Légköroptika
Megnéztem a Holdas képet, tényleg nagyon szép!!! És jól láttam, hogy alsó felsõ holdoszlop is van rajta? Vagy az csak becsillanás?
Köszönöm a kimerítõ választ!!! : ) Így már értem, hogy a különbözõ felhõzetek részletesebb tanulmányozásával lehet jobban megérteni õket! : ) Akkor most ebbe ásom bele magamat.. és kíváncsian várom az üllõs jelenségeket!! : )
Addig is, míg Alex ideér.
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
Sajnos a zalaegerszegi cimborám még mindig nem regelt be ide, de megjegyzem, hogy irgalmatlan mellékholdakat, felsõ érintõt meg Hold-CZA-t fényképezett tegnapelõtt. Sõt, sztem a CZA mellett kis felsõ oldalív is figyel, ha jól látom.
Aki fenn van FB-on, annak mondom, hogy megosztottam a képeit, érdemes megnézni. :-)
Aki fenn van FB-on, annak mondom, hogy megosztottam a képeit, érdemes megnézni. :-)
..ja még ezt akartam reggelrõl megmutatni.. nem tudom mennyire látszik, hogy a felhõk árnyéka, a levegõben ér véget.. Link
Ma este sikerült végignéznem az elõadásodat és nagyon tetszett, nagyon tartalmas és rendkívül hasznos volt!! : ) Több dolgot sikerült így jobban megértenem! : ) Azt hiszem a mai poros kérdésem sem lett volna kérdés.. bár ha jól értelmeztem, a por azért segíthetett több kristály elõállításában (?)
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Nálam is ilyesmi látszott, kb ilyen erõvel. Megint túl sok szél volt odafenn ahhoz, hogy normálisan beállhassanak a kristályok. :-(
Értem!! ,: D és köszönöm a helyreigazítást! : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
Szépek! Mint mindig! 
Jól mondja Rafy, az ott nem poroszlop, hanem naposzlop. Voltak reggel magasszintûk és azok hozták létre. De van még fenn homok is. Természetesen a homok és a magasszintû felhõzet egyszerre is jelen lehet. A szivárványszínû foltocska pedig egy jobb oldali melléknap, szintén a magasszintûknek hála.
Jól mondja Rafy, az ott nem poroszlop, hanem naposzlop. Voltak reggel magasszintûk és azok hozták létre. De van még fenn homok is. Természetesen a homok és a magasszintû felhõzet egyszerre is jelen lehet. A szivárványszínû foltocska pedig egy jobb oldali melléknap, szintén a magasszintûknek hála. 
Szép képek! Poroszlop nem létezik mert a homokszemcsék nem verik vissza (vagy csak igen csekély mértékben) a fényt! Esetleg annyiban segíthetnek, hogy egyfajta kondenzmagok amire ráfagy a levegõ páratartalma és esetleg úgy képzõdik jégkristály. De ezt a nálam okosabbak elmagyarázzák majd!
Amúgy reggel orbitális konendzárnyék volt: Link - ez még hagyján, de amit készítettem telefonnal! Az egész égboltot átívelte! Délután jövök a képekkel!
Amúgy reggel orbitális konendzárnyék volt: Link - ez még hagyján, de amit készítettem telefonnal! Az egész égboltot átívelte! Délután jövök a képekkel!
Rendkivül érdekes képek. És szépek! A poroszlop(?)ról (felsõ állású oszlop, kérdés, hogy jégkristályokon vagy por/homokkristályokon jött létre) és különösen a melléknap-gyanús szivárvány-szinezetû jelenségrõl (ha melléknap, akkor jobboldali, ha nem az, valami egészen különös jelenségrõl lehet szó) célszerû megvárnunk Noli véleményét.
A poroszlop(?)ról (felsõ állású oszlop, kérdés, hogy jégkristályokon vagy por/homokkristályokon jött létre) és különösen a melléknap-gyanús szivárvány-szinezetû jelenségrõl (ha melléknap, akkor jobboldali, ha nem az, valami egészen különös jelenségrõl lehet szó) célszerû megvárnunk Noli véleményét. 
A melléknap-köriv teljesen nyilvánvaló. A sivatagi eredetû homokfelhõ mindkét képen felismerhetõ.
Fölöttébb érdekes kép: a gomolyfelhõk ellaposodtak, a heves szél azokat mindkét oldalon szépen megnyirta. A felhõfaj ebben az esetben már nem Cumulus, hanem Stratocumulus cumulogenitus. (A felvétel közelében hegység lehet, az okozhatja a több rétegûség, a "felhõemeletek" kialakulását.)
Jó cikk Noli, ahogy mindig.
Mostanában ritkán hozok nektek képet, de most hoztam némi naplementét:
Link
Mostanában ritkán hozok nektek képet, de most hoztam némi naplementét:
Link
Gratulálok mindenkinek az elmúlt napok képeihez, különösen az ikerszivárványhoz!
A tegnapi port követõen ma már többször volt haló is délután, de a még mindig jócskán poros légkör miatt nem lehetett olyan szépen látni. Egy körülírt Szombathelyrõl: Link A kép jobb szélén halványan egy melléknap is látszik.
Nem sokkal késõbb szerintem melléknap-ív is volt: Link (Az egyenesebb felhõcsíktól kicsivel lejjebb, jobbra, ívesen.)
A tegnapi port követõen ma már többször volt haló is délután, de a még mindig jócskán poros légkör miatt nem lehetett olyan szépen látni. Egy körülírt Szombathelyrõl: Link A kép jobb szélén halványan egy melléknap is látszik.
Nem sokkal késõbb szerintem melléknap-ív is volt: Link (Az egyenesebb felhõcsíktól kicsivel lejjebb, jobbra, ívesen.)
OMI aeroszol index (sajna csak 8-i adat a legfrissebb) ftp://toms.gsfc.nasa.gov/pub/omi/images/aerosol/Y2011/IM_aersl_omi_20110408.png
Még egy frissítés. Idõközben meghaladta a 30 fokos sugarat a gyûrûnk. Link
Rafikám, szuperek!!! A szélmérõs kitakarás nagyon tetszik!
Rafikám, szuperek!!! A szélmérõs kitakarás nagyon tetszik!
Na, haverom pont múlthéten volt Marokkóban, mondom majd neki, hogy jött utána a por :-))
Ez nagyon is valószinû, itt 20 fok átmérõjû tejfeles fehér homály övezi a Napot. Az égbolt amúgy nagyon tiszta kék. Mint a magashegységek fölött.
Határozottan zseniális képek!!!! A tyndallosak nagyon szuperek, a porviharok meg hihetetlenek...
Kis adalék a por-ügyhöz: olyan szürke lé mosódott le a hajamról az imént, mintha Pesten jártam volna. Szinte roszogott a sampon az ujjam alatt...
Raktam fel még friss képeket: Link
Igen, Floo, valóban ez volt a megtévesztés. :-) Meg az, hogy nem emlékszem olyan évre, amikor a tavaszi porunk nyugat felõl jött volna dél helyett, bár ismertem ezt a pályát is, csak az általában a németektõl tovább megy északra. Spéci makrohelyzet, spéci por-útvonal. :-)
Igen, Floo, valóban ez volt a megtévesztés. :-) Meg az, hogy nem emlékszem olyan évre, amikor a tavaszi porunk nyugat felõl jött volna dél helyett, bár ismertem ezt a pályát is, csak az általában a németektõl tovább megy északra. Spéci makrohelyzet, spéci por-útvonal. :-)
Igen, Kornélt olvasva egyértelmû, tényleg por.
Az tévesztett meg bennünket, hogy a hazai porviharokban gondolkodtunk, pedig a péntek éjjeli 850-es széltérképen is látni, ami Kornél videóján is van Link Link , hogy a tõlünk nyugatra lévõ anticiklon felhozta a port Afrika felõl, az anticiklon forgásából adódóan megkerülte Angliát és északnyugat felõl becsörtetett a mi légkörünkbe.
Az tévesztett meg bennünket, hogy a hazai porviharokban gondolkodtunk, pedig a péntek éjjeli 850-es széltérképen is látni, ami Kornél videóján is van Link Link , hogy a tõlünk nyugatra lévõ anticiklon felhozta a port Afrika felõl, az anticiklon forgásából adódóan megkerülte Angliát és északnyugat felõl becsörtetett a mi légkörünkbe.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat