Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az OMSZ 5 napos elõrejelzése szerint is lejjebb megy a T a hét 2.felére.
Itt közben beborult, lehet hogy lesz egy kis esõ. A radar szerint erre tart a kis kékséges paca.
Itt közben beborult, lehet hogy lesz egy kis esõ. A radar szerint erre tart a kis kékséges paca.
Köszönöm a definíciókat, egy kicsit olyan ez, mint a matematikában a halmaz. Mindenki érti, senki sem definiálja 
A mikroklíma esete is azok közé tartozik, mikor bár mindenkinek van elképzelése arról, hogy az adott dolog micsoda, mégis, ha pontosan definiálni kellene, hát bajban lennénk. Nem is érdemes, nem szabad merev definiciókkal bajlódni, mert úgyis csak szócséplés, szõrszálhasogatás lenne a vége. Jobban járunk, inkább megközelítjük az igazságot, ha szépen körüljárjuk a kérdést.
Ennek elõrebocsájtásával kijelentem, hogy a mikroklíma fogalma igenis jogosult. Véleményem szerint ez 3 körülményt foglal magába. Elõször is, kis területrõl van szó. Hogy mennyire kicsi -hány négyzetméter vagy négyzetkilométer- pontosan nem határozható meg, nagy vonalakban azt mondhatjuk, a "makroklíma" kiterjedési területéhez képest mérete ELHANYAGOLHATÓ. Másodsorban, bizonyos idõjárási elemeknek (hõmérséklet, légnedvesség, etc.) a mikroklimában jeletõsen el kell térnie a makroklímára jellemzõktõl. Harmadrészt, ennek az eltérésnek rendszeresenek és következetesen ugyanolyan irányúnak kell lennie.
Nézzünk példákat: tipikus mikroklimatikus hely például egy mély patakvölgy. Itt a légnedvesség nagyobb, mint a környéken, a szélsebesség valószínûleg kisebb. A késõbbi napkelte, korábbi napnyugta miatt az éjszakai lehûlések erõsebbek, árnyékos voltánál fogva a talaj közeli maximumok is valamivel alacsonyabbak. Még alacsonyabbak a minimumok a lefolyástalan töbörben, amihez még hozzájárul a nagyon sekély talaj és az alkotó kõzetek kis hõkapacitása. Északi kitettségû hegyoldal szintén árnyékos, ill. a napsugarak hajlásszöge kicsi -ezért hûvösebb a környezeténél, méginkább a déli kitettségû lejtõknél.
Igen jellegzetes mikroklímája van nagyobb tavaknál (pl. Balaton) a kb. 1 km széles parti sávnak. Itt a napi hõingás az, ami eltér a makroklimatikustól: annál lényegesen kisebb. A víztömeg éjjel fût, nappal hût. Télen, hidegre forduló idõ esetén, amíg a tó be nem fagy, a nagy hõkapacitású víz szintén melegíti a parti sávot. Melegedés esetén ennek a fordítottja történik: a jégtömeg sok negatív hõenergiát raktároz, a part mellett jóval hidegebb idõt okozva. Sajátos mikroklímája van a nagyvárosoknak, a növényzet és a csupasz talaj hiánya miatt csekély a párolgás, ezért sokkal jobban felmelegszenek környezetüknél. A hõsziget "meghajtja" a felszálló légmozgásokat, labilis légrétegzõdés esetén a metropoliszok fölött gyakrabb és nagyobb mértékû a zivatarképzõdés. Télen viszont az épületek hulladékhõje folytán csekély itt az éjszakai lehûlés -saját megfigyelés szerint csendes, derült éjszakán akár 4-5 fokos pluszt is elkönyvelhet a környezethez képest akár egy százezres város is.
Hirtelenjében ennyi jutott eszembe, biztos vannak más mikroklimatikus lehetõségek is.
A mikroklíma annyira létezõ, hogy gyakorlati következményei vannak. Például, más jellegû növényzetet mutat a mikroklimatikus hely, mint a többi. Jellegétõl függõen lehetnek itt jégkorszaki, vagy szubtropikus reliktum-fajok. Vagy, senkinek sem jutna eszébe északi kitettségbe szõlõt, fügét telepíteni.
Ennek elõrebocsájtásával kijelentem, hogy a mikroklíma fogalma igenis jogosult. Véleményem szerint ez 3 körülményt foglal magába. Elõször is, kis területrõl van szó. Hogy mennyire kicsi -hány négyzetméter vagy négyzetkilométer- pontosan nem határozható meg, nagy vonalakban azt mondhatjuk, a "makroklíma" kiterjedési területéhez képest mérete ELHANYAGOLHATÓ. Másodsorban, bizonyos idõjárási elemeknek (hõmérséklet, légnedvesség, etc.) a mikroklimában jeletõsen el kell térnie a makroklímára jellemzõktõl. Harmadrészt, ennek az eltérésnek rendszeresenek és következetesen ugyanolyan irányúnak kell lennie.
Nézzünk példákat: tipikus mikroklimatikus hely például egy mély patakvölgy. Itt a légnedvesség nagyobb, mint a környéken, a szélsebesség valószínûleg kisebb. A késõbbi napkelte, korábbi napnyugta miatt az éjszakai lehûlések erõsebbek, árnyékos voltánál fogva a talaj közeli maximumok is valamivel alacsonyabbak. Még alacsonyabbak a minimumok a lefolyástalan töbörben, amihez még hozzájárul a nagyon sekély talaj és az alkotó kõzetek kis hõkapacitása. Északi kitettségû hegyoldal szintén árnyékos, ill. a napsugarak hajlásszöge kicsi -ezért hûvösebb a környezeténél, méginkább a déli kitettségû lejtõknél.
Igen jellegzetes mikroklímája van nagyobb tavaknál (pl. Balaton) a kb. 1 km széles parti sávnak. Itt a napi hõingás az, ami eltér a makroklimatikustól: annál lényegesen kisebb. A víztömeg éjjel fût, nappal hût. Télen, hidegre forduló idõ esetén, amíg a tó be nem fagy, a nagy hõkapacitású víz szintén melegíti a parti sávot. Melegedés esetén ennek a fordítottja történik: a jégtömeg sok negatív hõenergiát raktároz, a part mellett jóval hidegebb idõt okozva. Sajátos mikroklímája van a nagyvárosoknak, a növényzet és a csupasz talaj hiánya miatt csekély a párolgás, ezért sokkal jobban felmelegszenek környezetüknél. A hõsziget "meghajtja" a felszálló légmozgásokat, labilis légrétegzõdés esetén a metropoliszok fölött gyakrabb és nagyobb mértékû a zivatarképzõdés. Télen viszont az épületek hulladékhõje folytán csekély itt az éjszakai lehûlés -saját megfigyelés szerint csendes, derült éjszakán akár 4-5 fokos pluszt is elkönyvelhet a környezethez képest akár egy százezres város is.
Hirtelenjében ennyi jutott eszembe, biztos vannak más mikroklimatikus lehetõségek is.
A mikroklíma annyira létezõ, hogy gyakorlati következményei vannak. Például, más jellegû növényzetet mutat a mikroklimatikus hely, mint a többi. Jellegétõl függõen lehetnek itt jégkorszaki, vagy szubtropikus reliktum-fajok. Vagy, senkinek sem jutna eszébe északi kitettségbe szõlõt, fügét telepíteni.
Link Hihetetlen, mekkora hõmennyiség kerül tõlünk É-ra hetek óta (Skandinávia, Kara/Barents-tenger) és még fog belátható idõn belül. Nem csoda, ha felettünk nagyon lemarad a jégfelhalmozódás.
Ez a futás, ha csak a hõmérsékleteket nézzük igen szép lett- ahogy szibéria is említette- de sajnos egy a bibi, hogy csapadék megint nem lenne semmi. Pedig ebbõl a helyzetbõl már megjelenhetnének az elsõ hózáporok is síkvidéken, a hõmérséklet adott hozzá.
Legalább csak egyszer látnék ilyet életem során Hajdú-Bihar megye felett..de talán majd idén valami hasonló meglátogat.
Lengyel-alföld,Bulgária és Bosznia lakóit boldogítják gyakran ilyen hóömléses helyzetek.
Az igen, akkor benne lesz a TV-ben. Ezt nem gondoltam volna. Vajon ki robbanthatott ?!?
A gond még az hogy egy nagy kiterjedésü magasnyomásu képzõdmény a kontinens felett télen tovább tud fentmaradni mint nyáron.Valószinüleg azért mert kevesebb az energia a légkörben.Hiába a november a második legcsapadékosabb hónapunk,ez egyelõre nem érvényesül.A meditárrán ciklonok gyakorisága is növekszik ilyenkor,amely vonulása során hatással lehetne idõjárásunkra,ez egyelõre nem látszik.Ettõl függetlenül a jelenlegi állapot sem tart majd örökké,az átrendezõdés is elõbb-utóbb meg fog kezdõdni.Szerencsére tartós zonalitás sem látszik egyenlõre.
Tavaly mindenki odáig volt az örömtõl, hogy ha nem esett.
Most nem esik.
Remélem örülnek.
Szerintem a met társalgó nem kívánságmûsor, hanem a jogosultságokhoz kötött fórumoktól egy kissé szabadabb fogalmazást is megengedõ topik, de témája a valós eseményeken és nem kívánságokon kell, hogy alapuljon.
Én ezért szeretem olvasni.
És akkor egy kis meteorológia: Zala megye ÉK-i sarkában kisütött a nap, esõ nem volt, ahogy szél sincs.
Link
Várható némi lehûlés az AC peremén beszivárgó szibériai levegõ miatt, de csapadék - amíg szem ellát - nem várható. A lehûlést nagyban befolyásolja majd a kialakuló inverzió, illetve a fokozódó ködhajlam.
Most nem esik.
Remélem örülnek.
Szerintem a met társalgó nem kívánságmûsor, hanem a jogosultságokhoz kötött fórumoktól egy kissé szabadabb fogalmazást is megengedõ topik, de témája a valós eseményeken és nem kívánságokon kell, hogy alapuljon.
Én ezért szeretem olvasni.
És akkor egy kis meteorológia: Zala megye ÉK-i sarkában kisütött a nap, esõ nem volt, ahogy szél sincs.
Link
Várható némi lehûlés az AC peremén beszivárgó szibériai levegõ miatt, de csapadék - amíg szem ellát - nem várható. A lehûlést nagyban befolyásolja majd a kialakuló inverzió, illetve a fokozódó ködhajlam.
Szöges ellentéte csapadék szempontjából az idei a tavalyinak. Az õszi vetésre nagyon kellene a csapi. [esõ] [esõ]
Az oké, hogy hideglázban égtek meg jön a zima de ESNI sosem fog már? A nyári, nyárvégi után õszi esõk is egy az egyeben elmaradnak/tak, és jönnek a statisztikailag csapadékszegényebb hónapok..
Sziasztok!
Bizony, hogy akkor sok hó lejött korán, és a karácsony szürke volt. Viszont nem is emlékszem rá, hogy a Dunántúlon esett.
Amúgy az elmúlt napokban nosztalgiáztam én is, hogy milyenek voltak a novemberek, decemberek és a karácsonyok idõjárásilag. Változatosak voltak az biztos. De csak 1991-ig emlékszem, korábban nem tudom( gyerek voltam még).
Idõnként azért elõjön a zivihiányom is. Akár az év hátralevõ részében az is benne lehet a pakliban.
Én viszont akkor is a nyarat szeretem a legjobban( lehetséges, hogy azért mert oroszlán vagyok). Bár szivesen gondolok vissza gyerekkorom nagy havazásaira, persze azokra, amelyek jókor jöttek, nem tavasszal pl.
Bizony, hogy akkor sok hó lejött korán, és a karácsony szürke volt. Viszont nem is emlékszem rá, hogy a Dunántúlon esett.
Amúgy az elmúlt napokban nosztalgiáztam én is, hogy milyenek voltak a novemberek, decemberek és a karácsonyok idõjárásilag. Változatosak voltak az biztos. De csak 1991-ig emlékszem, korábban nem tudom( gyerek voltam még).
Idõnként azért elõjön a zivihiányom is. Akár az év hátralevõ részében az is benne lehet a pakliban.
Én viszont akkor is a nyarat szeretem a legjobban( lehetséges, hogy azért mert oroszlán vagyok). Bár szivesen gondolok vissza gyerekkorom nagy havazásaira, persze azokra, amelyek jókor jöttek, nem tavasszal pl.
Egyébként nézegettem több helyen is Károly bácsiról megjelenõ régebbi cikkeket, nosztalgiáztam vele kapcsolatos régebbi videókkal és az életrajzát is olvastam. Olvastam itt a metnetes cikket is róla.
Mindenhol azt írják, hogy 77 éves volt. De ha 35 augusztusában született és most 2011 van, akkor pár hónapja még csak a 76.-at ünnepelte, nem? 77 csak jövõre lett volna.
Mindenhol azt írják, hogy 77 éves volt. De ha 35 augusztusában született és most 2011 van, akkor pár hónapja még csak a 76.-at ünnepelte, nem? 77 csak jövõre lett volna.
Nagyon érdekes kérdés, oldalakat lehetne írni róla!
A mikroklíma definíciója valóban olyasmi, hogy egy jól körülhatárolható kis terület klímája.
Én azért nem szeretem ezt a kifejezést használni, mert olyan érzést kelt, mintha valami jelentéktelen dolog lenne, mivel mikro, szokták is mondani, hogy "De Floo, ez csak mikroklíma!"
Közben meg nem "csak" az, hiszen az összes meteorológiai adat ezek szerint mikroklíma, mint amirõl Te írsz, egy falunyi, völgynyi, domboldalnyi területre érvényes klíma mind-mind mikroklíma.
Ha így van, hogy minden adat mikroklimatikus eredetû, akkor felesleges kiemelni, hogy az mikroklíma.
De akkor mi a klíma?
Sok kis mikroklímából áll össze a klíma, mint egy kirakósjáték?
Mégsem használjuk sehol egy falura, vagy egy szõlõhegyre, hogy "A Mecsek mikroklímája ilyen meg olyan....", vagy hogy a "Bükk mikroklímája amolyan......" , hanem simán azt írjuk, hogy a "Mecsek klímája" vagy a "Bükk klímája".
Illetve ha úgy van, ahogy Te írod, hogy "falunyi, völgynyi, domboldalnyi léptékrõl beszélünk", akkor ha egy falu egyik utcájában meg a másikban is ugyanaz a mikroklíma, csak a két utca között lévõ 40 méteres szintkülönbség miatt az egyikben -22 fok van, a másikban meg -15 fok, akkor hogyan lehet egy mikroklíma alá venni 7 fokos hõmérsékletkülönbséget?
Sõt, sokan mondják, hogy az saját udvarukon belül mérnek 3-4-5 fokos hõmérsékletkülönbségeket.
Akkor annak az udvarnak milyen értékkel jellemezzük a mikroklímáját?
Amire még elfogadom a mikroklíma kifejezést, az egy városi pont meteorológiai adatainak összessége, mivel ott a hõszennyezés miatt mesterséges klíma van, vagy egy fa lombja alatti viszonyok, elõ tud fordulni olyan, hogy -5 fok van szabad területen, a lombos fa alatt meg nem fagy, ezek mikroklímáknak inkább nevezhetõek, mert nem mindig kapcsolódnak a légkör történéseihez.
Nekem az az érzésem, remélem nem írok szentségtörést, hogy a mikroklíma fogalma azért alakult ki és terjedt el, mert a szakma úgy gondolta, úgy tudta, hogy egy domb bizonyos szintjén vagy egy völgy bizonyos mélységében mért hõmérséklet arra az egy szentséges pontra vonatkozik, sehova máshova, csak speciálisan arra a kis területre.
Közben ugyanolyan hõmérsékleti értékeket egy derült éjszakán többezer hektárra érvényesek, akár egymáshoz nagyon közel is, ugyanazon okból kifolyólag (az inverzió miatt), és nem azért, mert ott valami speciális dolog van.
Gyakran halljuk a rádióban, hogy a meteorológus bemondja, hogy például "Paks térségében -1 fokot mérnek."
Ha a mikroklíma egy adott pontra vonatkozik, tehát az a -1 fok is mikroklíma, akkor miért mondák, hogy "Paks térségében"?
Ha a mikroklíma egy kis terület klímája, akkor egy meteorológiai állomás gyakorlatilag mikroklímát mér!
Majd fogják ezeket a mikroklíma adatokat és ezekbõl származtatnak térségi érvényû klímát, például egy megyényi térséget 4-5 mikroklíma méréssel jellemeznek!?
Én nem szeretem használni a mikroklíma kifejezést, sokkal jobb a klíma, vagy csak simán ennyi fok van és kész, és inkább nem térek ki a megnevezésre, mert véleményem szerint megtévesztõ.
Az biztosnak tûnik, hogy minél jobban belemélyedünk, annál inkább az derül ki, hogy az egész terminológia rossz.
A mikroklíma definíciója valóban olyasmi, hogy egy jól körülhatárolható kis terület klímája.
Én azért nem szeretem ezt a kifejezést használni, mert olyan érzést kelt, mintha valami jelentéktelen dolog lenne, mivel mikro, szokták is mondani, hogy "De Floo, ez csak mikroklíma!"
Közben meg nem "csak" az, hiszen az összes meteorológiai adat ezek szerint mikroklíma, mint amirõl Te írsz, egy falunyi, völgynyi, domboldalnyi területre érvényes klíma mind-mind mikroklíma.
Ha így van, hogy minden adat mikroklimatikus eredetû, akkor felesleges kiemelni, hogy az mikroklíma.
De akkor mi a klíma?
Sok kis mikroklímából áll össze a klíma, mint egy kirakósjáték?
Mégsem használjuk sehol egy falura, vagy egy szõlõhegyre, hogy "A Mecsek mikroklímája ilyen meg olyan....", vagy hogy a "Bükk mikroklímája amolyan......" , hanem simán azt írjuk, hogy a "Mecsek klímája" vagy a "Bükk klímája".
Illetve ha úgy van, ahogy Te írod, hogy "falunyi, völgynyi, domboldalnyi léptékrõl beszélünk", akkor ha egy falu egyik utcájában meg a másikban is ugyanaz a mikroklíma, csak a két utca között lévõ 40 méteres szintkülönbség miatt az egyikben -22 fok van, a másikban meg -15 fok, akkor hogyan lehet egy mikroklíma alá venni 7 fokos hõmérsékletkülönbséget?
Sõt, sokan mondják, hogy az saját udvarukon belül mérnek 3-4-5 fokos hõmérsékletkülönbségeket.
Akkor annak az udvarnak milyen értékkel jellemezzük a mikroklímáját?
Amire még elfogadom a mikroklíma kifejezést, az egy városi pont meteorológiai adatainak összessége, mivel ott a hõszennyezés miatt mesterséges klíma van, vagy egy fa lombja alatti viszonyok, elõ tud fordulni olyan, hogy -5 fok van szabad területen, a lombos fa alatt meg nem fagy, ezek mikroklímáknak inkább nevezhetõek, mert nem mindig kapcsolódnak a légkör történéseihez.
Nekem az az érzésem, remélem nem írok szentségtörést, hogy a mikroklíma fogalma azért alakult ki és terjedt el, mert a szakma úgy gondolta, úgy tudta, hogy egy domb bizonyos szintjén vagy egy völgy bizonyos mélységében mért hõmérséklet arra az egy szentséges pontra vonatkozik, sehova máshova, csak speciálisan arra a kis területre.
Közben ugyanolyan hõmérsékleti értékeket egy derült éjszakán többezer hektárra érvényesek, akár egymáshoz nagyon közel is, ugyanazon okból kifolyólag (az inverzió miatt), és nem azért, mert ott valami speciális dolog van.
Gyakran halljuk a rádióban, hogy a meteorológus bemondja, hogy például "Paks térségében -1 fokot mérnek."
Ha a mikroklíma egy adott pontra vonatkozik, tehát az a -1 fok is mikroklíma, akkor miért mondák, hogy "Paks térségében"?
Ha a mikroklíma egy kis terület klímája, akkor egy meteorológiai állomás gyakorlatilag mikroklímát mér!
Majd fogják ezeket a mikroklíma adatokat és ezekbõl származtatnak térségi érvényû klímát, például egy megyényi térséget 4-5 mikroklíma méréssel jellemeznek!?
Én nem szeretem használni a mikroklíma kifejezést, sokkal jobb a klíma, vagy csak simán ennyi fok van és kész, és inkább nem térek ki a megnevezésre, mert véleményem szerint megtévesztõ.
Az biztosnak tûnik, hogy minél jobban belemélyedünk, annál inkább az derül ki, hogy az egész terminológia rossz.
Jól néz ki a gfs hétvégétõl, ami a hõmérsékleteket illeti. 
Akkor már lehet rendesen fûteni kell, nem úgy mint most hogy elég ha az ember este begyújt kicsit.
A ma reggel egészen enyhe volt. Csepergés is volt, de most inkább bár felhõk között, de derengõ az idõ.
Az m1-en Jenki Szilvia mondta el az idõjárás-jelentést. Õ elég ritkán volt eddig. Lehet most sûrûbben fogjuk látni, sajnos tudjuk mi okból kifolyólag.
Akkor már lehet rendesen fûteni kell, nem úgy mint most hogy elég ha az ember este begyújt kicsit.
A ma reggel egészen enyhe volt. Csepergés is volt, de most inkább bár felhõk között, de derengõ az idõ.
Az m1-en Jenki Szilvia mondta el az idõjárás-jelentést. Õ elég ritkán volt eddig. Lehet most sûrûbben fogjuk látni, sajnos tudjuk mi okból kifolyólag.
Bizony, Clive domboldala simán lehet mikroklíma. És ne keverjük össze az inverzióval, és a levegõ fizikai képességeivel. Az egyik fizikai tulajdonság megváltoztathatatlan tény, a másik pusztán elvi definíció. Mikroklímai léptékben lehet mérni pl a Kárpát-medencét is ha az egész golyóbisunkhoz hasonlítjuk össze, vagy pl egy udvar belsejét is ha az adott körülötte fekvõ térszínhez viszonyítjuk.
11-étõl a GFS fõfutásában eltûntek a 10 fok feletti értékek. Azért ez így novemberben még mindig durva lenne. Tartós anticiklon esetén, ha beáll a szutyok, ott simán meglehet. Amúgy meg talán, ha süt is majd a Nap. Csapadék persze szinte 0 az idõszak alatt, csak 380 óra körül/után találtam egy kis havat.
Mostanában nem sok idõm jut fórumozni, de az imént átolvastam az utóbbi egy-két száz hsz.-t.
Ami leginkább feltûnt, az Szibéria pozitív irányú "visszafejlõdése", csak így tovább!
------------------------------------------
Jó kis inverzió volt ma otthon, Zabar -4, Rónafalu +5,5 fok.
Szép napot!
Ami leginkább feltûnt, az Szibéria pozitív irányú "visszafejlõdése", csak így tovább!
------------------------------------------
Jó kis inverzió volt ma otthon, Zabar -4, Rónafalu +5,5 fok.
Szép napot!
A mikroklíma mekkora területre érvényes? Eddig én azt hittem, falunyi, völgynyi, domboldalnyi léptékrõl beszélünk ilyenkor.
Ez nem mikroklíma!
Illetve az almafa alatt lévõ paradicsom talán, de a többi nem.
A mikroklíma lehet egy levél alatt, egy város belsõ udvarában vagy egy fa alatt (az is csak lombozat esetében), de egy domboldal vagy dombtetõ inverziós hõmérséklete véleményem szerint nem mikroklíma.
Az a -1 fokos hõmérséklet többhektárnyi területre érvényes, nem csak a Te udvarodra.
Ezért nem nevezném mikroklímának.
Egyébként hogyan lehet almafa alatt paradicsomot termeszteni?
Ha a paradicsomod nem az almafa alatt lenne, -1 fokban már lenne rajta fagyásnyom egészen biztosan, a -1 fok már a fügén is egy-két levélnek meg kellett volna pörkölõdnie.
Pedig ha jóltévedek árnyékolós mérõd van ugye?
Én is azon gondolkodtam egyébként, hogy az iklódi és a kanizsai állomáson október 9-10-én megvoltak az elsõ fagyok -1-2 fokkal, közben a dombok teteje még lassan 1 hónappal késõbb is fagymentes. És vajon meddig fog tartani?
Én is úgy saccolom, hogy a hétvégi hideg véget vet a dombok vegetációjának is, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy minden évben 1 hónappal késõbb érkezik meg a fagy a dombok bizonyos szintjeire, mint a völgyekbe.
Illetve az almafa alatt lévõ paradicsom talán, de a többi nem.
A mikroklíma lehet egy levél alatt, egy város belsõ udvarában vagy egy fa alatt (az is csak lombozat esetében), de egy domboldal vagy dombtetõ inverziós hõmérséklete véleményem szerint nem mikroklíma.
Az a -1 fokos hõmérséklet többhektárnyi területre érvényes, nem csak a Te udvarodra.
Ezért nem nevezném mikroklímának.
Egyébként hogyan lehet almafa alatt paradicsomot termeszteni?
Ha a paradicsomod nem az almafa alatt lenne, -1 fokban már lenne rajta fagyásnyom egészen biztosan, a -1 fok már a fügén is egy-két levélnek meg kellett volna pörkölõdnie.
Pedig ha jóltévedek árnyékolós mérõd van ugye?
Én is azon gondolkodtam egyébként, hogy az iklódi és a kanizsai állomáson október 9-10-én megvoltak az elsõ fagyok -1-2 fokkal, közben a dombok teteje még lassan 1 hónappal késõbb is fagymentes. És vajon meddig fog tartani?
Én is úgy saccolom, hogy a hétvégi hideg véget vet a dombok vegetációjának is, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy minden évben 1 hónappal késõbb érkezik meg a fagy a dombok bizonyos szintjeire, mint a völgyekbe.
Komoly, de nálunk a '93-as nem igazán volt emlékezetes, nem úgy, mint a '95-ös.
Egyébként a mostani kicsit hajaz az akkori õszre. Legalábbis itt nálunk. Igaz, van némi késés.
Kíváncsi vagyok mi sül ( vagy fagy?
) ki ebbõl a helyzetbõl.
Egyébként a mostani kicsit hajaz az akkori õszre. Legalábbis itt nálunk. Igaz, van némi késés.
Kíváncsi vagyok mi sül ( vagy fagy?
) ki ebbõl a helyzetbõl.
Ne csodálkozzatok ha sokan a telet várják, miután a nyár 4 hónapos volt. Én még annyira nem várom a telet, de ha idõben érkezne annak örülnék
Mert most a télfanoknak van itt az ideje.Valószinúleg már a jövõ hét végén lefogod állítani a motorodat.Mi is elégedettek voltunk az idõjárással. Eddig!
Ja,és éljen a tél!
Ja,és éljen a tél!
Végre valaki! Már lassan nem is merek a fórumba írni sem, mert minden a télrõl szól ... Ki tud többet mondani, ki lát egy hajszálnyi esélyt is arra, hogy 36 nap múlva havazik-e avagy sem...
Inkább nosztalgiáznék az októberi végi baleári nyárról: annyira kellemes volt 25 fokot tapasztalni, amikor már itthon kabátot kellett húzni, miközben ott még este is elég volt a rövidnadrág... Alig több, mint 1000 km a távolság, csak ott van egy mediterrán tenger
Már lassan nem is merek a fórumba írni sem, mert minden a télrõl szól ... Ki tud többet mondani, ki lát egy hajszálnyi esélyt is arra, hogy 36 nap múlva havazik-e avagy sem... Inkább nosztalgiáznék az októberi végi baleári nyárról: annyira kellemes volt 25 fokot tapasztalni, amikor már itthon kabátot kellett húzni, miközben ott még este is elég volt a rövidnadrág... Alig több, mint 1000 km a távolság, csak ott van egy mediterrán tenger
Hûûû, mennyi tél fan van az oldalon! Úgy izgultok, mintha ez lenne az elsõ teletek az elsõ hópelyhek látványával.
Csak azért is éljen a NYÁR!
--------------------------------
Az eddigi õsz nagyon barátságos volt számomra. Nov. 6-a van és még mindig tudok robogóval járni dolgozni. Elégedett vagyok az eddigi idõjárással.
---------------------
Jó éjszakát Fórumtársak!
Csak azért is éljen a NYÁR!
--------------------------------
Az eddigi õsz nagyon barátságos volt számomra. Nov. 6-a van és még mindig tudok robogóval járni dolgozni. Elégedett vagyok az eddigi idõjárással.
---------------------
Jó éjszakát Fórumtársak!
Nem vagyok tévedhetetlen, egy évet lapozzál
Nem csak becsapósak, hanem tévesek is. A 2009-es februári se 5 nap alatt esett le, illetve amit mondtam novemberi se annyi idõ alatt.
Nem csak becsapósak, hanem tévesek is. A 2009-es februári se 5 nap alatt esett le, illetve amit mondtam novemberi se annyi idõ alatt.
Nálatok így is volt. De itt 1993. dec. 26.-án több, mint 30 cm hó esett! 
Igaz, a tél további része aztán ment a lecsóba.
Igaz, a tél további része aztán ment a lecsóba.
Ezek az adatok becsapósak lehetnek. Én régen úgy jegyeztem le, hogy pl ha napközben elállt akkor beírtam hogy mennyi esett. Másnap reggel 7-ig is olvadhatott, tömörödhetett (esõ verte stb), így az archívumokban kisebb érték is szerepelhet mint ami valójában volt.
Ha már Mikulás, nálam 1990. december 7-én esett 18 cm Link , Szegeden 14 cm szerepel de nem volt hosszú életû.
Ha már Mikulás, nálam 1990. december 7-én esett 18 cm Link , Szegeden 14 cm szerepel de nem volt hosszú életû.
December elején tényleg nem gyakori a nagy hó és a nagy hideg (már az 1960-as években is ez volt a helyzet!)
De persze elõfordulhat, és egy hónappal elõtte nem fogadnék nagy tétben az ellenkezõjére.
Tavaly például hóval, hideggel érkezett a Mikulás.
De persze elõfordulhat, és egy hónappal elõtte nem fogadnék nagy tétben az ellenkezõjére.
Tavaly például hóval, hideggel érkezett a Mikulás.
Anyu is mesélte, hogy valamelyik évben dolgoztak a mezõgazd-ban így novemberben, és egyik nap ragyogó idõ, nem kellett vastagon öltözni, rá másnapra meg annyi hó esett, hogy azt sem tudták, hová tették a kapákat. Érdekes szitu lehetett az az idõjárási helyzet is.
Bezzeg 93 novemberében kitombolta magát a tél itt is, utána meg karácsonyra még bolhányi hó sem jutott
Bezzeg 93 novemberében kitombolta magát a tél itt is, utána meg karácsonyra még bolhányi hó sem jutott
Floonak örömére az alábbi mikroklíma-növényzet infok: Budakalászon a dombon lakunk, én még mindig szedem a kertben a koktélparadicsomot, szép pirosra érik és virágzik teljes erõvel, részben az almafa lombsátra alatt. A -1 fokos fagyot októberben röhögve kibírta és terem teljes erõvel továbbra is. Kíváncsi vagyok, megéli-e a decembert, amennyiben bejön a hét végi hideghullám északkelet felõl, akkor vége lesz nálunk is a paradicsomszezonnak
Ja, a füge is érik még, minden nap megajándékoz 1-2 szép példánnyal, olyan, mint a lekvár
Ja, a füge is érik még, minden nap megajándékoz 1-2 szép példánnyal, olyan, mint a lekvár
Igen de akkor DK-en volt a legtöbb hó. Máshol meg 1-2 napos pár cm, de a 93-as az hókáosz volt. azaz ritkán de elõfordul. Akár jelenleg is aktuális lehet.
Jellemezõ a novemberi havazásra:
Link
Kaposváron 93' nov 7.-én még +20 fok volt 13.-án meg 32 cm megmaradó hó.
Jellemezõ a novemberi havazásra:
Link
Kaposváron 93' nov 7.-én még +20 fok volt 13.-án meg 32 cm megmaradó hó.
Én egy novemberi havazásra emlékszek tán 98-ból, ha jól emlékszem akkor 10 cm felett esett.
Reggelre egy friss -2 fokos min.-ra számítok
Reggelre egy friss -2 fokos min.-ra számítok
1 ilyen esetre emlékszem, 98 ' varázslatos, gyönyörû decemberében. Lehet, hogy volt máskor is ezen a napon valami szutyok, de ekkor 20 centis porhó volt, és ki is tartott karácsony utánig dermesztõ, zömében száraz hidegekkel.
Nálunk az a mondás járja: Mindenszentek elõtt szokott fagyni , hogy a virágok lefagyjanak....Erzsébetre szokott hó esni. Mondhatjuk a szokásos népi bölcsesség, de ez szerintem más. Ez népi megfigyelés. Mindezt csak azért írtam, mert néhány hsz - el azelõtt még elég reménytelenül beszéltél a télkedvelõk kilátásairól. A pillanatnyi szitu alapján joggal...Mire a hsz.-edre reagálok már más a felállás. Megjelent egy számottevõ esély a nov. közepe utáni téli ízelítõre. Tehát fel a fejjel!
Tehát fel a fejjel! Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat