Hurrikánok és tájfunok

Furcsa lett ez a szezon e novemberi csattanóval(már eltemették a szezont)...
Már csak arra leszek kiváncsi,hogy Honduras,Nicaragua,Mexikó után Kubát és Floridát is megcsípi-e ?

Partot éréskor már csak TS lesz a hideg tenger miatt, de nagy gond lehet az esõ, mert Északról érkezik egy hidegfront ami lelassíthatja...

Ida 1-es hurrikánná erõsödött a Mexikói-öbölben, megtörve ezzel a hosszú csendet.

TS Ida Link Nicaragua és Honduras jelentõs esõzésekre, földcsuszamlásokra számíthat - mert elég lassú a haladása. Utánna, visszaérve a Karib tenger fölé - akár jelentõsen beerõsõdve érheti el Mexikó kedvelt nyaralóhelyeit.

AccuWeather véleménye a hurrikán szezonról rövid és tömör:Link

Vasárnap szép kis ciklon várható a Földközi-tenger keleti medencéjében. Biztos gyönyörû mûholdképek lesznek róla!

Nagyon jó,köszönöm.Sejtésem beigazolódott,hisz a térséget 1950 óta csak 5 hurrikán érte el,azok is a nyugati Kaui sz. közelében voltak.Az utolsó 1992-ben.A többi szigetet csak depressziók érintették közvetlenül.

Pedig elõfordulnak:Link

Ritkák, viszont ezek szoktak pusztítást okozni a szigeteken.

Neki hurrikán elég szokatlan nekem. Hawaii térségében általában néhány keletrõl jövõ hurrikán szokott elhalni,ha a közelbe egyáltalán eljutott,de különösebb hurrikánmozgást ott nem tapasztalni.Most tõle délre alakult ki hurrikán ,ami egy íves pályán nyugatról közelít felé.2004 óta (elõtte nem figyeltem még internet híján a hurrikánokat) ilyenre nem emlékszem,ráadásul már 3-as és a felhõzete benyúlik a legnyugatibb szigetek fölé.Úgy emlékszem 2006-ban szintén a Közép-Pacifikumban alakult ki az Ike hurrikán,amely Hawaii helyett ény-ra indult és tájfunként eljutott Kamcsatka közelébe.Nem akármilyen útvonala volt annak sem...

Egy kis érdekesség, amit olvastam a Rick hurrikánról:
"With maximum sustained winds of 180 mph and (yes, 180 mph) and a minimum central pressure of 905 millibars, Rick became the second most powerful hurricane in the eastern Pacific ever recorded".

Tehát Rick volt a valaha mért második legerõsebb hurrikán a Csendes-óceán keleti részén.

Nagyon szép hurrikán!
Az idén még nem láttam ilyet mûholdfelvételen.

Most még távolodik, majd holnap este kezd el visszakanyarodni.
Link

Szép Link

Nekem viszont úgy tûnik, hogy inkább távolodik a szárazföldtõl. Lehet, hogy csak csal a szemem.

Rick már 5-ös erõsségûvé nõtte ki magát [esõ] hihetetlen 906 hPa a szem körüli légnyomás, és extrém erõsségû szeleket produkál, 290km/h-s és afölötti értékekkel, várható útvonala Baja California felé mutat, szerencsére valószínûleg legyengülve, de így is 2-s vagy 1-s hurrikánként érheti el a félszigetet

A Fülöp-szigeteket már a 3. tájfun éri el sorozatban: Link "Ketsana és Parma" után most itt a következõ "Lupit"

Ugyanakkor a mexikói partoknál "Rick" hurrikán garázdálkodik - itt szerencsére távol a sûrûn lakott partvidéktõl: Link

19W Parma mióta él, 16napja? Nem semmi!

Jön a helyére egy új, 22W, cat3-ként várják, szerintem lesz az egy erõs négyes is, elnézve az sst-t és a felhõzetét.
Link

no, mégiscsak lett belõle vmi.

Gigászok találkozása - a hét mûholdképe Link

Link

Én is azt írtam, hogy már nem TS. Viszont korábban az volt, annak ellenére, hogy nem trópusi vizek felett keletkezett. A TS feltétele csak egyrészt a keletkezési hely; de ettõl függetlenül szubtrópusi vizek feletti ciklon is lehet TS, ha az annak valamennyi ismérvét magán hordozza és a kialakulása a TS-nek megfelelõ. Ez pedig Grace esetében fennállt, eleve TS-ként alakult ki.

A frontok ott vannak, most kezdi õket kialakítani (ill. az észak-atlanti áramlási rendszerbe való beolvadása során jönnek létre, ugye egy TS-nek nincsenek frontjai). Továbbra is a konvekció tartja életben, a rotációja pedig a TS-ként felvett sebesség, ill. a kb. 100 milliárd tonnányi forgó légtömeg lendületébõl adódik.

Szerintem nem trópusi vihar (inkább szubtrópusi mint a mediterrán ciklonok),mert a trópusi övhöz nem hiszem,hogy van köze(vagy volt elõzménye a Ráktérítõtõl délre is ?).
Személy szerint egy tipikus TS-ekre és MC-kre jellemzõ spirálkaros felhõörvényt látok,semmilyen frontot nem vélek látni benne még most este sem.(ettõl még lehet frontja)Meg is kéne nézni néhány frontanalízist...
Délben az hittem,hogy ilyenkorra semmi sem látszik belõle...épp lecsap Walesre...

Nem esett szét, de már nem TS, mivel nincsen szeme, és felvette a ciklonokra jellemzõ "tizedesvesszõ" alakot, ill. jól elkülöníthetõ a meleg- és hidegfronti része is. A központi nyomás 990 hPa körül van, a szél 80-90 km/h körüli. Persze így is nagyot üthet az ír partokon, de már nem TS-ként.

Ez a mûholdkép azt mutatja,hogy nem esett szét és eléri az Ír-szigetet:Lehet,hogy le kéne menteni ?Link

Hm, Grace valóban tökéletesen trópusi volt, semmi extratropical jellemzõ, hihetetlen. És mindez 20 °C körül SST mellett. Igaz, az északatlanti frontrendszer már kezdi szépen bekebelezni, ahogy várható volt.

A hurrikánszezonra viszont továbbra is a gyengeség jellemzõ, a most esetlegesen kialakuló TD-t ismét csak az erõs magaszintü szelek fogják szétszedni.

Úgy látszik jelenleg,hogy a most 4-es,szupererõs Melor telibekaphatja Japánt...

Ha valakinek van kedve és ideje, összedobhatna egy cikket errõl a Grace-rõl, mehetne ki a Hírek rovatba!

Melor nem hiszem hogy meglepi a japánokat,van idejük bõven a felkészülésre.Ketsana szerintem meglepte a filippínókat,mert secperc robbant be felettük,nem egy hétig készülõdött.

Grace nem egy hurrikán mérsékelt övbe tévedt átalakult maradványa ,hanem egy TS jegyeket mutató(közel hurrikán erejû szelet produkáló)mini forgószél,aminek elismerem: fogalmam sincs kialakulási folyamatáról....

Olvadás nem jött össze, 19W végelgyengülésben szenved. Viszont 20W-t érdemes figyelni, cat2-3-ként éri el Japánt, Tokiót, bár egyelõre úgy tûnik, a középpont mellette fog elhaladni, viszont nagyon kiterjedt rendszer, brutális mennyiségû csapadékkal.
Bár a japókat nem szokták ezek a szuperközeliek sem váratlanul érni, szerencsére.

Formára szép, bár egy-egy idei szupercellánk felveszi vele a versenyt méretben.

Link

Nagyon kicsike, viszont az extratropicaloktól eltérõ módon igen szervezett középponttal rendelkezik, emiatt valószínûleg átcsúszott a TS kategóriába.

Bracknellen is milyen szép: Link

Tobb helyen is TS-nek analizaljak a foldrajzi szelesseg ellenere. Teljesen tropusi ciklon tulajdonsagokkal rendelkezik egyelore. Lehet, hogy gyorsan atalakul....

Egyelore mindenesetre kozeledik a lakhelyemhez Angliaban

Én is most néztem, szinte a semmibõl bukkant elõ. Bár a TS-t megkérdõjelezem, azon a szélességen extratropical-nak mondanám. Furi, hogy az NOAA is TS-nek adja.

Nem vicc : a Grace nevû TS Anglia felé tart,már lassan eléri Franciaország szélességét...

Egy ilyen összeolvadásra beneveznék...

Itt mutatkozik meg a hátránya annak, hogy szélsebesség szerint kategorizálnak. Nem egy TS vagy gyengének hitt H1 mutatta meg az elmúlt 5 évben, hogy a benne lévõ döbbenetes mennyiségû nedvesség többszörösét tudja végezni annak a pusztításnak, amit pl. egy 4-6 óra alatt keresztülszáguldó cat3-4 végez a szelével és a relatíve gyenge csapadék-intenzitásával. Ráadásul ezek a gyengébb szélerejû rendszerek általában lassabban is mozognak, tehát nem feltétlen kell nagyobb nedvességûnek lennie, ha a 'célterület' felett 24-36 órát is elidõzik, szemben az általában gyorsan mozgó, bepörgött, durva rendszerekkel.

Az egyik már szárazföldet ért, T3-ként.

Érdekes dolognak lehetünk szemtanúi, ha minden az elõrék szerint megy: egyelõre úgy néz ki, hogy W19 jó eséllyel megközelíti W20-at kevesebb mint 700NM-re (központok). Akkor viszont bejön a Fujiwhara-hatás, és a két tájfun elkezd egy kettejük közötti képzeletbeli 'szem' körül cirkulálni. A kisebb tájfun mindig gyorsabban forog a nagyobb körül, amolyan Föld-Hold kölcsönhatáshoz hasonlóan. Sõt, egyesek szerint egy összeolvadás sem elképzelhetetlen.

Két 4-es tájfun (sajna hurrikán még nincs ) indult el Ázsia felé,egyik hamarosan a Fülöp-szk-en lesz...

Visszatérve a tájfunra,nem egészen értem megint a médiát(itt tudom ,csak a hurrikánra hajaznak),amikor naponta többször úgy beszélnek róla,hogy ez volt az utóbbi 40 év legnagyobb pusztítója a Fülöp-szk-en.Holott csak TS volt és rövid idõ alatt távozott és késõbb mint 2-es csapott le Vietnam közepére.Rengeteg 3-5 kategóriás csapott le az utóbbi években, akkor miért egy TS okozott ekkora problémát? Alighanem csak legyintettek rá :nem kell félni,még a tájfun kategóriát sem éri el ...

Hát igen,az elõzõ linkemre kattintva már nem a régi...

Persze a felhõzet és a csapadék még megvan, de ez már csak a TD maradéka; az egészbõl záporok vannak, de a magasszintü szelek csakhamar mégjobban szétszedik.

A Fülöp-szigeteken pusztító TS alighanem most alakul tájfunná:Link

Ezen a mûholdképen egyáltalán nem feloszlott hulla még... Link

...és akkor a történet lezárásaként a TD8 feloszlott, sima TW maradt utána.

No, közben TD8-cá szenvedte ki magát, de maximum TS lesz belõle, szerencsére az is az óceán felett marad. A szezon továbbra is satnya.

Na, lássuk mire megy a következõ esélyes rendszer; a Zöldfoki-szigetektõl Ny-ra van kialakulóban, trópusi ciklonná való fejlõdés esélye 50% feletti az NOAA szerint.

Folytassuk, he-he:
A globális légkörzés egyik stacioner eleme a Hadley-cella, ez az egyenlítõ mentén felszálló, 30°-os szélességekig jutó majd ott leáramló és KELETIES passzátszelekkel visszaérkezõ légtömegeit fogja össze.
A felszállt, NYUGATIAS irányba forduló levegõ a 30° közeli szélességnél, tehát a leáramlás elõtt (a szubtrópusi front mentén) éri el sebességének maximumát, ez a tulajdonképpeni szuptrópusi jet.
Ezért írtam, hogy a Hadley-cirkuláció határához van kötve a szubtrópusi jet, így mozgása egybeesik a Hadley-cella évszakos mozgásával.
A leáramló levegõ egyik része nem a keleties passzátokkal megy vissza az Egyenlítõ felé, hanem észak felé fordul, a környezeti levegõnél magasabb hõmérsékletû levegõtömeg felsiklásra kényszerül, és 8-10km magasságba feljut (a polárfront mentén) a 60% körüli szélességekig, közvetlenül a tropopauza alatt polárjetként.
Mivel a polárfront folyamatos meanderezõ mozgást végez, a polárjet is ezzel együtt meanderezik (ezzel alakítva a mérsékelt övi cikloncsaládok pályáit).
A polárfront északi oldalén leérkezõ, majd 30°-os szélességig visszajutó levegõje máris megalkotta a másik stacioner elemet, a Ferrel-cellát.
Ez a légkörzés ide vonatkozó része.

A trópusi ciklonok a két passzátöv találkozási sávjában kialakuló trópusi összeáramlási övezet (ITC) környezetében "szeretnek" kialakulni, legalábbis ahol az ITC átlépi az 5°-os szélességet. Ez igaz mindkét féltekére, hisz az ITC északi és déli szélsõ helyzete mindkét féltekén a nyári idõszakot fogja össze (északon májustól novemberig, délen decembertõl júniusig).
Az összeáramlási övezet mentén kialakuló "szélcsendövben" foltokban óriási felhõtömbök alakulnak ki, ezek a kialakulási gócok.

Az El Nino ügyében az óceáni vízkörzés egy elemét kell megemlíteni, az egyenlítõi felszálló víz övezetét, ezt tünteti el ugyanis a "fiúcska".
Ennek kialakulásáért felelõs az egyenlítõ mentén fújó állandó keleties szél hatást gyakorol az óceánvíz felszínére, ami a Coriolis erõ miatt északi féltekén jobbra, a délin balra sodródik, azaz tulajdonképen az Egyenlítõ vonalától mindkét irányba kifelé, így máris a híres egyenlítõi felszálló övezet alalkulhat ki, hideg vízfelszínnel.
Itt kapcsolódik össze az óceáni és a légköri vízkörzés.
Ez az felszálló víz övezete a "normális" évek legnagyobb részében szépen kettéosztja szimmetrikusan a passzátöveket, a bennük uralkodó konvektív folyamatok között konvektív gátként.
Az északi félteke nyarán következik csak be ettõl átmeneti eltérés, mikor is az ITC erõsen északra vándorol, így a déli félteke délkeleti passzátja átlépi az Egyenlítõt, ám az asszimmetriával még az Egyenlítõ mentén ott marad a felszálló hidegvizes övezet, konvektív gátként.
A "fiúcska" felléptekor azonban a nyár végén nem áll vissza a szimmetrikus elosztás, sõt, az Egyenlítõ mentén is konvergencia jelenik meg, azaz a hidegvizes felszálló övezet megszûnik, az ITC nem húzódik vissza, ez hatást gyakorol karácsony környékén a dél-amerikai partokra, és innentõl már ismerõs a történet és a "fiúcska" elnevezése is.
Ekkor felborul a Déli-Csendes-Óceán áramlási rendszere, legtöbbször fél évre, ám vannak El Nino idõszakok, amik egy évnél nagyobb idõszakot is átfoghatnak.

Ekkor lép be az, amirõl nagyon jól összefoglalva írtál, ám gondoltam részletezem a kiindulási dolgokat.

Még pontosabban nem a Hadley-cella mozgását követi, hanem a következõ történik

El Nino idõszakában a magas SST erõsebb párolgáshoz és ezáltal elvileg erõsebb konvekcióhoz vezet. Vagyis több látens hõ szabadul fel, mely a troposzférába érve kondenzálódva kicsapódik. Ez az erõsebb konvekció erõsítõen hat a Hadley-cirkulációra, mely a felsõ troposzférában a felszabaduló energiát a pólusok felé osztja el. Ezáltal a felsõ troposzféra felmelegszik (250 hPa környékén), egészen a szubtrópusi területekig, miáltal a planetáris frontálzónában (azaz a Handley- és Ferrel-cellák határán, a 30. szélesség környékén) növekvõ hõmérsékletkülönbségek alakulnak ki. Ez a magasabb hõmérsékleti gradiens a szubtrópusi jet megerõsödésében és annak az Egyenlítõ irányában való elmozdulásában mutatkozik meg. Az erõs jetstream hatással van a közepes szélességek (azaz a Ferrel-cellában lévõ rendszerek) ciklonális örvényeire is, és a troposzféra csekély, ám globális hõmérsékletcsökkenését okozza a 30-60° szélességek között, ezáltal komoly hatást gyakorol a ciklonútvonalak alakulására is. Nagyon sok tényezõ utal arra, hogy az STJ és az ITCZ ellentétes fázisban mozognak, azaz az STJ legdélebbi meanderpontja (vagy minimuma, ha úgy tetszik) az ITCZ legészakibb meanderpontjával (maximumával) esik egybe (és fordítva, persze), azaz a jet formálisan "belefúj" az ITCZ-be.
Tényleg izgalmas a téma