Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
1985 júniusában még csillebércen is átéltem egy hózáport. Nem, hogy a Kékestetõn. 
Akkor még májusi havazások is voltak.
A magasabb hegyeinkben általában pont márciusban van 1 méter körüli hó. Mivel a március ott még lazán téli hónapnak tekinthetõ.
A március végi 1 méter körüli hó sem hiszem, hogy olyan példa nélküli lenne.
Én személy szerint, aki gyakran jár(tam) a Bükkbe, már többször mértem 1 méter feletti hómennyiséget. (Legtöbbször épp márciusban).
A március végi 1 méter körüli hó sem hiszem, hogy olyan példa nélküli lenne.
Én személy szerint, aki gyakran jár(tam) a Bükkbe, már többször mértem 1 méter feletti hómennyiséget. (Legtöbbször épp márciusban).
Most már mindenféleképp meg kell vizsgálni a Bükkfennsíkon egy kellemes naptól, széltõl és idõszakos vízfolyásoktól védett lapos helyet, amit gyakorlatilag december elejétõl folyamatosan vastag hótakaró borít.
Ezután a rengeteg téli csapadék (~400mm) után azért igen kíváncsi lennék az ottani hóréteg vastagságára és állapotára.
Lehet, nem egyszerû az aljára eljutni, néhol talán csákány is szükségeltetik.
Talán egyik nap én is megteszem. Bár a digitális fényképezõgépeim mind elromlottak, így a dokumentálás nekem nehézségekbe ütközik.
És kérdés, ilyen helyeken meddig fog a hó megmaradni? Fõleg, hogy a héten várhatóan csak tovább gyarapodik.
Ezután a rengeteg téli csapadék (~400mm) után azért igen kíváncsi lennék az ottani hóréteg vastagságára és állapotára.
Lehet, nem egyszerû az aljára eljutni, néhol talán csákány is szükségeltetik.
Talán egyik nap én is megteszem. Bár a digitális fényképezõgépeim mind elromlottak, így a dokumentálás nekem nehézségekbe ütközik.
És kérdés, ilyen helyeken meddig fog a hó megmaradni? Fõleg, hogy a héten várhatóan csak tovább gyarapodik.
Én meg arra lennék kíváncsi, hogy elõfordult-e már valaha, hogy március végén került 1 méter közelébe a hóvastagság Kékestetõn????
Ha meglesz az 1 méter, amire jó esély van, ugyanis a pénteki menet az mind hóban esik majd le, meg a szombatiból is egy adag, a mostani 73 centihez már nem kell sok, akkor egy újabb rekord dõlhetne meg, mert hogy március végén soha nem volt 1 méteres hó a Kékestetõn, vagy akárhol Magyarországon, az is biztos.
Nem tudom, márciusban volt-e valaha egyáltalán.
Úgy lehetett, hogy februárból átnyúlt, de hogy a nagy része márciusban esett le, úgy kevés esélyét látom, hogy valaha volt.
Ha meglesz az 1 méter, amire jó esély van, ugyanis a pénteki menet az mind hóban esik majd le, meg a szombatiból is egy adag, a mostani 73 centihez már nem kell sok, akkor egy újabb rekord dõlhetne meg, mert hogy március végén soha nem volt 1 méteres hó a Kékestetõn, vagy akárhol Magyarországon, az is biztos.
Nem tudom, márciusban volt-e valaha egyáltalán.
Úgy lehetett, hogy februárból átnyúlt, de hogy a nagy része márciusban esett le, úgy kevés esélyét látom, hogy valaha volt.
Egy kérdés azokhoz, akik hozzáférnek ilyen adatokhoz: Kékestetõn mikor érte el utoljára az 1 métert a hóvastagság? (Az utóbbi évtizedekben 1996, 2003, 2006 lehetett esélyes, de határozottan úgy emlékszem, hogy mindháromszor megállt 90 cm táján.)
floo, sosem volt olyan idõjárás - a mi éghajlatunkon - ami "rásimult" az átlagra. Az átlagos idõjárás illúzió. 10-bõl 1-szer van átlagnak megfelelõ idõ. 9-szer nincs. Amit te úgy hívsz, hogy szélsõséges idõjárás, én úgy nevezném, hogy meridionális cirkulációs korszak. Aminek velejárója, hogy erõs elõoldalak, hõhullámok legyenek, télen - vagy éppen tavasszal - meg batár nagy hátoldali helyzetek. Való igaz, hogy ennek a cirkulációs korszaknak, amit pár éve tapasztalhatunk, nagyobbak a kilengései, mint egy zonális cirkulációs korszaknak.
Nem is a megfeleltetésen van a hangsúly (vagy kell legyen a hangsúly), de valamivel csak kell összehasonlítani az idõjárási elemeket. Abban teljesen igazad van, hogy sokszor nem felel meg az "átlag"-nak az idõjárás.
Egy jó ideje úgy tûnhet, sosincs az átlag közelében, de ez a szélsõségek miatt van.
Nem mindegy, milyen görbét mutat az idõjárás az átlaghoz képest.
Lehet ilyen Link
De ilyen is Link
Meg ilyen Link
Ha nagyon nagyok a kilengések, akkor amikor az egyik kilengésbõl átkerül a másikba, nagyon kevés idõt tölt az idõjárás az átlag körül, amennyiben kiegyenlítettebb, akkor hosszabban idõzik el az átlag körüli tartományban.
Elvileg ha tud ennyire szélsõséges lenni, hogy messze az átlag felett vagy alatt tartózkodik huzamosabb ideig, akkor tud átlagos körüli is lenni.
Nem mindegy, milyen görbét mutat az idõjárás az átlaghoz képest.
Lehet ilyen Link
De ilyen is Link
Meg ilyen Link
Ha nagyon nagyok a kilengések, akkor amikor az egyik kilengésbõl átkerül a másikba, nagyon kevés idõt tölt az idõjárás az átlag körül, amennyiben kiegyenlítettebb, akkor hosszabban idõzik el az átlag körüli tartományban.
Elvileg ha tud ennyire szélsõséges lenni, hogy messze az átlag felett vagy alatt tartózkodik huzamosabb ideig, akkor tud átlagos körüli is lenni.
Az idei tél nálam a reggeli mérések alapján:
December: 1*13 cm, 1*folt
Január: 2*1 cm, 1*lepel, 3*folt
Február: 1*1 cm, 1*lepel, 3*folt
MÁRCIUS: 1*8, 1*3, 1*12 cm.
Március messze viszi a pálmát!
December: 1*13 cm, 1*folt
Január: 2*1 cm, 1*lepel, 3*folt
Február: 1*1 cm, 1*lepel, 3*folt
MÁRCIUS: 1*8, 1*3, 1*12 cm.
Március messze viszi a pálmát!
Átlagos idõjárású év NINCS. Én mindig hülyét kapok, ha azt hallom az idõjárás-jelentésben, hogy a "hõmérséklet a sokévi átlag alatt/felett várható". Mintha az abnormális lenne, hogy nincs mindig a sokéves átlagnak megfelelõ idõ. Sõt általában pont hogy nem felel meg az idõjárás a sokévi átlagnak. Nem is felelhet meg, mert az ÁTLAG egy absztrakció, elvonatkoztatás. A mi éghajlatunkon totális tévedés, megkockáztatom, ostobaság a sokévi átlaghoz viszonyítani az aktuális idõjárást.
Az utóbbi éveket látva, sokszor el is gondolkodom, hogy milyen itt egy átlagos idõjárású év?
Lehet, hogy a legutóbbi 30éves periódusra számított átlagok már egyáltalán nem mutatják a valós állapotokat. Sõt, remélem, hogy nem! Különben pl. az ilyen csapadékos idõszakokat, mint 2010 vagy itt épp az utóbbi 9-10 hónap, igen száraz éveknek kell követni, hogy kijöjjön az átlag. A 2011 augusztusától kezdõdõ 10 hónapos rendkívül száraz idõszak sem tudta igazán lenyomni az átlagot.
Amit többek között megfigyeltem, hogy az idõjárási frontokhoz nem köthetõ konvektív csapadék tekintetében az ország ezen (északi-északkeleti) része igencsak elõl jár. Ez pl. kicsit átrajzolhatja a manapság a konvektív csapadékoktól oly erõsen függõ csapadéktérképet.
Lehet, hogy a legutóbbi 30éves periódusra számított átlagok már egyáltalán nem mutatják a valós állapotokat. Sõt, remélem, hogy nem! Különben pl. az ilyen csapadékos idõszakokat, mint 2010 vagy itt épp az utóbbi 9-10 hónap, igen száraz éveknek kell követni, hogy kijöjjön az átlag. A 2011 augusztusától kezdõdõ 10 hónapos rendkívül száraz idõszak sem tudta igazán lenyomni az átlagot.
Amit többek között megfigyeltem, hogy az idõjárási frontokhoz nem köthetõ konvektív csapadék tekintetében az ország ezen (északi-északkeleti) része igencsak elõl jár. Ez pl. kicsit átrajzolhatja a manapság a konvektív csapadékoktól oly erõsen függõ csapadéktérképet.
Majdnem napra pontosan öt évvel ezelõtt (2008. március 24-én) is szép hóhelyzet volt a nyugati végeken. Húsvét vasárnapról Húsvét hétfõre virradóan mintegy 10 cm hó esett a városban. Így fehér volt a Húsvét. A Soproni-hegység magasabb részein 20 cm körüli hó hullott.
Valóban, a mi életünkben rendkívül érdekes , csapongó idõjárású évek ezek! Ráadásul az utóbbi 100 - 150 évrõl már elég sok adat áll rendelkezésre, tehát egy elég nagy idõtávba lehet ezeket illeszteni, hasonlítani.
Hagytam Neked is írnivalót! 
A jégesõ, a tornádó, a zivatar azért nehéz kérdés, mert a tornádó valójában nagyon ritka még most is, a jégesõ rendkívül pontszerû, nehéz adatokkal alátámasztani, a zivatar pedig azért kényes, mert amikor régen a nyugati irányítás volt túlsúlyban, a gyakoribb frontátvonulás miatt lehetett több zivatar, olyan, hogy jött az esõ, kettõt dörrent, és beírták hogy zivatar.
A kettõt dörrenõs frontzivatar is zivatar, meg a 70 mm-es 4 centis jeget okádó várost elöntõs órákig egyhelyben toporgós zivatar is zivatar.
Az biztos, hogy elképesztõen lecsökkent a frontcsapadékok száma, majdnemhogy meg is szûnt.
Azért is rajzolgattam egész télen a "Mi lenne ha nyár lenne!" rajzaimat, mert konvektív csapadékok voltak egész télen.
Télen!
Múlt évben október leverte zivatarokban a nyár második felét.
Atipikus, évszakhoz egyáltalán nem köthetõ, ritkán elõforduló idõjárási jelenségek sorát éljük!
A jégesõ, a tornádó, a zivatar azért nehéz kérdés, mert a tornádó valójában nagyon ritka még most is, a jégesõ rendkívül pontszerû, nehéz adatokkal alátámasztani, a zivatar pedig azért kényes, mert amikor régen a nyugati irányítás volt túlsúlyban, a gyakoribb frontátvonulás miatt lehetett több zivatar, olyan, hogy jött az esõ, kettõt dörrent, és beírták hogy zivatar.
A kettõt dörrenõs frontzivatar is zivatar, meg a 70 mm-es 4 centis jeget okádó várost elöntõs órákig egyhelyben toporgós zivatar is zivatar.
Az biztos, hogy elképesztõen lecsökkent a frontcsapadékok száma, majdnemhogy meg is szûnt.
Azért is rajzolgattam egész télen a "Mi lenne ha nyár lenne!" rajzaimat, mert konvektív csapadékok voltak egész télen.
Télen!
Múlt évben október leverte zivatarokban a nyár második felét.
Atipikus, évszakhoz egyáltalán nem köthetõ, ritkán elõforduló idõjárási jelenségek sorát éljük!
Sokat kihagytál, nagyon slendrián vagy ! 
És az oroszországi hõhullám vagy a mostani német,finn stb. rekordhideg március ? A tavalyi nyári, hõség és forró napok száma nálunk ? És azok a szélviharok, melyek letaroltak erdõket, villanyoszloptömegeket (esõvel,jegesedéssel meg tapadó hóval megspékelve Zalában, Bakonyban, Szabolcsban stb.) ? És a szélrekordok meg idõnként szaladgáló tornádók ? Bármelyik hónapban kitörhetnek nyárias, jégesõs zivatarok mostanság (SC hegyek). Hány tökéletes pusztítást végzõ jégverés volt az utóbbi idõben ? Hány LNV és LKV volt ? Talán tavaly írtam, hogy már pár év alatt minden rekord megdõlt ami számít /persze nem sohanemvolt (4,6 milliárd év alatt) rekordot értek ezalatt/ csak hórekord hiányzik. Hát már ez sem fog hiányozni... Most olyan havazás van az egész országban és lesz még szerdáig, ami igencsak rekordgyanús, de az, hogy ezen a télen hegyeinkben a lehullott összhó már két-három méter (itt Pápán másfél méter és nem is vagyok a leghavasabb helye az országnak 200 m alatt) ezen a télen...igencsak párját ritkítja.
És az oroszországi hõhullám vagy a mostani német,finn stb. rekordhideg március ? A tavalyi nyári, hõség és forró napok száma nálunk ? És azok a szélviharok, melyek letaroltak erdõket, villanyoszloptömegeket (esõvel,jegesedéssel meg tapadó hóval megspékelve Zalában, Bakonyban, Szabolcsban stb.) ? És a szélrekordok meg idõnként szaladgáló tornádók ? Bármelyik hónapban kitörhetnek nyárias, jégesõs zivatarok mostanság (SC hegyek). Hány tökéletes pusztítást végzõ jégverés volt az utóbbi idõben ? Hány LNV és LKV volt ? Talán tavaly írtam, hogy már pár év alatt minden rekord megdõlt ami számít /persze nem sohanemvolt (4,6 milliárd év alatt) rekordot értek ezalatt/ csak hórekord hiányzik. Hát már ez sem fog hiányozni... Most olyan havazás van az egész országban és lesz még szerdáig, ami igencsak rekordgyanús, de az, hogy ezen a télen hegyeinkben a lehullott összhó már két-három méter (itt Pápán másfél méter és nem is vagyok a leghavasabb helye az országnak 200 m alatt) ezen a télen...igencsak párját ritkítja.
A lényeg, hogy rendszerben kell látni az egészet!
2006/2007 tele rekord meleg volt, már nem emlékszem pontosan, milyen idõszakra vonatkozóan, de olyan enyhe tél nem sok fordulhatott elõ.
2007, hõmérsékleti maximum rekord 41,9 fokkal, ebben az esetben szinte biztos, hogy Magyarország területén az elmúlt 100 évben biztosan volt ennél magasabb hõmérsékleti érték, de az is biztos, hogy a Top 5-ben benne van.
2010-ben megdõlt az országos csapadék maximum rekord országos átlagban is és abszolút maximumban is.
Ilyen nyilvánvalóan az elmúlt 100 évben nem volt, ezért lehetett rekord, de figyelembe véve a mérésekbe kalkulálható hibát, vegyük úgy, hogy a 2010-es csapadékmennyiség az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ.
2011, csapadék maximum rekord országos átlagban, ugyanaz érvényes rá, mint a 2010-es évre.
2012, napfényrekord, itt az emberi hibafaktor miatt pláne érvényes az, hogy a mérésben lehetnek különbségek, de talán kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ, hogy 2600 óra feletti napfényes óraszámot mérhettek volna az ország valamely részén.
Most hónapokra, hetekre, tehát rövidebb idõszakokra lebontva is nézzük meg.
2011 novemberében leveles fákra jött 2 hetes zúzmarás hidegpárna, ami biztos vagyok benne, hogy szintén ritka esemény.
2012 februárjában volt egy budapesti rekord, nem emlékszem pontosan, de valami olyasmi, hogy soha nem mértek még olyan hosszú idõszakot, amikor egyhuzamban -10 fok alatti minimumok voltak, vagy valami hasonló, de a hideggel függött össze.
Nézzük 2012-t, amikor is márciusban és augusztusban egyáltalán nem, vagy gyakorlatilag nem hullott csapadék, azért ilyen év sem sok lehet.
A nagykanizsai állomáson például 1901 óta a két legszárazabb év a 2011-es és a 2012-es.
2013 januárjában olyan magas csapadékos napok számát mérhettünk, ami (lévén a január az egyik legszárazabb hónapunk) biztos hogy, az elmúlt 100 évben nem fordult elõ túl sûrûn, talán 1-2 alkalommal szintén.
A most március végi -2-3 fokos T maxok 2-3 napig, hát ez is biztos hogy nem fordult elõ 1-2 alkalomnál többször az elmúlt 100 évben.
Európára kitekintve az elmúlt 3-4-5 évben 2 rekord hideg tél volt a Brit-szigeteken, abszolút hóvastagság rekord Horvátországban, egy osztrák rekord is megdõlt azt hiszem most a télen, soha nem látott özönvíz néhány éve szeptemberben Szicíliában, évek óta a legnagyobb biznisz Olaszországban a hólapátgyártás, Spanyolországban Valencia-Albacete környékén olyan citrusültetvények fagytak ki 2012 februárjában, amik ilyen durva fagykárokat soha nem szenvedtek, de itt is inkább fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt 100 évben talán 1-2 alkalommal lehetett ott olyan hideg, mint a múlt februárban, és így tovább.
Ezek csak azok, amik eljutottak hozzánk!
Meg van még egy csomó ilyen az elmúlt idõszakból, amire nem is emlékszünk már.
Tehát sorozatban csak olyan idõjárási események vannak most és egy ideje már, amik évszázados szinten csak 1-2 alkalommal fordultak elõ.
Persze ha nem 100 évet veszünk, hanem 200-at, akkor más számokkal, de az arány akkor is hasonló.
Ráadásul egymás ellentétei, mert el tudom képzelni, hogy régen fogta magát, és 5 évig nem esett, vagy 3 évig esett, vagy akármi.
Ez most egy olyan típusú szélsõség, amikor az egymásutáni események jellemzõen ellentétes elõjelûek.
Ez a lényeg, egy-egy szélsõséges esemény persze, hogy volt már, de hogy ezek a rendkívül ritka események egymás után jöjjenek, ezt szerintem nyugodtan lehet szélsõségességnek nevezni!
2006/2007 tele rekord meleg volt, már nem emlékszem pontosan, milyen idõszakra vonatkozóan, de olyan enyhe tél nem sok fordulhatott elõ.
2007, hõmérsékleti maximum rekord 41,9 fokkal, ebben az esetben szinte biztos, hogy Magyarország területén az elmúlt 100 évben biztosan volt ennél magasabb hõmérsékleti érték, de az is biztos, hogy a Top 5-ben benne van.
2010-ben megdõlt az országos csapadék maximum rekord országos átlagban is és abszolút maximumban is.
Ilyen nyilvánvalóan az elmúlt 100 évben nem volt, ezért lehetett rekord, de figyelembe véve a mérésekbe kalkulálható hibát, vegyük úgy, hogy a 2010-es csapadékmennyiség az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ.
2011, csapadék maximum rekord országos átlagban, ugyanaz érvényes rá, mint a 2010-es évre.
2012, napfényrekord, itt az emberi hibafaktor miatt pláne érvényes az, hogy a mérésben lehetnek különbségek, de talán kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ, hogy 2600 óra feletti napfényes óraszámot mérhettek volna az ország valamely részén.
Most hónapokra, hetekre, tehát rövidebb idõszakokra lebontva is nézzük meg.
2011 novemberében leveles fákra jött 2 hetes zúzmarás hidegpárna, ami biztos vagyok benne, hogy szintén ritka esemény.
2012 februárjában volt egy budapesti rekord, nem emlékszem pontosan, de valami olyasmi, hogy soha nem mértek még olyan hosszú idõszakot, amikor egyhuzamban -10 fok alatti minimumok voltak, vagy valami hasonló, de a hideggel függött össze.
Nézzük 2012-t, amikor is márciusban és augusztusban egyáltalán nem, vagy gyakorlatilag nem hullott csapadék, azért ilyen év sem sok lehet.
A nagykanizsai állomáson például 1901 óta a két legszárazabb év a 2011-es és a 2012-es.
2013 januárjában olyan magas csapadékos napok számát mérhettünk, ami (lévén a január az egyik legszárazabb hónapunk) biztos hogy, az elmúlt 100 évben nem fordult elõ túl sûrûn, talán 1-2 alkalommal szintén.
A most március végi -2-3 fokos T maxok 2-3 napig, hát ez is biztos hogy nem fordult elõ 1-2 alkalomnál többször az elmúlt 100 évben.
Európára kitekintve az elmúlt 3-4-5 évben 2 rekord hideg tél volt a Brit-szigeteken, abszolút hóvastagság rekord Horvátországban, egy osztrák rekord is megdõlt azt hiszem most a télen, soha nem látott özönvíz néhány éve szeptemberben Szicíliában, évek óta a legnagyobb biznisz Olaszországban a hólapátgyártás, Spanyolországban Valencia-Albacete környékén olyan citrusültetvények fagytak ki 2012 februárjában, amik ilyen durva fagykárokat soha nem szenvedtek, de itt is inkább fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt 100 évben talán 1-2 alkalommal lehetett ott olyan hideg, mint a múlt februárban, és így tovább.
Ezek csak azok, amik eljutottak hozzánk!
Meg van még egy csomó ilyen az elmúlt idõszakból, amire nem is emlékszünk már.
Tehát sorozatban csak olyan idõjárási események vannak most és egy ideje már, amik évszázados szinten csak 1-2 alkalommal fordultak elõ.
Persze ha nem 100 évet veszünk, hanem 200-at, akkor más számokkal, de az arány akkor is hasonló.
Ráadásul egymás ellentétei, mert el tudom képzelni, hogy régen fogta magát, és 5 évig nem esett, vagy 3 évig esett, vagy akármi.
Ez most egy olyan típusú szélsõség, amikor az egymásutáni események jellemzõen ellentétes elõjelûek.
Ez a lényeg, egy-egy szélsõséges esemény persze, hogy volt már, de hogy ezek a rendkívül ritka események egymás után jöjjenek, ezt szerintem nyugodtan lehet szélsõségességnek nevezni!
A múlt lehetõ legalaposabb ismerete nélkül hogyan lehetsz ilyen magabiztos ebben a "szélsõségességben"? Nagyon sokan, nagyon sok munkát fektettek, fektetnek ma is az elmúlt idõk éghajlatának feltárásában! Egy kis tiszteletet megérdemelne ez a tevékenység, persze a helyén kell kezelni az adatokat. Egy dolog a mért hõmérséklet, a leírások azért gyakran visszaadják a lényeget , pl. ha a vegetáció állapotáról van adat, szokatlan idõjárásról egy adott idõszakban...stb. Az elmúlt századokban is tettenérhetõ gyakran a szélsõségesnek nevezhetõ idõjárás, Réthlyt olvasva az embernek az az érzése, hogy igazán békebeli idõkben élünk, ami az éghajlatot illeti. Persze ezzel nem csökkenteni akarom az elmúlt néhány év igazán érdekes "szélsõségeit", csupán a helyén kezelni.
Itt és most nyilvánosan, nyomatékosan megkérlek arra, hogy ne célozgass! Ne állíts fals tényeket! Az adatokat, melyek felkerülnek, nem használhatod fel más és egyéb fórumokon! Köszönöm. Én itt fejeztem be a ténykedést! Még véletlenül is el akarom kerülni a konfliktust! Eddig vicces volt, most már komoly, és sajnos kellemetlen dolgok vannak, szakmaiságot nélkülözõ egyénektõl!
Tegnapelõtt írtam a met. társalgóban Link
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!
Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!
Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!
Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!
Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.
Bizony, kénytelen-kelletlen be kell látnunk, még ha nem is nagyon szeretem ezeket a kifejezéseket, hogy rettentõ szélsõséges dolgok vannak mostanság...
Gyakorlatilag éves, két éves váltásokban hatalmas csapadék /aszály / megint hatalmas csapadék.
(És ezzel, a további vitákat megelõzendõ, nem mondtunk semmit a korábbi idõk éghajlatáról, hogy "bezzeg régen..." vagy éppen "bezzeg régen nem...", pusztán ténymegállapítás.
)
Egy másik érdekességet hadd említsek: tegnap reggel ugye Kecskeméten nálunk hótakarós nap lett. Ezzel a hótakaró-szezonunk október 29. és március 22. közötti immár, azaz nem sokra vagyunk a majdnem kerek 5 hónapos idõszaktól. Nincsen még a teljes rendelkezésemre álló adatsor feldolgozva, de mivel az eddig elkészült adatok között (kb. 60 év a mintegy 90-bõl) októberi hótakarós napot korábban egyáltalán nem találtam (sõt még a november eleji is ritka), március végén úgyszintén keveset, áprilisban meg ott az Alföldön szintén olyan gyakori, mint a fehér holló, gyakorlatilag nagy eséllyel kijelenthetõ, hogy a mostani az elmúlt jó sok évtized leghosszabb hószezonja ezen a területen. Ez sem rossz azért!
Mellesleg ez az 5 hónap még más országrészeknek is becsületére válik, nemhogy a meleg, száraz Alföld közepi klímának. És a finálé még hátra van...
Gyakorlatilag éves, két éves váltásokban hatalmas csapadék /aszály / megint hatalmas csapadék.
(És ezzel, a további vitákat megelõzendõ, nem mondtunk semmit a korábbi idõk éghajlatáról, hogy "bezzeg régen..." vagy éppen "bezzeg régen nem...", pusztán ténymegállapítás.
)Egy másik érdekességet hadd említsek: tegnap reggel ugye Kecskeméten nálunk hótakarós nap lett. Ezzel a hótakaró-szezonunk október 29. és március 22. közötti immár, azaz nem sokra vagyunk a majdnem kerek 5 hónapos idõszaktól. Nincsen még a teljes rendelkezésemre álló adatsor feldolgozva, de mivel az eddig elkészült adatok között (kb. 60 év a mintegy 90-bõl) októberi hótakarós napot korábban egyáltalán nem találtam (sõt még a november eleji is ritka), március végén úgyszintén keveset, áprilisban meg ott az Alföldön szintén olyan gyakori, mint a fehér holló, gyakorlatilag nagy eséllyel kijelenthetõ, hogy a mostani az elmúlt jó sok évtized leghosszabb hószezonja ezen a területen. Ez sem rossz azért!
Mellesleg ez az 5 hónap még más országrészeknek is becsületére válik, nemhogy a meleg, száraz Alföld közepi klímának. És a finálé még hátra van...
Akkor ha folytatódik ez a csapadékos idõjárás még õszig, akkor 3 éven belül két életrekord is megdõlhet!
Derick barátunk reakciójára lennék kíváncsi ez esetben!
Derick barátunk reakciójára lennék kíváncsi ez esetben!
A mai napig 2013-ban a Bükk és a Mátra magasabb területein 300-330 mm-nyi csapadék hullott. Ezek az értékek nem egyedülállóak (1952, 1963, 1979-ben is volt ehhez hasonló), de a legnagyobbak közé tartoznak. A - még nem teljes - téli félév (2012.10.01-2013.03.22) csapadéka 500-540 mm között van, ami kb 3-4. lehet az elmúlt 100-110 év rangsorában.
Egyébként 2010-ben április végén-május elsõ napjaiban értük el ezeket a 300 mm körüli értéket.
Egyébként 2010-ben április végén-május elsõ napjaiban értük el ezeket a 300 mm körüli értéket.
Verifikáció:
Link
- 2 havas nap: pipa; mondjuk ezzel nem kockáztattam sokat...
- 3 hótakarós nap: pipa; a hétfõ végül is nem lett az, bár nem sokon múlott (nagyjából 50% körüli volt a borítottság mértéke tegnap reggel; az utolsó foltok egyébként ma olvadtak el, tehát összesen 5 napon volt megfigyelhetõ valamilyen formában hó a talajon)
- 11+ cm és ezzel szezonrekord: pipa; reggeli fõterminusban 12 cm, egyébként 15 cm a max., tehát még túl is teljesítettük a tervet
- 4 fagyos nap: pipa; péntek-hétfõ, ellenben ami bosszantó, hogy csütörtökön 0,1(!) fokos Tmin-nel zártunk, vagyis perceken múlott a fagyos nap...
- 1 téli nap: ez nem lett meg; egyedül a péntek jöhetett volna szóba, ám a fentihez hasonlóan ismét elrontotta a csütörtök este, hiszen fõterminuskor még 0,3 fok volt...
- 2 zord nap: lett helyette 1, vasárnap
- Tmin -10,7 fok vagy kevesebb: pipa; nem sokkal, de végül is -10,8 lett
És ezzel nálunk is megvan a bûvös dupla: szezonális minimum-hõmérséklet és hótakaró-maximum egyaránt március közepén - nem túlzás, meteorológia-történeti érdekesség.
Link
- 2 havas nap: pipa; mondjuk ezzel nem kockáztattam sokat...
- 3 hótakarós nap: pipa; a hétfõ végül is nem lett az, bár nem sokon múlott (nagyjából 50% körüli volt a borítottság mértéke tegnap reggel; az utolsó foltok egyébként ma olvadtak el, tehát összesen 5 napon volt megfigyelhetõ valamilyen formában hó a talajon)
- 11+ cm és ezzel szezonrekord: pipa; reggeli fõterminusban 12 cm, egyébként 15 cm a max., tehát még túl is teljesítettük a tervet
- 4 fagyos nap: pipa; péntek-hétfõ, ellenben ami bosszantó, hogy csütörtökön 0,1(!) fokos Tmin-nel zártunk, vagyis perceken múlott a fagyos nap...
- 1 téli nap: ez nem lett meg; egyedül a péntek jöhetett volna szóba, ám a fentihez hasonlóan ismét elrontotta a csütörtök este, hiszen fõterminuskor még 0,3 fok volt...
- 2 zord nap: lett helyette 1, vasárnap
- Tmin -10,7 fok vagy kevesebb: pipa; nem sokkal, de végül is -10,8 lett
És ezzel nálunk is megvan a bûvös dupla: szezonális minimum-hõmérséklet és hótakaró-maximum egyaránt március közepén - nem túlzás, meteorológia-történeti érdekesség.
Itt a tegnapi intenzív havazás végül 18,5 mm csapadékkal járt, délutánra minden hó elolvadt. A március eddig 55,5 mm (éves: 213 mm).
Nálam 16 mm esett reggelig.
Szerk.: ez talán a GFS csapadékelõrejelzéséhez közelebb van, mint az ECM-éhez.
Szerk.: ez talán a GFS csapadékelõrejelzéséhez közelebb van, mint az ECM-éhez.
Ma reggel 10,8 mm csapadékot mértem, március 47,4 mm-nél jár, ez évben már 186,9 mm esett. Tavaly június 21-én értük el ezt az értéket. Jelenleg is esik. Fórumhelyszín: Mezõszemere
Csak menthetõ ha más nem a vinyót ki kell kapni belõle és egy dokkolóval másik gépen meg tudod nézni. Ha nem indul el a vinyó még mindig ott van a GetDataBack amivel biztos kinyerhetõk a fontosabb anyagok.
Igaz ha féléves akkor garanciális, tehát megbontani nem ajánlott.
Igaz ha féléves akkor garanciális, tehát megbontani nem ajánlott.
Ahogy ígértem, képes beszámolóm.
Link
Sajnos a "leolvasós" gépemmel és a további leolvasásokkal nagy bajban vagyok.
Nem sikerült újra éleszteni a fél éves laptopot.
A legnagyobb kár mégis, a már eddig letöltött logger anyagok, amikbõl nem volt mentés.
(Bánkút, Borovnyák tegnap reggel letöltött adatai; az elmúlt kb. 45 nap.)
Ebbõl a Borovnyák a maga hegytetõi csúcsával volt értékesebb.
Amire emlékszem, hogy tegnap reggel 6:25-kor -12,1 °C volt, Elõzõ napon pedig -11,4 °C volt a magasban.
Ebbõl a töbörklímára jól lehet következtetni, illetve a 850-es magasságban bedõlt hideg levegõ alacsonyabb szintre jutását idõben jól le lehet követni.
___________
Márkó: Igen, tudom.
Te, sarki fényes mázlista.
Link
Sajnos a "leolvasós" gépemmel és a további leolvasásokkal nagy bajban vagyok.
Nem sikerült újra éleszteni a fél éves laptopot.
A legnagyobb kár mégis, a már eddig letöltött logger anyagok, amikbõl nem volt mentés.
(Bánkút, Borovnyák tegnap reggel letöltött adatai; az elmúlt kb. 45 nap.)
Ebbõl a Borovnyák a maga hegytetõi csúcsával volt értékesebb.
Amire emlékszem, hogy tegnap reggel 6:25-kor -12,1 °C volt, Elõzõ napon pedig -11,4 °C volt a magasban.
Ebbõl a töbörklímára jól lehet következtetni, illetve a 850-es magasságban bedõlt hideg levegõ alacsonyabb szintre jutását idõben jól le lehet követni.
___________
Márkó: Igen, tudom.
Te, sarki fényes mázlista.
Adósságtörlesztésem: végül, hozta a helyzet a várt értékeket: mind napi rekodokban, és végül szezonrekordban is: Link Nem tudom, h volt-e valaha ilyen (az adatbázisban legalábbis), h a téli szezon legalacsonyabb hõmérõjét ne a nov-febr hónapok adják , sõt mindez március 17-re essen.
A mediterrán ciklon itt összesen 20,2 mm csapadékot adott, bár a havazás ideje alatt fújó erõs szél miatt akár több mm is veszendõbe mehetett a mérésnél. A márciusi csapadék ezzel 37,0 mm-re nõtt, az éves mennyiség 194,5 mm-nél jár.
Reggel 6 körül Jávorkúton -18,2 volt a minimum, így akár lehetett a töbörben is -30
A Tokaji-hegyen ma reggelre -3.7 fokig csökkent a hõmérséklet 200 m-en, ez egy gyenge 14.5 fokkal magasabb érték a vásárosnaményi állomáson mérthez képest, csak úgy érdekességképpen: Link
Ma hajnalban a Bükk-fennsíkon, Nagy-mezõn keltem.
Bánkúton a síháznál reggel fél 6-kor -15 °C; Fehér Sasnál -13 °C volt.
A Borvonyákon, a hegytetõn, -12,1 °C volt a Takt 6:25-kor.
Totális szélcsend, még a hágó részen is. A felhõk hajnali 2-3 óra között tûntek el teljesen. Onnantól reggel 9-ig felhõtlen volt az égbolt, és a légmozgás sem volt érezhetõ még az arcomon sem.
A Fennsík felé haladva, de még Nagy-Mezõ elõtt már látszott, hogy bizony igen hûsre sikeredett a ma hajnal. A friss hófelszín a maga 45-50 cm-es vastagságával megtette a hatását. A mezõre érve minden fa, bokor, az elmúlt napok hófúvásából itt-ott kilógó fûszál vastagon jeges volt.
A napkeltében milliónyi apró jégtû hullott a derült égbõl, azaz gyémántpor hullott, a Fennsík akkor kb. -15 °C-os levegõjében.
8 óra felé a töbörbe már besütött a nap mikor lementem, azaz megvártam a minimumot.
A kitett "szemléltetõ" hõmérõ, amit már sütött a Nap bõven 8 óra elõtt kicsivel -21 °C-on állt.
A loggereket sajnos itt már nem tudtam kiolvasni, mert a gépem valami miatt megfeküdt. Csak remélni tudom, hogy a Bánkút síház és a Borovnyák adataim nem vesztek el.
Képeket a SD-rõl csak a kis géppel fogom tudni átölteni, amint véget ér a "megfázása".
Valami fantasztikus volt odafent. A fák a nagy hidegben igen sok helyen pattantak, ropogtak. Az elmúlt napok hóförgetegében igen sok dõlés is látható volt.
A mai napra a töbrökben a minimum hõmérsékletet, leolvasás hiányában csak tippelni tudom, olyan -25- -28 °C között lehetett, a -30 °C-ot, vagy az alatti tartományt szerintem most nem érte el.
Leolvasást és ezzel tényeket a gép javításától függõen tudok feltölteni, majd közölni.
Bánkúton a síháznál reggel fél 6-kor -15 °C; Fehér Sasnál -13 °C volt.
A Borvonyákon, a hegytetõn, -12,1 °C volt a Takt 6:25-kor.
Totális szélcsend, még a hágó részen is. A felhõk hajnali 2-3 óra között tûntek el teljesen. Onnantól reggel 9-ig felhõtlen volt az égbolt, és a légmozgás sem volt érezhetõ még az arcomon sem.
A Fennsík felé haladva, de még Nagy-Mezõ elõtt már látszott, hogy bizony igen hûsre sikeredett a ma hajnal. A friss hófelszín a maga 45-50 cm-es vastagságával megtette a hatását. A mezõre érve minden fa, bokor, az elmúlt napok hófúvásából itt-ott kilógó fûszál vastagon jeges volt.
A napkeltében milliónyi apró jégtû hullott a derült égbõl, azaz gyémántpor hullott, a Fennsík akkor kb. -15 °C-os levegõjében.
8 óra felé a töbörbe már besütött a nap mikor lementem, azaz megvártam a minimumot.
A kitett "szemléltetõ" hõmérõ, amit már sütött a Nap bõven 8 óra elõtt kicsivel -21 °C-on állt.
A loggereket sajnos itt már nem tudtam kiolvasni, mert a gépem valami miatt megfeküdt. Csak remélni tudom, hogy a Bánkút síház és a Borovnyák adataim nem vesztek el.
Képeket a SD-rõl csak a kis géppel fogom tudni átölteni, amint véget ér a "megfázása".
Valami fantasztikus volt odafent. A fák a nagy hidegben igen sok helyen pattantak, ropogtak. Az elmúlt napok hóförgetegében igen sok dõlés is látható volt.
A mai napra a töbrökben a minimum hõmérsékletet, leolvasás hiányában csak tippelni tudom, olyan -25- -28 °C között lehetett, a -30 °C-ot, vagy az alatti tartományt szerintem most nem érte el.
Leolvasást és ezzel tényeket a gép javításától függõen tudok feltölteni, majd közölni.
A télnek még nincs vége (csillagászatilag biztos), nem is készítettem eddig összegzést, most csak a T-közepeket nézzük, összehasonlítva a tavalyival:
...........nov....dec....jan....febr....márc
2011-12....3,3....3,3....1,8....-2,7....8,3 fok
2012-13....8,4....0,8....0,0....1,5.....5,6 (eddig)
A 3 téli hónap átlaga 0,8 fok volt mindkét télen, vagyis hiába volt a tavalyi február zord, ez a tél ugyanolyan átlagot hozott hasonló HRHI nélkül is. Az egyes hónapok nagyon ellentétesek voltak. A nov. 2011-ben nagyon hideg és rekordszáraz, 2012-ben nagyon enyhe és volt csapadék elegendõ. A dec. és a jan. 2012-3-ban hidegebb (a január sokkal csapadékosabb) volt jóval, a február viszont sokkal enyhébb (de sokkal csapadékosabb) lett. A március elsõ fele teljesen a tavalyi ellentéte megint: 7-én tavaly a leghidegebb volt (-7,6), most akkor volt a legmelegebb (1. Most a hó közepe drasztikus lehûlést hozott, akkor éppen a tavasz tört ránk véget vetve a kemény fagyoknak. A tavalyi március szárazságot hozott, most volt elegendõ(átlagos) csapadék és a folytatás sem néz ki száraznak. Ami a legnagyobb különbség, hogy nem csak háromszor-négyszer annyi a csapadék az öt hónapot nézve, hanem január óta a havas és hótakarós napok kb. ötszörösen körözik le a tavalyi telet. Csapadékadatokat részletesen inkább márc. végén (ápr. elején) kéne elemezni, talán akkorra vége lesz ennek a télnek.
...........nov....dec....jan....febr....márc
2011-12....3,3....3,3....1,8....-2,7....8,3 fok
2012-13....8,4....0,8....0,0....1,5.....5,6 (eddig)
A 3 téli hónap átlaga 0,8 fok volt mindkét télen, vagyis hiába volt a tavalyi február zord, ez a tél ugyanolyan átlagot hozott hasonló HRHI nélkül is. Az egyes hónapok nagyon ellentétesek voltak. A nov. 2011-ben nagyon hideg és rekordszáraz, 2012-ben nagyon enyhe és volt csapadék elegendõ. A dec. és a jan. 2012-3-ban hidegebb (a január sokkal csapadékosabb) volt jóval, a február viszont sokkal enyhébb (de sokkal csapadékosabb) lett. A március elsõ fele teljesen a tavalyi ellentéte megint: 7-én tavaly a leghidegebb volt (-7,6), most akkor volt a legmelegebb (1
. Most a hó közepe drasztikus lehûlést hozott, akkor éppen a tavasz tört ránk véget vetve a kemény fagyoknak. A tavalyi március szárazságot hozott, most volt elegendõ(átlagos) csapadék és a folytatás sem néz ki száraznak. Ami a legnagyobb különbség, hogy nem csak háromszor-négyszer annyi a csapadék az öt hónapot nézve, hanem január óta a havas és hótakarós napok kb. ötszörösen körözik le a tavalyi telet. Csapadékadatokat részletesen inkább márc. végén (ápr. elején) kéne elemezni, talán akkorra vége lesz ennek a télnek.
A rövid verifikációja ennek (szombat 6 UTC-re vonatkozott): Link
Nagyjából OK, igazából olyan ordenáré nagy kilógás sehol sincs. Link
Link
Link
Ami a szélelõrét illeti: Link
A Balcsi 31 m/s körül, Kab-hegy 46 körül végzett utóbbi megközelítette a 2009-es dec-i rekordot. ill. a jégbevonat: Link (Köszönet Sprinterx2-nek a képekért)
A minimumomkkal még megvárom a holnap reggelt (ebben a kérdésben, azt hiszem, h vasárnap reggel szól majd a finálé). (eddig: ma Nyírlugos -14.2 volt, új napi min. rekord: Link )
Nagyjából OK, igazából olyan ordenáré nagy kilógás sehol sincs. Link
Link
Link
Ami a szélelõrét illeti: Link
A Balcsi 31 m/s körül, Kab-hegy 46 körül végzett utóbbi megközelítette a 2009-es dec-i rekordot. ill. a jégbevonat: Link (Köszönet Sprinterx2-nek a képekért)
A minimumomkkal még megvárom a holnap reggelt (ebben a kérdésben, azt hiszem, h vasárnap reggel szól majd a finálé). (eddig: ma Nyírlugos -14.2 volt, új napi min. rekord: Link )
A forradalmi ciklonunk szépen teljesített Mezõtárkányban is. összesen 26,2 mm csapadékot adott. Csütörtök reggel 5,8 mm-t mértem esõben, tegnap reggel 13,6 mm-t, ennek nagyobb része már hóban jött le. Ma reggel pedig 6,8 mm-t olvasztottam ki, ez teljes egészében már hó volt. Március eddig 36,6 mm-nél, az év pedig 176,1 mm-nél jár.
No, Google a barátom! Tavalyi írásom 1962 márciusi hóviharról , korabeli szemtanú infókból : Link Ez itt nagyvad volt!! 
Tavalyi írásom 1962 márciusi hóviharról , korabeli szemtanú infókból : Link Ez itt nagyvad volt!!
Nem véletlenül tettem itt a hónap elején egy kis utalást arra, hogy igen korai még a telet értékelni.
Most szinte minden adatot lehet újra írni. Néhol talán még a tél legalacsonyabb hõmérsékletét is.
Most szinte minden adatot lehet újra írni. Néhol talán még a tél legalacsonyabb hõmérsékletét is.
Pedig van, hogy az alsó 5-10 méteren többfokos különbség is adódik, meg persze van, hogy nem.
Illetve az is fontos, milyen típusú a völgy és a környezõ domborzat.
Több alkalommal mértem már Iklódban a medence alján a vasúti töltés mellett, a szintkülönbség mindössze 3 méter.
Volt hogy 2 fokkal alacsonyabbat mértem, mint az omszos mérõ, máskor alig volt eltérés, és volt, hogy magasabb érték volt az alján, köszönhetõen annak, hogy beállt a sekély köd.
Az alsó 10-20-30 méter hõmérsékleti rétegzõdése a páratartalom, az éjszaka hossza és a légmozgás függvényében változik.
A növények elfagyását milliószor vizsgáltam, és a legtöbb esetben az jött ki, hogy a völgyek legalja a leghidegebb, és felfelé 5-10 méterrel már emelkedik a hõmérséklet akár 1-2 fokot is.
Több példa is bizonyítja, hogy egy adott településen a völgy alján elfagyott a káki (-19 fokos hidegtûrés), míg 15-20 méterrel feljebb nem lett baja a fügének, ami -15 fokon már fagykárt szenved.
Nem egy nem két eset volt és van, millió.
Például a 2009. december 20-21-i éjszaka és a 2010-es december 19-re virradó éjszaka ilyen volt, mivel a havazás utáni derülést azonnal követte a melegedés, így nem volt ideje jobban kiülepedni a hidegnek, mint mondjuk 2005 februárjában, amikor napokon keresztül hótakarós, nyugodt, csendes idõ volt, egyre hidegebb éjszakákkal.
Például Zabar esetében hol van az megírva, hogy az állomás a völgy leghidegebb pontján van, kitudja melyik az a pont, ahol a leginkább össze tud gyûlni a hideg.
Persze attól még, ha kiderülne, hogy 300 méterrel odébb átlagban minden derült éjszakán 1,4 fokkal hidegebb van, attól még a mostani mérõ által mért értékek is fagyzugértékek, mint ahogy a 60 méteres fagylefolyású pont is domb, meg a 120 méteres fagylefolyású pont is domb.
Aztán az sem mindegy, hogy az adott hely medence vagy szûk völgy, sík területbõl kiemelkedõ domb, vagy hogy az a 6-8 méteres szintkülönbség milyen vízszintes távolságon jön létre.
Illetve az is fontos, milyen típusú a völgy és a környezõ domborzat.
Több alkalommal mértem már Iklódban a medence alján a vasúti töltés mellett, a szintkülönbség mindössze 3 méter.
Volt hogy 2 fokkal alacsonyabbat mértem, mint az omszos mérõ, máskor alig volt eltérés, és volt, hogy magasabb érték volt az alján, köszönhetõen annak, hogy beállt a sekély köd.
Az alsó 10-20-30 méter hõmérsékleti rétegzõdése a páratartalom, az éjszaka hossza és a légmozgás függvényében változik.
A növények elfagyását milliószor vizsgáltam, és a legtöbb esetben az jött ki, hogy a völgyek legalja a leghidegebb, és felfelé 5-10 méterrel már emelkedik a hõmérséklet akár 1-2 fokot is.
Több példa is bizonyítja, hogy egy adott településen a völgy alján elfagyott a káki (-19 fokos hidegtûrés), míg 15-20 méterrel feljebb nem lett baja a fügének, ami -15 fokon már fagykárt szenved.
Nem egy nem két eset volt és van, millió.
Például a 2009. december 20-21-i éjszaka és a 2010-es december 19-re virradó éjszaka ilyen volt, mivel a havazás utáni derülést azonnal követte a melegedés, így nem volt ideje jobban kiülepedni a hidegnek, mint mondjuk 2005 februárjában, amikor napokon keresztül hótakarós, nyugodt, csendes idõ volt, egyre hidegebb éjszakákkal.
Például Zabar esetében hol van az megírva, hogy az állomás a völgy leghidegebb pontján van, kitudja melyik az a pont, ahol a leginkább össze tud gyûlni a hideg.
Persze attól még, ha kiderülne, hogy 300 méterrel odébb átlagban minden derült éjszakán 1,4 fokkal hidegebb van, attól még a mostani mérõ által mért értékek is fagyzugértékek, mint ahogy a 60 méteres fagylefolyású pont is domb, meg a 120 méteres fagylefolyású pont is domb.
Aztán az sem mindegy, hogy az adott hely medence vagy szûk völgy, sík területbõl kiemelkedõ domb, vagy hogy az a 6-8 méteres szintkülönbség milyen vízszintes távolságon jön létre.
Javítanom kell a cseszneki adatot, helyesen 221 mm az elsõ két havi csapadék. Így a dátumok helyesen:
2010: ápr.15.
2011: júl.19.
2012: jún.9.
2010: ápr.15.
2011: júl.19.
2012: jún.9.
Cseszneken az éves csapadék már február 26-án elérte a 211,2 mm-t. Megnéztem, hogy az elõzõ években ezt mikor értem el:
2010 : ápr.14.
2011 : júl. 4.
2012 : máj. 30.
Ugyanakkor Pápán febr. 26-ig 183,7 mm
2010 : ápr.18.
2011 : jún.23.
2012 : jún.9.
10 nap szünet után ismét csapadékosra fordult az idõ, jelenleg is szakad az esõ.
2010 : ápr.14.
2011 : júl. 4.
2012 : máj. 30.
Ugyanakkor Pápán febr. 26-ig 183,7 mm
2010 : ápr.18.
2011 : jún.23.
2012 : jún.9.
10 nap szünet után ismét csapadékosra fordult az idõ, jelenleg is szakad az esõ.
2013. február Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) +2,7°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. +11,8°C (28-án), min. -6,2°C (12-én).
Csapadék: 84,0 mm (átlag 29 mm, tavaly 20 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,5 mm (2-án).
Zivataros nap: 1
Hótakarós nap: 6
Legnagyobb hóvastagság: 12 cm (11-én)
Részletes napi adatok: Link
Az átlagosnál enyhébb és nagyon csapadékos volt az idei február. Elég régen, 1999-ben volt hasonlóan sok (78 mm) csapadék ebben a hónapban, bár akkor zömmel hó formájában hullott le. A legcsapadékosabb februárok listáján, a mérések 1928-as kezdete óta, az idei a 6. helyre került:
1. 93,3 mm 1947
2. 91,9 mm 1957
3. 91 mm 1936
4. 86 mm 1942
5. 85,5 mm 1969
6. 84,0 mm 2013
Az év csapadékösszege febr. 28-án már 132,6 mm-en állt.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) +2,7°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. +11,8°C (28-án), min. -6,2°C (12-én).
Csapadék: 84,0 mm (átlag 29 mm, tavaly 20 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,5 mm (2-án).
Zivataros nap: 1
Hótakarós nap: 6
Legnagyobb hóvastagság: 12 cm (11-én)
Részletes napi adatok: Link
Az átlagosnál enyhébb és nagyon csapadékos volt az idei február. Elég régen, 1999-ben volt hasonlóan sok (78 mm) csapadék ebben a hónapban, bár akkor zömmel hó formájában hullott le. A legcsapadékosabb februárok listáján, a mérések 1928-as kezdete óta, az idei a 6. helyre került:
1. 93,3 mm 1947
2. 91,9 mm 1957
3. 91 mm 1936
4. 86 mm 1942
5. 85,5 mm 1969
6. 84,0 mm 2013
Az év csapadékösszege febr. 28-án már 132,6 mm-en állt.
"egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, de nem az alján, még 6-8 méterrel lejjebb van az alja, tehát 1-2 fokot még le lehetne venni a derült éjszakákon mért minimumaiból, ha a völgy alján lenne."
Erre azért ne vegyél mérget. Link Akkor a 30 m magas dombon gyakorlatilag ugyanolyan hideg volt, mint lent a völgyben, azaz a hideg légtón belül nem igazán voltak olyan hatalmas különbségek, hogy 6-8 méter akár 1-2 fokot is jelentene. Persze lehet, hogy az pont egy speciális eset volt, de nem hiszem, szóval szerintem az alsó több tíz méteren belül gyakorlatilag egyformán hideg van az inverziós hajnalokon és 5-10 méter nem oszt, nem szoroz a völgy alján.
Erre azért ne vegyél mérget. Link Akkor a 30 m magas dombon gyakorlatilag ugyanolyan hideg volt, mint lent a völgyben, azaz a hideg légtón belül nem igazán voltak olyan hatalmas különbségek, hogy 6-8 méter akár 1-2 fokot is jelentene. Persze lehet, hogy az pont egy speciális eset volt, de nem hiszem, szóval szerintem az alsó több tíz méteren belül gyakorlatilag egyformán hideg van az inverziós hajnalokon és 5-10 méter nem oszt, nem szoroz a völgy alján.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat