes.

Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a torlódásos beállás talán a Csepel sziget felsõ részét sem igen érte el, felette zajlott. Nyilván alulról bontották is a jégtörõk rendesen, hogy jelentõs visszaduzzasztást okozó dugó ne alakulhasson ki. Szolnoknál akkor annyira beállt a torlódott jég, hogy egy hülye 3,1415926535898... (bocs modik, de még rendkívül qltúrált voltam) óvónõ keresztülvezetett a beállt Tiszán egy óvodás csoportot. MTV Híradó által bemutatva.

A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét  mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.

A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.

A vízhõfok - stílszerûen - nem sok vizet zavar, legfeljebb lokálisan alakulhat úgy, hogy az ellene legyen a jégképzõdésnek (melegvizes befolyók, pl. Paks alatt), másutt van a kutya elásva. Viszonylag "rohanós" a víz, ki van egyenesítve a meder, hagy' menjen lefelé a víz minél gyorsabban. Egy kanyarulatokkal sûrûn tûzdelt folyón sokkal tartósabb jég tud kialakulni. Aztán a hidak, mûtárgyak keltette turbulencia megint csak nem kedvez a jég képzõdésének. No meg nagy a felülete a folyónak, nem mindegy, hogy 15 méter széles folyócskán alakul ki 10-20-50 cm-es jégréteg, vagy 500 méter szélességet kellene "átfognia" a jégnek ugyanilyen vastagság mellett.
Szóval sok tényezõs a dolog.

Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15 fokokat komolyabb olvadás nélkûl. Jó tudom, itt gyárak, meg melegebb a víz, de akkor is ekkora különbség lenne?

A Dunán az elmúlt napokban szokatlan alacsony vízállás volt.
Láttam embereket Pesten, akik elõszeretettel mentek ki a kisebb szigetekre nézelõdni a parttól kissé messzebb is.
75 cm-es vízállást olvastam a vizugyes honlapon BP-re. Nem semmi.

Egy kis helyzetjelentés a Duna jégzajlásáról Budapestnél. Szépen torlódik a jég a budai oldalon a part mentén. Van ahol már jó pár métert be lehet sétálni a szilárdra fagyott jégen, fõleg az Erzsébet és Szabadság hidak közötti szakaszon.  Képek: Link Link Link Az esti kivilágításnál: Link Link

Beállt a Tisza teljes hosszán a jég.   Link

Köszi az érdekes infót!

Kisebbfajta jégdugó alakult ki a torkolati szakaszon, mert a Kettõs-hídnál található vízmércén fél méteres vízszintemelkedés tapasztalható január 7-e óta, holott a Rába vízjárására fõ hatással lévõ Duna stagnál vagy apad. Link
A Szolgálat adatai szerint a torkolattól felfelé 1.4km hosszan és 25 cm vastagságban torlódott össze az állójég, ami magyarázat lehet az emelkedõ vízszintre.

A Rába Gyõrnél: