Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A ma reggeli minimumok Link
És a 2012. februári hideg idõszak leghidegebb éjszakája Link
Mi a különbség és a hasonlóság??
A különbség szembetûnõ: ma reggel az északnyugati, északi országrész hozta a mediterrán ciklonok utáni elsõ (egyben utolsó) derülést a hideg periódus végén.
A múlt februári térképen pedig szinte centire pontosan az a rész a legenyhébb, ahol ma reggelre a leghidegebb volt, és a ma reggel legenyhébb terület a leghidegebb.
Az egyik különbség az értékekben van, míg múlt februárban a leghidegebb értékek -26 fokok voltak, addig most szinte 10 fokkal magasabb volt a legalacsonyabb érték.
A másik, hogy a februári alkalommal pont ott van nagy hó, ahol a main nincs, és fordítva.
A múlt februári esemény annyiban tért el, hogy a beáramló hideg a nagy csapadékot leszorította dél-délkeletre, viszont ez azzal járt (és amikor a déli, délkeleti országrész nagyobb havat kap, mint az északnyugati, akkor rendszerint ez az eloszlás, lásd 2003 január-február), hogy a hideg egybõl, sokkal jobban ránk tudott húzódni, hisz lejjebb volt az akciócentrum.
A mostani téli menetben délkelet és dél végig a melegoldalon esõt kapott, itt volt csak hó szinte végig ugyanazokon a területeken.
Ez azzal járt, hogy a folyamatos ciklonképzõdés annyi meleget tekert mindig be, hogy nem engedte ránk a hideget, mivel északabbra volt a csapadék, majd amikor most ránk zuhant, ez már sokkal gyengébb hideg, mint ami magát a ciklontevékenységet kiváltotta, felõrlõdött a hideg.
Ilyenkor a nagy hideg inkább akkor tud kialakulni, ha annyira nagy mennyiség esik északnyugaton-nyugaton (délnyugat hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozik, pont ott a választóvonal), hogy nem bír elolvadni, és egy késõbbi hidegbetörés havat talál itt.
Ezért a déli, délkeleti országrész rendszerint jobban ki van téve a nagyobb hidegeknek, mert ha ott esik nagy hó, az utána azzal jár, hogy direktbe ránk szakad az északi sark.
Illetve még egy érdekes dolog van ezzel a két eseménnyel kapcsolatban: mivel gyümölcsökkel foglalkozom, köztük korlátozottan fagyérzékenyekkel is, nagyon sok cikk, tanulmány kerül a kezembe, sok ember, köztük szakember véleményét hallom, és általánosan elterjedt tévhit, hogy a déli országrészben sokkal jobban lehet korlátozottan téltûrõ (és egyéb más) gyümölcsfajokat sikeresen termeszteni, mert hát délebbre van, ott melegebb a klíma, több a napfény, stb stb.
Csak sokan nem gondolnak arra, hogy bizony a mediterrán ciklonok gyakorta hoznak vastag hótakarót a déli országrészbe, ami egy kiderülés után kritikus helyzetet teremthet.
A globális felmelegedés hirdetõi is (legyen az laikus vagy szakember) gyakran dobálóznak olyanokkal, hogy a déli országrészben már megteremnek a magas hõigényû, kevésbé fagytûrõ növények is...hát az elmúlt 10-15 évben a déli országrészben még jó, ha fû maradt egyáltalán.
Persze a város, az inverzió mindenek felett, de térségileg errõl a déli országrész elõnyérõl egyáltalán nem beszélhetünk.
1996. december 31 Link
2001. december 25 Link
2003. január-február emlékezetes tele
2005. február eleje Link
2012. februárt már említettem
2012. december Link
A nagyobb hidegeket hozó idõszakok alkalmával a déli országrész rendszerint sokkal alacsonyabb minimumokkal jön ki, mint mondjuk az észak-északnyugati térség.
Végezetül érdekes, hogy a 2005-ös február elsõ 10 napjáról kevésbé esik szó, amikor az elmúlt évek hidegebb teleit emlegetik, pedig....
A minimumokat érdemes nézni.
2005. február 2. Link
2005. február 3. Link
2005. február 4. Link
2005. február 5. Link
Most kezd durvulni:
2005. február 6. Link
2005. február 7. Link
2005. február 8. Link
2005. február 9. Link
2005. február 10. Link
Pedig rendkívül érdekes helyzet volt!
Nem egy túl komoly hideg szakadt le!
Ez még január utolsó napjaiban Link
Majd utána megenyhült, esett egy hó, és február 4-én és 5-én egy ilyen hideg jött le Link Link
Csak hát a Vojejkov az Vojejkov Link Link Link Link
A nagyon durva éjszakák -20-26 fokokkal alig -6-8 fokos 850 mellett voltak Link Link
Sõt, a február 10-i éjszakán szerintem már csak -2-5 fok volt 850-en Link , mégis több helyen volt -20-26 fok.
A nagy hidegbõl északnyugat, a Dél-Dunántúl és Eger maradt ki azon egyszerû oknál fogva, hogy ott nem volt hótakaró.
Na szóval csak azt akartam kihozni az egészbõl, hogy mindegy hogy dél, kelet, észak vagy nyugat, meleg vagy nem meleg térség, nincs az országnak olyan szeglete, ami mindig mentesülne a nagy téli hidegek elõl.
Vannak bizonyos áramlási szituációk, amik mindig kedveznek egyik másik országrésznek, de ugyanazok sújtják a többit.
Ráadásul ezeket az erõsebb lehûléseket mindig totális hidegelárasztás elõzi meg, amik nincsenek tekintettel semmire!
Észak-északnyugatnak kedvez az, hogy a mediterrán ciklonok nem nagyon érdek már fel oda, délkeletnek kedvezhet, hogy elõoldalon van, északkeletnek kedvez, hogy általában a nagy havakat az enyhülések hozzák meg oda, mint most is.
Délen, délnyugaton a hideg csinál havat, északkeleten pedig a meleg.
De északkeleten ha bejön a lábas hideg, akkor az durva tud lenni.
Délnyugaton le tudja vágni a lábát a hidegnek az Alpok.
És így tovább...
És a 2012. februári hideg idõszak leghidegebb éjszakája Link
Mi a különbség és a hasonlóság??
A különbség szembetûnõ: ma reggel az északnyugati, északi országrész hozta a mediterrán ciklonok utáni elsõ (egyben utolsó) derülést a hideg periódus végén.
A múlt februári térképen pedig szinte centire pontosan az a rész a legenyhébb, ahol ma reggelre a leghidegebb volt, és a ma reggel legenyhébb terület a leghidegebb.
Az egyik különbség az értékekben van, míg múlt februárban a leghidegebb értékek -26 fokok voltak, addig most szinte 10 fokkal magasabb volt a legalacsonyabb érték.
A másik, hogy a februári alkalommal pont ott van nagy hó, ahol a main nincs, és fordítva.
A múlt februári esemény annyiban tért el, hogy a beáramló hideg a nagy csapadékot leszorította dél-délkeletre, viszont ez azzal járt (és amikor a déli, délkeleti országrész nagyobb havat kap, mint az északnyugati, akkor rendszerint ez az eloszlás, lásd 2003 január-február), hogy a hideg egybõl, sokkal jobban ránk tudott húzódni, hisz lejjebb volt az akciócentrum.
A mostani téli menetben délkelet és dél végig a melegoldalon esõt kapott, itt volt csak hó szinte végig ugyanazokon a területeken.
Ez azzal járt, hogy a folyamatos ciklonképzõdés annyi meleget tekert mindig be, hogy nem engedte ránk a hideget, mivel északabbra volt a csapadék, majd amikor most ránk zuhant, ez már sokkal gyengébb hideg, mint ami magát a ciklontevékenységet kiváltotta, felõrlõdött a hideg.
Ilyenkor a nagy hideg inkább akkor tud kialakulni, ha annyira nagy mennyiség esik északnyugaton-nyugaton (délnyugat hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozik, pont ott a választóvonal), hogy nem bír elolvadni, és egy késõbbi hidegbetörés havat talál itt.
Ezért a déli, délkeleti országrész rendszerint jobban ki van téve a nagyobb hidegeknek, mert ha ott esik nagy hó, az utána azzal jár, hogy direktbe ránk szakad az északi sark.
Illetve még egy érdekes dolog van ezzel a két eseménnyel kapcsolatban: mivel gyümölcsökkel foglalkozom, köztük korlátozottan fagyérzékenyekkel is, nagyon sok cikk, tanulmány kerül a kezembe, sok ember, köztük szakember véleményét hallom, és általánosan elterjedt tévhit, hogy a déli országrészben sokkal jobban lehet korlátozottan téltûrõ (és egyéb más) gyümölcsfajokat sikeresen termeszteni, mert hát délebbre van, ott melegebb a klíma, több a napfény, stb stb.
Csak sokan nem gondolnak arra, hogy bizony a mediterrán ciklonok gyakorta hoznak vastag hótakarót a déli országrészbe, ami egy kiderülés után kritikus helyzetet teremthet.
A globális felmelegedés hirdetõi is (legyen az laikus vagy szakember) gyakran dobálóznak olyanokkal, hogy a déli országrészben már megteremnek a magas hõigényû, kevésbé fagytûrõ növények is...hát az elmúlt 10-15 évben a déli országrészben még jó, ha fû maradt egyáltalán.
Persze a város, az inverzió mindenek felett, de térségileg errõl a déli országrész elõnyérõl egyáltalán nem beszélhetünk.
1996. december 31 Link
2001. december 25 Link
2003. január-február emlékezetes tele
2005. február eleje Link
2012. februárt már említettem
2012. december Link
A nagyobb hidegeket hozó idõszakok alkalmával a déli országrész rendszerint sokkal alacsonyabb minimumokkal jön ki, mint mondjuk az észak-északnyugati térség.
Végezetül érdekes, hogy a 2005-ös február elsõ 10 napjáról kevésbé esik szó, amikor az elmúlt évek hidegebb teleit emlegetik, pedig....
A minimumokat érdemes nézni.
2005. február 2. Link
2005. február 3. Link
2005. február 4. Link
2005. február 5. Link
Most kezd durvulni:
2005. február 6. Link
2005. február 7. Link
2005. február 8. Link
2005. február 9. Link
2005. február 10. Link
Pedig rendkívül érdekes helyzet volt!
Nem egy túl komoly hideg szakadt le!
Ez még január utolsó napjaiban Link
Majd utána megenyhült, esett egy hó, és február 4-én és 5-én egy ilyen hideg jött le Link Link
Csak hát a Vojejkov az Vojejkov Link Link Link Link
A nagyon durva éjszakák -20-26 fokokkal alig -6-8 fokos 850 mellett voltak Link Link
Sõt, a február 10-i éjszakán szerintem már csak -2-5 fok volt 850-en Link , mégis több helyen volt -20-26 fok.
A nagy hidegbõl északnyugat, a Dél-Dunántúl és Eger maradt ki azon egyszerû oknál fogva, hogy ott nem volt hótakaró.
Na szóval csak azt akartam kihozni az egészbõl, hogy mindegy hogy dél, kelet, észak vagy nyugat, meleg vagy nem meleg térség, nincs az országnak olyan szeglete, ami mindig mentesülne a nagy téli hidegek elõl.
Vannak bizonyos áramlási szituációk, amik mindig kedveznek egyik másik országrésznek, de ugyanazok sújtják a többit.
Ráadásul ezeket az erõsebb lehûléseket mindig totális hidegelárasztás elõzi meg, amik nincsenek tekintettel semmire!
Észak-északnyugatnak kedvez az, hogy a mediterrán ciklonok nem nagyon érdek már fel oda, délkeletnek kedvezhet, hogy elõoldalon van, északkeletnek kedvez, hogy általában a nagy havakat az enyhülések hozzák meg oda, mint most is.
Délen, délnyugaton a hideg csinál havat, északkeleten pedig a meleg.
De északkeleten ha bejön a lábas hideg, akkor az durva tud lenni.
Délnyugaton le tudja vágni a lábát a hidegnek az Alpok.
És így tovább...
Most pedig foglalkozzunk a nem nagyon távoli múlt egyik legnagyszerûbb és legkülönlegesebb telével, 1969/70-el. A fiatalabb generáció, mely személyesen nem élte át, sajnálhatja.
Csak decemberben 3 komoly hóhelyzet volt Észak-Dunántúlon, s rendre egyre súlyosabb. Volt még egy hófúvásos idõszak februárban is, én azonban most csak a decemberiekrõl fogok írni.
Ezek a dec. 6. és a dec. 20. körüli napokban jelentkeztek, és dec. 31.-én -a két utóbbi egészen unikális volt.
Nálunk a havazások túlnyomó többségét melegfrontok, ill. kettõs frontok hozzák, ezért hóesés ritkán következik be erõs hidegadvekció mellett. Nagyon igaz, hogy intenzív havazásaink többsége 0 fok körüli T2m mellett játszódik le.
Ezzel tökéletes ellentétben, az 1969 dec. 20.-i és dec. 31.-i hóesés heves, nagypelyhû volt, erõs é-ény-i szél, s -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Ilyen körülmények között természetesen igen erõs hófúvással is járt mindkét havazás, hasonlót csak az emlékezetes 1987 január eleji ítéletidõben láttam. Egészen blizzard-szerû képet nyújtottak ezek a hóviharok.
Az is kivételes, hogy alig több, mint 10 napos eltéréssel álljon elõ két rendkívüli hóesés.
Nézzük a makroszinoptikai képeket, elõször a dec. 6. környékére, és az azt megelõzõ napokra vonatkozókat. Látni fogjuk, hogy tipikus hidegleszakadás történt, klasszikus szabályossággal pörgött le egy hõtranszport ciklus.
Az elsõ térképen feltûnik a mély polárfronti ciklon Izland és a Spitzbergák között, hátoldalán az erõsödõ grönlandi anticiklonnal. Közép-Európa idõjárását még magas nyomás és a délkelet felé távozó mediciklon együttese határozza meg:Link
A következõ térkép világosan mutatja a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás rapid délre törését. Feltûnõ a kialakuló teknõ hátoldalában a szokatlanul fejlett (1040 hepás) AC az Atlanti-óceán felett:
Link
Majd az Appenini-félsziget feletti középponttal létrejön a mediterrán ciklon:Link
Észak-Dunántúl ennek hátoldalán van, viszonylag közel az alacsony nyomás centrumához:Link és
A december 6.-i havazás, hófúvás még nem volt rendkívüli, de azért egész nap esett a hó, az északnyugati szél pedig hordta, -2, -3 fokos hõmérséklet mellett. A hóréteg vastagsága a 10 centimétert egész biztosan elérte, nagy valószínûséggel meg is haladta.
Csak decemberben 3 komoly hóhelyzet volt Észak-Dunántúlon, s rendre egyre súlyosabb. Volt még egy hófúvásos idõszak februárban is, én azonban most csak a decemberiekrõl fogok írni.
Ezek a dec. 6. és a dec. 20. körüli napokban jelentkeztek, és dec. 31.-én -a két utóbbi egészen unikális volt.
Nálunk a havazások túlnyomó többségét melegfrontok, ill. kettõs frontok hozzák, ezért hóesés ritkán következik be erõs hidegadvekció mellett. Nagyon igaz, hogy intenzív havazásaink többsége 0 fok körüli T2m mellett játszódik le.
Ezzel tökéletes ellentétben, az 1969 dec. 20.-i és dec. 31.-i hóesés heves, nagypelyhû volt, erõs é-ény-i szél, s -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Ilyen körülmények között természetesen igen erõs hófúvással is járt mindkét havazás, hasonlót csak az emlékezetes 1987 január eleji ítéletidõben láttam. Egészen blizzard-szerû képet nyújtottak ezek a hóviharok.
Az is kivételes, hogy alig több, mint 10 napos eltéréssel álljon elõ két rendkívüli hóesés.
Nézzük a makroszinoptikai képeket, elõször a dec. 6. környékére, és az azt megelõzõ napokra vonatkozókat. Látni fogjuk, hogy tipikus hidegleszakadás történt, klasszikus szabályossággal pörgött le egy hõtranszport ciklus.
Az elsõ térképen feltûnik a mély polárfronti ciklon Izland és a Spitzbergák között, hátoldalán az erõsödõ grönlandi anticiklonnal. Közép-Európa idõjárását még magas nyomás és a délkelet felé távozó mediciklon együttese határozza meg:Link
A következõ térkép világosan mutatja a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás rapid délre törését. Feltûnõ a kialakuló teknõ hátoldalában a szokatlanul fejlett (1040 hepás) AC az Atlanti-óceán felett:
Link
Majd az Appenini-félsziget feletti középponttal létrejön a mediterrán ciklon:Link
Észak-Dunántúl ennek hátoldalán van, viszonylag közel az alacsony nyomás centrumához:Link és
A december 6.-i havazás, hófúvás még nem volt rendkívüli, de azért egész nap esett a hó, az északnyugati szél pedig hordta, -2, -3 fokos hõmérséklet mellett. A hóréteg vastagsága a 10 centimétert egész biztosan elérte, nagy valószínûséggel meg is haladta.
A 2012-2013-as télen eddig összesen 84 cm hó hullott itt.
Október 11 cm, november 0 cm, december 7 cm, január 66 cm.
Egy jó februárral akár az 1 méteres összvastagság is elérhetõ.
A télen a mai a 29. hótakarós nap -egész télre az átlag 40 körül mozog- így még 11 nap kellene az átlaghoz.
A december-január eddigi része átlag fölötti középhõmérsékletet produkált (kb. egy fokkal vagyunk az átlag fölött), de például Miskolcnál 3-4 fokkal "enyhébbek" vagyunk.
Október 11 cm, november 0 cm, december 7 cm, január 66 cm.
Egy jó februárral akár az 1 méteres összvastagság is elérhetõ.
A télen a mai a 29. hótakarós nap -egész télre az átlag 40 körül mozog- így még 11 nap kellene az átlaghoz.
A december-január eddigi része átlag fölötti középhõmérsékletet produkált (kb. egy fokkal vagyunk az átlag fölött), de például Miskolcnál 3-4 fokkal "enyhébbek" vagyunk.
Link hát ez bizony nem jött be, még az intervallum aljától is távol voltam. (a felhõk mégiscsak nagyobb hangsúlyt kaptak) Szécseny 0.8-re közelítette meg a nyírlugosi SZR-t.
Ezzel is adós voltam: Link Lõrinc reggel dobott ugyan 3 cm-t de az már estére szinte teljesen elolvadt 15 km-re K-re már OK volt, de itt csalódás!
Ezzel is adós voltam: Link Lõrinc reggel dobott ugyan 3 cm-t de az már estére szinte teljesen elolvadt 15 km-re K-re már OK volt, de itt csalódás!
Nálam ugyanez 0,3 fok és esett vagy 60-70 centi hó. Hiába a hóhoz a hideg nem elég. Ugyanakkor a január már 90 mm-t elérte (Cseszneken már 105 mm!), holott 2012. legcsapadékosabb hónapja (október) csak 85-öt bírt kierõltetni magából, a december meg 42 sem volt, ebbõl vagy 5 centi a hó.
A T mostanáig nem mutatott januárban olyan kilengéseket, mint amit 2012-ben megszoktunk (-6 és +10 közt volt általában, de most a -13 is megvan és pár nap múlva (ha nem lesz bukta újfent)talán közel ennyi lesz pluszban. Jó lenne, ha néha a melegedést is eltalálnák ! Lassan a globális lehûléstõl félhetünk...?
Ha a 100 évvel ezelõtti adatokhoz viszonyítjuk (Pápán 1 fok a dec. és -1 a jan. átlaga), akkor ez a tél eddig nem is hideg itt. De ha az utóbbi 3 évtizedet nézzük (most ez a divat), akkor már éppen kicsit hidegebb van az átlagnál. Ezzel a csúszó átlaggal az a baj, hogy stabil viszonyítási alap hiányában tendenciát nem lehet vele jól láttatni, sõt néha ellenkezõ eredményre vezet.
A T mostanáig nem mutatott januárban olyan kilengéseket, mint amit 2012-ben megszoktunk (-6 és +10 közt volt általában, de most a -13 is megvan és pár nap múlva (ha nem lesz bukta újfent)talán közel ennyi lesz pluszban. Jó lenne, ha néha a melegedést is eltalálnák ! Lassan a globális lehûléstõl félhetünk...?
Ha a 100 évvel ezelõtti adatokhoz viszonyítjuk (Pápán 1 fok a dec. és -1 a jan. átlaga), akkor ez a tél eddig nem is hideg itt. De ha az utóbbi 3 évtizedet nézzük (most ez a divat), akkor már éppen kicsit hidegebb van az átlagnál. Ezzel a csúszó átlaggal az a baj, hogy stabil viszonyítási alap hiányában tendenciát nem lehet vele jól láttatni, sõt néha ellenkezõ eredményre vezet.
Az idei télen eddig hullott úgy 40 centi hó, -2,7 fokos az átlaghõmérséklet, és az elsõ nap kivételével csupa fagyos nap.
Ez így milyen szépen is hangzik!
A gond "csak" az, hogy mindehhez esett még 90mm esõ. [esõ]
Ez így milyen szépen is hangzik!
A gond "csak" az, hogy mindehhez esett még 90mm esõ. [esõ]
Én tudok olyan helyet Zala-megyében, ahol a szabad hidrogénatomok spontán módon fügefává fuzionálnak
Becsehelyen meg már a hélium is begyullad, abból lesznek a kákipalánták.
Amúgy ez a január ettõl különleges: Link
emlékszik valaki ehhez hasonló januárra? Hogy ekkora területen 100mm közelében legyen?
Becsehelyen meg már a hélium is begyullad, abból lesznek a kákipalánták.
Amúgy ez a január ettõl különleges: Link
emlékszik valaki ehhez hasonló januárra? Hogy ekkora területen 100mm közelében legyen?
Valóban lehet benne valami, hisz egy erõsen túlzó hsz-ra, én is lehet kissé sarkítottan válaszoltam, az igazság pedig mindig az inverziós könyök fölött lehet.
Itt a sekély ciklon 15mm csapadékot adott, a ma reggeli hóvastagság 16 cm volt, ez a legtöbb ebben a szezonban. Jelenleg 12 cm a nappali tömörödésnek köszönhetõen (Tmax +0,5) A ma reggeli volt a 27. hótakarós nap a szezonban. Január hónap eddigin csapadéka 58mm.
"no de ez már rég volt talán igaz sem volt"
Nagyon jól írtad!
Tényleg nem volt igaz, legalábbis úgy nem, ahogy most Te leírtad!
Nagyon jól írtad!
Tényleg nem volt igaz, legalábbis úgy nem, ahogy most Te leírtad!
"..hogy Zala megyében, hõszennyezésmentes területen lehet-e a szegedi állomásénál 1 kerek fokkal magasabb ÉVES középhõmérsékletet mérni, vagy lehet-e magasabb nyári(!!) középhõmérsékletet mérni Zala megyében, mint Szegeden, nem lett volna egy sem, aki erre "Lehet!"-el válaszol.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!"
Ugye ezt csak viccnek szántad?
Már csak azért is mert a Bakony, Vértes, Dunakanyar, Mátra, Bükk a Tokaji-hegy stb stb pl. déli lankáin is lehet ilyen hely (már ami Szegedénél, vagy akár egy vajdasági helynél is melegebb legyen Tközépben), az már kérdés, h nem biztos, h van ott automata ill. hõmérõ. Ezt én pl. 15 éve is tudtam (tokaji diákként), és metnetes is vagyok bár lehet, h nem 6 éve, de abban is biztos vagyok, h 6 éve sem én voltam az egyetlen, sõt
Úgy emlékszem, h a viták inkább abból adódtak, h te picit mintha kisajátítottad volna magadnak az éjjeli inverzió jelenségét, és kuriózumként tálaltad volna, mint annak egyetlen föltalálója és mindenféle sematizált, domborzatilag elnagyolt vagy valóban hibás térképek, leírások alapján az emberek többségét lehülyézted volna, ill. mindenki hülye volt aki egy infrastruktúra nélküli kvázi lakatlan dombtetõre nem tett ki egy-két milliós mûszert....no de ez már rég volt talán igaz sem volt.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!"
Ugye ezt csak viccnek szántad?
Már csak azért is mert a Bakony, Vértes, Dunakanyar, Mátra, Bükk a Tokaji-hegy stb stb pl. déli lankáin is lehet ilyen hely (már ami Szegedénél, vagy akár egy vajdasági helynél is melegebb legyen Tközépben), az már kérdés, h nem biztos, h van ott automata ill. hõmérõ. Ezt én pl. 15 éve is tudtam (tokaji diákként), és metnetes is vagyok bár lehet, h nem 6 éve, de abban is biztos vagyok, h 6 éve sem én voltam az egyetlen, sõt
Úgy emlékszem, h a viták inkább abból adódtak, h te picit mintha kisajátítottad volna magadnak az éjjeli inverzió jelenségét, és kuriózumként tálaltad volna, mint annak egyetlen föltalálója és mindenféle sematizált, domborzatilag elnagyolt vagy valóban hibás térképek, leírások alapján az emberek többségét lehülyézted volna, ill. mindenki hülye volt aki egy infrastruktúra nélküli kvázi lakatlan dombtetõre nem tett ki egy-két milliós mûszert....no de ez már rég volt talán igaz sem volt.
Ha megkérdezted volna 6 évvel ezelõtt az összes meteorológust (és az összes MetNetest) Magyarországon, hogy Zala megyében, hõszennyezésmentes területen lehet-e a szegedi állomásénál 1 kerek fokkal magasabb ÉVES középhõmérsékletet mérni, vagy lehet-e magasabb nyári(!!) középhõmérsékletet mérni Zala megyében, mint Szegeden, nem lett volna egy sem, aki erre "Lehet!"-el válaszol.
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!
(Mint ahogy volt is rá konkrét példa...)
Biztos emlékszel rá, mennyit veszekedtek velem emiatt itt a MetNeten!
Egy sem!
Mindegyik azt mondta volna, hogy kizárt!
(Mint ahogy volt is rá konkrét példa...)
Biztos emlékszel rá, mennyit veszekedtek velem emiatt itt a MetNeten!
Nálam tegnap este beállítódott a hóvastagság december 10-i szezonrekordja, akkor és este is 7 cm fehér paplan borította a tájat.
Érdekes, hogy 9,7 mm csapadékból jött le 7 cm hó, mert ez elején bizony volt 2-3 mm körüli esõ-fagyott esõ.
A hótakaró mostanra 6 cm körüli vastagságra tömörödött, a napsütésnek is köszönhetõen.
Tegnapi és mai képek: Link
Érdekes, hogy 9,7 mm csapadékból jött le 7 cm hó, mert ez elején bizony volt 2-3 mm körüli esõ-fagyott esõ.
A hótakaró mostanra 6 cm körüli vastagságra tömörödött, a napsütésnek is köszönhetõen.
Tegnapi és mai képek: Link
Semmi meglepõ nincs benne. Derült éjszakák,erõsebb kisugárzás = az alacsonyabb min. hõmérsékleti értékek miatt lehet ez a különbség.
Itt nagy jóindulattal 5 centis a hó. A szezonrekord 8 centi nem került veszélybe. Ahhoz nálunk 1 hétig kellene havazni.
8 -10 cm hótakaró alakult ki,a tegnap este, rövid szünetekkel ma estig tartó havazásból napközben a várakozásaimnak döbbenetesen megfelelõ 2 - 3 cm hó hullott. Nincs meg a szezonrekord. A december eleji 9 cm hótakaró nagyobb hócsapadékból alakult ki. Ott van még a február, no meg a március.laza
Ja és persze a legjobb az egészben, hogy ilyen Link napfényes óraszám mellett mért a szegedi állomás 1 fokkal alacsonyabb éves közepet, mint Páka-Csokmahegy...
Az elmúlt 13 nap mindegyike csapadékos lett, sõt 10 napig "zsinórban" mérhetõ csapadék is hullott!
Elképesztõ, utána is nézek, a feljegyzéseimben, hogy elõfordult-e már ilyen.
Elképesztõ, utána is nézek, a feljegyzéseimben, hogy elõfordult-e már ilyen.
Ha az elmúlt 3 év adatait nézem, az idei télen még 35-40 hótakarós napra számíthatok.
Nálam is volt eddig 30 hótakarós nap. De milyen? Pár centis, általában esõ áztatta jégkása. Alig pár nap volt normális minõségû hó. A maximális vastagság meg most a hétvégén volt, "komoly" 8 centivel.
Utánanéztem az emlmúlt évek hasonló idõszakában eddig hogy álltunk. (hótakarós nap, maximális hóvastagság)
2013 (30 nap; 8 cm)
2012 (14 nap; 6 cm)
2011 (49 nap; 22 cm)
2010 (19 nap; 22 cm)
2009 (25 nap; 14 cm)
2008 (18 nap; 9 cm)
A 2008-2009-es szezonban november 25-én volt a legnagyobb hó. Ennyit a bíztató télkezdetekrõl.
Utánanéztem az emlmúlt évek hasonló idõszakában eddig hogy álltunk. (hótakarós nap, maximális hóvastagság)
2013 (30 nap; 8 cm)
2012 (14 nap; 6 cm)
2011 (49 nap; 22 cm)
2010 (19 nap; 22 cm)
2009 (25 nap; 14 cm)
2008 (18 nap; 9 cm)
A 2008-2009-es szezonban november 25-én volt a legnagyobb hó. Ennyit a bíztató télkezdetekrõl.
A tegnapi újabb 10 mm-rel már 86,5 mm a hónap, az elmúlt 65 év során mióta a térségemrõl adatok állnak rendelkezésre, ez eddig a második legmagasabb csapadékú január.
Az 1979-es 98,2 mm-es rekord már nem valószínû hogy megdõl, hisz a hétvégétõl érkezõ szárazabb levegõ akár február elejéig is kitarthat felettünk, így számottevõ csapadékra már nem számítok.
Az 1979-es 98,2 mm-es rekord már nem valószínû hogy megdõl, hisz a hétvégétõl érkezõ szárazabb levegõ akár február elejéig is kitarthat felettünk, így számottevõ csapadékra már nem számítok.
Az elmúlt 10 nap során - a mai napot is számítva - minden nap hullott több-kevesebb csapadék, a mai nélkül összesen 63 mm.
Vasárnap-hétfõn jó kis hullámvasút hõmérsékletek voltak Váralján! Elõbb egy 7 fokos melegedés 30 perc alatt, majd egy 5 fokos lehûlés 30 perc alatt, végül egy 6 fokos melegedés 30 perc alatt! A 13,4 fokos max. a januári TOP 10-hez is kevés volt. Link
A tegnap éjszakai esõ és a 3-4 fokos meleg sajnos elvitte a havat, néhány kupac maradt mindössze. Jelenleg is gyengén esik, csepereg az esõ.
Kiszámoltam a Zala megyei Páka-Csokmahegyre, Páka szõlõhegyére telepített mérõ 2012-es évi közepét.
A mérõ adatai nyilvánosak a MetNeten Link !!!!!!!!!
Mivel csak minátlag+maxátlag/2 módszerrel számolt közép áll rendelkezésre, ezért kiszámoltam ugyanezen módszerrel az ország néhány állomásának középhõmérsékletét.
Pécs-Pogány 12,1 fok
Szolnok 11,9 fok
Szeged 11,7 fok
Paks 11,6 fok
Zalaegerszeg 11,5 fok
Baja 11,4 fok
Eger 11,4 fok
Békéscsaba 11,3 fok
Miskolc 11,2 fok
A két zalai völgyi fekvésû mérõhely:
Nagykanizsa 11,2 fok
Iklódbördõce 11,3 fok
Páka-Csokmahegy 12,7 fok !!!!!!
Nem egy célzottan kiválasztott mérõhely, nem déli domboldal, nem biztos, hogy a domboldal legoptimálisabb szintjén helyezkedik, el, csak egy hely a sok dombi fekvés közül.
A különbség a szokásos 1,5 fok körüli érték a nagykanizsai és iklódbördõcei állomásokéhoz képest.
Az ország melegebbnek, jóval melegebbnek tartott alföldi és déli országrészben lévõ állomásaihoz képest pedig....
A mérõ adatai nyilvánosak a MetNeten Link !!!!!!!!!
Mivel csak minátlag+maxátlag/2 módszerrel számolt közép áll rendelkezésre, ezért kiszámoltam ugyanezen módszerrel az ország néhány állomásának középhõmérsékletét.
Pécs-Pogány 12,1 fok
Szolnok 11,9 fok
Szeged 11,7 fok
Paks 11,6 fok
Zalaegerszeg 11,5 fok
Baja 11,4 fok
Eger 11,4 fok
Békéscsaba 11,3 fok
Miskolc 11,2 fok
A két zalai völgyi fekvésû mérõhely:
Nagykanizsa 11,2 fok
Iklódbördõce 11,3 fok
Páka-Csokmahegy 12,7 fok !!!!!!
Nem egy célzottan kiválasztott mérõhely, nem déli domboldal, nem biztos, hogy a domboldal legoptimálisabb szintjén helyezkedik, el, csak egy hely a sok dombi fekvés közül.
A különbség a szokásos 1,5 fok körüli érték a nagykanizsai és iklódbördõcei állomásokéhoz képest.
Az ország melegebbnek, jóval melegebbnek tartott alföldi és déli országrészben lévõ állomásaihoz képest pedig....
Így van, ez is emlékezetes marad egy ideig, persze talán nem addig mint '87....
Azt nagyon nehéz lesz überelni...
Azt nagyon nehéz lesz überelni...
Pár nappal az események után egy kicsit lehiggadva: hóvihar 1987 kontra 2013.
Összehasonlítási szempontok: mennyiség, intenzitás, szélerõ, hõmérséklet, területi kiterjedés.
Nyertes 4:1 arányban 1987.
Egyedül a lehullott hó mennyisége haladta meg az 1987-es hóviharét, minden másban alulmaradt a mostani havazás.
1987-ben a szél is jóval erõsebb volt, valamint a hõmérséklet is jóval alacsonyabb volt. Akkor a nagy intenzitás egybeesett a maximális szélerõvel. Most amikor nagy volt az intenzitás, akkor a szél volt gyenge, amikor pedig nagy volt a szél akkor az intenzitás volt kicsi.
Akkor a hóvihar az egész ország területét érintette, most csak öt megyét.
Ettõl függetlenül az elmúlt hét emlékezetes marad, a tél a legszebb arcát mutatta.
Összehasonlítási szempontok: mennyiség, intenzitás, szélerõ, hõmérséklet, területi kiterjedés.
Nyertes 4:1 arányban 1987.
Egyedül a lehullott hó mennyisége haladta meg az 1987-es hóviharét, minden másban alulmaradt a mostani havazás.
1987-ben a szél is jóval erõsebb volt, valamint a hõmérséklet is jóval alacsonyabb volt. Akkor a nagy intenzitás egybeesett a maximális szélerõvel. Most amikor nagy volt az intenzitás, akkor a szél volt gyenge, amikor pedig nagy volt a szél akkor az intenzitás volt kicsi.
Akkor a hóvihar az egész ország területét érintette, most csak öt megyét.
Ettõl függetlenül az elmúlt hét emlékezetes marad, a tél a legszebb arcát mutatta.
Hõsies módon gyakorlatilag összefüggõ maradt nálam a hótakaró ma estére.
Tegnap este még alig-alig fogyva 4 cm volt, ma reggelé 3 cm, mostanra átlag 1 cm vastag "hó" fedi a tájat.
A mai a 26. hótakarós nap, azaz elérhetõ az elmúlt 20 tél 40 napos átlaga.
Tegnap este még alig-alig fogyva 4 cm volt, ma reggelé 3 cm, mostanra átlag 1 cm vastag "hó" fedi a tájat.
A mai a 26. hótakarós nap, azaz elérhetõ az elmúlt 20 tél 40 napos átlaga.
Mezõtárkányi hóhelyzet ma reggel: Link
Azóta sokat nem olvadt, a reggeli havazás után napközben volt némi ónos szitálás, a hõmérséklet késõ délután érte el a 0 fokot, lassan araszol fölfelé, jelenleg 0,6°C a hõmérséklet. Félõ, hogy ez a 4-5 centi holnap estére az enyészeté, jobban mondva a talajé lesz. Hacsak reggelre be nem ködölünk, ami erõs szél hiányában és kevés csapadék esetén jó lehet, egyelõre gyenge a légmozgás, párás a levegõ.
Azóta sokat nem olvadt, a reggeli havazás után napközben volt némi ónos szitálás, a hõmérséklet késõ délután érte el a 0 fokot, lassan araszol fölfelé, jelenleg 0,6°C a hõmérséklet. Félõ, hogy ez a 4-5 centi holnap estére az enyészeté, jobban mondva a talajé lesz. Hacsak reggelre be nem ködölünk, ami erõs szél hiányában és kevés csapadék esetén jó lehet, egyelõre gyenge a légmozgás, párás a levegõ.
A szkenner segítségét majd én is igénybe veszem, van néhány februári képem nekem is, és az olvadáskori állapotokat is dokumentáltam.
Záhony pedig mindeközben 75 cm volt, harmadnapra azonban az olvadásnak és a tömörödésnek köszönhetõen már csak a 74 centit ütötte meg. Link
Link 
Tegnap napközben mértem egyébként 46 cm-t, ez volt a max, de ez ugye nem lehet hivatalos adat.
Jaurinum! Köszi az összefoglalót.
Jaurinum! Köszi az összefoglalót.
Akkor Gyõr csak 24 volt, Szombathely 15, Pápa 34cm, ami 5 centivel kevesebb, mint a mostani. Nyíregyháza 1999. február 17-én 64cm.
(Itt egyébként mindenki keresgélhet: Link )
(Itt egyébként mindenki keresgélhet: Link )
Az azért érdekes hogy 1999 februárjában nem mértek ennél nagyobb havat Pápán, hisz nálam is bõven 40 cm felett volt és az orkán 2-4 m magas hófalakat emelt.
Ez a hónap eddig meseszép, 76,1 mm csapadék hullott, a nagy része bizony hóban és még bõven várható csapadék.
Visszanézve az elmúlt 64 éves adatsoromat, nagyon esélyes hogy megdõl a január havi csapadékrekord
Az élen eddig 1979 januárja áll a maga 98,2 mm-ével, második 1952 januárja 83,2 mm-rel, harmadik pedig 1950 januárja 83 mm-rel, ezek mindegyike megdönthetõ, hisz a második-harmadik hely alig 7 mm-re van.
Visszanézve az elmúlt 64 éves adatsoromat, nagyon esélyes hogy megdõl a január havi csapadékrekord
Az élen eddig 1979 januárja áll a maga 98,2 mm-ével, második 1952 januárja 83,2 mm-rel, harmadik pedig 1950 januárja 83 mm-rel, ezek mindegyike megdönthetõ, hisz a második-harmadik hely alig 7 mm-re van.
Észak-Dunántúli vonatkozásban utánanéztem, hogy utoljára ehhez hasonló hóvastagság:
- Gyõr környékén 1996. február 13-án volt, akkor 32-35cm-t mértem Gyõr-Kismegyeren. A hivatalos likócsi akkor 32cm volt, de aznap Veszprém vitte a prímet 78cm-rel (!).
- A mostani vastagságot (Gyõr-Ménfõcsanak: 36cm) túlszárnyaló érték pedig 1987. január 15-én volt Likócson: 44cm;
- Pápán legutóbb 1993. december 28-án volt ilyen nagy hó, akkor 37cm volt a hivatalos mérés;
- Szombathelyen 1993. november 30-án mértek 40cm-t.
Tehát Gyõrben 17, Szombathelyen és Pápán 20 éve nem láttunk ekkora havat. Sopronban 2010 decemberében volt 40 centi.
- Gyõr környékén 1996. február 13-án volt, akkor 32-35cm-t mértem Gyõr-Kismegyeren. A hivatalos likócsi akkor 32cm volt, de aznap Veszprém vitte a prímet 78cm-rel (!).
- A mostani vastagságot (Gyõr-Ménfõcsanak: 36cm) túlszárnyaló érték pedig 1987. január 15-én volt Likócson: 44cm;
- Pápán legutóbb 1993. december 28-án volt ilyen nagy hó, akkor 37cm volt a hivatalos mérés;
- Szombathelyen 1993. november 30-án mértek 40cm-t.
Tehát Gyõrben 17, Szombathelyen és Pápán 20 éve nem láttunk ekkora havat. Sopronban 2010 decemberében volt 40 centi.
Sikeres kirándulást ejtettünk ma Bánkút és környékén.
A Bükkben a hóréteg elég érdekesen alakul.
Utunk során végig volt hó.
Amíg a városban csak a tegnapi szöszmötölés maradéka 2-5 cm közötti vastagsággal volt jellemzõ, addig odafent mesés, téli táj fogadott minket.
Pisztrángtelepnél kb. 15 cm van a még igen réginek számító már már inkább firnes jéggel lefagyva. Szentlélek elõtt kicsivel kezd el igazán vastagodni a hóréteg. Addig az elõbb említett vastagság jellemzõ.
Onnan viszont hirtelen lesz a 15-20 cm-bõl 30-35 cm.
Elõször szembetûnõ a hófal az út mentén, és hogy ott valahol elvileg szalagkorlát is van.
Mikor megérkezel Bánkútra elgondolkodol hogy ebbe a hóba nem nagyon lehet parkolni.
Az útról letolt hóréteg miatt a fél m alaphangon garantált, és persze jól összetömörödve, kifagyva. Végül sikerült megoldanunk a parkolást.
Atilláék szánkózni indultak a Bálvány felé. Jómagam egy kanyart nyomtam a hóréteg vizsgálata céljából.
Borovnyák-oldalt a sípályák teteje felé kezdtem utam.
Link
Link
A radarállomás felé, a bekötõ út mentén mértem le az elsõ hóréteget.
Link
Vastagsága: 25 cm.
Itt felhõben voltam.
Mint utam során mindenhol a hó tömörödött, igen nagy víztartalmú, kérges, jeges volt, de igen jól ki tudott fagyni, ami kedvezõ volt a síelés elõkészítésáhez és a síelõknek is.
A hóréteg legtetején a tegnapi, ma délelõtti havazás eredményeként átlag 5 cm friss porhóval.
A tetõrõl a sípályák szélén haladtam a síházig.
A síháznál 25-40 cm között váltakozik a hóvastagság.
A sípályák kellõen elõkészítettek voltak a síelõknek.
A hófúvás a sípályák egyik részén épített, másik részén hordta a havat.
Helyenként láttam 50-60 cm-es hónyelveket is.
Utam innen a Bálvány felé annak északi oldalán vezetett az Ördög-oldal felé. Itt eleinte volt erdészeti kocsi által hagyott nyom, de hamar feladták õk is.
A Bálvány felé bizony lábszár középnél magasabban érõ szûzhóban törtettem a csúcs felé.
Itt az út mentén a hónyelvek mellett már megjelentek a párkányok is.
Vastagságuk méréséhez itt még csak a jó öreg módszert alkalmaztam.
Felmentem a tetejére és a súlyommal betörtem azt. Volt ahol combközépig süllyedtem elsõre, ami bizony 70-80 cm-t jelent.
A csúcson viszont már nem bírtam megállni, hogy ne ássak ki egy ilyen hónyelvet, és a kellõen elõkészített síbotom ne tegyem oda egy-két fénykép elejéig.
Ezt közvetlen a Petõfi-kilátónál tettem elõször.
Link
Itt 60 cm-es volt az összehordott vastagság.
Ekkor tudtam, hogy a zöld kereszten kell visszafelé indulnom.
A gerincen bizony egymás után sorakoztak a hónyelvek és voltak hópárkányok is.
A hópárkányok szélére nem mertem kimenni, de egy igen ígéretes kupacot azért ott is sikerült kiásnom.
Hópárkány: Link
Itt 1 m volt a hóvastagsága.
Link
Természetesen nem bírtam kihagyni, és beleálltam 10 mp elejéig méretaránynak.
Link
Készítettem még pár tájképet is, fenyõvel, zúzmarával, de most nem volt olyan látványos ezen része a túrámnak, mert a felhõalap határán voltam végig a túrám során.
A gerincrõl egy gyors futás következett, mert Atilláék kiszánkózták magukat és indultunk vissza a városba.
Képeim összefoglalója.
Aki kíváncsi rá az alábbi linken tekintheti meg.
Link
Szerk: Ezekbe a hónyelvekbe áprilisban jó lesz fejest ugrani rövidnadrágban.
Ugye Gábor?
A Bükkben a hóréteg elég érdekesen alakul.
Utunk során végig volt hó.
Amíg a városban csak a tegnapi szöszmötölés maradéka 2-5 cm közötti vastagsággal volt jellemzõ, addig odafent mesés, téli táj fogadott minket.
Pisztrángtelepnél kb. 15 cm van a még igen réginek számító már már inkább firnes jéggel lefagyva. Szentlélek elõtt kicsivel kezd el igazán vastagodni a hóréteg. Addig az elõbb említett vastagság jellemzõ.
Onnan viszont hirtelen lesz a 15-20 cm-bõl 30-35 cm.
Elõször szembetûnõ a hófal az út mentén, és hogy ott valahol elvileg szalagkorlát is van.
Mikor megérkezel Bánkútra elgondolkodol hogy ebbe a hóba nem nagyon lehet parkolni.
Az útról letolt hóréteg miatt a fél m alaphangon garantált, és persze jól összetömörödve, kifagyva. Végül sikerült megoldanunk a parkolást.
Atilláék szánkózni indultak a Bálvány felé. Jómagam egy kanyart nyomtam a hóréteg vizsgálata céljából.
Borovnyák-oldalt a sípályák teteje felé kezdtem utam.
Link
Link
A radarállomás felé, a bekötõ út mentén mértem le az elsõ hóréteget.
Link
Vastagsága: 25 cm.
Itt felhõben voltam.
Mint utam során mindenhol a hó tömörödött, igen nagy víztartalmú, kérges, jeges volt, de igen jól ki tudott fagyni, ami kedvezõ volt a síelés elõkészítésáhez és a síelõknek is.
A hóréteg legtetején a tegnapi, ma délelõtti havazás eredményeként átlag 5 cm friss porhóval.
A tetõrõl a sípályák szélén haladtam a síházig.
A síháznál 25-40 cm között váltakozik a hóvastagság.
A sípályák kellõen elõkészítettek voltak a síelõknek.
A hófúvás a sípályák egyik részén épített, másik részén hordta a havat.
Helyenként láttam 50-60 cm-es hónyelveket is.
Utam innen a Bálvány felé annak északi oldalán vezetett az Ördög-oldal felé. Itt eleinte volt erdészeti kocsi által hagyott nyom, de hamar feladták õk is.
A Bálvány felé bizony lábszár középnél magasabban érõ szûzhóban törtettem a csúcs felé.
Itt az út mentén a hónyelvek mellett már megjelentek a párkányok is.
Vastagságuk méréséhez itt még csak a jó öreg módszert alkalmaztam.
Felmentem a tetejére és a súlyommal betörtem azt. Volt ahol combközépig süllyedtem elsõre, ami bizony 70-80 cm-t jelent.
A csúcson viszont már nem bírtam megállni, hogy ne ássak ki egy ilyen hónyelvet, és a kellõen elõkészített síbotom ne tegyem oda egy-két fénykép elejéig.
Ezt közvetlen a Petõfi-kilátónál tettem elõször.
Link
Itt 60 cm-es volt az összehordott vastagság.
Ekkor tudtam, hogy a zöld kereszten kell visszafelé indulnom.
A gerincen bizony egymás után sorakoztak a hónyelvek és voltak hópárkányok is.
A hópárkányok szélére nem mertem kimenni, de egy igen ígéretes kupacot azért ott is sikerült kiásnom.
Hópárkány: Link
Itt 1 m volt a hóvastagsága.
Link
Természetesen nem bírtam kihagyni, és beleálltam 10 mp elejéig méretaránynak.
Link
Készítettem még pár tájképet is, fenyõvel, zúzmarával, de most nem volt olyan látványos ezen része a túrámnak, mert a felhõalap határán voltam végig a túrám során.
A gerincrõl egy gyors futás következett, mert Atilláék kiszánkózták magukat és indultunk vissza a városba.
Képeim összefoglalója.
Aki kíváncsi rá az alábbi linken tekintheti meg.
Link
Szerk: Ezekbe a hónyelvekbe áprilisban jó lesz fejest ugrani rövidnadrágban.
Ugye Gábor?
Ezeket az adatokat még olvasni is döbbenetes, nemhogy átélni. Januárban, Magyarországon (és persze nem középhegységi környezetben), mediterrán ciklonokból egyetlen hét alatt 87 mm csapadék, aminek döntõ többsége hó... Elképesztõ.
A fenti képen a 2013. 01. 19-én reggel 7 órára kialakult 42 cm hótakaró metszete látható. Nézzük, mi is történt idõrendben:
2013. 01.12: közeledik a ciklon, 10.00-13.00 óra között hószállingózás, mérhetõ csapadékot nem adott.
1. réteg: 2012.01.13-án 8.00-kor havazás kezdõdik, mely másnap reggel 6.00-kor eláll. Reggel 7-kor a mérõbõl 23,8 mm hólé olvad ki, a mérhetõ átlag hóréteg ekkor ...25 cm.
2. réteg: 2012.01.14-én a ciklonhoz tartozó melegszektor ér Veszprém fölé, ónos esõ esik, kb. 3-4 mm, majd esõbe vált a csapadék, végül a havazás abba marad éjjel 1.00-kor.A csapadékmérõbõl 20,9 mm olvad ki, a hóréteg a sok csapadék hatására is csak mindössze 23 cm. 2012.01.15-én záporesõ és hózápor hullik, 3,2 mm 16-án reggel a mérõben és 16 cm-re zsugorodik a hótakaró.
3. réteg: A nagy havazás: 2012.01.16-án 22.00-kor elkezd havazni és esik 17-én délig. A rétegben látszik, hogy fagypont közeli, vagy kevéssel feletti hõmérséklet uralkodott, a szerkezete laza, színe kissé sárgás. 17-én 7.00-kor 12,4 mm hólé olvad ki és 27 cm az átlagos hótakaró, 18-án 7.00-kor 20,4 mm a hólé és 41 cm a hótakaró.
4. réteg: 2013.01.18-án, 7.30-kor havazás kezdõdik, 16.00-kor megszûnik a csapadék. Az utolsó rétegen látszik, hogy bõven fagypont alatti hõmérsékletnél havazott, a hóréteget tömör és hófehér porhó alkotja.
Visszanézegettem a nagy hó miatt a múltba. 2003. januári és februári nagy hó az elsõ amire dátumilag emlékezem. akkor voltam 11 éves. De nem emlékszem, hogy több volt-e a hó centiben. Hasonló mennyiség 2005. december végén, két ünnep között volt, majd jött rá szilveszter éjjeltõl egy napos szakadó esõ és minden elolvadt, illetve 2010. februárjában. Korábbról hallomásból 1969 februárját és 1986, 1987 telét emlegetik sokan máig. 
számomra mindenképp emlékezetes marad az idei, hisz hétfõn reggel hóban kellett Pestre mennem és 4,5 óra volt autóval az út( Zalában hó, aztán végig ónos esõ és hókotrók a pályán), illetve a leesett hó sem évente elõforduló mennyiség. Viszont a legtöbb havazás az 2009/2010 telén volt. december-január-február is hozott szép havazásokat.
számomra mindenképp emlékezetes marad az idei, hisz hétfõn reggel hóban kellett Pestre mennem és 4,5 óra volt autóval az út( Zalában hó, aztán végig ónos esõ és hókotrók a pályán), illetve a leesett hó sem évente elõforduló mennyiség. Viszont a legtöbb havazás az 2009/2010 telén volt. december-január-február is hozott szép havazásokat.
2012-es OMSZ-os közepek: (napi 24 adatos)
12.2 - Pécs
11.8 - Szeged
11.5 - Sopron
11.4 - Eger
11.3 - Zalaegerszeg
11.3 - Sellye
10.9 - Miskolc
A Tokaji-hegy alsó-alsóközép szintjeirõl (sík fölött 15 ill. 65m-rel) vannak éves közepeim (5 perces adatokból számolva).
A hegyen a fönt említett szinteken a magas éjjeli hõmérsékleteknek köszönhetõn elég szimpatikus közepek születtek. 12.1 és 12.2°C lett a mérlegelés vége.
12.2 - Pécs
11.8 - Szeged
11.5 - Sopron
11.4 - Eger
11.3 - Zalaegerszeg
11.3 - Sellye
10.9 - Miskolc
A Tokaji-hegy alsó-alsóközép szintjeirõl (sík fölött 15 ill. 65m-rel) vannak éves közepeim (5 perces adatokból számolva).
A hegyen a fönt említett szinteken a magas éjjeli hõmérsékleteknek köszönhetõn elég szimpatikus közepek születtek.
12.1 és 12.2°C lett a mérlegelés vége. 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat