Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szerintem ez a divergens északnyugati szél egészen késő estig gondoskodni fog róla, hogy kellően távol maradjanak tőlünk a záporok, zivatarok (még a dögcsepergés is).

Eger nedves zivatar! A dörgés több benne mint a víz egyelőre, jég az nálam nem volt eddig.
Szép az északkeleti cuccos, biztosan jó hozamok lesznek itt ott. Nekünk itt délnyugaton illetve középen be kell érjük a fantom záporokkal
valakinek van esetleg ötlete, hogy mi okozhatja ezt? Mert a radarhiba, interferencia nem így szokott kinézni.

Csóri Rossmann a jövőhéten mehet a Bükkbe gombászni 
Jönnek a gustok… este még itt a környéken is lehet dögcsepergés

Jönnek a gustok… este még itt a környéken is lehet dögcsepergés

Nemcsak, hogy ment, hanem megy is a 3sat-on
Alpenpanorama a címe, s hétköznap ZIB megszakításokkal reggel 7:30 és 9 közt, hétvégén meg megszakítások nélkül:
Link
Igen, ott nemcsak osztrák, hanem más közép-európai webkamerákat is mutatnak.

Link
Igen, ott nemcsak osztrák, hanem más közép-európai webkamerákat is mutatnak.
Utolsó kiegészítés, a 3SAT-on is ment a Wetter-Panorama, ott talán német és svájci kamerákkal is.
AZ ORF1/2 volt mindig is a kedvenc TV csatornám, szerintem verhetetlen. A 90-es évektöl már Budapesten is nézhetö volt az AM-mikro rendszeren keresztül. Olyan profi idöjárásjelentésekkel, hogy leesett az állam.
A TW1 volt a müholdképforrásom az internetes idök elött, mivel jó gyakran bevágták az aktuális müholdképanimáciot egész nap, s szépen követhetö volt rajta pl. a front mozgása vagy zivatarok kitörése is. A Népszabadságban naponta megjelenö 1 db mini müholdkép után maga volt a mennyország
AZ ORF1/2 volt mindig is a kedvenc TV csatornám, szerintem verhetetlen. A 90-es évektöl már Budapesten is nézhetö volt az AM-mikro rendszeren keresztül. Olyan profi idöjárásjelentésekkel, hogy leesett az állam.
A TW1 volt a müholdképforrásom az internetes idök elött, mivel jó gyakran bevágták az aktuális müholdképanimáciot egész nap, s szépen követhetö volt rajta pl. a front mozgása vagy zivatarok kitörése is. A Népszabadságban naponta megjelenö 1 db mini müholdkép után maga volt a mennyország

Marha kíváncsi leszek főleg a holnapi, holnaputáni napra, mert jó esélyek vannak akár felénk is, igaz talán most DDT, Bakony lehet a fő befutó, de szerintem országosan jó fotók készülhetnek
. A Harmonie szerint ha jól látom (bár ez a Te térképeden is látszik), még ma akár még Debrecen környéke is, és attól délre is bezivatarosodhat


Igen, mintha a Bakonyalja jóval kevesebbet kapna, mint pl. Csehbánya, Farkasgyepű, de akár Ajka-Devecser, vagy akár Úrkút térsége. Sokat kirándulunk (igaz, idén még nem) Csehbánya környékén, és a Torna patak felső folyásában mindig volt víz, nem is kevés, amiről jó párszor küldtem is a Bioszférába fotókat. Persze egy főként üledékes kőzetű hegység esetében mindig óvatosan kell bánni a felszíni vízfolyásoknál látottakkal, mert azok vízállása nem úgy követi az eseményeket, mint pl. egy vulkanikus hegység esetében, de nyilvánvalóan látszik a középhegységeinket sújtó, már hosszan tartó vízhiány.
Kiegészítés(ek). "Wetter-Panorama" most a műsor a címe, az írt "Kameras aus Österreich im Überblick" csak egy alcím. Nemcsak szombat-vasárnap, hanem ünnepnapokon is kétórás a műsor, reggel 7-9-ig. Pl.tegnap is volt húsvéthétfőn:
Link
Hétköznap reggel 6-6:30-ig is megy, igaz, ott műsorajánlókkal kombinálva. Pl.ma:
Link
Igen, az igaz, az ORF2 reggeli műsora, azaz a "Guten Morgen Österreich" keretén belül 6:30 és 9 között egész és fél órák előtt olyan 3-5 percre is mutatják a kameraképeket. Meg a hétköznap reggeli tv-torna (mert olyan is van) után 5 percre 9:25 és 30 közt.
Aztán van még egy nagyon hasonló, "Wetterschau" című, amely a hétköznapi 13-as ZIB (ottani tv-híradó neve) előtt olyan 20 percig szintén webkamerákat mutat:
Link
Egyébként létezett egy tv-csatorna Ausztriában kábelen és az Astra műholdon máshol Eu-ban is szabadon foghatóan sok éven keresztül "TW1" ("Tourismus und Wetter 1") névvel a 90-es és 2000-es években. Azon mindennap több órán keresztül ilyen kamerafelvételeket mutattak, időjárás jelentésekkel megspékelve. Jópár éve megszűnt a csatorna, a Wikipedia szerint 2011-ben:
Link
(külön műsorvezetői is voltak, akik pl.az ORF1 ZIB Flash rövidhíreiben tűnnek fel azóta).
No de most már lassan mindent tudunk az osztrák webkamerák tévés közvetítésének rejtelmeiről
Link
Hétköznap reggel 6-6:30-ig is megy, igaz, ott műsorajánlókkal kombinálva. Pl.ma:
Link
Igen, az igaz, az ORF2 reggeli műsora, azaz a "Guten Morgen Österreich" keretén belül 6:30 és 9 között egész és fél órák előtt olyan 3-5 percre is mutatják a kameraképeket. Meg a hétköznap reggeli tv-torna (mert olyan is van) után 5 percre 9:25 és 30 közt.
Aztán van még egy nagyon hasonló, "Wetterschau" című, amely a hétköznapi 13-as ZIB (ottani tv-híradó neve) előtt olyan 20 percig szintén webkamerákat mutat:
Link
Egyébként létezett egy tv-csatorna Ausztriában kábelen és az Astra műholdon máshol Eu-ban is szabadon foghatóan sok éven keresztül "TW1" ("Tourismus und Wetter 1") névvel a 90-es és 2000-es években. Azon mindennap több órán keresztül ilyen kamerafelvételeket mutattak, időjárás jelentésekkel megspékelve. Jópár éve megszűnt a csatorna, a Wikipedia szerint 2011-ben:
Link
(külön műsorvezetői is voltak, akik pl.az ORF1 ZIB Flash rövidhíreiben tűnnek fel azóta).
No de most már lassan mindent tudunk az osztrák webkamerák tévés közvetítésének rejtelmeiről

Ha marad ez a csöppnyi konzisztencia, akkor Macinak nagy napja LESZ 

Talán csak a Harmonie meg az UM látta ezt a délelőtti cuccot, igaz, ezek is eltolva egy 50-100 km-rel

Azért az elmúlt pár napban el is tűnt a hétvégi hidegelárasztás, csak egy langyos kis lötty várható. Persze özönvíz se lesz, bár ez nem szenzáció.
Egyetértek, de Bakonybél inkább már a kőrishegy délies oldalában van, ahova a medik feltekert csapadéka még orografikusan is kedvezőbb helyzetben van . Ellentétben az északnyugati oldallal.
Még a régebbi földrajzi atlaszokban, Kőszeg volt a legcsapadékosabb évi átlag 807 mm rel, valószinűleg ez mára egy jó 100 mm- rel kevesebb lehet! De az őrségi ismerőseim is panaszkodnak, már az sem a régi, helyette az országhatártól nem messze, Varasdon évek óta csapadéktöbblettel számolnak be!
Pár adat a délnyugati határtól nem messze fekvő Varasd városáról
2019: 1079 mm
2020: 1077 mm
2021: 827 mm
2022: 829 mm
2023: 1116 mm
Pár adat a délnyugati határtól nem messze fekvő Varasd városáról
2019: 1079 mm
2020: 1077 mm
2021: 827 mm
2022: 829 mm
2023: 1116 mm
Sokszor fordult elő, hogy a nyugat felől érkező óceáni nedvesség kifutószelei a késő esti órákban elérték az Alpokalját esetleg a Bakonyt is. Egyes esetekben a front át se vonult az országon de az említett területek 20-30 milliket kaptak. Ez mára igencsak megritkult, mint általában a nyugati frontok is.
Nem is tudom mikor érkezett utoljára északnyugat felől országos, kiadós eső, lehet, hogy évekkel ezelőtt, pedig anno nyaranta több is volt belőlük.
Nem is tudom mikor érkezett utoljára északnyugat felől országos, kiadós eső, lehet, hogy évekkel ezelőtt, pedig anno nyaranta több is volt belőlük.
Azért pl Bakonybélben elég szép összegek szoktak leesni, valószínűleg a kőris hegyen még több, csak kár hogy ott nincs mérés, pedig az ország egyik legcsapadékosabb pontja! Ami inkább közrejátszik a mészkő ami nyeli a vizet rendesen! Amit megfigyeltem az évek alatt az, hogy egyre délebbre tevődik a csapadék, aminek a legnagyobb vesztesei a Sopron, Kőszeg mellett a Bakony is, ezt részben az atlanti hatás vesztesége miatt van, amig régen rendszeresek voltak, mostanra a csapadék nagy része mediterrán ciklonokból vagy lokális zivatarokból származik.
A '90-es évek közepén a műsor neve Alpenpanorama volt, Volksmusik-kal. A szegedi egyetemi albérletben sokszor néztem. Napjainkban - csoda - még megy az ORF 2-n, hétvégén 7h és 9 h között, hétköznap csak 5-5 percre reggel, egész és fél órák előtt. Műsor címe: Kameras aus Österreich im Überblick. Hétköznap divatzenével, hétvégén Volksmusik-kal.
A mai ziccerrel sem sikerült élni, a tegnapihoz hasonlóan 23,5 °C lett a Tmax, pedig tőlünk nem messze délre, délnyugatra már meglett a 25-26 °C hivatalos állomásokon is. Kár a délelőtti vastag fátyolfelhőzetért meg a belöttyenő északias szélért.
Az utolsó esély a fagyos + nyári napra egy (naptári) hónapon belül az április 30. lehet, de gondolom amilyen humorérzéke van az időjárásnak, majd május 1-jén húzzuk be az első nyári napot. Kicsit olyan ez a meleg nálunk, mint a téli hideg, mindig egy hétre van a modelleken és sosem akar megérkezni.
Az utolsó esély a fagyos + nyári napra egy (naptári) hónapon belül az április 30. lehet, de gondolom amilyen humorérzéke van az időjárásnak, majd május 1-jén húzzuk be az első nyári napot. Kicsit olyan ez a meleg nálunk, mint a téli hideg, mindig egy hétre van a modelleken és sosem akar megérkezni.

Régen én is gyakran néztem az ORF adót a Tv-ben, már akkor radarképeket mutattak nyári zivataros napokon, amikor nálunk a Tv-ben sokszor még a műholdkép sem volt élő, volt hogy dél körüli műholdképet mutattak este, illetve még az 5 fokos intervallumba próbálták belenyomni a sokszor 10 vagy 15 fokos hőmérsékleti szélsőértékeket.
A kamerás részt is néztem sokszor, főleg ha nyáron front jött onnan, néztem hol tartanak a zivatarok.
Ment alatta az osztrák népi muzsika.
A kamerás részt is néztem sokszor, főleg ha nyáron front jött onnan, néztem hol tartanak a zivatarok.
Ment alatta az osztrák népi muzsika.
Nyuli, régen (~2000-es évek) volt az ORF-en egy hosszabb reggeli időjárásos műsor, ahol végigmutogatták egész Ausztriát részletesen, régiőnként, majd utána még webkamerákat is (lehet, hogy akkoriban még nem az ORF csinálta, csak ők adták le). Te emlékszel erre, illetve nem tudod, valahol van-e erről bármilyen elérhető archív felvétel?

Egyre inkább elhagy az optimizmus, ami márciusban feléledt bennem. Ótvar hónap van mögöttünk és bár egy kisebb KÜN kezdete előtt állunk, nekem most elég sovány reménynek tűnik az, hogy lokálisan kialakuló zivataroktól várjuk a megváltást. Ha a májusi csapadékok is elmaradnak, akkor az alföldi kollégáknak már szerintem mondani sem kell, hogy a nyár derekára újra szarrá sülünk igen nagy eséllyel...

Itt a Bakonyban immár tragikus a helyzet. Erdész Barátaim is panaszkodnak. De különösen a magas Bakony, a hegység nyugati fele marad ki évek óta a rendes csapadékokból. A Gerence patak Bakonykoppány alatt már most csontszáraz! Ilyenre még 58 évem alatt nem emlékszem. Nyaranta előfordult, hogy egyes részein az asztatikus vizekre jellemző időszakos kiszáradás történt, néhány hétnyi intervallumban. De hogy kora tavasszal... Egyébként nagyon köszönöm a Bükkösökről ( is) szóló írást, sokat tanultam belőle.
Nagyon nehezen indul majd be a csapadékos idő itt felém, a holnap szépen lenullázódott, lassan már a szerda is, csütörtök és péntek még tartja magát, de lehet ez is csak átmeneti és majd szépen az is eltűnik.
Öntözés ezerrel már hetek óta, zivatart nem is láttam, még márciusban hallottam nagyon távoli morajokat, ez minden, nagyon hasonló a tavalyi ótvar évhez, remélem azért a héten elérjük a bűvös 100 mm-es éves álomhatárt.
Öntözés ezerrel már hetek óta, zivatart nem is láttam, még márciusban hallottam nagyon távoli morajokat, ez minden, nagyon hasonló a tavalyi ótvar évhez, remélem azért a héten elérjük a bűvös 100 mm-es éves álomhatárt.
Akkor már én se tudom mit láttam. A húsvéti pálinka lehetett...

Igen, az erubáz kicsit - szó szerint
- meredek példa volt részemről, inkább azt akartam írni, hogy egy jó meredek hegyoldalon megtelepedett bükkösnél mi a helyzet…de köszi az ismét nem egy szóval elintézett válaszodat
!
Egyébként tökre bírom azokat a kis növésű, már-már molyhos tölgyformájú bükköket, melyek az igen meredek sziklakibúvásos oldalakon ritkán megpillanthatók.
Lehet, nem túlzok, ha azt állítom, a Visegrádi hg-ben a Dunakanyarra néző lejtőkön van ezekből a legtöbb az országban.


Egyébként tökre bírom azokat a kis növésű, már-már molyhos tölgyformájú bükköket, melyek az igen meredek sziklakibúvásos oldalakon ritkán megpillanthatók.

És milyen érdekes a táblázat, hogy Királyháza produkálta ezek közül a legkisebb mennyiséget, amely terület jó melegágya lehetne a beragadós esőknek, melyek úgyszintén inkább a melegfrontokhoz, de akár a hf- hoz köthető. Tehát nekem az jön le ebből a táblázatból (is), hogy ezen mennyiségek jó része is “random” zivatarokból jöhetett le, vagy legalább is afelé lehet eltolódás, a mediterránosodás tézisét erősítendő. 
De az is benne lehet, hogy inkább a délről jövő rendszerek kiesték magukat, mire átbuknak a Magas-Börzsönyön, s Királyházára érve már kimerülőben voltak bizonyos cellák.

De az is benne lehet, hogy inkább a délről jövő rendszerek kiesték magukat, mire átbuknak a Magas-Börzsönyön, s Királyházára érve már kimerülőben voltak bizonyos cellák.
Talán most így hirtelen, ha jól emlékszem az ECMen láttam egy kis mittymuttyot.
Reméljük
Reméljük

Szerdán pedig már közelebbről is! 
Amúgy én egyik napot sem írnám le teljesen Pesten sem, labilitás lesz bőven, bár a nedvesség nem feltétlenül fogja fedni egymást időben a különböző szinteken, illetve holnap a konvergencia fő ága is keletebbre lehet.

Amúgy én egyik napot sem írnám le teljesen Pesten sem, labilitás lesz bőven, bár a nedvesség nem feltétlenül fogja fedni egymást időben a különböző szinteken, illetve holnap a konvergencia fő ága is keletebbre lehet.
Abszolút. Csak meg kell nézni, hogy mennyi millió köbméter víz robog ki jelenleg a hegységből a kisvízfolyásokon, patakrendszereken keresztül (mind a mellett, hogy égi áldás volt minden cseppje), szinte hasznosítatlanul, a betonkemény talajra hullott felhőszakadásszerű intenzitásoknak köszönhetően.
A látvány üdítően csodás, a hang mennyei zene, csak legalább, ha már lezúdult a meredek hegyoldalakon, akkor fognánk meg ezt a folyékony aranyat és tároznánk be erdei tókákba, természetes kialakítású gát és lépcsős tórendszerekbe...eggyel nyugatabbra ezt remekül művelik, de van hazai példa is erre (pl. Kaszó Zrt. LIFE projekt)...erdei vízvisszatartás a kulcs...
Az alábbi két kiragadott kép a sok közül, szombat délután készült...holnap kíváncsi vagyok mennyire zúgnak még a zúgók...
És, hogy egyszer végre a kérdésre is időben válaszoljak. Legjobb tudásom szerint az erubáz talaj, az elég ritka talaj altípus. Eredetileg jégkorszaki reliktum, tehát nem éppen ma képződött. A kőzetfüggő talajfőtípus egyik altípusa, vulkanikus hegységeinkben ez elsősorban az andezitet jelenti. De a Börzsönyben is alig van belőle, bükkösök pedig nem tenyésznek rajta. Azok a ranker talajokon és főleg a barna erdőtalaj típusokon növekednek.
Az erubáz elég szélsőséges talaj, ha magas a humusztartalma is. Télen szétfagy, nyáron rommá repedezik. Nem éppen a bükk kedvence..inkább csak déli kitettségű. meredek hegygerincek, hegyoldalak itt-ott előforduló mozaikos talajtípusa. Főleg, a virágos kőrises-molyhos-tölgyesek, esetleg mészkerülő tölgyesek, és leginkább szilikát-szilagyepek, lejtősztyepprét élőhelyek jellemzik.
A bükk az üde, nedves barna erdőtalajokon szeretne nődögélni felfele, ha lenne elég üdeség, és egyenletes eloszlású nedvesség az utóbbi 5 évben.
A lézerszkenneres méréseink szerint viszont nincs magassági növekedés, vagyis mennek a víz után és a csak a gyökérzet fejlődik. (A bükk is képes mély karógyökérzetet fejleszteni ha muszáj, a terebélyes gyökértányérja mellett). Termőhelytől függ milyen mélyre tud hatolni, azért itt, ezeken a sziklás, kőgörgeteges ranker talajokon igen hamar szálkőzetbe ütközik. Így főleg vertikálisan, szélességben próbál kompenzálni.
Egyetlen középkorú (60-70 éves) egyed, a párolgási mérések alapján, egy meleg nyári napon 300 litert elpárologtat, hogy a saját mikroklímáját biztosítani tudja. Ez állományban működik persze igazán. Hiszen valójában nem csak az erős, 80-90 százalékos árnyalása miatt van jóval hűvösebb egy bükkösben, hanem abból az egyszerű fizikai törvényszerűségből fogva is - és ez a hangsúlyosabb -, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ha egy 20 hektáros bükk katedrálisban hektáronként 120-140 egyed éldegél, akkor lehet szorozni, hogy ez naponta mennyi vizet emel ki a talajból. Ha közben az állományt átfújja a délkeleti, keleti sztyeppe szél heteken át, akkor elő lehet venni a hatványtáblát...
A látvány üdítően csodás, a hang mennyei zene, csak legalább, ha már lezúdult a meredek hegyoldalakon, akkor fognánk meg ezt a folyékony aranyat és tároznánk be erdei tókákba, természetes kialakítású gát és lépcsős tórendszerekbe...eggyel nyugatabbra ezt remekül művelik, de van hazai példa is erre (pl. Kaszó Zrt. LIFE projekt)...erdei vízvisszatartás a kulcs...
Az alábbi két kiragadott kép a sok közül, szombat délután készült...holnap kíváncsi vagyok mennyire zúgnak még a zúgók...
És, hogy egyszer végre a kérdésre is időben válaszoljak. Legjobb tudásom szerint az erubáz talaj, az elég ritka talaj altípus. Eredetileg jégkorszaki reliktum, tehát nem éppen ma képződött. A kőzetfüggő talajfőtípus egyik altípusa, vulkanikus hegységeinkben ez elsősorban az andezitet jelenti. De a Börzsönyben is alig van belőle, bükkösök pedig nem tenyésznek rajta. Azok a ranker talajokon és főleg a barna erdőtalaj típusokon növekednek.
Az erubáz elég szélsőséges talaj, ha magas a humusztartalma is. Télen szétfagy, nyáron rommá repedezik. Nem éppen a bükk kedvence..inkább csak déli kitettségű. meredek hegygerincek, hegyoldalak itt-ott előforduló mozaikos talajtípusa. Főleg, a virágos kőrises-molyhos-tölgyesek, esetleg mészkerülő tölgyesek, és leginkább szilikát-szilagyepek, lejtősztyepprét élőhelyek jellemzik.
A bükk az üde, nedves barna erdőtalajokon szeretne nődögélni felfele, ha lenne elég üdeség, és egyenletes eloszlású nedvesség az utóbbi 5 évben.
A lézerszkenneres méréseink szerint viszont nincs magassági növekedés, vagyis mennek a víz után és a csak a gyökérzet fejlődik. (A bükk is képes mély karógyökérzetet fejleszteni ha muszáj, a terebélyes gyökértányérja mellett). Termőhelytől függ milyen mélyre tud hatolni, azért itt, ezeken a sziklás, kőgörgeteges ranker talajokon igen hamar szálkőzetbe ütközik. Így főleg vertikálisan, szélességben próbál kompenzálni.
Egyetlen középkorú (60-70 éves) egyed, a párolgási mérések alapján, egy meleg nyári napon 300 litert elpárologtat, hogy a saját mikroklímáját biztosítani tudja. Ez állományban működik persze igazán. Hiszen valójában nem csak az erős, 80-90 százalékos árnyalása miatt van jóval hűvösebb egy bükkösben, hanem abból az egyszerű fizikai törvényszerűségből fogva is - és ez a hangsúlyosabb -, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ha egy 20 hektáros bükk katedrálisban hektáronként 120-140 egyed éldegél, akkor lehet szorozni, hogy ez naponta mennyi vizet emel ki a talajból. Ha közben az állományt átfújja a délkeleti, keleti sztyeppe szél heteken át, akkor elő lehet venni a hatványtáblát...
És, ha már vesződtél vele, akkor köszönetképpen és böngészgethető érdekességként, csak csendesen beillesztek ide, egy az erdőgazdasági Hellmann- mérős hálózatunk napi adataiból generált éves (havi bontásban) csapadékadatsort a hírhedt 2022-es esztendőből, melyet még az ún. aszálykáros céltartalékképzés szép nevű állami kárenyhítő pályázati dokumentumhoz farigcsáltunk, többek között. Az őszi színekben pompázó lesült bükkösöket, és morzsalékosra kiégett tölgyeseket, csereseket nézegetve...
...ebből is érzékelhető. hogy a 3 börzsönyi állomás esetében is, az éves szumma, de még a havi bontás is mennyire generalizálna és homogenizálna pl. egy térképi megjelenítésben....pl. ha csak nyári adatokat nézem...de a tenyészidőszaki adat az már azért beszédesebb...az éves meg a kiugró decemberrel együtt...(bocs a kicsit-nagyon szálkásságért, pdf-ből lett kimentve)..

Mikor máskor, mint éppen Húsvétkor a legaktuálisabb a gombatenyészeted...már ha nem a régi népies nevén hívjuk....remélem jó levest főztél belőle..
(érdekes, hogy idén egész tömegesen jelen van...nálunk is ellepték a fekete bodza elszáradt ágait)...
Link
És köszi a kissé fogasabb adatlekérdezést, gondoltam, hogy azért téged nem fog meg ez a kihívás...ezek alapján sem túl gyakori mostanában...

Link
És köszi a kissé fogasabb adatlekérdezést, gondoltam, hogy azért téged nem fog meg ez a kihívás...ezek alapján sem túl gyakori mostanában...
Ahogy már a fülemüle is énekel vagy másfél hete éjjelente (májusban lenne szokásban), úgy valóban megindult a cserebogár rajzás is. Nagy öröm ez, főleg a pajorjait kedveljük. De szerencsére már a fecskék is itt vannak, és a denevérek is akcióba léptek...egyébként van a közismert májusi cserebogár mellett egy kevésbé ismert áprilisi cserebogár is (meg még egy csomó, de ebben igazodjanak el a rovarászok és növényvédelmi szakemberek)., Eredeti nevén vörhenyes cserebogárnak hívják. Az korábban ragad bele az ember hajába esténkén (ha van még
)...
Itt lehet olvasgatni a kedvenceinkről:
Link
Ez a májusi:
Link
Ez az április:
Link
A SC korrelációs érték megállapítását a gradációval meghagyom a tapasztalt, öreg róka viharvadászoknak

Itt lehet olvasgatni a kedvenceinkről:
Link
Ez a májusi:
Link
Ez az április:
Link
A SC korrelációs érték megállapítását a gradációval meghagyom a tapasztalt, öreg róka viharvadászoknak
