Globális jelenségek

Menj ki egy kopár, sziklás hegyoldalra nyári napsütésben - ott is ugyanúgy "durván" felmelegszik a levegõ, mint a körúton, pedig nincsenek autók. A város hatalmas, napnak kitett kõ-, beton- és aszfaltfelületei ehhez hasonlóan ontják magukból a meleget, ami a szûk utcákból ráadásul nem tud eltávozni. Érints meg egy napsütötte falat, és megérzed, mennyire felhevül. Ennyi...

Az pedig, hogy valami mennyire melegíti a levegõt, NEM a hõmérsékletétõl, hanem a leadott teljesítménytõl függ, akár tetszik, akár nem. Ezt tényleg hatodikban tanítják fizikából... Sértõdés helyett a gyertyaláng és a radiátor példáján legalább pár másodpercig tényleg érdemes lenne elgondolkoznod, és még fizikakönyv nélkül is megértenéd, miért nem a hõmérséklet számít ilyenkor.

Hidd el, nem te vagy az elsõ, aki ezeket a kérdéseket vizsgálja. Ha elõtted MINDEN kutató mérésekkel, számításokkal azt igazolta, amit neked próbálok elmagyarázni, akkor legalább egy cseppet illik gyanakodni, hogy a te ezzel ellenkezõ sejtésed téves...

Mert ha a CO2-t pakoljuk a föld alá, akkor a szénhidrogénkutató geológusok majdnem ugyanazt csinálhatják, mint eddig, ha viszont atomenergiára állnánk át, akkor képezhetnénk át magunkat urán- és hulladékelhelyezés-kutatóvá.


Na jó, persze nem rajtunk múlik, kevesek vagyunk mi ehhez. Én pl. személy szerint egyet is értenék az atomenergiára való átállással. Ám szerintem ez még nagyobb egyszeri beruházási költséget jelentene, amit még nehezebben nyelnének le a fogyasztók, mint Dexion példájában a CO2-megkötés árát. Hogy hosszú távon ez is bõven megérné a pénzét, azt sajnos a döntéshozókkal nehéz megértetni... De az átállás még ideális esetben sem menne egyik napról a másikra, tehát áthidaló megoldásként mindenképp jól jön a CO2-tárolás.

Ez már sértõ...

Minõsíthetetlen ez a hangnem ahogy viselkedsz és lekezelsz.

Ez már személyeskedés...

Csak hangosan gondolkoztam a számokkal kapcsolatban.

Próbálok valamiféle magyarázatot találni arra, hogy nyáron mi az ami még pluszban megemelheti a városok hõmérsékletét.

A múltkor Budapesten a körúton megálltam a kocsisor mellett, gondolom Te még nem csináltál olyat... Olyan meleg volt, szinte izzott a levegõ.

A lakóházak azért nem tudnak ekkora hõt kibocsájtani...

Fõleg nyáron nem... Vagy Ti nyáron is fûtötök ? :-) (60-70 C-os a radiátor ? )

Továbbra is tartom a véleményem.

A leadott teljesítményt (idõegység alatt a környezetet melegítõ energiát) WATTBAN mérik. Nézz át egy hatodikos fizikakönyvet, ami elmagyarázza, mi köze van ennek a hõmérséklethez.

[a te logikáddal a 60-70°c-os vizet keringetõ radiátorokat el lehetne dobni, helyette égethetnénk gyertyákat a fûtéshez, hiszen azok lángja 1000°c-os is megvan...]

Mérmér.. mert a sötétzöldek azt hiszik, hogy a barlang a normális életforma

Viccen kivül pedig valóban összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti terhelése van egy korszerû atomerõmûnek és még olcsóbban is termel, mint sok más erõmû.

Ezért nem értem, hogy miért gondolkoznak/gondolkozunk a CO2 összegyûjtésén a kéményekbõl, amikor már rendelkezésre áll a technológia! Nevezetesen az atomerõmû. Nuku CO2. De eszetlenül, "no atom" feliratú táblákkal tüntetni még mindig jobban tudunk, mint reálisan összehasonlítani a kockázatot (a rövid- és hosszútávút egyaránt), és dönteni.

Azért mondjuk egy Mondeo, BMW 5, S80 méretû kocsiban (1600 kg kb) elég furán mutatna egy 800 köbcentis motor

Legalábbis a mai technikai szinten, hiszen még egy Focus, Astra is túl nagy egy mai 1400 köbcentis motorhoz, nézd meg az érdi vagy a gödöllõi emelkedõt, vagy a lámpánal indulásokat. Aránytalanul nagy terhelés és fogyasztás jár ezekkel, az 1600-1800 köbcentis motorok értelmes vezetés mellett akár kevesebbet fogyasztanak mint az 1400-asok.

Normális alakú autóval a 90 km/óra haladáshoz egyébként kb 25-30 LE teljesítmény kell, ennyi képes legyõzni az ellenállásokat meg a veszteségeket, tehát a 40 lóerõs motor tényleg elég lenne, csak ugye a gyorsulás...

A 2000 köbcenti tényleg elvinne normális tempóban bármit, amivel ma közlekednek az utakon, 6-7-8 literes (dízel)fogyasztás mellett is akár, ezért írtam ennyit.

Paradox módon egyébként a sebesség növelése nem mindig emeli a balesetek számát.

Hozzáteszem, nem feltétlen értek egyet pl az EUR 5 szabvánnyal, mert a sok környezetvédõ intézkedés (dizelnél a részecskeszûrõ pl meg stb) szépen viszi fel a fogyasztást, igy nem biztos hogy egy 8 litert fogyasztó EUR 5 motor kevésbé szennyezõ mint egy 7 litert fogyasztó EUR 4.

Nagyjából egyetértek, viszont kinek kell 2000 köbcentiméter és 400 lóerõ? Ha megnézed napjaink városi közlekedését akkor nyilvánvaló, hogy a kb. 25 km/h átlagos forgalmi sebességhez bõségesen elegendõ egy 40 lóerõs autó, amit ma már akár 800 köbcentibõl is ki lehet hozni, sõt, vélhetõen még kevesebbõl is (a Trabant a maga 599 köbcentijével 27 lóerõt tudott ). "Távolsági" autózáshoz sem kell az a 400 lóerõ, hiszen 40 és 400 között csupán a gyorsulásban van különbség; elérve a 80-100 km/órát már mindegy, miben ülsz A 80 km/órát sem véletlen írtam, Svédországban ennyi a megengedett maximum - és ez tökéletesen elég is. Kevesebb baleset, nyugodtabb (hosszabb ) élet, alacsonyabb CO2-kibocsátás, az erõforrások kímélése - nem ezt akarjuk?

Már megint nem veszed magadhoz a tényeket, világosan le lett vezetve...

Usrin !

A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.

Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...

Nos melyik a több?

Zoli

Azért van ennek egy másik oldala is: a környezetvédelmi (nem olcsó) beruházások díját valakinek meg is kell fizetni. Képzeld el mekkora hõzöngés lenne, ha bejelentenék, hogy mondjuk a földalatti CO2 tárolók építési költsége miatt 10 Ft-al drágább az áram holnaptól.

Vagy végre ki kellene jelenteni, hogy holnaptól nem támogatjuk az értelmetlen, környezetvédelminek látszó (repce, kukorica és tsai) beruházásokat - fõleg hogy a világ szegényebbik fele kezd éhenhalni a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt - , csak azokat, aminek igazán van haszna (H, magfúzió, hordozható nukleáris/fúziós erõforrások). És mondjuk maximáljuk 2000 köbcentiben az eladható autók térfogatát, az ebbõl kihozható maximálisan 400-420 lóerõ bõségesen lefedi a mai lóerõ-kínálatot.

Ha nem a közvetlen hõtermelésre, hanem a szennyezõ gázok kibocsátására gondolsz, abban már tényleg jelentõs a közlekedés szerepe, ráadásul itt sokkal nehezebb "megúszni" a kibocsátást. Pl. ha akarnánk, egy erõmû kéményébõl összegyûjthetnénk és közömbösíthetnénk vagy tárolhatnánk a CO2-t (kár, hogy az akarat hiányzik), de az autóknál ez megoldhatatlan. Azaz tényleg a tömegközlekedésé (és az elektromos meghajtásé) kell, hogy legyen a jövõ, hiszen az erõmûvi energiát sokkal könnyebb környezetbaráttá tenni.

Igen, benéztem kicsit, mert csak a "nem-Amerikai" területeket néztem, igy jobban megnézve inkább az látszik ,hogy a jégtakaró és vele a havas terület (Szibéria-Norvégia) - (Alaszka-Kanada) irányban "csúszkál".

Szia Usrin !

Korrekt volt a számokkal, köszi :-)

Egész jól levezetted, meggyõzõ volt.

Ha nem baj, azért én még mindig a megnövekedett gépjármûforgalmat okolnám. mivel a gyárak pontszerû szennyezõdést okoznak, az autók, meg mindenütt jelen vannak, és ugyanolyan hatásfokkal bocsájtják ki a szennyezõ anyagokat.

Szolnokon csináltam egész jó képeket tavaly szélcsendes idõben a 4-es fõút feletti levegõrõl. Vastag fekete csík a 4-es felett reggel...


Üdv. Zoli

Így van, sõt, SOKKAL kisebb fajsúlyú - erre (is) próbáltam rávilágítani a számokkal.

szerintem a hõsziget-probléma egy kicsit kisebb fajsúlyú gond, mint a USA, Kína vagy India gyáraiból kiengedett több millió tonna szennyezõanyag.

Ne hari, de amit leírtam, azt nem én álmodtam, a városi hõsziget képzõdését rengetegen kutatták már. Akár tetszik, akár nem, a betont a napsugárzás akkor is felmelegíti, ha nincsenek autók - érj csak hozzá nyári napsütésben, és meglátod...

Számoljunk csak!

A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.

Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.

A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.

Így van, helyreállítaná magát elõbb-utóbb, ahogy már számtalanszor tette.
Ha nem változtatunk magatartásunkon...nos, akkor is a természet lesz a nyertes, tudnillik visszavág.

Bízok, reménykedek. Hátha hamarosan elkezdik kidolgozni a lépéseket a környezetbarát technológiák bevezetésére.

Vagy ha már elkezdték, a multik, gyárak , autógyártók is belátják, hogy végsõ soron MINDENKINEK jobb lesz.

Ha nem látják be, tovább változik az éghajlat. A mezõgazdaságban katasztrófák lehetnek, az ellátás komoly problémákkal szembesül, olyanokkal, amelyeket mi okoztunk.


Kíváncsi vagyok mi lesz ebbõl...

A városi hõsziget jelentõs és nagyobb része télen a fûtésbõl származik, mivel óriási tüzelési-szigeteési hatásfokaink miatt a környezetet fûtjük javarészt.

Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.

Usrin !

Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.

Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)

Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.

Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.

Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.

Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.

Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.

Üdv. Zoli

Robbie!

Annak kell bekövetkeznie, ami be is fog: Az emberiség saját magát fogja kipusztítani nem is olyan sokára....

Több dolgot lehetne tenni a drasztikus és negatív irányba történõ éghajlatváltozás ellen, csak az a baj, hogy a pénz beszél.

Pl.

- Támogatnám és finanszíroznám a tömegközlekedés fejlesztését.

- Alternatív energiával hajtott jármûvek feljesztésére különítenék el komoly pénzeket.

- Bevezteném a környezetvédelmi adót azoknak, akik valamilyen káros anyag kibocsájtással pontszerû szennyezõdést okoznak (gyárak, de akár személyautók is) és a befolyt összegbõl a fenti két pontban foglaltakat támogatnám.

Az a baj, hogy ezt osrszágos szinten megoldani édeskevés, uniós, vagy inkább globálisabb szinten kellene lépni.

Higyjétek el, igaz nem olyan sokára, de a természet helyreállítaná magát.


Üdv.

Zoli

A városi "hõszennyezésért" az autók csak nagyon kis részben felelõsek. Ha leállítjuk az összes jármûvet, a Nap akkor is sokkal könnyebben felmelegíti a falakat, betont, aszfaltot, mint egy növényzettel borított területet, és a szûk utcákban akkor is megreked a meleg levegõ. Nyáron ez a hõsziget oka, télen pedig a lakások fûtésébõl (és tökéletlen szigetelésébõl) eredõ hõtöbblet. Ehhez képest az autók sehol sincsenek: "õk" a kibocsátott szén-dioxiddal okozhatnak komoly károkat, hiszen az egyenletesen elkeveredik a légkörben, így üvegházhatásával az egész Földet képes melegíteni.

Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.

mzoli, tökéletesen egyetértek veled !

Szennyezés réges-régen is elõfordult, de akkor legalább a természet okozta azokat, amiket ki is hevert és helyre is "igazította" saját magát. Tehát megvolt a természet saját körforgása. Régen is voltak komoly éghajlatváltozások, hideg majd forró periódus, de ezek ezer-millió éve alatt mentek végbe.
De ez a durva, undorító méretû szennyezés, CO2, metán és sok más egyéb nagyon de nagyon beleszól az éghajlat alakulásába !!!
Képzeljétek el, mennyivel tisztább lenne minden a több millió tonna CO2 nélkül, amit évente kiengedünk a légkörbe. Mi jogon ??? "Kérdezhetné" a természet...
"Miért nem vigyáztok rám? Ott van a szélenergia, napenergia, ha nem is tudnátok a teljes energiaszükségletet ezekkel pótolni, legalább vegyetek vissza a szennyezésbõl! Minden szennyezésbõl ! "




Közben csak tüntessük ez az õserdõket is...


Nem tudom minek kell bekövetkeznie, hogy felébredjenek a multik, gyáróriások?!?!

Szia Cauchy !

A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.

Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".

Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.

Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.

Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.

Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...

Üdv. Zoli

"Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze."

"nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés"

Most akkor melyik?

Nekem nem ennyire egyértelmû a helyzet. A mai tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásnak vannak emberi és nem emberi komponensei. A vita azon van, hogy a komponensek közül melyiknek mekkora a szerepe és milyen idõtávon zajlik.

Sziasztok !

Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.

Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.

Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.

Miért?

Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.

Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.

Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.

Megoldás?

Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....

Üdv. MZoli

"Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás."

Pedig elhiheted,a pénz nagyobb úr sajnos.De még ha össze is fogna minden ország annak eredménye csak jó 50 vagy még több év múlva lenne.

Nekem ez nem annyira egyértelmû.

1:A sarki jég elolvadásásához nem évek kellenek, évszázadok-ezredek, a grönlandi jégsapkához pedig tíz és százezrek.
2: Nem úgy tûnik, hogy gyorsuló irányba tolódnánk, sõt stagnálunk az utóbbi évtizedben.

A csapadék kivételével,tiszta amerika lenne...

Én is ezt akartam írni...
Ha nem is állna le de lennének szélsõségek, elmaradások, erõsödések, stb... Itt a Kárpát-medencében pedig nagy aszályok, hirtelen, erõs viharok, télen pedig extrém hidegek. Az egészre pedig a kevés csapadék lenne a jellemzõ.
Ha valaki pedig azt hinné hogy magamtól okoskodok itt, ezt valahol olvastam már régebben...

Laikusként,szerintem a Golf-áramlásra hatással lenne.

Ha 5-10 év múlva esetleg elolvadna az Északi-sark jege, szerintetek milyen folyamatok indulhatnak el és milyenek erõsödhetenk ?

Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.

Azt vettem észte, hogy ez évben a jég inkább mintha Alaszka felé lenne tolódva.

Meg azt, hogy a hóval borított szárazföldi terület viszont nem nagyon volt kisebb egyszer sem, mint most így szemre, de persze egzaktabb módon le kéne mérni. 2003 és 2006, talán még 2001 szembetûnõ, a többit jobban kell bogarászni.

Egy aktuálkép az északi hemiszféra jégborítottságáról:
Link

Ugyenekkor az elmúlt 10 év:
2007: Link
2006: Link
2005: Link
2004: nincs
2003: Link
2002: nincs
2001:Link
2000: Link
1999: Link
1998: nincs

Érdekes, de semmiféle negatív tendencia nem látható (bármely idõpontra le lehet futattni), sõt!

Az a baj, hogy megint csak egy változót nézünk. Nevezetesen a CO2-t. Ennél egy "kicsit" összetettebb ez a rendszer.
Amúgy egy "kis" távlati kitekintés a távoli klímára is:
Természet világa május ill júniusi száma, Hargitai Henrik, Gaia halála c. cikke.

Ha a kialakuló éghajlat a fotoszintézisnek kedvezõbb, de más életfolyamatokat (pl. a tápanyagfelvételt) ellehetetlenít, akkor ez is sovány vigasz... A nálunk honos növények nagy része semmiképp sem érezné jól magát, sõt, sok közülük kipusztulna (jó esetben északabbra vándorolna) már néhány fokkal magasabb átlaghõmérséklet mellett is.

Igen, azt elfelejtettem említeni, hogy az optimális átlaghõmérséklet 25 fok a C3 típusú fotoszintézisnél. Mondjuk 10000 ppm körül nem tudom mennyi lenne a Föld átlaghõmérséklete, de azért biztos nem 500.

Hát, ha garantálják nekik, hogy kellemetlen mellékhatásként nem fõnek meg és nem száradnak ki, akkor biztos a CO2-re szavaznának. De 5000 ppm felett már alighanem számolniuk kellene néhány hasonló kellemetlenséggel. (Sõt könnyen lehet, hogy az éghajlati körülményeket tekintve már 500-nál sem lenne fenékig tejfel az élet.)

Annyit azért hozzátennék hogy a mérsékelt övi növények fotoszintéziséhez (C3 fotoszintézis) az optimális CO2 szint olyan 5000-10000 ppm körül van. Persze ennyi nemigen volt még a szárazföldi élet megjelenése óta, de ha már köszönnék szépen, akkor õk inkább a CO2-re szavaznának.

Ja, a cikket nem olvastam. Köszönöm szépen, nekem elég volt az idézet is

Mivel a földgáz ára 9 hónappal követi az olaj árát, azért akkora csodát nem kell várni tõle. Nem beszélve a metanollal együtt járó szokásos költségekrõl, ártalmakról.

Meg persze arról hogy a CO2-bõl hova lesz a szén? Ez a folyamat az össz CO2 kibocsátását nem érinti, sõt a hatásfok okán több CO2-be kerül visszatermelni az O-t a CH4-be, mint amennyit nyerni lehetne ezzel.

Ezek szerintem látszatmegoldások, az igazi áttöréshez nem visznek közelebb.

A méregdrága benzinnek viszont van hatása: itthon is már 2.3%-al csökkent a fogyasztás, ez az igazi környezetvédelem, persze a mindem más káros hatás ezt a hasznot simán elviszi...

Link

Errõl mit gondoltok? Szerintem nem lehet hülyeség. Valamit el kell már kezdeni.

Nem lenne rossz,remélem nem kacsa: Link

Több energia = magasabb középhõmérséklet ( c*m*T mondjuk )

Ez igy igaz is lehetne akár, csak kicsit általános )

Egy kicsit off:

a pár hónappal ezelõtt emlegetett erõs, de takarékos (2 liter, 204 LE) dízelmotoros autó immár itthon is kapható, sztem a legjobb környezetvédelem lenne ennyi köbcentiben maximálni a térfogatokat, az általa leadott teljesítmény mindenre elég.

On.

Annyi kiegészítést tennék, hogy nem 1-2 tornádó/év az, amit ilyen statisztika szerûen lehet emlegetni. Tudtommal durván évente 10-15 eset van, de ebbõl talán 1-2 az, ami kitudódik, vagyis láthatóvá válik, lefotózták, stb... Valószínûleg ezen utóbbi megfigyelési szám az, amely most az utóbbi 1-2 évben megemelkedett. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt 1-2 évben mondjuk úgy "divat lett az éghajlatváltozás keresése mindenben". Valószínûleg az emberek is fogkényobbak lettek az idõjárási események figyelésére...

Én is ugyanezt gondolom!
Amennyiben régen valóban a szakma által gondolt 1-2 tornádós eset volt csak évente, ez a mostani tuba-tornádószám növekedés ahhoz képest azt vetítené elõre, hogy 3 év múlva F5-ös tornádók fognak rohangászni mindenfelé!
Ilyen mérvû klímaváltozás nem lehet!
Hallottam ilyet klímakutatótól hogy több az energia a légkörben!
Ezt pl. nem igen tudom értelmezni, mert nem tudom miben mutatzkozik az meg hogy több az energia a légkörben?!
A klímaváltozás kutatásának többek között az az egyik legnagyobb problémája, hogy senki sem tudja, milyen volt régebben a klíma!
Igy azt sem tudjuk, a változás valóban változás-e?!

Ajjaj...
Az ózonpajzs regenerálódása egyes tudósoknak rossz hír, mert erõsíti a globális felmelegedést...
Link

Érthetõ magyarázatot erre az esetre még nem hallottam...Mindenki csak találgat...

Pedig nagyon egyszerû...Régebben nem igazán figyelte senki ezeket az eseményeket,a gátéri tornádó óta sokkal többen figyelik zivatarok idején az eget,a másik ok pedig hogy régebben nem igazán voltak ilyen feljett dokumentáló eszközök,mint manapság(gondolok pl. laptop,kamera,digi.fényképezõ,stb.)
Szóval régebben is volt bõven belõlük!