Globális jelenségek

Naja, ennyit errõl!
Fénykép nincs róla?

1973 július 15.-én Nagyatád mellett volt egy minden bizonnyal F2-es (F3-as?) erõsségû tornádó. Az a vihar, amelyik egy Skodát lazán bevág egy istállóba, egy kombájn darabjait meg a mezõrõl szedik össze és még 16 év után is lehetett látni az erdõben egy sávot, ahol végighaladt a tornádó, az azért nem kis vihar volt. Volt szerencsém látni, szerencsére messzirõl és már nagyon halványan emlékszem rá, csak arra, hogy fekete volt az ég és folyamatosan morajlott.

A pénteki Nagyatád mellett elhaladó szupercella somogyudvarhely teleülésen is áthaladt, egy ott lakó, mezõgazdaságban dolgozó, azzal foglalkozó hölgy szerint amióta õ él, ilyen vihart még nem látott!
A hölgy olyan 70 körül lehetett, én kétlem hogy az elmúlt 50 évben ilyen vihar ne lett volna ott!
Aztán kitudja!

rokonomék, akik Németországban laknak, mondják, hogy ott is megváltozott az utóbbi években az idõjárás. Még nyáron is napokig is esett, szinte minden nyár hûvösebb és csapadékosabb volt. már nincs ilyen vagy csak ritkán és a csapadék ott is a viharokból jön, valamint a nyarak sokkal melegebbek, ott is már "fulladoznak" az emberek a melegebb napokon

de mér' pont az én (a mi) money-mon pulálják?

Aham, money-pulálják...

Tévedés, mégsem a biodízel fejlesztésén kellene dolgozni?
Link

Így van. Félreértés ne essék, biztosan van még mit tennünk, én csak attól tartok, hogy "elkopik" a téma és amire valóban hathatósan tudnánk valamit tenni, már nem fognak odafigyelni az emberek.

hát majd meglátjuk...

Lentiek természetesen nem az itteni hozzászólásokra vonatkoznak, hanem arra, hogy özönlenek a netrõl meg mindenhonnan a riogatások, sokszor megalapozatlan hipotézisek és egyebek. Ezek miatt elõbb-utóbb már a valós problémákra is legyinteni fognak az emberek. Farkas-szindróma.

Azért engem személy szerint egy kicsit idegesít ez a folyamatos meghalunk-élve-megsülünk-éhendöglünk-kipusztítunk -mindent-és-mindenkit-éskülönbenisdögöljönmegmindenkiakiszenetégetel-hozzáállás. Ha jól tudom, a földtörténetben volt nem kevés olyan idõszak, amikor egyáltalán nem volt hó és jég, de valahogy mégiscsak volt élet. Persze lényegesen szélsõségesebb klíma mellett, hiszen ez a viszonylag stabil éghajlat csak az egészen közelmúltra jellemzõ. Szóval nem tudom miért, de néha valahogy olyan érzésem támad, hogy manipulálják a dolgokat.

Nekem kicsit ellentmondásosnak tûnik, hogy a kiszáradás miatt elpusztult növények hogyan rothadnak meg majd.

Tudna nekem valaki információval szolgálni a Linke féle homályossági tényezõvel kapcsolatban? Jó lenne tudni, hogy mennyire lehet tényszerûen venni az esetleges visszacsatolásokat !

Link

"A globális felmelegedés a hatalmas trópusi esõirõl ismert Amazonas õserdeiben éppen ellenkezõ folyamatot indítana el – írja a brit napilap. Itt ugyanis egyre kevesebb esõ esik majd, ami az erdõk kiszáradásával jár. A közvetelen élõvilág pusztulása mellett itt is számítani kell eddig figyelemen kívül hagyott mellékhatásokkal. A fák és növények kihalásával egyidõben ugyanis a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legrosszabb elképzelések szerint ez a rothadási folymat akár olyan mennyiségû szén-dioxidot is termelhet rövid idõn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész 20. században."

[esõ]

Mik lesznek, lehetnek még..., ha nem változtatunk radikálisan és nagyon gyorsan a szokásainkon!

egy kis érdekesség:

Link

Nem kizárt kedden Grönland nyugati partjainál a +20 fok fölötti hõmérséklet sem ! Legalábbis a várakozásokat figyelembe véve.

És utána is elõfordulgathatnak +20 fokok !

Link

Milyen szép!
Meddig lesz ez így...?

Link

Link

Ez már valami, egy értelmes irány!

Ez + atomenergia + fúzió lenne az egyetlen jó megoldás. szvsz.

Végre egy tényleg jó alternatíva.

Link

Csak történjen már elõremozdulás!

Ez jónak tûnik!

A HadCM3 éghajlati modellel olyan szimulációkat hajtottak végre, amelyek alapján a kutatók szerint lehetõség nyilhat akár évekkel elõre megjósolni egy, az észak-atlatni termohalin cirkulációban bekövetkezett változás által generált éghajlatváltozást. A szimuláció során felfedezték, hogy a észak-atlatni termohalin cirkulációban (AMOC - MOC) bekövetkezett változás elõjelzõje, ha gyorsan megváltozik a Norvég-tenger térségében a hõmérsékleti só-koncentráció viszonyok , illetve ha a Dániai-szoroson keresztül nagy mennyiségû édes hideg viz áramlik az altanti térségbe. A modell-kisérlet alapján ezek megtörténte után néhány évvel következik be az AMOC-ban a gyors változás. A MOC-ban bekövetkezett változás éghajlatváltozás von maga után. A kisérlet azt sejteti, hogy évekkel a bekövetkezõ éghajlatváltozás elõtt felismerhetõ lenne, hogy bekövetkezik.
Ezen kisérlet alapján, ha lenne rendszeres (kiterjedt) óceáni megfigyelés az emlitett vidékeken, bármilyen gyors változás következne be, lehetne következtetni hogy pár éven belül milyen irányba módosulna az éghajlat.

Forrás: Hawkins, E., and R. Sutton (200, Potential predictability of rapid changes in the Atlantic meridional overturning circulation, Geophys. Res. Lett., 35, L11603, doi:10.1029/2008GL034059.
Link

Az óceánok pontosabb megismerése, dinamikájuk feltérképezése sok fontos információt hozna magával. Ezt igazolja egy másik kutatás mely szerint az AMO pontosabb megismerésével lehetõség nyilna még pontosabban feltérképezni annak az észak-amerikai monszunra gyakorolt hatását. Mint ismeretes az AMO több nagyskálájú légköri folyamatra gyakorol hatást.

Link
Hu, Q., and S. Feng, 2008: Variation of the North American Summer Monsoon Regimes and the Atlantic Multidecadal Oscillation. J. Climate, 21, 2371–2383.

Egy másik érdekes cikk igazolta, hogy fontos tényezõt játszik Európa teleinek kialakitásában a szibériai hómezõk mellett, hogy milyenek a hóviszonyok a Prérin. Sokat számit, hogy korán vagy késõn érkezik a vastag hótakaró a Prérire, ugyanis az módositja a zonális - meridionális áramlást Európa nyugati partjainál, ily módon befolyásolva a hõmérsékleti értékeket, stb...

Klingaman, N.P., B. Hanson, and D.J. Leathers, 2008: A Teleconnection between Forced Great Plains Snow Cover and European Winter Climate. J. Climate, 21, 2466–2483.
Link

Elég röhejes egy év változásából egy évszázados tendencia megfordulását kikövetkeztetni. Persze egy olyan országban, ahol a világ szénvagyonának (és felhasználásának) nagyon jelentõs (ha jól tudom, Kína után a másodikak) része hever, ez a logikus nyilatkozat...

Link

Annak idején, még mielõtt Irak lerohanta Kuwaitot, ott is terveztek jéghegyet vontatni fel, amelyet aztán felhasználtak volna ivóvíznek.
A csapvíz akkor drágább volt kinn, mint a benzin (apám ott melózott 5 évet...)

Link

ez se rossz...

Erre azért nem gondoltam, mert télen "ránézésre" nincs ott sok víz - aztán utánaolvastam, és leesett... Szóval, a gleccserekhez hatalmas olvadékvíz-tavak tartoznak, amik télen ugyan befagynak, de az aljukról mindig rengeteg vizet lehet kinyerni és csõvezetéken leengedni a tengerszintre.

Így nekem nem teljesen negatív az összkép, elvégre máshol ugyanezt az energiát sokkal nagyobb környezetkárosítás árán (pl. fosszilis tüzelõanyagokból) lehetne elõállítani. Igaz, a grönlandi szállításhoz is energia kell - de amíg az alumíniumra igény van, addig a környezet szempontjából jó megoldás nincs, csak a legkisebb rosszat tudjuk kiválasztani. Persze nagy kérdés, hogy a helyszín kiválasztásánál és az építkezésnél mennyire figyelnek az élõvilágra és az ott élõ emberekre. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de remélhetõleg ugyanolyan szigorúan, mintha az európai Dániában építkeznének.

Most hogy mondod, még egyszer elolvastam a cikket. Tényleg az Északi-sarkról írnak, de legalábbis félreérthetõ volt a fogalmazás. Tehát minden bizonnyal nem tudós írta, hanem átvették a cikket. De mint már annyiszor, most is fontosabb volt a hírérték, mint a tények.

Fontos, hogy itt nem az egész Északi-sarkvidék, csak annak egyetlen pontja, az Északi-sark jégmentessé válásáról van szó. Ehhez annyi is elég, ha a tengeri jég összetöredezik és kisebb-nagyobb szabad vízfelületek nyílnak rajta, erre vonatkozik az 50%-os esély. Ha ez meg is valósul, inkább szimbolikus jelentõsége lesz, ettõl még közönséges (=nem jégtörõ) hajóval nem lehet odajutni. Ahogy írtátok is, a teljes Jeges-tenger megnyílásához legrosszabb esetben is évtizedek kellenek.

Tudom, nem is Neked szólt a komment, csak amolyan hangosan gondolkodás akart lenni.

Persze, igazad van, ám én csupán a cikk eredetijét akartam közzé tenni, pontosítandó a "magyarított" változatot - véleményezés nélkül

Vízerõmüveket akarnak építeni.

Minden normális kutató ezt mondja.

Olvastam egy elgondolkodtató könyvet, a címe: "Klímahisztéria, avagy egyéb gyógyítható betegségek." Érdekes szempontok alapján tárgyalja a dolgokat. Nem azt mondja, hogy nincs probléma, hanem azt, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni a szenzációhajhász média által.

Szerintem ez még így is igen erõs túlzás. Tényleg úgy kezelik, mintha csak néhány négyzetkm. jégrõl lenne szó.

Vajon mi fogja hozzá az energiát szolgáltatni? Az alumíniumkohászat rettentõ energiaigényes, ilyen üzemeket gazdaságilag sem a nyersanyag lelõhelyére érdemes telepíteni, hanem oda, ahol olcsó energia áll rendelkezésre... Nekem furcsa lenne, ha Grönlandon bármilyen erõmû olcsóbban tudna áramot termelni, mint Európában.

Újabb felháborító hír:
A Magyarországon is ismert nemzetközi alumínium-konszern Grönlandon készül megépíteni a világ legnagyobb alumíniumolvasztóját. A grönlandi kormánnyal alá is írták a beruházási nyilatkozatot, miszerint az egész 2014-re el is készül. A terv része kikötõk, erõmûvek és egyéb ellátó létesítmények építése is...

A cikk így, ebben a formában szenzációhajhász, nem vitás.
Az eredeti hír szerint Mark Serreze, a coloradoi Hó- és jégadat Központ kutatója vetette fel annak a lehetõségét, hogy idén 50%-os eséllyel jégmentes lehet az Északi-sark, mivel a tavalyi nagy olvadást követõen a friss jég nem tudott annyira összetömörödni, hogy ellenállhasson a magasabb hõmérsékleteknek. Link

Nem tudom, nekem nagyon "marketingíze" van ennek a dolognak. De legjobb esetben is szenzációhajhász.

Mintha csak egy-két köbkilométer jég lenne ott... [esõ]

Még az idén?
Vicces.

Íme: 5063.

Mondjuk elismerem, hogy az Arktisz jege olvadó fázisban van, ám elolvadása nem egyszerû.

Link

Anyagilag ez sohasem térül meg, vagy legalábbis nem egy generáción belül. Ezért nincs semmi mozgatóereje.

Nem tudom mi lesz ebbõl...

Bárcsak mindenki belátná, hogy inkább elõbb mint utóbb megtérülne a sok erõfeszítés, amit a szennyezés drasztikus csökkentésére teszünk, tennünk kéne...

Kicsit felhajtás, de : Link


Az orosz hír ... mennyi jégnek is kell elolvadni ahhoz hogy a Golf és rajta keresztül Európa éghajlata megváltozzon? Több ez vagy kevesebb, mint amennyinek ahhoz, hogy el lehessen érni az Északi-sarkot?

Sajnos ez már rég óta várt forgatókyönyv, az emebriség folytatódó szégyene...

Csak részben éghajlatváltozás, de köze van hozzá, meg persze a bolygó kizsákmányolásához:

Egy orosz generális egy újságnak adott nyilatkozatában nyíltan elmondta, hogy az orosz hadügyminisztérium utasítást adott a hadseregnek, hogy minden erejükkel készüljenek fel egy esetleges harci konfliktus megvívására az Északi-sarkért folyó, eddig még "békés" nézeteltérés kapcsán. Az olvadó jégsapka miatt egyre inkább hozzáférhetõek lesznek a természeti kincsek, ezért Oroszország nemzeti érdekének tartja az Északi-sark akár harcok általi "annektálását"... A területi követelés alátámasztására 4000 m-re a sarkponttól már fel is húzták az orosz zászlót.

Megáll az ember esze...

A disznó, a kutya, a macska, egér, stb. testhõmérséklete magasabb még az emberénél is!
Ezentúl tehát csak kígyóhúst szabad enni, környezetvédelmi okokból...
:-)

Tévedtem:

nem jobban, hanem 12 kW többletet termel, ami persze nem mind hõenergia, de a többi mellette lévõ egybéként is hõtermelõ felülethez képest ez elhangyagolható többlet. (Nézd meg hogy egy város felszínének hány százalékát teszik ki a napsütötte utak).

Menj ki egy aszfaltozott kézilabdapályára (a mi sulinkban anno ilyen volt) és megtudod, mi az igazán meleg a kocsisorban: az aszfalt, ami 50-60 fokos is lehet.

A napsugárzás kb 1 kW/négyzetméter nyáron, egy egy helyben álló autó teljesítménye olyan 15 LE (sem), ami 12 kW, felszíne olyan 10 négyzetméter. Azaz az autó 2 kW-al "melegíti jobban" a területet, amit elfoglal, mint ha nem állna ott. Beláthatod, hogy ezt a 20% különbséget elhanyagolhatjuk az autók közötti rések, sötét aszfaltjárdák, a napsugárra merõlegesebb felüleletek (tetõk stb) és a napsugárzás sokszoros visszaverõdése mellett.